Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-10 / 240. szám
FETi POLITIKAI NAPILAP XLIV. évf. 240. szám Ára: 4,30 Ft 1989. október 10., kedd EXKLUZÍV INTERJÚ NYERS REZSŐVEL a 3. oldalon 4. oldal: A sarkalatos törvények ELFOGADTÁK AZ ALAPSZABÁLYT ÉS A PROGRAMNYILATKOZATOT NYERS REZSŐ AZ MSZP ELNÖKE — ISMERETLEN, ŰJ ARCOK AZ ELNÖKSÉGBEN A kongresszus döntött — következik a tagság • • / POZSGAY IMRE A SZOCIALISTA PART JELÖLTJE A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI POSZTRA Bizonytalanok az MSZP kongresszusán kialakult helyzet megítélését illetően mind a hazai, mind a külföldi megfigyelők — talán azért, mert maga a kongresszus is vegyes tartalmú. Egyfelől üdrözlik az MSZP megalakulását, másfelől komolyan bírálják is — vasárnap este nemzetközi sajtótájékoztatón Barabás János szóvivő alapszervezetektől érkezett tiltakozó táviratokat idézett —, Grósz Károly odáig ment, hogy kijelentette: szerinte „a tagság feje fölött” dönt a kongresszus. Megszólaltatott közéleti személyiségek, politikai elemzők szerint az új pártnak 50 ezer tagja lesz, mások 200-300 ezret saccolnak. Nyugati tudósítók a „reformerek vereségeként” értékelték a vasárnap esti kongresszusi döntést, mely szerint az MSZP — híven az MSZMP állásfoglalásához — nem vonul ki a munkahelyekről, külön is megemlítve, hogy Pozsgay, Németh és Horn ellenszavazatukkal tüntettek (Nyers Rezső nemcsak igennel szavazott, de tulajdonképpen maga beszélte rá az igenre a küldötteket). Ribánszkyék mindenáron kommunista pártot akarnak szervezni, ám a legfőbb kérdés mégsem ez, hanem az: mi lesz a helyzet, ha a—kongresz- szusi küldöttek által formálisan meg nem szüntetett—MSZMP tagjai hűek kívánnak maradói pártjukhoz, avagy mindenféle tagságukat fölszámolják. Hétfőn dokumentumokat fogadtak el a kongresszus küldöttei, majd zárt ülést rendeltek el a személyi kérdések eldöntésére. Este vált ismertté, hogy Nyers Rezső — aki mellett egyébként az első naptól kezdve gyűjtötték a támogató aláírásokat szinte az összes platform tagjai—86 százalékos szavazataránnyal lett a Magyar Szocialista Párt elnöke. A 66 éves politikus világszerte a reformok híveként ismert A 25 tagú pártelnökség nagyobb része abszolút ismeretien a hazai politikai életben. A Magyar Szocialista Párt kongresszusa hétfői munkanapját is ügyrendijavaslattal kezdte, amely azt kívánta elősegíteni, hogy a tanácskozást még aznap befejezhessék. Mivel a kongresszus az elfogadott menetrendjéhez képest jelentős időhátrányba került, a megyei küldöttcsoportok vezetői azt javasolták, hogy az alapszabály és a programnyilatkozat után már csak azokat a kérdéseket vitassák meg, amelyekben a döntést, az állásfoglalást a kongresszus a legfontosabbnak ítéli, a többit utalják át a párt újonnan létrehozandó vezető testületéinek hatáskörébe. Egyben azt is kérték a platformoktól: a személyi kérdésekkel kapcsolatban tájékoztassák a küldötteket, hogy milyen megegyezés, milyen politikai megfontolások alapján állítják össze a vezető posztokra jelöltek listáját. A tárgyalásra javasolt egyéb kérdések közül a legnagyobb vitát a munkásőrség váltotta ki. Egyesek szerint a munkásőrség létéről vagy megszüntetéséről nem feladata a kongresszusnak dönteni, hiszen a szervezetről az MSZMP lemondott, így azt az új párt nem is örökölhette meg, illetve ez a kérdés már amúgy is a kormány hatáskörébe tartozik. Mások szerint viszont tisztességtelen lenne ezt a feladatot a kormányra áthárítani; de a kongresszus ne határozzon, hanem csak javasolja a munkásőrség tagjainak, hogy ők maguk szüntessék meg testületüket. A küldöttek végül is úgy szavaztak, hogy a munkásőrség kérdésében szükségesnek ítélik a kongresszus állásfoglalását. Ugyancsak megvitatásra fogadták el a pártvagyon, valamint október 23-a, mint a nemzeti megbékélés napja megítélésének a kérdését, nem tartották szükségesnek viszont az ön- kormányzatoknak, a párt és a szak- szervezetek viszonyának, illetve a tulajdonreformnak a külön megtárgyalását. Szavazás döntött arról is, hogy egy indítvánnyal ellentétben — nem térnek vissza arra: mit ajánl a párt munkahelyi jelenlétét illetően a tagságnak és az Országgyűlésnek az MSZP. Október 31-áig: taggyűlések A már szokásossá vált napkezdő ügyrendi polémiát követően tovább folytatták a részletes vitát a Magyar Szocialista Párt alapszabályáról. A küldöttek döntöttek arról, hogy 1989. október 31-éig az alapszervezeteket össze kell hívni. Aki az MSZP alapszabályát és programnyilatkozatának alaptételeit elfogadja, és azt aláírásával hitelesíti, az megerősíti elhatározását, hogy tagja a Magyar Szocialista Pártnak. Az alapszabály előírja, hogy' az országos egyeztető bizottság vizsgálja felül az MSZMP 1989. október 7-én érvényes testületi döntéseit. Mindazokat, amelyek ösz- szeegyeztethetetlenek a Magyar Szocialista Párt alapszabályával, helyezze hatályon kívül. A párt szimbólumairól a kongresszus dönt, de első alkalommal, ideiglenes jelleggel erről az országos választmány hoz határozatot. A vitában elhangzott javaslat szerint a küldöttek egy része a vörös szegfűt ajánlja pártjelképnek. A tételes vita után az alapszabályt a küldöttek a már megszavazott módosításokkal együtt nagy többséggel elfogadták. Döntöttek az MSZP választási szabályzatáról is. Az elfogadott dokumentum szerint a párttag a választás jogával abban a politikai közösségben élhet, ahová szervezetileg tartozik. Minden párttag bárpiely tisztségre megválasztható. Ám, kivételek is akadnak. így az elnökségi tag nem lehet a választmány tagja. A fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai a párt országos és területi szerveiben, illetve a rendőrség hivatásos állományú tagjai a szolgálati helyük szerinti közigazgatási egység területén működő pártszervekben vezetői tisztséget csak a majdani párttörvény szabályozásával összhangban tölthetnek be. A párt tisztségviselője csak magyar állampolgár lehet. Ugyancsak elfogadták a küldöttek a párt tagdíjfizetési szabályzatát, amely előírja: a párttagdij havi összege a párttag és az alapszervezete közötti megállapodástól függően 50-től ISO forint lehet. Az 5000 forint alatti nettó jövedelemmel rendelkezők havi tagdija 50 forint. (A párttagok ennél nagyobb összegű tagdíjfizetésre is vállalkozhatnak.) A pártalkotmányt elfogadó döntés után Papp Gábor Baranya megyei küldött bejelentette, hogy ^ immár az alápszabály adta lehetőséggel élve — a vidéki munkástagozatok és a kongresszus munkásküldöttei létrehozták a munkástagozatok koordinációs bizottságát. Mint mondotta: céljuk, hogy az azonos élethelyzetű fizikai dolgozók, valamint a velük szimpatizáló párttagok számára —, alapszervezeti hovatartozás, nélkül 4- politizálás! lehetőséget és fórumot teremteni. Ezek után Pozsgay Imre adott tájékoztatót a programnyilatkozattal kapcsolatos módosításokról, illetőleg a határozathozatal mikéntjéről. Dokumentumok elfogadása Pozsgay Imre emlékeztetett arra, hogy a küldötteknek két szakaszban volt alkalmuk megvitatni a program- nyilatkozat tervezetét, s mind az elvi, mind a tételes vitában többségük már kinyilvánította egyetértését. A vitá-, ban elhangzott javaslatokat egy munkabizottság belefoglalta a programnyilatkozatba, s most a végső szövegtervezetről kell határoznia a kongresszusnak. Javasolta, hogy a történelmi utunkról szóló előterjesztést vegyék tudomásul a küldöttek, a programnyilatkozatot pedig—újabb tételes vita nélkül — határozatban erősítsék meg. A levezető elnök ennek megfelelően bocsátotta szavazásra a két okmányt. A küldöttek a történelmi utunkról szóló dokumentumot tudomásul vették, s mivel a programnyilatkozat alapkoncepciójától eltérő vélemény nem merült fel így a kongresszus elfogadta a Magyar Szocialista Párt programnyilatkozatát is. Egyúttal felhatalmazta az elnökséget az apróbb szövegmódosítások elvégzésére. A dokumentumok elfogadását követően — ' a korábban elfogadott munkarendtől eltérően — nem személyi kérdésekkel folytatta munkáját a Magyar Szocialista Párt kongresz- szusa. Bejelentések következtek, amelyek arról tájékoztatták a küldötteket, hogy a Platform az MSZMP- ért csoport feloszlott, valamint az 54 önálló kisiparos- és vállalkozói alapszervezetet tömörítő szerveződés az alapszabály elfogadásával hivatalosan vállalkozói tagozatként; A vidék esélyegyenlőségéért, valhmint az Agrár és élelmiszer-gazdasági platform pedig — egyesülve — Vidék agrár- élelmiszer-ágazati platformként működik a továbbiakban. Személyi ügyek — zárt ülésen Ezután a küldöttek többsége (741) úgy döntött, hogy az új párt vezető szerveinek tisztségviselőit zárt ülésen választják meg. A szavazás során a döntéssel 426-an nem értettek egyet, és huszonketten tartózkodtak. Ezt követően Vitányi Iván ügyrendi javaslatot tett. Mivel a küldöttek arról értesültek — mondotta —, hogy Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Horn Gyula, Németh Miklós között „színfalak mögötti tárgyalások folynak”, sőt egyesek szerint bizonyos ellentétek is felmerültek, ezért szükségesnek látta e híresztelések tisztázását. Azt kérte: a személyi döntések meghozatala előtt az érintettek a küldöttek előtt számoljanak be megbeszéléseik lényegéről. A kongresszus ezt a javaslatot elfogadta, erre a tájékoztatásra a zárt ülésen került sor. A „négyek” kizárása súlyos hiba volt Balogh Sándor, a fellebbviteli bizottság elnöke szóbeli kiegészítést fűzött a testület írásos jelentéséhez. A felszólaló elöljáróban hangsúlyozta, hogy a fellebbviteli bizottság ilyen nehéz helyzetben még soha nem volt, hiszen a testületet még az MSZMP kongresszusa erősítette meg, s most a Magyar Szocialista Párt kongresszusa határoz beszámolójáról. Ez a dilemma a testület ülésén is felvetődött: jogosult-e a Magyar Szocialista Párt kongresszusa dönteni az MSZMP- hez fordult kérelmezők ügyeiben. Végül úgy foglaltak állást, hogy a legfelső fórumnak ez nemcsak joga, hanem kötelessége is, mert az MSZP az A MAGYAR SZOCIALISTA PART ELNÖKSÉGE: Az MSZP elnöke Nyers Rezső lett. Az elnökség tagjai: Boros László, Fábry Béla, Géczi József, Hámori Csaba, Horn Gyula, Katona Béla, Kárászné Rácz Lídia, Kovács Jenő, Kosa Ferenc, Körösfői László, Lakos László, Mádlné Maár Hona, Menyhárt Lajos, Nagy Imre, Németh Miklós, Ormos Mária, Pál László, Pozsgay Imre, Szabó György (Borsod megye), Szili Sándor, Vass Csaba, Vastagh Pál, Vitányi Iván. Az elnökség 25. tagja a párt parlamenti frakciójának vezetője. A Magyar Szocialista Párt köztársaságielnök- jelöltje, a kongresszus támogatásával: Pozsgay Imre. MSZMP jogutódjának vallotta magát. j E rövid kitérő után Balogh Sándor elmondta, hogy a testület összegezte a kongresszushoz érkezett kérelmeket. Eszerint 99-en kérték sérelmeik orvoslását, 59-en fellebbeztek pártfegyelmi ügyükben, 34-en párttagságiik keltének módosítását kérték, ketten párttestületi döntés felülbirá- latát igényelték, s érkezett négy olyan ügy is, amely nem tartozik a bizottság hatáskörébe. A bizottság 82 ügyet vizsgált meg, nyolcvan esetben tudott állást foglalni, s javasolja, hogy a többi 19 kérelmező ügyét utalják a megválasztandó országos egyeztető bizottság hatáskörébe. A bizottság munkájáról szólva Balogh Sándor hangsúlyozta: a testületnek ezért minden ügyben mérlegelnie kellett a hibák súlyát és következmé- nyeit, a károkozás társadalmi-politikai hatásait. Ugyanazon súlyú, jellegű cselekmények esetében is másként ítéli níeg a párttagság, illetve a közvélemény a vezetőket és a beosztottakat. Á múlt politikai hibáiért nem lehet egyformán felelőssé tenni a döntéshozókat, a döntést közvetlenül előkészítőket és azokat, akik — bízva a pártvezetés döntéseiben — végrehajtották a határozatokat. Ez, persze, nem jelenti azt, hogy bárki is mentesülhetne a múltjával való szembenézés, a felelősség alól. A jelenlegi átmeneti helyzetben azonban több toleranciára, türelemre van szükség egymás iránt. Egy többpártrendszerű jogállamban a vezetőknek és a párttagoknak egyaránt ki kell állniuk az erkölcsi próbát. A felelősség kérdését nem szabad csak jogi és pártfegyelmi eszközökkel rendezni; a politikai konzekvenciákkal is számolni kell — hangsúlyozta. Ami a pártfegyelmi döntésekkel kapcsolatos fellebbezéseket illeti, a bizottság úgy találta, hogy a vizsgált ügyek mintegy felében az eljárás módja és a döntés is körültekintő, korrekt volt. A felülvizsgálat során figyelembe vette azt is, hogy a pártfegyelmi ügyek elválaszthatatlanok a mindenkori politikai viszonyoktól, amelyek befolyásolták a fegyelmi bizottságok és a KEB döntéseit. Ugyanakkor a fellebbviteli bizottság azt tapasztalta, hogy több esetben bürokratikus, elfogultságtól, személyi összefonódásoktól sem mentes, antihumánus döntések is születtek. Ezek felülvizsgálatát most javasolják a kongresz- szusnak. (Folytatás a 2. oldalon) ■■■■■ ■ ■■■■■■■■■■ MM
