Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-24 / 279. szám
1 Hellner Károly (Budapest,1 32. vk.) a francia adórendszert ismertetve a családi jövedelemadó negatívumaira hívta fel a figyelmet.Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) arra emlékeztetett, hogy a kormányzat 1988-ban azt ígerte: az adóterhelés az idén nem haladja mega 12 Százalékot. A tudomására jutott adatok szerint a személyi jövedelemadó-szint mértéke az idén végül is 16 százalék körül alakul. Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs- Szatmár m., 8. vk.) indítványozta: a falusi turizmus számára biztosított adókedvezményben ne csak a lakott ingatlanok hasznosításából származó jövedelem részesüljön. Dr. Velkey László (Borsod- Abaúj-Zemplen m., 4- vk.) azt hangoztatta: ne akarjuk évtizedek mulasztásait egy év alatt számon kérni a kormánytól vagy a pénzügyminisztertől, ne kényszerítsük a kormányt újabb hazugságba. ' Kállai Ferenc (országos lista) arra kérte a pénzügyminisztert, hogy a felszólalásokban hallott kéréseket, úgymond, fordítsa le politikára, s bizonyos kedvezményekkel enyhítsen az adózás teljesítményvisszatartó hatásán. Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.) nem értett egyet azzal, hogy a nyugdíjasok által adómentesen megkereshető jövedelem határát felemeljék. Filló Pál (Budapest, 18. vk.) újabb, kétperces hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a családi pótlék összegének 300 forintos növelése csak az áremelések ellentételezésére szolgál. A családi költségvetésre jutó terhelés azonban nem kompenzálható kizárólag szociálpolitikai juttatással. RÉSZLETES VITÁRA BOCSÁTOTTÁK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT Több hozzászóló nem lévén, az elnöklő Horváth Lajos lezárta az általános vitát. Az Országgyűlés a személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslatot — 218 egyetértő, 30 ellenző szavazattal és 13 tartózkodással — részletes vitára bocsátotta. Majd, a korábbi bejelentésnek megfelelően,-a képviselők előtt az ülésteremben az alkotmánybíróság megválasztott tagjai és az Állami Számvevőszék elnökhelyettese letették a hivatali esküt. Az Országgyűlés ezután a személyi jövedelemadó törvénytervezetének részletes vitájával folytatta munkáját. Elsőként Győrffy László (Vas m., 7. vk.) tett a törvényjavaslatra vonatkozó módosító indítványt. Kifejtette: a szövetkezeti törvény július 1-jétől érvényben lévő szabálya szerint a meglévő nettó mezőgazdasági - szövetkezeti vagyon a tagok részére felosztható vagyonjegyként. Javaslatának lényege, hogy ennek a vagyonjegynek az értékét vonják le az adóalapból. Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) kifejtette: egyetért az adókedvezmény minden gyermekre történő kiterjesztésével. Ugyanakkor meggondolandónak tartotta, hogy az e célra rendelkezésre álló hatmilliárd forintot nem inkább a családi pótlékok emelésére kellene-e fordítani. Marton János (országos lista), a Magyar Néppárt ügyvezető elnöke elsősorban a magánkereskedőket sújtó adminisztratív megkülönböztetésre hívta fel a figyelmet. Dr. Mezey Károly (Szabolcs- Szatmár m., 18. vk.) tolmácsolta az egészségügyi dolgozók kérését, miszerint igazságtalannak tartják a kötelező túlmunkáért járó összeg progresszív adóztatását, s kérik, hogy az új, személyi jövedelemadóról szóló törvényben ezt módosítsák: Sasvári József (Komárom m., 8. vk.) a .kisvállalkozók adómentes tartalékolásának újbóli bevezetését javasolta. Több hozzászóló nem volt, ezért az elnöklő Fodor István lezárta a személyijövedelemadó-törvényja- vaslat feletti részletes vitát. Mivel a részletes vitában olyan javaslatok is elhangzottak, amelyekről az Országgyűlés reformbizottságának állást kell foglalnia, így e testület a parlament pénteki munkanapjának megkezdése előtt ülést tart. Fodor István bejelentette, hogy pénteken az általánosforgalmjadó- törvény javaslata feletti általános vitával folytatják a munkát. Ám valószínűleg a nap folyamán nem tudnak végezni mindazzal, amit előzetesen tervbe vettek. Ezért pénteken döntenek arról, hogy mely napirendek tárgyalását halasszák a decemberi ülésszakra. Ezzel az Országgyűlés novemberi ülésszakának harmadik munkanapja véget ért. Az Országgyűlés fotóit Walter Péter készítette. DR. MARÓTHY LÁSZLÓ: — VISSZAMEGYEK A SZAKMÁMBA A mezőgazdasági munka gyönyörű szép Hosszú-hosszú ideje Maróthy László az első önként lemondó miniszter (bár, persze, rosszmájú képviselők szerint csak azért mondott le, mert így elkerülte a személye elleni bizalmatlansági indítványt, ami persze nem biztos, hogy elérte volna a célját, hisz kedden a képviselők alig 41 százaléka fogadta csak el szavazáskor lemondását, nem kis ügyrendi vihart kavarva, ám ez más lapra tartozik). Mindenesetre a lemondott miniszter ma is ott ül a parlamentben — közvetlenül dr. Tóth Antal jövő héten beiktatandó megyei rendőrfőkapitány (most még -helyettes) mellett, tudniillik képviselői mandátumát megtartotta. — Mihez fog most kezdeni? — kérdeztük tőle az egyik szünetben, hozzátéve: szerintünk ez az a kérdés, mely sokakat érdekéi. —Valóban? — kérdezett vissza a lemondott miniszter. >— Ha ez így van, akkor remélem, hogy csak kerül valamilyen munka a számomra. — Ez azt jelenti,, hogy még nincs? — A szakmámban helyezkedem el. Megkerestek bizonyos ajánlatokkal, de még nem döntöttem. Agrármérnök vagyok, a mezőgazdasági munka gyönyörű szép, annak valamelyik tájéka jön majd szóba. — Netán vidéken vállal munkát? — Miután itt, Budapesten szántani-vetni nagyon nehéz lenne, így ez is előfordulhat. — Szóval konkrét céget még nem kíván megnevezni? — Még nem döntöttem véglegesen ... (Ballai) Az MSZP viszonya a kormányhoz Az MSZP Elnöksége csütörtöki üléséről közleményt juttatott el az MTI-hez (szerkesztve ismertetjük) : ‘ A Magyar Szocialista Párt Elnöksége csütörtöki ülésén kialakította állásfoglalását a kormányhoz való viszonyáról. A Magyar Szocialista Párt a jogállamiság kritériumának, a pártállam lebontása szükségszerű következményének tekinti, hogy a kormány az Országgyűlésnek felelős. A párt és az állam szétválasztásának, a közvetlen pártirányítás felszámolásának, a parlamentáris elveknek megfelelően, az MSZP politikai befolyásának a kormányzatra a párt parlamenti frakcióján, a párthoz tartozó, illetőleg annak céljait vállaló országgyűlési képviselőkön keresztül kell érvényesülnie. A Magyar Szocialista Párt a köztársaság kormányát elsősorban a szocialista parlamenti frakcióra támaszkodó, de egyúttal nemzeti felelősséget is viselő kormánynak tekinti. Az MSZP támogatja a kormánynak a fizetőképesség fenntartására, a piacgazdaság kiépítésére, a szerkezetváltás felgyorsítására irányuló erőfeszítéseit. Ugyanakkor baloldali, szocialista elkötelezettsége, a pártprogram, valamint a saját munkájukból élők alapvető érdekei alapján konstruktív kritikával viszonyul minden olyan kormányzati, parlamenti döntéshez, amely a — szükséges — pénzügyi egyensúlyteremtés érdekében felad egyes alapvető gazdaságpolitikai célokat, mint a reálbérek védelme, vagy a munka- nélküliség megfelelő társadalompolitikai kezelése: A párt vezető testületé állást foglalt a párt kezelésében lévő egyes ingatlanokkal kapcsolatban. Ezek szerint az országos iroda az illetékes állami szerveknek további hasznosításra átadja a kezelésében lévő bala- tonaligai, balatonföldvári, balatónarácsi, dobogókői, római-parti pártüdülőket, továbbá a megyei pártszervek által üzemeltetett vendégházakat. Az üdülők és a vendégházak állaguknál, felszereltségüknél fogva alkalmasak a rendeltetésszerű működésre, a színvonalas, kulturált üdültetésre, vendéglátásra. A párt a tagdíjbevételekből, folyamatosan, jelentős összegeket fordított e létesítmények állagának szinten tartására. Mint ismeretes, a kongresszus úgy döntött, hogy az MSZP a pártvagyonból csak annyit tart meg, amennyi a működéséhez elengedhetetlenül szükséges, a többinek a kezelőjogát pedig átadja az önkormányzatoknak, illetve kormányzati célokra. E döntés értelmében látott hozzá, gyorsítva, a pártvagyón teljes körű és tételes számbavételéhez, hogy a kormány elöntése alapján, illetve annak segítségét igénybe véve, azzal őszintén elszámolhasson, rendezhesse azt a nyilvánosság előtt, így, ennek részeként döntött menet közben az üdülőkről, s foglalt korábbi ülésén állást abban, hogy a politikai főiskolát, a Társadalomtudományi Intézetet, valamint három kerületi pártházat soron kívül átad. Ugyancsak döntött abban, hogy az elődpárt azon vállalkozásainak működését, amelyek jogilag és erkölcsileg is kifogásolhatók, megszünteti. így például a NEXT 2000 működését már megszüntette. Magyar—nyugatnémet vegyes vállalat Kecskeméten Fékberendezések Keletre és Nyugatra Jövő év elején új vegyes vállalat kezdi meg működését Kecskeméten: a Knorr-Bremse, SZIM és Társa Járműtechnikai Kft. A fékberendezéseket gyártó céget a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyára, a müncheni Knorr-Bremse AG és a Mogürt Külkereskedelmi Vállalat alapította 58,35 és 7 százalékos részesedéssel. Az együttműködés alapjául szolgáló generálszerződést tegnap délután írták alá az alapító cégek vezetői a kecskeméti gyár szerelőcsarnokában, egyúttal tájékoztató gyűlésre is hívtak a dolgozókat. A SZIM idén januárban részvénytársaságokká alakult, a hajdani központ pedig vagyonkezelővé vált. A kecskeméti gyár egy része —a fékberendezéseket gyártó részleg — azonban megmaradt „állami vállalatnak”, és a vagyonkezelő vezérigazgatóság fennhatósága alá tartozik. Ezt az állami részt (illetve ebből a megmunkáló gépeket) vitte be a SZIM a vegyes vállalatba, s ezzel tulajdonképpen január 1-jétől a kecskeméti gyár -^ legalábbis nevében — megszűnik. Mint Heinz Hermann Thiele, a Knorr-Bremse AG igazgatótanácsának elnöke elmondta, a müncheni cég 1969 óta áll kapcsolatban a SZIM-mel, Kecskeméten a Knorr licencei alapján gyártják a fékberendezéseket. A vegyes vállalatról két évvel ezelőtt kezdődtek meg a tárgyalások. A kft. tevékenysége minden haszonjármű-fékberendezésre, -fékrendszerre kiterjed, amit a Knorr gyárt, tehát meglehetősen széles lesz a termékskála. Az árbevételt 1,2 milliárd forintra tervezik az első évben, három év múlva pedig el kell érniük a müncheni partner színvonalát, azaz az egy főre számított, 5,9 millió forintos forgalmat (ez most 1,2 millió a kecskeméti gyárban). Az ünnepélyes tájékoztató gyűlésen természetesen nem esett szó arról, vajon milyen átszervezéseket, ésszerűsítéseket szeretne majd elérni a nyugatnémet fél a kecskeméti gyárban. Thiele úr is csak célzott a minőségre és a szállítási fegyelemre, de azért hozzátette: bízik benne, hogy ez a kollektíva igényesebb feladatoknak is meg tud felelni. A SZIM kecskeméti gyárában jelenleg ötszázhúszan dolgoznak. Udvariasan megtapsolták a gyűlésen a bajor üzletembert, de az arcokról inkább tanácstalanságot, mint lelkesedést lehetett leolvasni. Fizetésemelést egyelőre nem ígért senki, csak Jakab Mátyás, a SZIM vezérigazgatója mondott annyit:i azon leszünk, hogy az itt dolgozó, szorgalmas munkások életszínvonala emelkedjen. Az idén 800 miihó nyugatnémet márka forgalommal büszkélkedő Knorr-Bremse cégnek tíz leányvál- laláta van, és hetven országba exportálja termékeit. Hogy nem szeretne megállni a magyar határnál, azt az elnök (és voltaképpeni tulajdonos) nem rejtette véka alá. A vegyes vállalat remélhetőleg hozzájárul — mondta —, hogy a Knorr- Bremse megszilárdítsa pozícióit a keleti piacokon, bárhogyan is alakuljon Magyarország és a Közös Piac kapcsolata. A magyar vezérigazgató viszont azt hangsúlyozta: a külföldi részvételű vegyes vállalatok alapítása elősegíti, hogy hazánk minél hamarabb bekapcsolódhassék az európai gazdaság vérkeringésébe. A kft. alakuló közgyűlését ma délelőtt tartják Budapesten, ugyancsak ma írják alá a cégbíróságnak benyújtandó társasági szerződést is. M.Á. Nyers Rezső válasza Dubcek és Cerník levelére Alexander Dubcek és Oldrich Cerník két hónappal ezelőtt levelet küldött Nyers Rezsőnek, s ebben kifejezték megelégedésüket a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésének 1989. augusztusi határozata felett, amelyben az MSZMP egyértelműen elhatárolta magát a Varsói Szerződéshez tartozó öt ország 1968. évi csehszlovákiai katonai beavatkozásával kapcsolatos korábbi döntésétől, és minden feltétel nélkül kiállt valamennyi nemzet azon joga mellett, hogy szabadon választhassa meg saját fejlődésének útját. Nyers Rezső most a következő választ küldte el a csehszlovák politikusoknak: Tisztelt Dubcek és Cerník elvtárs! Ezúttal igazolom vissza 1989. szeptember 20-ai levelük vételét. Köszönöm az 1968-as katonai beavatkozással kapcsolatos döntésünk miatt hozzám intézett elismerő szavaikat. Kívánom, hogy egyenjogú népeink és nemzetiségeink a kölcsönös barátság szellemében működjenek együtt országaink felvirágzása, egész Közép-Európa boldogulása érdekében. Budapest, 1989. november 20. Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke Információk — népszavazás előtt (Folytatás az 1. oldalról) nek ki. S hogy ne befolyásolhassa egyetlen szervezet, személy sem a választópolgárokat, péntekről szombatra virradó éjféltől, egészen pontosan november 25-én 0 órától ülos minden további kampány, agitáció, propaganda folytatása. Viszont azért, hogy mindenki, aki szavazati jogával élni kíván, azt megtehesse, a helyi tanácsok szombaton 16 óráig állnak az állampolgárok rendelkezésére. A végrehajtó bizottságok titkáránál lehet kérni a névjegyzékbe való pótlólagos felvételt — kopogtatócédula hiányában —, vagy igazolást kérni akkor, ha az illető nem az állandó lakhelyén kívánja leadni voksát. Vasárnap a népszavazásra, a kijelölt szavazókörbe csak a személyi igazolványt kell elvinni. A kopogtatócédulát csak célszerű. Ugyancsak pótlólag, a helyszínen is felveszik az illetőt a névjegyzékbe, ha a kijelölt szavazókörben jelent meg. Ha nem, akkor pedig megfelelő információt kap a személyi igazolvánnyal jelentkező, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy leadhassa szavazatát. • Vannak természetesen különleges esetek, mint például azoké, akik vasárnap, a népszavazás teljes ideje alatt szolgálatot látnak el. Ha ezt az állandó lakóhelyükön teszik, akkor — lévén, hogy a népszavazáson való részvétel állampolgári jog — a munkahelyi vezetővel kell megbeszélni, rendezni a kérdést, hogy az adott rövid időre az érdekelt elhagyhassa a munkahelyét, s legyen megfelelő helyettese. Ha a munkahelye nem az állandó lakóhelyén van, akkor az előbbi megbeszélés mellett, és a minél rövidebb ideig tartó eltávozás érdekében, például a Nagykőrösön lakó orvos is kérjen igazolást az ottani tanácstitkártól ahhoz, hogy Kecskeméten, a kórházhoz legközelebb eső szavazókörben leadhassa voksát. Hasonlóképp járhat el az a kecskeméti telefonálónk is, aki Vá-t rosföldön lesz ügyeletben vasárnap, vagy az a mozdonyvezető, aki tudja, hogy a végállomáson megfelelő szabad ideje van a népszavazáson részt venni. A szavazat akkor érvényes, ha azt a hivatalos szavazólapon (képünkön a minta) adják le, s a kérdéshez tartozó két négyzet valamelyikében plusz jel, vagy beikszelés révén egyértelműen meg lehet állapítani, hogy mi volt az állampolgár szándéka. Az érvényességet kérdésenként külön-külön állapítják meg, mint ahogy a szavazatok számát is minden kérdésben külön összesítik. Előfordulhat tehát egy szavazócédulán négy érvényes vagy négy érvénytelen szavazat, esetleg az, hogy 1, 2 vagy 3 kérdésben a voksolás érvényes vagy érvénytelen. A népszavazás — amelyet nem ismételnek meg — akkor érvényes és eredményes, ha az összes, választásra jogo-. sült állampolgár több mint felé érvényesen szavazott — természetesen kérdésenként külön-külön —, és az érvényesen szavazóknak 50 százalékánál több a megfogalmazott kérdésre azo-' nos választ adott. Ebben az esetben — az első kérdésnél — többségi igen esetén nem lesz köztársaságielnökválasztás 1990. január 7-én, többségi nem esetén érvényben marad a parlament döntése, amely szerint a köztársasági elnököt január 7-én a nép választja meg. Amennyiben nem vesz részt a vasárnapi népszavazáson a jogosultak több mint fele, vagy ha megjelenik, de a szavazatok összesítésekor az érvényes voksok száma Bl kérdésenként — nem haladja meg a szavazásra jogosultak számának 50 százalékát, akkor automatikusan a parlamenti döntés marad érvényben a január 7-ére kiírt elnökválasztásról, a pártszervek munkahelyről történő kivonulásáról, az MSZMP vagyonának elszámoltatásáról és a munkásőrség feloszlatásáról. V. T. Az MDF megyei egyeztető tanácsának nyilatkozata A november 26-ai népszavazás 4 igenje mellett agitáló pártok félrevezető propagandája következtében nagyfokú bizonytalanság, tájékozatlanság és zavar mutatkozik a széles közvéleményben. A Magyar Demokrata Fórum Bács- Kiskun megyei egyeztető tanácsa emiatt szükségesnek tartja tisztázni a következőket: 1. Nem igaz az az állítás, hogy a parlamenti választások előtt megválasztott köztársasági elnök hatalma ellenőrizhetetlen és korlá- tozhatatlan lenne, nem igaz, hogy visszaállíthatná a diktatúrát! Jogkörét az új alkotmány pontosan körülhatárolja, szilárd, demokratikus jogbiztosítékok teszik lehetetlenné esetleges egyeduralmi törekvéseit (vétójoga nincs, rendelkezései csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényesek, szükségállapotot önállóan nem hirdethet ki stb.). 2. Nem igaz az az állítás, hogy aki távol marad, a múltra szavaz! Ha a népszavazás 50 százalékos részvétel híján eredménytelen, nincs második forduló, a parlament döntései érvényesek maradnak: a munkásőrséget föloszlatták, a pártok munkahelyi működését betiltották, vagyonukkal el kell számolniuk, s januárban köztársasági elnököt választhat a nép. 3. Ha az első kérdésre nemmel, a többire igennel válaszolnak a szavazók, ugyanez lesz az eredmény. 4. Négy igen esetén a munkásőrségre, a munkahelyi pártműködésre és a pártvagyonra vonatkozó döntések érvényben maradnak; de a nép nem választhat köztársasági elnököt. Ez a jog a majdani parlamentre száll. Ez a mostani, kierőszakolt népszavazás teljesen fölösleges. A négy kérdésben már döntött a parlament. Az újbóli szavazás csak arra szolgál, hogy a három nyilvánvaló igen mellé odalophassanak egy olyan igent is — az elnök- választás kérdésében —, amelyben a nép szándéka, egyáltalán nem tisztázott. Mert az első kérdésre adott igen valójában nemet jelent! Nemet az elnökválasztásra, nemet a gyors és rendezett átmenetre. Ez ráadásul 530 millióba kerül. Mindezek alapján azt javasoljuk az MDF tagjainak, a velünk ro- konszenvezőknek és mindazoknak, akik felelősségét éreznek a mielőbbi békés átmenet megvalósulásáért és a nemzet sorsáért, hogy távolmaradásukkal foglaljanak állást november 26-án. Ez nem jelent bojkottot, a szavazatszedő bizottságokba jelentkezett tagjainkat ezért arra kérjük, feltétlenül vegyenek részt az ellenőrző munkában, s akadályozzák meg az esetleges visszaéléseket. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT # Genscher hazánkban Horn Gyula külügyminiszter meghívására, csütörtökön délután hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere. A nyugatnémet külügyek irányítóját Kovács László kulügyminisztériumi államtitkár fogadta a Ferihegyi repülőtéren. # Aczél Györgyöt nem tekinti képviselőnek az MDF pécsi szervezete Nem tekinti országgyűlési képviselőnek Aczél Györgyöt a Magyar Demokrata Fórum pécsi szervezete. Vezetőségének erről szóló nyüatközatát a közelmúltban létrehozott Baranyai Sajtószolgálathoz eljuttatott közlemény tartalmazza. Eszerint az MDF pécsi szervezete tudomásul veszi ugyan az október végétől hatályos új választási törvényt, amely nem teszi lehetővé megválasztott országgyűlési képviselő visszahívását, s azt is, hogy ez a korábban kezdeményezett eljárásokra is érvényes. Ennek ellenére felszólítják Aczél Györgyöt, hogy továbbra is tartózkodjon a parlament ülésein való részvételtől. E felhívás a választópolgárok véleményére hivatkozik. Aczél Györgyöt ugyanis, a nyilatkozat szerint, a megkérdezettek 70-80 százaléka nem tekinti Baranya megye egyes számú választókörzete képviselőjének. (MTI) • A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a lottó 47. játékhetének nyerőszámai a következők: 1,38,55,73,74.
