Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-19 / 248. szám

POLITIKAI NAPILAP XLIV. évf. 248. szám Áf3! 4,30 Ft 1989. október 19., csütörtök Honeckert fölmentették, utóda Egon Krenz A Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága szerdán délután össze- hívott soron kívüli ülésén Egon Krenzet választotta a párt új főtitkárává. A testület előzőleg úgy határozott, hogy eleget tesz Erich Honecker kéré­sének, miszerint egészségi állapotára való tekintettel fölmentését kívánja a párt főtitkárának, az Államtanács el­nökének és a Nemzetvédelmi Tanács elnökének tisztségéből. A Központi Bi­zottság egyúttal úgy határozott: java­solni fogja az NDK Népi Kamarájá­nak (parlament), hogy válassza meg Egon Krenzet az Államtanács -r- kol­lektív államfői testület — és a Nemzet- védelmi Tanács elnökévé. . Megfigyelők távolról sem váratlan eseményként értékelik a 77 éves Ho- necker leváltását a főtitkári posztról. A lépés nyilvánvalóan összefüggésben áll az NDK-ban már régóta, de külö­nösen az utóbbi három hónapban erő­södő elégedetlenséggel, amely többek között tömeges kivápdorlásbap és porodó utcai demonstrációkban jutott kifejezésre. Megfigyelők rámutatnak, hogy Honecker még az NDK megala­kulásának 40. évfordulóján elmondott ünnepi beszédében is diadalittasan vont mérleget az elért eredményekről és vívmányokról, szőnyeg alá söpörve a lakosság valamennyi rétege által akkor már tárgyalt ellentmondásokat és egy­re feszítőbb problémákat. Berlini források szerint az utód, Egon Krenz személyéről már október 7 —8-án egyetértés alakult ki a Berlinben időző szovjet delegáció és az NSZEP Politikai Bizottságának Honeckerrel elégedetlen tagjai között. Ugyanakkor e források többsége úgy véli, az eddig sokkal inkább keményvonalasnak, semmint reformernek számító Krenz csak átmeneti figurának tekinthető a jö­vő májusban sorra kerülő XII. NSZEP- kongresszusig terjedő hét hónapban, s a kongresszuson minden valószínűség szerint gyökeres áttörés következik be a reformpárti erők részéről. Az új főjjfkár életrajzát a 3. oldalon közöljük. EMBEREMLÉKEZET ÓTA A LEGERŐSEBB Földrengés Kaliforniában Igen erős földrengés rázta meg Kalifornia északi részét v- helyi idő szerint kedden kora este, európai idő szerint szerdán kora hajnalban. San Franciscóban és Oaklandban hivatalos adatok szerint legkevesebb kétszáz személy vesztet­te életét, a sebesültek száma négyszáz fölött van. Az első rengés 15 másodpercig tartott, és elérte a Richter- skála szerinti hetes erősséget. Ezt két további utórengés kö­vette. Az epicentrum San Franciscótól 80 kilométerre délre, Santa Grúztól 15 kilométerre északra volt, a közismerten rengésveszélyes Szent András-árok közelében. A mostani ren­gés emberemlékezet óta a legerősebb volt a környéken; ennél csak az 1906-os katasztrófa okozott több pusztítást. KILENCVENNÉGY MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNYRÓL DÖNTÖTTEK ■ varország köztársaság I •f ■■ ___________^________________________________________________° | p arlamenti többség egyetértett az elnökválasztás ügyében Tegnap, 9 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés. Az ülést megnyitva az elnöklő Fodor István a törvényhozás nevé­ben részvétét fejezte ki a San Francisco-i földrengés áldozatai hozzátartozóinak, károsultjainak. Az Országgyűlés ezt a jegyzőkönyvben is rögzítette. A törvényhozók a reggeli órákban kézhez vehették a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentését A testület meg­állapította: az alkotmánymódosítás benyújtott javaslatán nem kell olyan változtatást végigvezetni, amely érintené a három­oldalú politikai egyeztető tárgyalások érdemi eredményeit. Egy kérdésben véleménykülönb­ség van a jogi bizottság és a kor­mány álláspontja között. A bizott­ság ugyanis támogatta Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar m., 4. vk.) és Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) javaslatát, miszerint a minisz­terek és a politikai államtitkárok ne lehessenek országgyűlési képvise­lők. Kulcsár Kálmán szerint a ma­gyar közjogi hagyományok ennek ellenkezőjét példázzák. A miniszter csaknem egyórás be­szédében kitért azokra a módosító indítványokra, amelyeket a bizott­ság ugyan elvetett, de az előterjesz­tő képviselők fenntartottak. Ezek egyike Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) javaslata, miszerint le­hetőséget kell adni arra, hogy a képviselők interpellációt, intézhes­senek a Legfelsőbb Bíróság elnöké­hez is. A legnyomósabb ellenérv ez­zel .szemben: a bíró és a bíróság csak a törvénynek van alárendelve, a törvényhozás közvetetten sem avatkozhat be a bírói gyakorlatba. Kulcsár Kálmán javasolta Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) azon indítványának elvetését, miszerint érvényes nemzetközi szerződés sem helyezhetne idegen parancsnokság alá magyar fegyveres erőket. A mi­niszter szerint ez a javaslat ellenté­tes mind a jelenlegi, mind pedig jö­vőben is indokolt nemzetközi szer­ződéseinkkel. A miniszter tájékoztatta az or- szággyülést, hogy Raffay Ernő (Csöngfád m., 1.' vk.) a jogi bizott­ság kedd estj ülésén visszavonta azon javaslatát, amelyben idegen csapatok és külföldi politikai tanácsadók magyarországi tartóz­kodásának megtiltását indítvá­nyozta. A köztársaságielnök-választásról szólva -Sutalva Bállá Éva (Buda­pest, 46. vk.) keddi felszólalására reményét fejezte ki, hogy az állam­fő-választási küzdelemben résztve­vők nem egymás lejáratására törek­szenek majd. Kulcsár Kálmán kérte a képvise­lőket, a mostani törvényjavaslatot alkotmánymódosításnak tekintsék; nincs értelme annak, hogy a készü­lő új alkotmány előtt egy ideiglenes alaptörvényt alkossanak. Végezetül válaszolt Lékai Gusz­táv azon megállapítására, hogy a jelenlegi alkotmánymódosításnál a kormány mintegy a postás szerepét töltötte be. Kijelentette: ez a tör­vényjavaslat alapjaiban a készülő új alkotmány — parlament által el­fogadott — szabályozási elveire épít. Ezek közül már most előter­jesztették a halasztást nem tűrő vál­toztatásokat. Vita az SZDSZ akciója kapcsán Ezután a határozathozatali pro­cedúra következett volna. Azonban a szavazás megkezdése előtt Tallós- sy Frigyes (Budapest, 24. vk.) szót kért, és figyelmeztette a képviselő­ket, ha kiírják a köztársaságielnök­választást, az SZDSZ petíciója ér­telmét veszti. Ebben az esetben bár­ki joggal élhet alkotmányos pa­nasszal, hogy 200 ezer szavazó alá­írását nem vették figyelembe. Már­pedig az SZDSZ kezdeményezését a Parlamentnek komolyan kell ven­nie, s így el kell halasztani az elnök- választást. Máskülönben a későb­biekben súlyos alkotmányjogi problémák alakulhatnak ki. E hozzászólás a keddi napkezdő polémiához hasonló vitát robban­tott ki. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) kétségbevonta az aláírásgyűj­tés tisztességét. A megszólalási le­hetőséget megragadva Mándity Marin (országos lista) visszatért előző napi javaslatára, mégpedig a nemzetiségekkel foglalkozó parag­rafus megváltoztatására. A képvi­selő közölte: a miniszteri választ nem fogadja el, korábbi javaslatát fenntartja. Kérte a T. Házat, hogy keddi javaslatáról külön szavazza­nak. Kulcsár Kálmán Mándity Marin javaslatára reagálva emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés olyan határozatot hozott, amely szerint a jogi bizottság csak az írásban be­nyújtott törvénymódosítási javasla­tokkal tud foglalkozni. Ha a képvi­selők nem fogalmazzák, szövegezik meg pontosan indítványaikat, a bi­zottságnak — az ügyrend alapján — nincs módja, hogy azokra ér­demben reagáljon. E kis kitérő után ismét a köztár- saságielnök-választás állt a vita kö­zéppontjában. Berdár Béla (Pest m., 25. vk.) is szót kért, és Tallósy képviselővel ellentétben nem látott ellentmon­dást az SZDSZ akciója és javaslata, illetve a Ház döntési lehetősége kö­zött. Szerinte a képviselőknek most el kell fogadniuk az alkotmánymó­dosítást. Az Országgyűlés úja ki a köztársaságielnök-választást, s a nép ez esetben dönteni fog: aki nem akar választani, az nem megy el a szavazásra. Újabb és újabb képviselők jelent­keztek hozzászólásra. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Bu­dapest, 22. vk.) úgy vélekedett, ha a képviselők elfogadják a 200 ezer aláírással jegyzett követelést, akkor a háromoldalú megállapodás a mai parlament egyetlen tagját sem köte­lezi semmire. Szünetet javasolt a felmerült problémák tisztázására. Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.) az aláírásgyűjtésre vonatkozó el­marasztaló észrevételeket nem tar­totta helytállóaknak. Kérte, hogy a szünetben folytatandó tanácsko­zásba vonják be a nemzeti kerék­asztal jelen lévő résztvevőit is. A képviselők elfogadták a tár­gyalási szünet elrendelését, s egyez­tető tárgyalásra hívták össze a jogi bizottság tagjait, az Alkotmányjogi Tanács jelen lévő képviselőit, to­vábbá a különböző parlamenti frakciók vezetőit. Ekkor szót kért Németh Miklós miniszterelnök: türelmet kérve az egyeztetésre felkért bizottsági ta­goktól és képviselőktől, bejelentet­te, hogy tanácskozásra hívja össze a kormány tagjait. Még a szünet elrendelése előtt Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.) — támogatva Mándity Marin javaslatát — szorgalmazta, hogy a nemzetiségekkel foglalkozó paragrafushoz, a szünet adta lehe­tőséget kihasználva, fogalmazzák meg írásban is a módosító indít­ványt. A szünetben tartott rendkívüli minisztertanácsi ülésről Németh Miklós a kormány felhatalmazásá­val rövid nyilatkozatot tett az Or­szággyűlés plénumán. Miniszterelnöki nyilatkozat Történelmi felelősségünkből adódóan mindnyájunk kötelessége: ne engedjük meg, hogy az egyre gyorsuló politikai folyamatok túl­lépjenek az Országgyűlés és a tör­vénykezés hatókörén. Ebből, adó­dóan most kívánok köszönetét mondani az Országgyűlésnek azért, hogy a kormány által sürgősséggel kért indítványokat napirendre tűz­te. A kormány minden politikai és jogi érvet, összefüggést értékelve és (Folytatás a 2. oldalon) Újabb megbeszélést tartott a Bács-Kiskun Megyei Háromoldalú Politikai Érdekegyeztető Tanács A Bács-Kiskun Megyei Háromoldalú Politikai Érdekegyeztető Tanács, elő­ször az MSZMP-MSZP kongresszusa után, október 17-én délután 17 órakor összeült. Az Ellenzéki Kerekasztal tagszáma kibővült a nemrégiben szervező­dött Fidesz képviselőivel. A tanácskozás vendégeként dr. Adorján Mihály, a kecskeméti megyei jogú városi tanács elnöke, a megyei tanács képviseletében Papesch László és dr. Balogh László, a megyei rendőr-főkapitányság szakértő­jeként pedig Varga Pétér jelent meg. Mint elnök javasoltam, hogy az MSZP-deklarádókat komolyan véve, vál­toztassa meg nevét a szervezet. Legyen ezentúl egyszerűen Bács-Kiskun Me­gyei Politikai Kerekasztal, az MSZP ugyanis fölvállalta a többi párttal való jogi egyenlőség elvét, így az eredeti „három oldal” a valóságban meg­szűnt. Az EK A tanácskozási szünetet kérve végül is elvetette az elnöki javasla­tot. Első napirendi jjontként az önvédelmi fegyverek kérdését vitatták meg. Varga Péter részletes tájékoztatást adott a jelenlegi tényekről és a Belügymi­nisztérium jövőt illető elgondolásairól. A tanácskozók abszolút egyetértésre jutottak abban, hogy határozott állásfoglalásukat, minden tárgyaló szervezet vezetőjének aláírásával ellátva, elküldik dr. Horváth István belügyminiszternek nyílt levél formájában: vagyis állásfoglalásukat a kézbesítéssel egy időben a i nyilvánosság elé tárják. > Ezután dr. Szabó Miklós, az MSZP megyei szervező csoportjának vezetője adott tájékoztatást a kongresszus eseményeiről és deklarációiról, valamint a 'megalakult MSZP megyénkben mutatkozó állapotáról. Kijelentette, hogy a taglétszámra vonatkozó adatokkal még nem tud szolgálni. Érdekes kérdés­ként vetődött fel, hogy el fog-e zárkózni az MSZP olyan tagok átjelentkezésé­től, akiket esetleg történelmi felelősség terhel. Dr. Szabó Miklós elmondta, hogy éppen a Bács-Kiskun megyei küldöttek indítványozták ennek az elzárkó- zási szándéknak a deklarálását, ám a kongresszus elutasította javaslatukat, az ő legnagyobb sajnálatára. A teljes megtisztulásnak igy csupán a lehetősége mutatkozik; az MSZP-elhatározásokkal egyet nem értő emberek a most szer­veződésnek indult szélsőbb baloldali szervezetekben tömörülnek. Arra a kérdésre, hogy most az átmeneti időben ki a Petőfi Népe lapgazdája, azt válaszolta dr. Szabó Miklós, hogy elvben az MSZP elnöksége, de gyakor­latban már a Petőfi Népe önálló, politikai felelősséggel dolgozó, az MSZP-hez közel álló szervezet. A következőkben azt a kérdést tárgyalták meg, hogy a választásokig tartó átmeneti időben milyen munkakapcsolatot teremthetnek az alternatív szervezetek a tanácsokkal. Dr. Adorján Mihály előadta, hogy a városi tanács arra a gyakorlatra tért át: minden általa ismert politikai szervezet vezetőit vagy szakembereit tanácskozási joggal meghívja a tanácsülésekre. Ugyanolyan szintű tájékoztató anyagot bocsátva rendelkezésükre, mint a tanácstagoké. Mindezen túl a tanács szakemberei fel vannak már készülve rá, hogy a természetes hivatali titkok kivételével minden kérdésben részletes és szakszerű felvilágosítást adjanak annak a szervezetnek, mely 'erre igényt tart. (Folytatás a 3. oldalon) VÁLASZOLTAK A KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEK A megyeszékhelyen is megkezdődött a Magyar Szocialista Párt szervezése Szerdán délután Kecskeméten a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola nagyelőadójában a volt MSZMP-alapszervezeti titkárok, elek­torok részére megbeszélést tartott a Magyar Szocialista Párt városi irodája. Elsőként Alter Róbert kongresszusi küldött tartott rövid tájékoztatót a kongresszusról a több mint kétszáz résztvevőnek, majd kérdéseket tettek fel a küldötteknek. Á sok kérdés közül né­hány: Miért nem dolgozott ki az MSZMP rövid távú választási progra­mot, mi hangzott el a zárt ülésen, ami­kor a párt vezetői nézeteltéréseikről ad­tak számot, felmérték-e a küldöttek az új párt megalakításának hatását, volt-e joguk' a küldötteknek új pártot alakíta­ni? Nagyon érdekesnek tűnt egy össze­tett kérdés: volt-e lehetőség a kongresz- szuson az MSZP megalakulásának ki­mondásakor arra, hogy a tanácskozást felfüggesszék, s utána már az MSZP küldöttei folytatták volna a megbeszé­lést? Személyre szólóan fogalmazta meg az egyik résztvevő a következőt: a küldöttek közül ki szavazta meg az MSZP megalakítását, és a delegátusok valamennyien belépnek-e az új pártba? Egy-egy kérdésre több küldött is vá­laszolt, hangsúlyozva, hogy a zárt ülé­sen különösebb ellentét nem derült ki, a delegátusok legitimek voltak az új párt megalakításában, s nem lett volna célravezető a kongresszus felfüggeszté­se. A küldöttek felmérték az új párt megalakításának hatását. A kongresz- szus kecskeméti küldöttei valamennyi­en az MSZP megalakulására szavaz­tak, s be is léptek a pártba. Az egyik alapszervezeti titkár kérésé­re Brúszel László kongresszusi küldött az MSZP tagszervezési feladatairól szólva elmondta: ezt három fázisban szeretnék végrehajtani. Október 31-éig a volt MSZMP-tagok munkahelyeiken vagy a párt városi irodájában — amely állandó ügyeletet tart — megerősíthe­tik tagsági viszonyukat, illetve az újon­nan jelentkezők kitölthetik a belépési nyilatkozatot. Ezek alapján a pártta­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents