Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-02 / 260. szám
11 POLITIKAI NAPILAP XLIV. évf. 260. szám Ára: 4,30 Ft 1989. november 2., csütörtök __8___ ' ■ __i____ A miniszterelnök tárgyalásai pártok vezetőivel Németh Miklós miniszterelnök szerdán külön-külön konzultációkat folytatott a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt és a Magyar Parasztszövetség vezetőivel. A megbeszélésen szóba kerültek a jelenlegi gazdasági és politikai helyzet jellemzői és problémái, a békés átmenet politikai menetrendjének, a kormány és az ellenzéki pártok közötti kapcsolatok alakításának kérdései. A megbeszélésen kifejezésre jutott, hogy az átmenet békés jellegének megőrzése közös érdek. Az ellenzéki pártok hangsúlyozták, hogy konstruktív, a nemzet sorsáért felelősséget érző ellenzéki irányvonalat követnek. A kormányfő és az ellenzéki pártok vezetői egyetértettek abban, hogy a meglévő ellentétek megoldása, a problémák mérséklése csak tárgyalások útján lehetséges. (MTI) # Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök nov. l-jén a Parlamentben fogadta az Európai Parlament kereszténydemokrata frakciójának hazánkban tartózkodó küldöttségét, amelyet Egon A. Klepscb, a frakció elnöke vezet A találkozón jelen volt Antall József, az MDF elnöke is. EGON KRENZ SAJTÓÉRTEKEZLETE MOSZKVÁBAN „Igen, lesz másféle pluralizmus” Lesznek-e jelentős reformok az NDK-ban? Hogyan vélekedik az új keletnémet vezetés a szocialista országokban végbemenő, változásokról? Megváltozik-e a német- német viszony a közeljövőben? E három alapkérdés körül forgott a beszélgetés szerdán Egon Krenz moszkvai sajtóértekezletén. Az NSZEP KB főtitkára, keletnémet államfő jelentős NDK-beli reformok előkészületeiről beszélt. Nem kívánta minősíteni a más szocialista országokban zajló folyamatokat. Kereken visszautasított^, és veszélyesnek nevezte,a német újraegyesítés gondolatát. — Miként vélekedik arról, hogy a nyugati sajtóban némelykor „kemény vonalasnak” titulálják őt, és nem remélnek tőle valódi reformokat? r— kérdezték Krenzet. Elvből visszautasít mindenféle címkézést — felelte. Saját poütikai arcélét ,e szavakkal rajzolta meg: egy olyan párt tisztségviselője vagyok, amely HOMOKMÉGY ÉS SZÁLLÁSAI: mindig a nép javát és a békét szolgálta. Nagyobb lesz-e az NSZEP reformhajlandósága, mint eddig volt A kalocsai érsek szen telte meg az emlékezet kövét Drámaivá válhat a bűnözés alakulása Németh Miklós Jugoszláviába látogat Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke Ante Markovicsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének meghívására, november 3-án és 4-én baráti munkalátogatást tesz Jugoszláviában. POZSGAY IMRE A NÉPSZAVAZÁSRÓL: „Az idő nekem dolgozik” A Kanadában tartózkodó Pozsgay Imre államminiszter, az MSZP köztársaságielnök-jelöltje bizakodóan fogadta az Ország- gyűlésnek azt a döntését, hogy tartsanak népszavazást az elnökválasztás módjáról. „Az idő nekem dolgozik. Nekem megvan az az előnyöm, hogy az emberek már 20 éve ismernek” — jelentette ki Pozsgay kedden Montreálban. Az államminiszter kedden magyar idő szerint késő éjszaka Montreálban vett búcsút a kanadai magyar közösségtől. A helyi katolikus egyházközségbe mintegy 600-an mentek el, hogy találkozzanak az óhazából érkezett vendéggel. A hazai változások egyöntetű támogatása mellett a romániai magyarság sorsa iránti mély aggodalom is kicsendült az államminisztemek feltett kérdésekből. Az egyik tréfás-komoly kérdés így hangzott: Mit tenne ön, ha államelnökké választanák és találkoznia kellene Ceausescu elnökkel? Megölelné, kezet szorítanának, vagy csak távolból meg- , hajolnának? Pozsgay Imre válássá: „El tudom képzelni, államelnökként mennyi megpróbáltatást kell elviselni, de erre azért nem vállalkoznék ..Emlékeztetőül hozzátette, a román elnököt hivatalos látogatáson 1977 óta nem fogadták Magyarországon. Megerősítette, hogy az erdélyi magyarság ügyét nem magyar— román kérdésnek tekinti a kormány, hiszen az emberi jogok megsértése nem lehet egyetlen ország belügye sem. Ez az ügy tehát egész Európára, a világra tartozik. — firtatták állhatatosan a kivételesen nagy számban megjelent újság(Folytatás a 2. oldalon) SZOVJET SZAKÉRTŐ KELET-EURÓPÁRÓL „Finlandizálás” nyugati engedmény nélkül A Szovjetunió kész a Varsói Szerződés újjászervezésére, beleértve a szovjet csapatok esetleges kivonását Lengyelországból és Magyarországról, és biztosítékokat ad arra, hogy a szövetség nem fog beavatkozni tagjainak belügyeibe. Ezt mondotta a The New York Times moszkvai tudósítójának Georgij Salmazarov, Mihail Gorbacsov egyik: közvetlen munkatársa, a kelet-európai kérdések szakértője. A szerdán közölt nyilatkozat szerint a csapatkivonás nem egyoldalú szovjet lépés lenne, hanem az összeurópai folyamat része. „A kölcsönös bizalom és stabilitás szempontjából mindenki számára sokkal jobb lenne, ha a kivonásra közös egyetértéssel, mindkét szövetség bekapcsolásával kerül sor” — fogalmazott Sahnaza- rov. A szövegből nem tűnt ki, hogy a nyilatkozó párhuzamos NATO- csapatkivonást igényel-e vagy csak azt, hogy a szovjet lépésben mindkét szövetség értsen egyet. A lap egyúttal szovjet hivatalos személyiségekre és amerikai szakértőkre hivatkozva azt jelentette: a Szovjetunió engedi Kelet-Európát a demokrácia, a piacgazdálkodás, a demilitarizálás, esetleg akár a semlegesség felé mindaddig, amíg nem látja veszélyeztetve biztonságát. Az értesülések feltehetően vezető szovjet és amerikai szakemberek most folyó moszkvai tanácskozásáról származnak. Gáti Károly New York-i professzor, az amerikai tudósküldöttség vezetője kijelentette: „Kelet-Európa .finlandizálását' (Folytatás a 2. oldalon) rKopjafaa va tás EURÓPAI TANACS: Küszöbön Magyarország fölvétele „Küszöbönáll Magyarország felvétele az Európai Tanácsba: valószínűleg a jövő évben sor is kerülhet arra” — jelentette ki az ANSA olasz hírügynökségnek Catherina Lalumiére, a huszonhárom nyugateurópai országot tömörítő szervezet főtitkára budapesti megbeszélései nyomán. „Ha a demokratizálódás folytatódik Magyarországon a tervezett lépések szerint, a csatlakozás az Európai Tanácshoz csupán hónapok kérdése” — mondta a francia szocialista párti politikusnő, aki öt hónapja áll a strasbourgi székhelyű Európai Tanács szervezete élén. Catherine Lalumiére szerint - a csatlakozás történelmi fordulat: első alkalommal vennének fel nyugat-európai szervezetbe egy kelet- európai és a Varsói Szövetséghez tartozó országot „A jaltai Európa, a kettéosztottság végének jelképp is 'lehet ez a csatlakozás” — mondta. (3. oldal) , Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti áldozataira emlékeztek tegnap a Köztemetőben. A Magyar Demokrata Fórum kecskeméti szervezete által kezdeményezett ünnepségen avatták fel azt a kopjafát is, amelyet Buda Ferenc költő a város mártírjainak tiszteletére készített. A Himnusz és Brassó György Májusi hajnal című versének elhangzása után Bálái F. István, az MDF Kecskemét (Folytatás a 2. oldalon) Százhetvennyolc nevet véstek föl arra a kőtáblára, amelyet Homokmégy és szállásai (Mácsaiszállás, Halom, Alsómégy, Kiskecskemégy)' községe állíttatott mindazok emlékezetére; akik a. XX. század vérzivataros eseményeinek áldozatául esték. A halálban, a márványlapon immár örökre megbékélve megférnek a. Folytatót ás a 2■ oldalán) Romániai menekültek ezer birkával Több mint ezer birkával, két lóval, egy csikóval, négy szamárral és. egy gépkocsival menekült szerdán- reggel magyar területre egy nyolctagú tornán pásztorfamflia. Ä Békés megyéi Mezőhegyes közelében lépték át a határt. A család — négy férfi, két asszony és két gyermek — a határ, közelében legeltette az állatokat, s egy megfelelő pillanatban valamennyit átterelték a határon. Á népes csalad a békéscsabai befogadóállomáson kapott helyet Az ügyük kivizsgálása folyamatban van. Bevallásuk szerint Szeben vidéki havasi román pásztorok. A velük együtt „disszidált” jószágokat a magyar hatóságok egészségügyi karanténban tartják. (MTI) IjjUj^ r Tanulgatjuk... Mármint a demokráciát. Nehéz tantárgy. Sokan emlegetik, hangoztatják úton-útfélen, hivatkoznak rá, s pajzsként tartják maguk előtt, zászlóra, jelvényre, sőt törvényekbe írják. De amikor arról van szó, hogy gyakorolni kellene, már megáll a tudomány. A népfront kongresszusán történt, hogy az ismert író egy javaslattal állt elő: alakuljon az országos vezetőség mellett egy kiváló szakemberekből álló tanácsadó testület. Egy kicsit hosszabbra nyúlt a magyarázata, s a küldöttek — ahogy más esetekben is, amikor valaki túllépte a megszavazott ötpercnyi vagy az egyperces időt — beletapsoltak. Hiába emelte föl a hangját, a taps elnyomta szavát. Nem tudta befejezni a mondandóját. így járt akkor is, amikor a köztársasági elnöknek jelölt személy arra érdemességét vitatta. Az író, aki már régóta a népfront egyik legjobb segítőtársa, közügyek apostola, megsemmisülten vonult le a pulpitusról, s végül megbántottan a termet is elhagyta. Egy cédulát küldött csak, bogy leköszön elnökségi tagságáról. Hiába szavazta meg a küldöttek többsége, bogy kérjenek tőle bocsánatot, a történteket nem lehetett jóvá tenni. Mindezt csak azért idéztem föl most példa gyanánt, hogy érzékeltessem: a demokratikus — egyáltalán: az emberi — viselkedés íratlan szabályai olyanok, mint a törékeny virág. Nem lehet durván bánni velük. Még akkor sem, ha mostanában a demokratizmus jegyében gyakran születik úgynevezett többségi álláspont, másszóval „közmegegyezés”, melyet ba mereven alkalmaznak, éppen az emberi lélek sérül meg tőle. Ilyen a szólás joga is, melyet ba korlátoznak, vétenek valaki ellen. De véthetünk úgy is, bogy nem ügyelünk másokra, csak mondjuk a magunkét. Ugyanezen a kongresszuson tapasztaltam, bogy egyesek mennyire visszaélhetnek mások idejével, türelmével. Az önfegyelem nélküli felugrálók, csak „egy percet” kérők, az általánosságokat mondók miatt is a „parttalanná” vált demokrácia szenvedő alanyai lettünk néhány órára, amit egyesek ezzel a mondással ütöttek el:—Hja, kérem, a demokrácia időigényes! Láttam ennek jeleit a legutóbbi parlamenti ülés közvetítése alkalmából is, amikor némelyek a szövegükbe bújva nem is ügyelték az idő múlását, a csöndes érdektelenséget Bosszantóan sok még az akadékoskodó, a szavaljon „lovagoló”, az értelmetlenül vitatkozó, a szerepelni vágyó ember. Tolerancia, ez a szó mostanában szintén gyakran hangzik el a demokráciával összefüggésben. Latin szó, mások véleménye iránti türebnessé- get, együttműködési készséget jelent Olvasom a hírek között, bog? osztrák pszichológusok, lélektani szakértők magyar rendőröket készítenek fel arra, hogyan lebet elkerülni, megoldani a szolgálat közben keletkező konfliktusokat, összeütközéseket A „tolerancia-tanfolyam” tanárai az osztrák belügyminisztérium legjobb szakemberei. Csak helyeselni lebet ezt a megoldást Bizony ráférne a civil állampolgárok egyikére-másikára is, bogy beiskolázzák ilyen tanfolyamra. Ahogy a pártok egymás közötti reagálását ügyelem, talán a politikusok számára is indíthatnának türelmességi, együttműködési kurzust Mert előfordul, bogy néhányan közülük főleg ellenfeleik lejáratásában, hitelességének, szavahihetőségének rontásában jeleskednek. De ne legyünk mi se türelmetlenek. Eljön mindennek a böjtje, azaz a megmérettetés ideje. A demokrácia valóban időigényes dolog. Nem világlik ki mindjárt bogy a szóvirágok „fedezete” mekkora, s az ígéretek valóságtartalma sem derül ki rögvest. A tanulás, a tapasztalás időszakában vagyunk. Csak ne tartson túlságosan sokáig ez a tanulóidő. F. Tóth Pál
