Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-24 / 279. szám
AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK HARMADIK NAPJÁN (Folytatás az 1. oldalról) A második nagy kérdéskör ma- radjon-e minden változatlanul 1990- re, s csak akkor kerüljön sor az adótörvények módosítására, ha a javasoltnál nagyobb lépések tehetők meg. Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága egyenesen azt javasolta, hogy a kormány vonja vissza az adótörvényeket. Kinek használna, ha minden maradna változatlanul? A költségvetés pozíciói nem romlanának, sőt még javulnának is azzal, ha az 1989-es adórendszer tovább élne 1990-ben is. De nem javulna a gazdálkodószféra, mindenekelőtt a kis- és középvállalatok, az egyéni vállalkozók helyzete, a bér- * emelésekkel együtt progresszíven nőnének a lakosság adóterhei. A harmadik nagy kérdéscsoport: most döntsön a parlament az adótörvények elfogadásáról, vagy csak decemberben, az 1990-es költségvetési törvényjavaslattal együtt? Azt javasolta, hogy a parlament ezen az ülésszakon döntsön az adótörvényekről, azért, mert ez az egyik fontos módja, biztosítéka annak, hogy az adóbevételekre építsük a költségvetés kiadásait, és ne a kiadásokhoz igazítsuk az adók mértékét. A kormány kompromisszumként azt ajánlja, hogy az eredetileg javasolt 45 százalék helyett a nyereségadó mértéke 40 százalék, illetve 3 millió forint nyereségig 35 százalék, az állami tulajdon utáni részesedés mértéke 18 százalék helyett 20 százalék legyen. Ez a módosítás 10 milliárd forintos bevételcsökkenést eredményezne a költségvetésben. Ennek részbeni fedezetét a nyereségadókedvezmények olyan mértékű csökkentésével javasolja pótolni a kormány, amely az érintett vállalati kör adóterheit rfem növeli, kedvezményeit az adócsökkentés mértékének megfelelő nagyságrenddel csökkenti. Ennek megfelelően a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az élelmiszer-kereskedelem 40 százalékos adókedvezményét 35 százalékra, az államkölcsön- törlesztés eddigi 100 százalékos adó- kedvezményét 50 százalékra javasoljuk csökkenteni. Hasonlóan fontos új eleme a törvényjavaslatnak, hogy az ország foglalkoztatási gondokkal küzdő településein a munkahelyteremtő beruházások és a foglalkoztatás bővítését szolgáló fejlesztések adókedvezménye és lejárati ideje egyaránt lényegesen emelkedik. Az SZJA ..? ^ ' ■' h iányosságainak korrigálása Kiélezett vita kíséri a személyi jövedelemadó korszerűsítési javaslatát is—mondotta a továbbiakban Békési László. Tudom, hatalmas nyomás nehezedik a képviselőkre, ennek ellenére a parlament és a kormány óriási hibát követbe el, ha a pillanatnyi népszerűség oltárán feláldozná ezt a korszerű, a piacgazdaság viszonyai között törvényszerűen növekvő jövedelemkülönbségek szabályozására hivatott, az egységes és jövedelmekkel arányos közteherviselést megvalósító adórendszert. Ezért a kormány a személyi jövedelemadó alapelveinek feladásával nem érthet egyet. Ugyanakkor kész a rendszer hiányosságainak korrigálására, torzító hatásainak megszüntetésére. A kormány 15 százalékos adószintet javasol, ami az 1989-ben megvalósuló és az 1990-re tervezett jövedelemnövekedés alapján 2 százalékos adószintcsökkentést, tehát 2 százalékos reáljövedelemnövekedést jelent. A kormány egyetért ugyanakkor a progresszió csökkentésének szükségességével. Ezért az eddigi kilenc adókulcs helyett négy-, illetve ötkulcsos változatot javasol. Ezek mindegyike valamennyi jövedelemsávban csökkenti a fizetendő adót. Ismét széles körben felmerült a túlóradíjak és különböző bérpótlékok adómentességének vagy elkülönített adóztatásának követelése. Az orvosok, ápolónők és gyógyszerészek az ügyeleti díjak, a pedagógusok és pékek a túlóradijak elkülönített, 20 százalékos adóztatását kérik. A szak- szervezetek számos szakma képviseletiben adómentességet követelnek a föld alatti, melegüzemij, veszélyességi és éjszakai pótlékok után. Ezeknek az igényeknek a teljesítése elemeire bontaná a jövedelmeket, s az adó mértékét többé nem a jövedelem nagysága, hanem forrása határozná meg. A változtatás nem a dolgozóknak, hanem a munkáltatóknak kedvezne. Ezért a kormány az egyes jövedelemelemek elkülönített adóztatását nem javasolja. Ugyanakkor itt kell megemlítenem, hogy a kormány hiánytalanul teljesíti a bányászoknak, az egészség- ügyi dolgozóknak és a pedagógusoknak tett Ígéreteit — hangsúlyozta Békési László. 11 A föld alatti pótlék emeléséhez külön állami támogatást nyújt,'az egészségügyben dolgozók és a pedagógusok bérét 1990-ben minimum 25 százalékkal emeli, amely fedezetet nyújt az ügyeleti és túlóradijak növelésére is. Az egyik leginkább vitatott eleme a személyi jövedelemadónak a gyermeknevelés költségeinek preferálása az adórendszeren belül. Ennek torzításaira, igazságtalan voltára sokan felhívták a figyelmet már a júniusi parlamenti ülésszakon is. Az előkészítő viták alapján | nagy- családosok kiemelt támogatása érdekében a kormány módosítja a beterjesztett javaslatát, és azt ajánlja a parlamentnek, hogy a három- és több- gyermekes családok havi 1000 forintos adóalap-kedvezménye — a 300 forintos családipótlék-növelés mellett — továbbra is maradjon meg. E másfél milliárd forint hatású támogatás fedezete a személyi jövedelemadón belül a növekvő bérekből megteremthető. A kormány a szakszervezeti tagdíj adómentességével kapcsolatban azt javasolja, hogy maradjon meg a szakszervezeti tagdíj adómentessége, ugyanakkor a vállalatok és vállalkozások csak érdekképviseleti tagdíjaikat számolhassák el adómentesen, egyéb hozzájárulásaikat már csak adózott eredményükből fizessék. : A továbbiakban a miniszter az általános forgalmiadó-törvény módosítási javaslataiból három témakörre hívta fel a figyelmet: Az első a beruházások ■ forgalmi- adó-terhéhez kapcsolódik. A második témakör szorosan ösz- szefügg az adatszolgáltatás, az adóellenőrzés feltételeinek javításával és így a láthatatlan jövedelmek /feltárásának és adóztatásának szándékával. Végül a harmadik problémakör a magánimport általános forgalmiadókötelezettsége. Nélkülözhetetlen a magánimport után is megállapítani az általános forgalmi adót— mondotta a miniszter, majd a kormány nevében azt javasolta a parlamentnek, hogy a'magángépkocsi-import általános forgalmi adóját ne január 1-jével, hanem azonnali hatállyal léptesse életbe. Ez természetesen nem vonatkozik a már megrendelt és később leszállítandó személygépkocsikra. Ezután arról szólt, hogy a kormány szándéka: a decemberi ülésszakra előterjeszti a fogyasztási adókról és fogyasztóiár-kiegészítés- ről szóló törvényjavaslatot. Békési László befejezésül hangsúlyozta: ebben a kiélezett politikai és gazdasági helyzetben elemi érdekünk, hogy az adótörvények módosítására vonatkozó döntések ezen az ülésszakon megszülessenek, lezáruljanak az áldatlan viták, megalapozottan folytatódhasson a jövő év előkészítése. BIZOTTSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS Ezután az adótörvények módosításával kapcsolatos bizottsági állásfoglalásról Fekete János, az Országgyűlés reformügyi ad hoc bizottságának elnöke adott tájékoztatást. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban Fekete János a bizottságnak azt a véleményét tolmácsolta, hogy az átlagos adóteher —1 az expozéban javasolt 15 százalékkal szemben — nem haladhatja meg a 14,5 százalékot. Sőt, a bizottság néhány tagja egy olyan tervezetet dolgozott ki, amely szerint az adóterhelés átlagos mértéke mindössze 13,75 százalékos lenne. Ennek előnye, hogy kedvezményben részesíti a kis jövedelműikért:,' a nagyobb keresetűek viszont valamivel többet fizetnének.‘ir.hprfR'^ vnorf . Ezután az egyik, legnagyobb vitát kiváltott témáról, a beruházások utáni áfa-visSzatérítésről szólt Fekete János. A bizottságnak az a javaslata — mondotta —, hogy 1990-ben, a kormány indítványával egyezően 20 százalékkal csökkenjen a beruházási áfa, de 1991-től teljesen szűnjék meg ez a fajta adóteher. Nem osztja azonban a bizottság azoknak a képviselőknek a véleményét, akik szerint a különböző pótlékokat, ügyeleti díjakat másféle elvek szerint adóztassák. Egy másik vitatott kérdéssel, a magánimport utáni általános forgalmi adóval kapcsolatban Fekete János leszögezte: egyetért a 25 százalékos áfa bevezetésével, s véleménye szerint nem indokolt kivételeket tenni. Az elnöklő Jakab Róbertné, elnézést kérve a bizottság előadójától, félbeszakította az előterjesztést. Bejelentette: a parlament öihgás VútigÚ'1 küíföldí;! Vtehdégét fogad, az ülésszakra megérkezett 'nSfe elnöke. Az Országgyűlés köszöntötte az államfőt, aki Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon. A KOREAI ELNÖK BESZÉDE: A Han folyó menti csoda hasznosítható tapasztalatai Ro Te Vu beszédet mondott a törvényhozás előtt, körvonalazva egy kölcsönös bizalomra, megértésre és együttműködésre alapozott világ képét. Elöljáróban hazája szívből jövő üdvözletét és mély rokonszfenvét tolmácsolta a magyar népnek. Az államfő rámutatott, hogy a magyar „nyitott ajtók” politikája, a strukturális reformok és a különféle liberalizációs intézkedések sok rokon vonást mutatnak azzal a politikával, amelyet a Koreai Köztársaság követ. A két ország törekvéseinek közös tanulsága: siker csak egy plurális társadalmi berendezkedésben kibontakozó versenyből eredhet. Az emberi méltóság, szabadság és az egyén érdekeltsége a fejlődésben nem csupán az individuális alkotókészség és boldogság garanciáit teremti meg, de a nemzeti fejlődés energiáit is ez biztosítja. Ami a KNDK-hoz fűződő viszonyt illeti, Ro Te Vu leszögezte: a Koreai Köztársaság mindent megtesz annak érdekében, hogy megszüntesse azokat az akadályokat, amelyek északra és délre osztják a Koreai-félszigetet. Ro Te Vu ezután, hazája demokratikus átalakulásának történetét elemezve, olyan tapasztalatokat sorolt, amelyek a demokrácia útjára lépő Magyarország számára is hasznosak lehetnek.' Amint a gyors gazdasági növekedés követelményei miatt szőnyeg alá söpört konfliktusok és ellentmondások hirtelen felszínre kerültek, a rendszer képtelen volt mindegyikkel egyszerre foglalkozni, s az átmenet fájdalmait mindenki megszenvedte. Rendkívüli erőfeszítésbe került a törvényesség, a rend és a társadalmi stabilitás fenntartása. Az elnök személyes tapasztalatai alapján úgy vélte: a demokrácia intézményesítése és zavartalan működtetésének kidolgozása talán még nehezebb, mint a gazdasági fejlődés megvalósítása. Ro Te Vu megosztotta a' magyar parlamenttel a dél-koreai gazdaság, a „Han folyó menti csoda” Magyarországon is hasznosítható tapasztalatait. Emlékeztetett arra, hogy a hatvanas évek elején, amikor megkezdték gazdaságfejlesztési programjukat, az egy főre jutó nemzeti termék értéke nem érte el a 100 dollárt, az ország exportjának összege pedig cáupán néhány tízmillió dollár volt. Mára viszont új ipari országgá vált Korea, amely gyakorlatilag minden termékcsaládban jelen van a világpiacon, a száloptikától a gépkocsigyártásig. Évi több mint 60 milliárd dolláros exportjával s 120 milliárd dolláros külkereskedelmével a Koreai Köztársaság ma a világ tizedik legnagyobb kereskedő- nemzete lett. E csoda egyik legfontosabb eleme maga az emberi erőforrás. Gazdasági sikereik mögött a munkások szorgalma, alkotókészsége és kollektív ereje áll. A sikerhez nem kis mértékben hozzájárult, hogy a szabadEzután a parlament folytatta az adórendszer módosítására vonatkozó törvényjavaslatok tárgyalását. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) keményen bírálta az előterjesztett törvényjavaslatot, amely szerinte annak a modellje lehet, miként nem szabad törvényt alkotni. Deklarált elveivel szemben nem vállalkozásbarát, s nem felel meg azoknak a céloknak, amelyekért megalkották. ''(Éfeíi 7ozíe/5^ó¥sod-Xbauj-ZempIéri,_l3: vkS annak ä véleményének is hangot adott, hogy' az adórendszer visszatartja a teljesítménynövekedést. Polgárdi József (Pest m., 17. vk.), a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója szerint beigazolódott, hogy a személyi jövedelemadó nem érte el fő célját, nem jutottunk el általa az igazságos közteherviseléshez. Pál József (Győr-Sopron m., 1. vk.) ismertette a Győri Keksz- és Ostyagyár, valamint a tejipari vállalat dolgozóinak petícióját. A két kollektíva azt kéri, hogy ha a személyi jövedelemadó csökkentésére nincs reális lehetőség, akkor a műszakpótlékot és piaci rendszerben működő magánvállalatok jól alkalmazkodtak ,a kormány aktíy fejlesztési programjaihoz, ami dinamikus gazdasági növekedést eredményezett. A kormány kezdettől fogva külpiac-orientált gazdaságfejlesztési programot folytatott. Ro Te Vu magyar vendéglátóinak figyelmébe ajánlva e tapasztalatokat, hangoztatta: a Koreai Köztársaság minden tőle telhetőt meg fog tenni azért, hogy hozzájárulhasson Magyarország fejlődéséhez. A Koreai Köztársaság elnökének beszédét nagy taps fogadta. a túlóradíjakat mentesítsék az adózás alól. I Balogh László (Békés m., 14. vk.) úgy vélekedett: nem a költségvetés bevétele kevés, hanem az állami kiadások túl magasak. Ezért a pénzügyi kormányzatnak nem az adóbevételek növelésére, hanem a kiadások további csökkentésére kellene törekednie. ; Vargai Miklós (Veszprémi 0. vk.) szerint mérsékeltebb, közérthetőbb adórendszer kellene. Egy egy- • kulcsos, lineáris áHorendszéíTbevezé- tésével ugyanis nem lenne szükség a jövedelmek összevonására, bonyolult számításokra, csökkenteni lehetne az adóellenőrzést végzők többezres létszámát. 1 Szabóné dr. Kakas Irén (Vas m., 8. vk.) kérte a pénzügyminisztert, hogy amennyiben az adótörvényen belül lehetőség nyílik, a jövőben ne adóztassák meg a létminimum alatt élő embereket. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.) határozottan kérte: az adórendszerben vegyék figyelembe az eltartottak számát. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TAGJAI A vita közben Pesta László, az Országgyűlésjegyzője bejelentette, hogy megtörtént a szavazás és annak értékelése. Az alkotmánybíróság tagjává választották dr. Ádám Antalt, dr. Ki- lényi Gézát, dr. Solt Pált, dr. Sólyom Lászlót és dr. Zlinszky Jánost. Az Állami Számvevőszék elnökhelyettesévé pedig dr. Nyikos Lászlót választották meg. Az ünnepélyes eskütételre még csütörtökön sor került. Horváth Lajos, az ülésszak soros elnöke köszöntötte a parlament ülésére látogató Jaakov Cur izraeli egészségügyi minisztert, majd szót adott Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.), Rábapordány körzeti orvosának, aki arról tájékoztatta a parlamentet, hogy az Országgyűlés egészségügyi csoportjának kezdeményezésére 288. képviselő 152 500 forintot ajánlott fel tiszteletdíjából a mozgássérült gyermekek megsegítésére. Az összeget — a Szociális és Egészségügyi Minisztériummal történt konzultáció alapján — a beteg gyermekeket ápoló Mozgássérültek Állami Intézetének utalják át. Dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.) kemény szavakkal szólt az egészségügy és az adórendszer viszonyáról. Ezt az ágazatot az adórendszer véglegesen „padlóra küldte” ^ mondta. Tollár József (Zala m., 6. vk.) azt javasolta, hogy az előterjesztett adótörvény-javaslatokat két olvasásban tárgyalja a parlament, és elfogadásukra csak decemberben kerüljön sor. Szatmári Lajos (Veszprém m., 6. vk.), a Veszprémi Szénbányák várpalotai üzemének főaknásza elképzelhetetlennek tartotta, hogy az egy év alatt bevezetett adórendszert majd három évig, lépésenként, fogják korszerűsíteni. Szabó Miklós (Békés m., 5. vk.) kérte a parlamenttől, illetve Németh Miklós miniszterelnöktől, az MSZP — a jogelőd MSZMP -^elbocsátott, volt apparátusi tagjainak „újkori boszorkányüldözés” elleni védelmét. Csongrádi Csaba (Heves m., 7. yk.) javasolta: az Országgyűlés haladéktalanul kezdeményezze egy bér- es ' szociálpolitikai reform koncepciójának kidolgozását. Búzás Józsefné (Szolnok m., 14. vk.) arra hívta fel a figyelmet, hogy az alacsony keresetűek számára nagy terhet jelent a szinte második adónak számító társadalombiztosítási és nyugdijjárulék. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) javasolta, hogy az adókedvezményt minden gyermekre.terjesszék ki. Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.) indítványozta, hogy a kormány dolgozza ki — a láthatatlan jövedelmek bevallása érdekében — e jövedelmek társadalombiztosítási juttatásokba való beszámításának a szabályait. VITA : : | AZ ADÓTÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL BENÉZTEK MINDEN LYUKBA, ZAKÓJUK GYANÚSAN KIDUDORODOTT Titkosügynökök a Parlamentben Ro Te Vu kíséretében — olvasható a Petőfi Népében is — 27 vezető üzletember, negyvennél több újságíró érkezett Budapestre. És — tehetjük hozzá — legalább száz ítitkosügynök. Annyian voltak, hogy önmagában a létszámukkal magukra irányították a figyelmet. Hát még a!zzal, amit műveltek! A sajtószoba postai alkalmazottját rövid úton magukkal ragadták, és tolmácsként használták a magyar titkosszolgálatosokkal való egyezkedésen: már úgyis elmúlt, tehát nem annyira titok, azt kívánták, fordítsa le angolra; ők bizony a liftaknába is be kívánnak nézni. Áz elnöki testprség tényleg minden elképzelhető és elképzelhetetlen helyet kínos alapossággal ellenőrzött (mintha nem is lenne magyar titkosszolgálat). A titkosügynökök fülében apró hallgató lapult, melyből belső zsebükbe vezetett hajlékony huzal, jobb hátsó (felükön gyanúsan dudorodott ki a zakó — egyszóval akkora feltűnést keltettek, hogy csak na. — Hogy úgy mondjam a Távol-Keletről mindig ilyen sokan jönnek, ám a létszámukról nem tudok pontosat mondani válaszolta a Petőfi Népe kérdésére Csajbók László, a parlamenti biztonsági szolgálat főnöké (meg kell jegyezni: egyetlen szava sem volt a rövid interjú ellen, hangját magnetofonra vehettem: nagy szó, csak hónapokkal korábban is elképzelhetetlen lett volna!). — S miért jönnek ilyen sokan?! Talán mert nem bíznak abban, hogy mi. rendesen ellátjuk a feladatunkat. Ők még rádolgoznák egy kicsit. — Ez általános gyakorlat? — Hát, ők igazán benéztek mindenhová, ahol egy lyukat láttak. A szakmai fogásokat esetleg tőlük kérdezze meg. — Feltűnt, hogy a koreai titkosügynököknél fegyver is volt. Hogyan jöhettek ők be pisztollyal a magyar Országházba? BjBpAz ilyen ügyeket a szokásos diplomáciai csatornákon intézik el, ez megfelel a nemzetközi gyakorlatnak. Előre tisztázzák, hozhatnak-e be fegyvert, és hányat. Általában az elnök közvetlen testőrsége visel egyébként pisztolyt. —- Isten ments, hogy megtörténjen, de ha, mondjuk, valami törtenne, akkor joguk volna használni is? — Erre még nem volt példa, reméljük, nem is lesz. Nem tudom, ez talán jobban biztonságot nyújt. De persze, gondolom, ha valaki az elnököt közvetlen közelről például egy késsel megtámadná, akkor előkapnák a fegyverüket. Természetesen! Sikerült bizonyos információkat szerezni közvetlenül a dél-koreai titkosszolgálattól is, egész pontosan a híradórészleg egyik ügynökétől, akit egy magyar kartársa segített. Az elnöki látogatás minden budapesti pillanatában közvetlen és élő telefonvonalat tartottak életben a magyar és a dél-koreai főváros között „szükség esetére” — így csinálja egyébként ezt minden államfő, amikor Bush elnök itt volt, talán még nagyobb is volt a felhajtás (most csak egy héttel korábban kezdték a terepszemlét a koreai titkosszolgálat emberei). Még csak annyit: percekkel azután, hogy Ro Te Vu elnök (aki egyébként korábban maga is dolgozott a nemzetbiztonsági területen: ő volt a parancsnok — írja a hivatalos, magyar nyelven is kiadott életrajza) elmondta hatásos beszédét és elhagyta a Parlamentet, a titkosügynökök úgy eltűntek, mintha soha nem is lettek volna, berendezéseiket pillanatok alatt szétszerelték. Hát, azért az ő munkájuk se lehet akármilyen ...! Ballai József
