Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-07 / 264. szám
2 ® PETŐFI NÉPE # 1989. november 7. A pluraüzálódás jelei Jugoszláviában Az Adria-parti Portorozban vasárnap este befejeződött a Szlovén Szocialista Ifjúsági Szövetség 13. kongresszusa, amely határozatában kimondta, hogy a szövetség új, független szlovén ifjúsági politikai párttá alakul át. Heves vita után a párt elnevezésének rövidítése változatlanul ZSMS (Szlovén Szocialista Ifjúsági Szövetség) maradt, azzal, hogy eredeti jelentését nem őrizte meg, de a javasolt elnevezést: „A gondolkodó világ szabadságáért” (Za Svobodo Mislecego Sveta) sem vette fel. A kongresszusi küldöttek többsége azt a nézetet hangsúlyozta, hogy az új ifjúsági párt „a gondolkodó világ szabadságáért” száll síkra. Az új szlovén párt megalakulása egyben a jugoszláv szocialista ifjúsági szövetség egysége megbontásának kezdetét jelenti. Az elfogadott szervezeti szabályzat szerint a pártnak tagja lehet minden olyan, 15 évesnél idősebb, fiatal, aki elfogadja a programját és tagdíjat fizet. Soraiból bárki kizárható, vagy önkéntesen is kiléphet. A ZSMS programja egyebek között leszögezi, hogy a jugoszláv föderáció tagköztársaságainak jogai és funkciói elidegeníthetetlenek. A jogok közé tartozik az önrendelkezési jog. A tagköztársaság képviselőháza határozatával visszavonhatja a föderációtól egyes állami funciók (például a honvédelem, a külpolitika, a külkereskedelem, a belbiztonság) gyakorlásának a jogát. A kongresszuson okmányba foglalták azt a követelést, hogy Szlovéniát nyilvánítsák demilitarizált övezetté, továbbá, hogy az egyetemeken és a főiskolákon szüntessék meg az általános honvédelmi és'a társadalmi önvédelmi csoportok működését. (Azok a magyar munkásőrséghez hasonló szervezetek — a szerk.) Határozatba iktatták azt a javaslatot, hogy a Szlovén Szocialista Köztársaság (jelenlegi) elnevezést változtassák Szlovén Köztársaságra. Külön dokumentum sürgeti a második világháború utáni szlovéniai kulákpérek kárvallottjainak teljes rehabilitálását. Egy másik állásfoglalás szorgalmazza, hogy Jugoszlávia azonnal állítsa helyre diplomáciai kapcsolatait Izraellel és lépjen diplomáciai viszonyra Dél-Koreával. Határozat követeli az emberi jogok, a szólás, a vallás és a gondolkodás szabadságának teljes biztosítását, a halálbüntetés eltörlését, a kiskorúak politikai bűncselekmények miatti bebörtönzését, a katonai szolgálati idő beszámítását a munkaviszonyban eltöltött évekbe. Nem kapta meg a szükséges szavazatokat, és így nem került elfogadásra az a kezdeményezés, hogy az új, független szlovén ifjúsági párt támogassa a koszovói albán nemzetiségnek azt a követelését, amely szerint az autonóm tartományt köztársaság rangjára kell emelni. A vitában az az érv győzött, hogy a koszovói albán lakosoknak már van köztársaságuk, hiszen autonóm tartományuk a szerb köztársaság részét képezi. Kelet-Európa a Fehér Házból nézve Az amerikai kormány szeretné, ha Kelet-Európa olyan ütemben haladna a további politikai és gazdasági pluralizmus felé, amellyel nem ad okot a folyamat elnyomására s nem veti vissza a fejlődést egy évtizeddel. Erről beszélt vasárnapi tévényilatkozatában Brent Scowcroft, a Fehér Ház nemzetbiztonsági • tanácsadója. Scowcroft „dinamikus, pozitív” vezetőnek nevezte Mihail Gorbacsovöt s hangsúlyozta, hogy — amint Kelet- Európa —a szovjet magatartás is gyorsan változik. George Bush elnök tanácsadója emlékeztetett Geraszimov, szovjet külügyi szóvivő minapi kijelentésére, hogy „talán Magyarország elhagyhatja a Varsói Szerződést”. „Ilyesmit korábban nem lehetett "mondáni a Szovjetunióban — tehát az ő magatartásuk is változik. Ezért úgy hiszem, nem lehet kijelölni, hogy egy bizonyos pontig el lehet menni, tovább viszont már nem. Gyorsan változó helyzettel állunk szemben” mondotta Scowcroft. A tanácsadó szerint nem felelnek meg a valóságnak a hírek, hogy a Szovjetunió jelezte volna Washingtonnak: kénytelen lesz erőteljesen fellépni a balti országok törekvései és a bányászsztrájkok kérdésében. A Szovjetuniónak tudnia kell, hogy az amerikai kormány és nép jelénlegi magatartása a glasznosztynak, a peresztrojkának köszönhető, s amennyiben azok eltűnnének, ugyanúgy eltűnne az amerikai ro- konszenv is. A decemberi csúcstalálkozóval kapcsolatban a nemzetbiztonsági tanácsadó megerősitette, hogy kötött napirend nélküli eszmecserére készülnek. Elképzelhető, hogy a szovjet fél megfogalmazott javaslatokkal jön majd, így a fegyverzetkorlátozás területén — de aligha olyanokkal, mint Reykjavíkban. (Ronald Reagan akkori amerikai elnök e találkozón csaknem elfogadta a szovjet javaslatot az atomfegyverek teljes felszámolására. E javaslatot a szovjet hagyományos haderők fölényétől tartó NATO rendkívül veszélyesnek minősítette). „A két Németország viszonya a legkényesebb kérdés Kelet-Európábán: Könnyen történhet valami váratlan, ami a sok NDK-menekült ellenére mindmáig viszonylag rendezett folyamatot káoszba vagy robbanáshoz vir szí”, fogalmazott Scowcroft. A kérdés nagyon bonyolult, hangoztatta, hiszen az NDK, ellentétben Lengyelországgal vagy Magyarországgal, nem nemzeti állam, a másik Németországtól ósak politikai és gazdasági rendszere különbözteti meg. Norvég díj megosztva A Fidesz és Doinea Cornea román emberi jogi harcos kapta idén megosztva a norvég Thorolf Rafto Alapítvány díját. A norvég társadalomtudós emlékére létesített alapítvány díját Mqlnár Péter, a magyar ifjúsági szervezet választmányának tagja, illetve Adriana Combes, Cornea asz- szony külföldön élő lánya vette át szombaton, a norvégjai Ber- genben. A norvég kereskedelmi főiskola aulájában tartott ünnepi gyűlésen Molnár Péter elmondta, hogy a Fidesz megalakulása óta az emberi szabadságjogok és a demokrácia teljes körű biztosításáért küzd, s fő törekvése, hogy a demokratizálódási folyamat zavargásoktól mentesen menjen végbe. Az eseményről szombaton este beszámolt a norvég televízió és részletes tudósítást közöltek róla vasárnap a bergeni napilapok is. Távirat a Krímbe A Magyar Szocialista Part Bács-Kiskun Megyei Intéző Bizottsága nevében dr. Szabó Miklós táviratban köszöntötte Nyikolaj Vasziljevics Bagrovot, a Krím területi pártbizottság első titkárát a nagy októberi szocialista forradalom 72. évfordulója alkalmából. A magyar vezetők üdvözlő táviratai november 7. alkalmából Szűrös Mátyás, Ja Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, Németh Miklós miniszterelnök, Horn Gyula külügyminiszter, valamint Nyers Rezső, az MSZP elnöke üdvözlő táviratokat küldtek november 7. alkalmából Mihail Gorbacsov államfőnek, SZKP-főtitkárnak, Nyikolaj Rizskov miniszterel- nökhek' Eduard Sevardnadze külügyminiszternek. Távirataikban jókívánságaik mellett a demokratikus átalakítás támogatásáról biztosították a szovjet vezetőket. Szűrös Mátyás reményét fejezte ki, hogy a két ország viszonya az egyenjogúság, a függetlenség, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei, és a jószomszédság jegyében alakul. Sok sikert kívánt a szovjet külpolitika további kezdeményezéseihez, az Európa-ház építéséhez. Finn vezetőkkel tárgyalt Pozsgay Imre Vezető finn politikusokkal, Mauno Koivisto köz-; társasági elnökkel, Harri Hotkeri miniszterelnökkel és Kalevi Sorsával, a parlament elnökével tárgyalt hétfőn, Helsinkiben a finnországi látogatói son tartózkodó Pozsgay Imre államminiszter. E megbeszélésekről a találkozókat követően tájékoztatta a kíséretében lévő magyar tudósítókat, Minit mondta, a köztársasági elnöknek tolmácsolta előző tárgyaló partnere, Bush amerikai elnök jókívánságait, majd — immár a magyar kormány nevében — köszönetét fejezte ki azért 9 támogatásért, amelyet Finnország Magyarországnak nyújtott a 24 fejlett tőkés ország brüsszeli tanácskozásán; nagyra értékelte azt is, hogy a magyar és lengyel reformok segítését összehangoló tanácskozáson elfogadott megállapodások szellemében Finnország az elsők között nyitott 100 millió dolláros hitelkeretet Magyarország számára. Az államminiszter arra kérte a finn elnököt: támogassa Magyarországnak az EFTA-hoz-Saz Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz—való közeledését. Mauno Koivisto részletesen elemezte az EFTA- nak a kontinens kereskedelmi együttműködésében elfoglalt helyét, rámutatva, hogy e gazdasági és integrációs szervezetnek az egységessé váló Európában is még hosszú ideig fontos szerepe, jövője lesz. Az elnök elismeréssel szólt a Magyarországon zajló demokratizálódási folyamatról, s külön kiemelte annak jelentőségét, hogy ez az átalakulás bizonyos stabilitással jár együtt, ellenőrzött és békés viszonyok közepette valósul meg. A találkozón az államminiszter kitért arra, hogy a finn politikai rendszer nyújtotta példa igen fontos Magyarország számára; mint mondotta: „a két ország közötti kölcsönös rokonszenv miatt Finnország szava a magyar közvélemény előtt is hitelesítheti szándé- kaiáícaf”. Harri Holkeri xniniszterelnöknek Ner^ef|t^y|ik- tós kormányfő üdvözletét adta át Pozsgáy lmfe, s megerősítette magyarországi meghívását. Kalevi Sorsa parlamenti elnök tájékoztatást adott a finn törvényhozás munkájáról, működéséről, majd pártközi ügyeket tekintettek át a finn politikussal, aki egyben a koalíciós kormányban jelenleg is részt vevő Finn Szociáldemokrata Párt elismert vezetője, korábban a pártelnöki tisztet is betöltötte, évekig kormányfő volt. Kalevi Sorsa továbbra is nagyjelentőségűnek ítélte a Finn Szociáldemokrata Párt, az Olasz Szocialista Párt és az MSZMP között létrejött háromoldalú együttműködést. Igen meggyőzőnek nevezte az MSZP megalakulását, s ennek kapcsán Pozsgay Imre tájékoztatta őt a pártkongresszuson történtekről, az elfogadott döntéseknek a pártszervezésre gyakorolt hatásáról, s arról, hogy a Magyar Szocialista Párt kérni kívánja felvételét a Szocialista Internacioná- léba. Kalevi Sorsa — aki egyik alelnöke a szervezetnek, s aktív részt vállal az ügyek vitelébenfff; úgy foglalt állást: az, hogy más magyar párt is tagja a Szocialista Internacionálénak, véleménye szerint nem zárja ki az MSZP esetleges tagságát. Az MSZP-nek van esélye a győzelemre a parlamenti választásokon — hangoztatta hétfőn Helsinkiben tartott sajtóértekezletén Pozsgay Imre. Az újságírók elsősorban a hazai politikai fejleményekről, a közeljövő kilátásairól és Magyarország nemzetközi törekvéseiről kérdezték *az államminiszter véleményét. Az új szocialista párt politikai erejéről érdeklődő kérdésre kifejtette: elődjének, az MSZMP-nek 700 ezres tagságával együtt sem lett volna esélye a soron következő választásokon, konglomerátumjellege miatt. Az MSZP jelenlegi, 30 ezres tagsága valóban csekélynek látszik, de az év végéig a taglétszám elérheti a 100 ezret is, s ez a programjában gyökeresen megújult párt mindenképpen a nagyobb siker reményében vetheti alá magát a megmérettetésnek, számíthat arra, hogy kormányzásképes erőként kerül ki a választásokból. Többen érdeklődtek a Kelet-Európábán immár sok helyütt tapasztalható változásoknak a szocializmus eszméjére gyakorolt hatásáról. Pozsgay Imre leszögezte: a jövő a demokratikus szocialista rendszeré, s ez nem valamiféle elvont teóriaként, hanem valóságos politikai mozgalomként hatja majd át a térség társadalmait. ■ Magyarország esetleges Európa-tanácsi tagságáról szólva úgy fogalmazott, hogy ennek etikai és presztízsjelentősége lenne számunkra. A tagsághoz ugyanis olyan követelmények fűződnek, mint a valóságos többpártrendszer működése, illetve az emberi jogok szabad gyakorlásának lehetősége az adott országban. Pozsgay Imre Angliában, Kanadában, az Egyesült Államokban és Finnországban tett látogatását befejezve, ma utazik haza Budapestre. Pedagógussztrájk a „sárga iskolában” Ötvenmilliárdból csak morzsák jutnak Megalakult az útalapot ellenőrző bizottság p, r . '. + ■ , § Az érintett társadalmi, szakmai és tudományos szervezetek képviselőiből hétfőn megalakult az útalapot ellenőrző társadalmi bizottság. Az alakuló ülésen — amelyet az MO-s autópálya-építés csepeli főmérnökségén rendeztek — Kálnoki Kis Sándor közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettes tájékoztatta a 16 tagú bizottságot az útalap forrásául szolgáló pénzalapokról, továbbá ismertette a tárca elképzeléseit az alap bővítésének lehetőségeiről. A miniszterhelyettes elöljáróban kifejtette: ma még az útalapot nem lehet valóságos alapnak tekinteni, hiszen ennek egy tetemes része folyamatos „kötélhúzás” révén, azaz költségvetési alkudozások során alakul ki. Mint ismeretes, az útalap több forrásból tevődik össze: költségvetési támogatásból, amelynek idei ösz- szege 5,2 milliárd forint, az eladott benzin árából visszatérített literenkénti 2 forintokból, ez az idén várhatóan 2,1 milliárd forint lesz, továbbá a túlsúlyos járművek után fizetendő úthasználati díjból (150 millió forint); összesen tehát 7,45 milliárd forint az idei útalap. A miniszterhelyettes megjegyezte, hogy legalább évi 11 milliárd forintra lenne szükség az úthálózat további romlásának megakadályozására, s közölte: a becslések szerint 100 milliárd forintot igényelne a magyar úthálózat fejlesztési, fenntartási elmaradásainak pótlása, a mai forgalomnak megfelelő állapot kialakítása. Tűrhetetlennek tartotta a bizottság, hogy amíg a költségvetés évente mintegy 50 milliárd forintilyi tiszta jövedelemhez jut a közúti közlekedés révén, addig csupán morzsákat juttat vissza az utak állapotának javítására, az úthálózat fejlesztésére. Tiltakoztak az ellen is, hogy a költségvetés „támogatásának” titulálja azt az összeget, amit az útalapba betesz. A bizottság tagjai egyetértettek a tárcának azzal a javaslatával, hogy az útalap ne legyen tervalku kérdése, hanem teljes mértékben automatikusan képződjön az eladott motorbenzin árának meghatározott részéből. A javaslat szerint az lenne az indokolt és a méltányos, ha — legalább 1991-től — az útalap forrása a benzineladásból származó bevételnek mintegy az egynegyede lenne. így például 1991-ben — 60 milliárd forintnyi benzinárbevétellel számolva — az útalap körülbelül 15 milliárd forintot tenne ki. A vitában szót kért a Pénzügyminisztérium képviselője is, aki arról számolt be, hogy amennyiben emelkedik a benzin ára^j£, nem hivatalos információk szerint literenként 3 forinttal —, úgy a Pénzügyminisztérium hajlandó további 1 milliárd forinttal megtoldani az útalapra szolgáló költségvetési támogatást. Ezt a bejelentést nagy felzúdulás fogadta. A közlekedési tárca képviselői határozott tiltakozásukat fejezték ki az eljárás ellen, mondván: a költségvetés mintegy 7 milliárd forintos extraprofithoz jutna az áremelés révén, ám a közvélemény felháborodását a közlekedésnek kellene elviselnie, ráadásul az útalap sem a kívánt mértékben bővülne. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) A szakszervezet megbukott! Hg— A szakszervezet mit tett a jól érzékeltethető problémák megoldása érdekében? — érdeklődtem a társaságunkban lévő Szólláth Mihályiéi, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének bizalmijától. — Nem akarok magyarázkodni, mentegetőzni. Sajnos, elkéstünkES mondja. — Azt reméltem, hogy problémánkat elismeri majd a főiskola szakszervezeti bizottsága és az intézkedések legkeményebb hangú sürgetője lesz. Tanítóképzőben dolgozó kollégáknak is alacsony a bére, úgy hittem, egységesen mellénk állnak. De nem így történt. Bár elismerték követelésünk igazát, a tárgyalóasztalnál a velünk szembeni oldalon ültek le. Kiegyeztek a minimumban: a Főigazgató kérőlevelet írt a minisztériumhoz; amire meg is érkezett a válasz: elutasítva. Hát nem elégedhetünk meg ennyivel. Ha nagyothall a partnerünk, kiáltunk. A szakszervezet azonban leszerepelt. Kollégáim egységesen kilépnek a szervezetből. Olyan védelmet keresnek, amely ténylegesen kiáll a tagok érdekeiért. — „Emeljék föl a bérünket, vagy sztrájkolunk!?” Az ilyen kezdeményezést elég nehéz .manapság tikeresen befejezni. Az államkassza üres. Éppen elég ok van az elutasításra. — mondom, a Petőfi Sándorról elnevezett alma mater igazgatójának, Szepes Lajoéndk. .'s^jjAzt követeljük, hogy felnőttként bánjanak, tár- gyaljanak-velünk—jelenti ki Szepes Lajos..— Októberben egy egyeztető tárgyaláson tett is ígéretet a minisztérium és a főiskola küldöttsége a sztrájkbizottságunknak. De a múlt heti második fordulóra, mintha mindent elfelejtettek volna. Fölkészületlenül ültek asztalhoz. „Rosszul'értelmezték a múltkori jegyzőkönyvet. Nem ígérhetek semmit.” — hangsúlyozta a tanítóképző gazdasági vezetője. Hát a semmin nem vagyunk hajlandók kiegyezni. Nem érhet bennünket vád. Nem sztrájkkal kezdtünk. A következményekért nem vállaljuk a felelősséget. Sajnos, még ma sem tapasztaltuk, hogy komolyan vették volna szavunkat. Délben felhívott a főiskola főigazgatója, hogy menjek föl hozzá. Úgy hallotta, van valami problémánk... Ez azért abszurdum! Türelmetlen pedagógusok? Azt hallottam a sárga iskolában, hogy Ön és vezető kollégái nem veszik komolyan a tantestület tiltakozását. Mióta átvette a tanítóképző vezetését, még nem is járt a testvérintézményben. Akkor sem ment át a Budai utcába, amikor már komolyan fenyegetőztek a sztrájkkal. Ma pedig úgy fogalmazott a telefonban, úgy hallotta, van valami gond?! Önöknek nem tudnak kellemetlenséget okozni a pedagógiai gyakorlatok irányítói?— kérdeztem dr. Ecsédi András főigazgatótól. — Valóban igaz ez a déli telefon. De azért igaztalan azt állítani, hogy mi nem látjuk, milyen következményekkel járhat a sztrájk. Elemi érdekünk, hogy gyors megoldás szülessen. A lépést viszont elhamarkodottnak, meggondolatlan dolognak tartom. Még számos kérdés nyitott. Több témában is várnánk a városi tanács végrehajtó bizottságának állásfoglalását. Például: tudna-e segíteni a költségvetés a bérvita megoldásánál? A Petőfi-iskolában tanuló gyerekek ugyanis nem vidékről járnak oda.. A város lakói. Másutt is megtalálták már a megoldást. De számos egyéb lehetőség is van, a héten valamikor küldöttség indul majd Manhercz Károlyhoz, az illetékes miniszterhelyetteshez. Lehet, hogy ott is eredmény születik. Az a cél, hogy árképzést ne zavarja meg ez a kiélezett vita. — Es mi lesz, ha mégsem sikerül rendezni ezt a régóta húzódó ügyet? — Súlyos probléma elé néznénk. Félév közben kel-, lene átszerveznünk a gyakorlati képzést. Sok jó pedagógus, jó iskola van a városban, de az átállást meg- sínylenék hallgatóink. Egy hetünk van még. Remény- kedek... * * * A tanítóképzőből a szerkesztőség felé tartva a Pető- fi-iskola előtt összefutottam ismét Gavaldi Istvánnal, a sztrájkolok vezetőjével. Dühös volt...- Ránk se hederítenek. Egy órakor megkért a főigazgató, maradjunk az iskolában addig, amíg sikerül időpontot egyeztetni a miniszterhelyettessel. Négy órát vártunk, majd átszóltunk, hogy mi lesz? A válasz: nem tárgyaltak még. Nincs dátum. Megszakadt a vonal... Hát így zárjuk a sztrájk első napját. Farkas P. József Magyar kiállítás Szöulban „Magyar hét” nyílt hétfőn Szöulban. A hagyományos árubemutatóhoz ezúttal előadás-sorozat, gasztronómiai hét és áruházi vásár is társul, a rendezvény- sorozat házigazdája a Skála Reklám Stúdió. A hasonló jellegű, korábbi magyar fellépésektől annyiban üt el a mostani, hogy állami támogatást élvez. A kiállítók a rendkívül nagy befogadóképességű és igényes dél-koreai piac egy újabb szeletét remélik kihasítani, növelendő a múlt évben 30 millió dolláros, az idén remélhetőleg ezt megduplázó összforgalmat. Emellett alapvető magyar érdekeltség van abban, hogy délkoreai cégek beruházásokat eszközöljenek Magyarországon, így a kiállítást kísérő szemináriumok azt a pénzügyi, jogi és infrastrukturális környezetet igyekeznek népszerűsíteni, amely a reménybeli beruházókat Budapesten várja. ■ A hétfői ünnepélyes megnyitó egyébként megint egyszer megmutatta, hogy Szöulban változatlanul nagyra értékelik Magyarország úttörő szerepét a Dél-Koreát övező szocialista diplomáciai blokád megtörésében. A ceremónián ugyanis elnökeikkel képviseltették magukat a félállami státusú kereskedelmi és iparkamarák: megjelent többek között — Nam Dük Ju és Sin Bjong Hjun személyében -Sj egy volt miniszterelnök, illetve miniszterelnök- helyettes. A vendéglátókat Gábor András, a. Magyar Gazdasági Kamara elnöke és Étre Sándor nagykövet képviselte.
