Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-06 / 236. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. október 6. CSALÁD ÉS TÖRTÉNELEM Kutatási területe: Közép- és Kelet-Európa Kiküldetés Krakkóba A békés családi légkörben J ) felnőtt ifjú Révész László nemi tusakodás után választotta a jogi pályát. Jól tanult a református elemiben, majd a reáliskolában. Máig tisztelettel emlegeti hajdani iskolái emberséges légkörét. Kitűnő tornász lévén, gondolkodott a katonatiszti hivatáson. Tetszett a szép egyenruha, biztosra vette, hogy megfelel a fizikai követelményeknek, tovább sportolhat. Kicsit közelebbről megismerve e világot, letett korábbi elhatározásáról. f A szikrai menedék. • Fiai társaságában. Révész László mcHett $áiulofckő zé pü tt J s tvá n, v c le,, szemben a legidősebb, László. Egyik rokona hatására fordult figyelme a jogtörténethez, a nemzetközi joghoz. Egyetemi tanulmányainak befejezése után ezért tanult lengyelül, ezért határozta el a két szomszédos nép (jogtörténetének összehasonlító kutatását. Miután Szegeden doktorált, ösztöndíjjal Krakkóban dolgozott. A háború miatt jött haza. 1940 márciusáig édesapja ügyvédi irodájában dolgozott, majd a tudományos céljai eléréséhez alkalmasabbnak látszó állást vállalt az Országgyűlési Könyvtárban. Végül is szerencsésen megúszta a második világháborút, bár veszélyes helyzetekbe került. Tudta, hogy családja bajba kerülhet a német megszállás után, hiszem közeli kapcsolatban voltak Tildyvel, Bajcsy-Zsilinszkyvel. A szülővárosából a németeket kiverő szovjet csapatok egyik őrjárata is gyanúsnak találta a Kárpátaljáról hazagyalogló fiatalembert, kémnek nézték, veszélyben forgott az élete. Mivel oroszul, csehül és lengyelül beszélt, tolmá- csi feladatokat is vállalt. Közben folytatta tudományos munkáját, ennek köszönhetően nevezték ki a jogakadémia jogtörténeti tanszékére. Főként egyházjoggal foglalkozott. A munka éltető eleme volt, mindig újabb és újabb feladatokat tűzött maga elé, be-bejárt a kecskeméti levéltárba. A szláv—magyar kapcsolatok esetleges itteni dokumentumait kereste, de közben fölfigyelt Kecskemét sajátos szabadságküzdelmeire, demokratikus hagyományaira. Ennek az érdeklődésnek, ifjú dr. Révész László problémaérzékenységének, rendszerező, a törvényszerűségek, az összefüggések feltárására alkalmas munkamódszerének, bámulatos forrásismereteinek köszönhető a Kecskemét harca a beköltözött nemesekkel a 18—19. században című pompás tanulmánya. Ezt a Magyar Tudományos Akadémia második osztályán, 1948. november 15-én olvasta föl. Nyomtatásban a Kiskunság kiskönyvtára 2. számaként 1956 tavaszán adták ki szülővárosában. 'nM£s> < j i rj g | wtéirfí'Zfyi' íf&jWfrR | |p||§ ||||i hogy elhagyja Magyarországot, amikor volt tanítványai figyelmeztették, olyan bűnökkel vádolják, amelyekért ki is végezhetik, még akkor is, ha sántítana a bizonyítás. Menjen, amíg lehet, tanácsolták. Jugoszlávia felé távozott 1957 januárjában. Ma is azt mondja, ha tudta volna, hogy nem kap öt évnél többet,' maradt volna. A hiedelmekkel ellentétben nem várta terülj asztalkám Nyugaton. Időnként borzasztó körülmények között tengődött kisfiával. 1962-ben oktathatott ismét egyetemen. Az anyagi gondok is sok munkára késztették. Több uni- versitáson dolgozott. A kelet-európai jogrendszerről tartott előadásai, 1958-tól megjelenő publikációi szakmai körökben egyre ismertebbé tették nevét. A professzort Zürichben és Bemben egyaránt szerették diákjai, mindig bízott a fiatalokban, talán azért is vállalta ama zászlólo- bogtatós, golyózáporos őszön, amit vállalt. Nyelvtudását, személyes tapasztalatait, széles körű ismereteit, elemző készségét a hatvanas évektől a berni Kelet-európai Intézetben is kamatoztathatta. Eddig 38 (!) önálló kötete jelent meg. Egyiket-másikat több nyelvre is lefordították. Legtöbb munkája már elfogyott, ami tudományos munkák esetében nem csekélység. Az utóbbi években, ha lehet, még nőtt az érdeklődés politológiai, jogelméleti, jogtörténeti kutatásai iránt, mert napi politikai kérdésekké váltak az általa egy-két évtizeddel korábban jelzett ellentmondások, fejlődési rendellenességek, fölismert szükségszerűségek, vagy a már elért eredmények mikénti megtartásának lehetőségei. Az Akadémián Kecskemétről A kitűnő tanulmány először állapította meg Kecskemétről, hogy a tárgyalt időszakban „alig akad Magyar- országon olyan mezőváros, melyben a tőkés gazdálkodás annyira előrehaladt volna a 19. század végére, mint Kecskeméten. Ezért dicsérendő a tanácsnak, a nemesek minden kiváltságát elutasító magatartása. Ha ugyanis engedett volna a nemesek szeparációs követelésének, vagy a possessionatusok (birtokos nemesek) feldarabolási követelésének, ez a fejlődés rögtön derékba tört volna”. Kecskemét szempontjából mindenképpen sajnálatos, hogy a jogi oktatás átszervezése, a jogakadémia megszűntetése miatt a fővárosba került 1949-ben ifjú Révész László. A jogtörténeti tanszékre nevezték ki. Nemhogy önálló asztala, de még széke sem volt. Nyilván nem őt, a rábízott tudományágat, az egyházjogot mellőzték. Publikációs nehézségei is voltak, finoman szólva. Tardy Lajos fordítói irodájában talált mellékes elfoglaltságot. Szilárd elveinek, tudományos tekintélyének köszönhette, hogy 1956 őszén áz egyetemi forradalmi bizottság vezetőjének kérték föl, noha ő a legcsekélyebb mértékben sem törekedett politikai karrierre. Tette, amit meggyőződése, szíve diktált. Jól tudta, hogy ebben a térségben csak demokratikus kibontakozás ad esélyt arra, hogy az új évezredben is lépést tarthassunk a világgal. Életveszélyben A szovjet csapatok bevonulása után tisztában volt azzal, hogy a bosszúért lihegő hatalom megbünteti, talál indokokat meghurcolásához. Csak akkor határozta el, Világnyelveken olvasható Hasznukra vált volna — például — a Révész László által is alkalmazott nyugati szóhasználattal keleti tömbnek nevezett országokban, ha az illetékesek elgondolkodtak volna az 1963-ban kiadott Bérlő és lakás a Keleti Blokkban, Lakásgazdálkodás és lakástörvények a Szovjetunióban és a satelitállamokban című munkájának megállapításán. Több kiadásban került az olvasókhoz az Ideológia és gyakorlat a szovjet kül- és belpolitikában. Kifejtette a Szovjetunió Afrika-politikájával, a keleteurópai sajtóval, a marxizmus—leninizmus terminológiájával kapcsolatos nézeteit. 1971-bén adták ki a Szovjetunió kisebbségi politikájával, gondjaival foglalkozó monográfiáját. (Nép 100 nemzetiségből.) Reménytelen vállalkozás tudományos munkásságának akár vázlatos áttekintése (publikációinak száma meghaladja a háromszázat). Sajnálatos, hogy külföldön írt munkái közül egyetlen egy sem található a megyei könyvtár helyi gyűjteményében, de talán pótolható valamelyest a mulasztás. Nyilván alaposabb tanulmányozás találhatna esetleg téves, vagy sokak számára vitatható, netán túlhaladott állításokat, nézeteket, következtetéseket az Őz utcából indult magyar tudós terjedelemre is tekintélyt parancsoló munkásságában, de így is nyilvánvaló: kevesen tárták föl ennyire meggyőzően a szocializmus ígéretes eszméit lejárató pártállamok korszerűtlenségét, embertelenségeit, a térség elmaradottságát, mint a fiatal kora óta demokrata dr. Révész László. Heltai Nándor A MŰHELYBEN CSAK A TELJESÍTMÉNY SZÁMÍT A győztes szakoktató akar lenni A lapmegmunkáló nagy gépháza a Bácska Bútoripari Vállalat egyik legzajosabb üzeme. Oldalt egy új gépsorból ütemesen kellemetlen, visító hangok törnek elő, az előtérben csiszológépek sziszegnek, fentről az elszívók mély brummogása hallik. Szekrények ajtóit, oldallapjait szabják méretre és megcsiszolják a lapok éleit. Ebben a műhelyben dolgozik Gonda János, aki megnyerte a bútorasztalos-szakmában a „Szakma Kiváló tanulója” országos versenyét. A nyúlánk, tizenhét esztendős csátal- jai fiatalember ezúttal felső marógépen dolgozik. Apró, igen gyors fordulatú masina ez, amellyel a fenyőszekrények fogantyúját alakítja ki. A sajátos alakú szármaró kés percenként 23-24 ezret fordulva pillanatok alatt „kivágja” a kívánt formát. Veszélyes, nagy pontosságot igénylő munka ez. Ezért nem is zavarom Gonda Jánost, amíg ő maga le nem állítja a gépet. Az üzemből egy irodába húzódunk a zaj elől, beszélgetni. Elsősorban arra vagyok kíváncsi, hogyan sikerült a beilleszkedés a nyertesnek új munkahelyére; hogyan fogadták a kollégák a szép eredmény hírét. — Legtöbben nem is tudják — hangzik a meglepő válasz —, néhányan talán hallották a műhelyben, hogy nyert egy Gonda nevű srác egy versenyt, de csak kevesen ismernek név szerint. Gonda János mindenesetre szívesen emlékszik vissza a Tatabányán rendezett versenyre, a sikerre. Felidézi az előzményeket is. Azt, hogy eleinte nem bízott magában, de Haász Antal, a szakoktatója rábeszélte az indulásra, majd igen sokat segített a gyakorlati, elméleti felkészülésben. Aztán jött a döntő, ahol nyert. Amikor hazajött, az iskolában felajánlották neki, hogy vagy egyből kitöltik a szakmunkásbizonyítványát, és akkor nyolc napon belül munkába kell állnia, vagy tanulóviszonyban marad. Ő ez utóbbit választotta, s így nyert három hónap szabadságot. — Augusztus közepén a többi frissen felszabadult tanulótársammal együtt álltam munkába — mondja —, a-kollégák befogadtak rövid idő alatt. — Nem gratulált a műhelyben az idősebb munkatársak közül senki?— erőltettem ismét az első kérdést. — Az oktatóm persze nagyon örült és a gyár vezetői is gratuláltak nekem, de az üzemben nem emlékszem ilyesmire. Ám azt hiszem, ez nem is fontos. Miért? — A műhelyben a régi dicsőségekből nem lehet megélni. Itt nem a szöveg számít, hanem a teljesítmény. Az idősebb szakik számára az oklevelem legfeljebb egy díszes papír. De ha a munkapadnál megállóm a helyem, azt elismerik. Tudom, hogy az igazi bizonyítás csak ezután következik. Érett, megfontolt megfogalmazás. Ez a fiatalember tisztában van jelenlegi helyzetével. De mik a további tervei? — A szakmunkástanuló-iskola elvégzése után rögtön elkezdtem a szakközép- iskolát. Hetente két délután matematikát, kémiát, fizikát, magyart és történelmet tanulok. Le szeretnék érettségizni, hogy technikusi minősítést szerezhessek. Gonda János minél többet meg akar ismerni a szakmájából, s oktatni a fiatalokat. Átadni a megszerzett tudást. Gaál Béla A Maecenas Kiadó újdonságai Szentmihályi Szabó Péter csaknem húsz évvel ezelőtt egyszer már befejezte Anti-regényét. De mert eddig nem talált kiadót ' »"'megjelentetéséhez, eljátszott írásával: az oldalakat a közepén mépSfezté,' a 'lapok1 áTsó térfelén vitába szállt húsz évvel fiatalabb Szent Antaléval... felül a regény, alul a 20 évvel később írt kommentárok. A főhőst Szent Antalnak hívják (a vezetéknév korábban Szente volt), az Antalból az Anti lett, s született a könyv címe. Anti nyári nevelési gyakorlatra érkezik egy kisváros gyermektáborába. A tábor alaphangulata idézi a 60-as éveket, az ötvenes évek szörnyűségeit még közelről szemlélő embert, a kort, a konszolidáció lassan teret kapó légkörét. A kötet végén a szerző összegzi mondandóját: „Nekem fontos volt, hogy megírhattam..., hogy nyomtatásbaű megörökí- tődik. Gyöngeségek, gyávaságok története. Mindegy. Olvasom, hogy Magyarország 1988- as életszínvonala az 1973-asra esett vissza. Nemsokára elérjük a hatvanas éveket, aztán az ötvenes évek közepét. És akkor... újra kezdjük, és jobban csináljuk majd. Jobban kell csinálnunk”. (A modernkedéstől — á kettős oldalaktól — irtózok izgalmas, kerek, olvasmányos korszakidéző prózát találnak e kötetben, ha a lapalji kommentárokat nem is olvassák hozzá.) Natan Ejdelmann, a szépírótörténész arra vállalkozott a Forradalom? Fölülről? című írásával, hogy leltárba vegye az óröfómúlf fölülről 'őrőVokált' reformjait, parancsba adott forradalmait. Lendületes történelmi útikalauza választ adhat a mind- annyiónkat izgató sorskérdésekre: van jövője a peresztrojkának? Tartós vagy tünékeny állapot a glasznoszty kora Kelet-Európá- ban? Gorbacsov személyén áll vagy bukik a régió sorsa? A tanulmányok összegyűjtve először most, Magyarországon jelentek meg. Az összefoglalót a szerző így fogalmazta: „A XVI. századtól kezdve az orosz történelemben többször felmerült az európai, illetve az ázsiai út alternatívája ... sajnos gyakran győzedelmeskedett a robot és az önkényuralom ... mind történelmi tragédiát jelentett a nép és az ország számára. Százezer, néha több millió ember életét követelte . ...az újabb hatalmas kísérlet a szemünk láttára folyik ... Ha, ne adj Isten nem sikerül, és újabb tizenöt—húszéves stagnálás vár ránk, az ország az olyan, átalakulásra képtelenné vált hatalmas birodalmak sorsára jut, mint az oszmán birodalom ... Hiszünk benne, hogy sikerülni fog — más már nem maradt számunkra. Thea Beckman Hollandia talán legnépszerűbb írónője; hazánkban elsősorban az 1986-ban megjelent Keresztes hadjárat című1 történelmi regénye -révén'ismert (e kötetért kapta az Európa legjobb történelmi' regényé díjat). A most megjelent Amazonkirályfi című munkája idősebbnek és fiatalabbnak egyaránt kellemes szórakozást ígér. Egy nemlétező világba repít. A Harmadik Világháború három nap után véget ért, elképzelhetetlen pusztítást végzett az atom. Az emberek milliárdjai meghaltak, földrészek tűntek el, s ami mégis megmaradt, nagyon megváltozott (pl. a Földnek a Naphoz viszonyított szöge módosult, ennek következtében változott az éghajlat stb.) Az új világban - valahol Grönland helyén — egy nők irányította birodalom szerveződött, egy érzékenyebb, értelmesebb, együttműködőbb kis világ, ahol béke van. Ezt a békét egy hajó zavarja meg, tudós férfi vezette hódító férfiakkal száll szembe a gyengjébb nem vezette társadalom. Fantasztikus történet, idilli szerelmek, izgalmas kalandok, lírai részletek, gördülékeny stílus, eseménydús cselekmény. Nem véletlenül világhírű az Amazonkirályfi című kötet! k. m.
