Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-23 / 278. szám
1956 TÖRTÉNELMI SAJTÓJA Mától az újságárusoknál! Mi történt,1956 történelmi napjaiban Bács-Kisknnban? Hogyan írt minderről a korabeli sajtó? Ön is elolvashatja az eddig titkosnak minősített újságokat, a Petőfi Népe ugyanis ma 12 oldalas különkiadást ad közre a történelmi napok történelmi sajtójából. Űjra közöljük a Bács-Kiskun megyei Népújság ntolsó és a Petőfi Népe legelső számát, föllebben a fátyol egykori újságtudósítás alapján, a hajdani AVH-palota titkairól. A különkiadást felnőtt olvasóinknak emlékidézőül ajánljuk, fiatalabb olvasóinknak pedig olyan kordokumentumként, amely méltó lebet az ő figyelmükre is. Keressék tehát különkiadásunkat az újságárusoknál! Tizenkét oldalon páratlanul izgalmas válogatás! ■■m ■■■■■■■IM AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK MÁSODIK NAPJÁN Vita a kormányprogramról, a költségvetés irányelveiről HATÁROZATHOZATAL — DÖNTÉS NÉLKÜL Szerdán a Minisztertanács 1990— 92 közötti gazdaságpolitikai programja feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Elsőként Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Merkur Személygépkocsi-értékesítő Vállalat vezérigazgatója kért szót. Rövid hozzászólásában ő is — miként a keddi vitában többen — elsősorban az új lakásgazdálkodási rendszerrel foglalkozott. Véleménye szerint a piaci lakásgazdálkodási rendszer kialakítása csak távoli cél lehet, mivel a jelenlegi bérek nem tartalmazzák a lakáshoz jutás, a lakásfenntartás költségeit. . Szirtestté dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) a kormány gazdaságpolitikai programját mindezeken túlmenően rosszul időzítettnek^ kidolgozatlannak tartotta. Nem gondoskodik például arról a húszezer bányászról és kohászról, akik a közeljövőben kerülnek utcára, jóllehet helyzetük megoldására éves szinten 6-7 milliárd forintra lenne szükség. Stratégiailag is kórosnak tekinthető, hogy az előterjesztés a vasútra, illetve a helyi tömegközlekedésre nem fordít kellő hangsúlyt. A lakáskérdéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a lakásárakat le kell tömi, a lakhatás árát a keresetekbe be kell építeni, fel kell számolni a spekulációra, a pazarlásra felépített rendszert. Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.) a kormányprogramot elfogadhatatlannak, a benne tükröződő kormányzati felfogást túlzottan magabiztosnak és önkritikátlannak minősítette. Az előterjesztett program a pénzügyi folyamatok bemutatására szorítkozva alig fordít figyelmet a termelésre és az áruforgalomra — kifogásolta a képviselő. Nagy Sándor (országos lista), a SZOT főtitkára arra figyelmeztetett, hogy bár hellyel-közzel kialakultak a többpártrendszeren alapuló képviseleti demokráciába történő békés átmenet politikai és jogi feltételei, ám hiányoznak gazdasági és szociális alapjai. A SZOT határozott álláspontja — folytatta a főtitkár —, hogy gyorsítani kell a tulajdonreform végrehajtását, ami azonban nem jelentheti a nemzeti vagyon érték alatti, esztelen kiárusítását. A szakszervezetek kezdeményezik, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül az átalakulási törvény és a földtörvény azon rendelkezéseit, amelyek lehetővé teszik a nemzeti vagyon személyes érdekeket szolgáló, a társadalmi kontrollt nélkülöző kiárusítását. Azt is javasolják, hogy a kormány t-üz érdekelt pártok és társadalmi érdekképviseleti szervek együttműködésével, szakértők felkérésével — dolgozzon ki működőképes formákat a dolgozók tulajdonlásban való részvételére. Mindezen javaslatokat egyébként a SZOT írásban nyújtja majd be a kormánynak. A kormány 1990-re szóló programjával kapcsolatban Nagy Sándor leszögezte: ez összességében nem előremutató, az évek óta követett restrikciós szemlélet jellemzi, s nem ad választ a mára kialakult súlyos problémák megoldására. Ez a program egyidejűleg irányoz elő stagnálást, magas inflációt, csökkenő reálbért, növekvő munkanélküliséget; mindezek együttes érvényesülése elfogadhatatlan, s nemcsak szakszervezeti nézőpontból, hanem a gazdasági válságból való kitörés szempontjából is. Ez a program nem ösztönöz a belföldi piac bővítésére, a vállalkozásra, jelentősen növeli a munkavállalók terheit, nem ad elfogadható választ a fizetési mérleg egyensúlyának javítására, s nem elemzi a program megvalósításának várható társadalmi hatásait sem. A szakszervezetek szerint számot kell adni az ország helyzetéről, és a felelősöket is meg kell jelölni. Sasvári József (Komárom m., 8. vk.) arra hívta fel a figyelmet, hogy a koncepció még nem tekinti a gazdaságfejlesztés aktív tényezőjének a terület- és településfejlesztést. Mind nagyobb gondot okoz a közműolló nyílása, Az egészséges ivóvízhálózat kiépítése jelenleg 30—60 ezer forintba kerül a lakosságnak. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) üdvözölte Németh Miklós keddi parlamenti beszédét, amelyben a miniszterelnök vállalta a múlttal való szembesülést, és végérvényesen leszámolt az elmúlt évtizedek politikai gyakorlatával. Bevallotta ugyanis a valós, a teljes deviza- és államháztartás-adósságunkat, amelyet kormányaink mindeddig eltitkoltak az ország és a Nemzetközi Valutaalap elől, s ez utóbbinak teljesíthetetlen ígéreteket tettek. Ez volt, ez lehetett az oka annak — vélekedett —, hogy a Nyugat tanácstalan volt mindeddig Magyar- ország megsegítését, ha úgy tetszik, adósságunk finanszírozását illetően. Ebben az új helyzetben viszont, bár kétségtelenül nehezebb körülmények között, ám őszintén és tisztán nézhetünk mind tárgyalópartnereink szemébe, mind saját jövőnkbe. A képviselő a továbbiakban azt javasolta, hogy a parlament ne késztesse és ne kötelezze a kormányt olyasmikre, amelyekért már nem ő fogja vállalni a felelősséget, A mai kormány ugyanis — mondotta— az MSZMP széthullásával, az alkotmányos rendszerváltozással elveszítette politikai alapját, és az ügyvezető kormány helyzetébe jutott. Nem vállalhat felelősséget hosszabb távú programokért, helyette egy rövid távú, hat hónapos vagy legfeljebb egyéves időtartamra kell terveznie. Király Zoltán kérte, hogy a Minisztertanács egy ilyen időtartamot felölelő csomagtervet terjesszen be a parlament decemberi ülésszakára. A pénzügyi helyzet helyes áttekintése érdekében szükségesnek tartotta, hogy a Magyar Nejnzeti Bankot helyezzék már most, közvetlenül az Országgyűlés felügyelete alá. Kérte továbbá: az Országgyűlés mondja ki, hogy a lakosság forint- és devizabetétjei érinthetetlenek a kormány által. Haladéktalanul kezdeményezni kell a monopoKIRÁLY ZOLTÁN: „Semmiképpen nem kívánok B-Iistázást!” Király' Zoltán mostanában több fórumon is hangot adott annak a véleményének, hogy több tízezres személycseréket kellene végrehajtani az országban. fr Egy új B-listára gondolt? — tettük föl a nagyon is sokakat foglalkoztató kérdést az ellenzéki képviselőnek. — Dehogyis, B-listázásra egyáltalán nem gondoltam. Másról van szó. Bekövetkezett egy alkotmányos rendszerváltás, s ennek új politikai intézményrendszere lesz, új követelményekkel. A községektől a fővárosig ennek nyilvánvalóan hatása lesz, és szerintem a 10 milliós országban nem nagy. szám, ha 20-30 ezer ember kicserélődik. Őket nem valamely politikai párt váltja le, hanem az új követelmények szórják ki őket. — És ezt hogy képzeli? — Nem úgy, hogy mondjuk, valaki rámutat valakire és azt mondja: neked menned kell. Hamarosan helyhatósági választásokat tartanak, ekkor szerintem a tanácselnökök, elnökhelyettesek jó része automatikusan ki fog cserélődni. De nyilvánvalóan változások következnek be termelőszövetkezetek, vállalatok élén is, és talán a személyzeti munkára beültetett káderek sem felelnek majd meg, továbbmenve: az államigazgatásban is érvényesülniük kell új szempontoknak. Ezek közül a legeslegfontosabb a szakmai alkalmasság, s e mércével, mondjuk, Lakatos Ernő a diplomáciai pályán egész egyszerűen nem felel meg a szakmai követelményeknek. Egy új értékrend teremtődik, mely, szerintem, maga fogja kiszűrni az alkalmatlanokat és végigvinni a személycseréket. i— Tehát nem egy leváltásdömpingre gondol, szakapparátusok elbocsátására, hivatalnokok szélnek eresztésére? — Nem erről van szó. De, persze, azt be kell látni, hogy az új intézményrendszer óhatatlanul új embereket is követel. Ez országosan a lehető legtermészetesebben bekövetkezik, és szerintem ez több tízezer ember váltását jelenti. Amikor erről beszélek, akkor a figyelmet arra szeretném ráirányítani, hogy a szakmai követelmények az elsődlegesek. Ezentúl csak és kizárólag ez számítson. Semmi más. Ballai József lista külkereskedelmi vállalatok átalakítását, s a magyar, és a külföldi beruházók egyenrangúvá tevését, mert a mai szabályozás méltatlanul igazságtalan a magyar befektetővel szemben. A képviselő elodázhatat- lannak tartotta a mezőgazdasági tulajdonreform mielőbbi megindítását, valamint a fizetésképtelen vállalatok törvény által kötelező felszámolását. Az elnöklő Jakab Róbertné köszöntötte a vendégpáholyban helyet foglaló, NSZK-ból érkezett vendégeket, a hesseni tartomány parlamenti küldöttségét. A delegációt Joschka Fischer, a tartományi parlament zöld frakciójának elnöke vezeti. Dobos Józsefié (Heves m., 6. vk.) a lakásgazdálkodás reformterveiről mondott véleményt. Visszautasította a kormánynak azt a szándékát, hogy már jövőre módosítani akarja a korábbi lakásépítési és -vásárlási hitelek kamatait. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) a gazdaság mai helyzetében feltétlenül támogatandónak, fejlesztendőnek tartotta azokat az ágazatokat így az idegenforgalmat, áruszállítást, tranzitfuvározást és a mezőgazdaság jelentős részét—, amelyek kis kon- vertibilisimport-hányaddal jelentős keményvaluta-bevételhez juttatják az országot. A vitában elhangzott, az infrastruktúra helyzetét ért kritikákra Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi államtitkár reagált. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar társadalom és gazdaság mind jobban kiéleződő feszültségei, a leszűkült mozgástér mögött egy sajátos növekedési modell általános válsága rejlik. Ez, az immár négy évtizede érvényesülő növekedési modell mesterségesen megbontotta a fejlődés szerves folyamatát a piaci kategóriák eltorzításával, küktatásával. Az államtitkár a továbbiakban szólt arról, hogy ez év decemberében a tárca az Országgyűlés elé terjeszti a postatörvény módosítását amely lebontja a posta monopóliumát. (Folytatás a 2. oldalon) Hazánk vendége a koreai elnök Szerdán hivatalos látogatásra Budapestre — négy országot érintő európai útjának második állomására — érkezett Ro Te Vu, a Koreai Köztársaság elnöke. A magas rangú politikus először tesz látogatást szocialista országban. Útjára elkísérte felesége, Ro Ok Szűk. Az elnök kíséretében van Cshö Ho Dzsung külügyminiszter, Han Szung Szó kereskedelmi és ipari, Ri Szang Hi tudományos és technológiai miniszter, Ho Keun .Csüng tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, valamint 27 vezető üzletember, s több mint negyven újságíró. Ro Te Vut és feleségét Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök és felesége fogadta. Délután az Országházban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Szűrös Mátyás és Ro Te Vu a Munkácsy Teremben ült tárgyalóasztalhoz. A megbeszélésen részt vettek a külügyminiszterek, Horn Gyula és Cshö Ho Dzsung, valamint Étre Sándor, hazánk szöuli és Han Tak Cse, a Koreai Köztársaság budapesti nagykövete. (Folytatás a 3. oldalon) • Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök, november 22-én, a Parlament Munkácsy Termében fogadta a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Ro Te Vu koreai köztársasági elnököt. (MTI-fotó: Varga László) Südi megkövethetné Szentpéterfa lakóit (Mit mond a szociológus?) 3. oldal STABILITÁST ÉS SZABADSÁGOT EURÓPÁNAK! Kohl a magyar reformok mellett Ütött a szolidaritás órája S jelentette ki az Európai Parlament rendkívüli kelet-európai vitájában Helmut Kohl nyugatnémet szövetségi kancellár. Részletesen szólt Strasbourgban a magyar reformpolitika jelentőségéről, arról, hogy anélkül az NDK-ban kibontakozott változásokra sem kerülhetne sor, és leszögezte, hogy az NSZK ki akarja fejezni háláját. A szövetségi kancellár hitet tett az Európai Közösségek további építése mellett, és a német egység kérdését szorosan összekapcsolta az európai egység megteremtésével. A kelet-európai változások nem lettek volna lehetségesek a Mihail Gorbacsov által megkezdett változtatások nélkül — az NDK-beli fejlemények sem a magyar és lengyel reformok nélkül — hangsúlyozta. A II. világháború vége óta először lehet remélni a kelet—nyugati konfliktus túllépését és a stabilitást a szabadságban egész Európa számára — fejtette ki —, Hozzáfűzte: nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kockázatokat sem, a kudarc lehetőségét. A kancellár ugyanakkor biztosítani kívánta nyugat-európai partnereit arról, hogy a németek, akik most a szabadság jegyében találkoznak, soha sem jelentenek a jövőben veszélyt Európa számára. Németország megosztottsága Európa megosztottságának látható és különösen fájdalmas megnyilvánulása volt. Fordítva is igaz, Németország egységét csak akkor lehet megvalósítani, ha az öreg kontinens egysége is előrelép. Az NDK-beli fejleményekről szólva Kohl kijelentette, hogy azok csak a kezdetet jelentik: a reformoknak tovább kell haladniuk és visszafordíthatatlanná kell válniuk. Valamennyi német joga a teljes önrendelkezésre még nem valósult meg — mondotta a kancellár. Az NDK állampolgárainak maguknak kell meghatározniuk, milyen utat kívánnak követni a jövőben, és ebben nem szorulnak rá senkinek a tanácsaira — fejtette ki. Ez vonatkozik a németkérdésre, az újraegyesítés problémájára is. Ami az NSZK-t illeti, tette viszont hozzá a kereszténydemokrata politikus, a szövetségi kormány fenntartja az Adenauer idejében megfogalmazott célt: „Egy szabad Európában egy szabad és egységes Németország”. Kohl az európai képviselők előtt megerősitette, hogy hamarosan az NDK-ba látogat.
