Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-06 / 263. szám

1 ® PETŐFI NÉPE 9 1989. november 6. a Magyar Sió írja Szökés Jugoszlávián át (5.) Az ezer rózsaszál otthonában A jugoszláv hatóságok s az ENSZ Menekültügyi Főbiztos­ságának belgrádi tiszteletbeli képviselete nem bocsátkoznak abba, hogy mi indította mene­külésre az embereket, jóllehet íz nyílt titok. Ami a szomszé­dos Romániát illeti, a nincste- lenséggel párosuló kilátástalan jövő, a nemzeti kisebbségek esetében pedig a gyakori meg- alázottság, jogtiprás, gáncsos- kodás a nemzeti identitás kife­jezésével. Nem bocsátkoznak termé­szetesen a szökés motívumai­nak feltárásába azok a szerve­retek sem, amelyek a menekülti státus megszerzése után ezeket az embereket elszállásolják és ellátják. Mint már a korábbi folytatá­sokban említettük, a menekülti státus megszerzése után D vagy p kategóriás szállodákban he- yezik el őket, és amíg megkap- ák a célországtól a beutazási dzumot, hónapok telnek el, de közben ismeretségek, barátsá­gok szövődnek sorstársak és a -hotel személyzete között. A Belgrád melletti Hiljadu ruza (ezer rózsaszál) szálloda is azok közé tartozik, ahpl mene­kültek élnek. Ezt kerestük fel. A személyzet egyik tagja a következőket mondta vendége­ikről: — Sohasem kérdezősködöm tőlük sorsukról, de sokat tudok róluk, mert ezek az emberek magányukban és kétségbeesé­sükben keresik a barátságot. Tudom, hogy legtöbbjük csa­ládját hagyta odahaza és legkö­zelebbi hozzátartozóit. Ők ma­guk mondják el keserveiket, és hadd tegyem hozzá, minden menekült története egyéni és családi tragédia, rendkívül megindító és végtelenül szo­morú. A B kategóriás szállókban napi foglalkozást szerveznek számukra, a világszervezet költségén, valamennyien köte­lesek angolnyelv-tanfolyamon részt venni. Tanulnak a gyere­kek és tanulnak a felnőttek is, hogy az új hazában könnyeb­ben feltalálják magukat. A menekültek szabadidejük­ben azzal foglalkozhatnak, amihez kedvük van, igen sokan járnak rendszeresen istentiszte­letre. A Belgrádtól mintegy tíz ki­lométerre, az Avala irányában fekvő, romantikus nevű szállo­da az összes hasonló közül a legnagyobb: 160 fekvőhely áll rendelkezésre és általában min­dig teli van. Némelyek csak egy-két hónapot, mások több mint egy évet várakoznak arra, miután már megkapták a me­nekülti státust, hogy az Egye­sült Államok, Kanada, Auszt­rália vagy valamelyik közeleb­bi nyugati ország befogadja őket és állandó letelepedési en­gedélyt adjon nekik. Amint megtudtuk, a várako­zási rekordot egy volt román állampolgár tartotta, több mint két kerek esztendővel. Dujmovics György ( Folytatjuk ) A Jugoszláviába érkező mene­kültek szinte kivétel nélkül tovább szeretnének utazni, és akik mene­külti státust szereznek, azok to­vább is utaznak. Jugoszlávia tehát számukra afféle tranzitország. Ideérkeztük után első és legfonto­sabb feladatuknak tekintik, hogy az ENSZ menekültügyi szervének oltalma alá kerüljenek. Jugoszláviában letelepedési en­gedélyt csak ritkán kérnek. Fő­ként azok, akiknek nem sikerül bevándorlási engedélyt szerezniük valamely tengerentúli országba, Amerikába, Ausztráliába vagy Kanadába. Tavaly mindössze há­rom román állampolgár telepedett le Jugoszláviában: Belodedié, a Steaua román labdarúgócsapat ., volt játékosa nővérével és.édes­anyjuk. A Romániában élő szerbek, akárcsak az összes többi ott élő kisebbség, a magyarok, a szászok, a zsidók, másodrendű állampolgárok és a hatalom így is kezeli őket. A román és a szerb anyanyelvű honfitársak jogaikban csak menekültként, Jugoszláviában egyenlítődnek ki. Ám csupán arról van szó, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának belgrádi tiszteletbeli képvise­lete (természetesen) ugyanolyan elbánásban részesíti őket, mint bárki mást, például a cseheket, szlovákokat, irániakat vagy albánokat De a romániai román anyanyelvű állampolgárokhoz hasonlóan a romániai szerbek sem kaphatnak politikai menedékjogot (státust igen!) és letelepedési engedélyt Jugoszláviában. Ezért valamely nagy bevándorló országhoz, vagy valamely nyugat-európai országhoz kell fordulniuk és tőlük kell politikai menedékjogot kérniük. — Ezt jobban fájlaljuk, mint a velünk szemben Romániában tanúsított igazságtalanságok sorozatát — mondja egy szerbül kifogástalanul beszélő, magát megnevezni nem akaró romániai menekült. ' A két Csókás Csókás Imre arról volt híres, hogy nagyon keveset beszélt. Mondta is neki mindenki, hogy ugyan bol­dog lehet a felesége, mert aki keveset iszol, keveset is veszekszik, s aki keveset veszekszik, azzal jól lehet házasságban élni. Csókás Imre erre sem mondott soha semmit, csak a vállát vonta fel. Csókásné Pömye Mari ha boldog nem is volt a férje szótlanságáért, nagyon nem bánkódott miatta. — Beszél, nem beszél, mit bánom — mondta. — A pénzt hazaadja, és nem csavarog, nem része- geskedik. Nekem ennyi elég. Igaz, 5 maga elég nyitott szájú menyecske volt, de csak ha máshol volt. Otthon vagy nerh mert a hallga­tag férje előtt sokat beszélni, vagy a házasságban hozzáidomult az urához, de o is csak a legszüksége­sebbet szólta. A házasságukból csak egyetlen gyerek született. A tanyasiak szerint azért, mert szerintük Csókás Imrének nem csak a beszélőkéjével van baj, de ezt már csak maguk között merték mondani. Szerencsére ez az egy szem gyerek fiú lett. Mikor Csókás Imre ezt megtudta, azt mondta: —f No, lesz, aki továbbviszi a Csókás nevet. Az anyósa azt mondta ugyan, hogy a veje egész életében ilyen hosszú mondatot még ki nem mondott, de Ferikének — így nevezték el az újszülöttet— ő is tjagyon örült. * Mikor akis poronty cseperedni kezdett, s egy-egy mozdulatával elkápráztatta a szüleit. Csókás Imre átölelte a feleségét, s ezt mondta: j -r- Nédd mái Többet egy szóval sem, legfeljebb ugyanezt meg­ismételte. Az asszony, aki szintén örült, hogy a kis Ferike elmosolyodott, felállt vagy éppen integetett, ezt fe­lelte rá: — Csuda aranyos kis legény! Aztán Ferikéből Feri lett, majd Ferenc, megtanul­ta a világból, amit kellett, de az apját nem tagadhat­ta volna le: ő is ugyanolyan keveset beszélt. Ez már valamivel jobban bántotta Pömye Marit. —Csak ülnek otthon és hallgatnak -—panaszolta az anyjának. — Az egyiket már megszoktam, hogy /olyan, de hogy két némával kell együtt élnem, az már sok. Megáldott engem az Isten! Persze azért szerette a fiát is, főleg az után, hogy nem születétt testvére, Ápoltá, gondozta, taníttatta, azt akarta, hogy derék ember legyen belőle. Lett is. Feri iskolát járt, szakmát tanult, és olyan műszerész lett belőle, hogy hire járt. Állásba valahogy Pestre került. Mivel a tanya messze volt a fővárostól, ott bérelt lakást, de hétvé­geken mindig hazajárt a szüleihez. Ünnep volt ez a Csókás-tanyán mindig. Főleg az után, hogy Feri autót is vett magának, s azzal járt haza. < Csókásné a hét első napjain mindig a fiáról mesélt mindenkinek. — Azt mondják róla Pesten, hogy aranyból van a keze, úgy érti a szakmát — mondta az egyik szomszédban. — Kétszer annyit keres, 'mint az uram meg én együtt, olyan jó dolgos -§§ dicsekedett máshol. — Már vezetőnek is meg akarták tenni, de nem vállalta — hangoztatta a harmadik tanyában. — Oszt mindezt ő maga mondta? -ér hüledeztek a tanyaiak csúfondárosan. Csókásné nem sértődött meg, megszokta ö már, hogy két hallgatdg férfit adott neki az Isten, hanem egyszer ő is elvesztette a türelmét. Mária-napkor történt ez. A fia hazajött, ajándékot is hozott, égy szép dísz­tálát meg egy nagy Csokor virágot. Igaz, nem mon­dott egy szót sem, amikor átadta őket, csak jobbról­balról arcon csókolta az anyját, de Csókásné szeme , telefutott köpnyel: a tanyán ritkán kapnak az asszo­nyok feldíszített bolti virágcsokrot a névnapjukra. O is készült erre a,napra. Nagyszerű ebédet fő­zött, Feri kedvencét, töltött csirkét készített, még kacsát is sütött,'kék káposztát párolva melléje. Feri szeme fel is csillant, mikor a sok finomságot meglátta, de csak a fejét ingatta, jelezve, hogy nem kellett volna ennyit dolgozni. De szólni nem szólt. V Nem szólt az ebéd alatt Csókás Imre serh. . Az asszonyba pedig belebújt az ördög, ső is hall­gatott egész ebéd alatt. Hogy a sok jó falatot megették, Csókás Imre bort töltött a poharakba, de ekkor sem szólt, csak oda­ütötte a magáét a feleségééhez. így tett a fia is. Aztán az ebéd végeztével csak ültek szó nélkül mind a hárman az asztal mellett egy jó óra hosszáig. Ekkor Feri felállt, indulnia kellett vissza. Meg- • ölelte, megcsókolta az anyját; s ezVmondta: — Isten vele! Ekkor fakadt ki Pernye Mari. — Hát fiam, azt kérem, máskor ne gyere haza a névnapomra, inkább küldj egy levelet. Ügy több szót kapok tőled, mintha itt vagy. Csókás Imre csak nézett, de egy szót sem szólt a dologra. Ugyan mit isjnondhatott volna... Tóth Tibor SAJTÓ POSTA A leányvállalatot nem kötelezi az ígérete? A megyeszékhely Dobó körútja mentén található a 101—103: jelű épület, amelynek közös képviselője, Ambrus Zoltán végső kétségbeesé- • sében fordult lapunkhoz és az alábbiakat mondotta; — Idén júniusban megrendeltem az Epszisznél a házunk közös haszná­latú helyiségei kitört ajtó- és ablaküvegeinek pótlását . E munka mielőbbi elvégzésére ígéretet kaptam. Miután ez utóbbi legalább másfél hónap múltán sem akaródzott teljesülni, bekopogtam a céghez reklamációmmal, mire megnyugtattak: 1-2 hét türelem és mindent megcsinálnak. Nem így történt. Augusztus közepén ismét kifogásoltam az elmaradt munkát, ám ekkor tudtomra adták: még kellemes az idő, ne aggódjak, hogy szellős a házunk, különben is, a munkatársak egyelőre szabadságukat töltik, s csak vissza- jövetelük után lehet rájuk számjtani. Az üvegezés határidejeként a hónap végét jelölték meg. Hát persze hogy hiába vártam őket. Már szeptember volt, amikor a . szövetkezet műszaki vezetőjénél panaszt tettem. Ő elmondta, az üvegesek nem tartoznak hozzá, leányvállalatbá tömörültek, s ott megtalálhatók. Közvetlen főnökükkel, Kovács Gergellyel össze is futottam, aki kijelen­tette: a hideg idő beköszöntése előtt sor kerül az üvegezésre. Nos, a hideg még szerencsére nem érkezett meg, viszont elkövetkezett a fűtési idény kezdete, október dereka, de a leányvállalat emberei a ház közelében sem jártak eddig. A radiátorok már működnek és a meleg levegővel nemcsak a lépcsőházunkat fűtik, hanem a beuvegezetlen nyílás- zárókon át az utcát is. Fel nem foghatom, miért nem kötelezi e „leányo­kat” az Ígéretük. A szervezetlenséget és felelőtlenséget egyaránt sejtető ügyben beszél­tünk a vállalat helyettes vezetőjével, aki közölte: a határidőcsúszások egyetlen oka az, hogy a részleg több megbízást elvállal, mint amire a kapacitása futja. Ezek után hangsúlyozta: figyelmeztetésben részesítik az, üvegesek irányítóját, S egyidejűleg intézkednek annak érdekében, hogy legkésőbb október 31-éig befejeződjön az üvegpótlási munka a szóban forgó épületben. Szerkesztőségünk a konkrét közlésről levélben, majd telefonon is tájékoztatta a közös képviselőt, kérve őt, jelezze nekünk a munka elvégzését. Október utolsó napjának délutánján meg is csörrent a telefonunk, ám a vonal túlsó végén szomorú hírről számolt be Ambrus Zoltán: semmi sem történt. Majd hozzátette még, hogy a körülbelül öt hónap­pal korábbi megrendelést ezennel visszavonja e szolgáltatótól. Megértjük a közös képviselő elkeseredett döntését és csak remélhet­jük, hogy még a cudar idő beállta előtt rátalál olyan vállalkozó szakem­berekre, akik elvégzik az üvegezést. Azonban jó lenne megbizonyosodni afelől is, hogy az Épszisz leány­vállalatánál tartanák némi lelkiismereti önvizsgálatot, melynek köze­pette rádöbbennek: a-komolytalan hitegetések s a beváltatlan ígéretek egyáltalán nem növelik e szolgáltatás jó hírét, az ott dolgozók beesüle- . tét, meg az irántuk való bizalmat. Nem lehet szellőztetni Rendezett, nagyon szép környezet Bácsalmáson az Árpád utca, amelynek egyik házában lakik az idős édes­anyám. Már csak a korára tekintettel is vágyik a nyuga­lomra, a békés, háborítatlan életre, amiben egyre kevésbé van része, s korántsem a sa­ját hibájából. Az történt, hogy a szom­szédja rókatenyésztésbe kez­dett. A bundás négylábúak- kal való foglalatosság ma­gánügynek minősülne, ha közben nem terjedné szinte elviselhetetlen bűz. De ter­jed szerteszét, és emiatt a la­kást nem lehet szellőztetni, s az udvaron is képtelenség hosszabban tartózkodni anélkül,- hogy az ember gyomra fel ne kavarodjon. Megértem én, hogy a sza­bad vállalkozások terebélye- sedésének korszakában a különféle állattartás is zöld utat kap. Csak azt nem hi­szem: most már az egyéni érdek bármi áron érvénye­síthető, például azáltal is, hogy mások az ablakuk, áj- tajuk állandó zárva tartásá­ra kényszerülnek. Anyám és az említett utcában hasonló okból panaszkodó többi család nevében ezúton ké­rem az illetékes tanácsot: mielőbb orvosolja e környe­zetszennyezési gondot! Molnárné Mennyit ér több mint hatezer forint? A kecskeméti Verés Erika egyhamar nem teszi be a lábát a helyi Egyesült Szakszövetkezet területére, ahol mint vá­sárlót, enyhén szólva becsapták. Tanul­ságos esetét annak reményében tesszük közzé, hogy a gazdaság vezetői levonják a kézenfekvő következteféseket, s a jövő­ben elejét veszik az efféle visszásságok­nak. íme a részletek, ahogyan olvasónk elmondotta: — Négy kiskorú gyermeket nevelek éléttársammal, s mivel idén tavasz óta házat építünk, minden forintra, fillérre nagy szükségünk van. Bevételünk némi növelése céljából határoztuk el, hogy birkákat, sertéseket és nyulakat neve­lünk. A hozzá való almot és takarmányt egyszerre rendeltük meg az Egyetértés Szakszövetkezetben, még július 25-én. A 22648-as számú megrendelőlapon 60 bála búza- és 20 bála árpaszalma, valamint 15 mázsa lucerna szerépei, s ezek összértéke 6140 forint, melyet befi- ; zettünk a pénztárba. Először azt mond­ták nekünk: a szövetkezet nagyon rövid időn belül a helyszínre szállít mindertt, amit vettünk tőle. Erre nem került sor. Jó hat hét elteltével sürgettük e fuvaro­zást, hiába. Ezután reklamáltunk a szö­vetkezet több tisztségviselőjénél, ám szintén eredménytelenül. Szeptember végén sajnos máshonnan kellett beszerezni alomszalmát és az álla­tok részére ennivalót, ami plusz | ezer forintunkba került. E tényt november 1-jén személyesen közöltem a szövetke­zet elnökével, s kértem, azonnal adja vissza a pénzemet. Ezt megtette, anélkül, hogy a fuccsba ment dolgok miatt elné­zést kért volna. Pedig illik tudnia, hogy kétszeres ráfizető vagyok: egyrészt ka­mat nélkül használták a pénzemet há­rom hónapnál hosszabb ideig, másrészt ma már legalább 40-50 százalékkal töb­bért tudom csak megvenni azt a szalma- és lucernamennyiséget, amit a nyáron alig több mint hatezerért megkaphattam volna. □ □ □ ' Az adásvételi ügylet voltaképpen szer­ződéses kapcsolatnak minősül, ahol a szállító felet szigorú kötelezettség terheli. Ennek nem teljesítése okot ad a felelős­ségre vonásra. Ilyen ügyben a bíróság illetékes eljárni. Csakhogy pereskedésre Veres Erika sem gondol, hiszen az ő ide­jét a kisgyermekei nevelése; az élettársáét pedig az építkezés napi gondja köti le. Summa summarum: e család nehéz hely­zetét méltatlanul (és sajnos büntetlenül) nehezítette meg a szóban forgó szakszö­vetkezet. ÜZENJÜK „Járadékos vagyok” jeligére: Lapunkhoz küldött levele szerint az állam­hatalom helyi szervei, úgymond, mindenáron be akarják szedni a település- fejlesztési hozzájárulás-összegét ÖntőHs, aki . szerény nyugellátásából él, melynek jelentős részéből a réúdszerMen;föj|yászfandÖ gyógyszerek költség geit fedezi. Ha e kasszirozást arra hivatkozással végzi a hatóság, hogy a fizetési kötelezettség alóli felmentésnek helye nincs, akkor vitathatatlan sérelmének jogossága. A településfejlesztésről szóló 1984. évi 12-es számú törvényerejű rendelet ugyanis világosan leszögezi: anyagi és szociális körül­mények alapján — kérelemre — a tanács végrehajtó bizottsága részben vagy egészben mentesítést adhat a hozzájárulás alól. Ügyében igényelje a megyei tanács pénzügyi osztályának közbenjárását! Kollár Mihálynénak, Kiskunfélegyházára: Minden alapot nélkülöz az Ön lakóhelyén szárnyra kelt ama híresztelés, hogy rövidesen csökkentik a lakossági földgázfogyasztást. Bizonyítékként hadd hivatkozzunk az októ­ber 16-án tartott kormányszóvivői tájékoztatóra, melynek során Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes Világosan leszögezte: a föld alatti tárolóban lévő másfél milliárd köbméternyi földgázkészlet elegendő, ha a napi közép- hőmérséklet nem lesz mínusz nyolc foknál alacsonyabb. Amennyiben ennél hidegebbre fordul az idő télen, akkor életbe lép a korlátozási menetrend, s ennek értelmében egyes nagyfogyasztó ipari üzemek átmeneti leállítására kerülhet sor. Ez az intézkedés tehát nem számol a lakossági földgázhaszná­lat korlátozásával. Koncz Lászlóncnak, Kecskemétre: Nem felel meg a valóságnak azon értesülése, hogy a lakáshoz jutó fiatal házáspárok (családok) részére jelen­leg igénybe vehető szociálpolitikai támogatás intézményének megszünteté­sét tervezi a kormányzat. Az viszont igaz: napirenden van a lakásügyi jogszabályok felülvizsgálata, korszerűsítése, a társadalmi szükséglethez való igazítása. Ezzel összefüggésben nagyon fontos törekvés, hogy egyetlen , rászoruló fiatal család előtt se elérhetetlen célként lebegjen az önálló ott­honhoz jutás lehetősége. Úgy hallottuk, a tervezett szabályváltozásokról a közeljövőben tájékozódhat a nyilvánosság. Ami a konkrét kérdését illeti, arra válaszolva javasoljuk, hogy a harmadik gyermeke megszületését köve­tően kérjen szociálpolitikai támogatást az OTP-től, ahol az egyéb tudniva­lókról is félvilágositást kaphat. ­„Még dolgozzam két és fél évig?” jeligére, Kalocsára: Ha Ön 37 és fél év szolgálati idő után, korkedvezmény alapján került nyugállományba, akkor meg kell kapnia — a munka törvénykönyvében foglaltak értelmében — a munkában töltött 40 évre járó jubileumi jutalmat, melynek összege a másfél havi személyi alapbérrel egyenlő. Amennyiben a volt munkáltatója valamiféle minisztériumi tájékoztatóra hivatkozással tagadta meg e járanj dósága kifizetését, feltételezhető az önnel szembeni jogsértés. Ennek orvos­lása érdekében kérje a Bács-Kiskun Megyei Tanács munkaügyi osztályá­nak vizsgálatát, intézkedését. Szeretnének szántani Bár az elmúlt évtizedekben sok praktikus erő- és munkagéppel is­merkedtek meg a földművelő embe­rek, közöttük ma is szép számmal vannak, akik egy percre sem lettek hűtlenek at hagyományos igavonó állathoz, a lóhoz. Szűkebb lakókör­nyezetemben jó néhány család tart ilyen patásokat, melyek mind gyak­rabban felfedezhetők a határban, ahol gazdáikkal együtt dolgoznak Hozzám, mint nyugdíjas kovács­mesterhez, több magántermelő for­dult az utóbbi időben, kérve: készít­Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-611 sek lóvontatású eszközöket, példá­ul ekét, amivel szeretnének szánta­ni. Ezen igényüknek, sajnos, nem­igen tudok eleget tenni, mert hiá­nyoznak a szükséges anyagok, al­katrészek. Legutóbb örömmel láttam mű­anyagból készült ekekormányt, ám a gyártójának kilétét nem sikerült megtudnom. Persze, arról sincs in­formációm, hogy a paraszti vállal­kozások terjedésének időszakában valakik gondolnak-e a különféle ló­vontatású szerszámok, eszközök előállítására, folyamatos forgalma­zására. Hiszen ez utóbbiak nélkül aligha képzelhető el az eredménye­sen működő mezőgazdasági kis­^zem' Kiss János Kiskőrös I

Next

/
Thumbnails
Contents