Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-25 / 253. szám
1989. október 25. • PETŐFI NÉPE • 3 Legyen a művelődésé a bajai pártszékház A pártkongresszus óta talán még fokozódott az érdeklődés a reformkörök iránt. — Hogyan értékelik a kongresszus utáni helyzetet és mit terveznek a jövőre? — Ez iránt érdeklődtem Hajdú Miklósnál, az Eötvös József Tanítóképző Főiskola adjunktusánál, a bajai reformkor alapító tagjánál.- Mindenekelőtt arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a reformkor már a kongresszust megelőzően megszűnt, és a reformplatformon álló tagok önálló alapszervezetet hoztak létre. Úgy gondoltuk, hogy a reformkori mozgalom betöltötte hivatását, és az új pártban a meglevő véleményközösséget szervezetileg is egyésíteni kívántuk. A kongresszus utáni helyzetet úgy értékeltük, hogy a reformmozgalom az új párt megalakulásával elérte alapvető célját. Ez a széles kompromisszum, és az, hogy a kommunista elveket képviselő tagság szervezet nélkül maradt, magában hordja a veszélyt, hogy sokan csak formálisan csatlakoznak az új párthoz. Mi egyrészt üdvözölnénk egy kommunista párt létrejöttét, másrészt, folytatva az MSZP szervezését, számítunk arra, hogy a széles kompromisszumból fakadó elvi nézeteltérések magukban hordozzák a szocialista párt tisztulásának szükségességét is. Ez nem inkvizíciós eljárásokat jelent, hanem az eltérő nézetekből fakadó szervezetek közötti választások megtételét. Sürgős feladat, hogy a megalakult vagy most alakuló szocialista párti szervezetek képviselői döntsenek, hogy milyen helyi vezető szerveket hozzanak létre. Ezzel kapcsolatban az alapszervezetünk felhívással fordul pártunk tagjaihoz. — Tudom, hogy a felhívás csak a közeljövőben fogalmazódik meg végérvényesen, de az alapvető momentumokat már kidolgozták. Hallhatnék valamit ezekről?- Javasoljuk, hogy tartsunk olyan városi pártértekezletet, melyen pártunk minden tagja részt vehet, elmondhatja véleményét a napirenden szereplő kérdésekről, jelölteket állíthat, sőt, dönthet is a szervezeti vagy személyi kérdésekben. Továbbá javasoljuk, hogy ezen az értekezleten határozzuk meg alapvető politikai célkitűzéseinket, vitassuk meg helyi szervezetünk struktúrájának felépítését. Döntsünk — anyagi lehetőségeink ismeretében — jövendő működési feltételeinkről, és válasszuk meg városi vezetőinket, hozzuk létre a választmányt. Halaszthatatlan ez a feladat, mert az új vezető testületnek rendkívül rövid idő alatt kell megfogalmazni és országgyűlési választási programját, majd hiteles személyiségű országgyűlési és tanácsi képviselő-jelölteket állítani. Emellett nagyon fontosnak tartjuk, hogy új alapszervezeteink olyan közösségekké formálódjanak, melyek nemcsak országos vagy várospolitikai kérdésekkel foglalkoznak, hanem érzékenyen reagálnak közvetlen lakóhelyük gondjaira, és ha kell, segítenek azok megoldásában. Végül: újból működővé kívánjuk tenni az emberi szolidaritás és közösségi gondolkodás elhalt hagyományait. — Vannak-e konkrét terveik? — Igen. Például — miután úgy gondoljuk, hogy Baján a pártok működése nem igényel székházat — javasoljuk, együtt az MDF helyi csoportjával, hogy az eddigi MSZMP-székház kerüljön tanácsi kezelésbe, s később váljon önkormányzati tulajdonná, nemzetiségi és művelődési központtá. Legyen ez a ház a kultúra otthona. Gál Zoltán Halas már készül a szavazásokra Egyeztette elképzeléseit a tanács a helyi pártokkal Időben szeretne felkészülni a halasi tanács a várható szavazásokra. Még tartott a parlament, vitatkoztak a törvénytervezeten a képviselők, amikor a helyi pártok, szervezetek képviselőit egyeztető megbeszélésre hívta a városi tanács vb-titkára, hogy véleményezzék a szavazókörök javasolt beosztását, vitassák meg a szavazatszámláló-bizottság személyi összetételét. Az előterjesztés figyelemmel kívánt lenni a választójogú polgárok számára, hogy egy-egy szavazóhelyiségre 600- 1000 közötti létszám jusson. Tekintetbe vette azt is, hogy a működő pártok által használt helyiségekbe ne kerüljön szavazókor. Az elkészült területi beosztás ellen azonban több kifogás merült fel a pártok képviselői részéről. Az MDF'kifo- gásplta, hogy a körzetek határa az utcák tengelyében húzódik, ahelyett, hogy a telekhatárokat vette volna figyelembe. így a választópolgároknak el kell menniük a közelebb eső szavazókor mellett, hogy leadhassák szavazatukat egy másikban. Az SZDSZ a külterületen élő lakosság védelmében emelt kifogást a nagy távolságok miatt, s kérte, járművekkel segítse a közlekedést a tanács. A másnapi, végrehajtó bizottsági ülés lényegében megerősítette ezeket a kifogásokat, s megbízta dr. Babar Mária vb-titkárt a javasolt módosítások elvégzésével. A szavazatszedő bizottság személyi összetételére úgy szólt a javaslat, hogy a törvény által meghatározott minimális öt személy pártokon kívüli legyen, s a pártok ezen felül delegáljanak képviselőket a bizottságba. Az ellenzéki szervezetek azonban nem értettek egyet, mondván, a pár- tonkívüliség ma már nem egyértelmű, hiszen például a köztársasági elnök személyére a népfront is állít jelöltet, tagsága azonban nem regisztrálható, s pártonkívüliként kerülhet be a bizottságokba. A vitában kialakult egy nagyjából mindenki által elfogadott javaslat. Eszerint a tanács a titkárt és két tagot pártonkívüliként javasol, a létszám többi tagját a pártok delegálják, minden valószínűség szerint a következő arányban: egyet a kormánypárt, egyet az ellenzéki koalíció, s egyet a népfront (ha igényli). Az elkészült terv célja, hogy segítségével a képviselő-választások, az esetleges népszavazás vagy köztársaságiel- nök-választása lebonyolítható legyen. Nem vonatkozik azonban a helyhatósági választásokra, mivel arról valószínűleg az önkormányzati törvény fog intézkedni. H. T. Megszűnt egy szakszervezeti alapszervezet Hiányzik valakinek? A tagságot még azért hívták össze, hogy új vezetőséget válasszon, miután a földhivataloknál működő közalkalmazotti szakszervezeti csoportok tisztségviselőinek lejárt a mandátuma. A tanácskozások azonban éles fordulatot vettek, s a végeredmény nem új vezetőség megválasztása, hanem a szakszervezetből való kilépés lett. Mégpedig úgy, hogy a megyei földhivatalnál az szb-titkárral és az elnökkel, valamint a bizottság tagjainak nagy részével együtt a szervezett dolgozók 80 százaléka mondott búcsút a szakszervezetnek. Baján is hasonló volt a távozók aránya. Kecskeméten, a városi földhivatalban pedig mindenki kilépett, vezetéstől, bizalmistól — kivéve egy nyugdíj előtt álló tagot, aki a kollégák döntésével egyetért, ám nála a hagyomány erős volt. így azután a földhivatalok bizalmiértekezlete csak a beszámolót tartottá meg az előző időszakról, a választás, új bizalmiak és jelöltek hiányában, elmaradt. A többség ilyen szakszervezetben nem akart maradni. A kérdésre a kecskeméti földhivatalban kerestük a választ. Dr. Zsoldos László, volt SZB-titkár: — Ez a lépés már régóta érlelődött, s nem csak Kecskeméten vagy a megyében. Esztergomban, egy országos értekezleten már megfogalmazódott ilyen kezdeményezés, de akkor még vártunk, hátha sikerül elérni a helyzetünk javítását — központi tárgyalásokon. De erre nincs sok esély. Ezért döntöttünk a kilépés mellett. Hasonló megoldást választottak Dunaújvárosban is. Farkas István, a kecskeméti földhivatal vezetője: —Az évtizedek óta felgyülemlett gondok miatt került sor erre a lépésre. Megoldatlan az elhelyezés, egyre növekszik a munkamennyiség, Kecskeméten évente több mint 35 ezer üggyel foglalkozunk, és nincs meg a dolgozók megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülése. Horváth József, a megyei földhivatal vezetője: - Furcsa intézmény a mienk, mert a pénzt a megyei tanács adja, míg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium dirigál, ő a szakmai felettes. Ráadásul igen összetett munkaterület ez — földméréstől, talajtérképezésen, -értékelésen át az ingatlan-nyilvántartásig, telekkönyvezésig terjed a skála. Bonyolult és esetenként népszerűtlen feladatokat végzünk, mostoha körülmények között. Kecskeméten napi százfős az ügyfélforgalom, s mindenkinek a harmadik emeletre kell feljönnie. Nem csoda, hogy minden hétre jut egy rosszullét — mármint a lépcsőmászást nem bíró ügyfelek körében. A saját erőből történő bérfejlesztésre a földhivatalnak kicsi a lehetősége, ráadásul azt csak a hatósági munka rovására tudnánk megtenni. Minimális a bér, másodállásra, mellékfoglalkozásra, gyakorlatilag nincs lehetőség — a földmérőket leszámítva. Bartos Beatrix, egykori bizalmi és volt SZMT-tag: §§ Nálunk a kezdő munkatárs — érettségivel — 4200 forintot keres, 20 éves munkaviszonnyal, szakvizsgával 8000 forint a fizetés. Nem csoda, hogy másutt is kapósak a kollégáink, de a régiek szeretnek itt dolgozni és a kisebb jövedelem ellenére maradnak. Kecskeméten jó a kollektíva, kiegyensúlyozott a vezetőkkel való kapcsolat, a szakszervezeti munkának volt súlya a hivatalon belül — s ezt a dolgozók is tudták. De külső segítséget nem kaptunk. Sem a fizetések rendezésében, sem az üdültetésben, sem a segélyezésben. Dr. Zsoldos László: — Rájöttünk, hogy így gittegylet az egész, nincs értelme annak, amit csinálunk. Tanács László, volt bizalmi: — így nem megy tovább, keressük az utat, milyen más lehetőség van. Farkas István: — Mi dolgozunk. Nem értünk egyet azzal, hogy a közalkalmazottakra is kiterjesszék a sztrájkjogot. Nem is lassítjuk a munkát. De valamit tennünk kellett, s az ügyfeleknek ezzel a lépésünkkel nem ártunk. Dr. Zsoldos László: — A szakszervezetnek ma már egyedüli feladata az érdekvédelem. De a mai szervezetet 30 éve még nem erre a célra hozták létre. A mi gondunk pedig még nagyobb, mert országos szinten sincs hatásos érdekvédelmünk, s a földhivatalokban dolgozók száma pedig együttesen is elég kevés. A megyei közalkalmazotti szakszervezet sem igen foglalkozott azzal, hogy mi és miért történt nálunk. Most, egyelőre szakszervezet nélkül, megpróbálunk az önsegélyezésről valahogy gondoskodni. Bartos Beatrix: — És mellesleg várjuk a csodát Is • ■ ■ ' Váczi Tamás Perújítási indítvány a pócspetrí ügyben A Legfőbb Ügyészség perújítási indítványt terjesztett elő a Fővárosi Bíróságon a „pócspetrí .rendőrgyilkosság” néven ismertté vált ügyben, a 41 évvel ezelőtt elitéit 23 személy közül Asztalos János és hat vádlott-társa javára. A Budapesti Büntetőtörvényszék — mint rögtönítélő bíróság —, illetőleg a Budapesti Népbíróság 1948-ban egyebek között a következő tényeket állapította meg: a Szabolcs-Szatmár megyei Pócspetrí plébánosa, Asztalos János éles agitációba fogott az iskolák tervezett államosítása ellen. így például 1948. június 1-jén este az iskola udvarán szülői értekezletet, tartott, ahol mintegy ezren jelentek meg. Felhívta a híveket, hogy minden eszközzel akadályozzák meg az iskolák államosítását. Másnap felszólított egy nagyrészt fiatalemberekből álló csoportot: akadályozzák meg, ha a rendőrség el akarná vinni őt vagy a főjegyzőt; szervezzenek állandó őrséget és azt fegyverezzék fel botokkal, dorongokkal, szerszámokkal. Június 3-án este a felizgatott tömeg §É amelynek egy része husángokkal, kapával, vasvillával volt felfegyverkezve — a községházát közrefogva az államosítás ellen tüntetett, s megkísérelt betörni a tanácsterembe". Ezt a bejáratnál két rendőr megakadályozta. Időközben a községháza udvarára érkezett Asztalos János, s azt terjesztette, hogy a rendőrök őt és a falu főjegyzőjét el akarják vinni, amit bármi módon meg kell akadályozni. A hangulat egyre feszültebb lett. A főjegyző az egyik kijáraton kívánt távozni, ahol két rendőr állt. A tömeg úgy vélte, hogy a rendőrök őt akarják elvinni, ezért hangos tiltakozásba kezdett és a kijárat felé tódult. Ekkor Takács Gábor rendőr riasztólövést adott le. Királyfalvi (Kremper) Miklós — aki látta, hogy a rendőr a fegyverét csőre tölti — nekiugrott, kezéből kitépte a fegyvert, majd mellkason lőtte. A rendőr a helyszínen meghalt. Á bíróságok halálra ítélték Asztalos Jánost szándékos emberölés bűntettében való felbujtói bűnrészesség miatt, Királyfalvi Miklóst pedig szándékos emberölés bűntette miatt. A köztársasági elnök a plébános halálbüntetését életfogytig tartó fegyházbüntetésre változtatta, amit az Elnöki Tanács 1956 szeptemberében 15 évi börtönbüntetésre szállított le. Az elítélt kérelmére az Elnöki Tanács 1988. szeptember 30-án mentesítette Asztalos Jánost a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Királyfalvi Miklóst 1948. június 11-én kivégezték. További 11 személyt társtettesként elkövetett, hatósági közeg elleni erőszak céljára történő csoportosulás, két személyt felbujtóként, illetve bűnsegédként elkövetett távírdarongálás, három személyt társtettesként szándékos emberölésre vonatkozó személyi bűnpártolás, két személyt társtettesként elkövetett szándékos emberölés bűntettére felbujtás bűnpártolása miatt 2 hónap és 1 év közötti szabadságvesztésre ítéltek. A Legfőbb Ügyészség perújítási nyomozása során feltárt bizo- nyítékcfic—egyebek között — kétségessé teszik Királyfalvi (Kremper) Miklós tárgyaláson tett, az elkövetés egyenes szándékát és célzatosságát beismerő vallomását, amelyre annak idején a bűnösségét alapozták. Az alapeljárásban figyelembe vett fegyverszakértői vélemény hiteles bizonyítékként ugyancsak nem fogadható el. Törvénysértő volt Asztalos Jánps bűnösségének megállapítása fel- bujóként elkövetett szándékos emberölés bűntettében. A plébános valóban agitált a felekezeti iskolák államosítása ellen, célja azonban a képviselő-testületi döntés ilyen irányú befolyásolása volt. A szülői értekezleten hiveit az államosítás elleni demonstrációra, tüntetésre, de erőszakos fellépésre nem buzdította. Amennyiben a Fővárosi Bíróság elrendeli a perújítást, tárgyalást fog kitűzni az ügyben. Felhívás a munkásokhoz . Szervezzük meg a munkástagozatokat! Az MSZP alapító kongresszusán új, baloldali szocialista párt született. A Munkástagozat Ideiglenes Koordinációs Tanácsa felhívja az MSZMP-tag munkásokat: erősítsék meg tagságukat az új pártban, amelyben tartósan helye van minden baloldali, az átfogó, reformok iránt érdeklődő, elkötelezett elvtársunknak. Munkásság nélkül nem lehet felépíteni a jövő Magyarországát. Az ország társadalmi-politikai átalakulásának folyamataiból nem maradhatunk ki. És bármilyen lesz is ez a jövő, az átalakulás súlyos terheit mi is viseljük. A munkástagozatok lehetővé teszik, hogy az azonos élethelyzetű, hasonló gondolkodású fizikai dolgozók, termelés- irányítók és a velük szimpatizáns párttagok önkéntes szerveződésük révén alapszervezeti hovatartozásuktól függetlenül tudjanak politizálni, s hogy politikai érdekeiket meg tudják jeleníteni. Építsük ki saját politikai érdekképviseletünket! Ne engedjük, hogy nevünkben mások cselekedjenek, hogy kisajátítsák szervezeteinket, hogy ránk hivatkozzanak, miközben saját érdekeikért küzdenek. Cselekedjünk! Azokat válasszuk meg szószólóinknak, akik mindig értünk álltak ki. Akik munkájuk- •kal vívták ki eddig is megbecsülésünket, akik érdekeinkért eddig is bárkivel szembeszálltak. Keressük egymást! Nekünk azért kell küzdenünk, hogy munkahelyünk legyen, hogy bérünk biztosítsa megélhetésünket, hogy mi is emberi életet élhessünk. Nem elvont célokért, nem szólamokért, hanem saját érdekeinkért küzdünk. Fogjunk össze! Erőt és egységet kell mutatnunk. A múltból és a jelenből van vesztenivalónk, s meg kell védenünk a jövőnket is. Váijuk az alakuló munkástagozatok jelentkezését az alábbi címen: Szili Sándor, az MSZP Elnökségének tagja, 1358 Budapest, Széchenyi rkp. IS. A Munkástagozat Ideiglenes Koordinációs Tanácsa Ősz húrja zsong Tóth S. képriportja „EZ ÍGY GITTEGYLET”
