Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-06 / 236. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. október 6. Genscher Európa-terve „Szorít” Némethnek és Hornnak Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancelláija és külügyminisztere csütörtökön az alábbi interjút adta az MTI bonni tudósítójának: Kérdés: Az ön Európa-terve nemcsak itt az NSZK-ban, hanem mindenütt máshol is nagy feltűnést keltett. Röviden jellemezni tudná-e ezt a tervet a magyar olvasóknak, főképpen abból a szempontból, hogy szándéka szerint támogatni kívánják a reformokra törekvő erőket. Az ön véleménye szerint milyen szerepet játszhatnának a magyar reformerők egy ilyen tervben? Válasz: A reformoknak azon az útján, amelyet néhány közép- és keleteurópai ország jár, Magyarország igen elismerésre méltó módon előrehaladt. A politikai és gazdasági átalakítás, amely egyben Európa magára találásának a folyamata is, megérdemli a Nyugat tartós támogatását. Az Európa- terv, amelynek végrehajtására most felhívom az érdekelteket, azt jelenti, hogy gazdasági és pénzügyi segítséget nyújtunk, mindenekelőtt beruházási garanciák útján. Azt jelenti továbbá, hogy műszaki, gazdasági és pénzügyi szaktanácsadással szolgálunk, amely hozzájárul teljesítőképes gazdasági szerkezetek kialakításához és olyan széles körű kooperációhoz, amelyből egész Európa számára hasznos együttműködési struktúrák fejlődnének ki. Kérdés: Ön már hosszú ideje sokrétű személyes kapcsolatokat ápol magyar politikusokkal. Szurkol-e ön például többek között Németh Miklós miniszterelnöknek azért, hogy sikerre vigye politikáját ? Mely társadalmi erőkkel tudná ön legjobban elképzelni az együttműködést Magyarországon? Válasz: Ezekben a napokban megindító módon beigazolódott, hogy a magyarországi reformfolyamat milyen alapvető pozitív változást hozott magával az emberek számára Európában. Én ezt a magyarországi átalakítási és nyitási folyamatot kezdettől fogva nyomatékosan támogattam. Minden okom megvan arra, hogy mindkét hüvelykujjammal „szorítsak” Németh Miklós miniszterelnöknek és Horn Gyula kollégámnak, és minden lehetséges módon bátorítsam és támogassam őket reformirányvonaluk folytatásában. Kérdés: Genscher úr, ön ezekben a napokban felkarolta Richard von Wei- zsäker szövetségi elnöknek az európai föderalizmusról kifejtett gondolatait. Miként látja ön a németek helyét egy ilyen föderalizmusban Európában? Vajon ez rokonitható-e azzal az európai házzal, amelyről Gorbacsov beszélt, és amelyben kivétel nélkül minden európai szállást találhat? Válasz: Mi németek tudjuk, hogy földrajzi helyzetünk, történelmünk különösképpen szorosan összefűz bennünket Európa sorsával. Egész Európa sorsa egy népet sem érint jobban, mint éppen a németet. Számunkra, németek számára az a legfontosabb, hogy mindenkor tudatában legyünk ennek az Európával való sorsközösségünknek. Nem szabad előfordulnia, hogy a német politika megfosztódjék európaiságától. Európai megosztottság német megosztottságot is jelent. Az az Európa, amely célként előttünk lebeg, nem lehet a nemzetközi önzések Európája, hanem a szolidaritás Európájának kell lennie, együttműködési struktúrákkal. És ebben az Európai Közösség, amelyhez tartozunk és amelyet a politikai unió céljával mi is tagként tevőlegesen alakítunk, az építmények egyik eleme lesz. Ám elképzelhetők más építmények is. Végül is egy európai békerend-, szer megteremtéséről van szó, vagy — miként ezt Gorbacsov mondja — a közös európai ház építéséről — hangsúlyozta Hans-Dietrich Genscher. Beárnyékolt évforduló Amikor több mint egy évvel ezelőtt az NDK vezetése megfogalmazta, hogy 1989 októberének elején miként kívánja megünnepelni a szocialista német állam megalakulásának 40. évfordulóját, az ünnep méltó előkészítésére mozgósító felhívásban magabiztosan ecsetelte a gazdasági és társadalmi fejlődésben elért vívmányokat és ismét hitet tett az eddigi bevált gyakorlat reformok nélküli folytatása mellett. A dolgozókollektívák öntudatos felajánlásokat tettek az évforduló tiszteletére, a szocialista brigádok és az üzemek a megszokottnál is nagyobb mértékben igyekeztek túlteljesíteni a terveket. Úgy tűnt, ezúttal is minden az évtizedek óta megszokott mederben zajlik. Az ország párt- és állami vezetői beszédeikben egyre gyakrabban és egyre vehemensebben bizonygatták, hogy az NDK-ban nincs szükség reformokra, mert 1971 — azaz Erich Honeckemek az NSZEP élére kerülése — óta olyan társadalmi és gazdasági politikát folytatnak, amelyet hiba lenne megváltoztatni, legfeljebb tovább lehet tökéletesíteni. Az olyan adminisztratív intézkedések, mint az egyház keretein belül működő ellenzéki csoportok elleni néhány kemény fellépés, vagy a glasznoszty. jegyében íródott szovjet újságok időleges vagy teljes betiltása, tükrözték, hogy a vezetés egyre idegesebben reagál. Változást jelentett, hogy immár nemcsak a különböző egyházi rendezvényeken, hanem az NSZEP alapszervezeti gyűlésein és más fórumain is elhangzottak bírálatok, a szigorú utazási korlátozásokról, a továbbra is sok hiánnyal küszködő ellátásról, de legfőképpen a gondok, a problémák nyilvános megnevezésének és megvitatásának hiányáról. Mindez azonban a felszín alatt zajlott — a tömegtájékoztatásban, a hivatalos beszédekben továbbra sem esett szó ilyesmiről. Ám az elégedetlenség növekedését, a megindult lassú erjedést észlelőket is meglepte, hogy 1989 nyarán—őszén az NDK-állampolc ----------------------7—\ E Z MINDENRE JO! — fedett tárolószínek, — burkolt épületek, — hőszigetelt csarnokok ♦ TERVEZÉSÉT, ÉPÍTÉSÉT — FŐVÁLLALKOZÁSBAN IS — VÁLLALJUK RÖVID HATÁRIDŐVEL ♦ MÁS TÍPUSÚ könnyűszerkezetek szerelésével, utólagos hőszigetelésével, elektromos és épületgépész szakipari tevékenységével együtt. ♦ BÁBEL MŰVEK Vállalkozási Irodája Budapest XII., Hegyalja út 95. TELEFAX: 185-74-38 TELEX: 22-5038 BABE if Á Munkaidőn túl üzenetrögzítő veszi az érdeklődéseket. V T T BUKAREST SZERINT: Magyarország a koldusok és milliomosok országává válik Az Előre csütörtöki száma azt jelenti, hogy „Magyarországon megalakul a Munkások Marxista—Leninista Pártja”. A Scinteiához hasonlóan a magyar nyelvű bukaresti lap is hangsúlyt ad annak, hogy „a szervezés alatt álló Kommunisták Magyarországi Pártjának elnöksége értékelte az utóbbi hetek magyarországi eseményeit”. Közli, hogy „az elnökség határozata szerint bejelentik a névváltoztatást és megindítják az engedélyezési eljárást a Munkások Marxista—Leninista Pártjának országos megszervezésére”. A többi között ezeket úja: „Az MSZMP vezetői következetesen néppárti átszerveződésről beszélnek, a szocialista szó egyre gyakoribb mellőzésével. A polgári demokratikus társadalomról beszélnek, amelyben a pénz és a töke válik kizárólagos uralkodóvá az értékteremtő emberi, kétkezi munkával szemben. Ebből következik, hogy a társadalom egyes rétegei között a megélhetési viszonyok még inkább különbözni fognak, és Magyarország koldusok és a milliomosok országává válik, amit a kétkezi dolgozók, a munkások és a parasztok már nem nézhetnek ölbe tett kézzel. A Munkások Marxista—Leninista Pártja elveti az eddigi új pártok értelmiségközpontú szerveződését, az MSZMP azon megalkuvását, hogy az Országgyűlés helyett politikai párbeszéddel igyekszik dönteni fontos társadalmi kérdésekben, és olyan történelmileg kényes témákat erőltet a figyelem központjába, amelyek a nyugati tőkés hatalmak elismerését vívják ki, de egyben megosztják a szocialista, internacionalista közösséget”. Az új párt szerveződéséről beszámol a német nyelvű Neuer Weg is. gárok tömegei mindenre elszántan igyekeznek elhagyni országukat. Valójában nehéz lemérni, hogy a nyugatnémet rádió- és tévéadásoknak — amelyek az NDK lakosságának 95 százalékát elérik — mekkora a szerepük a menekülési hullámban. Tény, hogy a tömeges távozásnak mindenekelőtt belpolitikai okai vannak.^-’“”'’ Az elmúlt évtizedek fejlődési mérlegének az eredményeket tartalmazó serpenyőjébe kerülhet a szociális biztonság, a kedvező lakáshelyzet, az áruk és szolgáltatások alacsony ára — noha mindez egyre elviselhetetlenebb mértékű állami támogatást igényel. Az elmúlt bő másfél évtizedben a lakosság anyagi gyarapodása ugyan mérsékelt, de folyamatos volt. A gazdasági stabilitásnak és a Bonnal folytatott párbeszédnek, a két német állam közötti egyre javuló viszonynak köszönhetően fokozatosan megszűnt a szocialista német állam nemzetközi kirekesztettsége. Az utóbbi években számos nyugat-európai fővárosban látták vendégül az NDK első emberét. A kifelé nyitást néni kísérte hasonló belpolitikai lépés. Mind anyagi, mind szellemi, kulturális értelemben továbbra is nehéz kiválni a nagy átlagból.!Szinte lehetetlen telket vagy nyaralót venni, a személyautóra több mint tíz évet kell várni. Szellemi területen csak a szocialista kultúra megszabott képébe beleülő műveknek, jelenségeknek van fennmaradási esélyük. A Szovjetunióban és néhány más szocialista országban megindult folyamatok nyomán az NDK állampolgárai szamára is egyre visszatetszőbbé vált, hpgy például a berlini lapokban továbbra is csak az eredmények dicsérete, az egyöntetű elégedettség megnyilvánulásai kapnak helyet. A lengyelországi és magyarországi változások nyomán egyre többen vetették föl: miért ne válhatnának őszintébbé, nyíltabbá a viszonyok az NDK- ban is? A kötelező altalános elégedettséget felszámolva miért ne nőhetne az állampolgárok önállósága, szabadsága, beleszólása az ügyekbe? Stephan Hermlin, a Honecker közeli barátjának tartott neves író így fogalmazott: „súlyűs hiba, ha egy ország vezetése nejm bízik a népben. Az ördögbe is, mit kell meg teljesítenie ennek a népnek, hogy ne legyenek bizalmatlanok vele szemben?” A hivatalos reagálásokból egyelőre úgy tűnik, az emberek tízezreinek néhány héten belüli Nyugatra távozása sem készteti mélyebb vizsgálódásra vagy a változások megfontolására a párt- és állami vezetést. Az évfordulós ünnepeket a tervek szerint kívánják megrendezni. Pach Ferenc Berlin A sajtófőnök a kongresszusi nyilvánosságról Nagy érdeklődés és még nagyobb várakozás előzi meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Kongresszusát. Kimmel Emil sajtófőnököt egyebek között arról kérdeztük: mekkora nyilvánosságot kapnak a Kongresszusi Központ eseményei? — Több önmagában is nagy jelentőségű kérdés szérepel majd a napirenden, és nem túlzás kijelenteni azt sem, hogy a tanácskozás ideje alatt rajtunk lesz a világ szeme. Napokkal a kongresszus megnyitása előtt már 35 ország 350 tudósítója akkreditáltatta magát. Azt azonban mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy mind az ügyrendről és napirendről, mind a nyilvánosság kérdéséről, a végső szót a kongresszusi küldöttek mondják majd ki. Az eddig megfogalmazott elképzelések szerint az ügyrendi és a személyi kérdések kivételével minden nyilvános és a sajtó számára publikus lesz. Pusztán az újságírók, a szerkesztőségek érdeklődésén múlik, hogy milyen részletesen tájékoztatják az olvasókat, illetve a hallgatókat s a nézőket. Bff No meg azon, hogy hozzájuthatnak-e a különböző dokumentumokhoz, előterjesztésekhez, s hogy milyen körülmények között kell, lehet dolgozniuk. — Sajnos a Kongresszusi Központ méretei nem teszik lehetővé, hogy valamennyi újságíró a teremből tudósítson. Épp ezért az Intranszmas Vállalat épületében rendéztük be a sajtóközpontot; zártláncú televízión keresztül onnan követhetik nyomon az eseményeket a sajtó munkatársai. Tucatnyi telex, telefon és telefax áll rendelkezésükre majd, valamint német, orosz és angol nyelvű szinkrontolmácsolás is. Ott megkapnak minden dokumentumot, az egyes beszédek jegyzőkönyvi leiratát, s ha valaki igényli, megszervezzük neki bármelyik küldöttel a találkozást, a csoportos interjút vagy a rögtönzött sajtó- tájékoztatót. —-* A tanácskozás helyszínére ezek szerint be sem engedik a sajtót? — A teremből elsősorban a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Televízió és Rádió, valamint a központi és megyei pártlapok munkatársai tudósíthatnak. Lehetőség lesz azonban arra, hogy alkalmanként ötven-ötven újságíró is helyet foglaljon a sajtópáholyban. Egymást váltva ők is „beleszagolhatnak” a terem légkörébe. — Korlátozzák-e a hazai sajtó képviselőinek vagy a magukat képviseltetni akaró lapoknak a számát? „rfi- Nem. A kongresszus befejezéséig bárki akkreditáltathatja magát a sajtó- központban, bármelyik szervezet bármekkora példányszámú lapjáról legyen is szó. PARLAMENT: Leoltják a csillag világítását Az Október 23-a Bizottság néhány napja tartott sajtótájékoztatóján sürgette: az Országház kupolájáról október 23-áig szereljék le a vörös csillagot. Az Országgyűlés hivatalának vezetője, Soós Tibor az MTI érdeklődésére csütörtökön elmondta: az Országgyűlés elnöke már tavasszal megbízta a hivatalt, hogy tegyen lépéseket a csillag leszerelésére, illetve az eredeti állapot visszaállítására, azaz a Steindl Imre által tervezett eredeti csúcsdísz, egy gömb alakú széljelző felszerelésére. Várhatóan jövő tavasszal állványozzák tovább a kupolát a csillagig, s akkor kerül sor annak leszerelésére. Ezt a munkát soron kívül nem lehet elvégzeni, mert a csillag tíz mázsa súlyú, s három méter az átmérője, tehát csak rendkívüli biztonsági intézkedések közepette lehet azt eltávolítani. Ugyanakkor felajánlják az Otóber 23-a Bizottságnak, hogy október 23-án este kérésükre leoltják a csillag világítását, s azt többé már néni kapcsolják be. (MTI) A munkásőrség szóvivője a testület lehetséges jövőjéről Megnyugtatólag hatott a munkásőrökre a Minisztertanácsnak az a határozata, hogy a korábbi tervétől eltérően nem decemberben, hanem már októberben megtárgyalja a testület sorsát —jelentette ki az MTI munkatársának érdeklődésére Borzák Lajos, a Munkásőrség szóvivője. Hozzátette: a döntés előrehozását a munkásőrök is sürgették, mert most már napi feszültségeket okoz a bizonytalanság. A testület a politikai élet egyik ütközőpontjává vált. Ezt a legutóbbi események is megmutatták, amikor pár ezren tüntettek a Munkásőrség ellen, ugyanakkor még többen szimpátiájukat fejezték ki a testület munkája iránt. A szóvivő szólt arról is, hogy összegyűjtötték parancsnokok, munkásőrök véleményét, elképzelését a testület jövőjéről, s ezeket továbbítják annak a tárcaközi bizottságnak, amely előterjeszti javaslatát a kormánynak a Munkásőrség jövőjéről. Több alternatíva készül. Ezek között szerepelnek olyan feladatok, amelyek ellátásához fölösleges a fegyver, de olyanok is £ például a pénzszállítmányok őrzése —, amelyekhez szükség lenne azokra a jövőben is. Borzák Lajos annak a reményének adott hangot, hogy a Minisztertanács a munkásőrök véleményét is figyelembe veszi, s döntésénél mérlegelni fogja a Munkásőrség eddigi tevékenységét. Ha módosul a testület tevékenységi köre, akkor létszáma és jelképrendszere is változhat, de abban bizonyosak, hogy egy olyan jellegű szervezet, amely az állampolgárok önkéntességére épít, nélkülözhetetlen a jövő Magyarországán is. NÉGY KÖVETELÉS — ALÁÍRÁSGYŰJTÉS Tüntetés az MSZMP megyei bizottsága előtt , A munkásőrség ^Qnnali, jogutód nélküli fölszámolását, a pártvagyon elszámolását, az MSZMP kivonulását a munkahelyekről, népszavazást 'a köz- társasági elnökválasztás módjáról, a megyei pártlapok függetlenné válását követelő tüntetést tartottak tegnap Kecskeméten az MSZMP Május 1. téri székháza előtt. A békés demonstrációt az SZDSZ és a Fidesz kecskeméti szervezete kezdeményezte az MDF és a Kisgazdapárt támogatásával. A mintegy 350 fős tömegben — a többi között — ilyen szövegű táblák voltak láthatók: A munkásokat megfizetni kell, nem őrizni. A Petőfi Népe legyen Petőfi Népéé. Árvíz ellen nem kell géppisztoly. A körülbelül háromnegyedórás tüntetés szónokaként beszélt az egybegyűltekhez Szirmai Péter (SZDSZ), dr. Sándor László (SZDSZ), Vaxler Tamás (Fidesz), Szentiványi . István (SZDSZ), majd az SZDSZ, a Fidesz, az MDF és az FKgP képviselői egy dr. Szabó Miklós MSZMP megyei első titkárnak címzett levelet adtak át dr. Gál Gyula MSZMP megyei titkárnak (dr. Szabó Miklós már a pártkongresszus munkáiban vesz részt). A levélben — melyet mellékelten közlünk — a tüntetés során hangoztatott követeléseket •foglalják össze. Ezekről dr. Gál Gyula azt mondotta: olyan követelések, amelyekkel maga az MSZMP is foglalkozik, és többségük egybeesik a megújulni kívánó MSZMP érdekeivel. Megál, lapodtak ^bbjtfi,., hogy az MS£MP- kongresszus után, már a jövő héten, konkrétan visszatérnek a levélben föl- ' vetett problémákra. A tüntetés után aláírásgyűjtés kezdődött. Amint azt Szentiványi István SZDSZ országos tanács ügyvivő) elmondotta, ezzel a céljuk népszavazás kikényszerítése azokról a kérdésekről, melyekről a nemzeti kerekasztaltárgya- lásokon nem tudtak megegyezni. Már 20 ezer aláírást összegyűjtöttek, ám addig szeretnének eljutni, hogy 100 ezer aláírásuk legyen, ez esetben ugyanis kötelező népszavazást kiírni. Az MDF részéről munkatársunk tudomására hozták: a Magyar Demokrata Fórum nem csatlakozott az aláírásgyűjtő akcióhoz, mert tartja magát a kerékasztalnál kötött s általa aláírt megállapodásokhoz. A tényékhez tartozik annak rögzítése is, hogy bár a szervezők mindvégig igyekeztek békés határok között tartani a tömeg hangulatát, elhangzottak bizonyos zavart kelteni akaró bekiabálások is. Az MSZMP képviselője, dr. Gál Gyula ezzel kapcsolatosan megköszönte az SZDSZ képviselőinek nyugalomra intő szavait, kifejezésre juttatva, hogy figyelmen kívül hagyja a sértő megjegyzéseket. 8WSSÉI Dr. Szabó Miklós úr részére MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Kecskemét Tisztelt Első Titkár Űr! A mai napon szervezetünk, a Szabad Demokraták Szövetségének Kecskeméti Szervezete a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezeteivel békés demonstrációt tartott székházuk előtt az esély- egyenlőség megteremtéséért. Az időpont kiválasztását az Önök pártjának kongresszusa motiválta. Rendezvényünkkel nem megzavarni — éppen ellenkezőleg — segíteni akartuk a magunk szerény eszközeivel minél eredményesebb munkájukat. Hazánk történelmi sorsforduló előtt áll. Először a történelem során reális lehetőségünk van egy diktatórikus pártállam keretei közül átmenni egy valóságos demokrácián alapuló jogállamba. Felelősségünk közös, hiszen az átalakulást minden józanul gondolkodó ember csak békés körülmények között tartja elkepzelhetonek. Keserű történelmi tapasztalatok bizonyítják, hová vezet az, ha egy ilyen jelentős átalakulás során az erőszak szerephez jut. Valamennyien emlékszünk 1956 Magyarországára, 1968 Csehszlovákiájára, vagy 1989 Kínájára. Tisztában vagyunk azzal, hogy pártjuk súlyos helyzetben van, vezetői tagsága megosztott, még a pártszakadás fájdalmas lehetőségével is szembe kell nézniük. Ma még kizárólagosan birtokolják a hatalmat, így kongresszusuk az egész ország sorsát befolyásolja. » őződésünk, hogy párttagságuk döntő részét az ország sorsáért lelősségteljes gondolkodás hatja át, s ezt mostani munkájuk során sikerül érvényesíteni is. Mi, a demokratikus ellenzék egyes helyi szervezeteinek tagjai ezúton is követeljük á munkásőrségazonnali, jogutód nélküli megszüntetését! Eza lépés a békés átmenet egyik jelentős garanciája lenne. A mai helyzetben nincs létjogosultsága egy olyan fegyveres testületnek, melyet az 1956-os forradalom vérbefojtásat követően hívtak életre, mely a legutóbbi időkig közvetlen MSZMP-irányítás alatt állt, melynek gyakorlati kiképzési programjában a tömegoszlatás is jelentős súllyal szerepelt. E kérdésben semmiféle félmegoldást nem tartunk elfogadhatónak. Ugyancsak az átmenet békés jelleget garantálná, ha a lakosság egyes rétegeinél levő kézifegyverek azonnali begyűjtéséről intézkedés történne. Az elmúlt évtizedekben a politikai és gazdasági vezetők jelentős rétege jutott ily módon „legális” úton fegyverekhez. Az állami, társadalmi és gazdasági vezetők túlnyomó többsége az önök pártjának a tagja. Ezért ezek begyűjtését az illetékes állami szervezetek által Önöknek kell kezdeményezni. Szabad választások előtt állunk, erről azonban komolyan csak akkor beszélhetünk, ha a választásokon induló pártok viszonylagos esélyegyenlőséggel rendelkeznek. Az Önök pártja 40 év alatt óriási vagyonra tett szert. A vagyonszerzés eszközei közismertek. Ennek jelentős része állami költségvetésből, közpénzekből származik. így az MSZMP vagyona nem belső pártügy, az arról való számadásnak az egész nemzet előtt kell megtörténnie. Meggyőződésünk, hogy a többpártrendszer sem róhat nagyobb anyagi terhet a lakosságra, mint az egypártrendszer. Ezért követeljük, hogy azonnal állítsák le a pártvagyon átmentését különféle vállalkozásokba, adjanak hiteles beszámolót a nemzet előtt a pártvagyonról és közmegegyezés döntsön arról, miképpen részesüljenek a többi pártok e vagyonból. Az MSZMP tájékoztatási pionopolhelyzetéböl adódik, hogy a mai napig tulajdonában vannak a megyei napilapok. A választások során ezzel hatalmas előnyhöz jutna a pártjuk. Ezért haladéktalanul biztosítani kell ezen lapok függetlenségét, bármilyen párttól való befolyásmentességét. Hazánk nem utolsósorban az MSZMP kizárólagos uralmából adódóan mély gazdasági válságba sodródott. A politikai változások mellett elkerülhetetlenek a gazdasági változások is. Ebben a történelmi helyzetben megbocsáthatatlan hiba lenne megengedni, hogy a munkahelyek politikai pártok csatáinak színtereivé váljanak. Ez óhatatlanul károsan hatna a termelésre, hátráltatná a gazdasági megújulást. Elegendő keserű tapasztalat áll rendelkezésünkre, hogy hová vezet, ha a gazdasági érdekek összefonódnak a politikaiakkal. Ezért követeljük, hogy a pártjuk vonuljon ki a munkahelyekről, s ott más pártok se szerveződjenek. Felelősségteljes kongresszusi munkájukhoz sok sikert kívánunk. , ' Kecskemet, 1989. október 6. Szabad Demokraták Szövetségének Kecskeméti Szervezete LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a 40. héten a lottó nyerőszámai a következők: 10 1«, 72, 80, 83
