Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-24 / 252. szám
MEGEMLÉKEZÉSEK ORSZÁGSZERTE • A Szent István Bazilikában Szabó Géza kanonok celebrált szentmisét. (MTl-fotó) BUDAPEST Gyászmise, emléktábla-avatás, koszorúzás, nagygyűlések (Folytatás az 1. oldalról) a magyar nemzetből az európaiságot, ezért lázadt fel a nép. Nagy taps fogadta azt a kijelentését, miszerint 1956-ban igenis ellen- forradalom volt Magyarországon, de nem október 23-án, hanem november 4-én. Az 1956-os forradalom végül is ma győzött, ma kiáltották ki a Magyar Köztársaságot, s ezzel az ország valóban demokratikus, európai jogállammá fejlődhet (nagy taps). A beszéd után felcsendült a Rákóczi-indu- ló, majd Kovács Gyula színművész Tordas Tibor Ne tegyék című Írását olvasta fel, amely 1956-ban az Élünk című lapban jelent meg. Az ünneplők végül a Szózatot énekelték, miközben árbocra húzták 1956 jelképes lobogóját, a sztálinista címer nélküli, lyukas nemzetiszínű zászlót. BAJA „Gyújts egy szál gyertyát!” jelszóval hívta a Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Demokrata Fórum bajai csoportja a város polgárait este 6 órára, Baja központi parkjába, a Dérikertbe. Sokan tettek eleget a felhívásnak és a kellemes, késő nyári időben száz és száz gyertya fénye világította meg a hősi emlékmű talapzatán álló, az októberi eseményeket recitáló fiatalokat. Zenei aláfestésül Beethoven Sors szimfóniájának motívumai emlékeztettek a boldog, drámai, majd tragikus napokra, melyekben a magyarság megérezhette a szabadság izét, majd átélhette a kegyetlen megtorlás időszakát. Kőrös László az SZDSZ, Ikotics József az MDF nevében mondott ünnepi beszédet. Dr. Vágvölgyi Ferenc, Baja 56-os polgármestere, a szemtanúk és a börtönt szenvedettek forradalmár-hitelességével méltatta október 23-a ma is érvényes üzenetét. A Déri-kertben, a ledöntött Sztálin- szobor helyére egy emlékoszlopot emeltek akkor a bajai diákok, mely csak néhány napig állhatott. Most egy emlékkövet helyeztek el ugyanott, hogy hirdesse: az 56-os hősök aldozata nem volt hiábavaló. Az emberek egyperces néma csenddel adóztak a mártírok emlékének, majd az SZDSZ és az MDF, valamint az 56-os bebörtönzöt- tek csoportja koszorút helyezett el. G. Z. KISKUNHALAS Harangzúgás jelezte délután öt órakor a megemlékezések kezdetét Halason. A Hősök terére hirdetett összejövetel a Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Sző'-' vétségé helyi csoportjának szervezésében égy jelképes pillanat felidézésével kezdődött az első világháborús hősök emlékművénél. Az ötvenes évek címerét kivágták a nemzetiszínű zászlóból. Az összegyűlt, mintegy 300 halasi polgár előbb Nagy Imre 1956-os beszédét hallhatta magnófelvételről, majd szemtanúk visszaemlékezései következtek. Beszélt Kurdics József, a Szilá- dy gimnázium volt tanára, az 56-os forradalmi tanács tagja, s felolvasták Goór Imre ünnepi levelét. Ezt követően az MDF halasi vezetőségének tagja, dr. Nagy Lajos idézte a 33 év előtti felkelés kapcsán gyermekkora emléke^ it, s beszélt napjaink feladatairól. — A jövőbe kell néznünk, meg kell békélnünk, de a megbékélés nem köpönyegforgatás — mondta. — Nem tudunk megbékélni azokkal, akik most is a fegyvereik után kapkodnak, vérbíróságot akarnak. Az SZDSZ helyi szervezete nevében Tóth Zoltán mondott ünnepi beszédet. — Ünnepeljünk és tanuljunk! - mondta. — Most, amikor ’56 folytatásaként csendes forradalmunkat vívjuk, ne feledjük: a célok ugyanazok. Az ünnepség záróakkordjaként, a ma már ’56 jelképévé-vált lyukás zászlót közösén kísérték az egybegyűltek a postaépülethez, hogy a város főterén lobogjon november 4-éig. H. T. Első ízben emlékeztek meg legálisan a fővárosban és az országban az 1956- os népfelkelésről. Az Október 23-a Bizottság szervezte hétfői budapesti rendezvények a harminchárom évvel ezelőtti helyszíneken zajlottak, majd az ott összegyűltek este 6 órára a Parlament elé vonultak. Délelőtt Budapesten, a Bazilikában ünnepi istentiszteletet tartottak az 1956-ban elesett áldozatok emlékére. A zsúfolásig megtelt templomban a gyászmisét Szabó Géza kanonok, a szent jobb őre celebrálta. A nap folyamán a Rákoskeresztúri temető 301-es és a Kerepesi temető 21- es parcellájában sok százan rótták le kegyeletüket az 1956-os áldozatok sírja előtt. A budapesti megemlékezés első színhelyén, a Corvin közben több ezren gyűltek össze. A józsefvárosi Ellenzéki Kerekasztal nevében Ruttkay Levente, majd Szalai Róbert, a Politikai Foglyok .Országos. Szövetsége nevében szólt. A Killián laktanyánál már több mint tízezren voltak jelen, amikor Maiéter’ Pál özvegye, Gyenes Judit felavatta az épület falán elhelyezett emléktáblát, amelyet az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjai és névtelen hősei emlékére a józsefvárosi és a ferencvárosi Ellenzéki Kerekasztal készíttetett el. Kis Gyula a ferencvárosi Ellenzéki Kerekasztal nevében idézte fel a Corvin köziek és a Killián laktanyában lévők összefogását. Márton András, aki 1956-ban a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia ezredese volt, egyebek közt arról szólt, hogy Maiéter Pál ezredes elsőként mondott nemet a laktanya és a Corvin közi bázis megsemmisítését elrendelő népellenes parancsra, s átállt a felkelők oldalára. Ezt követően a tömeg a Magyar Rádió épülete elé vonult, ahol az intézmény és a józsefvárosi Ellenzéki Kerékasztal közös emléktábláját avatták fel. Mintegy másfél-kétezer ünneplő gyülekezett a Műszaki Egyetem központi épülete előtt, ahol 1956 októberében az emlékezetes 1,6 pont követeléseit fogalmazták meg az egyetemisták. A műegyetemi megemlékezés első szónoka Marián István volt, majd Mécs Imre — 1956 októberében maga is műegyetemi hallgató és a Nemzetőrség szervezője -^»beszédében megemlékezett mindazokról, akik a harcokban estek el vagy a megtorlások áldozataiként vesztették életüket, majd kiemelte: a jelenlegi forradalmi átalakulás során vér nélkül teljesülnek 1956 követelései. Wachsler Tamás a Fidesz képviseletében szólt. Ezt követően az ünneplő tömeg az ugyancsak 1956 napjait idéző, középen kivágott, illetve Kossuth-címerrel díszített zászlókkal és transzparensekkel a Bem térre vonult. Itt elsőként Sebestyén László, az 1956 októberében újjászervezett Petőfi Párt vezetőségi tagja szólt a teret egészen a Duna-partig benépesítő tömeghez. Viktor Vorosinszki 1— 1956-ban lengyel tudósítója az eseményeknek — a Szolidaritás és személyesen Lech Walesa üdvözletét tolmácsolta. Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum köztársaságielnök-jeiöltje felelevenítve a 12 nap történetét, rámutatott: e 12’ nap' elégendő volt arA, hogy megteremtődjenek egy demokratikus társádalom keretéi1.'1 A Hősök terén délután fél négykor kezdődött meg az Október 23-a Bizottság koszorúzási ünnepsége. A Himnusz eléneklését követően először Király Béla, az 1956-os Nemzetőrség parancsnoka, Maiéter Pál özvegye, Gyenes Judit és a Történelmi Igazságtétel Bizottság képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúját a Magyar Hősök Emlékművén, amelynél a Magyar Néphadsereg díszzászlóaljának két katonája állt díszőrséget. A Hősök terén először Hornyák Tibor mondott beszédet, majd Zimányi Tibor arról szólt, hogy a múltért nem vezethet a bosszúállás vágya, ám aki fegyverrel akar hatalomra törni, az a jövőben rekesztessék ki a magyarságból. A beszédeket követően Bánffy György színművész olvasta föl Albert Camus, a világhírű francia író A magyarok vére című írását, majd különböző szervezetek, mozgalmak, pártok képviselői újabb koszorúkat helyeztek el a Magyar Hősök Emlékművén. Ezután a Parlament elé vonult a tömeg. Több mint százezren gyűltek egybe az október 23-ai rendezvénysorozat központi eseményén, a Kossuth téren. A Parlamentet nemzetiszín zászlók díszítették, középen pedig a hatalmas, Szabadság! Függetlenség! feliratú transzparens előtt tartotta egy asszony azt, a középen lyukas nemzeti lobogót, amely Nagy Imre és mártírtársai június 16-ai temetésén az ismeretlen forradalmár koporsóját fedte. Azon az erkélyen pedig, amelyen 33 évvel ezelőtt Nagy Imre szólt a Kossuth téren egy- begyült tömeghez, a politikus arcképét helyezték el. A Parlament főbejárata előtt, pontban 6 órakor Bereczky Vilmos, a 22 ellenzéki szervezetet tömörítő Október 23-a Bizottság elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy 33 esztendő után, az újjászületett Magyar Köztársaság kikiáltásának napján először van alkalom október 23-a szabad megünneplésére. Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének elhangzása után elsőként Fónay Jenő mondott beszédet. „Akkor, az újságfáklyák lángjainál Nagy Imrét követeltük a kormányba. Ma, 1956 igazságával azt követeljük, hogy a ma kihirdetett Magyar Köztársaság a nép boldog, független állama legyen, de ne csak papíron, hanem a valóságban is”E- mondotta egyebek között. Szólt arról, hogy számára ez a nap nem ád teljes megnyugvást, mert „hiába tűztük ki célul, hogy október 23-a nemzeti ünnep legyen, még mindig fenntartással, ellenállással kell szembenéznünk. Ok a mai napot a nemzeti megbékélés, a nemzeti emlékezés napjává minősítik” — hangoztatta, majd az októbéri napokat felidézve kijelentette: „mi, ez a csodálatos emberáradat esküszünk, hogy október 23-a számunkra nemzeti ünnep”. Végezetül új összefogásra hívott fel. „Tanuljuk meg keserves múltunk tanulságait! Ne engedjük magunkat megosztani. Ez a mi nemzeti ünnepünk legnagyobb követelése és értékelése” — mondotta. Obersovszky Gyula, akit 1956 után halálra ítéltek, majd ezt börtönbüntetésre változtatták, máig benne élő sérelmeiről beszélt, a többi között arról, hogy nincs útlevele mind a mai napig, a XX. századi Európa közepén. A továbbiakban kijelentette: „Jóleső érzéssel tekintek Moszkva felé. Szorítok Gorbacsovért, akinek végre sikerült megforgatni az áporodott légtereket. Szorítok érte és féltem. Csak illúzió addig a mi szabadságunk is, amíg Moszkva nem szabad.” Majd úgy fogalmazott: „Ronald Reagan kezét „visszamenőleg is” meg kell szorítani felbecsülhetetlen érdemeiért abban, hogy kezd valami dallam térülni a világra;,a sors-üldözte keleti-térfelekre is átható dallam.” , A szopok felidézte a népfelkelés napjait, benne saját tevékenységét, ahogyan útjára indította a forradalmi ifjúság lapját, az Igazságot. Krassó György közgazdász — Nagy Imre 33 évvel ezelőtti beszédét idézve — „Elvtársak” megszólítással kezdte mondandóját. Majd emlékeztetett arra, hogy -annak idején a mintegy 100 ezer fős tömeg „Nem vagyunk elvtársak, magyarok vagyunk” kiáltással válaszolt Nagy Imre megszólítására. Az októberi napokra emlékezve Krassó György hangsúlyozta, hogy akkor elementáris erővel jutott érvényre: „a magyarságnak elege volt az önkényből, a jogtiprásból, az orosz megszállásból”. Hozzátette: a magyar nép 33 évvel ezelőtt élt a lehetőséggel, kezébe vette sorsát, s olyan tetteket vitt véghez, ami visszaadta a már annyiszor lejáratott eszmébe, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjébe vetett hitet. Krassó György hangsúlyozta: 33 év elteltével ez a nemzet ma is változást akar, és síkraszáll a szabadságért, a függetlenségért. A szónok végezetül kijelentette, hogy a jelenlegi országépítést, „az új honfoglalást” csak 1956 eszméire lehet alapozni. Witner Mária — aki 1956 októberében a Corvin közben harcolt, majd éveket töltött börtönben — elöljáróban leszögezte: október 23-án egy spontán nemzeti forradalom tört ki hazánkban. Mint mondotta, akkor a forradalom valamennyi résztvevője tiszta szívvel hitt egy szebb magyar jövőben, s nem ők tehetnek róla, hogy ez nem valósult meg. A forradalom utáni időkre emlékezve elmondta: sokan váltak hazátlanná, sok százan estek áltozatul a megtorlásoknak. Rácz Sándor, az egykori Nagybudapesti Munkástanács elnöke beszédét kezdve világraszóló ünnepnek nevezte október 23-át. Az. 1956-os napok eseményeit idézve hangsúlyozta: a szovjet fegyverek illetéktelenül és jogtalanul avatkoztak be hazánk sorsába. „Az akkor leomló falak, a romok nemcsak a felkelőket temették maguk alá, hanem egy emberidegen ideológiát is, amelyről azóta bebizonyosodott, hogy nincs helye a világban.” A Parlament előtt egybegyűlt fiatalokhoz intézve szavait a következőket mondta: „A magyar jövő bennetek van, nem a nyugati és a keleti segítségben.” Végezetül leszögezte, hogy a mai napon kikiáltott Magyar Köztársaság tartalommal csak úgy tölthető meg, ha valóban megszületik egy szabad Magyarország. A Kossuth téri megemlékezés végén két, immár dokumentumértékű írás hangzott el: Bibó István egykori államminiszter november 4-ei kiáltványa, illetve Kósa Pálnak, az Újpesti Forradalmi Bizottság vezetőjének kivégzése előtt, a siralomházban papírra vetett búcsúlevele. Az október 23-ai emlékező rendezvénysorozat központi eseménye a Szózat közös eléneklésével zárult. (MTI) • Az ünneplő tömeg egy része a kecskeméti Szabadság téren. (Straszer András képe) Németh Miklós és Lothar Späth megbeszélése Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke hétfőn hivatalában fogadta Lothar Späthet, a Német Szövetségi Köztársaság Baden- Württemberg tartománya miniszterelnökét. A két politikus tárgyalásokat folytatott a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Úgy értékelték, hogy az eddigi eredmények biztató kezdetet jelentenek a további együttműködéshez. (MTI) Horn Gyula svédországi látogatása Horn Gyula külügyminiszter Sten Andersson svéd külügyminiszter meghívására kétnapos hivatalos látogatást tett Stockholmban. A magyar államférfit fogadta XVI. Károly Gusztáv svéd király. Horn Gyula megbeszéléseket folytatott vendéglátójával, s találkozott a svéd politikai és üzleti élet vezető személyiségeivel. Előadást tartott a Svéd—Magyar Kereskedelemfejlesztő Bizottság tagjai előtt a magyar kormánynak a gazdaság stabilizálására és átalakítására irányuló célkitűzéseiről. Hangsúlyozottan szólt azokról a konkrét együttműködési lehetőségekről, melyek révén a svéd gazdaság az eddigieknél nagyobb mértékben kapcsolódhatna be a magyar gazdaság fejlesztésének folyamatába. A külügyminiszteri tárgyalások során Horn Gyula a magyar reformfolyamatot Kelet-Európa és az összeurópai fejlődés szempontjából történelmi jelentőségűnek minősítette. Hangsúlyozta, hogy a sarkalatos törvények elfogadásával és a Magyar Köztársaság kikiáltásával megteremtődtek e folyamat visszafordíthatatlanságának legfontosabb törvényes feltételei. Rámutatott, hogy a magyar vezetés, a társadalom valamennyi politikai erejével együttműködve, képes önállóan megoldani a politikai rendszer átalakítását, annak európai szintre emelését. Ennek folyamán Magyarország meríteni kíván a civilizált nemzetek tapasztalataiból, a svéd modell számos sikeres eleméből, a demokratikus intézmények, az önkormányzatok, a szociális piacgazdaság működési mechanizmusaiból. Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a politikai szféra átalakításával ellentétben, az ország nem képes gazdasági fejlődését egyedül új alapokra helyezni. Rámutatott, hogy a magyarországi változások iránt a Nyugat részéről megnyilvánuló politikai rokonszenvnek a magyar gazdaság támogatásában és külső feltételrendszerének javításában is testet kell öltenie. A magyar külügyminiszter javasolta, hogy a svéd kormány, hasonlóan más kormányokhoz, hozzon létre beruházási fejlesztési alapot a svéd magántőke magyarországi befektetéseinek bátorítására. Felvetette annak lehetőségét, hogy svéd részről részesítsenek képzésben magyar szakembereket, s hogy a két kormány kössön megállapodást magyar munkaerő átmeneti foglalkoztatására Svédországban. Horn Gyula magyarországi látogatásra hívta meg a svéd külügyminisztert. Az öregember taps nélkül kiment Honecker lemondásának története Erich Honecker lemondásához döntően hozzájárult Mihail Gorbacsov. Áz NSZK ötmilliós’példányszámú, legnagyobb tömeglapjá, amely erről első oldalas exkluzív tudósításban számol be, forrásként—természetesen név nélkül — a politikai bizottság és a központi bizottság egy-egy tagjára hivatkozik. A jelentést hétfői számában átvette a Die Welt. A lap szerint ellenállás volt tapasztalható már október 5-én, a KB-ban megrendezett veterántalálkozón is, ahol Honeckert alig tapsolták meg. Ezután aláírásokat kezdtek gyűjteni a KB összehívatása céljából. Lassan mindenki kezdte megérteni az idők szavát Gorbacsov látogatása után, beleértve Egon Krenzet is — kivéve Günter Mittagot és Joachim Herrmannt. A Gorbacsov látogatása után tartott politikai bizottsági ülés másfél napon át tartott. Honecker arról beszélt, hogy ha a vezetés a kisujját mutatja, akkor az egész karját fogják követelni, és minden összeomlik. Érvelésével azonban többen nem értettek egyet, közöttük Erich Mielke, az NDK állambiztonsági minisztere. Figyelmeztette társait arra, hogy hajlíthatatlan magatartás esetén véres felkelés kirobbanását kockáztatják, márpedig ebben az esetben aligha számíthatnak szovjet segítségre. Az idős párt- és állami vezető ekkor a tiltakozás jeleként azzal fenyegetőzött, hogy lemond minden tisztségéről. A vagy-vagy álláspontjára helyezkedett, utoljára még azt remélve: a központi bizottság ülésén a maga javára fordíthatja a hangulatot. A KB-ülésen aztán erre számítva be is jelentette, hogy egészségi okoknál fogva megválik minden tisztségétől. Ám, várakozásával ellentétben, senki nem emelt szót ez ellen, mindenki hallgatott. Ekkor megfogalmaztak egy közleményt, amely szerint mind ő, mind pedig két másik PB-tag, Herrmann és Mittag, egészségük megromlása miatt mond le hivataláról. Az elnökölő Willi Stoph már át akart térni a következő napirendi pontra, amikor a KB-ban először tört ki nyíltan az elégedetlenség. Valaki kijelentette: eddig gyakran másítottuk meg a valóságot, most meg kell mondanunk az igazságot: A másik kettő nem egészségi okok miatt távozik. Erre átírták a közleményt és tudatták a közvéleménnyel, hogy felmentették őket hivatali kötelezettségük alól. Jelentős koreai hitel hazánknak A dél-koreai kormány jelentős hiteleket nyújt hazánknak, a koreai exportimport bank közvetítésével konkrét fejlesztési programok finanszírozására. Erről tájékoztatták a hétfőn reggel megkezdődött dél-koreai—magyar magas szintű kormányközi tárgyalások során Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettest az ország gazdasági kormányzatának vezetői. A vasárnap Szöulba érkezett magyar küldöttséget — melynek tagja Gombocz Zoltán kereskedelmi államtitkár és Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke — a Szöultól délre fekvő Kvacson városban felépített gazdasági kormány- negyedben fogadta Csőn Szun miniszterelnök-helyettes, gazdaságtervezési miniszter, aki Medgyessy Péternek kifejtette, hogy a dél-koreai kormány rendkívül nagyra értékeli hazánk gazdasági reformpolitikáját, rokonszenvvel kíséri figyelemmel és támogatja a piacgazdaság megteremtésére és a gazdaság szerkezetének átalakítására törekvő magyar reformkormányt. Medgyessy Péter az MTI tudósítójának elmondta, hogy a koreai fejlesztési kormányhitel részleteiről Bartha Ferenc, az MNB elnöke megállapodást készít elő az érintett koreai pénzintézetekkel. A hitelek feltételeiről rövidesen tájékoztatják a magyar vállalatokat. A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kibővítését célozza az a munkaebéd is, amelyet Kim Hang Sza, a koreai kereskedelmi és iparkamara elnöke adott a delegáció tiszteletére. Az ebéden a koreai gazdasági és ipari csoportok vezető személyiségei is részt vettek. Délután a Samsung Electronics Co. szuvoni elektronikai gyárának a megtekintésével folytatódik a küldöttség programja. Este pedig Csőn Szun miniszterelnökhelyettes díszvacsorát ad a Medgyessy Péter vezette magyar kormánydelegáció részére. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT A hatos lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint az októberi hatos lottó számsorsolása alkalmával a következő számok kerültek kihúzásra: 12, 19, 24, 28, 30, 39, pótszám 3-as (MTI)
