Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-20 / 249. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. október 20. KIS LÉTSZÁMÚ ALAPSZERVEZETEK — A VOLT PÁRTTAGOK FELÉRE SZÁMÍTANAK Megkezdődött Kiskunfélegyházán az MSZP szervezése A Magyar Szocialista Párt kongresz- szusának befejezése után, az új párt megalakulását követően, megkezdő­dött a tagság szervezése, az alapszerve­zetek kialakítása. Kiskunfélegyházán Ernyes Lászlóval, a városi pártbizott­ság első titkárával és Kormányos Imré­vel, a MÁV volt MSZMP-alapszerve- zeti titkárával, a városi pártbizottság tagjával beszélgettünk a jelenlegi tenni­valókról. — Hogyan szerveződik a városban a Magyar Szocialista Párt? — A kongresszust követően mint küldöttnek — mondta Ernyes László — az volt az első feladatom, hogy szá­mot adjak a párttagságnak, a pártbi­zottságnak, mi történt e történelmi ta­nácskozáson. Október 12-ére összehív­tuk a pártbizottságokat, az alapszerve­zeti titkárokat és a kollektíva előtt tájé­koztatót tartott a négy küldött. Ezt követően testületileg megkezdtük a munkát, arra kérve a titkárokat, a pártbizottsági tagokat — akik elfogad­ják az új párt programját, alapszabá­lyát —, hogy segítsenek a szervező- munkában: minél előbb lássuk, kikre számíthatunk az új párt kialakításá­ban. — A szervezés milyen módszerét vá­lasztották Kiskunfélegyházán? — Természetesen elsősorban a volt MSZMP-titkárokra számítunk, mert ők élnek együtt a tagsággal. A felkérés: nél hangsúlyoztuk azonban azt is: aki úgy érzi, nem tud ennek a pártnak tagja lenni, az tisztességgel jelentse ki, mert akkor keresünk az alapszervezetben olyan embert, aki azonosul az MSZP elképzeléseivel. Első lépésként javasol­tuk, hívjanak össze az alapszervezetek taggyűlést, ismerkedjenek meg a párt alapszabályaival, programjával és ez­után személyre szólóan minden párt­taggal beszélgessenek, nyerjék meg az új párt számára. — Hogyan történik az alapszerveze­tekben az alulról való építkezés? — Abból kell kiindulni — mondta Kormányos Imre —, hogyan működik a jövőben egy alapszervezet. Vélemé­nyem szerint a korábbi értekezlet jelle­gű taggyűlések helyett ezek klubfoglal- kozásszerűek lesznek, az emberek, a párttagok beszélgetnek. Ebből követ­kezik, hogy a nagy létszámú alagszer­vezetek megszűnésre vannak ítélve. Ideálisnak a 8-10 tagú alapszervezetet tartom, mert ilyen módon lehet igazán politizálni, megvitatni a kérdéseket, ki­fejteni a véleményeket. Az alulról való szerveződés lényegét abban látom, hogy azonos érdeklődésű, szakképzett­ségű emberek szerveződjenek egy alap­szervezetbe. Én már a vasútnál néhány szakszolgálatnál beszélgettem volt MSZMP-tagokkal, barátokkal, hogy szervezkedjenek. — Mit tud ehhez hozzátenni Ernyes László? — Az alapszervezetté váláshoz, az alulról való szerveződéshez kell, egy mag, amelynek tagjai bíznak az új párt­ban és lehet, hogy baráti, érdeklődési körük szerint szerveződnek. Sokszínű, változatos lesz ez a párt, nem szabad a merev formákat alkalmazni, sőt, el­mennék addig is: egy-egy klubfoglalko­záson, mozgalmi rendezvényen — le­het, hogy ez szentségtörés — megjele­nik a kártya, a biliárd, esetleg egy po­hár sör melletti politizálás új formája. Helyesbítek: ez nem is új, valamikor ez megszokott volt a régi pártban. — Hogyan alakult a MÁV-nál az új belépők száma? • — Konkrét számadatok nem állnak rendelkezésemre — mondta Kormá­nyos Imre —-, de olyan tapasztalataim vannak, hogy nem szabad türelmetlen­nek lenni, kapkodni. Akiket megkér­deztem, az első nekifutásra elzárkóz­tak, mások visszakérdeztek, s hozzám csatlakoztak. Ez nyilvánvalóan a biza­lom megnyilvánulása volt. Akadtak olyanok is, akik a beszélgetés során ismerték meg a programnyilatkozatot, az alapszabályt. Gyakorlatilag ezeket a dokumentumokat kell megismertetni, értékelni és segíteni az eligazodásban. — Egyetértek Kormányos Imrével, korai lenne a létszámnál kezdeni. Én három kategóriába sorolnám a volt MSZMP-tagokat. Az elsőhöz tartoz­nak, akik már eldöntötték, belépnek a pártba, mert érezték, hogy többet je­lent számukra a réginél, megvan ben­nük a bizakodás, ismét magukra talál­nak. Második csoportba sorolom azo­kat, akik még sokkos állapotban van­nak, nem értik, érzik a változások lé­nyegét. A harmadik csoportba tartoz- nak, akik elhatározták, hogy nem akarnak az MSZP tagjai lenni. Vannak szép számmal olyanok is, akik eddig .nem voltak semelyik pártnak tagjai, s most csatlakoznak az MSZP-hez. — Mire számítanak.Kiskunfélegyhá- zán az új párt taglétszámát illetően? — Én 40-50 százalékos arányt látok reálisnak — mondta Kormányos Im­re —, azaz a volt MSZMP tagjainak a fele belép az MSZP-be. Ez a MÁV-nál 20-25 párttagot jelent, akik négy-öt alapszervezetben tömörülnek. — A városban r— így Ernyes Lász­ló —, a kongresszus előtt 2500 párttag volt. Nem vagyok túlzottan optimista, nem szeretek jósolgatni, én nyugodt lennék, ha azok lépnének be, akik tenni akarnak ezért az új pártért. Elégedett lennék 40 százalékkal, azaz 1000-1100 párttaggal, de ehhez szükséges, hogy ne vegyük szentírásnak az október 31-ét. Vannak olyanok is, akiknek több idő kell egy ilyen elhatározáshoz. — Kik azok, akik már vállalták a párttagságot? — Nehéz erre válaszolni, mert kevés az információ — válaszolta Ernyes László. — Találkoztam olyan értelmi­ségivel, aki kijelentette: igen, de olyan munkással is, aki hasonló módon igent mondott annak ellenére, hogy a párt nevéből törölték a munkás jelzőt. Meg­látásom szerint a községekben, a mező- gazdaságban dolgozók, ha a megígért agrárprogram markánsan megjelenik, bázist jelentenek majd. Attól azonban félek, hogy kevés lesz a munkás, s nem vagyok benne biztos, hogy az. értelmi­ség teljes számban hozzánk fog csatla­kozni, főleg az első időszakban. — Milyen lesz a reformkörök tevé­kenysége? — A reformkörök a kongresszus be­fejezésével egyidejűleg — válaszolta Kormányos Imre — elvégezték mun­kájukat, s átalakulnak szocialista kör­ré, mintegy politikai műhellyé. A re­formkor tagjai, közöttük jómagam is, felajánlottuk segítségünket a még funkcionáló apparátusok számára a tagtoborzásban. A tagság létszámának növelése érdekében a közeljövőben a városban pártfórumot szervezünk, amelynek az a célja, hogy ismertessük a programnyilatkozatot, az alapsza­bályt. Ennek előadója Géczi József, a pártelnökség tagja lesz. , (Gém<^ Gábor^ tiy anlrr/^Rrrtlrift KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától más­nap reggel 8 óráig tart, szomba­ton, vasárnap és ünnepnapokon | reggel 8 órától folyamatosan a keletkező hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri u. 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosz­tika. Gyerekeknek: Kecskemét, Izsáki u. 5. C-pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22- 822;. Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, He- tényegyháza, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Vá­rosföld gyermek és felnőtt betegeit munka­szüneti napokon a kecskeméti kórház emlí­tett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25), Szabadszállás, Fülöpszállás, Solt- szentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 53-324), Kunszentmiklós: Kunszentmik­lós, központi rendelő (T.: 51-222), Dunave- cse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75), Lajosmizse, Felső- lajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173); Kerekegyháza, Fülöp- háza, Kunbaracs: dr. Gódor Gy. (Kerekegy­háza Lenin tér 3. T.: 71-338), Lakitelek: dr. Kalocsa Z. (Lakitelek, Alkotmány u. 3. T.: 42-015), Izsák: dr. Sőreghi I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 74-084), Tiszaalpár: dr. Szántó Á. (Tiszaalpár Dózsa Gy. u. 76. T.: 44-086). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28- 222-es telefonszámon, naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a bajai kórház sebésze­ti pavilonjában látják el (Pokomy ti, T.: 11- 244). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bács- borsodi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, fel- sőszentiváni, garai, hercegszántói, nemes­nádudvari, sükösdi, szeremlei és. vaskúti be­tegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat lát­ják el (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvo­si rendelőintézet Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-575), Soltvadkert: központi rendelő (T.: 31-321). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reg­gel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-360). Ellátják a kis­kunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmo- nostori, petőfiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szomba­ton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a ti- szakécskei és a szentkirályi betegeket látják el (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34-36. Itt látják el Bá­tya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Dunaszentbenédek, Oregcsertő- Csoma, Szakmar, Úszód és Kalocsa betege­it. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 234. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék). A rendelőintézetben a munkaszüneti na­pokon a fogászati ügyelet sürgős esetben ve­hető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167): Harta, Duna­pataj: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Baross u. 6. T.: 84). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mellék). Itt látják el a balotaszállási, harkakötönyi, zsanai, kunfe­hértói, kisszállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-311), Jánoshalma, Rém, Borota, Kéleshalom: Já­noshalma, központi rendelő (T.: 88), Jász­szentlászló, Szánk: dr. Hajagos-Tóth S. (Jászszentlászló, Kossuth u. 5. T.: 31-451). Kelebia, Tompa: dr. Bartha I. (Kelebia, Ady E. u. 106. T.: 30.). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárástól hétfő reggelig a következő gyógyszer- tárak tartanak ügyeletet; Kecskemét: Szabadság tér 1., Baja: Tóth Kálmán tér 2., Bács­almás: Hősök tere 4., Izsák: Dózsa György u. 7., Jánoshalma: Béke u. 1/A., Kalocsa Szé- chenyi-lakótelep., Kiskőrös: Kossuth ü. 5., Kiskunfélegyháza: Attila u. 1., Kiskunmajsa: Hősök tere 3., Kunszentmiklós: Kálvin tér 7., Soltvadkert: Ifjúság u. 2., Tiszakécske: Béke tér 4., Kiskunhalas: Kossuth u. 15., Solt: Bé­ke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLAT- KÖRHÁZ: folyamatosan mű­ködik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜ­LET: Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Stei­ner R. (Baja, November 7. tér 6.), Nemes­nádudvar, Sükösd, Érsekcsanád. dr. Laka­tos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tasko- vics L. (Vaskút, Bajai út 1/A. T.: 12-851), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadi u. 28. T.: 14), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Kossuth u. 11. T.: Madaras: 47), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagy- baracska: dr. Tuboly Cs. (Dávod, Zombori út 11.) KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Si­mon E. (Kalocsa, Vörösmarty u. 69.), Tass, Szalkszentmárton: dr. Cserép J.. (Tass, Dó­zsa u. 31. T.: Kunszfentmiklós: 51-348), Őu­navecse, Apostág: dr. Magyar K. (Dunave­cse, Bajcsy-Zs. u. 17/A), Solt, Újsolt, Duna­egyháza, Állampusztai Célgazdaság solti ke­rülete: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbene­dek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Malom u. 20. T.: 45), Szakmár, Öregcsertő, Homok­mégy: dr. Farkas A. (Homokmégy, Dózsa u. 14. T : 8), Hajós, Császártöltés: dr. Kunváry J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. 1. T.: 43-219), Fájsz, Dusnok, Miske, Drágszél: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegy- háza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Ballószög, Hel­vécia: dr. Bocskov P. J. Kecskemét, Katona J. tér 10. T.: 29-725), Jakabszállás, Orgo­vány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlőrinc, Városföld: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa u. I. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Havasi F. (Lajosmizse, Rákóczi u. 29. T.: 56-248), Ti­szakécske: dr. Pitti L. (Tiszakécske, Tanács- köztársaság u. 6. T.: 41-027), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (La­dánybene, Piactér u. 12. T.: 56-948;. KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskő­rös, Vattay u: 10. T.: 12-280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegy­háza, Kossuth L. u. 23,. T.: 20), Kunszefit- miklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay B. (Kunszentmiklós, Marx tér 10. T.: 51-005), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Schieider J. (Fülöpszállás, Kossuth L. u. 12.), Soltvad­kert, Bocsa, Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Solt­vadkert, Bocskai u. 29. T.: 31-325), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kas- kantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent I. u. 15. T.: 41-130), Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Erdő u. 5. T.: 21-980). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfél­egyháza: dr. Lombár L. (Kiskunfélegyháza; Lónyai u. 2/A. T.: 62-115), Gátér, Pálmo- nostora, Petőfiszállás: dr. Szobonya Cs. (Pál- monostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tisza­alpár, Álkotmány u. 7. T.: 44-111), Kiskun­majsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Koletics J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 16. T.: 31-108), Jászszentlászló, Szánk: dr. Tö­rök L. (Jászszentlászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 31-036), Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Evetovits I. (Kiskunhalas, Kállai É. u. 22. T.; 22-191), dr. Gasztonyi Gy. (Kiskunhalas, Somogyi B. u. 13. T.: 22-920), dr. Végh E. (Kiskunhalas, Szatmári S. u. 22. T.: 22-469), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Előre Tsz. T.: 22-077), Jánoshalma: dr. Iva- nics M. (Jánoshalma, Bíró.B. u. 7. T.: 283), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Simon J. (Mélykút, Kossuth u. 13. T.: 168), Tompa, Kelebia: dr. Szilvási Gy. (Tompa, Széchenyi u. 6.), Bács­almás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tata­háza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.) Házunk tája Vetőmagvak magyar viszonyokhoz A Sluis & Groot vendégeként . A Sluis & Groot nevet sok-sok kertész ismeri, ha másról nem, azokról a fehér színű, fekete betűs vetőmag-tasákokról, amelyek a holland vetőmagcég termékeit rejtik. Aztán van­nak jó néhányan, akik miután megvették a magokat — és meglehetősen nagy területen termelnek — szaktanácsot kér­nek, kapcsolatot tartanak a cég magyarországi képviselőivel. Az utóbbiak közül vélhetően jó néhányan megfordultak már a Slüis & Groot Ocsai Kísérleti Állomásán is. Igaz,, ilyenkor, október közepén már ott is a betakarítás vége felé közeled­nek,mégsem hiábavaló bejárni a 2,5 hektáros kísérleti terü­letet. A tudnivalókat dr. Fehér Tibor szaktanácsadó és Szun- gyi Péter kertész találja, nagy szakismerettel. Ezt a kísérleti állomást három éve alakították ki. Egy a ma a világon fellelhető 19 közül, amely a Sluis & Groot nemesítő telepeiről kikerülő fajtákat, hibrideket állítja kisérletbe. Nem elhanyagolható szempont — ki is emelték a szakemberek —, hogy demonstrációs szerepe mekkora, hiszen itt a bemu­tatók alkalmával minden hazai termelő saját szemével győ­ződhet meg, mit tud produkálni egy-egy zöldségnövény. És mindenki a saját termelvényei közül találhatja meg a neki legjobban megfelelő fajtát a hatszáz parcellán, amelyen 20 szántóföldi zöldségnövény;—.köztük a lóbab és a csemege- kukorica — 360 fajtája nevelkedik. Érdemes már a hely kiválasztásán is elgondolkodni. Miért is pont Ocsán van az állomás? Dr. Fehér Tibor így indokolja: — A cég igyekszik a magyar viszonyokat figyelembe ven­ni, amikor a magyar piacot akarja meghódítani. A hazai termelési adottságokat pedig Ócsa többé-kevésbé képviseli. Nézze meg azt a sárgarépát! A magyar feldolgozóipar igé­nye, hogy az átlagosnál magasabb legyen a beltartalmi érté­ke, tessék, itt a fajta. Aztán, a borsó: Magyarországon az igény egyfajta szemnagyság, szín és érésidő. Ilyet nemesítet­tek a cég munkatársai. Hozzá kell tenni, hogy a forgalmazott zöldborsóvetőmag egészét hazánkban termelteti meg a cég. Arra a kérdésre, hogy nem pazarlás-e hazánkban a. világ- színvonalú vetőmagok forgalmazása, igazán furcsa a válasz: — A hajtatási zöldségfélék hazánkban a potenciális ter­mő-képességük töredékét képesek produkálni, a szántóföldi­ek közül sem mind ad igazán jó és sok termést. De S— áhogy mondani szokás — nem a fajta a szűk keresztmetszet, hanem a technológia. így aztán, mondhatni, egyfajta missziót telje­sít a cég, nem pedig pazarol. Hiszen előbb-utóbb azok, akik ezeket a fajtákat termelik, rákényszerülnek a technológiájuk korszerűsítésére. Erre az az alap, hogy az egyébként is bőter­mő fajta még ilyen — mai, megszokott — körülmények között is nagyobb hozamot ad. — Ez a szűk szakmai része a dolognak. Van egy másik, amelyik feltűnőbb, szokatlanabb. Ez a menedzselés. —A Sluis & Groot a legnagyobb külföldi vetőmag-forgal­mazó cég hazánkban, új és új területekre igyekszik betörni. Ezt egyrészt a fajtái minőségével, korszerűségével teheti. Teszi is, hiszen a cég összes árbevételének 10 százalékát kutatásokra fordítja. Miután ez egy egész világot.behálózó vállal-ko'Zás batataaásáébeffétellel, ez hallatjain Hagy -ÖSszegi Másrészt- a fajták menedzselésével; természetesen nyugati elváfésokiiak-ínegfelelőenJüAmin csodálkozott;-az-nyugati határainkon túl természetes: az elegáns meghívó az október 25-ei kiskunfélegyházi szakmai napra, amelyhez — szintén • Magyar igényekre nemesített sárgarépa teeo£^¥ftWQ!tan.-Tr,iáí,sgy.kis Sluis-$ Gjoot, zászlócska. A szaktanácsadó munkaeszközként jó kocsit kap, a megjele­nésével, viselkedésével és. a, tudásával köteles jól képviselni a céget, ez szintén természetes. És megéri neki ugyanúgy, mint a vállalatának, gxj jw r Egyetlen ütőkártya a minőség Hogyan is néz ki aprópénzre váltva, amit a kísérleti állomáson hallottam? Indulás Kiskunfélegyházára, ahol ép­pen falatozás közben érjük Szabó lm- rééket. Az asztalon egyforma nagysá­gú, színű, kocsánnyal szedett paradi­csom. Mindjárt vita is nyílik arról, ugyan ezek milyen fajtajúak, mennyi a mag bennük, mennyire kemény húsú- ak, hogyan bírják a szállítást. Az egyik nagy gond is szóba kerül, hiszen támad a liszteske (az üvegházi molytetű): ho­gyan, milyen szerrel lehet védekezni, hogy az élelmezés-egészségügyi vára­kozási időt meg ne sértsék? Miért pont a paradicsommal foglal­kozik az eredetileg kádár—kereskedő szakmájú házaspár?- Előbb csirkéztünk, majd libát tömtünk. Aztán amikor úgy láttuk, hogy nehezedik a termékeink átvétele, sokkal nagyobbak a költségterheink, kisebb a jövedelem, megkíséreltünk váltani, még mielőtt belebuknánk — emlékezik a háziasszony. — De ez már jó néhány évvel ezelőtt volt. Megpró­bálkoztunk a paradicsommal, előbb a kecskeméti féldeterminált fajtákkál. Nagy segítségünk volt Terbe tanár úr, aki egyszer elhozta hozzánk a Sluis & Groot képviselőjét. A kapcsolat azóta is megmaradt a céggel, a szaktanács- adóval. Amikor indultunk, 600 négy­zetméteres fóliaterületünk volt, ma 1400 négyzetméteres. — Könnyű így elmondani — szól közbe a férje —, pedig mi szinte min­dent a saját bőrünkön kellett hogy megtapasztaljunk. Akinek kertész a szakmája, ismeri az alapokat, köny- nyebben veheti az akadályokat, ponto­san tudja, mit kell tennie egy betegség fellépésekor, vagy mennyit, mikor kell öntöznie. Most már mi is megtanultuk, de sokkal több fáradsággal, több koc­kázatot vállalva. Szedelőzködünk, indulás a fóliák alá, a szedés nem várhat. Közben Sza­bó Imre és dr. Fehér Tibor el-eltűnik a paradicsomok között, csak a hangjuk hallatszik: ezt a tövet vegyétek ki, mert megfertőzi a többit... Ennek a levele mitől ilyen?... A sorok között követve őket, egyet-mást megtudok, például a piacról. Szabóék a Bosnyák térre viszik az árujukat, olyan minőségben, amilyet a saját asztalukra tettek: kocsánnyal szedettet, egyforma színűt, egyforma nagyságút, selyempapírba csomagolva. Nem is igen fordult elő velük, hogy árujukat vissza kellett volna hozni. Mondják, ott igazán érvényesül a ke­• Egyforma nagyság, egyforma szín, kocsány a termésen, selyempapír a ládá­ban. Ezek a minőség követelményei ná­lunk. reslet-kínálat elve, így egyetlen ütőkár­tya a termelő kezében az állandó, meg­bízható, kifogástalan minőség. Igen ám, de a fizetőképesség csökkenésével már sokaknak luxuscikk a hajtatott paradicsom. — így igaz. Tudja, honnan lehet ész­revenni? — kérdez vissza Szabó Imre. — Ezelőtt a szép, nagy paradicsomo­kat választották 'Szívesen a kereskedők. Ma inkább a kisebbeket. A fajtaváltá­sok egyébként is folyamatosak, most erre is ügyelünk. Meg aztán ha jön Tibor és mégkérdezzük, mivel, hogyan védjük a növényt, kiderül: ez § növény­védő .szer sincs, meg az sem. Vagy ha van, megfizethetetlen. Keressük hát a rezisztens — ellenálló — fajtákat. A Diegót le kellett váltani, mert a cla- dospóriumot nem tudtuk megfogni, és az érzékeny rá. Nagy a reménységünk a B 367-es fajtában, ami —, azt mond­ják — koraiságban verhetetlen. A Ma- jorcá-t meg a fonálféreg nem bántja, csodálatos. Ahhoz, hogy mindig legyen szedhető termés, hat-hét fajtát ültetünk a fóliák alá. — Meg lehet élni a paradicsomhajta- tásból? — Ahogy a példa mutatja, meg — neveti el magát a gazda —| igaz, már nem úgy, mint néhány évvél ezelőtt. Öt éve — pontosan számon tartunk min­dent a „kisokosban” — ilyentájon ugyanannyi volt a paradicsom ára, mint az idén. Csakhogy azóta három­szor annyiba kerül megtermelni, rá? adásul kisebb a kereslet. Akkor 2,50 forint volt egy liter olaj, most 9,20. Márpedig ha szükséges, 2000 liter is elmegy egy éjszaka. Ezzel .— meg a többivel -j£L ölik az embert. Ha így megy tovább, igaz, sírni fog a lelkünk, de abbahagyjuk. — Kár lenne pedig, hiszen igazán jól csináljátok — szól közbe a szaktanács- adó —-, az, amit ti leszedtek a tövekről, egy picit szebben tálalva — mondjuk egy színes, figyelemfelkeltő, nem szaka­dó kartondobozban |gr bárhol a vilá­gon eladható lenne ... Gál Eszter ,• Mindig van kérdés a szaktanácsadóhoz. Szabó Imre és dr. Fehér Tibor azokat a töveket keresi, amelyekkel valami baj van.

Next

/
Thumbnails
Contents