Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-24 / 252. szám

1989. október 24. • PETŐFI NÉPE • 3 A Magyar ENSZ Társaság ENSZ-napi felhívása Október 24-e, az ENSZ napja alkalmából a Magyar ENSZ Társasig felhívást tett közzé. Ebben kifejtik: a politikai intézményrendszer átala­kulása egyre inkább lehetővé teszi törvényeink összhangját az ENSZ alapokmánya szellemében vállalt nemzetközi kötelezettségeinkkel. Eb­ből következik az az igény, hogy a magyar politikai rendszerben ne kapjanak helyet többé az ENSZ alapokmányával ellentétes célok és törekvések. A Magyar ENSZ Társaság felkéri a politikai pártokat és szervezeteket, hogy programjaikban szenteljenek teret az ENSZ keretei közötti együttműködés támogatásának, s az alapokmányban foglalt elvek hazai érvényesítésének. Magyarország földrajzi és stratégiai helyzeténél fogva csak a politikai konfliktusoktól, a katonai fenyegetésektől és a háborús feszültségektől mentes világban bontakoztathatja ki és érvényesítheti társadalmi és politi­kai életének új, demokratikus formáit és értékeit. A felhívás rámutat: a világ és különösen Európa a megosztottság és a feszültséggel teli évtizedek után joggal reméli egy békésebb korszak kibontakozását. Az államok szu­verenitásán alapuló együttműködés most olyan realitássá válhat, amelyet nem árnyékol be, nem tesz illuzórikussá a fegyveres erőkre épülő és a kol­lektív biztonság eszméivel ellentétes hatalmi rendszer. Napjainkban még a leghatalmasabb, leggazdagabb országok sem ké­pesek egyedül megküzdeni olyan globális gondokkal — olvasható a felhívásban —, mint amilyenek például a környezeti feltételek romlása, a terrorizmus és a kábítószerek terjedése. Az államok többségét alkotó kisebb országok — köztük Magyarország — számára különösen fontos a nemzetközi együttműködés feltételeinek javítása. (MTI) Negyven­háromezren hazánkon keresztül A hét végén, péntek reggeltől hét­fő reggelig 3669 NDK-állampolgár utazott ki Magyarországról Ausztri­ába — közölte az MTI kérdésére a BM Határőrség illetékese. Karacs Károly ezredes elmondta: ezzel 43 321-re emelkedett a hazán­kon keresztül Nyugatra távozó NDK-állampolgárok száma. Mosta­nában még a kezdeti időszaknál is több NDK-állampolgár utazik ki Ausztriába — tette hozzá. Szólt arról is, hogy áz idén eddig 11 522-en érkeztek Romániából ille­gálisan hazánkba. Az elmúlt héten több mint ötszázan léptek át a zöld­határon, a menekülők fele magyar, fele pedig román nemzetiségű volt. Az elmúlt héten 156 határsértőt fog­tak el a magyar—osztrák határsza­kaszon, közülük 101 román nemzeti­ségűt. (MTI) Az álláspontok nem közeledtek A kormány és a SZOT vezetőinek megbeszélése A kormány- és a SZOT-vezetők hétfői megbeszélésének megkezdése után három és fél órával sem tudtak még konk­rét megállapodásokról beszámolni a tárgyaló felek szóvivői. Mint ismeretes, a SZOT képviselői azzal a céllal ültek tár­gyalóasztalhoz, hogy a családi pótlékok és a nyugdíjak te­kintetében az újabb áremelések kompenzálásáról tárgyalja­nak a kormánnyal. Mint Bajnok Zsolt, a kormány szóvivője a találkozó szü­netében az újságíróknak elmondta: az álláspontok többórás vita után sem közeledtek egymáshoz. A kormány elsősorban a kisnyugdíjasok esetében tartja indokoltnak az áremelések egyszeri, egyösszegű ellentételezését, míg a szakszervezetek ragaszkodnak ahhoz, hogy ilyen kompenzációban valami­lyen mértékben a gyermekes családok is részesüljenek. Bálint Attila, a SZOT szóvivője elmondta: a szakszervezetek véle­ménye szerint jövőre emelni kell a családi pótlékot és a nyugdijat annak az összegnek az egytizenketted részével, amiben most egyszeri, egyösszegű kompenzáció címén meg­állapodnak. Az újabb áremelések kompenzálására a családi pótlékok vonatkozásában a SZOT álláspontja szerint annál is inkább szükség van, mert a legutóbbi kormány—SZOT találkozón az árak 15 százalékos mértékű emelkedésével számoltak, de azóta kiderült már, hogy az év végéig az infláció elérheti a 17-18 százalékot is. Ezzel kapcsolatban a kormány szóvivője szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy áz átlágos áremelkedésen belül szóródások tapasztal­hatok, az alapvető termékek és élelmiszerek ára mintegy 14 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké és az úgynevezett élvezeti cikkeké pedig 18 százalékkal emelkedik. Ezt a kor­mány véleménye szerint a kompenzáció elosztásánál is figye­lembe kell venni. Ugyanakkor rámutatott: a kormány állás­pontját jelentős mértékben befolyásolja az is, hogy az előre­jelzések szerint a bérek is a tervezettnél jóval nagyobb mér­tékben, 16-18 százalékkal nőnek az idén. Bálint Attila el­mondta, hogy ezt a tényt a szakszervezetek se vitatják, a SZOT tárgyaló küldöttsége viszont abból indul ki, hogy a bérek növekedésében is jelentős eltérések tapasztalhatók. Abban mindkét tárgyaló fél egyetért, hogy az átlagszámok nem alkalmasak az egyes rétegek helyzetének kifejezésére, márpedig mind a kormányzatnak, mind a szakszervezetnek fontos érdeke, hogy hiteles információi legyenek a különféle társadalmi csoportok életkörülményeinek alakulásáról. A sajtótájékoztató idején a SZOT kompenzációs igényei és a kormány által erre a célra igénybe vehető források között milliárdos nagyságrendű eltérés volt. A SZOT tárgya­lócsoportjának vélekedése szerint a források a társadalom- biztosítás többletbevételeiből bővíthetők. Katonák őrzik a volt munkásőrség fegyvereit Hétfőtől a munkásőrség számos olyan épülete, raktára előtt, ahol eddig a munkasőrök teljesítettek szolgálatot, a Magyar Néphadsereg katonái vették át az őrzést. Ezzel kap­csolatban Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztéri­um sajtóosztályának vezetője az MTI kérdésére elmondta: miután az Országgyűlés a Minisztertanács javaslata alapján törvényt hozott a munkásőrség jogutód nélküli megszünteté­séről, a HM a számára meghatározott feladatok végrehajtá­sára ütemtervet készített. Ennek megfelelően hétfőn déli 12 órától Budapesten és a megyeszékhelyeken katonák őrzik azokat az épületeket, raktárakat, ahol a megszüntetett mun­kásőrség fegyverzetét tárolják. Azt is elmondta, hogy a mun­kásőrség többi épületének őrzését folyamatosan veszik át. A munkásőrség vagyonát, mint ismeretes, a Pénzügymi­nisztérium zárolta. Az ingatlan és ingó vagyontárgyak hasz­nosítására a miniszter Grúber Nándort jelölte ki miniszteri biztosnak. Az általa felállított bizottság a zárolt vagyon hasznosítására pályázatot tesz közzé. (MTI) Megalakult a Demokratikus Magyarországért Mozgalom kecskeméti alapszervezete A közélet porondján szerepet vállalni' kívánók számára lassanként kirajzolódik a tabló: a pártok, a társadalmi szer­vezetek programjai azonulásra, csatlakozásra hívják a politi­záló embert vagy sem. A Demokratikus Magyarországért Mozgalom kecskeméti zászlóbontására tegnap este, a köztársaság kikiáltásának történelmi napján került sor. Az SZMT székházában meg­tartott gyűlésen megfogalmazódott, hogy mindazokat vár­ják soraikba, akik az ország demokratizálódásának hívei, a jogállamiság megteremtését, a békés átmenet elősegítését szeretnék munkálkodásukkal támogatni, mozgalmi, és nem pártkeretek között. A félszáznyi, a társadalom széles körét reprezentáló jelent­kező, az alakuló gyűlés résztvevői kimondták a mozgalom kecskeméti alapszervezetének létrejöttét, kilenctagú szerve­zőbizottságot választottak. Céljuk, hogy a mozgalom nép­szerűsítésével mind több embert nyeljenek ipeg, mozgósítsa­nak minden jószándékú polgárt, hogy Kecskemét életében megerősödjék a helyi demokrácia és az önkormányzat, visz- szaszoruljanak az esetleges szélsőséges politikai törekvések, megnyilvánulások. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a békés átmenet, az ország stabilitása megköveteli a köztársasági elnök minél előbbi megválasztását — az Országgyűlés határozatának figyelembevételével. N. M. RÁDIÓJEGYZET EURÓPAISÁG Irány Európa! — Helyünk az „európai házban” — A mérce: Európa. Címek az elmúlt hóna­pok sajtójából. De mit is jelent valójában ez áz úgynevezett euró­paiság? A vágy titokzatos tárgya - Európa messzi van ... című, egyik késő esti adásban vitatko­zott erről az elmúlt héten Sípos Júlia mikrofonja előtt a közgaz­dász, a történész, az 'irodalmár, a szociológus. Nagyon időszerű téma ez, mert mint szavaikból is kiderült, sokan úgy képzelik hazánkban, hogy majd a becsalogatott nyugati „működő tőke” megoldja minden gondunkat, a piacgazdaság auto­matikusan jólétet és kultúrát is teremt. Holott a polgári társada­lomra jellemző színvonal hosszú fejlődés eredménye, tehát nem im­portálható, csak megteremthető. Ehhez időre és több generáció ap­rólékos munkájára van szükség. A történelmet ugyanis nem lehet siettetni, de kihasználva a kedvező helyzetet, engedni, hagyni kell és segíteni, hogy a társadalom orga­nikusan — szervesen, a saját tör­vényei szerint — fejlődjön. Sok-sok bölcS mondat hangzott el, melyekből az is kicsendült, hogy a hazai értékeinket is meg kell becsülni, hiszen Európa vég­tére is mi vagyunk. A mai Nyugat­imádat ne uralkodjon el rajtunk. Ne engedjük lebecsülni azt, amit elődeink, a reformkor nagyjai hagytak ránk örökül. KÖZKATONA Szekér Endre tanár urat, nem­zedékek irodalmi útbaigazítóját, a Forrás főszerkesztő-helyettesét szólaltatta meg a Bartók rádió adásában Pálréti Ágoston. A Ha­gyomány és újitás mai költői nyelvünkben című kötet és más tudós könyvek szerényen dolgozó szerzője ezúttal a szerkesztői munkáról, szivet melengető kap­csolatokról, élményekről beszélt, a tőle megszokott csöndes derűvel. — Úgy érzem, hogy közkato­na vagyok szerkesztőként és ta­nárként is. Az irodalmi életben nem csak tábornokok vannak - mondotta. Örömmel beszélt Kecskemét sokszínűségéről, az irodalmi művészeti műhelyek együttmunkálkodásáról, a hid szerepről, amikor a határainkon túli szerzőkkel keresik, építik a kapcsolatot. Levelek, megjelent művek jelzik, hogy nem hiábavaló fáradozás ez. A folyóirat hasábja­in sorakozó nevek az elmúlt két évtized tanúi: Illés Endre, Kálno- ki László, Jékely Zoltán, Weöres Sándor és mások emléke, üdvöz­lete, barátsága. Elhangzott egy Weöres Sándor-vers is, Szekér Endrének címmel, s a születés tör­ténete. Tíz perc alatt rögtönözte a költő, amikor kiderült, elfelejtett verset hozni a folyóirat számára. Kecskemét dicsérete ez is, a líri­kus azóta ismertté vált sorai. Tegyük hozzá, hogy az ilyen önzetlen kapcsolatépítők nélkül sokkal szegényebb lenne az iro­dalmi élet, és folyóirat sem létezne az, országban. PETŐFI-KRIMI Petőfi halálát nem hitte el a nép. Hol itt, hol ott bukkant fel egy-egy, magát a költővel azono­sítóférfi. A bécsi kamarilla sokáig nyomozást folytatott „Alexander Petőfi menekült rebellis" felkuta­tására. Jelentések, bizalmas irar tok szorgalmas búvárkodásával derített fényt minderre a jeles kis­kunfélegyházi Petöfi-kutató, dr. Mezősi Károly, aki a Magyar Rádióban elhangzott műsorban 1967. október Tjén számolt be az izgalmas Petöfi-krimiröl, Rap- csányi Lászlóval beszélgetve. Most, amikor a szibériai sir mélyéről kihantolt Petőfi titokza­tos „utóélete" tartja izgalomban a közvéleményt, ismét érdemes volt meghallgatni — a már sajnos el­hunyt — Mezősi Károlyt. Hétfőn, a Kossuth rádióban ismételték meg a régi felvételt, örömünkre. Mezősi életműve még sok ilyen kincset rejteget, nem is hozzáfér­hetetlen, csak meríteni kellene be­lőle. F. Tóth Pál AZ ELLENZÉKI KEREKASZTAL HÍREI: Szabad Demokraták Szövetsége: a polgári demokrácia pártja A Szabad Demokraták Szövetsége 1988 novem­berében alakult a Szabad Kezdeményezések Háló­zatából. Magját az a maroknyi csoport adta, mely még a kádári időkben az úgynevezett „második nyilvánosság” csatornáit felhasználva hallatta a demokratikus ellenzék hangját. Demszky Gábor, ifj. Rajk László, Solt Ottilia és társai félig illegali­tásban, rendőri zaklatások közepette tették dolgu­kat. Mára az SZDSZ egyike a politikai pártoknak, körülbelül 5500 taggal, 76 vidéki szervezettel ren­delkezik. Kecskeméti szervezetünk idén áprilisban alakult, jelenleg 81 tagunk van a városban. A na­pokban vettük birtokba irodánkat a régi megyei tanács épületében (Katona József tér 8., telefon: 21-266), ahol naponta 17—19 óra között várjuk az érdeklődőket. Az SZDSZ radikális ellenzéki párt. Ellenzéki, mert elutasítja az elmúlt 40 év politikai rendszerét, a létező szocializmust. Radikális, mert meggyőző­désünk szerint csak a következetes polgári demok­ratikus fejlődés vezetheti ki hazánkat a mély vál­ságból. Erre utal részletes programunk címe is: „A rendszerváltás programja”. Szűkebb világunk, Európa mára, kis leegyszerű­sítéssel, kettészakadt. Közép-Kelet-Európa a szo­cialista fejlődés útján lehetőségeinek végéhez ért. Szovjetunió: alapvető ellátási gondok, fegyveres nemzetiségi konfliktusok, Lengyelország: a kato­nai diktatúra sem segített — gazdasági összeomlás küszöbén, NDK: tömeges kivándorlás, Csehszlo­vákia: tüntetések vízágyúkkal, Bulgária: százezer török nemzetiségű exodusa, Jugoszlávia: hiperinf­láció, Románia: embertelen sztálinista diktatúra. Magyarországot, a „legvidámabb barakkot” is elérte az infláció, a munkanélküliség, a tömeges elszegényedés fenyegetése. Eközben a háborút el­veszítő NSZK idén a világ legnagyobb exportőrévé vált (323 milliárd dollárral megelőzve az Egyesült Államokat és Japánt), Angliában folytatódik a thatcheri gazdaságpolitika diadalmenete, Ausztri­ában, Hollandiában, Belgiumban stb. folyamatos jóléti fejlődés jelentős társadalmi feszültségek nél­kül, olasz, görög és török (!) gazdasági csodáról beszélnek a közgazdászok. Svájcot és a skandináv országokat nem is érdemes említeni... Joggal vetődik fel a kérdés: akkor hát-hol is beszélhetünk kizsákmányolásról, elnyomásról, hol a legfőbb érték az ember, hol is valósul meg a szó nemes értelmében a szocializmus?! Talán a fentiek miatt is, szervezetünk tagjainak meggyőződése: csak a magántulajdonon alapuló piacgazdaság talaján van realitása a fejlődésnek. Ilyen gazdasági alapra szilárdan épülhet egy való­ban demokratikus politikai felépítmény, ahol ki- teljesednek az egyén emberi jogai, ahol a független szakszervezetek hatékonyan képviselik a munka- vállalók érdekeit, ahol a nép és a nemzet szuvereni­tása csorbítatlanul érvényesülhet, ahol az adófize­tő polgárok pénzéből az állam képes gondoskodni nemcsak a pályakezdő fiatalokról és nyugdíjasok­ról, de még a munkanélküliekről is. Ehhez a kívánt társadalmi formációhoz, kétségtelenül, ma a pol­gári demokráciák állnak közel. Magyarország mára a válság olyan fokára ju­tott, hogy nyilvánvalóvá vált, nagyon kevés időnk van. Ezért sem hihetünk valamiféle sajátos harma­dik magyar útban. Túl sokat kísérletezgettek az elmúlt évtizedekben ezzel a kis országgal. Voltunk már a „vas és acél országa”, hittünk a szocialista tervgazdálkodás magasabbrendűségében, jött az „új gazdasági mechanizmus”, aztán a „reformok a mindennapok gyakorlatává váltak”, legújabban pedig jön a „demokratikus szocializmus”. Nincs idő kísérletezgetni, késedelem nélkül rá kell lép­nünk a polgári demokratikus fejlődés útjára. So­kan vádolnak minket manapság, hogy restaurálni akaijuk a kapitalizmust. A 45 előtti magyar anti­demokratikus (feudál)kapitalista rendszert a leg­határozottabban elutasítjuk, a mai Nyugat-Euró- pára jellemző polgári demokratikus rendszert pe­dig szeretnénk elérni, ez persze nem restauráció, hanem óriási fejlődés lenne mai viszonyainkhoz képest. Az ország jelenlegi helyzetében mindenki szá­mára fokozott felelősséget jelent politizálni, hiszen éppen napjainkban dőlhet el, akár évtizedekre elő­re, hazánk sorsa. Azt, hogy a régi módon nem lehet a hatalmat gyakorolni, mára már a hatalom birtokosainak józanabbik fele is belátta, miként azt is, hogy de­mokratikus átmenetre van szükség. A pártállam lebontásának kényes időszakában különösen fon­tos, hogy kiépüljenek azok a garanciák, melyek megakadályozhatják, hogy bárki is erőszakos úton próbáljon politikai kérdéseket megoldani. Ez egyértelműen tragédiába sodorná az országot. Ezért követeltük a leghatározottabban a munkás­őrség azonnali, jogutód nélküli megszüntetését, valamint a lakosság egyes rétegeinél lévő önvédel­mi kézifegyverek beszolgáltatását. Ezért van jelen­tősége a fegyveres testületek minél előbbi depoliti- zálásának is. Negyven év után először nyílik lehetőség szabad választásokra. A választás csak akkor lehet ko­moly, ha az induló pártok legalább viszonylagos esélyegyenlőséggel rendelkeznek. Ennek nemcsak az a feltétele, hogy a tömegkommunikációs eszkö­zökben kellő súlyt kapjanak az ellenzéki pártok, hanem az is, hogy az MSZP ne csak deklarálja, hanem tegyen is annak érdekében, hogy megszün­tesse állampárt jellegét. Ilyen lépés a munkahelyek­ről való kivonulás, valamint a pártvagyonnal való tisztességes elszámolás. Sajnos, az MSZP kong­resszusa nem tette meg egyértelműen e lépéseket. * Köztudott, hogy az SZDSZ nem írta alá a Nem­zeti Kerekasztal megállapodását, mert az a meg­győződésünk, hogy a köztársasági elnök idő előtti megválasztása csorbítaná a szabad választások eredményeként fennálló parlament szuverenitását. Ezért a Fidesszel karöltve aláírásgyűjtő kampány­ba kezdtünk, mely azt célozza, hogy népszavazás döntse el, hogy mikor legyen elnökválasztás, hogy megszűnjön-e a munkásőrség, hogy, elszámoljon-e az MSZ(M)P a vagyonával, illetve vonuljon-e ki a munkahelyekről. Eddig több mint 200 ezer aláírás gyűlt össze, Kecskeméten is körülbelül 3500. Végezetül néhány szót helyi szervezetünk eddigi tevékenységéről: Több alkalommal politikai gyűlé­seket szerveztünk, ahol vendégünk volt Magyar Bálint, Mécs Imre, Orbán Viktor, Deutsch Tamás, Demszky Gábor. Nyáron Kecskeméten az időközi országgyűlési választásokon saját jelöltet indítot­tunk. Tagtoborzó szervezéssel segítettük a Fidesz helyi csoportjának megalakulását. Október 5-én, az MSZMP székháza előtt, békés tüntetést szerveztünk az esélyegyenlőség érdeké­ben. Tagjaink jelenleg is aktívan részt vesznek a fentebb említett aláírásgyűjtő akcióban, közremű­ködtünk október 23-a megünneplésében. Persze, mindezeknél sokkal fontosabb, hogy ke­vés szabadidőnkben különféle emberek: fiatalok és idősek, munkások és értelmiségiek találkozunk, beszélgetünk, gondolatokat cserélünk, tanulunk egymástól. Tesszük ezt, mert hiszünk a változás lehetőségében. S ez talán nem is olyan kevés ... Dr. Sándor László, az SZDSZ kecskeméti csoportjának szóvivője Hans-Jochen Vogel állásfoglalása az MSZDP—MSZP kérdésekről Nemrég hazánkban járt Hans-Jochen Vo­gel úr, a Német Szociáldemokrata Párt elnö­ke. Budapesten, a Gellért Szállóban „A szoci­áldemokrácia jelene és jövője” címmel tartott előadást, majd a meghívottak kérdéseire vála­szolt. < A magyar sajtó csak nagyon érintőlegesen tájékoztatott erről az eseményről, a vidéki lapokban sem méltatták. Pedig érdekes nyi­latkozatok hangzottak el. Vogel örvendetesnek minősítette Nyers Re­zsőnek, az MSZP elnökének azon szándékát, hogy pártjuk saját programjába beépítik a szociáldemokrata elveket is. Az SDP elnöke elmondta, hogy együttmű­ködésre törekszik az MSZP-vel, de a legszo­rosabb kapcsolatokat természetesen testvér­pártjukkal, a Magyarországi Szociáldemok­rata Párttal kívánja fenntartani. Az MSZDP-t, elmondása szerint, pártja a törvényes keretek között minden erkölcsi és politikai segitség megadásával támogatja, be­leértve a túlzott illúzióktól mentes anyagi se­gítséget is. Vogel elmondta, hogy az MSZP azon szán­dékát illetően, hogy közeledni kíván a Szocia­lista Internacionaléhoz, leszögezte: e szerve­zetnek már van magyar tagja, mégpedig a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. Álta­lános gyakorlat az, hogy egy országból csak egy párt tartozhat a Szocialista Intemacioná- léhoz. Azokban a kivételes esetekben, amikor ez mégsem így van, a már tagként működő szervezet vagy párt beleegyezésére van szük­ség az ugyanabból az országból való újabb párt felvételéhez. Az MSZP esetleges belépése tehát a Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt hozzájá­rulásától függ. Világos, nyílt, egyértelmű ál­lásfoglalás! Egyetértünk vele! Nyers Rezső úr figyelmébe ajánljuk. Gergely Ernő MSZDP megyei titkár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents