Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-21 / 276. szám
4 ® PETŐFI NÉPE t 1989. november 21. ALLATKÓRHÁZ KFT. Gyógyítás és kereskedelem • Kutvus a műtőasztalon, dr. Temesvári István és Takács Béla keze alatt. Látszólag semmi sem változott tavaly óta, amikor lapunkban a kecskeméti állatkórházról olvashattak. Most is ugyanúgy érkeznek a betegek, mint akkor. A vizsgálóasztalon a kismacska keservesen nyávog a kapott injekció után. A lesántult — láthatóan nagyon rossz állapotban lévő — lovat is megvizsgálják fogától a patájáig. Az udvaron az utánfutón álló fehér malac egyelőre nyugodtan vár a sorára. A kozmetika feliratú ajtón most * senki nem kopogtat, a „rendelési idő”, a keresletnek megfelelően, korlátozott. Valami mégis más itt a megyeszékhelyszéli állatbe- teg-gondozóban. Már a neve sem egészen ugyanaz, ami eddig volt. A november 6-ai cégbejegyzés szerint a titulus: Kecskeméti Állatkórház és Gyógyszerforgalmazó Kft. Tulajdonképpen ez már csak a pont az i-n, hiszen az itt dolgozók szeptember óta mint a korlátolt felelősségű társaság munkatársai veszik ki részüket a napi munkából. A gondolat azonban már tavasztájt megszületett, és tulájdonkép- pen nem is helyben. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes főosztályának döntése, hogy hazánk állatkórházai — az egri, a nyíregyházi, a ceglédi, a debreceni és természetesen a kecskeméti —: az átalakulási törvény alapján más módon, lehetőleg önálló vállalkozásként folytassák tevékenységüket. Az első, amelyik már cégbírósági bejegyzéssel is rendelkezik, a kecskeméti. Veszteség helyett, nyereséget Az eddig költségvetésből működő intézmény a múlt évet kétmillió forint veszteséggel zárta. A kft. feladatául azt tűzték alapító tagjai, hogy 1990-ben legalább 1.2 millió nyereséget hozzon. Nem kis pénz ez, akkor sem, ha a kft. induló tőkéje alapot képez a továbbiakhoz. Az alapitó tagok, a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás 825 ezer forint értékű vagyontárggyal—azaz a meglévő állatkórházi felszereléssel, eszközökkel —, az Állami Biztosító központja 1 millió és a Phyla- xia Oltóanyagtermelő Vállalat 1.2 millió forint készpénzzel lépett be a társaságba. Arra a kérdésre, hogy miért pont a kft. formát választották, azt a választ kaptuk, hogy így az alapító tagok csak a bevitt vagyonrészük arányában felelnek az esetleges sikertelenségért, ugyanakkor a nyereségből ugyanilyen arányban részesülnek. Az óvatosság vélhetően az alaptevékenységből származó — egészen pontosan nem származó — eredménynek köszönhető. Hiszen a számítások szerint az állatgyógyítás az idén jó esetben minimális nj/ereséget hozhat, ami egyrészt az augusztusi tarifaemeléseknek köszönhető. Másrészt annak a statisztikai felmérésnek ellen tmondó ténynek—mármint annak, ami az állatlétszámok csökkenésére vonatkozik —, hogy november derekáig ugyanannyi beteg fordult meg az állatkórházban, mint tavaly egész évben. (Hozzá kell tenni, hogy többségük nem a haszonállatok, hanem a kedvtelésből tartottak közül került ki.) Gyógyszer- forgalmazás kicsiben, nagyban Miből lehet akkor a célul tűzött 1,2 millió forintos nyereséget elérni? Hát nem a gyógyításból! Tulajdonképpen abból a tevékenységbővülésből, amit a kft. nevében a „gyógyszerforgalmazó” takar. Együttműködési szerződést kötöttek ugyanis az import gyógyszereket forgalmazó Pharmavet vállalattal, mely szerint januártól a kecskeméti állatkórház raktározza, s közvetlenül a felhasználókhoz juttatja e készítményeket, ennek fejében az eladásig ár hét százaléka illeti meg. Áz idén mintegy 350 ezer forint’értékű állatgyógyszert si-.,, került így eladniuk, egyelőre az állatorvosoknak. A következő év elejétől azonban jogosítványuk szerint már a nagyüzemek ilyen irányú megrendeléseinek is eleget tehetnek. Márpedig, ha azt számítjuk, hogy Bács-Kiskun megye importállatgyógyszer-igénye évente 20-25 miihó forint értékű, a nyereség elérése még akkor is biztató kilátás, ha más forgalmazó cégek is „jelen vannak a piacon”. Ugyanezt a gyógyszer- forgalmazási módszert igyekeznek egyik alapító tagjukkal, a Phylaxiával is kiépíteni a közeljövőben. Sőt, terveik között szerepel, hogy a nagyobb mennyiségű gyógyszereket a megrendelő helyébe szállítják majd. Ehhez persze az is szükségeltetik, hogy az elmúlt években állatorvosi körökben oly sok gondot okozó gyógyszerhiány ne ismétlődjék meg. A mai itteni raktárkészletet látva az állatkórháziak sokkal jobbnak ítélik a helyzetet. Munkaviszony feltétellel A tulajdonképpen a hazai gyakorlatban elválasztott két tevékenységet *§-|/agyis a gyógyítást és a gyógyszerforgalmazást — ugyanazzal a szakembergárdával végzik, ami eddig is a rendelkezésükre állt: van a három állatorvos, egy üzemmérnök, egy adminisztrátor, négy állatgondozó és a takarítónő. Személy szerint § IpR* • Mi lesz a lovunkkal? • Fogápolás reszelővei. (Walter Péter felvételei) mindenkinek több lett a munkája. A változás még annyi, hogy az eddig négy órában dolgozó adminisztrátor ma már teljes munkaidős. Lényegi kérdés az is, hogy mindannyiuk munkaviszonya meghatározott időre szól, az ügyvezető főállatorvosé 1991. december 31., a többieké egy 'évvel- 'hamarabb'' telik .le. Vagyis, ha nem teljesítik a rájuk ' rótt féládáíó'L rrii'ndánnyiuknak, mondhatni így is, automatikusan megszűnik a munkaviszonya. A feladat pedig, mint már volt szó róla, a megszabott nyereség elérése. Csakhogy ez a kör akkor zárulhat be, ha joggal belekalkuláljuk a dolgokba a fizetésképtelenséggel küszködök egyre növekvő sorát. Az állatkórházi gárdának is igen szigorú költségcsökkentésekkel kell számolnia. így az egyik, eddig az állomástól bérelt, nagy állatok szállítására szolgáló speciális járművet ezután nem veszik igénybe. A költségek csökkentése a célja annak is, hogy az ügyeleti órákat, a túlórákat most nem pénzben, hanem, köz- használatú szóval élve, csúsztatással rendezik egymás között a kollégák. Talán az egyetem Egyéb lehetőségre is gondolni kell, akár apróbbakra, netán munkaigényesebbekre. Például arra, hogyan lehetne itt egy pre- mix-előállító vállalkozást kialakítani, amelyekkel kapcsolatos tárgyalásokat már folytatnak. A kereskedelem bővítése a kedvtelésből tartott állatok köré csoportosítható, nyakörvek, „szépítőszerek” forgalmazása a terv. Azért, hogy az igazi szakmáról se kelljen amúgy félvállról gondoskodni — amihez pedig kellenének a korszerű eszközök —, úgy tűnik, sikerrel kecsegtet az Állatorvostudományi Egyetemmel folytatott tárgyalássorozat. Szóbeli ígéret hangzott el, hogy a kft.-be tagként belépne az egyetem. Szakmai segítséget és eszközöket adna, s továbbra is igényelné — ugyanúgy paint évek óta ||-, hogy hallgatói szakmai gyakorlatukat itt tölthessék. Gál Eszter ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A KISKŐRÖSI ÁLLAMI GAZDASÁG a lakosság részére 1989. december 31 - éig kedvezményes akác tűzifa értékesítési akciót hirdet a kitermelés helyén (Bocsa, Kaskantyú, Orgovány, Páhi községek határában levő erdőterületek). Az akác tűzifa ára a kitermelés helyén: 148,— Ft/q, illetve 1200,— Ft/m3. A lágy tűzifa ára: 500,— Ft/m3. Érdeklődni lehet: Kiskőrös, Petőfi u. 27. Telefon: 78/11-144 Telex: 26-361 I Soltvadkert, Kriszt K. u. 1. . Telefon: 78/31-163 2844 ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ . ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦ ®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®® KÉV-METRÓ 1 Szolnoki Építési ® | Igazgatósága ® I pályázatot f i hirdet 1 1 építésvezetői 1 { munkakör I betöltésére t ® ® ® ~ ß j| Felvételi követelmény: |j ® főiskolai vagy egyetemi ® ® szakirányú végzettség, ® H továbbá legalább 8 éves ® ® vezetői gyakorlat. ® ® ® É A munkakör 1990. január §| ® 1-jén betölthető, a kinevezés ® H határozatlan időre szól. Az @ ® alapbér megállapítása meg- ® ® egyezés szerint történik. § ® A pályázatokat legkésőbb ® j§ december 10-éig x címünkre ® ® (Szolnok, Rákóczi út 66. ® ® számra) kérjük eljuttatni. ® ® ® A KÉPZŐMŰVÉSZETI KIADÓ ÚJ KÖTETE Az európai művészet története Az elmúlt évtizedek során az iskolákban nem tanították a művészettörténetet. Ezt az oktatási hiányosságot nem pótolhatják az iskolai rajzoktatás keretében folyó műelemzések, a kommunikációs eszközök műsorai és a művészeti ismeretterjesztést szolgáló előadás-sorozatok sem. Figyelemre méltó tehát a Képzőművészeti Kiadó azon törekvése, hogy összefoglaló, kézikönyvszerű kötetet jelentetett meg az európai művészet történetéről, melyet nemcsak középiskolások, hanem a felnőtt olvasóközönség is haszonnal forgathat. Végvári Lajos —: a neves művészettörténész — vállalkozott a kiadó elgondolásának megvalósítására. A kötet mintegy 200 oldalon ad áttekintést egy-egy korszak világképéről, a művészi kifejezési eszközökről, a stílusokról és a kiemelkedő művészegyémségek- ről. Az időrend alapján kalauzolja az olvasót az ősművészettől az ókori Közel-Kelet, Egyiptom, Görögország és Itália művészetén át a Római Birodalom művészetének elemzéséig. Bemutatja sorra véve a gótika, a reneszánsz és -a barokk legjelesebb építészeti, képzőművészeti és iparművészeti alkotásait. Betekintést nyújt a XIX. század művészeti irányzataiba a klasszicizmustól a szecesszióig, majd elvezeti az olvasót napjaink művészétéig. A szemléltetést és jobb megértést 120 színes és 177 fekete-fehér reprodukció segíti. VÁLASZOLT AZ ILLETÉKES A Bácsépszer fizeti az életjáradékot November 9-ei dátummal a következő levelet írta dr. Kökény János, a Bácsépszer Vállalat vezető jogtanácsosa: „A Petőfi Népe című napilap november 9-ei számában megjelent, „Húszévesen életjáradékra várva” című cikkel kapcsolatosan a következő tájékoztatást adom: Vállalatunk dolgozói is tudomással bírnak arról, hogy a vállalatnál ipari tanulóként képzésben részesült és 1984-ben balesetet szenvedett Tóth Zoltán jelenlegi egészségi állapota az életét súlyosan nehezíti, s családtagjai számára is <ilyan nehézségeket jelent a róla való gondoskodás, amelyeket pénzbeli térítéssel szinte lehetetlen ellensúlyozni. Tóth Zoltánnak és családjának a baleset után a vállalat több esetben is kifejezte együttérzését, s az említett újságcikkben hivatkozott per (amelyben a vállalat felelősségét a lezajlott balesetért a bíróság jogerősen 30%-ban állapította meg) időszaka alatt is a vállalat képviselőinek és a Tóth családnak a kapcsolata nem volt ellenséges, amit az a körülmény is mutat, hogy vállalatunk a Tóth Zóltánt megillető kártérítés összegszerűségének megállapítása tekintetében hozott elsőfokú ítéletet meg sem fellebbezte. Tény, hogy közel két hónap késedelemmel utalta át vállalatunk egyes dolgozók mulasztása miatt a Tóth Zoltán jogi képviseletét ellátó ügyvédi munkaközösségbe a jogerősen megállapított kártérítést. Ezért külön levélben elnézést is kérünk a Tóth családtól. Mindemellett azonban, álláspontom szerint, a nyilvánosságnak a sajtóetika szempontjait is figyelembe vevő tájékoztatása megkövetelte volna a vállalatunk álláspoátjáról való tájékozódást is, s ezért sérelmezem, hogy az , audiatur et altera pars’ elvének megfelelően, a cikk megírása előtt, nem keresett meg engem, mint Tóth Zoltán kártérítésének vállalati ügyintézőjét, ezért a S jelen levélre'okot adó újságcikk áéfir’minden megállajrftásá' felel* meg a valóságnak. Az újságcikkből kitűnő állítással ellentétben vállalatunk már az újságcikk megjelenése előtt több mint 10 nappal rendelkezett 1989. október 27-én a vállalat egyszámláját vezető Budapest Bank Rt. részére a szóban lévő kártérítésnek az ügyvédi munkaközösségbe történő átutalására. A bank a kártérítés összegét a vállalat egyszámlájáról október 30-án leemelte. Tehát a vállalat nem áz újságcikk hatására, hanem már jóval előtte eleget tett a kártérítés kifizetésére irányuló kötelezett-. v ségének. Az újságcikk azon kitételé, miszerint ,vállalatunk valószínűleg fizetésképtelen’ -— valótlan, az elmúlt évtized folyamán a vállalat mindig fizetőképes volt, és a jelenlegi stabil gazdasági helyzete alapján a közeljövőben sem kell a fizetésképtelenség helyzetével szembenéznie. * Végezetül megjegyzem, hogy a késedelmes fizetéssel összefüggő mulasztások kapcsán szükséges intézkedéseket a vállalat vezetősége már megtette, és remélhetőleg a továbbiakban vállalatunk határidőben és pontosan eleget fog tenni a reá nézve kötelezést tartalmazó jogerős Ítéletnek.” * * * Örülünk a gyors válasznak. Annak is, hogy a sajtóetikával ennyire tisztában van a vezető jogtanácsos*. Ám etika csak egy van. Ami arra is vonatkozik: becsüljük embertársainkat, még akkor is, ha az— önhibáján kívül — már nem tud olyan értékes lenni, mint korábban. Azzal, hogy az újságcikk előtt a bank a kártérítés összegét a vállalat egyszámlájáról október 30-án leemelte, talán Tóthék a napokban megkapták, megkapják a várva várt és számukra oly szükséges pénzt. Csakhogy az ítélet jogerőre emelkedése óta eltelt egy-két hónap. Azután október 9-étől számítva a szóban forgó cikk megjelenéséig is eltelt jó néhány hét. Az említett dátum pedig annak a levélnek — igaz, nem céges és dilinós papírra, gyöngybetűkkel vetve -§| a kelte, amiben az édesanya a vállalatot sürgette a járandóság feladására. Egyébként szerencse, hogy a cég fizetőképes — az ellenkezője sem cikkírói kitaláció —, és a közeljövőben is így lesz. Akkor talán valóság lehet: „remélhetőleg a továbbiakban a vállalatunk határidőben és pontosan fog eleget tenni a reá nézve kötelezést tartalmazó jogerős ítéleteknek.” Pulai Sára
