Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-24 / 252. szám

I Az Ellenzéki Kerekasztal I I hírei 3. óim Mit tehetnek a szakszervezetek? 4. oldal I Az MSZP agrártagozatának javaslatai 5. oldal ÉLJEN A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG! 1989. október 23-án, a déli harangszó után kikiáltották a Magyar Köztársaságot Megemlékezések a nemzeti megbékélés napján — Nagygyűlés Kecskeméten, Baján, Kiskunhalason — Gyászmise, koszorúzás, emléktábla-avatás, nagygyűlés Budapesten Történelmi esemény színhelye volt hétfőn délben a Parlament előtti Kossuth tér: 12 órakor, a déli harangszót követően, Szű­rös Mátyás, az Országgyűlés el­nöke, ideiglenes köztársasági el­nök az Országház erkélyéről ki­kiáltotta a Magyar Köztársasá­got. Az ország új államformájá­ról és nevéről szóló bejelentést hatalmas ováció, hosszan tartó viharos taps köszöntötte, harso­nások díszjeleket fújtak. A téren a magyar országgyű­lés felhívására több tízezren gyűltek össze, ott voltak az Or­szággyűlés tisztségviselői és igen sok képviselő, a Miniszterta­nács tagjai, a pártok, az egyhá­zak, a társadalmi és a tömeg­szervezetek képviselői, meghí­vást kaptak a Budapestre akk­reditált diplomáciai képvisele­tek vezetői. Ünnepélyes keretek között felvonták az állami zászlót, az Országház előtti téren katonai díszegység sorakozott fel. A magyar nép sorsfordulóihoz kötődő történelmi zászlókat az állami zászlóhoz vitték. 9 (Walter Péter felvételei) SZŰRÖS MÁTYÁS: Új történelmi szakasz nyitánya Még zúgott a harangszó, amikor Szűrös Má­tyás megjelent dolgozószobájának piros-fehér- zöld zászlóval ékesített erkélyén, s üdvözölte a hallgatóságot. Beszédének elején köszöntötte az ország polgárait, a magyarokat a nagyvilág­ban, hazánk külföldi barátait. Hangoztatta: az ország lakosaihoz, s mindazokhoz szól, akik szívükön viselik Magyarország sorsát, akik ha­tárainkon túl megértéssel és rokonszenwel kö­vetik emelkedő utunkat, támogatják népünket a gyökeres változásokat eredményező erőfeszí­téseiben. A továbbiakban így folytatta: — Most, a XX. század vége felé közeledvén, a szabad, demokratikus Magyarország megte­remtésében Kossuth Lajos, Károlyi Mihály és Tildy Zoltán nevével összekapcsolódó előző magyar köztársaságok nyomdokain haladunk, amikor azok demokratikus és nemzeti hagyo­mányainak szellemében, s az utóbbi 40 eszten­dő — különösen az 1956-os októberi népfelke­lés és nemzeti függetlenségi megmozdulás — történelmi tanulságaitól is indíttatva megalkot­tuk az új köztársaság törvényes alapjait. Újabb történelmi szakasz nyitánya ez álla­munk demokratikus átalakításának útján. Mi­közben feltáljuk és bevalljuk a múltat, tekinte­tünket határozottan a jövő felé kell fordíta­nunk. Eltökélt szándékunk, hogy népünk akarata Ismerős a bronzoroszlán, történelmi pillanat­kép ismétlődik: pesti srác kapaszkodik a strá- zsálóba. Belátja az egész teret, semmi nem kerülheti el figyelmét. Látja az emberek tízezreit, hall­gatja a Himnusz kánonját, észreveszi a galam­bok fölrebbenő csapatát. Történelmi esemény szemtanúja. Utódja a 33 év előtti pesti srácnak, aki akkor, ugyanott állt. Régi pesti srác! Veled mi lett?! Pesti srác! Veled mi lesz... ?! (N. ML) szerint, amit nemsokára szabad, demokratikus választásokon nyilvánít ki, végigmegyünk meg­kezdett utunkon: a Magyar Köztársaság füg­getlen, demokratikus jogállam lesz, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocia­lizmus értékei egyaránt érvényesülnek, s amely­ben magyar és más nemzetiségű honfitársaink megtalálják számításukat, boldogulásukat, és amelyet biztonságos otthonuknak tekinthet­nek. Az új köztársaság felelősséget érez a hatá­rainkon kívül élő magyarok sorsáért és előmoz­dítja a Magyarországgal való kapcsolataik ápo­lását. A világ haladó és demokratikus vonulatának részeként kívánunk fellépni a nemzetközi szín­téren, meggyorsítani hazánk felzárkózását a fejlett országok sorába. Egyszerre fejlesztjük keleti és nyugati kapcsolatainkat, hozzájárulva Európa egységesüléséhez, biztonságának meg­teremtéséhez és a világ egyetemes problémái­nak megoldásához. Változatlanul hazánk nemzeti érdekének te­kintjük nagy szomszédunkhoz, a Szovjetunió­hoz fűződő kapcsolataink zavartalan és ki­egyensúlyozott fejlesztését. Egyidejűleg a másik vezető világhatalommal, az Amerikai Egyesült Államokkal is jó együttműködésre törekszünk. Alapvető nemzeti érdekünknek tartjuk a jó­szomszédi viszony ápolását a környező orszá­gokkal. Erősíteni kívánjuk a Duna menti népek összefogását és barátságát a kölcsönös tisztelet és megbecsülés jegyében. Folytatjuk a nyitás külpolitikáját: aktív résztvevői kívánunk lenni a nemzetközi cseré­nek és együttműködésnek a gazdaságban és a tudományban, a kultúrában és az emberi jogok érvényesítésében. Tisztelt ünneplő közönség, honfitársaim! A hazához és a haladáshoz, a nemzeti összefogáshoz és a demokráciához, a huma­nizmushoz fűződő gondolatok és törekvések jegyében mindenkit következetes cselekvésre, kitartó munkára hívok fel az ország jobb jövője érdekében. Csak közös erővel emelhet­jük ki az országot a mélyre süllyedésből, és teremthetjük meg a szabadság, a demokrácia és a jólét anyagi, szellemi feltételeit. Megérde­melné már a nép, hogy végre ,jókedv és bőség” legyen a Duna—Tisza táján. Legyen Hányán tehettünk a Kossuth téren? Százezer­nél biztosan többen, ám akadtak, akik kétszáz­ezresnél is nagyobbra taksálták a tömeget. Csak a sajtó több száz embert foglalkoztatott, az e célra ácsolt emelvényről videokamerák és teleobjektívek tucatjai rögzítették — a történel­met. Tizenkét órakor harangzúgás töltötte be a teret; felemelően juttatva emlékezetbe küzdést, győzelmet és Európát, amikor pedig Szűrös Mátyás kikiáltotta a köztársaságot, percekig tartott az ováció, a taps, valamiféle eufóriás öröm. Magasztos pillanat volt ez, egész Ma­gyarország számára, ugyanúgy föllelkesült a régi, kivágott közepü zászló alatt álló egykori népfölkelő, mint a parlamenti lépcső alatt álló ellenzéki vezető, aki mellé a sors rózsaszínű szegfűcsokros diáklányt sodort. — A kiáltványt nem értem, ellenben az at­moszféra ...!—bólogatott egy német kolléga, mellette a BBC magyar nyelvű adásainak veze­tője rögzítette magnetofonjára a percet, megje­gyezve: — Csodálatos, bogy ezt megértük. Hányán voltunk a Kossuth téren, a Parla- ' ment előtt, amikor a köztársaságot kikiáltot­ták? Ki tudná megmondani a pontos választ: ezrek és ezrek kanyarodtak még a rövid ünnep­ség alatt is a térre. A tömeg — Magyarország népe — ünnepeim és köszönteni jött az október 23-án kikiáltott új rendet, melynek a neve: köz­társaság. B. J. hosszú életű az új Magyar Köztársaság, és boldogabb elődeinél. Végül pedig és legfőképpen azt kívánom e jeles napon is: legyen béke a Földön, és legyen békesség az emberek között! — mondta befeje­zésül. Szűrös Mátyás beszédét élénk megnyilvánu­lások kísérték, a jelenlévők többször is tapssal, éljenzéssel fejezték ki egyetértésüket az elhang­zottakkal. Néhány perccel múlt negyed egy, amikor Szűrös Mátyás befejezte ünnepi beszé­dét, majd felhangzott a Himnusz, amelyet so­kan énekeltek a téren egybegyűltek közül is. Az ünnepség végén Szűrös Mátyás Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter kí­séretében ellépett a felsorakozott díszegység előtt, köszöntve a katonákat. A magyar meghí­vott vendégek üdvözlése után Szűrös Mátyás köszöntötte a diplomáciai testület misszióveze­tőit. A Magyar Köztársaság kikiáltásának ün­nepsége a díszegység díszmenetével zárult. (MTI) Százezrek emlékeztek meg hazánkban október 23-áról 9 Dr. Debreczeni József országgyűlési képviselő beszélt Kecskeméten. Tegnap Bács-Kiskun megyében is számos településen megemlékeztek az 1956-os forradalomról és szabadság- harcról. Kecskeméten, a Szabadság té­ren több ezer ember részvételével, 16 óra után néhány perccel — a harangjá­ték elhangzása után — a Himnusz el- éneklésével kezdődött az ünnepség, melyet hat ellenzéki párt szervezett. Sándor László, az SZDSZ kecskemé­ti szervezetének ügyvivője köszöntötte a résztvevőket, majd Kovács Gytda színművész Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét mondta el. Ezt követően dr. Debreczeni József, a város ellenzéki képviselője mondott be­szédet. Az országgyűlési képviselő elöljáró­ban hangsúlyozta, rendkívüli összejö­vetel ez a 33 évvel ezelőtti forradalom megünneplésére, melyet idegen segít­séggel vertek le. Ellenforradalomnak nevezték azt a forradalmat, s utána a megtorlás évei következtek. Ilyen erő­szaktól ma már nem kell félnünk. A szónok ezután emlékeztetett arra, hogy az 1956 előtti években kiirtották (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap délelőtt Budapesten, a Bazilikában szentmisét tartottak a népfel­kelésben elesettek emlékére. A Kozma utcai köztemető 301-es parcellájá­ban végső nyughelyére helyezték Balázs Ferenc 1957-ben kivégzett felke­lőt. Délután az Október 23-a Bizottságba tömörült szervezetek a főváros azon pontjain tartottak megemlékezéseket, amelyeken a harminchárom évvel ezelőtti események zajlottak. (Tudósításunk a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents