Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-26 / 254. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. október 26. A miniszterelnök avatta föl a Pintér Műveket Kecelen (Folytatás az 1. oldalról) zés. A módosítást a többi között éppen Pintér József harcolta ki azzal, hogy a nyilvánosság elé tárta: a módosítás el­maradása őt — és, persze, számos más kisiparost, aki tavaly pénzt fektetett be vállalkozásába, ám a munkát nem tud­ta egy év alatt befejezni — padlóra küldené). — A Magyar Köztársaság első jelen­tősebb magánvállalkozása, a Pintér Művek jelzés a világnak és magunk­nak: bajaink mellett a kitörési ponto­kat is jól látjuk — mondotta ezután a kormányfő, azzal folytatva, hogy az ilyen vállalkozások segíthetnek abban, hogy a tehetséges emberek magukra találjanak. Ennek a szemléletnek a gaz­daság egészét kellene áthatnia, hiszen a Magyar Köztársaságban a politikai élet lehetőségei már szélesek, ám a gaz-' daság tartópillérei még erősítésre szo­rulnak. A Magyar Köztársaság, Kecel és a Pintér Művek lobogóival feldíszített gyár előtt több százan várakoztak az ünnepség magas rangú vendégeire (csak a Pintér Művek dolgozóinak szá­ma meghaladja a háromszázat). Pintér József köszönetét mondott mindenki­nek, aki segitette az új gyáregység létre­hozását (egyetlen apróság alighanem többet mond mindennél: automata té­vékamerák őrzik a létesítményt), mely 20 hónap alatt magyar viszonyok kö­zött alighanem csúcs, de talán a Lajtán túl sem rossz teljesítmény. Ezt követően Németh Miklós kor­mányfő mondott avatóbeszédet. — Nemcsak példaértékű, több is an­nál ez a vállalkozás. Óriási a jelentősé­ge annak, hogy egyszerű emberek, be­csületes és tisztességes munkával, a szakmai tudásukkal, egyszóval teljesít­ményükkel ilyen alkotást hoznak létre, mint aminek az ajtajában állunk. Pél-j dázza ugyanakkor — remélem nem csak Kecelen —, hogy mit jelent az igazi tulajdonosi tudat és a vállalkozói szellem, ha küzdőképességgel, kitartás­sal párosul: ezek mind nemes emberi értékek. — Már több mint. egy évtizede hir­detjük politikánkban a vállalkozás élénkítését, ám bizalomépítő lépéseket bizalomrontó intézkedések követtek, melyek miatt az emberek hite megcsap­pant. Most az a feladatunk, hogy kö­zös erőfeszítéssel ezen az állapoton vál­HORN GYULA VARSÓBA UTAZOTT Horn Gyula külügyminiszter szerdán délután Varsóba utazott, ahol október 26-án és 27-én részt vesz a Varsói Szerződés Tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának so­ros ülésén. (MTI) MEDGYESSY PÉTER MOSZKVÁBAN Moszkvába érkezett szerdán Tokió­ból dr. Medgyessy Péter. A Miniszter- tanács elnökhelyettese, a Magyar Köz­társaság állandó KGST-képviselője a KGST Végrehajtó Bizottsága csütörtö­kön kezdődő, 132. ülésszakán vezeti a magyar küldöttséget. Az ülésszak szombaton, dokumentumok aláírásá­val ér véget. NÉPSZAVAZÁS Pénteken hitelesítik az aláírásokat Az eddigiek szerint minden bizonnyal meglesz az a 100 ezer, népszavazást kezdemé­nyező érvényes aláírás, amelyet a Szabad Demokraták Szövetsége gyűjtött össze. Ezt Kéry András, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal vezetője közölte az MTI munkatársának kérdésére. Hozzátette: a múlt hét közepén átvett 137 ezer aláírás ellenőrzését már lényegében befejezték. Ezt a műveletet, a személyi számok alapján, számítógépes módszerrel végezték; ellenőrizték az aláíró személy választójogosultsá­gát, illetve lakhelyének hitelességét. Azt is közölte, hogy az Országgyűlés illetékesei — noha erre nyolc nap állt rendelke­zésükre —• egy órán belül továbbították az ellenőrzést végző hivatalnak az SZDSZ képviselőitől kedden átvett, újabb 66 ezer aláírást. Kéry András elmondta, hogy csütörtök éjjelig befejezik munkájukat, mert az Országos Választási Elnökség pénte­ken ül ősszé: E testület feladata lesz az aláírások hitelesitése. A népszavazásról szóló törvény értelmében, ha megvan a 100 ezer, hitelesített aláírás, akkor a népszavazást ki kell írni. Ismeretes, hogy az SZDSZ, egyebek közt, arra a kérdésre szeretne választ kapni a népszavazáson, hogy sor kerüljön-e a köztár­sasági elnök megválasztására az új parlament felállása előtt. (MTI) toztassunk, mert önbizalom, kitartás és küzdőképesség nélkül helyzetünk nehe­zen fog változni. — Hiszem és remélem, nem marad pusztán jelszó: ez az ország váljék több százezer vállalkozó országává—a kor­mányzat meg fogja tenni ehhez azt, ami rajta múlik: ösztönözni fogja ezt az irányzatot. így nemcsak az egyén, a szűkebb család, hanem a községek, a városok, az önkormányzatok is megta­lálják számításukat és ezen keresztül az egész ország javára dolgoznak. Ehhez kívánok mindannyiuknak erőt, egész­séget, kitartást —: fejezte be tetszéssel fogadott beszédét a kormányfő. Az ünnepség a Kiosz elnökének, Ku- rucz Zsigmondnak rövid beszédével folytatódott: gratulált Pintér Józsefnek és átadta neki a Kiváló Kisiparos jel­vényt, eddigi munkássága elismeréséül, majd — mintegy a szervezet jövőbe vetett hitét reprezentálva — Szent Ist­ván aranykoronájának miniatűr mását (kisipari műremek ez is) nyújtotta át a kormányfőnek és Pintér úrnak. A nemzetiszín szalagot, melyre mindössze a Pintér Művek emblémáját és az 1989-es évszámot nyomtatták arany betűkkel, átvágta a kormányfő, és — a meghívott vendégekkel: neves hazai . gyárvezetőkkel, külföldi cégek reprezentánsaival együtt — megtekin­tette a Pintér Művek,új gyárát. Látha­tóan részletesen érdekelte minden, így a séta a tervezettnél jóval tovább tar­tott. A vendégsereg ezt követően az általános művelődési központba hajta­tott, ahol a Pintér Művek fogadást adott a jeles ünnep alkalmából. Itt Németh Miklós így összegezte be­nyomásait:- Meggyőződhettem arról, hogy egy faluban — megfelelő vezetéssel, hozzáállással, tisztességes munkával — lehet olyan körülményeket teremte­ni, amelyek kielégíthetnek vállalkozót, családot, falut, önkormányzatot, s közvetve az országot is. Hiszem, hogy ez a felemelkedés útja. Sok szóbeszéd, mendemonda terjed az országban, hogy főképp a Dunántúlra vonzódik a tőke. Hát, amit én itt láttam a Duna—Ti­sza közén, Kecelen, a Pintér Művek­ben, az azt mutatja, hogy nem kell szé­gyenkezni; emelt fővel kell az ország­nak ezen a részén is élni, építve azokra az értékekre, amelyekre itt kell rátalál­ni, amelyeket — ha kell újra fel kell fedezni — egészen a vallásos hagyomá­nyokig visszamenve akár —, mert így fog vállalkozni Pintér úr, így alakul ki a civil társadalom, melyben a legfonto­sabb érték a teljesítmény és a teljesít- ményelvűség, a becsület és a tisztesség. Ha így fognak dolgozni, ahogyan azt én ma délután láttam és .tapasztaltam, akkor én nem féltem ezt az országot. . A , fogadás sajf Qtájékpztatóyal, já­rult. B. J. A Rudé Právo Magyarországról „Csehszlovákia számára nem közömbös, hogy mi|yen külpolitikája lesz a magyar államnak, milyen lesZ a viszonya Prágához. Magyarország nem szűnik meg szomszéd lenni, Csehszlovákia a maga részéről, a függet­lenség és internacionalista szolidaritás elveiből kiindulva, mindent meg­tesz azért, hogy a Magyar Köztársaság továbbra is szövetségese és barát­ja legyen” — hangoztatta szerdai kommentárjában a CSKP lapja, a Rudé Právo. Kifejti: Csehszlovákia védi azt ajogát, hogy maga határozhassa meg népének jövőjét, és ezért tiszteletben tartja a magyarországi döntést is. Eduard Sevardnadzére hivatkozva a külkapcsolatok fontos további elve­iként említi a tisztességet, hűséget és méltányosságot. Az újság szerint' I „igaz, hogy barátok és szövetségesek között is lehetnek kisebb-nagyobb problémák, de ha betartják a kétoldalú kötelezettségeket, érvényes az adott szó, a kölcsönös tisztelet és türelem, a be nem avatkozás elve, amit egyébként olyannyira hangsúlyoznak egyes magyarországi politikusok, akkor semmi nem akadályozhatja a valóban baráti kapcsolatok gyümöl­csöző fejlődését”. A Rudé Právo szerint külföldön azoknak a magyarországi politikai áramlatoknak van a legnagyobb visszhangja, amelyek lényegüket tekint­ve a nyugati szociáldemokrata és szocialista pártok eszmerendszeréhez és politikai tevékenységéhez kapcsolódnak. — Azokról a pártokról van szó, amelyek, akárcsak az újonnan létrejött Magyar Szocialista Párt, Marx szellemi örökségét tekintik ugyan sajátjuknak, de olyan szocializ­musfelfogást vallanak, amelyet éppen azok a Szociáldemokrata teoreti­kusok dolgoztak ki, akikkel szemben Lenin kérlelhetetlen elméleti harcot folytatott. Azokra, akik ma Magyarországon a szociáldemokrata zászló alá gyülekeznek és a Szocialista Internacionálénál jelentkeznek, az a jellemző, hogy elutasítják a leninizmust. A csehszlovák pártlap ezzel összefüggésben így vélekedett: — Ha ezek a magyarországi politikai erők egyidejűleg a szovjet átalakítás támogató­inak is vallják magukat, akkor tisztában kell lenniük azzal, hogy a szovjet peresztrojka alapját a marxizmus—leninizmus elvei alkotják. — Mintegy meghúzva a határvonalat a csehszlovák és az új magyar párt, az MSZP között, a Rudé-Právo hangsúlyozta: „Az SZKP, akárcsak Csehszlovákia Kommunista Pártja és más testvéri kommunista pártok, egységesek abban, hogy éppen a lenini hagyományok, a párt- és államirányítás eszközeinek és módjainak megújítása, a népi önigazgatás és egyáltalán: a demokratikus elemek fejlesztése, a kommunista párt mint a szocialista társadalom élcsapata szerepének növelése — ezek a hajtómotorjai a szocialista társadalmi rendszer tökéletesítésének, kulcsai az átalakítási' politika sikerének. Megkezdődött a munkásőrség fegyvereinek elszállítása Szerdán, a munkásőrség számos épülete előtt, ahol hétfő dél óta katonák teljesítettek őrszolgálatot, honvédségi rend­számú teherautók jelentek meg. Megkezdődött a volt mun­kásőrség fegyverzetének elszállítása. Ezzel kapcsolatban Markovics Ferenc, a Minisztertanács Védelmi Irodájának vezetője — akit kormánybiztossá ne­veztek ki, hogy irányítsa a munkásőrség megszüntetésével kapcsolatos feladatok kidolgozását és végrehajtását — az MTI kérdésére elmondta: a munkásőrség jogutód nélküli megszüntetése kidolgozott ütemterv szerint kezdődött meg. Mindenekelőtt a fegyverek beszállításáról ván szó, ami rö­vid időn belül befejeződik. Ez elsőként Budapesten történik meg, ahol a honvédség a volt munkásőrség fegyverzetének felét már leltár szerint átvette és raktáraiba szállította. A megszűnt munkásőrség önálló objektumait is katonai alakulatok őrzik. A kormánybiztos elmondta azt is, hogy ez a tevékenység az Október 23. Bizottság kérésére, október 23-án, a déli órákban kezdődött meg. (MTI) Az első terménytőzsdenap Budapesten Több mint 200 résztvevő jelent meg az első budapesti terménytőzsdenapon, amelyet a MOM Művelődési Házban, szerdán tartottak meg. Vermes András, az Agrimpex Rt. elnök-vezérigazgatója —-méltatva az esemény gazdasági jelentőségét—azt mondta, hogy valódi árutőzsde hazánkban csak három-négy év múlva alakulhat ki, hiszen akkorra lesz csak a résztvevőknek elegen­dő tapasztalatuk. Az első üzleti találkozó mégis igen fontos, mert megkezdődött egy olyan terménypiac kialakítása, amely a tisztességes versenyhez vezet. A tőzsdenapon Csépi Lajos, az Országos Árhivatal elnök- helyettese ismertette a résztvevőkkel a mezőgazdasági termé­kek árképzésében várható, a jövő év elején bevezetendő válto­zásokat. A tőzsdenap második részében a megjelent termelőknek, felvásárlóknak, feldolgozóknak és kereskedőknek nyílt lehe­tőségük arra, hogy megbeszéljék üzleti elképzeléseiket, és sor került több konkrét ajánlatra is: 12 ezer tonna kukorica és 2 ezer tonna takarmánybúza átvételi szándékát jelezték. Egy másik érdekes üzleti ajánlat is született: azonnali, szállítás esetén az átlagárnál többet, 5500 forintot kínáltak a kukoricá­ért, tonnánként. A Terménytőzsde Kft. következő tőzsdei napját november 8-án tartja, ezen sor kerülhet határidős üzletek megkötésére is. (Távolabbi, akárhónapokkal későbbi szállításokra kötnek konkrét szállítási szerződést a felek, meghatározott feltételek­kel, szabadon kialkudott áron.) Mint ismeretes: a napokban az OKHB, I Konzumbank, a Mezőbank, az Agrimpex részvénytársaságok, valamint a Bács-Kiskun Megyei Zöldért Vállalat és a Zöldker Egyesülés létrehozta a Terménytőzsde Kft.-t. A társaság legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy a magyar gazdasági viszonyok­nak megfelelő, tőzsdei jellegű piaci intézményt működtessen a nemzetközileg már bevált terményekkel: gabonával, fehér­jetakarmányokkal, hüvelyesekkel kereskedve. (MTI) Véleménycsere a sajtóról Nehéz helyzetben ván a magyar nyomtatott sajtó, és a vele szemben támasztott követelmények folya­matosan nőnek ;— ez volt a vissza­visszatérő megállapítása annak a kötetlen beszélgetésnek, amelyet szerdán, a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének székházában a pártok, a nyomtatott sajtó és a MUOSZ meghívott képviselői foly­tattak egymással. A magyar nyomtatott sajtó jelen­legi helyzetéről Róbert László, a MUOSZ elnöke adott tájékozta­tást. Kitért arra, hogy a piaci viszo­nyok érvényesülése a sajtó területén is számos, eddig megválaszolatlan kérdést vet majd fel a közeli hóna­pokban. Hiszen, na újra emelkedni fognak a lapok költségei — ebből tetemes részt tehet ki a posta ter­jesztési költségének újabb emelke­dése, valamint a papír árának to­vábbi drágulása —, akkor nem le­het kizárni azt a lehetőséget, hogy lapok szűnnek meg, s újságírók ma­radnak állás nélkül. Ám ez csupán a dolgok egyik részét jelenti, mivel a sajtó gondjainak sokasodása vé­gül is politikai tényezővé válhat, mindenekelőtt a közelgő választá­sok idején —-‘ mutatott rá a MU­OSZ elnöke. A pártok jelen lévő képviselői fő­ként a már ismert elvárásaikat fo­galmazták meg a sajtóval szemben, vagyis azt, hogy a tájékoztatásban kapjanak teret torzításmentesen, valósághűen az eltérő vélemények. Szóba került a megyei napilapok eddig tisztázatlan helyzete is, a leg­többen politikailag független me­gyei napilapokat látnának szívesen. Voltak pozitív vélemények is; így megemlítették: az MDF közelmúlt­ban tartott országos gyűléséről a sajtó objektív tájékoztatást adott, s kiemelték a Nagy Imre és sorstársai temetéséről szóló egyes tudósítások objektív hangvételét. A megyei napilapok képviseleté­ben jelen lévő vezető újságírók sze­rint a helyzet változóban van, ám nem szabad abba a hibába esni, hogy minden lapot egy mércével mérjenek, több megyében ugyanis már kialakult gyakorlata van az el­térő vélemények közlésének is, ez ténykérdés. Ä tanácskozás végén a jelen lévő újságírók Ritter Aladárnak, a MU­OSZ tiszteletbeli elnökének kezde­ményezésére elhatározták, hogy ja­vasolják a MUOSZ elnökségének szolidaritási alap létrehozását, amelyből a munka nélkül maradt új­ságírók segélyezését oldanák meg. A TÁRGYALÓTEREMBŐL JELENTJÜK Börtönbe megy a gázoló? Az ügyész és a védő három nap gondolkodási időt kért, miután elhangzott a dr. Szeleczky Zoltán tanácsa által hozott ítélet tegnap a Kecskeméti Városi Bíróságon. Tehát, ha az egyik fél sem nyújt be fellebbezést, akkor a 23 éves Móczár Károly két és fél esztendőre börtönbe vonul, ezenkívül négy évig kényte­len lesz eltekinteni a járművezetéstől. S hogy miért? Mert az idén, június 20-án, Kiskunfélegyházán, a Zrínyi utcában halálra gázolta a 33 éves Farkas Józsefet. Á vád nem kevesebb ellene, mint halált okozó ittas járművezetés. A fiatalember egyébként részben bűnösnek érzi magát — amint elmondta a tárgyaláson —, ám vitatja, hogy szeszes ital hatása alatt állt volna akkor. Igaz, hogy aznap délelőtt a Dionüszosz presszóban felhajtott egy deciliter gint kólával, aztán az autójával hazament és lefeküdt aludni. Délután négy óra körül felkelt és elment az élettársához, akit a barátnőjéhez szállított a Zsigulijával. Ezután az édesanyjához hajtott és háromnegyed hét körül ért a Virág presszóba. Itt legföl­jebb negyedórát tölthetett a biliárdasztal mellett. Fogalma sincs, kitől, de kapott két pohár, egy-egy deciliter ginnel kevert kólát. Az utolsó italt teljes egészében nem fogyasztotta el, és ment is az élettársáért. A lány már várta, így nem sokat időztek, hanem indultak is az egyik barátjához. Ám, mint állítja, utasa rosszullétre panaszkodott, ezért az SZTK felé vette az útját. Közben a lányra figyelt, és azt sem látta, mekkora sebességgel hajtott bele abba a kettős kanyarba, amelyről tudta, hogy igen veszélyes, hiszen naponta járt arrafelé. Csak amikor kiért az útkanyarulatból, tekintett előre, s vette észre az út szélén, kerékpárja csomagtartó­ján ülve, szétterpesztett lábaira támaszkodó Farkas Józsefet. A férfi valakivel beszélgetett. A másik sávban, szemből, egy kerékpáros közeledett. Úgy érezte, nem bír kettejük között elhaladni és Farkas Józsefnek rohant. A fiatalember az autó motorháztetőjére, majd a szélvédőjére zuhant. Olyan súlyos fejsérüléseket szenvedett, hogy már nem tudták megmenteni az életét. A szemből érkező kerékpáros, Kecső Péter Pál úgy emlékezik vissza az esetre, hogy amint a kanyarhoz közeledett, még mielőtt meglátta volna az autót, éktelen kerékcsíkorgásra lett figyelmes. Észlelte, hogy valaki nagy sebességgel közeledik, sőt, talán az ő sávjába is áttért. Ezért lehúzódott az út szélére és meg is állt, mert, mint mondja, „féltette a bőrét”. Ekkor érkezett oda Móczár és elgázolta Farkas Józsefet A tanú szerint nem fékezett és a baleset után is csak száz méterre állt meg. Ezt támasztja alá a Zsiguli után kerékpárral érkező Keserű Zoltánné is. Ő a Zrínyi utcán haladt, -amikor megelőzte a zöld autó. Látta, hogy olyan sebességgel vette be a kanyart, hogy a jármű bal oldali kerekei szinte nem is érték a földet, és közben a kerekek csikorogtak. Bense Sándor, aki a fiatalemberrel beszélgetett, elmesélte, hogy miután Móczár megállt a járművével, nyugodtan odasétált a sérülthöz, megnézte és rágyújtott. Azt állítja, teljesen közömbös volt. Még segítségért is neki kellett Elszaladnia. Móczár vérében 0,79 ezrelék véralkoholszintet állapítottak meg, amit a bíróság igen enyhe fokú ittasságként mérlegelt. Figyelembe vette a műszaki szakértő megállapítását, miszerint 60-66 kilométeres sebességgel hajthatott a vádlott a veszélyes útkanyarba. A szakértő úgy véli: egy ilyen gyakorlott vezetőnek még ekkora sebesség mellett is el kellett volna férnie a beszélgetők mellett. Az ítélőta- nács súlyosbító körülményként értékelte, egyebek mellett, hogy bár Móczár Ká­roly erkölcsi bizonyítványában nem szerepel, de katonai ideje alatt egyszer már követett el ittasan közlekedési bűncselekményt. Ezért katonai ügyészség elé állítot­ták^ : A védő egyébként nem látja bizonyítottnak az ittasságot, és állítja, hogy a baleset bekövetkezésének egyetlen oka volt. Mégpedig Móczár figyelmetlen véze- tése. Úgy véli, indokolatlanul eltúlzott az ügy, hiszen, sajnos, nem ritka az ilyen tragédia. Kitért arra is a védő, hogy a sajtó „aranyifjúként” emlegette a vádlottat, pedig áz teljesen közönséges anyagi körülmények között él, attól függetlenül, hogy magánkereskedő. S, egyáltalán, miért különbözik ő egy munkástól? Mert gint iszik, amikor az reggelenként a pálinkát hajtja fel? Háfom nap múlva mindenesetre kiderül, hogy Móczár Károlyt a börtön vagy egy újabb tárgyalás várja-e? Bcncze Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents