Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-10 / 240. szám
A KONGRESSZUS DÖNTÖTT — KÖVETKEZIK A TAGSÁG DOKUMENTUM A MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT PROGRAMNYILATKOZATA A párt elhatárolja magát a sztálinizmus és a neosztálinizmus valamennyi változatától. Következetesen megőrzi azonban a szocialista és a kommunista mozgalom azon eszméit és értékeit, mint az emberi szabadság kiteljesedését, az alulról szerveződő társadalmi közakarat érvényesítését és az önkormányzatot, az igazi kollektivitást, a társadalmi szolidaritást és az igazságosságot, az esélyegyenlőséget és a szociális biztonságot. A párt célja a demokratikus szocializmus, amelyet békés, népi demokratikus úton, a társadalom és a gazdaság működőképességét fenntartva kívánja elérni. A program célul tűzi ki a demokratikus szocializmus politikai intézményrendszerének megteremtését. Ennek jellemzői: a demokratikus jogállam, a közvetlen demokrácia intézményei, a kiegyensúlyozott hatalommegosztás a különféle szervezetek és a hatalmi központok között, a szabadon választott, a fő hatalmat gyakorló és a népszuverenitást képviselő felelős parlament, a hatalmi ágak egyensúlyát megtartó köz- társasági elnök és a parlamentnek felelős kormány, önálló hatalmi ágként megjelenő igazságszolgáltatás, az állampolgári szabadság, a politikai szándékok kifejeződését szolgáló többpártrendszer, a különféle politikai szervezetek és irányzatok szabad versengése, önálló szociális érdekképviseletek és szakmai érdekszervezetek, alkotmányos biztosítékok az ország valamennyi kisebbsége védelmére. Az MSZP gazdaságpolitikai céljaként a piacgazdaság kiépítését tűzi ki. Ennek egyik feltétele, hogy az alkotmány is garantálja a különböző tulajdonformák (köztük a külföldi tulajdon) gazdasági jogegyenlőségét és a tulajdonlás biztonságát. A program leszögezi, hogy a törvény adta lehetőségek közti vagyongyarapodás nem sérti mások állampolgári jogait, s nem jelent visszatérést a kapitalizmushoz. A piacgazdaság kiépítésének feltétele a tulajdonreform. A párt célja olyan jövedelemelosztás kialakítása, amely hatékonyan ösztönzi a teljesítményeket, ugyanakkor biztonságosabbá válik a megélhetés. A jövedelemformák között a munkabér mellett megjelenik a tőké haszna, a vállalkozói nyereség, az innováció jutalma, az ügynöki és a közvetítői díj is. E jövedelmek jogosságát is elismeri az MSZP. A szociálpolitika alapvető feladata a szélsőséges életszínvonalkülönbségek mérséklése. Hatékony szociálpolitikával is el kell kerülni a tömeges munkanélküliséget. Munkahelyteremtő gazdasági stratégiával, oktatási, átképzési programokkal, vállalkozásélénkítéssel, a külföldi munkavállalási lehetőségek kitágításával a lehető legkisebbre kell szorítani a munkanélküliek számát. A párt eltökélte, hogy aktívan fellép a szegénységet újratermelő gazdasági és társadalmi feltételek megváltoztatásáért. A program a párt jellegéről a következőket állapítja meg: az MSZP a többi párttal alkotmányosan versengő, platformok szövetségeként működő, modem szocialista politikai mozgalomként kíván tevékenykedni. Baloldali szocialista párt, amely a szocialista és kommunista alapértékek szintézisére törekszik. A nép pártja, mivel a társadalom túlnyomó többsége — mindenekelőtt a munkájukból élő fizikai és szellemi dolgozók gja érdekeit képviseli. A reformok pártja is, mivel a strukturális reformokra és a demokráciára való békés átmenetre összpontosítja erőfeszítéseit. Az MSZP a nemzet pártjának és demokratikus pártnak -— a tagság pártjának — deklarálja magát. ~ A programnyilatkozat végül leszögezi: az'MSZP független Magyar- országot akar. Támogatni kívánja azokat a külpolitikai törekvéseket, ámelyek már eddig is növelték Magyarország nemzetközi tekintélyét. Magyarország nemzeti érdeke volt és marad a Szovjetunióhoz fűződő zavartalan és kiegyensúlyozott viszony. A programnyilatkozat megfogalmazza: „Törekvéseink hasonlósága táplálja azt a reményt, hogy kapcsolataink a társadalmi berendezkedésüket szabadon megválasztó országok önkéntes és egyenjogú együttműködésévé fejlődnek.” Az MSZP arra törekszik, hogy a ma még létező szövetségi rendszerek viszonyát a szembenállás helyett a közeledés jellemezze. Magyarország a Varsói Szerződés tagjaként is önállóan, kezdeményezően kívánja előmozdítani a tömbök megegyezéseit, a bizalom elmélyítését. A párt támogatja azt a gondolatot, hogy minden külföldi haderő távozzék az európai államok területéről, s a leszerelési folyamat részeként vonják ki a Magyarországon állomásozó szovjet csapatokat is. A párt őszintén kívánja a Duna menti népek összefogását, a kapcsolatok javítását és elmélyítését. A Magyar Szocialista Párt világnézeti korlátok nélkül kész együtt- : működni minden demokratikus, Európa jövőjéért felelősséget érző politikai erővel, elsősorban a reformok mellett elkötelezett kommunis- . ta, szocialista, szociáldemokrata és más baloldali irányzatokkal, az új típusú környezetvédő, ifjúsági, béke- és nőmozgalmakkal. Az MSZP' i meg kívánja őrizni sokrétű kapcsolatait a nemzetközi kommunista í mozgalom pártjaival, keresi az együttműködés lehetséges területeit a polgári politikai erőkkel is. Megkülönböztetett érdeklődést tanúsit a szociáldemokrata tapasztalatok iránt, melyet a közös hagyományok táplálnak — állapítja meg egyebek között a dokumentum. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) Az előadó számos konkrét példát is említett ennek alátámasztására. Külön kitért Bihari Mihály, Biró Zoltán, Király Zoltán és Lengyel László sok tekintetben példaértékű ügyére. Hangoztatta, hogy kizáratásuk különösen nagy kárt okozott a pártnak, rombolta a tekintélyét.‘Az ügy tükrözi, hogy a politikai vitát miként terelték adminisztratív útra a szervezeti szabályzat megsértésével. Példája annak: miként taszított el a régi vezetés a párttól olyan embereket, akiknek a jobbítás szándékával volt bátorsága bírálni azt a politikát, amely válságba sodorta az országot és a pártot. (Szavait nagy taps fogadta a teremben.) Balogh Sándor a pártnak a társadalomban elfoglalt új helyére, funkciójára való tekintettel javasolta a kongresszusnak, hogy ne csak kérelemre, hanem intézményesen is rendezzék az 1948—49-es tagrevízió során alaptalanul kizártak és az 1956 után jogtalanul elmarasztaltak üg)jét. A fellebbviteli bizottság indítványozta továbbá, hogy az MSZP határolja el magát a bűnösöktől, a tévesnek bizonyult elvektől, módszerektől, szakítson a bürokratikus pártállam rendszerével. A beszámolót követő vitában számos javaslat hangzott el. így például a küldöttek indítványozták, hogy a majdan megalakuló országos egyeztető bizottság vizsgálja felül a hibás döntésekben felelősök személyét. Szorgalmazták továbbá, hogy szülessen egy világos állásfoglalás, amely kimondja: egy korábbi pártstrukjtú- rában a KEB, illetve az érintett testületek nem a névleg rájuk háruló feladatot teljesítétték, tehát a párt erkölcsi tisztasága felett őrködtek, hanem valamifajta egészen más funkciót töltöttek be, s ezt a funkciót néVen kellene nevezni. A kiegészítő javaslatokkal együtt a kongresszus egyhangúlag elfogadta a feüebviteli bizottság jelentését. Ekkor az egyik budapesti küldött k,ért szót, s a független küldöttek ne- vébeh sérelmezte a személyi jelölések elhúzódását. Mint mondotta: legitimek ugyan a platformok, de a kongresszus még inkább az. Tiltakozott az ellen, hogy a platformokhoz nem csatlakozott küldöttek immár fél napja semmit sem tudnak a személyi jelölésekről. Javasolta: kerüljenek a kongresszus elé a platformok által javasolt személyek nevei, s egyénenkénti szimpátiaszavazással döntsenek a küldöttek arról, hogy felkerüljenek-e a nevek a jelölőlistára. Az ülés elnöke azonban úgy vélte: e javaslattal, illetve annak megsza- vaztatásával csak zavart okoznának, s inkább ebédszünetet rendelt el. * A kongresszus tegnapi munkájáról — ha lehet — még kevesebb információt kaptak a tömegtájékoztatási eszközök, mint korábban, noha panaszra már korábban is bőven voltok. Egyrészt nyilvánvalóan lehetetlennek látszott az összes platform összes megbeszélését fígyelemmel kísérni, másrészt a tudósítói munka elemi feltételei is hiányoztak (a nemzetközinek nevezett sajtóközpontban szinte lehetetlen volt telefonálni és asztalok se igen akadtak). A tudósítók nem kis megrökönyödéssel vették tudomásul a kongresszusnak azt a döntését, amely zárt ülést rendelt el komoly —személyi -r- kérdések tárgyalásánál, hiszen korábbi megyei értekezleteken mindezeket nyűt ülésen, a sajtó képviselőinek részvételével vitatták meg, így később senkit sem lehetett kamarillapoli- tikával vádolni. Bács-Kiskun megye küldötteinek többsége egyébként amellett szavazott, hogy legyen nyílt ez az ülés. Időközben számós további kérdés fogalmazódjOtt.meg, így példá- ul az: mi a helyzete a pártapparátusnak. Az MTI-nek adott hivatalos nyilatkozat leszögezte: bár magának az apparátusnak a karcsúsításáról az új vezetőségnek kell döntenie, az biztos, hogy kedden mindenki megkezdi a munkát. Major László szóvivő közölte: a párt új vezetősége módosíthatja vagy megerősítheti a különböző beosztások betöltőit egyaránt. A „fehér ház” — azaz a Jászai Mari téri székház — dolgozói mindenesetre arra készültek, bogy fölvegyék a munkát. A kongresszus késő este még ülésezett, és — a többi között — olyan fontos kérdéseket tárgyalt meg, mint amilyen a munkásőrség helyzete, október 23-a mint nemzeti megbékélési nap. Az ekkor történteket lapzártánk miatt csak holnap tudjuk közreadni. • Ramhál) Mária, Keré- nyi György, Huszár Tibor: a reformszö- vetség egyik folyosói megbeszélése. A KÉNYES EGYENSÚLYRÓL, A MŰVELŐDÉSRŐL, A „SZOLGÁLÓ PÁRTAPPARÁTUSRÓL” Megyei felszólalások A nép már döntött a társadalmi átalakulásról és az MSZMP sorsáról, ezt az időközi választások is bizonyították —mondta egyebek között Gráner Gyula kecskeméti küldött — Én mint jelölt ezt átéltem. Éppen ezért az átmenet kényes egyensúlyának megteremtéséhez a kongresszus úgy járulhat hozzá, ha az állampártot lebontva megteremti a baloldal lehetséges pártjait. Én a szocialista párt mellett vagyok, de a volt MSZMP minden, másképp vélekedő tagjának meg kell adni a választás esélyét. * Három megyei küldött írásban adta be felszólalását. Kling József Bajáról a következőkben foglalta össze mondandóját: A kultúráról, a művelődésről kevés szó esett a programvitában, bár egy új párt céljait tekintve ez döntő fontosságú kérdés lehet. Éppen ezért a mellékletekben megjelent témakör és feladatok megvalósításának fontosságára igyekeztem a kongresszus figyelmét felhívni, az új párt és a nemzet érdekében. Csűri Péterné jászszentlászlói küldött, mint mondta, úgy lett párttag, pártvezető, és úgy szervezett tagokat, hogy semmit nem tudott Recskről, a bűnökről, mert hiszen elhitte, amit neki tanítottak. Éppen ezért szorgalmazza, hogy ne általában, hanem konkrétan vonják felelősségre azokat, akik részt vettek, vagy tudtak ezekről a bűnökről, mert ezeknek nincs helye az új pártban. * —A közvéleményben negatív kép alak ült a pártapparátusról, melyben nem történt meg az átalakítás, jóllehet, lett volna rá lehetőség. A jövőben az új pártban „pártértelmiségi rangra” emelt szolgáló, de nem szolgalelkű apparátusra van szükség s— szögezte le Kerényi György kecskeméti küldött.. Felszólalásában ezen túl javaslatot tett egy új szocialista ifjúsági szervezet megalakítására is. * A kecskeméti küldöttek szerdán délután fél 5 órákor beszámolnak a kongresszus eseményeiről az érdeklődőknek, a kecskeméti oktatási igazgatóságon. (V.T.) NEGYEDIK NAP Gyakorlati foglalkozás A Magyar Szocialista Párt kongresszusának második napján — iskolai nyelven szólva — egymás után több „gyakorlati foglalkozás" órára került sor. Azaz: megkezdődött a még MSZMP-jelmezben kialakított új MSZP- elvek gyakorlati valóra váltása. Miután a küldöttek hétfőn reggel sikeresen befejezték az alapszabály Vasárnap félbeszakított megvitatását, egyre gyakrabban merült'föl olyan ügyrendi vita, amply politikai (és olykor személyi) tartalmat hordozott. Ennek következtében a kongresszus hosszú szünetekkel és rövid plenáris ülésekkel töltötte hétfői munkanapját. A szünetek azonban nagyon is kemény munkával, heves vitákkal teltek el. Mindenekelőtt abban kellett megállapodásra jutni, hogy az új párt miképpen építi fel a közeljövőt meghatározó vezető szerveit. Egy időre megingani látszott még az is, amit pedig a kongresszus eddigi hangulata alapján biztosra lehetett venni: nevezetesen az, hogy Nyers Rezső az uj párt elnöke. A legradikálisabb reformszárny fontolóra vette ugyanis, , hogy fiatalabb, dinamikusabb politikust állítson az új párt élére, s Nyers , Rezsőnek ä tiszteletbeli elnök funkcióját ajánlaná fel. A többség azonban pótolhatatlan összetartó erőnek és helyettesíthetetlen vezető személyiségnek tartja Nyers Rezsőt. Az úgynevezett „szimpátiaszavazáson’' Nyers Rezső t elsöprő többséggel nyert. Időközben elterjedt a hír, hogy a kongresszus köldötteinek mintegy felét tömörítő Reformszövetség kompromisszumra kényszerül a gyengébb, e sorok írásakor azonban már erősebbnek látszó másik platformmal, a Népi demokratikussal szemben. Noha lapzártakor a választási eredmény még nem ismeretes, az bizonyos, hogy végül is közös lista született. Egyébiránt korántsem arról van szó, hogy szüntelenül erőpróbák zajlanak. A kongresszus köldötteinek legtöbbje felismerte: az összecsapásoknak csak akkor van igazán értelme, ha mindenki számára elfogadható és nem elvtelen — kompromisszumokhoz vezetnek. Noha a tudósító nagyon sokszor hallott olyan magyarázkodást, amikor a platformok másokkal tárgyaló képviselői azt igyekeztek megokolni, hogy miért és miben engedtek. Végül is a kongresszus megszokta, hogy ez elkerülhetetlent- sőt, talán az egyetlen használható munkamódszer. ■TfiBIfiplatfornsbejelentetteÖnfeloszlatásai, vagy azt, hog]) válaineíy másik platformhoz "csatlakozik. Előfordult az is; hogy egy egy platform a küldöt- tekte-bizta? foglaljanak állást a saját, le^jebbimkrítédipbelátásidc'seérintr^" Hétfőn az egyik nagy szenzációt Vitányi Iván felszólalása jelentette. A Reformszövetséghez tartozó küldött megelégelte a kongresszus épületében szüntelenül keringő pletykákat. Javasolta: a kongresszus kötelezze Nyers Rezsőt, Pozsgay Imrét, Horn Gyulát, Németh Miklósi, hogy tárják a küldöttek elé politikai, elvi: netán személyi ellentéteik mibenlétét. Sajátos színfoltja a kongresszusnak, hogy a legtöbb befolyásos áramlat immár a jövőre koncentrál. Azaz : igyekszik kialakítani azokat a szervezeti és gyakorlati munkaformákat f természetesen az alapszabálynak megfelelően), amelyek biztosítják, hogy a platformot összetartó legfontosabb elképzelések minél jobban érvényesüljenek a szocialista párt egész tevékenységében. Mindez értelemszerűen■ versengéshez is vezet. Az áramlatok együttéléséhez és rivalizálásához mindenkinek hozzá kell szoknia. Miként Fock Jenő nyugalmazott miniszterelnök fogalmazott egy interjúban : — A rivalizálás és együttműködés nem egymást kizáró fogalom a baloldal együttműködésében. Mi több: Amennyiben a baloldal különböző részei úgy tudnak együttműködni, hogy közben megőrzik sajátos különbségeiket is, akkor remény van arra, hogy a leendő választékokon, 60-70 százalékos szavazattöbbséggel, kormánykoalíció-képes baloldali erő alakul ki. A Magyar Szocialista Párt kongresszusának első két napjából mindenképpen leszűrhető a tanulság: olyan korszerű, demokratikus eszközökre törekvő politikai erő alakul ki, amely nyomatékosan törekszik az elvi tisztaságra. Hogy mindez valósággá váljon, ahhoz az is szükséges, hogy a mindennapok gyakorlatában ezek az elhatározások mindinkább érvényt nyerjenek, egy fejlődőképes Magyarország érdekében. (MTI-Press) Füzes Oszkár Gorbacsov távirata Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfő este táviratban üdvözölte Nyers Rezsőt: Kádár Jánosné nyilatkozata Kádár Jánosné, az MSZMP egykori elnökének özvegye az alábbi nyilatkozatot juttatta el az Miihez: „Megdöbbenéssel értesültem a tömegtájékoztatási eszközökből arról, hogy néhai férjem, Kádár János nevét — megkérdezésem és beleegyezésem nélkül — egy olyan társaság vette fel, melynek céljai, megnyilatkozásának formái ellentétben állnak Kádár János szellemiségével, politikai meggyőződésével. Felhívom a társaságot, hogy férjem személyiségi jogait sértő magatartásukkal hagyjanak fel, s a társaság nevéből a Kádár János nevére utalást mellőzzék. Tartózkodjanak továbbá attól is, hogy az általuk képviselt elképzeléseket olyanként tüntessék fel, mintha az Kádár János szellemiségéből táplálkoznék.” (MTI) Tisztelt Nyers Elvtárs! i Fogadja őszinte üdvözletemet és jókívánságaimat a Magyar Szocialista Párt elnökévé történt megválasztása alkalmából. Engedje meg, hogy kifejezzem meggyőződésemet: a pártjaink , közötti kapcsolatok az együttműködés tapasztalataira fognak támaszkodni, arra az együttműködésre, amely mindig fontos szerepet játszott a Szovjetunió és Magyarország közötti kapcsolatokban, >s kétségkívül a továbbiakban is szolgálja majd a béke és a szocializmus ügyét és népeink érdekeit. MIHAIL GORBACSOV Az MSZMP Marxista Egységplatformjának felhívása Az MSZMP Marxista ‘ Egységplatformja a következő felhívással fordul a párt tagjaihoz, a kommunistákhoz. Az MSZMP-bői — a kommunisták kiszorításával — tőkés visszarendeződést szolgáló pártot szerveznek. Erre a tagság többsége nem adott felhatalmazást a kongresszusi küldötteknek. Az MSZMP nem szűnt meg! Felhívunk minden párttagot, hogy ne lépjen be az MSZP-be, a kommunisták lépjenek vissza pártunkba, az alapszervezetek, a pártszervezetek vezetőségei és a pártszervek maradjanak a helyükön, biztosítsák a pártélet folyamatosságát. Platformunk, más erőkkel együtt, az MSZMP megújításán kíván munkálkodni. (OS) Ébredezik a falvak népe? A hosszúra nyúló, kimerítő tanácskozás negyedik napján az egyik küldött a vidék, mindenekelőtt a falvak népének nevében, alapjaiban új agrárkoncepciót sürgetett. Szabó Balázs, a zala- szentgróti termelőszövetkezet ágazatvezetője — aki politikai munkásként a Zala megyei, példaértékűnek számító, társadalmi munkában működő pártválasztmány elnökhelyettese szerint az új szocialista párttól évtizedes sérelmekre vár gyógyirt a falusi lakosság. — Az MSZMP-szervezetek korábbi bomlása most fog majd igaziból kiderülni. Mi azzal számolunk, hogy a tizenhatezres megyei MSZMP-tagság várhatóan tízezer MSZP-tagra csökken. Sokan azt hiszik hogy a falu, a vidék még érintetlen, hiszen itt nem épültek ki az ellenzéki pártok sejtjei. Nem mintha, az MSZMP különösen népszerű1 Tett volna falún,"de eddig rietnVölt másVálasktás á poli:i * ftfeéfó emberek s zá m ára i < Afajij aiJ' ban megváltozik a helyzet, ha egy igazi választási kampány kezdődik, amikor valóban új agrár- programok jelennek meg, főleg a tulajdoni kérdéseket illetően. Be, kell látni, hogy az MSZMP a nagyüzemi munkásság pártja volt. A legnagyobb tömegeket sújtó bűnöket a vidékkel, a parasztsággal szemben követte el az MSZMP, és ezt rendkívül nehéz lesz helyrehozni. Nekünk tehát addig kell egy válóban életképes agrárprogrammal kiállnunk, amíg politikai versenytársaink meg nem jelennek. Ma a magyar mezőgazdaság csődállapotban van. Olyan adózási rendszer, mint a mienk, amelyben a mezőgazdaság a költségvetés nettó befizetője, csak a fejlődő országokban van. Nekünk a mezőgazdaságra nehezedő terheket bármi áron csökkenteni kell. A farmergazdaságok kérdését is jobban át kell gondolni, hiszen ha az ellenzék megkezdi a tömeges agitációt, mi már késésben leszünk. További halaszthatatlan feladata a szocialista pártnak, hogy fellépjen a vidéki, falusi kiskirályok ellen, akik eddig hátuk mögött tudhatták az MSZMP hatalmát, erejét. Ezért támogatom a reformplatformnak azt az elképzelését, hogy egy etikai bizottságot állítsanak fél a párton belül. Mert ha sorainkat nem tudjuk megtisztítani azoktól, akik egy tál lencséért eladták a tisztességüket, akkor hiába erőlködünk. Csordás és Kasza Kongresszusi tudósítónk tegnap két villáminterjút küldött szerkesztőségünknek, egyiket Csordás Lászlóval, Felsőlajos elöljárójával, a másikat Kasza Lászlóval, a Szabad Európa Rádió ismert szerkesztőjével készítette. A két cikkből sikerült egyet csinálni (egy bekezdés kimaradt), így most pótlólag közöljük, hogy a második bekezdés elejétől (Úgy gondolom...) a cikk Kasza László és nem Csordás László véleményét ismerteti. Erre szokás azt mondani; pardon ...
