Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-06 / 236. szám

1989. október 6. • PETŐFI NÉPE • 5 Őszi levéltöredék „Ha a szeptember el nem ért volna, futnék a nyárban megbokrosodva . ..” (Rajfai Sarolta)- Tudod, azon a napon éppen ügyeletes voltam a kollégiumban, és amikor es­te bekapcsoltam a televízi­ót... „ma, szeptember 20- án, Raffai Sarolta iró, peda­gógus, közéleti ember, életé­nek qtvenkilencedik évé­ben ...” Moccanni sem tudtam, mindig lebénít a visszavon­hatatlan. Utána meg valami lázas, égető kényszert érez­tem, hogy körém gyűjtsem a százhuszonnégy gyereket és megosszam, elmondjam azt a torokszorító valamit... De félbemaradt a szándék, mert egyre nyomasztóbban sűrűsödött bennem a kér­dés: vajon a középiskolai tananyagban nem szereplő írót-költőt ismerik-e eléggé a diákjaink? Tudják-e a ka­locsai kislányok, hogy ki volt a Malom utca lakója? Olvasták-e gyerekeink a közéleti Raffai Saroltáról szóló újságcikkeket, vagy az „Egyszál magam”, a „Mor­zsahegyek” és más regények történetét? Ültek-e tévé előtt vagy színházban a Raffai- drámák bemutatóin? Hal- lottak-e a Petőfi Irodalmi Múzeum rendhagyó iroda­lomóráiról, ahol az igazgató Raffai mesélt a bácskai diá­koknak? Felfedezték-e ma­guknak a Raffai-verseket, például azt, amelynek né­hány sora mindig megdo­bogtatja a tenni vágyó fiata­lok szívét: „Nem hiszek az útszélen állók nyugalmá­ba^^' derűjében.,, Oktalan tenni, elsietve, méltóbb, mint csupán lenni tétlen, ön­magunktól is elítélten.” Kedves Te, akinek ezt az őszi levelet írom, szeretném, ha tudnád, hogy én is tu­dom: sokféle mulasztás ter­he alatt roskadozunk, ame­lyekre mégsem lehet ment­ség a jelen zűrzavaros és ri- koltozó világa, ahol alig hal­lani a tiszta szót! így hát ar­ra fogok törekedni — és le­het ez szent fogadalomtétel is —, hogy a mi bajai diákja­ink, felnövekvő nemzedé­künk ismerje meg Raffai Sa­rolta gondolatait, betűhe­gyekbe zárt igazságát, min­dig az emberséges emberért való indulatos harcát. Azt a kristálytiszta, d^rűs és szóki­mondó kiáltást, amely egész életét áthatotta, még akkor is, ha néha egyszál magára maradt. Talán nem pontos az idé­zet, de akkor is, évtizedek távlatából bennem lüktet a verssor: „Kölcsönszíwel, kölcsönszájjal, más hitével nem lehet. Sajgó csonkon, agyonkékült gumók torzsán térdelek.” Kölcsönszíwel, más hitével ma sem lehet. Olyan ez a mostani vilá­gunk, mint egy antenna nél­küli rádió. Minden adó be­jön, minden hang megüti fü­lünket, csak hát zavarosan. A fiataloknak a legnehe­zebb. Na és mi? „Túl a dele- lőn?” Mondhatjuk-e Raffai Saroltával: „Fordulj meg. Fordulj. Hátunk védtelen. Nem ámulunk az ismeretle­nen — nincs többé titok, hát ne félts már, s ne félj.” Manapság, ha valaki nem csalt, nem lopott eleget, vagy valami olyan dologban -hitt'évtizedekig^ ami: hifcetóti vesztett lett és már nem illik benne hinni-, arra" joggal mondják egyesek, hogy bo­lond. Vállalva a szó aláza­tát, utoljára is csak Raffai Saroltát idézem: „így van-e? — Elhull madártoll, madárka, értük a vén föld szivet nem repeszt. Csak a bolond, s a költő mulatsága hogy vénhedten is folyton újrakezd. A bolond, meg a költő gödre szélén elgyötört bár: aggastyán-kamasz. Ha szólni tudna még, hát szólna: Élmény. Születni, múlni csaknem ugyanaz.” Bárdos Éva Hogyan látja a Kisgazdapárt? Tizenegy platform van az MSZMP-n belül — adta hírül az egyik délutáni napilap, felsorolva a közel egy tucat frakció, szövetség, mozgalom elnevezését, irányát. A Kisgazdapártban egy szerény polgári tagozat újította fel tevékenységét. Pontosan akkor, amikor a háromoldalú tárgyalásokon a felek elfogadták államunk jellegének a meghatározásánál a polgári demokratikus értékek érvé­nyesülését is. Nos, az ezen a párton belül szerveződők a felújított tagozatban — ahogyan azt meghirdették - ezeket az értékeket kívánják hangsúlyosan védeni. Egykori nagy pártbeli elődökre is történik hivatkozás. Elsősorban a még Amerikában élő Varga Béla hajdani házelnőkre, azután Dcssewffy Gyulá­ra, Sulyok Dezsőre, Csorba Jánosra és Pfeiffer Zoltánra, A tagozat elhatárolta magát az egykori kollaboránsoktól, Ortutaytól és társaitól. Kis hírecskékböi ; úgy tűnik, hogy még ez a szerény tagozat is felborzolta a Kisgazdapárt egyes vezetőinek kedélyeit. Pedig nyilatkozatukban az ideiglenes ügyvivők határo­zottan hitet tesznek a pártegység mellett. Hiába, igazolódik a tapasztalat, hogy minden új vagy akár újjászerveződő mozgalom sokkal türelmetlenebb, mint a régi... Persze a Kisgazdapárt polgárt tagozata ettől még végzi majd munká­ját a párt legfelsőbb vezetésének megelégedésére, a néhány türelmetlen meg előbb-utóbb csak megnyugszik. Nem paktum — érdekazonosság Az MSZMP kormányzó párt. Hogyan alakul belső helyzete? Egységes marad-e, ha nem, hány részre tagolódik? Ez ma a kérdések kérdése. Ez nagyban befolyásolja a felgyorsult politikai egyeztető tárgyalások kimenetelét. Nehéz jósolni. Az azonban szin te bizonyosra vehető, hogy a párt atomízálása nem következik be. Két lehetőség a legkézenfekvőbb. Az egyik az, hogy megmarad az egység, de leválik a szélsőbal. Ribánszky, a Münnich Ferenc Társaság nagy része, meg még néhány proletárdiktatúrás, A másik variáció szerint az ezután megmaradó párt tovább bomlik két részre. Az égjük vezér­alakja Nyers Rezső, a másiké Pozsgay Imre lenne. Talán az utóbbi pártcsírája a Demokratikus Magyarországért Mozgalom? Minden valószínűség szerint Az ilyen szétválás elemzése már elvezet a köztársasági elnöki intézményhez, illetve az elnök megválasztásához. Az intézmény bevezetésében a háromoldalú tárgyalásokon már megállapodás van. Keményen nyitott azonban a hogyan és a mikor kérdése. Az EKA — így a Kisgazdapárt is * közvetett, tehát az újonnan megválasz­tott parlament általi választást kíván. Az MSZMP közvetlent, mégpedig mi­előbb. Már az időpontot is tudni vélik a jóiértesültek: 1989. november 26., vasárnap! Kik lesznek a jelöltek? Vajon megmarad-e egyedüli MSZMP-jelőlt- nek Pozsgay Imre akkor is, ha nagy szétválás lesz? Azt hiszem, igen. Talán a szétválás mellékterméke lehetne, hogy ez esetben nem az MSZMP, vagy közvetlen jogutódja által egyedül támogatott, de mégis balközép elnök jelen­hetne meg a lakosság előtt Vajon megszerezné a többséget? A mai képlékeny helyzetben nehéz jósolni. Különösen, ha számba vesszük még az egyéb jelölt­jelölteket is. Hallani arról, hogy az MSZMP nagy szétválása esetén az utódpár­ti státusra pályázó párt már nem támogatná Pozsgayt De vajon kit? Nyers Rezsőt? Több lenne az esélye? Ki tudja? Van-e jelölt az ellenzék körében? Nevek bukkannak fel. Először a fiatal Rajk Lászlóét lehetett hallani. Apja mártírhalála az egyik, a koncepciós pereket is előkészítő belügyminiszter a másik serpenyőben. A mérleg nyelve: maga a fiú, hosszú éveken át kitűnt töretlen demokráciáért küzdő politizálásával, szerény, megnyerő modorával. Találgatják Mécs Imre elnökjelöltségét is. Bátor forra­dalmár volt 56-ban. A bitófa árnyékában áHt és csupán kegyelem méntette át az életfogytigianra ítéltek közé. Az utóbbi hetekben kibontakozott egy új pOHtikarareél- is; Art talHózsef. A tudós professzor azOivc&törtfeneti Múzeum főigazgatója. -Egyaránt otthonos<a történelemben, jogban, közigazgatásban, de nem téved el a közgazdasági kérdésekben sem. Humán műveltsége imponá­ló, okos, nem elvtelen kompromisszumkészsége még az ellenfelet is megragad­ja. A háromoldalú tárgyalások igazi politikai felfedezettje. Nem csodálkoznék, ha akár öt párt (MDF, Kisgazdapárt, Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Néppárt, Bajcsy-Zsilinszky Társaság) közös jelöltje lenne a magas közjogi méltóságra. A szabad demokraták persze most felszisszennek. Valamiféle paktumot sejtenek. Pedig ilyen paktum nincsen! De van programok közötti hasonlóság, érdekazonosság, kérdések hasonló megközelítése, azután tradíció is. Nos, mindezek kialakíthatnak az elnökválasztásra egy markáns közös platformot. Aztán nem is ártana — legalábbis perspektivikusan — ha a nagy politikai differenciálódás után megkezdődne áz integrálódás... A választások nagy tétje A köztársaságielnök-választás után a magyar népnek még kétszer kell az urnákhoz járulnia. Napjaink nagy találgatása: vajon mikor? A Kisgazdapárt már többször hangsúlyozta, hogy saját szervezettségi szint­je, ereje, a tömegekbe vetett bizalom miatt elfogadnak egy decemberi válasz­tást is, igen ám, — mondtuk — de korrektebb, ha másoknak is van kellő felkészülési ideje. A napok azonban telnek, a politikai élet zajlik, az emberek mind fásultabbá válnak. A hirtelen jött politikai szabadságból — vagy annak csak látszatából sokat kóstolt a magyar. Elfáradt. Ha sokáig tart ez a választá­si kampány — mert benne vagyunk ám már javából —* kevesen lesznek az urnáknál és akkor mennyivel lesz hitelesebb az új parlament a réginél? Azután itt a nehéz gazdasági helyzet, a külföld várakozása. A már-már kormányozha- íatlanság. Azt hiszem, bűn lenne sokáig várni a választásokkal. Ezért lehet egyetérteni Nyers Rezsővel, aki a Cörriere Della Serának úgy fogalmazott, hogy a parlamenti választásokat még az év végén vagy a jövő év elején célszerű megtartani. Mi a teendő addig? Az alkotmány módosítása majdnem szöveg­szerűen készen van. Vajúdtak a hegyek, de nem kisegér született, amikor megfogalmazódott a Magyar Köztársaság (nem népköztársaság) jellegének meghatározása. Hadd írjam ide ezeket a veretes, történelmi szavakat: A Ma­gyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben a polgári de­mokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek.” Most sokan, nem könnyű gazdasági helyzetükben, az élet rohanó tempójában, álgondok sokasága között talán úgy fogalmaznak, hogy mit adnak ezért a szövegért a közértben. Ott semmit. De magyar valóságunkban, nemzeti pers­pektívánkban nagyon sokat. A szabadság fényes hajnalhasadását. Azét a szabadságét, amelynek hiánya miatt a demokratikusnak nevezett Németor­szágból emberek, főleg fiatalok tízezrei hagyják el hazájukat, otthonukat, vagyonukat, egzisztenciájukat. Egy országból menekülnek, ahol az anyagi körülmények jobbak, mint nálunk. Van lakás, olcsó az élelmiszer, nincsen infláció. Jobb a lét és mégsem határozza meg a tudatot, mert az emberek mennek, hosszú, hosszú sorokban határsorompókon keresztül nyugati testvéreikhez, akiknél azt kapják, amiben mi is reménykedünk az alkotmány új szövegezése nyomán — a szabadságot. Azért akad még vitás kérdés a sarkalatosak között. Például az alkotmánybí­rák megválasztásának időpontja. A pártok gazdálkodásáról szóló törvényben a pártvagyon kérdése. Az MSZMP itt merevnek tűnik, pedig vagyonának döntő részéhez a pártállámstátus következményeként jutott, amelyet most saját maga is felszámolni kíván. Több következetesség lenne elvárható itt az uralmon levő párttól. Várják az erkölcsi megújulást Allergikus kérdés a munkahelyi pártszerveződés is. Ki a politikával a mun­kahelyekről! — hangzik a harsány, de józan jelmondat. Az ellenzék alig tudna ettől a követeléstől elállni. A Kisgazdapárt már tudott volna nem egy munka­helyen szervezetet alakítani, de nem tette, mert úgy véli, hogy a munkahely munkaidő után se legyen politikai csaták színtere. Sok helyen -—több műszak­nál, rugalmas munkaidőnél! —el sem különíthető élesen a munkaidő. Az egyik ember munkaidőben van, a másik nem. Hogyan lesz ez? A válasz aligha lehet megnyugtató, ha a politika nem vonul ki a munkahelyekről. Hasonló kényes kérdés a munkásőrség. Fenntartása —- bármilyen formában is — csak irritálja a közvéleményt. 1956. november 4-ének terméke ez a szervezet. Ezt a napot pedig sem az ellenzék, de joggal vélhető, hogy az ország lakosságának döntő többsége sem vállalja. Joggal nem azonosulhat akkor a nap termékeként létrejött fegyveres szervezettel. Semmilyen, akár a legrafináltabb módon törté­nő bújtatás formájában sem. A sarkalatosak közül a Btk. és a büntető eljárás módosításán kívül talán a választási törvény az, amely szinte készen van. Tehát jöhetnek a választások? Nehéz szívvel, de azt kell válaszolni, hogy igen. És az eredmény? Politikusok, szociológusok, közvélemény-kutatók keresik a választ Ne bocsátkozzunk jóslásokba. Talán elég lesz annyival megelégedni, hogy valószínűleg csalódnak azok, akik az MSZMP-nek vagy utódpártjainak megsemmisítő vereségével számolnak. A náluk jelentkező ifjú törökök több­nyire mentesek a múlt bűneitől, bár mégis vezekelniük kell. Ez sok-sok* szava­zatban jelentkezik majd. Az ellenzék egyik szárnya számára Budapest, a másikéra a vidék szavazói gyakorolják a döntő hatást Budapesten a szabad demokraták jelentkeznek. Vidéken hétről hétre erősödik az egykori nagy párt, a Független Kisgazdapárt. Gombamódra önszervező módon gyarapodik tagsága. A középutas, higgadt, bölcs magyar gazdálkodó mögéjük sorakozik fel. Büszke 56-ra, de ma nem akarja szétlövetni takaros portáját, nem kíván ebben a században egy újabb forradalmat. Szabadulni akar azonban a levitézlett tanácselnököktől, a téesz- elnököktől, sokuk a föld igazi tulajdonosai szeretnének lenni, várják az erköl­csi megújulást és őszintén hiszik, hogy a hármas jelszó: az Isten, Haza, Család az, amely kivezeti ezt a nemzetet a legnagyobb válságból — az erkölcsiből. Ha a kisgazdák vezetői méltók lesznek ennek a hármas jelszónak igazi tartalmához, akkor várhatóan a Független Kisgazdapárt lesz az a magyar középpárt, amely köré a hasonló és jelenleg még máshol tapogatózó ellenzéki erők csoportosulhatnak. (MTI-Press) dr. Boros Imre a Független Kisgazdapárt főügyésze * KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK: I I KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig '---------I lart, szombaton, vasárnap é s ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hét­köznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri u. 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosz­tika. Gyerekeknek: Kecskemét, Izsáki u. 5. C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit munkaszüneti napokon a kecske­méti kórház említett két épületében lát­ják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25), Szabadszállás, Fülöpszál-’ lás, Soltszentimre: Szabadszállás, köz­ponti rendelő (T.: 53-324), Kunszent­miklós: Kunszentmiklós, központi ren­delő (T.: 51-222), Dunavecse, Szalk- szentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75), Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173): Ke­rekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Mánya I. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. (T.: 71-101); Lakitelek: dr. Debre- czeni J. (Lakitelek, Széchenyi krt. 72. T.: 42-005); Izsák: dr. Rigó Zsolt (Izsák, Kossuth tér 6. T.: 74-190); Ti- szaalpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár, Im­re tér 18. T.: 44-162). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a bajai kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el (Pokomy u. T.: 11-244), itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, ne­mesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kun­bajai, csikériai, madarasi, katymári la­kosokat látják el (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet, Kiskőrös, Petőfi Tér 12. Az ügyelet ide­jén ellátják a kiskőrösi, akasztói, csen­gődi, tabdi és kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-575): Soltvadkert: köz­ponti rendelő (T.: 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-360). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a köz­ponti ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és a szentkirályi be­tegeket látják el (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy, Miske, Ordas, Dunaszent- benedek, Öregcsertő-Csoma, Szak­mán Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 234. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. A rendelőintézetben munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér H T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Kákonyi A. (Harta, Semmelweis tér 1. T.: 33). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mel­lék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis­szállást pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskun­majsa, központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Rém, Borota, Kélesha- lom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88), Kelebia, Tompa: dr. Máriási K. (Tompa, Attila u. 79.) GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárástól hétfő reggelig a következő gyógy­szertárak tartanak ügyele­tét: Kecskemét: Szabadság tér 1.; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsal­más: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.; Jánoshalma: Békeu. 1/A; Kalocsa: Széchenyi-lakótelep; Kiskő­rös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskumajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvad­kert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15.; Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉT ÁLLAT­KÓRHÁZ: folyamatosan működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­retnie: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.), Nemesnádudvar, Sü- kösd, Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa u. 149. T.: 34), Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: ifj. dr. Tá­las L. (Gara, Kossuth L. u. 65/B), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Sz. Tóth I, (Felsőszentiván, Jókai u. 25.), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I. (Bácsborsód, Dózsa u. 13.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Gyenis J. (Herceg- szántó, Bem J. u. 44/A.) KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Kovácsffy Cs. (Kalocsa, Új­helyi u. 2.), Tass, Szalkszentmárton: dr. Tiringer A. (Szalkszentmárton, Rá­kóczi u. 1.), Dunavecse, Apostag: dr. Gulyás A. (Dunavecse, Gerle u. 11.), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusz­tai Célgazdaság solti kerülete: dr. Né­meth I. (Solt, Lepke u. 4. T.: 303), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Mészáros J. (Harta, Rákóczi u. 9.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Babos L. (Du­napataj, Béke tér 3., T.: 75), Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Kossuth u. 23., T.: 11), Hajós, Császártöltés: dr. Koch J. (Ha­jós, Temető u. 2., T.: 11), Fájsz, Dus­nok, DrágSzél: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.) KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecs­kemét, Petur bán u. 2., T.: 20-454), Kecskemét, Ballószög, Helvécia: dr. Is- pánovity I. (Kecskemét, Kölcsey u. 24., T.: 20-869), Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26., T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlő- rinc, Városföld: dr. Pillér J. (Szentki­rály, Dózsa u. 1., T.: 45-012), Lajosmi­zse: dr. Adonyi L. (Lajosmizse, Bajcsy- Zs. u. 52., T.: 56-375), Tiszakécske: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Tiszasor u. 64., T.: 41-095), Kerekegyháza, Kunba­racs, Ladánybene: dr. Tóth B. (La­dánybene, Piactér u. 12., T.: 56-948). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Bo­ros A. (Kiskőrös, vattay u. 10., T.: 12- 280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Radnóti u. 16., T.: 74-551), Kunszentmiklós, Kunpe- szér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kun- adacs, Hunyadi u. 38., T.: 53-448), Sza­badszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Vörös Hadsereg u. 56/A, T.: 53-002), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83., T.: 31-081), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2., T.: 46-003), Kecel, Imrehegy: dr. Söreghy A. (Kecel, Nádas u. 10., T.: 21-184). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KF.RfJI.FT: Kis­kunfélegyháza: dr. Horváth A. (Kiskun­félegyháza, Wesselényi u. 3.,T.: 61-389), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Árpád u. 28., T.: 79-064), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89., T.: 44-191), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Fülöp J. (Kiskunmaj­sa, Tanácsköztársaság u. 66., T.: 31 -828), Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3., T.: 31- 349), Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bugac, Felsőmonostor 577., T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. EvetovitsI. (Kiskunhalas, Kállai É. u. 22. T.: 22-191), dr. Gasztonyi Gy. (Kis­kunhalas, Somogyi B. u. 13. T.: 22-920), dr. Végh E. (Kiskunhalas, Szatmári S. u. 22. T.: 22-469), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Er- dődi J. (Kiskunhalas, Schönherz Z. u. 5. T.: 21-070), Jánoshalam: dr. Vass I. (Já­noshalma, Magyar L. u. 18. T.: 415). Bo­rota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 471), Mélykút, Kisszállás: dr. Holló A. (Kisszállás, II. kér. 1/C. Ti: 19), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csi- kéria, Bácsszölős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tatahá­za, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.)

Next

/
Thumbnails
Contents