Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-19 / 248. szám
MAGYARORSZÁG KÖZTÁRSASÁG (Folytatás az 1. oldalról) ' mérlegelve azt javasolja — folytatta a kormányfő —, hogy minden napirendre tűzött kérdésben az Országgyűlés folytassa le a vitát és döntsön. Ugyanakkor sem a kormány, sem az Országy- gyűlés nem tekinthet el attól, hogy a népszavazásra vonatkozó kezdeményezések jelen vannak a. közéletünkben. A benyújtott aláírások hitelesítése megkezdődött, de a hitelesség ma még — és gondolom az ülésszak alatt -r, nem tekinthető ténynek. Ezért az Országgyűlés — a kormány véleménye szerint — nem hagyhatja abba a törvénykezés rábízott feladatát. A kormány számára azonban világos, hogy a hitelesítés végeredménye, illetve az esetleges népszavazás a most hozott döntések egyikét-másikát módosíthatja. Ezért erre a kérdésre — a dolgok törvényes rendje szerint IS kell majd az Országgyűlésnek visszatérnie. A kormánynyilatkozatot a képviselők elfogadták, így az ülésszak az eredeti tárgysorozatnak megfelelően folytatódhatott. Az Országgyűlés elvi jelentőségű állásfoglalása után végre teljes erővel mozgásba lendült a törvényalkotás gépezete. A házszabályok által előírt eljárási rendnek megfelelően pontról pontra, módosító javaslatról módosító javaslatra tekintették át a törvényhozók az alkotmánymódosítás tervezetét. Csaknem két órán át tartott, amíg az előteijesztett 94 módosító indítvány sorsáról egyenként döntött a Ház. A módosító indítványokat legalább 254 képviselőnek kellett támogatnia. A szavazás során minden olyan módosító indítvány megkapta az Ország- gyűlés szükséges támogatását, amellyel a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság egyetértett, illetve amelyet az igazságügyi tárca vezetője-is elfogadhatónak ítélt. Ezzel szemben több egyéni javaslatot elvetett a parlament. így például nem érte el a minősített többséghez szükséges szavazati arányt Tallósy Frigyesnek az az indítványa, hogy a köztársasági elnököt mindenkor közvetlenül, népszavazás útján válasszák meg, s ne az Országgyűlést illesse meg az államfő választásának joga. Az Országgyűlés elutasította Bállá Évának azt a javaslatát, hogy töröljék az alkotmánymódosítás tervezetének 37. paragrafusát, amely kimondja: a köztársasági elnököt é| ha e tisztség betöltésére még az új Országgyűlés létrejötte előtt kerülne sor— a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazássaíváBevezetőben utalt arra, hogy a pártok alkotmányjogi szabályozása három törvényben jelenik meg. A politikai rendszeren belüli alkotmányos szerepüket, funkciójukat, működésük alkotmányos korlátáit az alkotmány módosításáról most elfogadott törvény tartalmazza. A pártokra vonatkozó közjogi szabályozás — a politikai megállapodásokkal összhangban — az egyesülési jogból mint alkotmányos alapjogból indult ki. A pártalapítás joga tehát az egyesülési jog része, így a pártok alapítására, bejegyzésére az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. Nagyon lényeges az egyesülési jogelvű párttörvényjavaslatban — hangsúlyozta a miniszter —, hogy a párttevékenység jogi korlátja azonos az egyesülési jog általános korlátozásával, vagyis a büntetőjogi felelasztják meg. Bállá Éva indítványa mindössze 11 támogató szavazatot kapott a parlamenttől. Südi Bertalannak az a javaslata, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez is inter- pellálhassanak a képviselők, mindössze 39 támogató szavazatot kapott. A szavazás menetét némileg megakasztotta Mándity Marin módosító indítványa, viszont bekerült az alkotmányba: a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a néphatalomnak; államalkotó tényezők. Továbbá: a Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvűk használatát, az anyanyelvi oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. Az Országgyűlés végül is 333 igenlő válasszal, 5 ellenében, 8 tartózkodással törvényerőre emelte az alaptörvény módosításának tervezetét. A soron lévő napirendi pont tárgyalása előtt az Országgyűlés jegyzője felolvasta a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő három fél közös nyilatkozatát a tulajdonreformról; a dokumentum országgyűlési ismertetését az aláírók kérték. „A politikai egyeztető tárgyalások gazdasági középszintű fóruma aggodalommal látja és elítéli az állami és a szövetkezeti tulajdon értéken aluli eladását, és különböző szervezeti formákban történő olyan átalakítását, amely a nemzet érdekeivel ellentétes. A visszaélések kiküszöbölésére és megelőzésére szükségesnek tartja garanciális intézkedések megtételét, beleértve egyes korábbi jogszabályok módosítását és újabb kidolgozását, valamint megfelelő jogi intézmények kialakítását. A három tárgyaló fél valamennyi, ebben illetékes hatóságot hathatós intézkedések azonnali megtételére szólít fel. A gazdasági irányításért felelős szerveket arra hívja fel, hogy minden eddigi esetet, amelynél felmerül a visz- szaélés gyanúja, az illetékesek vizsgá-- latnak vessenek alá, az indokolt esetben kezdeményezzék a felelősségre vonást. A nyilatkozó felek szükségesnek tartják e folyamatok ellenőrzésében a társadalmi nyilvánosság' széles körű biztosítását” — jelenti ki a három tárgyaló fél a nyilatkozatban. Ezután a tárgysorozatnak megfelelően a pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására tértek át. A törvénytervezetet Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter terjesztette elő. lősség körébe tartozó cselekményekkel. Ez kiegészül az alkotmány módosításáról szóló törvényben szereplő tétellel: az erőszakos hatalomra törés, vagy az erőszakos, illetve kizárólagos hatalom- gyakorlás tilalmával. A most benyújtott törvényjavaslat elsősorban a párt működésére, gazdálkodására és annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Kulcsár Kálmán emlékeztetett arra, hogy a legviharosabb politikai vitákat a munkahelyi pártszervezetek szabályozásának kérdése, és bizonyos esetekben a párttagsággal, illetve a párttisztség viselésével kapcsolatos kérdések váltották ki. Ennek eredménye a törvényjavaslatban megfogalmazott két szabályozási változat. Az „A” változat egy általános tételt és egy, a fegyveres erőkre és a rendőrségre vonatkozó speciális szabályozást tartalmaz. Az általános tétel szerint pártok semmilyen munkahelyen nem hozhatnak létre és nem működtethetnek pártszervezetet. A miniszter felhivta a figyelmet arra, hogy a fegyveres erők és a rendőrség tagjainak párttagságára, pártszerveződésére vonatkozóan a javaslat az előbbi általános tiltáshoz képest differenciál. Eszerint a fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai nem tölthetnek be tisztséget a pártok országos és területi (megyei) szerveiben. Szolgálati helyük szerint területi egységen, laktanyán kívül azonban létrehozhatnak pártszervezeteket, s ott párttisztséget is betölthetnek. A rendőrség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek szolgálati helyük közigazgatási területén működő pártszervezetek vezető tisztségviselői, például párttikárok, de egyéb párttisztséget — vezetőségi tagságot— betölthetnek. Kulcsár Kálmán utalt arra, hogy az „A” változatot a kormány, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is támogatja. Elmondta azt is, hogy a Honvédelmi Minisztérium viszont sérelmesnek tartja azt a megkülönböztetést, mely a katona párttagokat eltiltaná országos és megyei párttisztségek viselésétől. A „B” változatot ismertetve a miniszter rámutatott, hogy az korlátozza a közhatalmat gyakorló szervek tagjainak politikai egyesülési jogát, mert ezeken a munkahelyeken nem hozhatók létre és nem működtethetők pártok. E változat törvényi korlátokhoz kötné az egyéb munkahelyeken történő párt- alapítást és -működtetést az egypárti politikai irányítási rendszer megszüntetésének szándékával. A fegyveres erők és a rendőrség párttagságának, illetve párttisztség-viselésének szabályozása megegyezik az „A” változatéval. A miniszter utalt rá, hogy ez, a pártszerveződést csak bizonyos munkahelyeken tiltó „B” változat szerzett többséget az MSZP kongresszusán. Befejezésül hangoztatta, hogy az állampárt leépítésének lényeges eleme a pártok működésének lakóterületre helyezése. Ez természetesen nem zárja ki, hogy az egyesülési törvény alapján akár a munkahelyen is szerveződjenek különféle szervezetek, de ezek nem lehetnek politikai pártok. Rámutatott, hogy e törvényjavaslat egyéb vonatkozásában nem szabályozza a párttagság tilalmát. Az alkotmány módosításáról elfogadott törvény az alkotmánybírókra és a bírákra vonatkozóan tartalmaz ilyen korlátozást. Hol lehet szervezkedni Szigethy Dezső, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója részleteiben és egészében elfogadásra ajánlottá a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatot. Mint mondotta: a törvénytervezet lényege, hogy esélyegyenlőséget teremt a pártok között. A törvényjavaslathoz az ülésszak megkezdéséig az ifjúsági és sportbizottság nyújtott be módosító indítványt; javasolja, hogy pártszervezetek létrehozását és működését a törvény tiltsa meg a nevelési és oktatási intézményekben is. A tervezetben szereplő alternatívák közül a jogi bizottság egyhangú szavazással a munkahelyek depolitizálását támogatta. Úgy foglalt állást, hogy pártok csak a tulajdonukban álló, a párt rendeltetésszerű működéséhez szükséges ingatlanrészekét, helyiségeket és ingóságokat hasznosítják, díj ellenében. A jogi bizottság véleménye szerint a bíróságokon, az Országgyűlés hivatali szervezetében és az ügyészségeken a törvény hatálybalépésével egyidejűleg, az államigazgatási szerveknél ez év végéig, a fegyveres erőknél és a rendőrségen a jövő év végéig, az egyéb munkahelyeken az országgyülésiképvi- selő-választásök előtt legalább 90 nappal kell megszüntetni a pártszervezeteket. Bódi János (Baranya., 11. vk.), a Be- remendi Cement- és Mészművek művezetője választói véleményét tolmácsolva szólt arról, hogy a lakosság szerint sokkal többet kellene foglalkozni a termelőmunkával, a gazdasággal. Az embereknek elegük van a politizálásból, úgy érzik, hogy a pártok az ő bőrükre egyezkednek. A képviselő nem helyeselte a pártok munkahelyi szerveződését, s a pártok költségvetési támogatását. A többpártrendszer létével szerinte nincs szükség más, „megfoghatatlan” általános társadalmi szervezetre. Ezek közé sorolta a Hazafias Népfrontot és ebben a formájában a szakszervezeteket is. „Az érdekvédelem most is látszatvédelem csupán, tisztelet a kivételnek” — mondta. Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.) a kisvárdai kórház osztály- vezető főorvosa szerint meg kell teremteni a pártok esélyegyenlőségét, előjogot az MSZP sem élvezhet. A munkahelyi pártszervezetek eddig a hatalmi piramis alapjait jelentették, most ezek lebontása a cél, s nem az, hogy további 10-15 pártot beengedjünk a munkahelyekre. Bejelentette: a független képviselők csoportja egységesen a munkahelyi pártszerveződés ellen szavaz. Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.), a Fővárosi Szabó Érvin Könyvtár III. kerületi főkönyvtárának igazgatója a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának véleményét is tolmácsolva kijelentette: nem tartaná helyesnek, ha a pártok a munkahelyeken is működhetnének. A pártok munkahelyi jelenléte sérti a gazdasági és a szakszervezeti érdekeket. Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) pártalkalmazott figyelmeztetett: amennyiben az Országgyűlés úgy dönt, hogy a pártok csak a tulajdonukban álló ingatlanrészeket hasznosíthatják, akkor a törvény azonnali hatálybalépése az eddigi kezelőt és a bérlőt is nehéz helyzetbe hozná. Az érvényes bérleti szerződések felmondására általában hat hónap türelmi időt szokás megszabni. Szűcs Gyula (Szabolcs-Szatmár m., 16. vk.) — a Népi Demokratikus Szövetség elnevezésű új párt véleményét is tolmácsolva — a jelenlegi helyzetben elfogadhatatlannak tartotta, hogy bármely párt vagy mozgalom az állami költségvetésből nyújtott támogatásból finanszírozza akárcsak részbeni működését is. Tévékenységük fedezete csupra,, tagdíjból, illetve a nyereségérdekeltségben működő gazdásági egységek támogatásából eredhet. Külföldről sem fogadhatnak el hozzájárulást. Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) nyugalmazott vezérőrnagy megkérdezte az igazságügy-minisztert: mi indokolja, hogy a fegyveres erőknél és a rendőrségnél a pártszervezeteket csak 1990. december 31-éig bezárólag kell megszüntetni? Dr. Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) gimnáziumi tanár — reagálva Bódi János felszólalására — rámutatott: a pártok működése a demokratikus politizálásnak a legmagasabb szintű, megkerülhetetlen eszköze. Mint mondotta: nem lehet egyszerre demokráciát akarni és a pártokat nem szeretni. Ne csak a szabadság illúzióját! Alberth Béláné dr. (Hajdú-Bihar m., 8. vk.), a HNF nyugalmazott megyei titkára úgy vélekedett, hogy a pártok ott műKULCSÁR KÁLMÁN ELŐTERJESZTÉSE A többpártrendszer kerete két változatban A módosított alkotmány „Magyarország köztársaság” — rögzíti a népfelség elvéből kiindulva az alkotmány módosított szövege, amelyet nagy többséggel szerdán fogadott el ’ az Országgyűlés. Ugyancsak ezen elvet foglalja jogszabályba az a rendelkezés, amely szerint a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé. Az egypártrendszerből a többpártrendszerbe, a pártállamból a jogállamba való békés politikai átmenet a korábbi alaptörvény lényeges módosítását igényelte, ami sokak szerint jelentősebb változást eredményezett, mint hoz majd a leendő új alkotmány. Az új alaptörvény szabályozási elveit — mint ismeretes — a parlament márciusban fogadta el, s a mostani módosítás már ennek szellemében történt. A leglényegesebb változások az általános rendelkezéseket érintették. A most elfogadott módosítás kiiktatta az alkotmányból az államszocializmusra, a marxista—leninista párt vezető szerepére utaló rendelkezéseket, s deklarálja: a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek. Az alkotmány értelmében meg kell teremteni a parlamentáris demokrácia követelményeinek megfelelő, folyamatosan működő Országgyűlés, valamint , az eddigi kollektív államfői testülettel szemben H az egyszemélyi államfő és a parlamentnek felelős kormány intézményi feltételeit., Biztosítani kell az igazságszolgáltatás pártatlan, minden politikai befolyástól menjes működését. Ezzel összhangban rendelkezik a demokráciát garantáló új intézmények,— az Alkotmánybíróság,-az állampolgári jogok országgyűlési biztosai és az Állami Számvevőszék felállításáról. Az immár sokadszor, ám ezúttal átfogóan módosított alaptörvény a demokratikus hatalomgyakorlással összeegyeztethetetlennek minősít minden erőszakos, egyeduralmi törekvést: tiltja a hatalom erőszakos megszerzésére és kizárólagos birtoklására irányuló magatartást. Mivel a társadalompolitikai változások meghaladták azt a nézetet, hogy a munkásosztály marxista—leninista pártjának vezető szerepét alkotmányosan rögzíteni kell, így ezentúl a többpártrendszer jogi kereteit jelöli ki az alkotmány. Ezzel összefüggésben indokolttá vált, hogy a pártok és az állam szétválasztását az alaptörvény rögzítse: a pártok nem gyakorolhatnak közvetlenül közhatalmat, nem irányíthatnak semmiféle állami szervet. A szuverén Magyar Köztársaság tiszteletben tartja más államok függetlenségét, elutasítja'a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának, eszközét. Ugyancsak az általános rendelkezések szabályozzák a jogalkotás rendjét. Ezek között szerepelnek a piacgazdasággal, a tulajdonformákkal, a család védelmével, az emberi lét természeti feltételeivel foglalkozó passzusok is. A gazdasági modellváltáshoz tartozóan egyenragúnak nyilvánítja a köztulajdont és a magántulajdont, rögzíti a versenysemlegesség elvét, s támogatja a vállalkozás jogát és a verseny szabadságát. Az’alkotmány értelmében tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes és feltétlen, valamint azonnali kártalanítás mellett lehet. Politikai értelemben jelentős, hogy a fiatalok helyzetére külön is felhívja a figyelmet a jogszabály, rögzítve, hogy a Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. Az alkotmány újraszabályozta a Minisztertanács feladatait, kiegészítette annak hatáskörét. A nemzetközi egyezmények szellemében újszerűén fogalmazta meg az alapvető jogokat és kötelezettségeket: a szabad mozgás és tartózkodási hely megválasztásának jogát, a jó hirnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret, a vallás, a véleménynyílvánitás szabadságát, a szabad gyülekezés jogát, a nemek közötti egyenlőséget, az anyák külön védelmét, a gyermekek jogát, a kisebbségvédelmet, az állampolgárság jogát. Ez utóbbival kapcsolatban újdonságként vezette be, hogy a helyi tanácsok tagjainak választásakor a Magyarországon tartósan letelepedett, de nem magyar állampolgárok is rendelkeznek választójoggal. A jogok közé tartozik még a szakszervezetek alakításához, a pihenéshez való jog, az élet, a testi épség és az egészség védelme, a művelődéshez való jog. Az alkotmány összességében szakít az emberi, állampolgári jogok és kötelezettségek eddigi merev szembeállításával. A módosítás visszaállította — az 1946. évi Ti törvényben szabályozott alkotmányos alapintézményként — a köztársasági elnöki tisztséget. ködjenek, ahol szükség van rájuk; ezt döntse el az, aki a pártnak a tagja akar lenni. Kifejtette: minden párt, szövetség, mozgalom tartsa el magát, állami költségvetési támogatásra semelyik ne tartson igényt. Ki kellene térni arra, hogy akik az elmúlt időszakban tagdíjat fizettek, most hogyan részesedhetnek a párt- vagyonból. Kovács László (Pest m., 20. vk.), a Dunai Kőolajipari Vállalat műszakvezetője is amellett volt, hogy a pártok munkahelyén ne működhessenek, illetve a fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai pártok országos és területi szerveiben tisztséget ne tölthessenek be. A képviselő szerint a fegyveres erőknél és a rendőrségen a pártok szérvezeteit nem a jövő év végéig, hanem már 1990. június 30-áig bezárólag meg kellene szüntetni. Márton János (országos lista), a Magyar Néppárt ügyvezető elnöke a sarkalatosnak nevezett törvénytervezetről úgy vélekedett, hogy annak elfogadásával valóban demokratikus országgá válik hazánk. A többpártrendszer létrejöttét ellenző megnyilvánulások egyik legdurvább dokumentumaként említette a képviselő a magyar nyilaskereszt’es párt uszító hangú felhívását, amelyet a mostani ülésen juttattak el a képviselőknek. Márton János kérte az Országgyűlést: ítélje el a nyilaskeresztes párt megnyilvánulását; hívja fel a belügyminisztert arra, hogy állapítsa meg, kit terhel a felelősség ezért — akkor is, ha a gyűlölködő iromány szerzői komolyan veszik gyilkos céljaikat, s akkor is, ha provokációról van szó —, s járjon el az elkövetőkkel szemben. Kállai Ferenc (országos lista) színművész egyetértve a többpártrendszerrel, képviselőtársait némi meditációra biztatta annak működését illetően. Úgy vélte: a mai politikai „ki mit tudban”, a pártok nem rendelkeznek olyan programmal, vagy legalábbis nem ismeretesek ilyenek, amelyek az emberek életét jobbá tennék. Most a többpártrendszernek meg kell oldania mindazt, amit e változástól vár a nép, tehát nemcsak a szabadság illúzióját kell biztosítania. Pártkoncepciókra, jól érthető, világos programokra van szüksége társadalmunknak. Az általános vitában újabb képviselő már nem kért szót, ezért az Országgyűlés szavazással döntött, hogy részletes vitára bocsátja a törvénytervezetet. Ennek során Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) a MÁV mozdonyvezetője megkérdezte az igazságügy-minisztertől, hogy munkahelyi kollektívák alapíthatnak-e pártot, pártokat. Mivel több felszólaló nem volt, Jakab Róbertné soros elnök lezárta a vitát. Felkérte a módosításokat benyújtó képviselőket, továbbá.ü páriáméntijogi, igazgatási. .és jjj igazságügyi.. bizottságát és az igazságügy-minisztert, hogy a szünetben foglaljanak állást az indítványokkal, javaslatokkal kapcsolatban. Jakab Róbertné jelezte, hpgy Márton János javaslatával az Országgyűlés valószínűleg testületileg foglalkozik majd. Elpárolgott honatyák... Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter válaszolt a törvényjavaslat vitájában elhangzottakra. Dauda Sándor kérdésére, hogy megtiltható-e munkahelyi pártszervezetek létrehozása, azt felelte: a törvény- javaslat a nemzetközi egyezmények szellemében bizonyos korlátokat állít e törekvések elé. Hangoztatta, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor egy nagyon erős szervezettel rendelkező politikai párt már működik a munkahelyeken, akkor aligha beszélhetünk esélyegyenlőségről, és mások jogainak sértetlenségéről. Hangsúlyozta, hogy e kérdés szabályozását a tervezetben előteijesztett módon véli helyesnek. Sebők János kérdésére felelve — a hadseregbeli pártszervezetek megszüntetésének jövő év végi határidejét indokolva — kifejtette, hogy ezek a hadsereg szervezetéhez igazodó, központi irányítású párszervezetek. Lakóterületi munkájuk beindításához időre és a megfelelő módszerek megtalálására van szükség. Rámutatott: nem szabad megfeledkezni a függetlenített beosztású tisztek áthelyezéséről sem. Bódi Jánosnak a pártok költségvetési támogatását megkérdőjelező véleményére reagálva azt hangoztatta a miniszter, hogy a politikai pártok — amint a módosított alkotmány is megfogalmazza:— a politikai akarat kialakításának résztvevői, s ez nemcsak a párttagokra, hanem a politikai rendszer többi szereplőjére is hatással van. Hangsúlyozta, hogy a többpártrendszer elismerése annak elismerését is jelenti egyúttal, hogy erre a mechanizmusra a politikai életnek és az államszervezet működésének szüksége van. Ez viszont azt jelenti — mutatott rá —, hogy megfelelő anyagi támogatásban kell részesíteni a pártokat, annál is inkább, mert a jog sokféle gazdasági tevékenységüket korlátozza, annak érdekében, hogy ne juthassanak meg nem engedhető jövedelmekhez. Az anyagi lehetőségek világos körülhatárolása, az állami források felhasználása tiszta helyzetét teremthet, és biztosítja a pártoknak azon politikai feladataik megoldását, amelyekre az államszervezet épül — mondotta Kulcsár Kálmán, a javaslat elutasítását indítványozva. A továbbiakban utalt arra,- hogy a pénzügyminiszter még a parlament mostani ülésszakán ismerteti a kormánynak a pártvagyonnal kapcsolatos álláspont-, ját, és tájékoztatást ad intézkedési szán-' dékairól. Kovács László módosító javaslata kapcsán — a képviselő a pártok munkahelyről történő kivonulásának a politikai megállapodástól eltérő ütemét és határidejét indítványozta — Kulcsár Kálmán arra figyelmeztette az Ország- gyűlést, hogy a megállapodásoktól való indokolatlan eltérés komoly politikai következményekkel járhat. Áz illetékes bizottság állásfoglalásával is egyetértve a miniszter ezért ellenezte a javaslatot. Szűcs Gyula a pártok külföldi támogatásának tilalmát szorgalmazta, ám a miniszter szerint a képviselő indítványa kivihetetlen, ugyanakkor a szükséges tiltást a külföldről származó állami támogatás esetén a törvény szövege tartalmazza. Kulcsár Kálmán befejezésül arról tájékoztatta a parlamentet, hogy a bélügymi- niszterrel történt megbeszélés értelmében a Mjártpn János által ismertetett nyüas- párti megnyilatkozást kivizsgálják, & amennyiben ez még áz ülésszak ideje alatt eredményre vezet, arról tájékoztatják a képviselőket. Mindehhez mint politikai jelenségekkel foglalkozó kutató hozzáfűzte még: ha a gyűlölködés a társadalomban bármilyen irányban elindul, az megállíthatatlan, s ennek veszélyei megfontolandók. Az Országgyűlésnek minősített szavazással kellett volna döntenie -a pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatról. Az alkotmáriyerejű törvényről azonban csak csütörtökön szavaznak, mivel a határozathozatal idején már sok képviselő hiányzott a teremből. Bár 279-en jelen-voltak, s ez elegendő is lett volna a kétharmados többséghez, mégis a jelenlévők nagyobb része egyetértett Fodor István (Fest m., 15.: vk.) halasztási javaslatával. A parlament szerdai munkanapja — amelyen Fodor István és Jakab Róbertne felváltva elnökölt — ezzel véget ért. Ma tehát a határozathozatallal, majd az A1-, kotmánybíróságról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatódik az Országgyűlés munkája. • Straub F. Brúnó — immáron az Elnöki Tanács volt elnöke. # Ideiglenesen Szűrös Mátyás látja el a köztársasági elnöki teendőket. Az MSZP elnökjelöltje, Pozs- gay Imre gratulál neki. ((Fotó: Walter Péter)
