Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-08 / 238. szám
MEGALAKULT A MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT 9 Külföldi tudósítók — a tolmácsgép a falakon túlra is tud közvetíteni. • A Reformszövetség platform vitáját Kerényi György (Bács-Kiskun megyei küldött) „celebrálta”. • A kongresszus nemzetközi telefonközpontja csak az első nap 250 külföldre szóló hívást kapcsolt — tegnap már délre összejött ez a szám. Innen tudósít a Szabad Európa Rádió munkatársa is. (Fotók: Straszer András) 9 Platformvita • Szabó Lajos kiskunfélegyházi küldött vár egyperces hozzászólás lehetőségére. • Urnák —■ voksokra várva . m p NYERS REZSŐ BESZÉDE Az új legyen a tömegek pártja — A most beterjesztett tervezetet a magam részéről olyan, elvileg elfogadható kompromisszumnak tekintem, amely alkalmas arra, hogy pártunk újjászületését, egy új típusú, új baloldali szocialista párt megalakítását szolgálja; oly módon, hogy ez a párt elhatárolja magát az elődpártunkban még meglévő sztálinista maradványoktól, elhatárolja magát a múlt hibáitól, és egyúttal az MSZMP haladó reformtörekvéseinek az örököse. Ez véleményem szerint a politikai lényege a régi párt és az új párt viszonyának Sp mondotta bevezetőben a párt elnöke. Az új párt létrehozása nagy jelentőségű a magyar demokrácia, az alkotmányosság és a szocializmus folytatólagossága szempontjából. A magyar demokráciának a fundamentuma a magyar társadalomban még nincs lerakva. Készülnek a törvények, még el kell fogadni azokat; s a törvények még nem jelentik az új demokratikus rendszer megvalósítását. Mögötte politikai erőnek kell állnia, mert a demokrácia nemcsak választás, nemcsak szavazócédula, hanem egy, a nép politikai támogatását élvező rendszer. Tapasztaltuk már az 50-es évek végén a negyedik Francia Köztársaság összeomlását, amely tökéletes többpártrendszerrel, tökéletes szavazómechanizmussal rendelkezett, mégis: politikailag összeomlott! S az egyébként konzervatív De Gaulle mentette meg a demokráciát. így vigyázzunk, így készüljünk a demokráciára! Ezt azért mondom, mert Magyarországon szocialista mozgalom, szocialista párt nélkül nem lehet megalapozott, fundamentális demokrácia. Es akik azt szeretnék, vagy öntudatlanul azt szolgálják, hogy az MSZMP után darabjaira széttöredezzen a szocialista mozgalom, azok nem a demokrácia szolgálatában állnak! A szocialista munkásság, a szövetkezeti parasztság, a szocialista és baloldali értelmiség nélkül nem fogjuk tudnlmegolda- ni az alkotmányozás nagy és nehéz történelmi feladatát! Megújuló párt vagy új típusú párt legyünk?—ez az elvi platform a vitát eldönti abban az értelemben, hogy új típusú, új párt mellett tesz hitet. Olyan progresszív, haladó történelmi lépés ez, amelyet minden szocialistának tiszta szívből támogatnia kell. Ez azt jelenti, hogy szakítunk — következetesen és végérvényesen — a hatalomgyakorlás proletárdiktatorikus módjával és ennek ideológiájával. Jelenti azt is, hogy a pártdemokráciát, a véleményszabadságot emeljük párttörvénnyé, és szakítunk a demokratikus centralizmus még meglévő maradványaival, abban a felfogásban, hogy a demokrácia szabadság — s ez a párton belül is így kell érvényesüljön. — Én nem szégyellem a Magyar Szocialista Munkáspárt nevet. Azt sem szégyellem, hogy tagja voltam eddig. Sokat töprengtem ezen. Szívemhez közel áll a szocialista párt név is; elvileg is helyeslem. Melyiket válasszam? Végül arra jutottam, ha reformernek vallom magam, s választanom kell a régi és az új között, én az újat választom, és ezt ajánlom, tisztelt elvtársak, önöknek is. Mitől kell elhatárolódnunk? Először is a szűkén vett és merev osztálypolitikától. Nem a munkásságtól és nem a parasztságtól! El kell határolódnunk természetesen azoktól, akik polgári párttá akarnák átalakítani az új szocialista pártot. Kérdezte tőlem Berecz János, hogy beleértem-e az új pártba a reformkommunistákat és a reformkommunizmust. Beleértem, és oda is tartoznak. Azt szeretném, ha Berecz János tollal, de nem fegyverrel a reformpártért harcolna tovább mint reformkommunista! Nyers Rezső a párt és a kormány viszonyáról szólva hangoztatta: — Azt remélem, hogy ez a kormány, nem alakul át független szakértői kormánnyá, hanem a pártunk kormánya lesz. S akkor nekünk, a Magyar Szocialista Pártnak — ha az leszünk -^támogatnunk kell a kormányt! Támogatnunk nehéz feladatai elvégzésében, a gazdasági megújulásban, reformokban és a stabilizációban is. De nem szabad visszatérnünk ahhoz a korábbi hibához, hogy a párt megpróbálja irányítani a kormányt. Annak önállónak kell lennie, s csak így lehet felelős. A párt a parlamenti képviselőin keresztül ellenőrizze, s a kormány a parlamentnek feleljen. Ha pedig cse*- kély lesz a parlamenti erőnk, akkor nem tudjuk majd a kormányt befolyásolni sem. Tehát egyetértek azzal, hogy kormánypárt legyünk — egy kis pontosítással. Elvi kérdésről van szó; arról ugyanis, hogy a párt nem a kormánynak a pártja. A párt a tömegeknek a pártja! És a tömegek érdekeit kell a kormánynak közvetítenie, ha kell, számonkémie. Nyers Rezső a párt és az ellenzék kapcsolatával foglalkozott ezután. Kijelentette: — El kell ismernünk azoknak a szűk demokratikus mozgalmaknak az érdemeit, amelyek már évek óta a demokráciát kérték számon korábbi pártunktól. A korábbi hibás politikai struktúrát két oldalról érte támadás: a demokratikus szocializmus oldaláról, a párton belüli reformerek oldaláról, de a polgári demokrácia oldaláról is. Ez az igazság, és ezt tartozunk beismerni. Útitársaknak kell lennünk a valóban demokratikus ellenzékkel, azzal, amely a demokráciának széles alapokat akar adni. Együtt kell haladni az alkotmányozásban még akkor is, ha a választásokon versengeni fogunk egymással. Tehát ápolni kell e demokratikus erőkkel az együttműködés lehetőségét, még akkor is, ha rövid távú, populáris érdekek folytán j ők most elhatárolják magukat tőlünk. Mi nem fogunk, nem is akarunk beleszólni egyetlen más pártnak a belső ügyeibe se. Mi nem akarunk vezetőségeket kreálni ott. De tisztelettel kérjük a többi pártokat és mozgalmakat, ők se akarják kinevezni kívülről a Magyar Szocialista Párt vezetését, meghatározni politikáját. — Nagyon fontos, hogy helyesen határozzuk meg helyünket a szocialista világmozgalomban — az állás- foglalás véleményem szerint alkalmas erre. Ezeket az alapelveket majd ki kell bontani, és világossá tenni külföldön is, itthon is. A reformot folytató kommunista pártokkal szövetségre kell törekednünk az együttműködés, a szolidaritás alapján. Ugyanakkor — ha talán egyeseknek korainak is tűnik = elvileg és hosszú távon a nemzetközi szocialista mozgalom demokratikus alapon történő újraegyesülését kell egyelőre távoli, de szép célként követnünk. És a szocialista pártokkal, szociáldemokrata pártokkal, a Szocialista Intemacio- náléval is ezen az alapon kell szerves kapcsolatba lépnünk. Nyers Rezső végezetül kijelentette: — Nehéz szülés után — ha a kongresszus elfogadja — most megszületik egy új, a szocializmus, a demokrácia szempontjából biztató erő. Ha olyan vezetőséget is találunk az élére, amely kellően homogén ahhoz, hogy cselekvőképes legyen, de kellően plurális ahhoz, hogy vitaképes és alkotóképes legyen, akkor jó vezetésünk lesz. * Ezután Berecz János kapott szót, aki támogatásáról biztosította Nyers Rezsőt, de ezzel együtt azt javasolta, hogy a párt jellegéről, nevéről szóló dokumentumról addig ne szavazzanak, amíg azt minden küldött írásban kézhez nem kapja, mert nagyjelentőségű kérdésről van szó. Ezt az ügyrendi indítványát a küldöttek döntő többsége megszavazta, ezért az elnöklő Horn Gyula ismét szünetet rendelt el.— Este 8 óra 20 perckor a kongresszus elsöprő többséggel, 159 ellenszavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadta a párt jellegéről szóló állásfoglalás-tervezetet. Ezzel megalakult a Magyar Szocialista Párt. /MTI)
