Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-07 / 237. szám
>v flSöü i))\l / AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 237. szám Ara: 5,30 Ft 1989. október 7., szombat Tisztelgés az aradi tizenhármak emléke előtt A tizenhárom aradi vértanú kivégzésének 140. évfordulója alkalmából tegnap országszerte megemlékezéseket tartottak. Budapesten a Magyar Hősök Emlékművénél elhelyezték koszorúikat az állami szervek, a pártok, a tömegszervezetek, az egyházak és az egyesületek képviselők Kecskeméten gyertyafényes megemlékezés volt az Aradi vértanúk terén. Az Aradon tervezett magyar koszorúzást a román vezetés — mint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk — meghiúsította. Csak annyit engedélyeztek, hogy a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete helyezzen el koszorút. Román részről nem vittek virágot az emlékműhöz, amelynek a megközelítését tegnap rendőri erőkkel tették lehetetlenné. Emellett az összegyűlt töhjbszáz főnyi tömeget az emlékmű körül megrendezett autóversennyel is akadályozták célja elérésében. Mihail Gorbacsov Berlinben • Mihail Gorbacsov október 6-áo megérkezett Berlinbe. Az SZKP KB főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnökét a berlin— schönefeldí repülőtéren Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az Államtanács elnöke üdvözölte. A legfontosabb, hogy maguk az állampolgárok döntsék el: hazájukban szükség van-e az átalakításra — jelentette ki pénteken Berlinben Mihail Gorbacsov, aki az ország vezetésének meghívására részt vesz az NDK megalapításának 40. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. Az SZKP KB főtitkára a fasizmus áldozatai emlékhelyének megkoszorúzása után válaszolt az újságírók kérdéseire. Szóba elegyedett a berliniekkel is. A peresztrojka és az NDK viszonyát firtató kérdésre a főtitkár leszögezte: „Ha mi kívülről érkező javaslatok alapján kezdtük volna el a magunk átalakítási folyamatát, nem pedig saját tapasztalatainkból és problémáinkból kiindulva, akkor nem sok értelme lett volna. A peresztrojka talán a legjelentősebb fordulópont a Szovjetunió történetében”. A következő kérdés azt firtatta, veszélyes-e az NDK-ban a jelenlegi helyzet? A szovjet államfő nemleges választ adott erre a kérdésre. „Nem gondolnám. A mi nehézségeinkkel összevetve össze sem hasonlíthatók az NDK gondjai. Mi már sok mindenhez hozzáfflgß Mr szoktunk, és tudjuk, hogyan védjük meg politikánkat. Veszélyek csak azokra leselkednek, akik nem tudják, miként válaszoljanak az élet által fölvetett kérdésekre. Akik az életből és a társadalomból merítenek ösztönzést, azoknak semmitől sem kell tartaniuk” — jelentette ki. Az NSZEP főtitkárához fűződő viszonyát úgy jellemezte, hogy az „jó, elvtársi, hosszú múltra tekint vissza.” Mihail Gorbacsov a továbbiakban a Szovjetunió szoros szövetségesének nevezte az NDK-t, és azt hangsúlyozta, hogy „közösen, összefogással meg fogjuk oldani az előttünk álló nehézségeket és feladatokat”., A szovjet vezetőt nagy lelkesedéssel, üdvrivalgással fogadó tömegből többen azt kiáltozták: „Gorbi, csak így tovább!”, „Gorbi, segíts rajtunk!”. —- Nem szabad nagyon elszomorodni, nem kell kétségbe esni! — válaszolta nekik a szovjet vezető. Már amikor más embercsoport felé vette az irányt, a civil ruhás biztonsági emberek igyekeztek gyorsan csendre inteni a Mihail Gorbacsovot éljenző, lelkesen tapsoló embereket. SZÜKSÉGES ÉS OKOS KOMPROMISSZUM A kecskeméti MDF támogatja a kerekasztal-megállapodásokat Az MDF kecskeméti szervezete csütörtök esti közgyűlésén határozatot hozott arról: üdvözlik és támogatják az MDF Országos Elnökségének azt a döntését, amely a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások záródokumentumának aláírásához vezetett. „A döntés bizonyítja — áll a határozatban —, hogy az,Elnökség átérezte a reá háruló történelmi felelősségét, s felismerte a demokráciába való békés átmenet érdekében hozandó, szükséges és okos kompromisszum lehetőségét”. A kecskeméti MDF-esek egyúttal arra is felszólították az országos vezetőséget, hogy az SZDSZ-szel és a Fidesszel kezdjenek tárgyalásokat „a szintén szükséges és lehetséges együttműködés érdekében”. í£c*kem ü 11989 OUT 7 A A „Demokrácia, jogállam, szocializmus” jelmondat jegyében péntek délelőtt megkezdte munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusa Budapesten. A párt 710 ezres tagságának képviseletére megválasztott 1279 szavazati jogú küldött közül 1256 foglalt helyet a Budapest Kongresszusi Központ Pátria-termében, hogy az MSZMP legfelső fórumának négynaposra tervezett tanácskozásán megvitassa és eldöntse a kormányzó párt belső életének, a társadalom iránt vállalt kötelezettségeinek legfontosabb kérdéseit. A hivatalos megnyitó a tervezett 8 óra 30 perchez képest némi késéssel, 9 óra 20 perckor hangzott el, mivel a csütörtöki esti előzetes vita eredményeként számos módosítás született a tanácskozás ügyrendjével kapcsolatban. A tanácskozás kezdetén Ormos Mária történészprofesszor, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja a szabadságharc 1849. október 6-an kivégzett mártírjaira emlékezett. Ormos Mária megemlékező szavai után Nyers Rezső pártelnök lépett a szónoki emelvényre. Köszöntötte a megjelenteket, s a sajtó nyilvánosságán keresztül a kongresszus munkája - iránt érdeklődő valamennyi honfitársát. A küldöttek egyperces néma felállással adóztak Kádár Jánosnak, az MSZMP egyik alapítójának, a párt volt elnökének emféke előtt, s megemlékeztek a magyar közélet, a munkásmozgalom közelmúltban elhunyt, kiemelkedő személyiségeiről. Nyers Rezső a küldöttekkel történt előzetes konzultációk alapján javasolta, hogy a megnyitó ülés elnöki tisztével Gönczi Jánost bízzák meg. Az indítványt a kongresszus elfogadta, így a tanácskozás irányítását ettől kezdve Gönczi János vette át. A levezető elnök mindenekelőtt a pártfórum munkájának zökkenőmentes lebonyolításához szükséges munkabizottságok vezetőinek személyére tett javaslatot. Ezt elfogadva a mandátumvizsgáló bizottság elnökévé Vas- tagh Pált, az ügyrendi bizottság elnökévé Kovács Lászlót választották meg. A mandátumvizsgáló bizottság elnöke beszámolt arról, hogy a megválasztott 1279 küldött közül a tanácskozáselső napjának reggelén 1256-an regisztráltattak magukat, tehát a kongresszus határozatképes. Bejelentette, hogy a területi küldöttcsoportokon kívül több platform szerinti csúport alakult: a népi demokratikus platformhoz 68, az összefogás az MSZMP megújításáért platformhoz 30, a platform az MSZMP-ért csoportosuláshoz 35, a reformszövetség- nez 464, a vidék esélyegyenlőségéért elnevezésű platformhoz 43, az ifjúságért platformhoz 26 küldött csatlakozott. Szervezik még az agrár- és élelmiszer-gazdasági platformot, amelyhez eddig 28-an jelezték csatlakozási szándékukat. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a kongresszus jóváhagyta. A kongresszus napirendjével kapcsolatban a küldöttek döntöttek arról, hogy a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság küldöttnek meg nem választott tagjai tanácskozási joggal vehessenek részt a kongresszus vitájában, viszont úgy foglaltak állást, hogy azokon az üléseken, amelyeket a kongresszus zártnak nyüvánít, csak a teljes jogú küldöttek lehessenek jelen. Ezt követően az ügyrendi bizottság elnöke, Kovács László számolt be arról, hogy a csütörtöki vitában megfo- galmázódott alternatív javaslatokat, szövegmódosító indítványokat a bizottság „átvezette” az új dokumentumba. A napi- és ügyrend feletti vita ebnek ellenére mintegy két órán át tartott, mert a különböző változatok elfogadtatására többször is meg kellett ismételni a szavazást. A kongresszus napirendjét a küldöttek egyhangúlag fogadták el. E szerint a tárgysorozat: a Központi Bizottság beszámolója; poitikai értékelés történelmi utunk tanulságairól, a párt programnyilatkozata; a párt alapszabálya; időszerű politikai kérdések, indítványok, fellebbviteli ügyek I a párt országos testületéinek és tisztségviselőinek megválasztása. A küldöttek úgy határoztak, hogy legalább 12 tagú küldöttcsoportokat i Wm. wmm ■Ml mmm mM /m a kongresszus ideje alatt is alakíthatnak, s azok saját alakuló létszámuk feléig funkcionálhatnak. Egyetértés volt abban, hogy a felszólalások ne legyenek hosszabbak 5 percnél. Vita bontakozott ki abban, hogy a Minisztertanács, a SZOT és a Demisz képviselői az általuk választott vitaszakaszban kapjanak-e felszólalási lehetőséget. A többség amellett voksolt, hogy indokolt 15 percet kapniok véleményük kifejtésére. A kongresszusi vita ütemezésének kérdésében véleménykülönbség mutatkozott. Csaknem ötszázan voksoltak amellett, hogy az első három napirendi pont szóbeli kiegészítésének elhangzása után tisztázzák a párt céljait, jellegét, programjának alaptételeit, működési elveit, s döntsenek a párt nevéről is. Szükségesnek ítélték, hogy már ebben az első vitaszakaszban fogadják el az országos vezető testületekre és tisztségviselőkre vonatkozó alapszabályt, válasszák meg az országos testületeket és tisztségviselőket. A küldöttek többsége a változat első felével szintén egyetértett, de amellett volt, hogy csak a második szakaszban vitassa meg és fogadja el a kongresszus a párt programnyilatkozatát és alapszabályát, ezt követően válasszák meg az országos testületeket és tisztségviselőket, majd a kongresszus harmadik szakaszában foglaljanak állást időszerű politikai kérdésekről, indítványokról, valamint a fellebbviteli ügyekről. A kongresszus résztvevői ezután arról döntöttek, hogy egy javaslat csak akkor válik határozattá a kongresszuson, amennyiben azt a szavazók több mint fele támogatja. A kongresszuson létrehozandó országos testületek és .tisztségviselők választásával kapcsolatban úgy foglaltak állást, hogy a pártelnököt egyéni, a további tisztségviselőket és elnökségi tagokat zárt listás jelöléssel válasz- . szák meg a küldöttek. Az elnök személyére a plenáris ülés nyüvánossága előtt tegyenek javaslatot, s a jelölőlistára kerüléshez a szavazatoknak több mint a felét kell elnyerni. A küldöttek elfogadták a kongresszus időrendjére, a kongresszus elnökségének tagjaira és a levezető elnökökre tett javaslatot, majd jóváhagyták a kongresszusi munkabizottságok vezetőinek listáját. A párt, programnyilatkozatát szerkesztő bizottságot Pozsgay Imre, az alapszabály-szerkesztőt Fejti György vezeti:' A személyi kérdéseket előkészítő bizottság vezetője Kovács Jenő, a kong- j resszusi ügyrendi bizottságé Kovács László, a mandátumvizsgálóé Vastagh Pál. a szavazatszámlálóé Gyu- ricsku Kálmán, a fellebbviteli bizottságé pedig Balogh Sándor lett. A pártvagyon helyzetével foglalkozó szakértői bizottságot Kovács Imre vezeti. A kongresszus szóvivői tisztét Barabás János és Major László tölti be. NYERS REZSŐ MEGNYITÓBESZÉDÉ B SÉMI «fc* A Központi Bizottság írásos beszámolója A Központi Bizottság beszámolója megkísérli a párt szempontjából meghatározó politikai folyamatok ösz- szefoglalását, s egyúttal felvázolja a megújulás rövid távú feladatait. A modellváltás első lépéseit összegző fejezet a tavaly májusi pártértekezlet óta eltelt időszak főbb belpolitikai, társadalmi és gazdasági változásait idézi fel. Emlékeztet a pártértekezlet központi gondolatára, miszerint: tényleges gazdasági fordulat nem érhető el a politikai intézményrendszer, s ezen belül a párt gyökeres reformja nélkül. A beszámoló megállapítja: az MSZMP vezetése a múlt kritikus értékelésével és egy új, korszerű szocializmust hirdető program megalkotásával próbálta cselekvési terét tágítani. Kitér ugyanakkor a dokumentum arra is, hogy a part különböző szintű vezető testületéi a politikai döntéseket a májusi pártértekezlet után is a tagság érdemi részvétele nélkül hozták. Hangsúlyozza továbbá, hogy a reform üteme a párttagság jelentős részét elbizonytalanította, s ez hozzájárult a vezetés és a párttagság közötti távolság növekedéséhez. Mindez a taglétszám csökkenésében is tetten érhető. , A beszámoló második fejezete a belpolitikai erőviszonyokat, a párt jelenlegi helyzetét foglalja össze. Felidézi az ellenzéki szervezetek létrejöttét, politikai térnyerését, a háromoldalú egyeztető tárgyalásokat, iUetve az ott született megáUapodásokat A párt újjászervezését taglaló harmadik fejezet alapvető célként jelöli meg a demokratikus szocializmusba való átmenetet, a szakítást a diktatórikus szocializmus maradványaival, a bürokratikus pártállammal. A beszámoló leszögezi: a megújuló MSZMP azoknak a munkásoknak, mezőgazdasági dolgozóknak és értelmiségieknek az érdekében kíván politizálm, akik teljesítményük alapján akarnak boldogulni. A kongresszuson Nyers Rezső pártelnök mondott megnyitóbeszédet. Emlékeztetett arra: a tavalyi párt- értekezlet óta nyilvánvalóvá vált, hogy hazánkban lezárult egy korszak, valami új kezdődött. Elkerülhetetlen, hogy a párt is számot vessen helyzetével, meghatározza, mit akar tenni az ország, a nemzet jövőjéért, mit kell tennie a szocializmusért, a mozgalom újjászületéséért. A szónok hangsúlyozta, hogy a politikai gondolkodás kiindulópontja csakis az lehet: mit akar a magyar nép, milyen törekvések összegeződ- nek egy mai formálódó közös akaratban. Rámutatott: a nép azt kívánja, hogy a politikusok és a gazdasági szakemberek vezessék ki az országot a gazdasági bizonytalanságból, s a mindennapi élet minősége javuljon. Széles körben helyeslik vagy elfogadják a piacgazdaság teljes körű kifejlesztését és a tulajdonreformot, de azzal a feltétellel, hogy a növekvő piaci haszonból a dolgozó tömegek is részesüljenek, a pénzügyi stabilizáció terheiből pedig ne többet, mint egy igazságos részt kelljen vállalniuk. Az állampolgári jogok szélesítését, egyértelmű kifejezését és alkotmányos garantálását akarja az ország népe — folytatta Nyers Rezső. Az emberek azt kívánják: a választáson alapuló demokrácia legyen Magyarországon, s nem fogadják el többé azt, hogy a választásoknak ne legyen következménye a kormányzás irányzatára, I a politikai felelősséget elhomályosító mechanizmus működjön. Az emberek többsége nyílt és tárgyilagos, elfogultságtól mentes múltértékelést kér számon az MSZMP-töl és a politikai élet más vezető tényezőitől is. Széles körű önkormányzatot igényel a magyar vidék népe, csakúgy, mint a főváros lakossága, s ezzel ösz- szekapcsolva jelentkezik az igény az (Folytatás a 2. oldalon) Az európai baloldal kialakulásának részeseként Megkezdődött jjl I j III 19
