Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-23 / 278. szám
AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK MÁSODIK NAPJÁN (Folytatás a 1. oldalról) Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvénymódosítást, 1990. január 1-jétől a Magyar Posta három vállalkozássá alakul, s még a jövő évben részvénytársasággá alakul a távközlési vállalat'. A költségvetési egyeztetés során kiviláglott, hogy a működés fenntartására 5 milliárd forintra lenne szükség. Ez viszont a közlekedési, hírközlési fejlesztéseknél 25 százalékos mérséklést jelentene, ami elviselhetetlen lenne a következő évben. A feszültség feloldására a tárca öt évre szóló infrastruktúra-fejlesztési csomagot készített. Az államtitkár meggondolásra ajánlotta, hogy 1990-ben az Országgyűlés tárgyaljon az átfogó infrastruktúra-politikai koncepcióról, lehetővé téve a magyar gazdaságpolitika átértékelését is. Mivel a kormányprogram vitájához több felszólaló nem jelentkezett, így, a hosszúra nyúlt szünet után, Ke- menes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt a felvetésekre. Kemenes Ernő végül, a beterjesztett új lakásgazdálkodási rendszerrel kapcsolatos felvetésekre válaszolva, elmondotta: a kormány oSztozik a képviselők által megfogalmazott aggályokban. A képviselői felvetéseket figyelembe véve a decemberi ülésszakon önálló napirendként terjesztik be az új lakásgazdálkodási rendszerrel kapcsolatos javaslatot. * * * A határozathozatal előtt az elnöklő Horváth Lajos üdvözölte a Parlamentben megjelent Horst Horrmannt, Alsó-Szászország művelődésügyi miniszterét és a küldöttség tagjait, akik Glatz Ferenc művelődési miniszter meghívására tartózkodnak Magyar- országon. Vita után vita a határozat- hozatalról Ezután határozathozatalra került sor. Horváth Lajos elmondotta, hogy a kormány tájékoztatót terjesztett elő hároméves gazdaságpolitikai programjáról, de nem kér ehhez az Országgyűléstől iránymutató, feladat- megjelölő határozatot. A vitában viszont a kormány számára hasznos észrevételek, ajánlások hangzottak el. Ezeket az Országgyűlés a kormány figyelmébe ajánlja. Ezek után kérdezte az elnök, elfogadja-e az Országgyűlés a gazdaságpolitikai programról szóló tájékoztatót. A képviselők közül 119-en nemmel szavaztak, 94-en igennel és 104-en pedig tartózkodtak. Horváth Lajos megállapította: az Országgyűlés a kormány beterjesztett programját nem fogadta el. Ezután vita kerekedett a határozathozatal értelmezését illetően. Kemenes Ernő úgy vélekedett, pontosítani kellene a Horváth Lajos által megfogalmazottakat. A Minisztertanács nem kíván állásfoglalást a parlamenttől, a kormány egy tájékoztatót terjesztett be. A parlament nem tett mást, meghallgatta ezt a tájékoztatót, ' a képviselők ezzel kapcsolatban kifejtették véleményüket. Ezután Horváth Lajos azt javasolta: egyszerűsítsék le a dolgot, és maradjanak abban: az Országgyűlés meghallgatta a kormány beterjesztett tájékoztatóját. Tóth Attilóné (Budapest, 52 vk.) megjegyezte, hogy az Országgyűlés másfél napot vitatkozott egy tájékoztatón. Ha Kemenes Ernő azt akarta mondani: fölösleges volt a határozat- hozatal, akkor ezt előbb kellett volna tisztázni. A parlament egyébként nemegyszer döntött már tájékoztatóról határozathozatallal. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.), a Magyar Rádió főmunkatársa a kormány leszavazásaként értékelte a szavazás eredményét. Kifejtette: az így kialakult helyzetben különösen időszerűnek tartaná, ha a parlament döntene Bánffy György képviselőnek arról az indítványáról, hogy az 'Országgyűlés oszlassa fel önmagát, tűzze ki a választásokat, s ezzel is járuljon hozzá az országban kialakult feszült helyzet csökkentéséhez. Amint kiderült, a feloszlatási javaslattal Eke Károly nem ért egyet. A továbbiakban a képviselő bejelentette, hogy a magyar történelmi pártok — a Független Magyar Demokrata Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Függetlenségi Párt, a Magyar Néppárt, az MSZDP és a Szociáldemokrata Párt — megkeresték a független képviselői csoportot egy indítványnyal. Ebben a felhívást megfogalmazó pártok bizalmukról és támogatásukról biztosították a jelenlegi Országgyűlést és a kormányt, mert alkalmasnak tartják azokat az ügyek intézésére a jövő évi parlamenti választásokig. PARLAMENTI JEGYZETEK Kit találtak Barguzinban? Interpellációból ezen az ülésszakon sem lesz hiány. Bács-Kiskunból előzetesen ketten is jelezték e szándékukat: dr. Debreceni József a Kecskemétet elkerülő autópálya-gyűrű ügyében szólal föl, a kiskőrösi Moravcsik Ferencné pedig a Barguzinban talált — s több szakértő által Petőfi maradványainak tulajdonított—csontleletek mihamarabbi azonosítása tárgyában. A szünetben máris lehetett hallani olyan megjegyzést: az ország mai állapotában nem kellene a parlamentnek foglalkoznia egy parlamenti beavatkozást normális körülmények között biztosan nem igénylő kérdéssel. No igen, ha normális lenne a helyzet... A Petőfi (?)-csontok ügyéből is látszik: már (?) vagy vmég (?) a helyzet egyáltálán nem normális. A miniszter csak ül. Maróthy László szenvtelen arccal foglalta el a helyét a vörös bársonnyal bevont széken. Idegességnek, bosszúságnak, netán örömnek nyoma sem volt a tekintetében. Inkább elszántnak látszott, mint aki elhatározta: végigmegy a maga választotta úton. Tény: végig is ment, miután soha nem változtatta meg vízlépcsővel kapcsolatos (pozitív) álláspontját. Utolsó miniszteri (lemondó)beszéde alatt egyszer csattant föl a nyílt színi taps, amikor így fejezte ki magát: „én megmaradtam a régi véleményemnél, noha vannak emberek, akiknek köpenyből egész ruhatáruk van”. Világos beszéd volt. Némely honatya annyira meglepődött, hogy elfelejtett tapsolni is... Amikor aztán — hosszadalmas szünet után — a parlament tudomásul vette a miniszter lomondását, Maróthy még utoljára odament a kormányfőhöz, megköszönte az együttműködést, kezet rázott vele, és odament a képviselői székére — a Bács-Kiskun megyeiek közé. (Egyébként Békés megyében választották meg.) Utasellátó-kiszolgálás^ Volt már a BM, volt már a HM kezelésében az országgyűlési büfé. Úgy látszik, huzamosabb időre az Utasellátó csapott le az egyébként jó reklámot is jelentő lehetőségre. Néhány olvasót talán éppen az érdekel, mennyiért mérik az enni- és innivalót az ország házában. Nos, íme néhány ár: üdítők 12 forintért kaphatók, a kávé 12, egy normál szendvics 21 forint. A félliteres cseh sörért 45 forintot kémek, a kis 3 decis Tuborgért 33 forintot. Volt olyan képviselő, aki rögtön hármat is kért... Mi lesz a pisztolyokkal? Dr. Tóth Antal rendőr ezredes néhány hónappal korábban már a Petőfi Népében nyilvánosságra hozta az önvédelmi célokat szolgáló fegyverek számát Bács-Kiskunban. Ezúttal a főkapitány-helyettest arról kérdeztem, adnak-e ki új engedélyt most. Mint mondotta, az utóbbi hónapokban kizárólag hivatásos katonák vagy rendőrök kaptak fegyvertartási engedélyt, más senki. Azt is hozzátette, hogy felülvizsgálják a régebben kiadott licenceket, és mindazoktól, akik számára a fegyvertartás nem indokolható, például azért, mert már nincsenek a régi pozíciójukban, bevonják a pisztolyt. Apelláta nincs... Borravalók. Sikerült a birtokába jutni egy, a képviselőknek készített tájékoztatónak, mely az adórendszer jövő évi változásait összegzi. A vaskos kötet 160. lapján érdekes felsorolás: foglalkozás szerint ki mennyi borravalót kapott. A lista szerint 11 905 orvos vallotta be, hogy borravalót kap (havi átlagjövedelmük 17 583 Ft), méghozzá havonta és személyenként 1257 forintot. Egész Magyarországon 6 (hat) műtős , nyilatkozott úgy, hogy kap borravalót (havi átlagban 542 forintot), és a jelek Szerint a liftesek közül még kevesebben részesülnék jattban (mindössze ketten), ők fejenként 750 forintot dugtak zsebre havonként. A legtöbb borravalót — havi 2766 forintot — a benzinkutasok vallották be, saját bevallásuk szerint a pincérek 1535, a bárportások 1112, a parkolóőrök 1482 forintot kaptak. Külön érdekesség, hogy—a lista szerint a kereskedelmi eladó is borravalós szakma lett (7), 1641-en, fejenként, havi 1341 forintot vallottak be. Ami azt illeti,<z is több, mint az orvosok 1257 forintja — a képviselők között máris sokan voltak, akik csak a fejüket csóválták, amikor átfutották a listát. Mármost a bevallások hitelességéhez talán (?) férhet kétség, maga a lista azonban egészen biztosan hiteles: a parlament kapta. B. J. Ezt követően rövid szóváltás volt Horváth Lajos és Sarlós István között abban a kérdésben, hogy lezártnak tekinthető-e a napirend vagy sem. Végül is Sarlós István, az Országgyűlés hozzájárulásával, elmondotta véleményét. Megfogalmazása szerint: rosszul feltett kérdésre nem lehet válaszolni. Ezért javaslatot tett arra, hogy a kérdést más formában tegyék fel, újólag, szavazásra. Eszerint: hozzájá- rul-e az Országgyűlés ahhoz, hogy a kétnapos vita eredményeként a kormány a decemberi ülésszakra beterjessze az átdolgozott, meghatározott idője szóló, világos és tárgyalásra alkalmas programot. Bejelentését élénk helVeslés kísérte. Á Sarlós István javaslatára megismételt szavazás eredményeként a jelen levő 301 képviselő közül 251-en elfogadták, hogy a kormány mostáni előterjesztését csak első olvasatnak tekintik, s decemberben foglalnak állást a programokról. BÉKÉSI LÁSZLÓ ELŐTERJESZTÉSE A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉSRŐL A kormány a nehezebb utat választja A következő napirendi pontként Békési László pénzügyminiszter első olvasatban teijesztette a Tisztelt Ház elé a jövő évi költségvetés irányelveit és legfontosabb előirányzatait. Két változat 40 milliárdos támogatáscsökkentés Békési László szerint az előteijesz- tett költségvetési irányelvek két eltérő karakterű költségvetési koncepciót tartalmaznak. Az egyik, az 1989-es adószintek érintetlenül hagyása mellett, 13 százalékos árindexre épít, a másik, a vállalkozások és lakossági adók csökkentése mellett, a fogyasztás terheinek mintegy 2 százalékos növelésével 15 százalékos fogyasztói árindexen alapul. Mindkét változat minimális követelménynek tekinti, hogy a költségvetés 15 milliárd forintnál nagyobb hiánnyal nem zárhat. Az első változat a stagnálás, a beletörődés, a kevesebb feszültséggel, kényelmesebb kompromisszumokkal járó változat, a második alternatíva •j2- amelyet a kormány ajánl S több feszültséggel jár, de magában foglalja a gazdasági átalakulás és differenciált mutatót^ k°J7?}ápy költségvetési§s^5|; haladt aimig1 nyomvonalon, amelyet a parlament júniusi ülésszakán a költségvetési reformkoncepció keretében meghatározott. Ennek lényege, hogy 'csökken a költségvetés részesedése a GDP- ből, mérséklődik az állami jövedelemelosztás és -újraelosztás mértéke, csökkennek a gazdasági szféra támogatásai, az állami beruházások nagyságrendje, a védelem és igazgatás költségeinek részaránya, miközben nő az egészségügy, az oktatás és szociálpolitika részesedése. Mérséklődni fog a költségvetés hiánya is. A folyó költségvetés növekedése 1989-hez viszonyítva 66 milliárd forint, 13 százalékos lehet, ami 3-4 százalékkal elmarad a GDP folyó áras növekedése mögött. A kiadási szerkezetben a gazdasági szféra támogatásai 17 százalékkal csökkennek, miközben a társadalmi közkiadások egészség- ügyi, oktatási tételei közel 40 százalékkal növekednek. A költségvetés struktúrájának fokozatos átalakítása mellett négy területen tervez a kormány olyan változtatásokat, amelyek á költségvetési reform részét képezik. Ezek a szociálpolitika és az egészségügy finanszírozásának cseréje a költségvetés és a társadalombiztosítás között, a tanácsok új finanszírozási rendszerének első elemei, a támogatáscsökkentési és adókorszerűsítési program folytatása, valamint a lakásfinanszírozási rendszer módosítása. i A következőkben- a miniszter a költségvetési koncepció legfontosabb kiadási tételeivel foglalkozott. A kormány. támogatáscsökkentési programja 1990-re, eredetileg, mintegy 40 milliárd forintos támogatáscsökken- téssel számolt. A szakmai előkészítés 31,5. milliárd forintnyi támogatás- csökkentést tudott megalapozni, így az ez évi 190 milliárd körüli összes támogatás jövőre 158-159 milliárd fdrintra csökkenhet. A támogatások csökkentése másfél-két százalékkal növeli a fogyasztói árszínvonalat,' a hélyi közlekedésben, az energiahordozóknál, a víz- és csatornadíjaknál, valamint a lakbéreknél. Csökkennek a I támogatások az alacsony hatékonyságú tőkés export, valamint a rubelelszámolású áruforgalom és a termelő beruházások területén is. szociálpolitika A szociálpolitika a jövő évi költségvetés . egyik kiemelt területe. A koncepcióban tervezett 35 milliárd forintos szociális csomag, az év közben többször is növelt, 27"milliárd forintos idei kiadásokhoz képest mintegy 30 százalékos növekedést tartalmaz. Ez annyit jelent, hogy jövőre két részletben tervezett, havi 800 forintos nyugdíjemeléssel a nyugdíjak reálértékének megőrzése 5400 forintig biztosítható, az alatt növelhető. Havi 300 forintos gyermekenkénti családipótlék-növelés garantálja a családi pótlék reálértékét-megőrzését is, és sor kerülhet e nagyon fontos tániogatási forma állampolgári jogon alapuló kibővítésére. Ezenkívül a legrosszabb helyzetben élő családok egyedi támogatására 4 milliárd forinttal többet fordíthatnak majd a helyi tanácsok, a lakosság életviszonyainak legjobb ismerői. Az egészségügyre tervezett 65 milliárd forint nenicsak á meglévő hálózat működtetésére nyújt fedezetet, hanem a fejlesztések üzemeltetésére, az egészségügy j korszerűsítésére, rekonstrukciós programok megvalósítására is. A! miniszter a továbbiakban szólt az egészségügy és a társadalombiztosítás közötti, feladatmegosztás módosításáról is. Januártól a társadalombiztosítás átveszi az egészségügy finanszírozását, áprilistól a költségvetés a családi pótlék kifizetését. A javasolt megoldással a társadalombiztosítás tartalékai mintegy 4 milliárd forint többlettel tovább növelhetők, a költségvetés pedig képes átvenni az áprilisra törvénnyel, állampolgári jogúvá szélesíthető családi pótlék finanszírozását. Békési László kifejtette: az egészségügyben, az oktatásban, a tudományos kutatásban, az igazságügyben és a rendőrségnél a költségvetés teljes körű állami támogatással fedezi a minden eddiginél nagyobb mértékű, a költségvetési szerveknél dolgozó csaknem egymillió ember további bérlemaradását megakadályozó, 16 százalékos mértékű béremelést. Ezenkívül állami támogatás fedezi az egészségügyben az élelmiszer-, ener- -gia- és gyógyszerárak növekedését, az oktatásban az élelmiszerár-emelés kihatásait, valamint az egészségügyben 'és az oktatásban újabb, bérlemaradást csökkentő központi bérpolitikai intézkedéseket. így az egészségügyi dolgozók és pedagógusok jövő évi béremelése meghaladja a 25 százalékos mértéket. A többi költségvetési területen is végre kell hajtani a 16 százalékos béremelést, tehát az igazgatásban dolgozóknál éppúgy, mint a fegyveres testületeknél vagy a kulturális intézményekben, ám ennek fedezetét saját erőforrásokból, megtakarításokból, létszámcsökkentéssel, illetve felesleges szervezetek, intézmények felszámolásával kell megteremteni. A- Sajátos, új eleme költségvetési programunknak, hogy az állami feladatokat ellátó szervezetek akár egyházakról, akár társadalmi szervezetekről vagy magánvállalkozásokról is legyen szó, oktatási, egészségügyi és szociális feladatok ellátása »esetén a költségvetéstől ugyanannyi állami támogatást kapnak, mint az állami intézmények. —; A védelem és az igazgatás rendkívül szigorú feltételek között működhet 1990-ben -^fejtette ki a miniszter a továbbiakban. — A védelmi kiadások, a folyó évi erőteljes csökkentés után, jövőre sem növekedhetnek, ami a hadseregben is végrehajtandó béremeléssel együtt több mint 20 százalékos reálérték-csökkentést jelent. A tanácsok finanszírozási rendszerének tervezett korszerűsítéséről szólva rámutatott:1;— A tét az, hogy maradjon-e még egy évig az eddigi pénzügyi mechanizmus, amelyben a személyi jöye_delemadójés a helyibevéte- lek mellett az állami támogatás hiánypótló szerepet tölt be és egy alku- méchánímiü's0 hyoináfi 'álálkul1 ' ki,'1 vagy már 1990-től térjünk át az állami támogatás normatív, parlament által jóváhagyott, az ellátandó lakosság létszámához igazodó elosztására. A kormány ezt az utóbbi megoldást javasolja. A 90-re tervezett pénzügyi mechanizmus természetesen még nem lehet teljes körű, hiszen az ön- kormányzati tulajdonról, a helyi adóztatásról s az önkormányzatokról csak jövő évben születhetnek új törvények, így a tanácsok új gazdasági, pénzügyi rendszere 91-től válhat teljessé. Kamat- és lakbéremelés ■' f- Az egész költségvetés legneuralgikusabb pontja a lakásfinanszírozás tervezett módosítása. A mai helyzet tovább már tarthatatlan, mindenki számára élfogadhatatlan. A fiatalok lakáshoz jutási esélye a jelenlegi rendszerben nem javítható, az állam képtelen tovább finanszírozni a napjainkra 91 milliárd forintra duzzadt lakáspiaci terheket. A jövő évi költségvetés e probléma legalább részbeni megoldása nélkül nem állítható össze. Két területen mindenképp változtatni kell. Az egyik a bérlakásfenntartás állami terheinek, a másik a kedvezményes kamatozású lakáshitelek kamatkiegészítésének csökkentése. Elkerülhetetlen az is, hogy javítsuk a lakással ném rendelkező családok, mindenekelőtt a fiatalok helyzetét. Ezért a költségvetési irányelvek több változatot tartalmaznak. A legigazságosabb és leghatásosabb a kompenzációval egybekötött fokozatos kamat- és lakbérrendezés, valamint az állami bérlakások tulajdonba adásának gyorsítása, az alacsony hatékonyságú és pazarló ingatlankezelő szervezet erőteljes leépítése és átalakítása. .Ezt követően a miniszter a folyó költségvetésnek az államadóssággal kapcsolatos terheiről szólt: 7— A 70 milliárdos adósságszolgálat fedezi a mintegy 500 milliárdos kamatozó adósságállomány kamatait és a lejáró állam- adósság törlesztésének terheit. Sokan bírálják azt a kormányzati pénzügyi magatartást, amely a költségvetés hiányának csökkentését kiemelt feladatának tartja. Nincs igazuk. Ez a szándék nem egy öncélú, fiskális terror konkrét megjelenése, vagy a Nemzetközi Valutaalap szakembereinek fixa ideája, hanem az ország, a gazdaság jól felfogott érdeke. Minden forint költségvetési hiány Vagy a gazdaságból von el forrásokat és ezzel csökkenti a gazdaság pénzforrásait, vagy külföldi adósságainkat növeli, vagy, ha már egyik út sem járható, a fedezetlen költségvetési kiadások az inflációt gerjesztik. Ez a magyarázata annak, hogy a kormány a 15 milliárdos költségvetési deficitet túl nem lephető felső határnak tekinti -— hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Az előterjesztett költségvetési koncepció krízisköltségvetés, hiszen kemény korlátokat állít az állami kiadások növelésének útjába, csökkenti a hiányt, a támogatásokat, kikényszeríti az erőteljes takarékosságot, néhány területen szervezetek leépítését. Úgy apákkor a jövőnek is szól, hiszen bevételei között teljesítményfokozó, csökkentő jövedelemcentralizációt tervez, vállalja elavult rendszerek korszerűsítését, növeli a jövőt megalapozó humán ráfordításokat. A kormány a feszültségekkel járó, nehezebb utat választja, s nem próbál megfutamodni' a felelősség elől - mondotta végezetül Békési László. * A jövő évi költségvetés irányelveiből szóló vitához a parlament terv- és költségvetési bizottsága nem kívánt előádót állítani, így az elhöklő-Fódör István Szirtesné dr. Tomsits Erikának, a társadalombiztosítási bizottság elnökének adta meg a szót. Az újonnan alakult parlamenti bizottság véleményét tolmácsolva a képviselőnő mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy a parlament a társadalom- biztosítási alapot pénzügyi értelemben leválasztotta az állami költségvetésről. Önállósága azonban még nem teljes, hiszen még nem jött létre a kezelésére hivatott önkormányzó testület. A parlamenti bizottságnak ezért egyik legfontosabb' feladata, hogy segítse a társadalombiztosítási alap szervezetileg is megalapozott önállóságát. A helyzet némi ellentmondást is hordoz ntagában, hiszen 1990 első negyedévében jön létre a társadalombiztosítási alap önkormányzata, az alap jövő évi költségvetését viszont már az idén össze kell állítani. A bizottság azt javasolja a parlamentnek, hogy a decemberi ülésszakon az állami költségvetéstől elválasztva, önálló napirendként tárgyalja a társadalom-; biztosítás jövő évi költségvetési-előirányzatát. A pénzügyi kormányzat ennek megfelelően előterjesztéséből törölje á társadalombiztosításra vonatkozó fejezeteket; s szorítkozzék a költségvetés és az alap kapcsolatának vizsgálátára. A képviselőnő úgy vélte: a pénzügyi kormányzat jelenlegi előteijeszDR. KŐRÖS GÁSPÁR LEVELET KAPOTT 385 EGÉSZSÉGÜGYITŐL „Kénytelen leszek nemmel voksolni" Dr. Mezei Károly Szabolcs-Szatmár megyei országgyűlési képviselő szeptember 21-én interpellált a pénzügyminiszterhez, kérve megyéje egészségügyi dolgozói nevében, hogy a kötelező túlórákért kapott pénz után ne kelljen adót fizetniük. Ugyanebben az ügyben hétfőn dr. Kőrös Gáspár kecskeméti képviselő is kézhez kapott egy levelet. — A Hollós József megyei kórház 385 dolgozója — s/emélyi számmal is ellátott aláírásával — egyetértését fejezte ki Mezei képviselő javaslatával. Nyíregyházán a kórház dolgozói tüntettek is, ezt a kecskemétiek attól tették függővé,, hogyan dönt ez ügyben a kormány. — Mit tett ön, ezek után? — Megkerestem dr. Mezei Károlyt, átadtam neki a kecskemé- teiek levelét. Ő arról tájékoztatott, hogy unár az ország számos más városából érkeztek hozzá támogató lévelek, Bács-Kiskunból például Kalocsáról és Kiskunhalasról. Mindketten arra az elhatározásra jutottunk, hogy.részt veszünk á reformbizottság munkájában, és megpróbálunk ott olyan döntést kicsikärni, amely érvényt szerez ennek a követelesnek. Megfelelő módon Békési pénzügyminisztert is informáltam. — S mondott valamit a pénzügyminiszter? — Annyit, hogy a személyi jövedelemadó módosítására vonatkozóan annyi képviselői indítvány érkezett, hogy ő a maga részéről semmilyen lehetőséget nem lát a kérés elfogadására. — Ezek után kíváncsi vagyok, hogyan fog szavazni... — Ha a kormányjavaslat nem tartalmazza az egészségügyben, továbbá más, veszélyes munkakörökben a kötelező túlóra díjának adómentességét, akkor én kényteleü leszek nemmel voksolni. Meg vagyok egyébként győződve arról, hogy nem leszek egyedül ... .íj (Ballai)
