Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-09 / 239. szám
VITA AZ MSZP KONGRESSZUSÁN MSZMP és az MSZP szervezeti, fel- építettségével összefüggésben —, hogy átmeneti szabályzatot kell kialakítani, s abban rögzíteni a felmerülő kérdések rendezésére hivatott egyeztetőbizottság létrehozását. Ugyancsak javasolták —I például a Bács-Kiskun megyei küldöttek —, hogy az új pártba lépő szándékát — aláírás után — a taggyűlés hagyja jóvá. Vitás esetekben az egyeztetőbizottság döntene. Igényelték, hogy regisztrálás alapján is legyen mód a párttagságra. Az Ifjúságért platform nevében Koncz Dezső azt kifogásolta: a do- ■ kumentumban még csak utalást sem talál arra, hogy az új párt mit kíván tenni az ifjúság érdekében, a fiatalok megnyeréséért. Naiv álomnak minősítette azt a feltételezést, hogy ha majd lesz jó programja a pártnak, követik a fiatalok. A vidék esélyegyenlőségéért platform képviseletében ketten kértek szót. Lakos László az agrár- és a vidéki platform megerősítésének szükSZÜRÖS MÁTYÁS ségességéről beszélt; ezeket a kongresszus után célszerű lenne tagozatként tovább működtetni. A vidék jelentősen előrehaladt a politizálás gyakorlatában, s közvetlen részvételt követel a politika alakításában. Az új párttól annak kimondását várják, hogy a föld, a közös vagyon sorsáról csak annak tulajdonosai, a szövetkezetek tagjai dönthetnek. Törvényes garanciákkal alátámasztott esély- egyenlőséget követelt az agrárágazatnak, a vidéknek. Mádlné Maár Hona az önkormányzatok jelentőségét méltatta a jövő alakításában. Ezzel ösz- szefüggésben azt sürgette, hogy a mai értelemben vett, mesterséges közigazgatási határokra épülő megyék ne rendelkezzenek döntéshozatali és forráselosztási jogkörrel. A vasárnap reggel újjáalakított fejléccel megjelenő Népszabadság fő- szerkesztője tájékoztatta a küldötteket a korrigálásról, s ehhez utólagos jóváhagyásukat kérte. Az alapszabály-tervezetről folytatott vitában kért szót Szűrös Mátyás is. Felzárkózni Európához Szűrös Mátyás Hajdú-Bihar megyei küldött, az Országgyűlés elnöke a vasárnap délelőtti vitában elhangzott felszólalásában kijelentette: a Magyar Szocialista Párt életre hívása újabb, fontos állomás az ország demokratikus átalakulásában, egyben segíti Magyarország felzárkózását Európához is. Az európai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egy, életképes szocialista mozgalom nélkül nem valósítható meg a demokrácia. Leszögezte: a látványos és gyökeres változásoknak azt is szolgálniuk kell, hogy az új szocialista párt szervezeti felépítésében, szerveződési elveiben is más legyen elődjénél. Olyan pártot kell teremteni, amely programjában és vezetési összetételében egyaránt biztosítja a párt hosszabb távú versenyképességét, helytállását a választási küzdelmekben. Az MSZP-nek olyan szervezeti kereteket kell kialakítania, amelyek nem teszik lehetővé új oligarchia létrejöttét, éppen ellenkezőleg, a tagság akaratának érvényre juttatását biztosítják. További fontos követelményként jelölte meg Szűrös Mátyás a végrehajtó és az ellenőrző szervek elhatárolását. Ennek szellemében pontosan el kell különíteni a létrejövő elnökség és a választmány jogait, kötelezettségeit, annak érdekében, hogy ne alakuljon ki ismét az.a viszony, ami korábban a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság együttműködését jellemezte. A szocialista pártnak fel kell készülnie arra is, hogy egy többpártrendszerű demokráciában egy lesz az egyenlők között, remélhetőleg az első az egyenlők között — tette hozzá. Általános politikai vita a programnyilatkozatról Az alapszabály vitájának felfüggesztése után a küldöttek áttértek a párt programnyilatkozatának általános politikai vitájára. Első számú alapelvként jelölte meg a Nemzet egészségéért platform képviselője, hogy az egészséghez való jogot alapvető emberi jogként kell kezelni. Mindehhez szükségesnek tartotta az egészségügy nemzeti jövedelemből való részesedésének európai színvonalra emelését, egy biztosítási alapon működő ellátási rendszer kialakítását, a hálapénzek megszüntetését. A Reformszövetséget képviselő Gazsó Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a kongresszus távlatos kihatásait ma még korai lenne értékelni. Létrejött ugyan a Magyar Szocialista Párt, életképessége, politikai befolyása, esélyeinek kérdései azonban még nem dőltek el. Az új párt megalakításának, működőképessé tételének feladatai még a küldöttek előtt állnak. Megítélése szerint a párt program- nyilatkozata és alapszabályának meghatározása mellett sorsdöntő jelentősége van annak, hogy a küldöttek milyen vezetőséget választanak a párt élére. Gázsó Ferenc szerint az elhatárolódás még nem történt meg attól a politikától, amely „ezt az országot az MSZMP vezetése alatt a totális csőd állapotába juttatta”. Azoktól sem határolódott el az új párt, akik az MSZMP irányításával ezt a helyzetet előidézték. A kongresszusnak ez is feladata. A párt hitelképessége ugyanakkor nem a kinyilatkoztatáŰgy vélekedett: a politikai küzdelem és az érdekegyeztetés igazi színtere a jövőben az Országgyűlés lesz. A pártnak szervezeti felépítésében és vezetési elveiben erre a szempontra is messzemenően figyelnie kell. A közelgő választások különösen fontossá teszik, hogy a párt általános programja mellett egy ütőképes választási programot is dolgozzanak ki. Magyarország előtt az a történelmi feladat áll, hogy visszailleszkedjék Európába. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy demokráciákkal csak demokráciák képesek igazán együttműködni. A szocialista párt egyik fontos feladata, hogy jó partnerkapcsolatokat ápoljon a nemzetközi munkásmozgalom pártjaival. Legyen szó akár a Szovjetunió Kommunista Pártjáról, akár a Spanyol Szocialista Munkáspártról. Szűrös Mátyás végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a szocialista pártnak fel kell karolnia az egész magyarság ügyét. Az elnöklő Berend T.Iván szavazásra bocsátotta a. Zala.megyei küldöttcsoport javaslatát, hogy a kongresszus a to vábbiakbanS- egy korábbi ügyrendi határozatot megváltoztatva — folytasson általános politikai vitát a programnyilatkozatról. A küldöttek a kezdeményezést jóváhagyták. környezetünkben barátságtalan, sőt ellenséges erők kísérelnek meg próbálkozásainknak, változtatásainknak gáncsot vetni. A szocialista világban folyamatos polarizálódás megy végbe. A magyar demokratikus átalakítás nem kerülhet közös nevezőre egyes rendőrállamokkal, illetve olyan országokkal, amelyek ma is két évtized lidércnyomásaival küszködnek, vagy emberkereskedelemnek minősítik a magyar kormány humanitárius lépéseit. * Kótai Géza hangoztatta: senkivel nem keressük a konfliktust, ellenkezőleg, a,hangsúlyt a kölcsönös érdekeltségre helyezzük. El^ni érdekünk — mondotta —, hogy elejét vegyük az elszigetelésünkre, a beavatkozásra irányuló kísérleteknek. Létérdekünk az is, hogy kezdeményezzük a reformerők nemzetközi koalícióját. A szovjet, a magyar, a lengyel és a jugoszláv érdekek e tekintetben nyilvánvalóan közösek. Megítélése szerint rendkívüli jelentősége van a gor- bacsovi politika sikerének. Nemzeti érdekünk, hogy’ mindenkor egyenjogú, baráti viszonyt ápoljunk a Szovjetunióval. A magyarországi változásokat a nyugati országok közvéleménye, felelős kormányzati körei és más, mértékadó politikai erők rokonszenwel fogadják — mondta a továbbiakban. Ugyanakkor a tőke habozik, s olyanok is vannak, akik egyenesen a kudarcunkat kívánják. A magyar modernizáció, a fejlett Európához való szerves kötődésünk igénye megköveteli, hogy mindazokkal szorosan együttműködjünk Nyugaton, akik a kölcsönös előnyök alapján hajlandók közreműködni egy demokratikus, stabil Közép- és Kelet-Európa létrehozásában. Szabó Balázs az Agrárplatform képviseletében elöljáróban rögtön eloszlatta azokat, a szerinte téves fel- tételezéseket, miszerint az MSZMP utódpártja a soron következő választásokon egyértelműen maga mögött tudhatja a vidéki Magyarországot. Mint mondotta, a magyar paraszt csak hiteles vezetők által tett konkrét ígéretekben bízik, márpedig a párt jelenlegi agrárprogramja túl általános. Ezért szorgalmazta e program konkretizálását, úgymond lefordítását az egyszerű parasztemberek nyelvére. Távlati célként a földek feletti önrendelkezés és a mezőgazdasági tulajdon újragondolása nyomán egy többszektorú mezőgazdaság létrejöttét jelölte meg. A Népi demokratikus platform nevében kapott szót Sziklai László, aki arra'kereste a választ, hogy a párt, illetve tágabb értelemben a marxizmus jelenlegi válságát miként éli át a párt tagsága, a párthoz kötődő értelmiség. Ezzel kapcsolatosan rámutatott: míg ZlZ elmúlt évtizedekben az Egyesült Államokban, az NSZK-ban vagy Olaszországban megújult a marxizus, addig nálunk eluralkodott az a nézet, hogy a marxizmus valójában idegen a magyar szellemtől. Hangsúlyozta: a marxizmust nem bibliaként kell kezelni, de figyelembe kell venni, hogy elmélet mélkül csak gyülekezet képzelhető el és nem párt. REFORMSZÖVETSÉGI TANÁCSKOZÁS Kik igen — és kik nem...? A kongresszus hosszúra nyúlt délutáni szünetében indulatos felszólalásokkal tarkított'tanácskozást tartott a legnagyobb létszámú platform, a Reformszövetség. A hozzászólók többsége nem tartotta kielégítőnek a szombaton születettet- az új párt létrehozását deklaráló — kompromisz- szumot, s azt sürgette: a Reformszövetség küldöttei a kongresszus menetében lépjenek fel azért, hogy a párt- fórum eredményei a jelenleginél is radikálisabb szakítást tükrözzenek az eddig volt politikával, illetve annak képviselőivel, híveivel. . Az egymássalds ^vitázó, .szenvedés lyes.felszólalásokra reagált a megbeszélésen jelenléyö, Pozsgay, ImrerJ Emlékeztetett arra: a kongresszus érvényes hangja péntek délután fogalmazódott meg, a reformerők ekkor mondták ki azokat a gondolatokat, amelyek egy új párt létrehozásához vezettek. Az idő halad, a fáradtság, az idegesség jelei mutatkoznak a kongresszuson, így megeshet, hogy az eredeti szándéktól eltérő magatartás uralkodik el. ■9 Megértem azokat, akik 30, 20, vagy akár egy-két évi türelem után úgy érzik: eljött az ideje a megkülönböztetésnek, ám ezen a kongresszuson ehhez nem találták meg a megfelelő kifejezési formát. Van ugyanakkor egy lélektani mozzanata is ennek a törekvésnek, egy olyan vágy, hogy végezze már el valaki helyettünk az elszámolást, hogy ne kelljen önma- gu'úkbSn'is érvégezhi azt. Vágyis: szeretnénk itt és mós't méjgtakarítani azt a küzdelmet, amely igazán holnaptól kezdődik. Ez azonban azzal a veszéllyel jár, hogy olyan megoldásokat keresünk, amelyek miatt később szégyenkeznünk kell, mert ellentétben BÉR ECZ-N YIL ATKOZÁT : „Mi maradunk az MSZMP-ben” „Hazánk történetében lezárult a Magyar Szocialista Munkáspárt nevével fémjelzett korszak. Ezzel az MSZMP mint pártállam története véget ért... A jogfolytonosságot fenntartva bejelenti a Magyar Szocialista Párt megalakulását ...”—■ tartalmazza a kongresszus állásfoglalása. A kialakult helyzettel kapcsolatos véleményéről kérdezte az MTI munkatársa Berecz Jánost, az Összefogás az MSZMP megújulásáért platform vezéralakját. A politikus emlékeztetett: a kongresszuson sokszor elhangzott, hogy a tagság pártja s alulról építkező legyen az MSZP. A pártfórum után megkezdődik a pártszavazás, amikor is minden párttagnak döntenie kell, hogy marad-e a Magyar Szocialista Munkáspártban vagy átlép a Magyar Szocialista Pártba. „Mi maradunk az MSZMP-ben, s remélem, a tagság jelentős része is. A párttagok közül sokan nem tudj ák, hogy nem veszik fel őket az új pártba” —jelen tette ki. Állítását azzal indokolta, hogy a Reformszövetség vasárnapi összejövetelén olyan jelzőt használtak a párt tagjainak bizonyos csoportjáról szólva, amely méltatlan, sőt megengedhetetlen. A továbbiakban utalt arra: tudomására jutott a Kádár János Társaság képviselőjének az MTI-hez eljuttatott levele, amelyben a társaság párttá alakulásáról tájékoztat, valamint arról, hogy a párt hajlandó kezet fogni a Berecz János vezette platform tagjaival. Berecz János megerősítette: változatlanul fenntartja azt az egyik korábbi nyilatkozatában élmondottakat, amely szerint nem tud semmilyen együttműködést elképzelni Antoniewicz Roland- dal. „Egy olyan ember, aki a koreai helyzetet és Kim ír Szent isteníti, ne vegye szájára Kádár János nevét” — jelentette ki. (MTI) soktól függ — figyelmeztetett —, hanem attól, hogy milyen tettekre képes. Kifejezte meggyőződését: az MSZP-nek esélye van arra, hogy részben a hatalom birtokosának örököseként, illetve a kormánnyal szoros kapcsolatban álló pártként olyan változtatásokat kezdeményezzen a magyar gazdaság, a társadalmi élet minden területén, amelyek rövid idő alatt is képesek meggyőzni a nemzetet arról, hogy valóban új párt született. A programnyilatkozatról folytatott vitában kért szót Kótai Géza, aki az MSZP megalakulása és a nemzetközi környezet összefüggéseit elemezte. Kifejezte meggyőződését: a ;,nagy vállalkozás kudarcához vezetne”, ha a külső feltételeket figyelmen kívül hagynák. Hazánk nem feledkezhet meg lehetőségeiről, csak mozgásterének józan mérlegelésével szavatolhatja a demokratikus átalakulás külső feltételeit. Mint mondotta, nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy nemzetközi feltételrendszerünk alapvetően kedvező, s azzal sem béníthatjuk még reformlendületünket, hogy közvetlen Szocialista hírügynökségek írják röviden, tényszerűen A szovjet, a keletnémet és a kubai hírügynökség vasárnap kommentár nélkül számolt be arról, hogy az MSZMP kongresszusán szombaton új szocialista párt megalakításáról döntöttek a küldöttek. A TASZSZ szovjet hírügynökség egy gépelt oldalnyi jelentésében beszámolt arról, hogy az MSZMP reformszövetsége és a népi demokratikus platform által beterjesztett határozattervezet elfogadásával befejeződött az MSZMP mint állampárt története, s olyan új párt alakult, amely elhatárolja magát a múlt bűneitől, hibás elképzeléseitől és módszereitől, szakít a bürokratikus pártállam rendszerével, a demokratikus centralizmus elvével, ugyanakkor szoros és szerves kapcsolatokat kíván kialakítani a reformokért küzdő kelet-európai baloldali pártokkal. • A keletnémet ADN hírügynökség 15 soros hírben számolt be vasárnap az MSZP megalapításáról. A jelentés megállapítja, hogy az új párt létrehozására az MSZMP két platformja tett javaslatot. A jelentés azt idézi az MSZP-ről szóló állásfoglalásból, hogy a párt a „saját munkájuk alapján jövedelemben részesedők, a kisvállalkozók, a magyar és más nemzetiségű honfitársak” szervezete. A Prensa Latina hírügynökség két külön jelentésben foglalkozott az MSZMP kongresszusával. A hírügynökség első jelentését kizárólag Grósz Károly visszavonulásának szentelte, majd budapesti különtudósítója beszámolója alapján tényszerűen ismertette az MSZP megalakulásának körülményeit és Barabás János sajtóértekezletét. állnak a humanizmussal, az európai gondolkodással. Ne engedjünk enne- ka lélektani nyomásnak, csak a progresszió nyomásának engedjünk! Pozsgay Imre leszögezte: — a „mindent vagy semmit”, a „ma győzni” jelszavával nem tudjuk visszahódítani a magyar társadalom jóindulatát, s ugyanolyan szektás módon zárkózunk magunkba, amely módszertől szeretnénk örökre megválni. — Elfogadom én is, hogy etikai normákat, szabályokat kell állítanunk, akár az emberek egy köréről kimondanunk, hogy nincs helyük közöttünk. Nyíltan, világosan kell vallanunk, hogy a baloldalon vagyunk, azokból táplálkozunk, akik ebben az országban ezen az oldalon kerestek választ a társadalom kérdéseire. De egy valamit nem hagyhatunk figyelmen kívül: hagyni kell megváltozni a tisztességes embereket. Mi lett volna a reformációból, ha Luther Márton kijelenti, hogy volt katolikusokkal nem hajlandó együtt menni? ■t; Végezetül a közeljövő politikai tetteinek három fő elemét emelte ki: SA reformplatformnak, illetve a platformok szövetségének közös programja alapján működő, homogén és együttműködni képes pártvezetést kell létrehozni, egyidejűleg megőrizni azt a kormányt, amely még kormányzóképes állapotban tudja tartani az országot. S mint drága kincsre kell vigyáznunk az Ország- gyűlésre, hogy még meg tudja hozni a békés átmenethez szükséges törvényeket, mert ha ez a parlament felmondja a szolgálatot, akkor ex lex állapot és diktatúra lesz az országban. Tragikus hírről értesültek a kongresszus küldöttei vasárnap: Teleki Lajos, a Zala megyei küldöttcsoport tagja, életének 66.évében, vasárnap hajnalban váratlanul elhunyt. A küldöttek néma felállással adóztak emlékének. Békési László pénzügymiszter a programtervezet délutáni vitájában annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Magyarországon a piacot nem korlátozni, hatásait fékezni, hanem kibontakoztatni kell. Nem a piac veszélyezteti a gazdaságot, hanem az állami beavatkozás, a túl hagy'szei'epéí játszó rrionopolszerve- zetek; ezeknek a következmény^" hogy a válság ellenére tovább folytatódik a pazarlás, lassú a szerkezetváltás. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a piac romboló hatása ellen fejlett szociálpolitikával kell védekezni. A gazdaságban a kapitalizmus restaurációjától sem kell félni, sokkal fontosabb, hogy a szegénység, mintsem a gazdagodás ellen küzdjünk — hangsúlyozta. A magántulajdonra, a külföldi tőkére az egész ország érdekében szükség van. A termelésben a tőkés hatékonyságot és fegyelmet, az elosztásban pedig szociális elveken alapuló gazdaságpolitikát kell érvényre juttatni. Végül azt hangoztatta, hogy az új párt nem ígérgethet felelőtlenül. Az ígérgetés ugyanis BRIT VISSZHANG Nincs többé Sztálin... „Új októberi forradalomnak” nevezte a BBC rádió vasárnap reggeli híradásában az MSZMP rendkívüli kongresszusának döntését, hogy hagyományos kommunista struktúráját feladva* nyugati típusú új szocialista párttá alakítja át önmagát. A vasárnapi újságok közül a lapzártakor érkezett budapesti hírt kettő emeli ki főcímében: „Magyarország véget vet 40 évi kommunizmusnak” (The Mail on Sunday), „Magyarország demokráciára szavaz” (The Sunday Times). „Hét évtizeddel azután, hogy Lenin megváltoztatta Európa politikai arculatát, a kormányzó magyar kommunista párt úgy döntött, hogy teljesen felgöngyölíti a vasfüggönyt és új, nyugati típusú demokrácia mellett elkötelezett pártot alakít” — kezdte hí- rei élére tett budapesti jelentését a BBC rádió. Kevin Connally, a brit rádió tudósítója hírmagyarázatában aláhúzta: „Ez a legdrámaibb átalakulás, amely a háború óta bármely kelet-európai kommunista pártban végbement.” A brit konzervatív kormánypárthoz közel álló The Sunday Telegraph így kezdi budapesti tudósítását: „Magyarország kommunistái múlt éjszaka egy új Magyar Szocialista Párt megalakítására szavaztak, s ezzel első keleteurópai kommunista pártként döntöttek úgy, hogy feladják a marxista dogmát.” A londoni lap tudósítói szerint „a sztálinista múlttal való szakításról abban a reményben zajlott le a történelmi jelentőségű szavazás, hogy ily módon a legnagyobb pártként kerülhetnek ki a jövő évben esedékes szabad választásokból”. A The. Mail on Sunday így ír: „Magyarország, legújabb kori történetének legrendkívülibb fordulópontján hátat fordított a kommunizmusnak, hogy Európa legújabb szocialista államává váljon.” A konzervatív vasárnapi lap budapesti különtudósítója hozzáfűzi: „A szavazással egy kelet- európai kommunista uralkodó párt első ízben döntött önmaga «regsÄfrnertse és a marxizrims™ leninizmus legalapvetőbb? elvei- hákflbládáSa mellett,’’. J' Z? * A A The Sunday Timesban Ka- rancs Imre „az MSZMP halálos ítéletének” nevezi a döntést budapesti tudósításában, amelynek bevezetőjében ezt írja: „A magyar kommunista párt múlt éjjel hátat fordított a marxizmus—leninizmus több mint negyven évének és arra szavazott, hogy önmagát átalakítja parlamenti demokrácia mellett elkötelezett szocialista párttá. Amikor a magyar kommunisták utolsó kongresszusukon felemelkedve a nemzeti himnuszt énekelték, üzenetük világosan így hangzott: nincs többé Marx, nincs többé Lenin és — a leghatározottabban — nincs többé Sztálin.” • KONGRESSZUSI BESZÉLGETÉSEK Esélyt a vidéknek Csordás László, Felsőlajos elöljárója a szabályzat szerint a Reformszövetség és A vidék esélyegyenlőségéért alakult platformhoz is bejegyeztette magát. — Azért vállaltam el a küldötti mandátumot, hogy a vidéket képviseljem a kongresszuson, hogy a falvakban élő lakosság súlyának, szerepének megfelelő figyelmet kapjon. Ezzel, persze, nem a város és a falu ellentétét kívánom fokozni, de el kell ismerni, hogy a vidék fejlődése elmaradt a városéhoz képest. Igazat adok Pozsgay Imrének, aki azt mondta: ha a falu megrokkan, a nemzet is. A vidék életképes. Bács-Kiskunban a tanyák fennmaradtak, sőt, Felsőlajos is bebizonyította, hogy falu is születhet. Ez példa lehet az országban is. Igaz, rendezni kell számos fontos kérdést, így például a földügyet is. — Úgy gondolom, hogy Kecskemét és Szeged nélkül ez a kongresszus nem lehetett volna olyan, mint amilyen. Ott a reformkörök megalakultak, szerveződtek, s az eddigi munkájuk lecsapódása az a nyilatkozat, amiről itt most vitatkozik a kongresszus. Ami a kongresszust illeti: az fantasztikus dolog, hogy a reformkörök gyakorlatilag uralják a kongresszust. Látott Berecz Jánoson és Grósz Károlyon kívül valakit, aki itt felszólalt az úgynevezett dogmatikusok közül? Vagy nem mernek szólni, vagy nincsenek. Talán nincsenek is. — Mire következtet ebből? — Arra, hogy a pártban még kétségkívül meglévő dogmatikusok nem mernejc szólni. :— És a jövő perspektívái, amit az új szocialista párt jelez? — Erről még nagyon korai beszélni. Nagyon benne van az emberben az a beidegződés, hogy a kommunisták szemrebbenés nélkül tudnak egyik napról a másikra átállni. A reformköröknek is, a reformkommunistáknak is, meg ennek az országnak is bizonyítania kell. S az új pártnak be kell bizonyítania, hogy komolyan is gondolja, amit mond. V. T. szerves velejárója a gazdasági volun- tarizmusnak. Rövid távon nincs lehetőség általános, gyors gazdasági fejlődésre, a teljes foglalkoztatás biztosítására, az életszínvonal emelkedésére, az infláció drasztikus visszaszorítására. Azt viszont megígérheti a párt, hogy hozzájárul egy átálakuló, hatékonyabb gazdaság megteremtéséhez, a szociális biztonság növeléséhez, az életszínvonal romlásának megállításához és a két számjegyű infláció további növekedésének megfékezéséhez. A szünet után folytatódott a programnyilatkozat vitája. A felszólalásokban, ha nem is élesen, de bizonyos véleménykülönbségek felszínre kerültek. Éppen az igazi konfrontációt hiányolta Huszár Tibor budapesti küldött, aki szerint azok az ellentétes nézetek, amelyek a korábbi vitákon tapasztalhatók voltak, a kongresszull J
