Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-04 / 262. szám

1989. november 4. 9 PETŐFI NÉPE • 11 SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT TIZENHÁROMEZREN SPORTOLNAK • VILÁGVERSENYEK A HAGYOMÁNYOS SPORTÁGAKBAN • TÍZEZER ÉS TÍZMILLIÓ • KAPJANAK NAGYOBB BELESZÓLÁST A SZÖVETSÉGEK • NEM VERIK DOBRA____________ AZ EDZŐTÁBORT • A PINCÉBEN IDEGENEK MULATOZNAK? • JÓ PÉLDÁK KOZOTT A KECSKEMÉTI ÉS A BAJAI TANÁCS Vállalkozó, kezdeményező hivatalt tervez az osztály INTERJÚ FEKETE LÁSZLÓVAL, A MISO VEZETŐJÉVEL Néhány éve még előfordulha­tott, hogy interjúra hívták az új­ságírót, s amikor megjelent, az önjelölt alany a saját magának feltett kérdésekre adott válaszo­kat írásban átnyújtotta a tolifor­gatónak. Amióta az újságíró bármit megkérdezhet, nem to­longnak a nyilatkozók. Talán ezért is ért váratlanul a megyei if­júsági és sportosztály vezetőjé­nek közlése: szívesen elmondaná véleményét szakterületéről. Ez olyan ajánlat volt, amit nem le-' hetett visszautasítani, hiszen Fe­kete László hivatalba lépése óta |£|P négy éve'i^ ezúttal először szólt átfogóan a megye sportját érintő kérdésekről. — Kezdjük a beszélgetést egy kérdés tisztázásával: mit jelent az, hogy ifjúsági és sportosztály? — 1986-ban az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megalakulása azt a párt- és kormányzati szándékot fejezte ki, hogy az új hivatal egy­ségesen kezelje az ifjúság és a sport ügyét — mondta. Ennek a szándéknak a szervezeti rendsze­réhez kapcsolódtak a megyék if­júsági és sportosztályai. A megyei tanácsoknál korábban az ifjúság ügyeivel egy ember foglalkozott, az új osztály keretén belül a szak- igazgatási szerv feladata lett. — Mi az osztály feladata? — Az ifjúság és a sport ügye sok területen találkozik, hiszen akiket meg tudtunk, nyerni a sportnak, azok nem rontják a bűnözési statisztikát. Az osztály koordinációs feladatává vált.az iskoláztatástól kezdve a foglal­koztatásig szinte minden. így pél­dául a fiatalkorúak bűnözése, a kábítószerezés, a fiatalok lakás­hoz jutásának, foglalkoztatásá­nak kérdései. — Milyen konkrét segítsé­get nyújt az osztály a fiatalok­nak? Létrehoztunk egy ifjúsági koordinációs csoportot, amely­nek tagjai a megyei tanács min­den osztályát képviselik. Közö­sen alakújuk ki elképzeléseinket. Ezenkívül véleményező és javas- lattevő szerepünk van az Írósá­got érintő országos ügyekben is. Táboroztatásokat szervezünk a hátrányos helyzetűeknek, s mun­kánk kiterjed a nemzetközi csere- kapcsolatokig. Aktívan közre­működünk az egészségmegőrző programban és a szabadidősport szervezésében. Tervezzük a moz­gáskorlátozottak és az időskorú­ak rendszeres sportoltatásának a megszervezését. De munkánk fontos része a diáksport szervezé­se is. A sportkörök és -egyesüle­tek — száznegyvennégy van a megyében — létrejöttével több ezer fiatalt nyertünk meg a sport­nak. De azt még nem sikerült elérni, hogy a diáksport valóban a diákok demokratikusan szerve­ződő szövetsége legyen. — Mi akadályozza meg őket abban, hogy maguk dönt­senek saját szándékaikról? —Azt hiszem, hogy még nincs gyakorlatuk, s ehhez a felnőttek­től sem kaptak megfelelő segitsé- get. De biztos vagyok benne, hogy ez a helyzet változni fog. — Lesz-e változás a sport­osztály feladatkörében, hiszen a szakmai felügyeletet gyakor­ló ÁISH-ból OSH lett? ■ . —i Az osztály alapvető feladata változatlan. Az viszont már bizo­nyos, hogy folyik a megyei tanács működésének korszerűsítése, s ez valószínűleg nem hagyja érintetlenül a mi osztályunkat sem. ' — Mekkora apparátussal dol­gozik az osztály? —‘Tizenegyen dolgozunk az ifjú­sági és sportosztályon. Egy kolléga­nőnk a közeljövőben nyugdíjba megy. Hárman külső munkatárs­ként felügyelik, segítik a megye sportját. Velük együtt közvetlen kapcsolatot tartunk fenn a közsé­gekkel, városokkal. — Több szomszédos megyében túl vannak már az átszervezésen, s a legtöbb helyen a művelődési osztályokkal közösen látják el fel­adatukat, a korábbinál lényegesen kisebb létszámmal. Várható-e ha­sonló változás Bács-Kiskunban? j4- Mi megyei sporthivatalt szeret­nénk létrehozni, amely magába fog­lalná a Sportszövetségi és Rendez­vény Iroda feladatkörét is. Meggyő­ződésem, hogy egy egységes szerve­zet jobban el tudná látni ezt a mun­kát. Ez természetesen létszámcsök­kentéssel is járna, mert bizonyos párhuzamosságok elkerülhetők. Te­hát önálló, sporthatósági jogkörrel rendelkező szakigazgatási intéz­ményt szeretnénk kialakítani, amely tartozhat a végrehajtó bizottsághoz, de része lehetne például a művelődé­si osztálynak is. — Hány klub, egyesület, szak­osztály, igazolt sportoló van a me­gyében? — A 162 társadalmi egyesületben közel tizenháromezren sportolnak. A sportegyesületek számában nem tapasztalható lényeges ingadozás, de az igazolt sportolók száma több ezerrel csökkent. Ezen belül is a nők lettek kevesebben, ami részben azzal függ össze, hogy az őket foglalkozta­tó szakosztályok megszűntek, rom­lottak a sportolás feltételei. — Van-e összehasonlítás arról, hogy a 19 megye között milyen helyet foglal el megyénk sportja az országos rangsorban? — Bács-Kiskunnak mindig előke­lő helye volt a nem hivatalos orszá­gos rangsorban. Bár az elmúlt évben már nem készült országos összeha­sonlítás, számításaink szerint válto­zatlanul az első hat közé tartozunk. — Van-e lehetőség arra, hogy az egyesületek közötti versengés megyén belül folytatódjon, s egyúttal ösztönző legyen a feltéte­lek javítására is? — A javaslattal egyetértek, meg­vizsgáljuk, hogy milyen egységes szempontok alapján lehet megvaló­sítani. — A megyei tanács elnöke a közelmúltban azt nyilatkozta a Mai Napban, hogy a Becs—Bu­dapest világkiállításhoz kapcso­lódva Bács-Kiskun lovasprogram­mal, tanyai, vízi turizmussal, For­ma 1-es motorcsónak-, valamint négyesfogat-hajtó világbajnok­sággal csatlakozik a rendezvény­hez. Hallhatnánk erről bővebben? — Az ifjúsági és sportosztály ja­vasolta, hogy sporttal is kapcsolód­junk a rendezvényhez. A szótárunk új szavakkal egészült ki, s ebben benne van a vállalkozás, a kezdemé­nyezés is. A jövőben elsősorban azokban a sportágakban vállalko­zunk világversenyek rendezésére, amelyekben vannak hagyománya­ink, tapasztalataink. Bár ezek a világ- versenyek nagyon sokba kerülnek. — Nem lehetne átértékelni azt a múltbeli gyakorlatot, amikor csak kiadásról beszéltünk, s a ren­dezők alig fordítottak gondot a bevétel növelésére? — Az a határozott elképzelésem, hogy csak úgy szabad vüágversenyt vállalni, ha haszon származik belőle. Sajnos ez nem volt így a korábbiak­ban, nem használtuk ki azokat a lehetőségeket, amelyek révén köz­vetlen vagy közvetett úton is bevétel­hez jutottak volna a rendezők. Az új hivatalnak a jövőben az is feladata lesz, hogy erre megfelelően felkészül­jön, hiszen az erkölcsi siker már nem elég. — Mennyibe kerül a sport Bács-Kiskun megyében? — Az egyesületi költségvetés 130 millió forint volt az elmúlt évben. Eh­hez a tanácsok 40 millióval járultak hozzá. Átlagban a költségvetésük 0,4 százalékát adták sportra, ami a fel­adathoz viszonyítva rendkívül kevés. A jó példák közé tartozik a kecske­méti és a bajai városi tanács, amely olyan konkrét támogatást' hagyott jóvá a sportra, amelyre lehet tervezni. De a megyei tanács is megemelte a sportra fordítható támogatást. — Mennyi pénze van a megyei ifjúsági és sportosztálynak, s mire fordítja? — Az osztálynak nincs pénze, de javaslatot tehet a támogatásra. Ilyen módon a tanács az elmúlt években 5 millió forintot fordított az egyesüle­tek támogatására. Ez az összeg 1989 végére elérte a 22 miihót, de a meg­növekedett költségek, az adózás, a járulék miatt már ez sem jelent biz­tos támaszt. Ezt kilencvennégy egye­sület támogatására fordítottuk. Az összegek 10 ezer és 10 millió forint között voltak. A10 ezret a Szeremlei Tsz SK, a 10 milliót a KSC kapta. — Mik voltak a támogatás szempontjai? — A megyei tanács az ifjúsági és sportosztály javaslatára azokat a sportágakat támogatja, amelyek nemzetközi minősítésűek, illetve a hazai élmezőnybe tartoznak. A tá­mogatás másik szempontja a nagy létszámú utánpótlás-nevelés. Segít­séget adunk azoknak a kis egyesüle­teknek is, amelyeknek meghatározó szerepük van, és külső támogatás nélkül nem tudnának működni. — Mivel az egyesületek utólag kapják a pénzt, kevésbé ösztönző, mintha előre tudnák, hogy milyen teljesítményért mire számíthat­nak. Lehetne-e ezen változtatni? — Már volt rá példa, hogy kidol­gozták a támogatás rendszerét, de a sport olyan mértékben túlteljesített, hogy nem volt elég pénz az eredmé­nyesség fedezésére. Azt követően változott meg a díjazás rendszere. Az újabb javaslatot megfontoljuk, s ha lehetőségünk lesz rá, akár pályá­zati rendszer alapján is készek le­szünk a változtatásra. Már foglalko­zunk azzal a gondolattal, hogy a sportágak támogatásánál kapjanak nagyobb beleszólási lehetőséget a szövetségek. — A Klapka utca 35. évtizede­kig a szakszövetségek, a sport is­mert és megszokott székháza volt, mi indokolta az elcserélését, s mennyit költöttek a Zimay utcai KISOSZ-épület rendbehozatalá­ra? • — A megyei tanács vezetése úgy döntött, hogy a sportosztály költöz­zön az apparátus épületébe, mert az ifjúsági ügyekkel való foglalkozást nehezíti a távolság. A két épület kö­zötti különbségért a megyei tanács egymillió forintot kapott. Hogy a felújítás mennyibe került, nem tu­dom megmondani, de végül is az a lényeg, hogy á Sport Rendezvény Iroda és a szakszövetségek is megfe­lelő helyre kerültek. — A sportszövetségek székhá­zának a bejáratánál asztal és bog­rácsvas fogadja a belépőt, és so­kak szerint a fényűzően berende­zett pinceklubban gyakran zajlik dínomdánom. Ilyen jól megy az ifjúsági és sportosztálynak? ■aggAsztalra nem emlékszem, de a bográcsállvány valóban ott van az udvaron, amelyet fel lehet fogni dísz­nek is. A Zimay utcai székház alatt korábban is volt egy pince, amit a KISOSZ is klubként működtetett. Mivel a megyei tanács épületében nincs olyan helyiség, ahol az appará­tus szabadidejében összejöjjön, ezt alakíttatta ki erre a célra. De ebben semmiféle fényűző berendezés nincs, csupán kulturált körülmények. A klubot a megyei tanács dolgozói és a sportszövetségek dolgozói hasz­nálják. Dínomdánomról nincs tudo­másom, hiszen egyáltalán nem megy jól sem a tanácsnak, sem a sportosz­tálynak. Az a helyzet, hogy nem kel­lően szabályozott a klub működteté­se. Ebből adódóan nagyon sokan olyanok is felkeresik, akiknek nincs klubigazolványuk, s előfordulha­tott, hogy a kelleténél jobban han­goskodtak. De a jövőben ügyelünk rá, hogy csak klubigazolvánnyal rendelkezők léphessenek be. Mi azt szeretnénk, ha ez az épület a klubhe­lyiséggel együtt a társadalmi sport­vezetők találkozóhelye lenne. — A Sport Rendezvény Iroda mivel foglalkozik? — Az egyesületi támogatások in­tézése, a diáksport, az ifjúsági alap pénzének a kezelése, a versenyek szervezése, a sportszövetségek pénz­ügyeinek a kezelése és a kunfehértói edzőtábor üzemeltetése tartozik a feladatkörébe. Az egyesületi törvény létrejöttéig az egyesületek gazdálko­dásának szabályozását, irányítását is segítették. Ezt követően pedig az ellenőrzésben vettek részt a helyi ta­nácsok felkérésére. A jogosítványuk ma már csak arra érvényes, hogy a megyei tanács által nyújtott pénz­ügyi támogatás felhasználását el­lenőrzik az egyesületeknél. A jövő­ben — szolgáltatásként — pénzügyi vizsgálatokat végeznek a klubok ké­résére. — Ha a gazdálkodásban való segítségnyújtás is feladata volt a Sportnak, miért jelentette fel a Soltvadkerti TE-t, s mi lett az ügy sorsa? — A Sport Rendezvény Iroda se­gítő szándékkal — felkérésre — tar­tott vizsgálatot. I^zt követően jelzé­sek érkeztek a megyei tanács vezetői­hez, hogy amennyiben a vizsgálat eltussolja a feltárt hiányosságokat, megteszik fa feljelentést. Mivel a mi vizsgálatunk megállapította a sza­bálytalanságot, s az összeg nagyság­rendje olyan volt, hogy egyesüle­ten belül nem lehetett megoldani, feljelentést kellett tenni. A rend­őrség kivizsgálta az ügyet és meg­szüntette az eljárást az egyesület ellen. . —Tehát indokolatlan volt a feljelentés? —A rendőrségi vizsgálat ered­ményét nem ismerem, de ez az eset tanulságul szolgált arra, hogy ezentúl ha csak egy mód lesz rá, s szabályokba nem ütkö­zik, saját hatáskörünkön belül rendezzük a hasonló ügyeket. — Mi van a kunfehértói sportvezetőképző- és edzőtá­borral, igaz-e, hogy ráfizetéses és ezért dobra verik? — A tábor működtetése való­ban nem rentábilis, hiszen a ki­használtsága alig haladja meg az 50 százalékot. De az nem igaz, hogy dobra verik! Keressük a megoldást. Egy NSZK-beli uta­zási irodával kötöttünk megálla­podást, amely szerint áprilistól októberig gyerekcsoportokat üdültetnek. Az ebből származó bevétel biztosítja, hogy a tábor fenntartása nem lesz veszteséges. További lehetőségeket keresünk, hogy nyereséges legyen. Semmi­képpen nem akaijuk elveszíteni, hiszen a tábor a megye sport- mozgalma szempontjából is egy nagyszerű társadalmi összefogás eredménye. Sajnálatos, hogy az egyesületek szűkös anyagi lehe­tőségeik miatt már egyre kevésbé tudják igénybe venni. ;— Mi lesz a klubokkal? — Az egyesületek nagyon ne­héz helyzetben vannak, s ha nem történik változás az adóztatás­ban, a társadalombiztosítási já­rulék, a sportszerek árának a mérséklésében, akkor várható, hogy tovább csökken a sporto­lók száma. Főleg a nagy klubok sorsa kritikus. Kecskemét és Baja Város Tanácsa nagy erőfeszítése­ket tett arra, hogy a sportra is jusson a költségvetéséből, de van egy ellentétes tendencia is, csök­kennek a vállalati támogatások. Néhány egyesület és szakosztály kezdeményezést tett különböző vállalkozásokra, de nem ez a megoldás. Az egyesületek felada­ta, hogy sporttal foglalkozzanak, utánpótlást neveljenek, s nem az, hogy gazdálkodásra fordítsák az idejüket. — Mi a megoldás? —A kecskeméti és bajai taná­csi döntés jó példa arra, hogy minden településnek határoznia kell, milyen sportágakat támo­gat. A sportnak pedig igazodnia kell a rendelkezésre álló anyagi feltételekhez. Ezzel összefüggés­ben felülvizsgálatra szorulnak a profi státusok is. A hazai élvonal­ban való szereplés, a középszerű­ség nem indokolja, hogy a fiata­lok csak sporttal foglalkozzanak. Az életre kell felkészülniük, s fő- foglalkozásuk mellett találják meg a szórakozásukat a sport­ban. Bízom benne, hogy az újjá­szerveződő diáksport és a közis­merten jó utánpótlás révén Bács- Kiskun a jövőben is megőrzi majd helyét a megyék közötti or­szágos rangsor élvonalában — mondta Fekete László. Banczik István ASZTALITENISZ Magabiztos hazai győzelem KISKUNFÉLEGYHÁZI LE­NIN TSZ SE—BORSODI ÉPÍ­TŐK 20:5 NB I. A csoportos férfimérkőzés. Kiskunfélegyháza, 100 néző. Győztesek: Aranyosi 5, Kaiser, Laczkó T.,Szalaba 4-4, Káposztás 3, illetve Báthory, Molnár 2—2, Laczkó S. 1. A találkozó előtt a hazaiak fo- gadkoztak, hogy megtörik a mis­kolciak győzelmi sorozatát, mivel az eddigi egymás elleni mérkőzése­ket minden esetben a vendégek nyerték. Félegyházi szempontból nem\jól indult a küzdelem, az első párban Káposztás simán vesztett Laczkó S. ellen, és Szalaba is kika­pott Báthorytól. Úgy tűnt, a vendé­gek ezzel él is lőtték puskaporukat. A másik három találkozón Ara­nyosi, Kaiser és Laczkó T. is nyert, és 3:2-re fordítottak. A vezetés megnyugtatta a hazaiakat, akik ez­után egyre nagyobb fölénybe kerül­tek; előbb 8:2, majd 12:3 arányban is vezettek. Különösen az ifjúsági korú Laczkó Tamás játszott jól, és első esetben ért el négy győzelmet NB I-es csapatmérkőzésen. Ezzel az eredménnyel a félegyhá­zi csapat jelenleg a bajnoki táblázat harmadik helyén áll. RÖVIDEN • Vasárnap délelőtt 11.30 órakor Kecskeméten, a GAMF Izsáki úti pá­lyáján rögbimérkőzésre került sor a GÄMF és a Köfém csapatai között. 9 Az angol és walesi hivatásos labda­rúgókat tömörítő szövetség elnöke jegy­zéket adott át az ellenzéki Munkáspárt szóvivőjének, amelyben kétezer futbal­lista nevében tiltakoztak a szurkolói iga­zolványok bevezetése ellen. A brit kor­mány ilyen dokumentumok segítségével szeretné a vandál elemeket kiszűrni a közönség soraibóL • Izsákon ismét megalakult a Me- dosz női röplabdaszakosztálya, amely­nek szakosztályvezetője és edzője Vass Judit, a régi NB Il-es gárda játékosa lett. Az együttes a megyei osztályban hat felnőtt és öt serdülőkorú röplabdá- zóval veszi fel a küzdelmet. Izsákon a valamikori NB Il-es csapatban sok olyan tehetséges játékos—Bőtös, Bog- nárné — tanulta meg a röplabdázás ábécéjét, akik ma már az élvonalban szerepelnek. • Vasárnap 14 órakor az isztambuli Galatasaray-stadionban Törökország ellen játssza utolsó Európai-bajnoki se­lejtező találkozóját a' magyar ifjúsági labdarúgó-válogatott A csoportban a finnek már befejezték szereplésüket, Lu­xemburg is csak statisztaszerepet ját­szott. A továbbjutás sorsa a vasárnapi csatán dől el. A magyarok számára már a döntetlen is a kontinensbajnoki nyol­cas döntőbe jutást jelentené. 9 A november 26-ai Bajai SK—Ka­zincbarcika bajnoki labdarúgó-mérkő­zés szünetében egy Volkswagen Golf típusú, 600 ezer forint értékű személy- gépkocsit fognak kisorsolni. Sorsjegye­ket a rendező egyesület beleegyezésével a vasárnapi KSC—BSK NB Il-es fut­ballmérkőzésen is lehet- vásárolni. A „meseautó” a találkozó ideje alatt a Széktói stadionban megtekinthető. 9 Tibor Tamás miniszterhelyettes, az Országos Sporthivatal elnöke fel­mentette tisztéből a Népsport eddigi fő­szerkesztőjét, dr. Király Ferencet, ugyanakkor főszerkesztővé kinevezte Szekeres Istvánt. 9 Jasszer Arafat, a Palesztin Felsza- badítási Szervezet, egyben a palesztin állam elnöke levelet intézett Juan An­tonio Samaranch NOB-elnökhöz, amelyben kérte a palesztinok felvételét a Nemzetközi Olimpiai Bizottságba. Erről Michele Verdier, a NOB szóvivő­je számolt be. — A PFSZ képviselői Kuvaitban, a Barátság Játékok helyszí­nén adták át Arafat üzenetét, s támo­gatást kértek törekvéseikhez. Hozzá kell tennem azonban, hogy az olimpiai bizottsági tagság az önálló államiság elismerését is jelenti egyben. Ilyen dön­tést csak a NOB Végrehajtó Bizottsága hozhat — mondta Verdier. Ismert, hogy az elmúlt egy évben, amióta a PFSZ kikiáltotta a független palesztin államot, a szervezet igyekszik minél több jelentős nemzetközi tömörülés tá­mogatását elnyerni. A sport területén legutóbb a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségbe (FIFA) kérték felvételüket a PFSZ képviselői, ezt azonban elutasí­tották. Ennek ellenére a közelmúltban egy úgynevezett palesztin futballválo­gatott túrázott Olaszországban és Franciaországban, s a FIFA ekkor fel­függesztette azt a szabályát, amelyben megtiltja a szervezeten kívül álló csapa­tok találkozóit FIFA-tagokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents