Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-24 / 252. szám
I Az Ellenzéki Kerekasztal I I hírei 3. óim Mit tehetnek a szakszervezetek? 4. oldal I Az MSZP agrártagozatának javaslatai 5. oldal ÉLJEN A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG! 1989. október 23-án, a déli harangszó után kikiáltották a Magyar Köztársaságot Megemlékezések a nemzeti megbékélés napján — Nagygyűlés Kecskeméten, Baján, Kiskunhalason — Gyászmise, koszorúzás, emléktábla-avatás, nagygyűlés Budapesten Történelmi esemény színhelye volt hétfőn délben a Parlament előtti Kossuth tér: 12 órakor, a déli harangszót követően, Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök az Országház erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Az ország új államformájáról és nevéről szóló bejelentést hatalmas ováció, hosszan tartó viharos taps köszöntötte, harsonások díszjeleket fújtak. A téren a magyar országgyűlés felhívására több tízezren gyűltek össze, ott voltak az Országgyűlés tisztségviselői és igen sok képviselő, a Minisztertanács tagjai, a pártok, az egyházak, a társadalmi és a tömegszervezetek képviselői, meghívást kaptak a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. Ünnepélyes keretek között felvonták az állami zászlót, az Országház előtti téren katonai díszegység sorakozott fel. A magyar nép sorsfordulóihoz kötődő történelmi zászlókat az állami zászlóhoz vitték. 9 (Walter Péter felvételei) SZŰRÖS MÁTYÁS: Új történelmi szakasz nyitánya Még zúgott a harangszó, amikor Szűrös Mátyás megjelent dolgozószobájának piros-fehér- zöld zászlóval ékesített erkélyén, s üdvözölte a hallgatóságot. Beszédének elején köszöntötte az ország polgárait, a magyarokat a nagyvilágban, hazánk külföldi barátait. Hangoztatta: az ország lakosaihoz, s mindazokhoz szól, akik szívükön viselik Magyarország sorsát, akik határainkon túl megértéssel és rokonszenwel követik emelkedő utunkat, támogatják népünket a gyökeres változásokat eredményező erőfeszítéseiben. A továbbiakban így folytatta: — Most, a XX. század vége felé közeledvén, a szabad, demokratikus Magyarország megteremtésében Kossuth Lajos, Károlyi Mihály és Tildy Zoltán nevével összekapcsolódó előző magyar köztársaságok nyomdokain haladunk, amikor azok demokratikus és nemzeti hagyományainak szellemében, s az utóbbi 40 esztendő — különösen az 1956-os októberi népfelkelés és nemzeti függetlenségi megmozdulás — történelmi tanulságaitól is indíttatva megalkottuk az új köztársaság törvényes alapjait. Újabb történelmi szakasz nyitánya ez államunk demokratikus átalakításának útján. Miközben feltáljuk és bevalljuk a múltat, tekintetünket határozottan a jövő felé kell fordítanunk. Eltökélt szándékunk, hogy népünk akarata Ismerős a bronzoroszlán, történelmi pillanatkép ismétlődik: pesti srác kapaszkodik a strá- zsálóba. Belátja az egész teret, semmi nem kerülheti el figyelmét. Látja az emberek tízezreit, hallgatja a Himnusz kánonját, észreveszi a galambok fölrebbenő csapatát. Történelmi esemény szemtanúja. Utódja a 33 év előtti pesti srácnak, aki akkor, ugyanott állt. Régi pesti srác! Veled mi lett?! Pesti srác! Veled mi lesz... ?! (N. ML) szerint, amit nemsokára szabad, demokratikus választásokon nyilvánít ki, végigmegyünk megkezdett utunkon: a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam lesz, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek, s amelyben magyar és más nemzetiségű honfitársaink megtalálják számításukat, boldogulásukat, és amelyet biztonságos otthonuknak tekinthetnek. Az új köztársaság felelősséget érez a határainkon kívül élő magyarok sorsáért és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolataik ápolását. A világ haladó és demokratikus vonulatának részeként kívánunk fellépni a nemzetközi színtéren, meggyorsítani hazánk felzárkózását a fejlett országok sorába. Egyszerre fejlesztjük keleti és nyugati kapcsolatainkat, hozzájárulva Európa egységesüléséhez, biztonságának megteremtéséhez és a világ egyetemes problémáinak megoldásához. Változatlanul hazánk nemzeti érdekének tekintjük nagy szomszédunkhoz, a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink zavartalan és kiegyensúlyozott fejlesztését. Egyidejűleg a másik vezető világhatalommal, az Amerikai Egyesült Államokkal is jó együttműködésre törekszünk. Alapvető nemzeti érdekünknek tartjuk a jószomszédi viszony ápolását a környező országokkal. Erősíteni kívánjuk a Duna menti népek összefogását és barátságát a kölcsönös tisztelet és megbecsülés jegyében. Folytatjuk a nyitás külpolitikáját: aktív résztvevői kívánunk lenni a nemzetközi cserének és együttműködésnek a gazdaságban és a tudományban, a kultúrában és az emberi jogok érvényesítésében. Tisztelt ünneplő közönség, honfitársaim! A hazához és a haladáshoz, a nemzeti összefogáshoz és a demokráciához, a humanizmushoz fűződő gondolatok és törekvések jegyében mindenkit következetes cselekvésre, kitartó munkára hívok fel az ország jobb jövője érdekében. Csak közös erővel emelhetjük ki az országot a mélyre süllyedésből, és teremthetjük meg a szabadság, a demokrácia és a jólét anyagi, szellemi feltételeit. Megérdemelné már a nép, hogy végre ,jókedv és bőség” legyen a Duna—Tisza táján. Legyen Hányán tehettünk a Kossuth téren? Százezernél biztosan többen, ám akadtak, akik kétszázezresnél is nagyobbra taksálták a tömeget. Csak a sajtó több száz embert foglalkoztatott, az e célra ácsolt emelvényről videokamerák és teleobjektívek tucatjai rögzítették — a történelmet. Tizenkét órakor harangzúgás töltötte be a teret; felemelően juttatva emlékezetbe küzdést, győzelmet és Európát, amikor pedig Szűrös Mátyás kikiáltotta a köztársaságot, percekig tartott az ováció, a taps, valamiféle eufóriás öröm. Magasztos pillanat volt ez, egész Magyarország számára, ugyanúgy föllelkesült a régi, kivágott közepü zászló alatt álló egykori népfölkelő, mint a parlamenti lépcső alatt álló ellenzéki vezető, aki mellé a sors rózsaszínű szegfűcsokros diáklányt sodort. — A kiáltványt nem értem, ellenben az atmoszféra ...!—bólogatott egy német kolléga, mellette a BBC magyar nyelvű adásainak vezetője rögzítette magnetofonjára a percet, megjegyezve: — Csodálatos, bogy ezt megértük. Hányán voltunk a Kossuth téren, a Parla- ' ment előtt, amikor a köztársaságot kikiáltották? Ki tudná megmondani a pontos választ: ezrek és ezrek kanyarodtak még a rövid ünnepség alatt is a térre. A tömeg — Magyarország népe — ünnepeim és köszönteni jött az október 23-án kikiáltott új rendet, melynek a neve: köztársaság. B. J. hosszú életű az új Magyar Köztársaság, és boldogabb elődeinél. Végül pedig és legfőképpen azt kívánom e jeles napon is: legyen béke a Földön, és legyen békesség az emberek között! — mondta befejezésül. Szűrös Mátyás beszédét élénk megnyilvánulások kísérték, a jelenlévők többször is tapssal, éljenzéssel fejezték ki egyetértésüket az elhangzottakkal. Néhány perccel múlt negyed egy, amikor Szűrös Mátyás befejezte ünnepi beszédét, majd felhangzott a Himnusz, amelyet sokan énekeltek a téren egybegyűltek közül is. Az ünnepség végén Szűrös Mátyás Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter kíséretében ellépett a felsorakozott díszegység előtt, köszöntve a katonákat. A magyar meghívott vendégek üdvözlése után Szűrös Mátyás köszöntötte a diplomáciai testület misszióvezetőit. A Magyar Köztársaság kikiáltásának ünnepsége a díszegység díszmenetével zárult. (MTI) Százezrek emlékeztek meg hazánkban október 23-áról 9 Dr. Debreczeni József országgyűlési képviselő beszélt Kecskeméten. Tegnap Bács-Kiskun megyében is számos településen megemlékeztek az 1956-os forradalomról és szabadság- harcról. Kecskeméten, a Szabadság téren több ezer ember részvételével, 16 óra után néhány perccel — a harangjáték elhangzása után — a Himnusz el- éneklésével kezdődött az ünnepség, melyet hat ellenzéki párt szervezett. Sándor László, az SZDSZ kecskeméti szervezetének ügyvivője köszöntötte a résztvevőket, majd Kovács Gytda színművész Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét mondta el. Ezt követően dr. Debreczeni József, a város ellenzéki képviselője mondott beszédet. Az országgyűlési képviselő elöljáróban hangsúlyozta, rendkívüli összejövetel ez a 33 évvel ezelőtti forradalom megünneplésére, melyet idegen segítséggel vertek le. Ellenforradalomnak nevezték azt a forradalmat, s utána a megtorlás évei következtek. Ilyen erőszaktól ma már nem kell félnünk. A szónok ezután emlékeztetett arra, hogy az 1956 előtti években kiirtották (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap délelőtt Budapesten, a Bazilikában szentmisét tartottak a népfelkelésben elesettek emlékére. A Kozma utcai köztemető 301-es parcellájában végső nyughelyére helyezték Balázs Ferenc 1957-ben kivégzett felkelőt. Délután az Október 23-a Bizottságba tömörült szervezetek a főváros azon pontjain tartottak megemlékezéseket, amelyeken a harminchárom évvel ezelőtti események zajlottak. (Tudósításunk a 2. oldalon)
