Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-22 / 277. szám
MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS NOVEMBERI ÜLÉSSZAKA DR. TÓTH ANTAL A BOKOR EZREDES KÖNYVÉT VIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGRÓL „Mindent elképzelhetőnek tartok” Dr. Tóth Antal rendőr ezredes, Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitány-helyettes is tagja annak a p^Jr lamenti bizottságnak, amely Bokor Imre könyvének állításait vizsgálja ki. — Tulajdonképpen mire szól a megbízatásuk? — A nevezetes könyv valóságtartalmát kell kivizsgálnunk. A háttérhez azonban tudnia kell, hogy a parlament történetében ilyen bizottság még nem működött. Saját magunk dolgozzuk ki az ügyrendünket és ezen az ülésszakon kapunk fölhatalmazást konkrétan arra, hogy milyen körben nézzünk' szét. — Mit tettek eddig? — A bizottság októberben alakult meg, és három személyt, Bokor nyát foglalja magában. Tömören, egyetlen szóval jellemzi a Varsói Szerződésen és a KGST-n belüli státusát, a Szovjetunióval és a többi szövetséges országgal kapcsolatos új típusú magatartását. Az, hogy nemzeti kormány, azt jelenti: az átmenet bonyolult időszakában mindennél előbbrevalónak tekinti az össznemzeti érdekeket, a békés viszonyok, a demokrácia, a belpolitikai stabilitás erősítését, a gazdaság működőképességének fenntartását, a szociális feszültségek mérséklését. Az, hogy a kormány nemzeti kormányként működik, azt is jelenti: integrate szerepre törekszik, ezért folyamatosan tárgyal, konzultál a különböző pártokkal, társadalmi mozgalmakkal, érdekképviseleti szervezetekkel, .egyházakkal, egyfajta centrumpozícióból próbálja a gazdasági, társadalmi és politikai feladatokat a parlamenttel együttműködve irányítani és befolyásolni. De a kormány nem független a pártoktól és társadalmi mozgalmaktól. Nem is lehet az, mert j— mint a parlamentnek felelps intézmény — a parlament politikai erőviszonyai döntő mértékben meghatározzák irányvonalát és akcióit. Természetesen van a kormánynak, politikai arculata és elkötelezettsége is. A Minisztertanács — mint testület - a baloldali európai szocialista progresszív értékek el kötelezéttje,' támaszkodik a Magyar Szocialista Pártra, annak parlamenti frakciójára, de számít minden progresszív, a békés átmenet iránt elkötelezett, parlamenti és azon kívüli politikai erőre is. Ezufán arról szólt, milyen tényezők veszélyeztethetik, illetve segíthetik a kormányzat és az államigazgatás működőképességét. Kifejtette: a pártállam rendszerének lazulása, majd annak leépítése az állami politikai gépezetben zavarokat idézett elő. A partállam rendszere ugyanis betöltött egyfajta társadalom- és állam- szervező erőt, ami összefogta az állami és politikai gépezetet. Lebontásával az államigazgatásban elbizonytalanodtak, mert nem érzik még maguk mögött a demokrácia védelmét. Imre ezredest, a könyv szerzőjét, a Honvédelmi Minisztérium képviselőjét és a Katonai Főügyészség képviselőjét hallgatta meg. — Amennyiben nem minden szín- tiszta hadititok, ami elhangzik, mit felelne arra a kérdésre: alátámasz1 totta-e bizonyítékokkal a szerző azt, amit a nyilvánosság elé tárt? — A bizottság a legteljesebb n>il- vánosság színe előtt dolgozik, munkája nem titkos. Mármost az én hozzá intézett kérdésem éppen az volt, hogy tudja-e dokumentumokkal bizonyítani azt, amit leírt. Bokor Imre erre azt a választ adta, hogy ő nem gyűjtött bizonyítékokat, ő a tudomására jutott adatokat írta le. Voltak informátorai, akik kérték, hogy ne fedje föl a kilétüket, mások vállalják az esetleges bizonyítást is. Mélységesen elítélek minden olyan megnyilatkozást, amely pártállás alapján, vagy pusztán az államigazgatásban kifejtett működés miatt bosszúhadjáratot hív fel. Minden pártnak, az ország egészének az az erdeke, hogy az államigazgatás működőképessége fennmaradjon. Ezért célszerűnek tartom, már most, a pártokkal tárgyalást kezdeni arról, hogy melyek azok a vezetői posztok, amelyeket elődlegesen politikai tisztségnek kell tekinteni, ahol a pártoknak a hatalmi harcban elért eredményei alapján cserélődnek az emberek. De minden más tisztség ellátásának feltétele csak a szakmai hozzáértés és az emberi tisztesség megléte lehet. Jelentés a Bokor-könyvről * I A miniszterelnök a következőkben szólt arról a politikai, morális természetű problémaszövevényről is, ami a hadseregben alakult ki. Bejelentette, hogy a kialakult helyzet kapcsán több ízben beszélt Czinege Lajossal. Ezt követően a nyugalmazott miniszterelnök-helyettes lemondott hadseregtábornoki rangjáról és vállalta, hogy kiköltözik lakásából. ...A, honvédelmi miniszter pedig — mondotta Németh Miklós —, utasításomra, december 1-jei határidővel jelentést ad a Bokor-könyv minden lényeges állításáról, amit átadok a parlamenti vizsgálóbizottságnak is, es ezen keresztül az ország szeles közvéleményének. Felkértem a honvédelmi minisztert arra is, hogy tegyen jelentést a hadsereg szervezetében, személyi állományában az utóbbi években végrehajtott, illetve tervezett változásokról. Ez módot ad arra, hogy Király Ferenc képviselőnek, az előző ülésszakon elhangzott interpellációjára, a miniszter november 30- áig megfelelő választ adjon. A miniszterelnök leszögezte: a kormányzat tapasztalata szerint a honvédség tisztikarának és sorállományának döntő többsége a vonatkozó — A könyv nem kis visszaélésekről számol be. Mire jutott a bizottság, ez csak a jéghegy csúcsa .,.? — No, ugyanezt kérdeztem Bokor ezredestől, aki értésre adta: van még néhány további története is... — Czinege Lajos lemondása katonai rangjáról, továbbá az a körülmény, hogy kiköltözik állami villájából, elég egyértelmű és nyílt beismerése mindannak, amiről a Bokorkönyv szól, nem? Netán hallgatólagos megegyezés alapján ezzel le is zárják a gyakorlatilag meg sem kezdett vizsgálatot? — Ez semmiképp sem következhet be. Az én személyes véleményem szerint a könyvben foglaltak egy részét a Legfelsőbb Állami Számvevőszéknek, más részét a Honvédelmi Minisztériumnak kellene kivizsgálnia, illetve, ha bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor a katonai ügyészségnek. Minderre ez a parlamenti bizottság, természetesen, nem lehet képes. — Azok alapján, amit eddig tud, gyakorló rendőrtisztként elképzelhetőnek tart-e bűnvádi eljárást Bokor ezredes könyve nyomán? — Mindent elképzelhetőnek tartok, elég régen vagyok a szakmában. De még csak a vizsgálat elején tartunk. — Ön ugyanúgy ezredes, mint Bokor Imre, csak épp rendőregyenruhában. Nem tartja fölháborítónak mindazt, amiről ezredestársa könyvet írt? — Ha igazak a könyv állításai — és mi ki fogjuk vizsgálni, hogy igazak-e —p akkor az nagyon szomorú dolog, de a vizsgálat lezárása előtt én inkább még nem.mondanék semmit, nem szeretnék prejudikái- ni. B. J. törvényeknek és rendelkezéseknek maradéktalanul eleget tesz, és tisztességgel látja el a nemzet szolgálatát. Egyes, korábbi közép- vagy magasabb beosztású honvédtisztek magatartása, inkorrektség senkinek nem adhat jogot arfa, hogy befeketítse vagy kikezdhesse a többezres tisztikart, a sorállomány erkölcsi tisztaságát, emberi helytállását. A kormány, a védelmi stratégiával összhangban, még novemberben dönt a fegyveres erők és a Honvédelmi Minisztérium szervezeti felépítésének korszerűsítéséről is. Az elmúlt évtizedek sokat hangoztatott jelszava volt a bürokrácia elleni harc. A kormány most a szavak helyett tényleges romeltakarító jellegű munkára vállalkozik. A kormányzat célja, hogy az állam és polgárainak kapcsolatát új alapokra helyezze, az állam legfőbb feladatává polgárainak szolgálatát tegye. Minden eszközzel elő kívánják segíteni az önkormányzatok kibontakozását. Ehhez meg kell teremteni a szükségesjogi, anyagi és szervezeti kereteket. A szabályozási elvekről a közeljövőben a kormány tanácskozik a politikai pártokkal, az állampolgárokkal. Mindezek alapján egy alaposan átgondolt, valamennyi progresz- szív társadalmi erő támogatását maga mögött tudó szabályozási koncepciót kíván a kormány az Országgyűlés elé terjeszteni. A válság vonzza az ejűj, valamiféle rendet teremtő kezet, a diktatúrát, amit mindenképpen el kell kerülni, mert a felemelkedésre csak a demokrácia útján lehet számítani — mondotta végezetül Németh Miklós. * A miniszterelnök beszéde után az elnöklő Fodor István dr. Bállá Évának (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apá- thy István Gyermekkórház-Rendelőintézet orvosának adta meg a szót. A képviselőnő a gazdaság törékenységére, a fizetésképtelenség növekvő veszélyére hivatkozva - és csatlakozva Bánffy György korábbi indítványához im sürgette, hogy az Országgyűlés mielőbb írja ki a parlamenti választásokat. Tájékoztató a gazdasági programról Az elfogadott napirendnek megfelelően Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke tartott tájékoztatót a kormány 1990—92. évi gazdaságpolitikai programjáról. Gazdaságunk mély strukturális válságba süllyedt: gyenge alkalmazkodóképességéből' következően versenyképessége a nyugati piacokon nem erősödött, sőt, több területen meggyengült, s éppen ezekben az években kelet-európai térvesztéssel is szembe kell néznünk. Súlyos fizetési helyzettel kell megküzdenünk; a magas adósságállományból következő fizetési kötelezettségek folyamatosan a GDP több százalékát kitevő erőforrás-kivonásra kényszerítik gazdaságunkat, ami nyilvánvalóan blokkolja a strukturális modernizálás folyamatát, és korlátozza az egyre feszítőbb életszínvonal- és szociális problémák oldásának lehetőségeit. E többirányú, súlyos gonddal szembesülve, milyen gazdaságpolitikát lehet és kell folytatni? J A kormányzat elsődlegesnek, minden további akció előfeltételének az eladósodási folyamat lefékezését, megállítását, a nemzetközi fizetési mérleg konszolidálását tekintette. Az 1988-ban indított stabilizációs program ezt célozta. 1988 eredményei ebből a szempontból kedvezőek voltak. A fellendülő nemzetközi konjunktúra bázisán, a teljesítmények javításával, a fogyasztás csökkentésével felszabadított forrásokra építve fordulatot, jelentős aktívumot értünk el a kereskedelmi mérlegünkben, a nemzetközi fizetési mérleg hiánya számottevően csökkent. Az idei gazdaságpolitika kidolgozása során reálisan nem számolhattunk a fizetési mérleg javításában hasonló, megismételhető lehetőségekkel. Szakítanunk kellett az egyensúlyjavítás egyoldalúan korlátozó, restriktiv jellegével. Jól megfigyelhetően felerősödött a termelésnek a változó piaci lehetőségekhez igazodó differenciálódási folyamata. Az ipar területén körülbelül ezer új, többnyire kisebb vállalkozás kezdte meg működését. A mezőgazdaság, összességében kedvező, teljesítménye mögött is erőteljes differenciálódási folyamat rejlik. Tovább folytatódik az előző évben megindult erőteljes expanzió: a konvertibilis export volumene körülbelül 5 százalékkal, a dollárban kalkulált exportbevétel körülbelül 8 százalékkal bővül. A bérek és a teljesítményjavulás I összhangja a liberalizált bérezési rendszerben a vállalatoknál, intézményekben az érdekegyeztetési megállapodásoktól eltérően alakul — mutatott rá a továbbiakban a tervhivatal elnöke —, a reálkeresetek alakulása jelentősen eltér a várttól és gazdaságilag indokolhatótól. Összességében a lakosság reálfogyasztása körülbelül 1,5 százalékkal nő, hozzátéve a lakosság külföldi fogyasztását 'is„ megközelíti a 4 százalékot, ami jóval meghaladja a gazdasági növekedés adta lehetőségeket. A jelzett, kedvező és kedvezőtlen irányú mozgások mellett növekednek a gazdaság működési zavarai (például likviditási problémák, piaci ellátási zavarok, veszteségessé válás, depresz- sziós térségek stb.), és a kiterjedt szociálpolitikai kezdeményezések ellenére növekvők a szociális gondok, nő a nehéz élethelyzetbe kerülő családok, egyének, esetenként rétegek száma is. Ezekre a folyamatokra építve, ezekkel az éleződő problémákkal szembenézve kell jneghatároznunk az 1990. évi gazdaságpolitika feladatait. A javasolható gazdaságpolitikát körvonalazva, Kemenes Ernő kitért külső gazdasági környezetünk hatásaira is. Rámutatott: a KGST-orszá- gok többsége Magyarországhoz hasonló válságjelenségekkel jellemezhető helyzetben van, a kelet-európai térség depressziós válságövezetté vált.- A javasolt gazdaságpolitika alapján belső gazdasági mozgásokba, a gyorsabb kibontakozás érdekében, néhány új mozgatóerőt kívánunk bekapcsolni — hangsúlyozta ezután az előterjesztő. — Alapvetőnek a piaci kényszerek fokozását tartjuk. Tovább szélesítjük az importversenyt a konvertibilis import liberalizálásának továbbvitelével; a lehető legnagyobb mértékben kívánjuk piaci alapokra helyezni rubelelszámolású kereskedelmi kapcsolatainkat; kormányzati vállalkozásélénkítő program segíti a belső piacon új vállalkozások kibontakozását, a piaci verseny erősítését. Még ebben az évben gondoskodik a kormányzat az állami tulajdon működési, kezelési rendjének és védelmének jogi rendezéséről. Megfelelő jogi szabályozás bázisán kerülhet sor a privatizálási akciók kiszélesítésére az ipar, az infrastrukturális területek, a kereskedelem, a szolgáltatások világában. Tovább folytatjuk a megkezdett kínálatélénkítő liberalizációs gazdaságpolitikát. A vállalkozások élénkítése érdekében már 1990-ben sor kerül az adótérhek csökkentésére, amelyet több lépésben tovább folytatunk. Kemenes Ernő kiemelte, hogy a kívánt gazdasági változások felgyorsításában fokozatos szerepet szán a kormány a külföldi tőke bevonásának. A működő tőke importját a kormány szakértői a realitásokat mérlegelve évi félmilliárd dollár körül valószínűsítik. A differenciált teljesítményekhez igazodó bérezés kialakításának érdekében a bér- és kereseti rendszer teljes körű liberalizálására törekszünk = mondotta. — Szűkös erőforrás-lehetőségeink és pénzügyi helyzetünk mellett is kiemelt figyelmet fordítunk az egészségügyi és szociális ellátás és az oktatás, a családok szociális terheinek elviselhetővé tételére. Nagy változást jelentenek a kormány illétékes szakszerveinek lakás- rendszerünk megújítását célzó javaslatai. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a rendszer változatlansága esetén működése finanszírozhatatlanná válik. Piaci típusú lakás- rendszer felé haladunk (a lakásállomány háromnegyede jelenleg is személyi tulajdonban van), ez piaci lakbérek és piaci hitelkamatok fokozatos kialakítását, és természetszerűleg szervezett és ellenőrzött lakáspiac megteremtőjét jelentené. Az állam feladatai emellett, szociális természetűek, a lakbérterhek és kamatterhek viselésében támogatni kell az arra jövedelmi és szociális helyzetüknél fogva rászorulókát. A javasolt lákás- rendszerbeli változtatás kétségtelenül nagy konfliktusok forrása, széles körű az ellenérdekeltek köre. Mégis: gazdaságilag racionálisabb, szociálisan igazságosabb rendszer kialakulását eredményezi — mondotta befejezésül Kemenes Ernő. * Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke felszólalásában kiegészítette Kemenes Ernő tájékoztatóját és a jegybank szerepét tette árnyaltabbá a képviselők számára. A bankelnök szerint a stabilizálás érdekében már korábban körvonalazott elveket ez év során a Magyar Nemzeti Bank határozottan képviselte a kormányzati munkában, igaz, csak mérsékelt sikerrel. A továbbiakban az ország külföldi adósságának és tényleges államadósságának reális számbavétele, az ár-, bér-, import-, külföldi tőkebevonás, valamint a lakosság utazásának erőteljes ütemű liberalizálása, a gyorsuló pénzromlás elkerülése, a külföldi eladósodás növekedésének tervezett és hitelezőinkkel is egyeztetett keretek között tartása, a kínálat bővítése, a vállalkozások ösztönzése, valamint a szükséges szerkezetátalakítás felgyorsítása egyenként és együttesen is a korábbiaktól eltérő jóval határozottabb gazdaságpolitikai vonalvezetést igényel. Mégpedig úgy, hogy a pénzügyi kiigazítás súlypontját elsősorban az állami kiadások erőteljesebb visszafogása jelentse. A múlt örökségét, az 1100 milliárd • Tóth Istvánná, kiskun- halasi képviselő Békési pénzügyminiszter társaságában az ülésszak szünetében. (Az Országgyűlés képeit Walter Péter készítette) forintra tehető teljes államadósságot maradéktalanul fel leéli számolni, hiszen csak ez lehet a biztosítéka egy egészséges piacgazdálkodás, monetáris politika és erős jegybank működésének, legfőképpen egy valóságos és tovább nem halasztható stabilizációnak. Sajnálatos, hogy ezt a rendezést' olyan időben végezzük el, amikor egy harmadik adóssághullámnak a mélypontján vagyunk. Hozzászólások, vita A hároméves kormányprogramról elsőként Nagyiványi András, az építési és közlekedési bizottság elnöke fejtette ki véleményét. A képviselő a termelő infrastruktúra és a lakásgazdálkodás szempontjából értékelte a programcsomagot. Figyelmeztetett arra, hogy a kormány előteijesztése elnagyoltan foglalkozik az infrastruktúra helyzetével. A bizottság azt javasolja, hogy az Országgyűlés már jövőre tárgyaljon meg egy átfogó közlekedéspolitikai koncepciót, amely az ezredfordulóig felvázolná az ágazat jövőjét. Nagyiványi András kijelentette,, hogy az építési és közlekedési bizottság nem támogatja az előterjesztésnek az infrastruktúrára, illetve a lakásgazdálkodásra vonatkozó elképzeléseit. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), annak adott hangot, hogy a kormány gazdasági programjából hiányzik a hazai vállalkozások megújításának a szándéka, azaz, a vállalatok nem juthatnak hozzá ahhoz a saját erőforráshoz amellyel képesek lennének a fejlesztésre. Felszólaltak még: dr. Vona Ferenc (Pést m., 16. vk.), Kovács Lászlómé (Budapest, 7. vk.), Kenyeres Árpád (Budapest, 55. vk.), Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.), Kiss Dezső (Borsod- Abaúj-Zemplém m., 8. vk.). Az elnöklő Horváth Lajos az ülés befejezése előtt javaslatot terjesztett elő. Elmondotta: a személyi jávasla- tok körében dönteniük kell az Országos Választási Bizottság tagjainak kiegészítéséről. A döntés azért sürgős, mert ennek a bizottságnak a feladata a vasárnap sorra kerülő népszavazás törvényességének a felügyelete. A bizottságnak a munkáját minél előbb, a törvény által megkívánt létszámban kell megkezdenie, A népszavazásról szóló törvény szerint a népszavazás lebonyolítására, eredményének megállapítására a képviselők választásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A választási törvény azonban — amely az Országos Választási Bizottság kiegészítéséről is szól, s ezt a jogot az országos listán jelöltet állító pártokra ruházza át — értelemszerűen a népszavazás során nem alkalmazható. Ezért szükséges, hogy e törvény idevonatkozó rendelkezését az Országgyűlés értelmezze, s tegye lehetővé az Országos Választási Bizottság kiegészítését legalább 9 tagúra. Ezt a javaslatot az-Országgyű- lés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megtárgyalta, azzal egyetértett Horváth Lajos röviden ismertette a javaslat lényegét. Eszerint a jelöltet állító pártnak a népszavazás esetében azokat a pártokat kell tekinteni, amelyek a népszavazásban érintettek. Ennek alapján az Országos Választási Bizottságba a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Magyar Szocialista Párt kaphat delegálási jogot. Az Országgyűlés egyetértett azzal, hogy a választási törvény az Országos Választási Bizottság kiegészítésére vonatkozó rendelkezését javasolt módon értelmezzék. Ezzel — este hat órakor —.befejezte novemberi ülésének első munkanapját az Országgyűlés. Szlovákiára is átterjedtek az utcai megmozdulások (Folytatás az 1. oldalról) kora reggel óta két-háromszáz fős vitázó csoport látható. A CTK szerint a prágai közgazdasági főiskolán éjszaka a diákok információs központot hoztak létre, amely kapcsolatot teremtett a többi főiskolai sztrájkbizottsággal. A CTK beszámolt arról, hogy a dél-csehországi Ceské Bu- dejovice-í mezőgazdasági főiskola ezerötszáz hallgatója csatlakozott a sztrájkhoz. A pozsonyi főiskolákon szintén szünetel a tanítás. Kedden a Comenius Egyetemen diákgyűlés volt, a fiatalok egyértelmű támogatásukról biztosították a prágai főiskolások mozgalmát. Vitákat és összejöveteleket rendeztek a hallgatók a szlovákiai Besztercebányán, Zólyomban és Zsolnán is. Kassán háromezer diák gyűlt össze a műszaki főiskola épülete előtt. Támogatásukról biztosították a hivatalos ifjúsági szövetség titkárságának és a csehszlovák emberi jogi bizottságnak a pénteki prágai rendőrakcióval kapcsolatos tiltakozó állásfoglalását. Teljes és hamisítatlan tájékoztatást követeltek a hazai és külföldi eseményekről, valamint azt, hogy gyorsítsák meg a reformokat. A kassai diákok úgy határoztak, hogy vitaközpontokat hoznak létre, ahol egyebek között a CSKP politikájáról, a gazdaság helyzetéről, Csehszlovákia történelméről, a szociális, adó- és árpolitikáról és más kérdésekről akarnak vitázni. A főiskolások azt is követelték, hogy a pénteki rendőrakciót kivizsgáló bizottságban kapjanak helyet a diákok képviselői is. A kassai egyetemisták azt is bejelentették, hogy újabb tüntetést fognak tartani. Hétfőn este a CSKP KB elnöksége rendkívüli ülésen vitatta meg a kialakult helyzetet. A CTK által éjjel fél tizenkettőkor kiadott rövid közleményben még az állt, hogy az elnökség támogatásáról biztosítja a szövetségi, a cseh és a szlovák kormányok hétfői állásfoglalását. (A három kormány egyetértését nyilvánított» ki a pénteki diáktüntetéssel szemben alkalmazott rendőri fellépéssel.) Az elnökség egyben arra biztatta a közvéleményt, a szülőket: tegyenek meg mindent, hogy az iskolákban azonnal újra megkezdődjön a tanítás. Magyar fellépés az ENSZ-ben Tőkés László és gyülekezete mellett Tőkés László református lelkész és hívei emberi jogainak megsértésével Románia megsérti az ENSZ alapokmányát és a bécsi záródokumentumban önként vállalt kötelezettségeit — hangoztatta kedden a magyar ENSZ- nagykövet az ENSZ-közgyűlés illetékes bizottságának vitájában. Esztergályos Ferenc a nemzetközi közösség védelmét kérte Tőkés László és gyülekezete számára. Az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának emberi jogi kérdésekkel foglalkozó vitájában a magyar nagykövet rámutatott: a XX. század végén alapvető felismerés, hogy az emberi jogok helyzete közvetlenül kihat a nemzetközi kapcsolatokra, azok biztosítása közös ügy. Sajnálatos és elítélendő,-hogy Románia visszautasította az együttműködést az ENSZ különmegbízottjával, akinek feladata — az országok közösségének megbízásából — az emberi jogi helyzet vizsgálata Romániában. Az elszigetelődés, az együttműködés elutasítása ellentétben áll Románia nemzetközi kötelezettségeivel — mondotta a magyar nagykövet, és részletesen foglalkozott Tőkés László bátor, példaértékű fellépésével, ismertette azt a meg- félemlítési, üldözési hadjáratot, amelyet a román hatóságok a lelkész és hívei ellen indítottak. Hazánkba látogat Hans-Dietrich Genscher Horn Gyula külügyminiszter meghívására november 23-án hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere. (MTI)
