Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-02 / 260. szám
1989. november 2. • PETŐFI NÉPE • 3 A megyei tanács levele a miniszterelnöknek A Bács-Kiskun Megyei Tanács legutóbbi ülésén elfogadta a megye agrár- gazdaságáról szóló beszámolót. Miután a megye mezőgazdaságának gondjai reprezentálják a magyar agrárágazat helyzetét, az állásfoglalást megküldték Németh Miklós miniszterelnöknek is. A levelet az alábbiakban ismertetjük. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Bács-Kiskun Megye Tanácsa megtárgyalta és elfogadta a megye agrárágazatának helyzetéről szóló beszámolót és elhatározta, hogy a feltárt súlyos gondok megoldása érdekében a kormányhoz fordul segítségért. A társadalmi-gazdasági fejlődésben az agrárágazat országosan is, megyénkben is jelentős, sok tekintetben meghatározó szerepet tölt be. Az agrárolló állandó nyílású, a mezőgazdasági termékek piaci pozíciójának romlása és a mezőgazdásági üzemeket sújtó időjárási anomáliák a gazdaságok pénzügyi helyzetét nagymértékben megingatták. Az utóbbi években az üzemi termelésiérték-növekményektől elmaradt a gazdasági eredmény növekedése. Harminc szövetkezet ért el minimális (3 millió forint alatti) eredményt, ezek közül 11 zárt veszteséggel, melyekből hatot szanáltak. Jelentősen csökkent a jövedelmezőség. A megnövekedett elvonások és a támogatások fokozatos mérséklése miatt egyre kevesebb pénzügyi forrás marad a termelés korszerűsítésére, bővítésére. A múlt évben a beruházás a nagyüzemi szektorban az előző évi 75%-ára csökkeni. A gépállomány elöregedése sok helyütt az alapvető termelési biztonságot veszélyezteti. Általánossá vált, hogy a mezőgazdasági alaptevékenység az üzemek többségében ráfizetéses, önfinanszírozásra képtelen. A megye legkedvezőtlenebb adottságú területén, a Homokhátságon gazdálkodó szövetkezetekben tavaly az összes realizált nyereség mindössze 7%>-a származott az alaptevékenységből. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari üzemek hitelgondjai állandósultak, sorbanállásuk tartós. Az általuk integrált kistermelők jelentős késéssel kapják meg termékeiket, terményeik ellenértékét, ami a termelési kedvet rontja. Az állandóan változó közgazdasági szabályozók, illetve a reális piaci igények ismeretének hiánya, a jelenlegi magas kamatterhek lehetetlenné teszik hosszabb távú, stabil fejlesztési irány megfogalmazását. Az évek óta tartó jövedelemkivonás ma már nemhogy a bővített újratermelést, hanem az egyszerű újratermelést sem fedezi. A felsorolt nehézségek, ellentmondások feloldásához — az üzemi szintű elhatározásokon túlmenően — központi döntések is szükségesek. Kérjük felvetéseink megvizsgálását, a lehetséges intézkedések haladéktalan meghozatalát, különös figyelemmel az alábbiakra: — Az árakat alapvetően a piac, a kereslet-kínálat alakítsa, el kell érni, hogy a mezőgazdasági termékek áraiban sg; az ipari termékekhez hasonlóan — a ráfordításokat a piac ismerje el. — A valódi piacgazdaság kialakulásáig tartó átmeneti időszakban az állami támogatás indokolt, az árcentrum fölötti költséggel termelő gazdaságok enélkül csődbe jutnak. — A pénzügyi politikában a mezőgazdasági termelés sajátosságáéihoz igazodó banki magatartás szükséges, beleértve az agárágazai nettó jövedelmi viszonyait figyelembe vevő kamatpolitikát. — Az állami támogatást, a kedvezőtlen adottságú területek termelésének támogatását célszerű továbbfejleszteni. Ösztönözzön az ésszerű gazdálkodásra, a termelési szerkezet, a szervezeti formák korszerűsítésére, a piaci igényekhez való alkalmazkodásra, a jövedelmező gazdálkodásra. Rendszerében egyszerűbbé^ áttekinthetőbbé és szektorsemlegessé kell tenni. — A tulajdonviszonyok fejlesztésével el kell érni a valós tulajdon megteremtését, a tulajdonosi érdekeltség és a tényleges kockázatvállalás megvalósulását, az esélyegyenlőség érvényesülése mellett. Az agrárpolitika biztosítson széles körű lehetőséget a bérelt vagy saját tulajdonú földön gazdálkodó kistermelők számára, valamint az egyéni gazdálkodók önszerveződésén alapuló társas vállalkozásnak. — A helyifoglalkoztatás bővítése a falu helyzetét, szerepét erősíti, a városba áramlást mérsékli, közvetlenül és közvetetten a kistermelést segíti, a munkanélküliek foglalkoztatási gondjain enyhít. E folyamat segítéséhez a kormányzati támogatás nélkülözhetetlen, éppen ezért tovbbra is szükségesnek tartjuk a szektorsemlegesség figyelembevétele mellett a nyereségadó-kedvezményt. Az élelmiszeripar jó minőségű alapanyag-ellátása érdekében szükséges a termelők, felvásárlók, feldolgozók és forgalmazók széles körű érdekeltségen alapuló gazdasági együttműködése. Kecskemét, 1989. október 30. Bács-Kiskun Megye Tanácsa Szomorú tényfeltárás Városszélre, faluba, külterületre — egyebek között - azért „menekül” az ember, mert ott még a levegő is más. Nem így a Fel- sőcsalánosi dűlőben, ahol a 80. számú ház lakója arra panaszkodott, hogy a környékbeli csirkések az elhullott állatokat kidobálják a-sokak által önkényesen kialakított szemétdombra, így házőrzői • A DD 52-92-es forgalmi rendszámú gépkocsi tulajdonosa: mosom kezeim, enyém csak az az öt zsák. mar-mar örökös páciensei az állatorvosnak. Ám az arra lakók és járók szépérzékét, no meg a tüdejét is bántja a látvány, a bűz. A panaszáradatra Tóth Sándor fotóriporterrel indultunk útnak. A DD 52-92 forgalmi rendszámú gépkocsi tulajdonosa rosszkor érkezett, éppen akkor rámolt. Tettét nem tagadta, sőt, ha kell, mondta, elviszi onnan, de csak az öt nejlonzsákba gyűjtött szemét a? övé. A többit nem ő hordta, ne benne keressük a bűnbakot. Nem is ez volt a szándékunk. A számonkérés, a büntetés nem a mi dolgunk. Ez csak szomorú tényfeltárás. Mit tehet most a Demokratikus Magyarországért Mozgalom? Beszélgetés dr. Gazsó Ferenc főtitkárral A közelmúltban az MSZP községi szervezetének meghívására Jászszentlászlón járt és nagysikerű előadást tartott dr. Gazsó Ferenc szociológus, egyetemi tanár, a Demokratikus Magyarországért Mozgalom főtitkára. Az előadást megelőzően — amely a jelenlegi politikai és társadalmi helyzetet vázolta fel, s kérdésekre adott választ —, arra kértük, válaszoljon az olvasóinkat érdeklő néhány kérdésre. — Miért jött éppen Jászszentlászlóra? — Erre könnyű válaszolni: mert vóltak szívesek meghívni. Nagy érdeklődéssel tekintek e beszélgetés elé, hiszen nem olyan gyakori, hogy az ember eljut egy ilyen szép községbe, és ott meghallgathatja a pedagógusok véleményét. — Csak a pedagógusokkal kíván beszélni? — Akik itt vannak, mindenkivel, de azt hiszem, hogy itt pedagógusok is vannak, s rajtuk kívül még más értelmiségiek, munkások és parasztok is. Mindegyikük véleménye fontos számunkra. — Most, hogy alakulóban van az MSZP, van-e további célja a Demokratikus Magyarországért Mozgalomnak? — Úgy gondolom, hogy az MSZP megalakulása és a mozgalom célja sehol sem ütköznek, hiszen az egyik párt, a másik egy politikai jellegű tömegmozgalom, amely nem is kíván párttá válni. Elsősorban azt a feladatot próbálja teljesíteni, hogy a pártokhoz nem tartozó, de a pártokhoz is tartozó embereket is támogassa egy olyan cél érdekében, mint a demokratikus Magyarország megteremtése. Békés átmenetet akarunk az új társadalmi formációhoz, a társadalmi gondok megszüntetéséhez. Választások előtt áll az ország. Lesznek országgyűlési, hely- hatósági választások: nemrégiben a parlament új törvényeket fogadott el, s ezek életbe léptetése, gyakorlati érvényesítése az egész társadalom számára új feladatot jelent. Ezeknek nem is olyan könnyű megfelelni, mert elég sok minden szakadt hirtelen a nyakunkba, amit elég nehéz megemészteni. Úgy vélem, a politikai jellegű tömegmozgalmak is sokat tehetnek azért, hogy az emberekkel megértessék a társadalmi átalakulás szükségességét, lényegét, s hogy mi várható, mert elég Sok a bizonytalanság, az aggodalom, a félelem. Segítünk abban, hogy az egyes ember eligazodjon, hol a helye, mit tehet. Szükség van a politizálásra nem csak pártkeretekben, hanem azokon kívül is, s ezt kívánja bővíteni ez a mozgalom. — Ön tagja-e az MSZP-nek; hogyan vélekedik a tagszervezésről? — Az MSZP-nek mindenki tagja, aki az MSZMP-nek tagja volt, amíg le nem zárul a jelentkezési határidő. A tagszervezésről az a véleményem, hogy másképpen kellett volna elkezdeni, olyan módon, hogy a kongresszuson, vagy röviddel azt követően meg kellett volna hívni azokat a megyei szervezőket, lehetőleg a kongresszusi küldöttek közül, akik azonnal hozzáláttak volna a párt újjászervezéséhez. Bizonyos késedelmet látok, nem nagyot, ám ha tekintetbe vesszük a nagyon gyors társadalmi folyamatokat, akkor mindenféle késedelem hátrányos. A másik: a pártszervezés nem szervezeti feladat, tartalmi kérdéseket kell tisztázni a volt MSZMP-tagokkal, érdeklődőkkel, ismertetni kellene a párt törekvéseit, programját, megegyezőségeket, különbségeket. Ez tartalmi feladat, amely nem oldható meg pusztán szervezési metódusokkal. — Az MSZMP volt tagjai is szerveződnek. Erről mi a véleménye? — Ez a konglomerátum (össze nem tartozó elemek elegye) párt, amelynek keretei között gyakorlatilag több párt működött, a kongresz- szus után nem tudott együttmaradni, hiszen az elfogadott program, szervezeti szabályzat polarizálta a tagságot. Úgy tűnik, lesznek olyanok, akik nem tudnak egyetérteni ezzel a programmal, azzal, hogy megszűnt az MSZMP neve, s ezek közül ma még meg nem ítélhető számban, más pártot próbálnak szervezni. Ez egy természetes jelenség, mert már a kongresszus előtt is látszott, hogy az MSZMP-ben nagyon különböző áramlatok, majdnem párttá szerveződött platformok működtek. Ebben én semmi veszélyt nem látok, ez szükséges differenciálódás, amely ma Magyarországon végbemegy. — Az Ön meglátása szerint — mert történtek a megyében provokációk — mennyire lesz képes ez a társadalom békés úton átváltozni, s ebben a mozgalom miképpen tud segíteni?- A békés átmenet lehetősége, kilátásai most sokkal jobbak, mint néhány héttel ezelőtt. Ma már a sokat emlegetett visszarendeződés nem reális. Nagyobb bajnak látom, hogy esetleg szétzilálódik, megromlik a társadalomban a mindennapi tevékenység, az államhatalom meggyengül, zavarok következhetnek be, esetleg a gazdasági helyzet további romlása miatt elégedetlenségek törhetnek ki. Ilyen veszélyek változatlanul vannak. Arra kell törekedniük a pártoknak, s minden mozgalomnak, hogy ilyenfajta spontán kitöréseket, illetve a hatalom teljes felbomlását meg tudjuk akadályozni. Ne egy kataklizmaszerű változás következhessen be, hanem a választásokig eljussunk a rend keretei között, s utána egy legitim parlamenttel kell továbbvinni a már megkezdett változásokat. Ezért tehet a Demokratikus Magyarországért Mozgalom, feltéve, ha tömegmozgalommá tud válni. A mozgalom programja nem különleges, könnyen megfogalmazható; demokratikus, gazdaságilag fejlődőképes Magyarországért kell munkálkodni. Ehhez sok változás szükséges, amit az emberek nem egyformán élnek meg. A következő években arra kell törekedni, hogy segítsünk az országon, egymáson, erősítsük az összefogást, a nemzeti egységet, a megbékélést, az együttműködést. — A baloldal éppen a sok baloldali párt megjelenésével szétforgácsolódott. Célja-e a mozgalomnak, hogy a pártokat, szervezeteket valamiféle egységbe integrálja? — Nem akarunk szervezeteket, pártokat integrálni, mert ez meghaladja kompetenciánkat, s egyébként sem tart rá igényt egyetlen párt sem. Arra azonban törekszünk, hogy az ország demokratikus átalakulásával egyetértő baloldali erők is kifejezhessék a maguk akaratát e mozgalom keretei között, illetve találkozzanak olyanokkal, akik nem mindennel értenek egyet, de alapkérdésekben ugyanarra törekednek. A párbeszéd színhelye ez a mozgalom, s erre most igazán nagy szükség van. Gémes Gábor Vásárlási akció nyugdíjasoknak MSZP-szervezés Bácsalmáson Bácsalmás yonzáskörzetéhez összesen hét község tartozik. A pártértekezlet előtt nem kevesebb, mint 1300 MSZMP-tagot számlált a városi pártbizottság. Amint a kezembe került szórólapon látom, teljes erővel folyik a Magyar Szocialista Párt szervezése. „Hívjuk sorainkba mindazokat a magyar és nemzetiségi honfitársainkat, akik a városért és falvaikért tenni akarnak. Célunk a demokratikus szocializmus” — olvasom az említett felhívásban. — Milyen tapasztalataik varnak a belépők számát illetően? — Vida Miklósnál és Varga Józsefnél, a szervezőbizottság tagjainál érdeklődtem. — Bácsalmáson két alapszervezet alakult. Az egyik az úgynevezett reform-, a másik pedig az 1-es számú csoport. A községekben szintén megkezdődött a tagtoborzás, azoknak a segítségével, akik már kinyilatkoztatták, hogy az MSZP-ben tagok kívánnak lenni. Az volt a közös véleményünk — ezt az alapszervezet nevében is mondhatjuk —, hogy csak azok vállaljanak részt a szervezőmunkában, akik már eldöntötték, hogy regisztráltatják magukat az új pártban. Minden településen megtaláltuk azokat, akik vállalták a szervezést. Katymáron és Tataházán a volt pártbizottsági titkárok, Csépi János és Koncsek János, Madarason, Kunbaján, Mátételkén a községi alapszervezet titkárai, Mamuzsits Sándor, Selymes Jánosné, valamint Piukovics Béla személyében. A terület két kongresszusi küldötte, dr. Száhl Imre és Vidd Miklós elsőként regisztráltatták magukat. A szervezőbizottság meghívókat küldött ki, hogy várják mind a régi, mind az új tagok jelentkezését. Ez ideig csak öten-hatan jelentek meg, ami arra vall, hogy erős félelem, illetve bizonytalanság van az emberekben. Nagyon sokan mondják Bácsalmáson, hogy semmilyen pártnak sem kívánnak tagjai lenni. Amint a továbbiakban megtudtam, a bizonytalanság a vezetők körében is érzékelhető, hiszen közülük is csak néhányan léptek be az MSZP-be. Ez azután lelassította a szerveződést, mert a dolgozók várják, hogy először munkahelyi elöljárók lépjenek. A december 31 - éig meghosszabbított jelentkezési határidőt itt nem helyeslik: aki akarta, október 30-áig is dönthetett volna. Vida Miklós elmondta, hogy a szervezést elsősorban a kongresszusról való hiteles tájékoztatással igyekszik elősegíteni: önkéntes érdeklődök (nem csak volt MSZMP-tagok vannak közöttük) számára kötetlen beszélgetéseket rendeznek, mindig munkaidőn kívül. Az összejövetelek addig tartanak, ameddig a résztvevőknek van mondanivalójuk. Az MSZP helyi szervezetei a jövőben részt vállalnak az emberek anyagi gondjainak enyhítésében. Most például, november 3-án és 4-én kedvezményes élelmiszer-vásárlási akciót rendeznek, a városi szakszervezeti bizottsággal közösen, egyelőre a nyugdíjasok részére, a későbbiekben pedig az egész lakosságra kiterjesztve. Az említett két napon Bácsalmáson az alapvető élelmezési cikkeket 10 százalékos kedvezménnyel árusítják. Gál Zoltán AZ ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY NYILATKOZATA Drámaivá válhat a bűnözés alakulása KISZ-vezetők is kaptak lőfegyvert... A bűncselekmények számának rohamos növekedéséről, az amnesztiáról, a fegyverviselési engedélyek felülvizsgálatáról és néhány más témáról nyilatkozott Túrós András belügyminiszter-helyettes, országos rendőrfőkapitány Wágner Tamásnak, az MTI munkatársának. Közölte, hogy az első három negyedévben 152 ezer bűncselekmény vált ismertté, 27 ezerrel több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A legjobban a vagyon elleni bűncselekmények száma emelkedett, összesen 107 ezer ilyen eset történt, 25 ezerrel több, mint tavaly. Túrós András rámutatott: eddig még sosem fordult elő, hogy egyidejűleg valamennyi megyében és a fővárosban is emelkedjen a bűncselekmények száma. Most pedig jelentősen nőtt Győr-Sopron, Vas, Csongrád, Fejér és Somogy megyében — 31-31 százalékkal —, a legkisebb növekedés Békés, Veszprém, Szolnok, Komárom és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 10-12 százalékos. A fővárosban ismertté vált bűncselekmények száma megközelítette a 45 ezret, ez 24 százalékos emelkedést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest. Mint mondta, elfogadhatatlanul alacsony a 35 százalékos felderítési eredményesség, 68 ezer esetben pedig nem sikerült a tettest felderíteni. Ha ez így folytatódik tovább, akkor könnyen drámaivá válhat a bűnözési helyzet Magyarországon. Az idén várhatóan 200 ezer fölött lesz a bűncselekmények száma. Nehézfiúkra nem vonatkozik az amnesztia Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a részleges amnesztiatörvényről, elmondta: senkinek sem kell tartania attól, hogy veszélyes bűnözők szabadulnak ki a börtönből, mert rájuk ez a rendelet nem vonatkozik. Várhatóan mintegy 900-1000-en jönnek ki a börtönből, nagy többségüket gondatlanságból elkövetett közlekedési bűncsele- mény miatt ítélték el. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy a gondatlan elkövetők nagyon ritkán vétenek újból. Az időskorú szabadulok pedig életkoruk miatt aligha vállalkoznak újabb bűncselekményre. Várhatóan mintegy 5 ezren részesülnek eljárási kegyelemben; a jelenleg ellenük folyamatban levő büntetőeljárás megszüntetéséről van szó. Elmondta azt is, hogy a Belügyminisztérium szerint indokolt lett volna kiterjészteni az amnesztiát azokra is, akik vám- és devizabűncselekményt követtek el, mert jelentős jogszabályi változások történtek ezen a téren. A fegyverviselési engedélyek felülvizsgálatára vonatkozó kérdésre Túrós András elmondta, hogy mintegy húszezren rendelkeznek önvédelmi fegyverrel, közülük ■ 11 ezren a fegyveres erők tagjai. Eddig belső belügyi jogszabály sorolta fel, hogy kik kaphatnak önvédelmi fegyvert. Igy'jutottak hozzá többek között az MSZMP függetlenített vezetői üzemi titkároktól felfelé, Valamint a KISZ vezetői is. Ideológiamentes szolgálati szabályzat Jelenleg 736 volt MSZMP-funkcionáriusnál, 2527 vezető állámi alkalmazottnál, sok gazdasági egység vezetőjénél van még fegyver, amelyeknek viselési engedélyét folyamatosan felülvizsgálják, július 1-je óta egyébként újabb engedélyt nem adnak ki. Készül a lőfegyverekről szóló törvény, amelynek tervezetét várhatóan decemberben vagy januárban terjesztik a Minisztertanács elé. Mint mondta, ez már sokkal szűkebb körben engedi meg a fegyverviselést; rövid időn belül 3-5 ezerrel csökkenhet a fegyverviselési engedélyek száma. Túrós András elmondta azt is, hogy a 30 ezer rendőr tiszthelyettes és tiszt közül 30-35, illetve 60-70 százalék I volt az MSZMP tagja, ma azonban a párttagok létszáma százalékban szinte ki sem fejezhető. Az első információk szerint talán százan léptek be az MSZP-be. A többiek pártonkívüliként dolgoznak tovább. A rendőri állomány tudomásul vette a változásokat, megértette a többpártrendszer fontosságát. Néhány napon belül elkészül az új szolgálati szabályzat, amely már párt- és ideológiamentes lesz. Szólt arról is, hogy a rendőrség továbbra is létszámhiánnyal küzd, jelenleg mintegy 1500 betöltetlen állás van, miközben a munka folyamatosan növekszik; míg korábban 18 ezer ügy volt egy időben folyamatban, mostanában már 30 ezer. A rendőrség számára nem kis gondot jelent a büntetőeljárási' törvény módosítása, amellyel ugyan növekedett a törvényesség garanciája, de ez rengeteg többletfeladatot jelent. Az előzetes letartóztatás ugyanis a bíróság hatáskörébe került, azaz minden egyes őrizetbe vett személyt, akit letartóztatásba kíván helyezni a rendőrség, a bíró elé kell kísérni. Ugyancsak hatalmas feladatot jelent, hogy valamennyi tanú kihallgatására ügyvédet kell hívni, ez évente több mint egymillió értesítés kiküldését jelenti. Új arcok, új vezetők A napokban — mint ismeretes — új főkapitányt neveztek ki Hajdú-Bihar, Csongrád, Győr-Sopron, So* mogy és Tolna megyében, valamint Budapesten is. Ezzel kapcsolatban a miniszterhelyettes elmondta, hogy az ed- . digi főkapitányok valamennyien túl voltak a nyugdíjkorhatáron, és a személycseréknek nincs sem politikai, sem szakmai oka. Ugyanakkor összefüggnek a minisztérium fiatalítási törekvésével — az újonnan kinevezettek valamennyien 35-45 évesek —, azzal, hogy a rendőrségen belüli reformhoz új arcok, új vezetők kellenek. Ezért a közeljövőben Heves és Komárom megyékben is új főkapitányt neveznek ki. Túrós András végezetül elmondta, hogy a napokban a franciaországi Lyonban, az Interpol központjában tárgyalt a szervezet főtitkárával. Nagy megtiszteltetés az Interpolnak az a kezdeményezése, hogy a november végi közgyűlésen a magyar rendőrség a Nemzetközi Rendőri és Bűnügyi Szervezet végrehajtó bizottságába küldöttet delegálhat. A testület ugyanis mindössze 9 tagú, miköz- - ben a nemzetközi szervezethez 147 tagország tartozik. A tárgyalásokon szóba került az is, hogy 1991-ben vagy 1992-ben Budapest adna otthont az Interpol közgyűlésének.
