Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-21 / 276. szám

1989. november 21. • PETŐFI NÉPE • 3 # A telek jelenleg zöldterület — némi szépség­hibával. Itt a telek, hol a telek? Közigazgatási „társasjáték” halasi fiatalokkal „Ha nem csináltunk volna sem­mit, most jó gyerekek lennénk.” Ez a mondat szakadt ki a hatiszos fiatalokból, amikor sokadszorra olvasták fejükre a „nagyok”, hogy nem eléggé körültekintően járnak el, nem eléggé óvatosak a szerveződő lakásakciójuk kap­csán. Kiskunhalason ugyanis — mint annyi más helyen az országban — a fiataloknak alig több az esélye az elkövetkezendő években a la­káshoz jutásra, mint a templom egerének az elhízásra. Tudták ezt a városatyák is, amikor a legutób­bi soros tanácsülésen a Halas Te­rületi Ifjúsági Szervezet akciójá­nak támogatására szavaztak. A „magad uram” örök igazságát felismerve ugyanis ezek a fiatalok gondoltak egy merészet, s belefog­tak egy közel 40 lakásos házépítés előkészítésébe. Mivel az elsődleges Szempont az volt, hogy a lehető legolcsóbb megoldást válasszák, kerestek és találtak a városköz­pontban egy üres telket, kiépített közművekkel. Azt remélték, s a ta­nács elvi hozzájárulásának birto­kában remélik ma is, hogy ha töb­bet nem is tud tenni értük a város, legalább a telek árát lespórolhat­ják a költségekből. Közben a meg­hirdetett akcióra érkeztek s érkez­nek folyamatosan ma is a jelentke­zők. Megkapták a Váti beépítési ja­vaslatát, amivel elindulhattak ter­vezőt keresni. Nem kellett messzire menni, térítésmentesen elvállalta egy vállalkozói iroda (némi rokoni segítséggel), hogy a megszabott feltételek birtokában tervvázlatot készít a leggazdaságosabb építési módszerek alkalmazásával. Ezek után úgy érezték a szerve­zők: eljött az idő, hogy a vázlato­kat bemutatva tisztelettel véle­ményt kérjenek a szakemberektől. Összehívtak hát egy tanácskozást. Többek között a városvédő és vá­rosszépítő egyesület, az Építőipari Tudományos Egyesület, a műszaki osztály és a tanácsi vezetők meghí­vásával (ki eljött, ki nem, ez is jelle­mezhetné a helyzetet). Ezen a tanácskozáson hangzott el az írás elején idézett sóhaj a Ha- tisz elnökétől, miután a többórás Szabad iskolafenntartás, szabad iskolaválasztás Glatz Ferenc nyilatkozata A jövőben szakítani kell az iskolafenntartás állami monopóliumával — hangzott el a napokban azokon az országgyűlési bizpttsági üléseken, amelye­ken az új oktatáspolitikai koncepció leglényegesebb elemeit vázolta Glatz Ferenc művelődési miniszter. Hogy ez mit jelent, s milyen változásokat hozhat a gyakorlatban: erről nyilatkozott a miniszter az MTI munkatársá­nak. Glatz Ferenc elöljáróban leszö­gezte: a kormányzat célkitűzése to­vábbra is az, hogy az iskolai tanulás lehetőségét minden állampolgár számára biztosítsa. Az iskolafenn- tatói monopólium feladása az ál­lam részéről azt jelenti, hogy mind magánszemély, mind társulati, illet­ve egyleü, mind egyházi intézmény alapíthat, illetve működtethet isko­lát az állami iskolák mellett. Hogy egy adott település, község vagy vá­ros milyen típusú iskolában, milyen fenntartó révén oldja meg az ott élő gyermekek óvodai nevelését, isko­lai oktatását, erről a helyi önkor­mányzat dönt a jövőben. A lényeg, hogy minden iskolafenntartó ará­nyosan egyenlő mértékű támoga- • tást kap: vagyis az állam nem az iskolatípusokat, hanem az ott tanu­lókat menedzseli majd. Ezért a kor­mányzat megállapít egy „fejkvó­tát", amely minden magyar iskolá­ba járó gyermeknek jár. Ennek ösz- szege a jelenlegi tervezetek 'szerint tanulóként és évente, 3—13 éves korig négyezer, 14—18 éves korban 39 ezer forint körül mozog. Ezt a pénzt létszámarányosan megkapja minden intézmény, függetlenül at­tól, hogy magán-, egyleti, egyházi vagy állami iskoláról van-e szó. Mindazonáltal számolni kell bizo­nyos feszültségekkel és erős diffe­renciákkal is, hiszen lesznek olyan települések, önkormányzatok, amelyek a helyi adóbevételekből ezekhez a normatívákhoz többet tudnak majd hozzátenni, többet ké­pesek, illetvp akarnak áldozni az oktatásra. Az állami iskolák eseté­ben egyébként az iskolafenntartó közösség jogait és érdekeit az isko­lák irányában a megalakuló iskola­székek képviselhetik majd. Ez az adott település polgáraiból, illetve az iskola képviselőiből álló testület ellenőrizheti például, hogy az intéz­mények jól hasznosítják-e a rájuk szánt forintokat. Ugyanakkor természetesen az ál­lamnak garanciákat kell kapni arra hogy a különböző fenntartók — mind szakmailag, mind anyagilag — az alkotmánynak és az új oktatá­si törvénynek megfelelő módon tudják az iskolát működtetni. To­vábbá arra vonatkozóan, hogy a tanulók mindenhol megkapják-e azt az alapvetően szükséges általá­nos és középiskolai tudáá- és isme­retegyüttest, amely a magyar társa­dalom számára az európai felzár­kózáshoz nélkülözhetetlen. E ké­szülő nemzeti tantervet minden is­kola a maga egyéni színének megfe­lelően egészítheti ki, de — függetle- * nül attól, hogy az állami, magán­vagy egyházi iskola — figyelembe kell vennie. Ez lesz az, amit számon kell kérni az állami érettségin. Egy példával érzékeltetve: az a lényeg, hogy a diákot tanítsák meg arra, hogy mikor volt a Rákóczi-szabad- ságharc, de ennek eltérő' szemléletű feldolgozásához egy katolikus vagy protestáns iskolának joga van. Mérni azt kell, hogy a vizsgázó tud- ja-e, hogy mikor volt az esemény, és hogy szemléletét, felfogását logiku­san alá túdja-e támasztani. ­A kialakítandó új típusú területi­szakmai felügyelet sem tantárgyi felügyelet lesz, hanem azt vizsgálja majd, hogy a különböző fenntartók által működtetett iskolákban a par­lament által elfogadott oktatási tör­vénynek megfelelően történik-e az . oktatás. vita nem annyira a megoldást, mint a leckéztetést célozta. Elhangzott, hogy nem olyan biz­tos még az a telek, a vébé még dönthet másként is, tovább kellene keresgélni, nem a zsúfoltságot, ha­nem a zöldterületet kellene növelni (a Hatisz vállalta, s ezt a terveken is jelezte, hogy a két éve gazos, szemetes telek fennmaradó részét parkosítja, s játszóteret épít), és egyébként is mi van, ha közben elfogy az építkezők pénze. Az ott lakó környékbeliek pedig azért nem örülnek a tervnek, mert a te­rületre garázsokat szántak (a szer­vezők ennek is elébe mentek és 70 garázst terveztek a földszintre). Jómagam végighallgatva a két és fél órás beszélgetést, nem értem. Nem értem! Miért tesz úgy a műszaki osz­tály, mintha partizánakcióról len­ne szó, mintha nem a város fiatal­jaival tárgyalna, hanem idegenlégi­ósok területfoglaló támadása ellen kellene védekeznie?! Nem értem, kinek az érdeke, hogy hivatalosabbnál hivatalo­sabb határidőkkel húzza, halassza a vállalkozást, s kiagyalt alternatí­vákkal, „más lehetőségek felkíná­lásával” felülbírálja a tanácstestü­let döntését. Nem értem, kik ellen s mit véd a városvédő egyesület, amikor lát­hatóan fanyalog a két éve üresen, elhanyagoltan álló telek beépítési terve és rendezése fölött?! Egy biztos. Nem csodálkoznék, ha csapot-papot, veszett fejsze nye­lét hátrahagyva, elvonulna köldök­nézni a Hatisz. Abból legalább nem lehet baj. —hajós— Néhány gondolat a népszavazásról.. (történelem ) (költségek) Sok minden megtörtént e hazában az elmúlt (több mint) ezer év alatt, de — bevallom: magam is meglepődve tudtam meg — országos népszava­zás még soha nem volt. Hát most lesz, vasárnap, november 26-án. Adott négy kérdés, külön-külön igennel vagy nemmel lehet válaszolni. Ilyen egysze­rű. Tényleg ilyen egyszerű? ( előzmények) Két politikai szervezet (SZDSZ, Fidesz) úgy döntött ez év szeptember 18-án, hogy nem írja alá a nemzeti politikai egyeztető tárgyaláson született megállapodást. Rossznak tartotta az állampárttal kötött kompromisszumot. Aznap aláírásgyűjtő akciót hirdetett. Tette ezt azért, mert van egy tör­vény, miszerint százezer hiteles aláírás esetén ki kell írni a népszavazást. Három hét alatt kétszáz­ezer gyűlt össze. Kiírták ... (trükkök ) Tartom a kezemben a szavazólapmintát. Meg­változtatták a kérdések sorrendjét. (Nem tiltja a törvény! Tudom.) Magyarázószövéggel látták el. Talán nem egyértelműek a kérdések? Egyesek még mindig nem tartják elég értelmesnek az állampol­gárokat? Nevessek vagy sírjak, hogy csak két kérdéshez fűztek megtévesztő magyarázatot. Ugyanis az első kérdés a köztársasági elnök megválasztásának ide­jére és nem módjára vonatkozott. A harmadik kérdés pedig az MSZMP vagyonelszámolásáról szól, nem pedig a pénzügyminiszter úr beszámoló­járól, ami úgy kezdődött, hogy még nqm tiszta a kép a pártvagyonról. A többi kérdéshez korrekt a magyarázat. Végül is 50% már eredmény! (lebonyolítás) Ma (november 19-én, vasárnap délelőtt), gyér-. mekemmel bejártam Kecskeméten a Nagykőrösi és a Rákóczi utcát, a Kuruc körutat és a Szabadság ’ teret. Figyeltem a plakátokat. Láttam plakátokat moziműsorról, eladó ingatlanokról, koncertekről, ám egyetlenegy választási felhívást sem láttam. Minek a sietség, van még hat napunk! Találtam viszont öt db „kopogtatócédulát” a lépcsőházunk­ban, ismeretlen nevekkel. Új ház, elsőként költöz­tem be, soha nem laktak itt az illetők. Láttam a tv-ben, hogy a fővárosban a kukákról szednek össze ilyen értesítéseket. Drága a posta. Kétszázmillió forintba kerül a népszavazás, halljuk úton-útfélen. Kisnyugdíjasoknak lehetne odaadni, mondják egyesek. Nem lehetne, mert saj­nos, a költségvetési deficit több tízmilliárdos nagy­ságrendű. Mennyit lehetett volna adni akkor a munkásőrség támogatásából, mennyi jutott volna abból a pjnzből, amiből a párt székházait, üdülőit, vadászházait stb. építették. Nem is olyan rossz üzlet ez a kétszázmilliós befektetés, hiszen erről is szól ez a népszavazás. És tessék mondani, a címerről miért nem most szavazunk? Egy ötödik kérdés nem növelte volna a költsége­ket! ( kezdeményezők ) A népszavazás kezdeményezői, a szabad demok­raták és a fiatal demokraták kaptak rendesen in­nen is, onnan is. (Lásd MSZP, MSZMP, Magyar Néppárt, MDF.) „Erőszakos kisebbség, kierősza­kolták, felesleges ...” Könyörgöm, a két szervezet taglétszáma összesen alig haladja meg a tízezret, az íveket pedig kétszázezren írták alá! Az aláírók „erőszakolták ki” a népszavazást. Csak emlékezte­tőül: a Demisz (taglétszáma több mint kétszázezer) kb. 17 ezer aláírást gyűjtött össze, a Magyar Októ­ber Párt pedig 3 ezret — más témákban. (bojkott) Ezzel teljes a kép. Ha népszavazás, akkor boj­kott! Ha idegen csöppenne e tájékra, joggal mond­hatná: az MSZP érdekét sérti e népszavazás, hát bojkottra szólít fel. Tévedés, az MSZP törvényes­nek (ám feleslegesnek) ítéli a szavazást, bojkottra a „legnagyobb magyarországi ellenzéki erő”, a Magyar Demokrata Fórum országos elnöksége szólított! Igaz lenne, hogy az akkor még MSZMP bizonyos körei a híres lakiteleki találkozón létre­hozták saját „ellenzéküket”? (Olvasom az Orszá­gos Sajtószolgálat közleményét, miszerint az MDF oroszlányi szervezete november 17-étől megszün­tette, tevékenységét, mert a bojkottfelhívást érthe­tetlennek és antidemokratikusnak tartják.) A kecskeméti szervezet egyetért a felhívással.. (P. N. nov. 18-ai száma) Gondolkodom a népszavazásról. Belefájdul a fejem... Kecskemét, 1989. november 19. Dr. Sándor László SZDSZ MI MEGEMLÉKEZTÜNK AZ ÉVFORDULÓRÓL Miért kell újra felépíteni a Katona-emlékházat? Se nádtető, se modernkedés „Ha te nem Volnál, baj sem volna” — idéztük Katona József sorsára vonatkoztat­va, születésének 198. évfordulóján a régi szólást. Sok, részben kevéssé ismert adattal bizonyítottuk, hogy, az úgynevezett Katona-kultusznak nagyobb a füstje, mint a lángja. Utaltunk a Katona-emlékház felújításának újabb bonyodalmaira, jeleztük: továbbra is figyelemmel kísérjük az emlékházügyet. Annál is inkább, mert lapunk (e sorok írója) riadóztatta először a közvéleményt, idestova 9 esztendeje, 1981. január 20-án, a „Lebontják-e Katona József szülőházát?” című cikkel. Romladozott az épület, amíg a vég­leges döntésre vártak az érdekeltek. Több mint öt esztendeje lakat került az '1970—71-ben emlékházként (rosszul) felújított-épületre. Az 1985 elején ké­szült felmérés szerint „a falak állaga jó az utcai részben, viszont az udvari szárny nagyon rossz. Mindkét helyen vizes-salétromos a fal, feltűnő az elvál­tozás A megmaradó falakat szigetelni kell”. Pénzhiány és egyéb okok miatt le kellett mondani Boros Pál és Vas Tibor ugyanebben az évben készült tanul­mánytervének több elgondolásáról. 1988-ban úgy döntött a városi tanács, hogy mindenképpen az eredeti helyén kell felújítani az emlékházat. Újabb sta­tikai vizsgálatok — további állagrom­lásra hivatkozva — a teljes újjáépítést ajánlották. 1988. szeptember 16-án az összehívott koordinációs bizottság el­határozta: le kell bontani az épületet és az eredeti kontúrokkal, a Katona József utca felől elhelyezett udvari kapun ke­resztül történő megközelítéssel újjá kell építeni. Szükséges telkének csökkenté­se, mert az itt kialakítandó úton köze­líthetők meg a Bajcsy-Zsilinszky u. 1 —4. számú házak udvari építményei. Báhner József tervező, a bizottság újabb ülésein elhangzott megállapítá­sok szerint, jól oldotta meg melyik ujjamat harapjam meg jellegű —- felada­tát. Nyilvánvaló volt, hogy az adott építészeti környezetben a ház legrégibb ábrázolása lehet a kiindulópont. Erő­szakoknak natna a túlzott archaizálás (például nádtető) vagy a várostájtól idegen modernkedés. Mivel a hajdani Katona-ház egyetlen szobájáról ma­radt fenn hitelesnek tekintett -g- lapunk 1987. szeptember 30-án megjelent szá­mában röviden ismertetett — leírás, . kívánatos, legálább ennek hangulati felidézése. Ezért lesz mestergerendás az egyik kiállítóhelyiség. Mivel az épület nem műemlék, mivel hasonló megoldá­sokat általában elfogadnak a szakem­berek, mivel jobb megoldást nehéz el­képzelni, zöld utat kapott a Bácsterv műhelyében készült terv. A Katona József utcai bejáraton ér­kező látogatók — majd 1991 novembe­rétől — az udvarból megtekinthetik Katona József két korábbi síremlékét, majd egy — ruhatári célokat is szolgáló I— előtéren keresztül közelíthetik meg az összefüggő négy kiállítóhelyiséget. Ezek közül kettő a Bánk bán utcára, kettő a Katona József utcára néz. A mintegy 140 négyzetméter alapterü­letű emlékház szobáit tölgyfa padló borítja, tetőzete az L alakú, a Katona József utcai tűzfal felett enyhén lekony- tyolt nyeregtető, a belső udvari szár­nyon félnyereg tető. Tanácsi testület is megerősítette a tervező, a bizottság ama állásfoglalá­sát, amely szerint a későbbre tervezett környező múzeumi egységekkel szük­ségtelen és megengedhetetlen közvetve belső összeköttetés. Lapunkban is említett pénzügyi gon­• Jellemző kecskeméti tájkép 1989-ből. Itt állt a Katona Józscf-emlékház. (Stra- szer András felvétele) dók miatt húzódott az építkezés meg­kezdése. A tervező csak utólag értesült arról, hogy tanácsi megrendelésre kiad­ták a bontási engedélyt. Szerencsésebb lett volna(l), ha a bontást követően azonnal megkezdik az építkezést, de az illetékesek már nem merték kockáztat­ni, hogy a terület előkésziteüensége mi­att akárcsak napokat késsenek az épí­tők. Az utolsó, további milliók engedé- lyezését szükségesnek vélő bizottsági megbeszélést követően, november 11-ei cikkünk nyomdába adása után váratla­nul elhárultak a kivitelezés megkezdésé­nek akadályai. A Kisépszövetkezet fel­ismerve, hogy egy ilyen, sokak által figyelt munkával népszerűsítheti a vál­lalatot, az eredetileg közöltnél keveseb­bért szerződött. Némi ésszerű tervmó­dosítással is sikerült csökkenteni a költségeket, így nem kell az engedélye­zett összeg megemelését kérni a tanács­üléstől. ' Sajnos, a közelgő tél és egyéb okok miatt csak jövő tavasszal vonulhatnak fel nagyobb erőkkel megbízatásuk tel­jesítésére. ■Lapunk mindig az ügyet elömozdí- tóan foglalkozott a Katona-kultusszal. Jobb lett volna, ha azonnal tudósítunk az emlékház bontásáról. De mivel a laptársaink sem írtak erről, célszerűbb­nek véltük: körültekintő vizsgálódás után siratjuk el a régi épületet. Keres­tük* a választ arra a kérdésre, hogy az épület tönkremeneteléért mennyire fe­lelősek elődeink, a mi nemzedékünk illetékesei. Az elsősorban a Katona Jó­zsef életművének utóéletére vonatkozó sokirányú kutatásokat „régi feljegyzé­seknek” lefokozó, a drámairó születési évfordulójáról megfeledkező városi he­tilap megjegyzései nélkül is közöltük volna az ügy véglegesnek látszó rende­zéséről beszámoló tudósításunkat. Ép­pen a korábbi bizonytalanságok miatt vártuk meg, amíg — az elmúlt napok­ban — aláírják a kivitelezési szerződést. Még annyit: több példával bizonyít­ható, hogy máshol is hasonló módon építettek újjá, építettek újra föl valami­ért nevezetes épületet. Heltai Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents