Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-07 / 264. szám
1989. november 7. • PETŐFI NÉPE • 3 Miért módosították a totószabályzatot? Az OTP Sportfogadási és Lottó Igazgatósága közleményben tudatta, hogy a. november 11—12-én érvényes 45. fogadási héttel kezdődően módosította a totó részvételi szabályzat mérkőzéstörléssel kapcsolatos pontjait. Mivel a módosítások ugyancsak lényegbe vágóak -— ezentúl nem lesz pótmérkőzés gí szelvényen, viszont le nem játszott mérkőzéseket is figyelembe vesznek a totón — megkérdeztük dr. Vaszily Béla főosztályvezetőt: miért volt szükség a változtatásra? — Beköszöntött az ősz és bármikor úgy hozhatja az időjárás, hogy a totószelvényre felvett'mérkőzések közül néhányat nem tudnak majd a kitűzött időben lejátszani. Erre a múltban gyakran volt példa és, sajnos, arra is, hogy a pótmérkőzések előrelépésével sem lehetett 13+1 találatot elérni, nem maradt annyi értékelhető találkozó. — Néhány éve az is előfordult, hogy nem volt 10 mérkőzés sem, s ekkor érvényesítették a részvételi szabályzat egy különös pontját: az egész nyereményalapot átvitték a következő hétre. Aki a dupla nyerési eséllyel élni akart, újra kockáztathatott. Aki meg nem, az úgy veszített, hogy esélyt sem kapott a nyerésre... — Ezt a valóban joggal kifogásolható lehetőséget szünteti meg az új szabály és a 14 mérkőzéses totószelvény bevezetése. , — Ezentúl a törölt vagy elmaradt mérkőzéseket úgy értékelik, hogy összeadják a szelvényen megmaradt és lejátszott találkozók számát, valamint az ezeken elért gólokét, s így visszaszámolva a korábbi hetek telitalálatos oszlopain, az azonos sorszámú mérkőzés eredményét veszik találatnak. Nem gondolja, hogy ez túlságosan bonyolult? — Csak első hallásra tűnik komplikáltnak ez a számítás. Külföldön ilyen esetben sorsolnak.,Nálunk, ahol a fogadók egy része igencsak bizalmatlan, ezt a minden kétséget kizáróan „csalásmentes” módszert tartottuk a legcélszerűbbnek. — Nem lehetett volna legalább a mérkőzések számának az összeadását elhagyni? — Nem, mert gondolnunk kellett arra az esetre is, hogy minden találkozó 0:0-ra végződik. Ekkor nulla a gólok száma, s megbukna az új szabály. — Egy hátránya mégiscsak marad az új rendnek. Mivel akár szombaton is kiderülhet, hogy elmarad egy vagy több találkozó, célszerű az utolsó pillanatig várni a szelvények befizetésével. Csakhogy vidéken már pénteken délben „lehúzzák a rolót", a fővárosban játszók így előnyös helyzetbe kerülnek. — Árrá csak a legritkább esetben volt példa, hogy pénteken délután adunk ki közleményt mérkőzéstörlésről, szombaton pedig már technikailag nem is oldható meg ez a kérdés. így a hátrány csak látszólagos. — Mérkőzés viszont a kezdés időpontjában is elmaradhat. A hét végére várható időjárási viszonyokról pedig szombaton reggel többet lehet tudni, mint pénteken. így, aki szemfüles és módja van szombaton 11 óráig várni a totószelvény beadásával, mégiscsak előnyösebb helyzetbe kerülhet... • — Én ennek nem tulajdonítok túlzott jelentőséget. PATAJ, SZERDA, ESTE 6 ÓRA Az atomerőmű környezeti hatásai Duna-táji Disputa A megyeitanácselnök-jelöl- tek bemutatkozásával, májusban, Dunavecsén kezdődött a Dunatáji Disputa címmel hirdetett közéleti ankétsorozat. Azzal a céllal, hogy e vidék lakói rendszeres találkozókon vitassák meg a közérdekű problémákat (infrastruktúra, környezetvédelem, egészségügy stb.). A sikeres májusi összejövetelt szerdán este 6-kor újabb találkozó követi majd, immár Dunapatajon, a Kodály Zoltán Művelődési Házban. Madár Is'tván, a régió országgyűlési képviselője, kéréseknek eleget téve hívta össze az érdekelteket. Dunapatajon és a környékbeli falvakban ugyanis sokakat tölt el jogos aggodalommal a folyam túlpartján épült Paksi Atomerőmű közelsége, léte. A fórum vendége Rósa Géza, a Paksi Atomerőmű tájékoztatási irodájának vezetője lesz. ’ A szervezőktől azt is megtudtuk; a Duna-táji Disputát Pataj után ismét Dunavecsén, a Petőfi Sándor Művelődési Házban hívják össze. November 15-én 18 órától Derzsi András minisztert, a közlekedési, hírközlési és építési tárca vezetőiét kérdezhetik majd a Duna-taj infrastrukturális fejlesztésének lehetőségeiről. — F — A sztyeppék forradalma A pétervári forradalmat idén is Moszkvában ünnepük, bár kisebb parádéval. Most is ott lobog majd a Kreml egyik patinás épületének kupolájában az állami vörös zászló. Ez az a zászló, melynek egységét sávok, csillagok nem törik meg, s mely nem kötődik egyetlen nemzethez sem. Birodalmi jelkép. Az oroszok maguk Moszkvát európai városnak tartják, Európából nézve inkább Ázsia előretolt hadállásának tűnik. Ennek ellenére a modernizálás igényeit immár négy éve megfogalmazták. Három évszázada ugyanaz a kérdés, bár változó, más szövegkörnyezetben: modernizálni, de csak birodalmi keretek között. A nyugati centrum fejlődését legalább úgy követni, hogy az elmaradás végzetes küszöbére ne sodródjon az állam. E küszöb mindig közel volt, ma pedig karnyújtásnyira, s Moszkva kötéltánca oly bizonytalan, mint egy kezdő artistáé. A birodalom kiegyensúlyozása egyre nehezebb, a nemzeti zavargások, az ellátási problémák, az elszegényedés, a költséges nagyhatalmi státus mind komplikálják. Másrészt a 40-50- es években felépített európai érdekszféra nem oly rég még monolitikusnak tűnő tömbje is szétesőben van. Varsóban a Szoüdaritás irányít, Budapesten formálódik a politikai pluralizmus, a semlegesség igényével. Prágában tömegtüntetések 1968 rehabilitálásáért, az NDK-ban vezetőváltás, százezres tömegmegmozdulások hangorkánja mellett. Úgy tűnik, a sztálini nagyhatalmi berendezkedés tarthatatlan, s ma már szó sem lehet egy afgán kalandhoz hasonló, intemacipnaüsta(?) segítség- nyújtásról. Moszkvában látványosan lemondtak a Brezsnyev-doktrínáról, hisz a vezetésnek ma a saját háza táján kell söprögetnie. Márpedig az udvar igen nagy, s a munka rengeteg. A birodalmat a moszkvai és a pétervári cárok kovácsolták egybe, illetve gyarmatosították. Egységes nemzetállam ennek következtében soha ki nem alakulhatott. Ezért Pétervárnak területek, népek, kultúrák, etnikai tudatok fölötti integrációs erőt kellett kisugároznia, hogy a nagy országot egyben tartsa. Katonai erői mindenek felett - voltak —, s ide kapcsolódott a pravoszláv egyház is, mely a keleti szlávok egészét összefogta. Az oroszok pedig többségi nemzetként, a többi nép fölé emelkedve biztosították a nagyhatalmiság etnikai alapját. A birodalom szervezése, s az ezzel járó igen magas költségek azonban a modernizációtól vonták el az emberi, poütikai, gazdasági energiákat. Ezért bár nagyhatalomként, de mégis roskatag léptekkel jut el Pétervár a legújabb kor kü- ; szöbéig. ; 1917—18-ban a nagy háború kivéreztette az országot. A lövészárkokban fagyoskodó, tetvesedő, éhező katonák számára se cár, se Isten nem maradt, csonka családok milliói szenvedték meg a nagyhatalmak párbaját. A cári sas tollai kihullottak, s a tömeg, élükön néhány tízezer radikális bolsevikkel, megindult. A béke és a föld igénye hajtotta a tömegeket, a hatalom és az idealizmus a bolsevikokat. Az alapvető probléma azonbam az új rendszerben is újratermelődött. Modernizáció, de birodalmi méretekben! Megszüntették a cári államot, gyarmatostól, megszülettek a szövetségi köztársaságok, de nem kaptak egyenjogúságot a népek. Modernizáció, de tőke nélkül, így kínálta a sors az új hatalomnak a fejlődés délibábját. A lenini gárda kipusztítása után Sztáün ezt a „fejlődés vagy halál” jelszavával,hozta valóságközeibe. Aki nem csatlakozott hozzá — még ha nem is ellenezte, ellenséggé vált. így fejezték le az autonóm gondolkodású orosz értelmiséget, illetve így pusztították el a földjéhez ragaszkodó, autonóm életformájú parasztságot. Ma Gorbacsovnak szüksége volna gondolkodó, alkotó értelmiségre, akik a modernizáció kovászai lennének. Kevés van belőlük. Mit tehet Gorbacsov? Reform, avagy forradalom? Reform, azaz játék átfestett lapokkal. Reform, újból, csak felülről, mint oly sokszor, Nagy Péter óta. Vagy forradalom, amely lebontja a pártállamot, helyettesítve egy új nagy állami integrációs erővel, mely egyben tartja az országot, de fejlődési perspektívát is biztosít számára. E kettőnek együtt kell egyszerre teljesülnie, hisz a szinkron hiánya a fejlődés zsákutcájába terelheti vissza az országot. Ez pedig a létszámában óriási, élősködő apparátus érdekeinek felelne meg, nem pedig a több mint kétszázötvenmilliós lakosságnak. Ha Gorbacsov megbukik — márpedig ez benne van a pakliban —, úgy a helyébe kerülők a belső válságot kivetíthetik külpolitikai területre. Egy újabb hidegháborús hisztéria pedig nagyon köny- nyen megfagyaszthatja Duna melléki zsenge reményeinket. S akkor hiába áruljuk a vasfüggöny darabjait szuvenírként. A szovjet törvény pedig a kis népeket a harmadik világ szintjére sodorhatja. S, hogy mit tehet a Nyugat? Sok mindent. Egyet azonban biztos nem. Nem vadíthatja el Moszkvát Európától, mert a birodalom belső földrengéseitől kavart örvény őket is lefröcskölheti zavaros hullámaival. Ezért internacionáüs a sztyeppék forradalma. Barta Zsolt AZ ELLENZÉKI KEREKASZTAL HÍREI Földrongálás az adófizetők pénzéből! November 4-én több mint négy évtized után Orgoványon is újjáalakult a Független Kisgazdapárt helyi szervezete. A tagtoborzó gyűlésen a helyi művelődési ház tanácsterme zsúfolásig megtelt, ezzel is tanúsítva, hogy a lakosság igenis részt kíván venni sorsának alakításában. A szenvedélyes hangulatú gyűlés és a kérdések sokasága meggyőzte az előadókat, dr. Adám Pált és dr. Bernáth Balázst arról, hogy parasztságunk azonosul a kisgazdapárt mezőgazdasági programjával, és ragaszkodik elrabolt földje visszaszolgáltatásához. Megdöbbentő tájékoztatást kaptunk a helyi gazdáktól. A helyi Sallai Tsz vezetőségének eljárása enyhén szólva is felháborító. Hozzá nem értés, nemtörődömség, vagy szándékos termőföldrongálás az oka döntésének? A tsz 23 hektár, kiváló búzatermő földet szándékozik tönkretenni mélyforditás- sal, már a napokban, kajszibarack-ültetvény telepítése céljából. A búzatermesztéshez szükséges termőréteg a mélybe, felülre más talajréteg kerül, és így a terület megszűnik búzatermővé válni. A kajszi kedveü a meleg, kevésbé kötött talajt, igazi színét, zamatát a gyümölcs ott tudja produkálni. Egyáltalán nem indokolt a fenti telepítési cél elérése érdekében egy értékes talajszerkezet hátrányos átalakítása. A termőföld nemzeti kincsünk, elég volt a földrongálásból csak azért, hogy a tsz a telepítésre állami támogatást vegyen fel, hatalmas költséggel telepítést végezzen, majd termőre fordulás után az ültetvényt kivágva egy értéktelen földterületet hagyjon hátra. Pénzeszközök elherdálására az országnak nincs lehetősége. Tisztelt vezetőség! Felejtse el a régi szemléletet! Az FKgP Bács- Kiskun Megyei Szervezete határozottan tiltakozik az illetékeseknél a földrongálás miatt és követek, hogy a Sallai Tsz más, arra alkalmas területen végezzen telepítést, ha egyáltalán szükséges! Orgoványon éppúgy meg'kell őrizni az anyaföldet, mint az ország más területén. Eelhiyjuk a tanács illetékeseinek figyelmét, hogy mindenáron akadályozzák meg a tsz meggondolatlan lépését! FKgP Bács-Kiskun Megyei Szervezete, Dr. Ádám Pál ügyvezető alelnök RADIO JEGYZET MSZP — MSZMP i Egyre ügyesebben, frissebben követi a rádió az ország, a környező világ társadalmi, politikai változásait. A múlt héten, a Vonzáskör című műsorban Simkó János szerkesztő- riporter az újonnan szerveződő Magyar Szocialista Párt és a továbbra is megmaradni akaró Magyar Szocialista Munkáspárt jelenlegi helyzetéről, esélyeiről kérdezte beszélgető- partnereit. Az MSZP részéről dr. Vastagh Pál, a párt vidéki titkára és Hámori Csaba elnökségi tag nyilatkozott. Mint szavaikból kiderült, a régi párttagok többsége még nem döntötte el, hogy kivel tart és kinek szavaz bizalmat. Ebben bizonyára közrejátszik az is, hogy nincs, aki „megszólítsa” személyesen is őket, a helyi szervek erőtlenek, tétovák, s kevés kivétellel önállótlanok. Az egységes baloldal kialakulása tehát — a jelek szerint — még messze van, kérdés, hogy a választásokig létrejöhet-e valamiféle összefogás. Akik továbbra is az MSZMP mellett voksolnak: dr. Szűcsa Ervin, az ELTE tanszékvezetője és dr. Udvarhelyi László, a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója, igen meggyőzően álltak ki abbéli nézeteik mellett, hogy szükség van a kétféle szerveződésre, | ezek nem zavarják majd egymást, van esély a kulturált együttműködésre. A hallgató viszont nehezen tudja eldönteni, vajon mi lehetett az oka, hogy mindez mégis a párt megosztottságához vezetett a kongresszuson. Hűséggel Olyan kevesen vannak, hogy nagyon-nagyon meg kellene becsülni őket, a vidéken élő, alkotó írókat, költőket. Csorba Győző, aki november 21-én tölti be 73. életévét, a pannon táj, Pécs város hűséges fia, ott él, dolgozik rendületlenül, ifjúkora óta. Ott végezte el a jogi egyetemet, ott lett a Sorsunk, majd a Dunántúl, később a Jelenkor című folyóirat szerkesztője. Művei, versei, műfordításai — az 1938-ban megjelent Mozdulatlanság című kötet óta - polcokat tölthetnének meg. A rádióban, mint A hét költője, öt alkalommal szerepelt az elmúlt héten. Alföldy Jenő mutatta be a hallgatóknak, majd kiváló előadók tolmácsolásában volt alkalmunk megismerni az életmű legszebb darabjait. Szerencsére, ezek közűi néhány az esti órákban hangzott el, így remélhető, hogy számosán választották ezt a halk szavú, meditáló, érzelmeinkre mélyen ható költőt pihenőidejük társaként. Felismerve, amit verseiben is vall és üzen nekünk, hogy a költészet a lélek' gyümölcse, tápláléka, s a „szó ünnepe”, ha elfogadjuk és figyelünk rá. Kedvetlenül Egyre jobban elkedvetlenedve, de mégis mindig feltámadó érdeklődéssel hallgatom reggelente a Falurádió műsorát. Azt hallom ki belőle, hogy nincs becsülete a magyar mezőgazdaság által megtermelt javaknak. A szőlősgazdák szerint a ráfordított összeg — vegyszer, munka stb. nagyobb, mint amit kapnak a szőlőjükért, borukért. Keserű hangvételű riportok adják tudtul, hogy egyre kilátástalanabb a magyar gazda helyzete. Nem tudom, hogy az ország vezetői hallgatják-e néha ezt a kora reggeli panaszáradatot, bár nem hiszem, hogy ettől megjavulna a hazai gyümölcsfelvásárlás és -értékesítés helyzete, s megindulna külföldre a magyar termékáradat. Mert ahhgz több tárolóhely, hűtőház, szebb és jobb csomagolóanyag, egymással versengő tőkeerős kereskedőcég kellene. Egyelőre csak a magasabb árakat követelő termelői kórus hallatszik, s bármilyen jogos is ez a hang, félő, hogy majd a hazai inflációt gerjeszti. Vagyis, mint mindig, a kiszolgáltatott, bérből és fizetésből élő, fogyasztói réteg látja kárát. ' Ennek elemzését ma még kevesen vállalják a rádió mikrofonja előtt. ' . F. Tóth Pál ÚJ KÖNYVEK: Akadémiai kislexikon. Első kötet. A —K. (Akadémia K., 495 Ft) — Pomo- gáts Béla: Irodalmunk szabadságharca. Egy esztendő irodalmi élete. (Gondolat, 85 Ft) —- Munkajogi kézikönyv. 3., átdolg. kiadás. (Közgazdasági K., 293 Ft) — Luzsicza Lajos: Ifjúságom. Érsekújvár. (Magvető, 60 Ft) — Páli Judit—Forgách Balázs: Kukucs 5—7. Fejlesztő játékok öt-hét éves gyerekeknek. (Móra, 48 Ft) — L. Lawrence Leslie: A megfojtott viking mocsara. (Kentaur könyvek) (Szépirodalmi, 89 Ft) —- József Jolán: József Attila élete. Reprint 1940. (Cserépfalvi, 147 Ft) — Király Jenő: Karády mítosza és mágiája. (Háttér, 198 Ft) — Robert Lud- lum: A fantom. A Boume-rejtély. (I. P. C. könyvek) (Interpress, 109 Ft). Hajósi formák ( S írószer András felvételei)
