Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-06 / 263. szám

1989. november 6. • PETŐFI NÉPE • 3 „Már most sincs nálunk nagyobb párt a megyében" Exkluzív interjú % rési-űj IN^SjZM yzőviyőjéyel A FŐKÖNYVELŐNŐ IS TÁVOZOTT — AZ IGAZGATÓ A LÉLEKTANI _________ H ADVISELÉST VÁLASZTOTTA — A RENDŐRSÉG MÉG MINDIG NYOMOZ Nincs béke Helvécián A Helvéciái Állami Gazdaságban dúló belső viharokkal többször fog­lalkoztunk lapunkban, írt róla a Ma­gyar-Hírlap és a Bácskapocs is. A vi­harok dr. Mészáros István igazgató személye körül dúltak, akit végül is — többszöri nekirugaszkodás után —'alkalmasnak ítélt a vállalati tanács a vezetésre. Szolarov Emil általános igazgatóhelyettes — aki tulajdonkép­pen kirobbantotta az ügyet, és akit emiatt elbocsátottak — végleg távo­zott a gazdaságból, habár a munka­ügyi bíróság az ő javára döntött. Raj­ta kívül másokkal is támadtak nehéz­ségei az igazgatónak, például Takács József ágazatvezetővel, aki most szin­tén a bírósági döntésre vár. Helvécián csendesebben fújnak a szelek, de nem ültek el teljesen. Olyannyira nem, hogy az egyik igazgatóhelyettes — a jelenlegi három közül —, mint hírlik, olyasmit jnondott: ha őt tennék meg igazgatónak, egy nap alatt rendet te­remtene itt! Lehet, hogy dr. Mészáros István hatalmát onnan fenyegeti ve­szély, ahonnan a legkevésbé számít rá? De ne bocsátkozzunk találgatá­sokba. Helvécián amúgy is szinte mindennaposak már az igazgatóhe­lyettesi változások. A főkönyvelő azonban mind ez idáig kitartott. Kiss Jenőnének — munkatársai szerint — oroszlánrésze volt abban, hogy a gazdaság végigküzdötte a szanálási eljárást és győzött. A főkönyvelőnő idén szeptemberben mégis feladta. Nem titok a gazdaságban, hogy ő is ellenzékinek számít, azaz fenntartá­sai vannak a jelenlegi vezetőséggel szemben. Hogy miért vannak és mitől félti a Helvéciái Állami Gazdaság jö­vőjét — azt szerette volna elmondani, amikor megkereste szerkesztőségün­ket) — Valóban elültek a viharok Helvé­cián ? — Véleményem szerint nem. Az igazgató képtelen volt megteremteni a meghirdetett békét, minden cseleke­detét a megtorlás és a bosszúállás ve­zérelte. Aki az elmúlt időszakban bármiről önálló véleményt nyüvání- tott,. és. az eltért a „hivatalostól”, vagyis az igazgatóétól, azt dr* Mészá­ros István nemkívánatos személynek nyilvánította. gH Például önt is? — A jelenlegi vezétés nem kívánt velem együtt dolgozni, ezt konkrétan tudomásomra is hozták. Az igazgató­val folytatott személyes „elbeszélge­téskor” azt mondtam neki: ha meg­szünteti az ellenem irányuló állandó nyomást, zaklatást, hajlandó vagyok szaktudásomat továbbra is a Helvé­ciái Állami Gazdaságnak eladni. Sze­rettem ott dolgozni és szerettem vol­na maradni. A kívánt megbékélés nem következett be, ezért szeptember 27-én, közös megegyezés alapján, be­adtam a felmondásomat. Ha a gazda­ság boldogulásához az .szükséges, hogy távozzon a főkönyvelő, akkor ezt az áldozatot meg kell hoznom, nem?! — Mit ért az állandó nyomáson és zaklatáson? — Például az olyan vádakat, mint a fénymásoló géppel vagy a göngyö­leghiánnyal kapcsolatos ellenőrzési kötelességem elmulasztása. Aztán a különböző igazoló jelentések készíté­sét vagy az olyan feladatokkal való megbízásokat, amelyek nem tartoz­nak egy főkönyvelő munkakörébe. — Szolarov Emil és Takács József után másnak is felmondtak a gazda­ságban? .. — Nem. Az igazgató ehelyett a lélektani hadviselést választotta. A felmondást ugyanis meg kell indo­kolni, a koholt vádakat a munkaügyi bíróság nem veszi komolyan: Példa erre Szolarov Emil, akit a bíróság visszahelyezett igazgatóhelyettesi munkakörébe. Az igazgató nem mond fel, de módszerei között szere­pel a felmondással, fegyelmivel való fenyegetés, az önállóságot sértő, ál­landó ellenőrzések, az írásban kért jelentések sokasága. Tulajdonképpen olyan helyzetet akar teremteni, hogy a neki nem tetsző személyek önszán­tukból menjenek el. Az egyik kibőví­tett vezetőségi ülésen elrendelt öt perc szünetet, és azt mondta: aki nem akar vele dolgozni, az szünet után jobb, ha vissza se jön. Természetesen minden­ki visszajött, és hárman is reagáltunk a fenti kijelentésre. Lényegében azt mondtuk: amennyiben a helvéciai bé­kéhez az szükségeltetik, hogy az el­lenzéknek kikiáltott dolgozók távoz­zanak, az igazgató nevezze meg, kik ezek, azaz kikkel nem kíván ő együtt dolgozni. Dr. Mészáros István nem nevezett meg senkit. — Ez a bizonyos, a korábbi újság­cikkekben is emlegetett ellenzék egy­általán létezik még Helvécián? — Ellenzékinek azokat nevezik a gazdaságban, akik az elmúlt időszak­ban véleményt nyilvánítottak a veze­tésről, akár óvatosan, akár élesen bí­rálva. Hogy jobbító szándékkal tet- ték-e, esetleg jogosan, az nem volt mérce. Ebben az értelemben létezik az ellenzék, hiszen a véleményt nyil­vánítók egy része még Helvécián dol­gozik. A valóságban azonban min­denki rendet és nyugalmat szeretne a gazdaságban. Azt vártuk, hogy az elfogadott minősítés titán az igazgató mégis megváltozik. De azt nem tudta megtenni. A légkör nemcsak az áldo­zatnak kiszemelt ellenzék körében, hanem az egész gazdaságban is elvi­selhetetlen. A vezetőségi üléseken ér­demi munka helyett a gazdaság to­vábblépése szempontjából érdekte­len, személyeskedő ügyekkel foglal­koztunk. Dr. Mészáros István a hata­lom elvesztésének félelmében él, a vállalati döntések is e félelem árnyé­kában születnek. Higgye el, nem könnyen száriam rá magam a távo­zásra, nagyon nehezen váltam el a közvetlen munkatársaimtól. De már nem bírtam idegekkel, türelemmel, jószándékkal, ami Helvécián folyik. Úgy tudom, orgazdaság a belső torzsalkodások ellenére is teljesíteni tudja a szanálószervezet kikötötte fel­tételeket. Ön hogyan ítéli meg a válla­lat jelenlegi és jövőbeni helyzetét? — Nehéz erre válaszolni, hiszen egy kedvezőtlen termőhelyi .adottsá­gú, 1988—89-ben szanált, előnytelen termékszerkezetű mezőgazdasági üzemről van szó. Termékeink külpia­ci pozíciója évek óta romlik, ezen be­lül legdöntőbb a borexport csökkené­se. Mindezt tetézi az országban kiala­kult gazdasági válság. E tényezők már önmagukban elegendők egy jól prosperáló vállalat csődbe jutásához- is. Jó vezetésre, összehangolt, meg­alapozott .döntésekre még soha nem volt ekkora szükség, mint eppen most. Véleményem szerint ez hiány­zik Helvécián. Nem mindegy, hogy a vezetés minden ambícióját a helyi személyi ügyek rendezésében éli ki, 'vagy a külvilág felé fordulva keresi a kibontakozás, átalakulás lehetősége­it. Mindettől függetlenül a gazdaság pénzügyi és nyereségpozíciója jelen­leg egyáltalán nem rossz. Ez nem is lehet másképpen, ‘hiszen a szanálás 1989-ben rendezte a pénzügyi hiányt. Ez azonban csak egy időpontra vo­natkozott. Amennyiben nem teljesít­jük a szanálási szerződésben kikötött további feltételeket, azonnal vissza­esik a gazdaság. Ezt feltétlenül el kell kerülni. — Van rá esély? — Még nincs minden elveszve, de az utóbbi időszak elhibázott vagy meg sem hozott döntései komoly ve­szélyt jelentenek. Véleményem szerint a hibás döntések közé tartozik a szer­vezeti és működési szabályzat elfo­gadtatása a vállalati tanáccsal, a há­rom igazgatóhelyettesi poszt „kitalá­lása”. Egyértelmű volt, hogy ez a döntés Szolarov Emil miatt született: ha a munkaügyi bíróság visszahelye­zi, akkor se legyen számára hely a gazdaságban. Átszervezés címén fel is mondtak neki. Változatlanul az a vé­leményem, hogy ezt a döntést nem a vállalat belső működési mechaniz­musa kényszerítette ki, hanem szemé­lyes érdek motiválta. Az új igazgató- helyettesi posztokra is csak belső pá­lyázatot hirdettek meg, tehát ilyen szempontból sem mertük megméret­ni magunkat a külvilággal. Helvécián nem a szaktudás, hanem az igazgató­val szembeni lojalitás lett a vezetők kiválasztásának mércéje. Év végére meglesz a 30 millió forint nyereség, ám ezt évről évre növelni kellene. Am hogy mit hoz a jövő, az nagyon is kérdéses. A helvéciai viharokhoz szorosan kapcsolódik az a rendőrségi nyomo­zás, amely egy bejelentés alapján in­dult a gazdaság vezetői, elsősorban dr. Mészáros István ellen. Erről azonban már nem Kiss Jenőnét kér­deztük; hanem a megyei rendőr-főka­pitányság vizsgálati osztályának ve­zetőjét, Miklós András alezredest. —' A nyomozás még folyik, részle­tekről tehát nem beszélhetek. Eléged­jen meg annyival, hogy eddigi mun­kánk eredményes volt. Rendelkezé­sünkre állnak olyan adatok, amelyek megerősítik a bejelentés egyes részeit, a vagyon elleni bűncselekmények ala­pos gyanúját. A Bács-Kiskun megyei ügyészség elfogultsági bejelentést tett, ezért a nyomozást a szegedi vá­rosi ügyészség felügyeli Az iratok nagy része már ott van, várhatóan november közepéig befejezzük a nyo­mozást. — Helvécián azt beszélik, hogy a részleges amnesztiatörvényben meg­hirdetett eljárási kegyelem ennek az ügynek a főszereplőjére is vonatkozik, így van?- A sajtóközleményből sajnos nem tűnik ki az, ami a törvényből: szándékos bűncselekmények esetére nem vonatkozik az eljárási kegyelem. A helvéciai ügy sem a bűncselekmény jellege (nem gondatlanságból tör­tént), sem a bűnelkövető személye (tehát nem terhes asszonyról, gyó­gyíthatatlan betegről stb. van szó) miatt nem esik e törvény hatálya alá. Magyar Ágnes Nyugdíj-kiegészítést nem kell kérni (Folytatás az 1. oldalról) — A kecskeméti szervezetet — úgy hallani — az egész országban az MSZMP erős bástyá­jaként emlegetik. Elárulná, hány tagjuk van? — Néhány száz tagunk már megerősítette hoz­zánk való tartozását. Négy-ötszáz tagról lehet szó — de viszont üzemekben, hivatalokban még nem tartottunk párttaggyűléseket. Tehát a mostani lét­szám szinte kizárólag azokat tartalmazza, akik önként fölkeresték a szervezőirodát. Számos kö­zöttük az egyszerű munkás, de vannak nyugdíja­sok is. Mindenesetre a szervezés még csak eriitán kezdődik igazából; — Miben különböznek leginkább az MSZP- től? — Mi az MSZP programját nem tudjuk elfogad­ni. így például az 1956-os eseményekről szólva mi elismerjük, hogy népfelkelés jellege volt, de az el­lenforradalommá fejlődését is kimondjuk, ám a yégső döntést a történészekre bízzuk, ezen nagy vitát nem indítunk. Gazdasági kérdésekre térve: szerintünk nem a társadalmi-politikai változáso­kat kell meggyorsítani, hanem ellenkezőleg, elő­ször gazdaságilag kell stabilizálni az országot, ezt kövessék majd a politikai változások. Mi a refor­mok hívei vagyunk, de semmi esetre sem olyan reformoké, amelyek a társadalmi rendszer megvál­tozását eredményezik. Nerrt rendszer-, hanem mo­dellváltást akarunk. Harmadsorban: szerintünk most is létezik munkásosztály, aki ezt nem -hiszi, aki ezt vitatja, az dolgozzon bármelyik vállalatnál mondjuk két hónapot az eszterga- vagy a marógép’ mellett, majd érzékelni fogja, hogy van munkás- osztály. Megtagadni ezt nem lehet, következés­képp a mi pártunk véleménye az, hogy a munkás- osztály történelmi küldetése: a szocializmus ppíté- se. Kimondjuk azt is, hogy a marxizmus továbbra is vezérlőelv, bár korábbi, sablonos alkalmazása nem vezetett a szocializmus építéséhez. — Az MSZP elnöksége szerint a_z MSZMP megszűnt; Önök legálisan vagy konspirálva szer­vezkednek? I Nyíltan és legálisan szervezzük a pártot. A napokban például az Agrikonban együtt vol­tunk pártszervező gyűlésen az MSZP embereivel. Az MSZMP iránt jelentős érdeklődés mutatko­zott, közvetlenül a gyűlés után is jó néhányan jelentkeztek, hogy ők maradnak. — Ez a pártok vagy — csak — a pártszerve- i*í.k ejnüttműködésétjelentí? —"Akikkel tegnap meg elvtársi, Baráti kapcső- Táfbári voltunk’, ‘űzök m'á’lS^lértbégéfnk‘'éííéűféle-” ink. Mi nem törekszünk a baloldal megosztására, hiába is számít erre az ellenzék. Az MSZP-vel lehetnek kérdésekben viták, de nem kerülhetünk egymástól olyan távol, hogy harcoljunk ellenük. — Akik eddig már jelentkeztek a pártszerve­zőknél, milyen korosztályhoz tartoznak? Ahhoz, amelyikhez ön is, aki elég régen nyugdíjas? — A húszon aluliakat kivéve, minden korosz­tály megmozdult felénk. — Ezek szerint az nem igaz, hogy az MSZMP-be főként nyugdíjasok lépnek be, kö­zülük is elsősorban azok, akik korábban vezetők i voltak, mint például ön is, aki igazgatóként ment nyugdíjba. — Nem, ez nem igaz. Sőt, a munkások lesznek többségben. A munkások pártja vagyunk. — Lesznek vagy már azok is? — Már azok is vagyunk. | , — A jelen politikai és gazdasági helyzetben mit tekintenek legfontosabb feladatuknak? — A szervezésen túl a mi számunkra a politikai vonalak ki- és letisztulása a legfontosabb. Nyíltan jelenjenek meg a különböző pártok közötti kü­lönbségek. Ehhez persze azt világosan meg kell mondani az embereknek, hogy egészen más a rend­szer- és a modellváltás. Ez utóbbit a mi pártunk is támogatja. A többi párt — beleértve az MSZP-t is — rendszerváltózást hirdet a programjában, bár lehet, hogy modellváltásnak nevezi. Hozzánk tehát azok a felkészültebb elvtársak jelentkeznek, akik megértik, mélyebben belemerülve a kérdésekbe, hogy mások bizony az egész rendszert akarják átváltoztatni. Nekünk az a véleményünk, hogy amelyik párt csak egy háromszáz éves kapitaliz- musmodellt tűz ki célul; akkor annak a pártnak a munkásmozgalomtól távol kell kerülnie. Idősebb elvtársaink jól tudják, milyen volt a kapitalizmus. A mi pártunk elutasítja a szociális hálót is, mert hiszen ez azt jelenti, hogy az ország vezetése létre akar hozni egy olyan osztályt, amelyik gazdag lesz, meg egy olyan osztályt is, amelyik részt vesz ugyan a munkamegosztásban, de az elosztásban vesztes marad. Szerintünk olyan társadalmi rendszert kell teremteni, amelyikben létbiztonság van, az embe­rednek nemcsak joga, hanem lehetősége is van a munkához, a művelődéshez, a szórakozáshoz, és ne legyenek olyan új osztályok, amelyek az állami vagyonból, akarnak meggazdagodni. Aki a^régi kapitalista rendszert akarja visszahozni ebbe a tár­sadalomba, az nem modern, hanem konzervatív. — A jelen politikai helyzetben a többpártrend­szer Magyarországon kétségbevonhatatlan tény. Mit szól ehhez az MSZMP?' — Mi a pluralizmusnak hivei vagyunk, bár tud­juk, hogy nem egy üdvös, 'és mindent megoldó dolog. De hát létezik —- mi is ezen belül- akarunk megmérkőzni. — A politikai palettán kivel kívánnak együtt­működni? — Bizonyos kérdésekben az összes párttal. Ilyen például a béke kérdése, és az, hogy szocialista társadalmat akarunk, továbbá bizonyos gazdasági kérdésekben is elképzelhető az egyetértés. — Hogyan képzelik el a pártvagyon megosz­tását? Érdekelne példának okáért az az apróság is, hogy ki veszi az olajat abba a kályhába, ami ezt a szobát, ahol beszélgetünk, fűti. — Tagsági díj az MSZMP-ben is van. Mértékét mindenki saját maga határozza meg. Nincsenek kategóriák. A befizetett tagdíj 80 százaléka az alapszervezetnél marad, 20 százalékát kell befizet­ni a központi szerveknek. Éz a helyiség több alap­szervezet birtokában van, továbbá a szervezőiroda is itt működik §fl a költségeket ezek az alapszerve­zetek fedezik. Természetesen a vagyon kérdésében mi jogutódok vagyunk. De ezt a kérdést majd azután kell rendezni, miután a pártok taglétszá­mukban is stabillá váltak, úgy, hogy a vagyon abban az arányban legyen egyik vagy másik párté, amilyen arányban a tagság támogatja egyik vagy másik pártot. Ugyanakkor hangsúlyozni kívánom: pártunk csak a működéséhez legszükségesebb va­gyonra’tart igényt. Üdülő, pártiskola nem kell. -Nem tartunk igényt vadászházakra, olyan luxus­autókra, amelyeket az MSZP-be már úgyis átmen­tettek. — És a Petőfi Népe? Önök szerint kinek a lapja? — Ezt majd a szerkesztőségnek kell eldöntenie. Mindenesetre a laptól mi azt elvárjuk, -hogy az ebben a megyében történő eseményekről hitelesen és tárgyilagosan beszámoljon, egyenlő módon „ki­szolgálva” minden pártot. Ez a politikai napilap dolga. S amit elmondtam, abban az is benne van, hogy nekünk is teret kell adnia, legalább annyit, mint amennyit az SZDSZ-nek, az MDF-nek, az MSZP-nek ad. Az utóbbi két hétben két rövid közleményt sikerült csak megjelentetnünk §§|fmi ennek is örültünk, de a véleményünk az: a politikai eseményekről ennél részletesebb tájékoztatás kelle­ne. Mindenesetre már más is kért tőlünk tájékozta­tást, de mi először épp a Petőfi Népében kívántuk informálni céljainkról a nagy nyilvánosságot. A jövőt illetően majd nyilván a sajtótörvény ren­delkezik, de azt nem hiszem, hogy az ilyen megyei lapok egy pártéi lehessenek. — Saját újság kiadására ezek szerint nem gondoltak. — Ha a Petőfi Népe nem számől be arról, amit csinálunk, akkor hetilapot adunk ki, ezt közöltem a főszerkesztővel is. Persze, ha a lap rendszeresen informálja' olvasóit az MSZMP-vel kapcsolatos esemérfyekről is, ha nem hallgat, úgy, ahogy a tévé meg a Népszabadság,’ akkor nem csinálunk új la­pot. Ha azonban a Petőfi Népe azt mondja, hogy Tni dé jüífe Tiern létezünk, akkor rríi de fáttö CSiná--” hmk-egyújságpt. — Ezt úgy értsem, hogy rendelkezésükre áll a szükséges anyagi és szellemi kapacitás? ' — Megteremtjük. Jelentkezők lennének, újság­írók. — Milyen feladat áll most a régi-új MSZMP előtt? — Készülünk a kongresszusra. Decemberben rendezzük meg, de az országos választmány konk­rét időpontban még nem határozott. — Mire számolnak a választásokon? — A Magyar Szocialista Munkáspárt biztosan bekerül a parlamentbe. Hogy hány százalékot sze­rez, nem tudom, jósolni felelőtlenség lenne, hiszen az eredmény rengeteg mindentől függ. — Támogatják Pozsgay Imrét, az MSZP je­löltjét a köztársaságielnök-választáson? —. Erre vonatkozóan a kongresszus hoz majd megfelelő határozatot. — A parlamenti ülésszak közben Grósz Ká­roly és Berecz János is azt nyilatkozta, hogy az MSZMP tagjának tekinti magát, és további sor­sát a kongresszustól teszi függővé. Ön szerint maradhatnak pártvezetők? — A döntés a kongresszusé. Az azonban való­színű, hogy a vezetői tisztségek jó részét új arcok­kal töltjük, be. Grósznak a kongresszusig feltétle­nül van szerepe, letifet, hogy utána is lesz. Előbb azonban be kell számolnia arról, hogy az a hatalmi harc, amelynek részese volt, miért tolta őt abba az irányba, ahová ő tolódott. Ha számot tud adni arról, hogy milyen irányt kívánt meghatározni, és hogyan kényszerült mégis más irányba menni, s ha ezt a kongresszus elfogadja, akkor lehetőség lesz dönteni arról, hogy nyugdíjazzák-e vagy további szerepet kap. — Az MSZMP a demokratikus centralizmus elve alapján működik? — Lényegében igen, de mi a demokratikus cent­ralizmust rugalmasan fogjuk fel. Á legfontosabb kérdésekben lesz ez kötelező, mint ahogyan általá­ban minden más pártban is elvárják a tagságtól, hogy kiálljapak alapvető kérdések mellett. — Hogyan lehet fölvenni a kapcsolatot az- MSZMP-vel? L- Címünk: Kecskemét, Budai u. 15. Hétközna­ponként reggel 9-töl este 7 óráig itt vagyunk, tele­fonszámunk 25-123. Mindenütt, ahol még a szer­vezőbizottságok nem alakultak meg, a legrövidebb időn belül javasoljuk a létrehozásukat, ehhez ta­náccsal, segítséggel szívesen szolgálunk. — Van értelme föltenni a kérdést, optimis- ták-e vagy pesszimisták? — Azt szokták mondani, hogy a pesszimista a jól tájékozott optimista. Nos, mi optimisták va­gyunk, de nem azért, mert kevésbé lennénk tájéko­zottak. Éppen a. tények miatt vagyunk derűlátóak. Bács-Kiskunban és Kecskeméten — létszámában és tömegbefolyásában -r-, s alighanem az egész országban is, az MSZMP lesz j— ha ugyan máris nem az — a legnagyobb párt. Létszámát tekintve már most sincs nálunk nagyobb párt a megyében. Ez egyrészt erőt ad, másrészt pedig okot arra, hogy igazán és jogosan lehessünk optimisták. Ballai József. Az Országgyűlés szociális és egészségügyi, valamint terv- és költség- vetési bizottságának, együttes javaslatát elfogadva a képviselők — az Országgyűlés október 31-ei ülésén — egyetértettek azzal, hogy a nyug­díjban, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban, családi pótlékban, gyermekgondozási segélyben részesülők egyszeri kiegészítést kapja­nak. A végrehajtást úgy kell megszervezni, hogy az egyszeri kiegészítés december közepéig, még karácsony előtt eljusson az érintettekhez. Az egyszeri kiegészítés folyósítása hivatalból történik, azt igényelni, kérni nem kell. A lakosság pontos és hiteles tájékoztatása érdekében az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság az intézkedésről a kö­vetkező tájékoztatást'adja: 1., 1. Kétezer forint egyszeri nyugdíj-kiegészítést kap, aki 1989. november 1-jén a következőkben felsorolt ellátások valamelyikében részesül, és ez az ellátás havi 6 ezer forintnál nem magasabb: öregségi nyugdíj (szolgálati nyugdíj), 111. csoportbeli rokkantság alapján járó rokkantsági nyugdíj, 111. csoportbeli rokkantság alapján járó baleseti rokkantsági nyugdíj, öregségi járadék, munkaképtelenségi járadék, növelt összegű öregségi járadék, növelt összegű munkaképtelenségi járadék, özvegyi nyugdíj, özvegyi járadék, növelt összegű özvegyi jára­dék, árvaellátás, szülői nyugdíj, átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, hadi gondozási pénzellátás, vakok személyi járadéka, vakok rendszeres szociális segélye, a nyugdíjfolyósító szerv által segély címén folyósított egyéb nyugdíjszerű ellátás, sorkatona hozzátartozóinak csa­ládi segélye. 1., 2. Ezer forint egyszeri nyugdíj-kiegészítést kapnak az 1. pontban felsorolt ellátások valamelyikében 198!}. november 1-jén részesülők, ha ez az ellátás havi hétezer forintnál nem magasabb. 1., 3. Kétezer forint egyszeri nyugdíj-kiegészítést kap az I—II. cso­portbeli rokkantság alapján nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, illetőleg rokkantsági járadékban 1989. november 1-jén már részesülő, függetlenül az ellátása összegétől. 1., 4. Az előzőekben felsorolt összegeken túlmenően további kétezer forint egyszeri kiegészítést kap, aki 1989. november 1-jén házastársi pótlékban részesül, 1989.' november 1-jén házastársa után jövedelem- pótlékban részesül és nyugdija 7 ezer forintnál nem magasabb. 1., 5. Egyszeri nyugdíj-kiegészítés nem jár annak, aki kizárólag bal­eseti járadékban vagy kártérítési járadékban részesül. A hatezer, illető­leg a hétezer forint határösszegbe nem számít be a házastársi pótlék, a családi pótlék, a házastárs és a gyermek után járó jövedelempótlék, a rendszerés szociális járadékban részesülő eltartott hozzátartozójának folyósított növelés és a nyugdíj mellett folyósított nem társadalombizto­sítási ellátás. Az egyszeri kiegészítés az említett nyugdijakhoz, nyugdíj- szerű egyéb ellátásokhoz jár, és nem segélyként kerül kiutalásra. 11., 6. Gyermekenként ezer forint egyszeri kiegészítést kap az, aki 1989. november hónapra családi pótlékban vagy gyermek után járó jövedelempótlékban részesül. 11., 7. A gyermekek számától függetlenül kétezer forint egyszeri kiegészítést kap az, aki 1989. november 1-jén gyermekgondozási se­gélyben részesül. 10., 8. A nyugdíjfolyósító szervek az 1—4. pontban felsorolt ellátá­sok alapján járó egyszeri nyugdíj-kiegészítést, továbbá az egyébként általuk folyósított családi pótlék gyermek utáni jövedelempótlék alap­ján járó egyszeri kiegészítést decemberben — még karácsony előtt — a nyugdíj stb. egyébkénti folyósításától függetlenül külön utalják ki. Ha az ellátást OTP-átutalási betétszámlára folyósítják, az egyszeri kiegészítést is oda utalja a nyugdíjfolyósító szerv. 111., 9. Ha a családi pótlékot, gyermek utáni jövedelempótlékot, gyermekgondozási segélyt társadalombiztosítási kifizetőhely folyósítja, az érintettek az egyszeri kiegészítést a decemberi bérkifizetéskor kap­ják meg. Azok részére pedig, akiknek az említett ellátást társadalom- biztosítási igazgatóság, kirendeltség állapította meg, az egyszeri kiegé­szítés kifizetése — még karácsony előtt — megtörténik. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents