Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-19 / 248. szám

MAGYARORSZÁG KÖZTÁRSASÁG (Folytatás az 1. oldalról) ' mérlegelve azt javasolja — folytatta a kormányfő —, hogy minden napirend­re tűzött kérdésben az Országgyűlés folytassa le a vitát és döntsön. Ugyan­akkor sem a kormány, sem az Országy- gyűlés nem tekinthet el attól, hogy a népszavazásra vonatkozó kezdeménye­zések jelen vannak a. közéletünkben. A benyújtott aláírások hitelesítése megkezdődött, de a hitelesség ma még — és gondolom az ülésszak alatt -r, nem tekinthető ténynek. Ezért az Or­szággyűlés — a kormány véleménye szerint — nem hagyhatja abba a tör­vénykezés rábízott feladatát. A kor­mány számára azonban világos, hogy a hitelesítés végeredménye, illetve az esetleges népszavazás a most hozott döntések egyikét-másikát módosíthat­ja. Ezért erre a kérdésre — a dolgok törvényes rendje szerint IS kell majd az Országgyűlésnek visszatérnie. A kormánynyilatkozatot a képvise­lők elfogadták, így az ülésszak az ere­deti tárgysorozatnak megfelelően foly­tatódhatott. Az Országgyűlés elvi jelentőségű ál­lásfoglalása után végre teljes erővel mozgásba lendült a törvényalkotás gé­pezete. A házszabályok által előírt eljá­rási rendnek megfelelően pontról pont­ra, módosító javaslatról módosító ja­vaslatra tekintették át a törvényhozók az alkotmánymódosítás tervezetét. Csaknem két órán át tartott, amíg az előteijesztett 94 módosító indítvány sorsáról egyenként döntött a Ház. A módosító indítványokat legalább 254 képviselőnek kellett támogatnia. A szavazás során minden olyan mó­dosító indítvány megkapta az Ország- gyűlés szükséges támogatását, amellyel a jogi, igazgatási és igazságügyi bizott­ság egyetértett, illetve amelyet az igaz­ságügyi tárca vezetője-is elfogadható­nak ítélt. Ezzel szemben több egyéni javaslatot elvetett a parlament. így pél­dául nem érte el a minősített többség­hez szükséges szavazati arányt Tallósy Frigyesnek az az indítványa, hogy a köztársasági elnököt mindenkor köz­vetlenül, népszavazás útján válasszák meg, s ne az Országgyűlést illesse meg az államfő választásának joga. Az Or­szággyűlés elutasította Bállá Évának azt a javaslatát, hogy töröljék az alkot­mánymódosítás tervezetének 37. pa­ragrafusát, amely kimondja: a köztár­sasági elnököt é| ha e tisztség betölté­sére még az új Országgyűlés létrejötte előtt kerülne sor— a választópolgárok általános és egyenlő választójog alap­ján, közvetlen és titkos szavazássaívá­Bevezetőben utalt arra, hogy a pár­tok alkotmányjogi szabályozása há­rom törvényben jelenik meg. A politi­kai rendszeren belüli alkotmányos sze­repüket, funkciójukat, működésük al­kotmányos korlátáit az alkotmány mó­dosításáról most elfogadott törvény tartalmazza. A pártokra vonatkozó közjogi szabályozás — a politikai meg­állapodásokkal összhangban — az egyesülési jogból mint alkotmányos alapjogból indult ki. A pártalapítás jo­ga tehát az egyesülési jog része, így a pártok alapítására, bejegyzésére az egyesülési jogról szóló törvény rendel­kezései vonatkoznak. Nagyon lényeges az egyesülési jogelvű párttörvényjavas­latban — hangsúlyozta a miniszter —, hogy a párttevékenység jogi korlátja azonos az egyesülési jog általános kor­látozásával, vagyis a büntetőjogi fele­lasztják meg. Bállá Éva indítványa mindössze 11 támogató szavazatot ka­pott a parlamenttől. Südi Bertalannak az a javaslata, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez is inter- pellálhassanak a képviselők, mindössze 39 támogató szavazatot kapott. A szavazás menetét némileg meg­akasztotta Mándity Marin módosító indítványa, viszont bekerült az alkot­mányba: a Magyar Köztársaság terüle­tén élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a néphatalomnak; államalkotó tényezők. Továbbá: a Magyar Köztár­saság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kol­lektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvűk használatát, az anyanyelvi oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. Az Országgyűlés végül is 333 igenlő válasszal, 5 ellenében, 8 tartózkodással törvényerőre emelte az alaptörvény módosításának tervezetét. A soron lévő napirendi pont tárgya­lása előtt az Országgyűlés jegyzője fel­olvasta a politikai egyeztető tárgyalá­sokon részt vevő három fél közös nyi­latkozatát a tulajdonreformról; a do­kumentum országgyűlési ismertetését az aláírók kérték. „A politikai egyeztető tárgyalások gazdasági középszintű fóruma aggoda­lommal látja és elítéli az állami és a szövetkezeti tulajdon értéken aluli el­adását, és különböző szervezeti for­mákban történő olyan átalakítását, amely a nemzet érdekeivel ellentétes. A visszaélések kiküszöbölésére és meg­előzésére szükségesnek tartja garanciá­lis intézkedések megtételét, beleértve egyes korábbi jogszabályok módosítá­sát és újabb kidolgozását, valamint megfelelő jogi intézmények kialakítá­sát. A három tárgyaló fél valamennyi, ebben illetékes hatóságot hathatós in­tézkedések azonnali megtételére szólít fel. A gazdasági irányításért felelős szerveket arra hívja fel, hogy minden eddigi esetet, amelynél felmerül a visz- szaélés gyanúja, az illetékesek vizsgá-- latnak vessenek alá, az indokolt eset­ben kezdeményezzék a felelősségre vo­nást. A nyilatkozó felek szükségesnek tartják e folyamatok ellenőrzésében a társadalmi nyilvánosság' széles körű biztosítását” — jelenti ki a három tár­gyaló fél a nyilatkozatban. Ezután a tárgysorozatnak megfelelően a pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására tértek át. A törvénytervezetet Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter terjesztette elő. lősség körébe tartozó cselekményekkel. Ez kiegészül az alkotmány módosításá­ról szóló törvényben szereplő tétellel: az erőszakos hatalomra törés, vagy az erőszakos, illetve kizárólagos hatalom- gyakorlás tilalmával. A most benyúj­tott törvényjavaslat elsősorban a párt működésére, gazdálkodására és annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Kulcsár Kálmán emlékeztetett arra, hogy a legviharosabb politikai vitákat a munkahelyi pártszervezetek szabá­lyozásának kérdése, és bizonyos ese­tekben a párttagsággal, illetve a párt­tisztség viselésével kapcsolatos kérdé­sek váltották ki. Ennek eredménye a törvényjavaslatban megfogalmazott két szabályozási változat. Az „A” vál­tozat egy általános tételt és egy, a fegy­veres erőkre és a rendőrségre vonatko­zó speciális szabályozást tartalmaz. Az általános tétel szerint pártok semmi­lyen munkahelyen nem hozhatnak létre és nem működtethetnek pártszerveze­tet. A miniszter felhivta a figyelmet ar­ra, hogy a fegyveres erők és a rendőrség tagjainak párttagságára, pártszervező­désére vonatkozóan a javaslat az előb­bi általános tiltáshoz képest differenci­ál. Eszerint a fegyveres erők és a rend­őrség hivatásos állományú tagjai nem tölthetnek be tisztséget a pártok orszá­gos és területi (megyei) szerveiben. Szolgálati helyük szerint területi egysé­gen, laktanyán kívül azonban létrehoz­hatnak pártszervezeteket, s ott párt­tisztséget is betölthetnek. A rendőrség hivatásos állományú tagjai nem lehet­nek szolgálati helyük közigazgatási te­rületén működő pártszervezetek vezető tisztségviselői, például párttikárok, de egyéb párttisztséget — vezetőségi tag­ságot— betölthetnek. Kulcsár Kálmán utalt arra, hogy az „A” változatot a kormány, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is támogatja. El­mondta azt is, hogy a Honvédelmi Mi­nisztérium viszont sérelmesnek tartja azt a megkülönböztetést, mely a kato­na párttagokat eltiltaná országos és megyei párttisztségek viselésétől. A „B” változatot ismertetve a mi­niszter rámutatott, hogy az korlátozza a közhatalmat gyakorló szervek tagjai­nak politikai egyesülési jogát, mert eze­ken a munkahelyeken nem hozhatók létre és nem működtethetők pártok. E változat törvényi korlátokhoz kötné az egyéb munkahelyeken történő párt- alapítást és -működtetést az egypárti politikai irányítási rendszer megszünte­tésének szándékával. A fegyveres erők és a rendőrség párttagságának, illetve párttisztség-viselésének szabályozása megegyezik az „A” változatéval. A mi­niszter utalt rá, hogy ez, a pártszerve­ződést csak bizonyos munkahelyeken tiltó „B” változat szerzett többséget az MSZP kongresszusán. Befejezésül hangoztatta, hogy az ál­lampárt leépítésének lényeges eleme a pártok működésének lakóterületre he­lyezése. Ez természetesen nem zárja ki, hogy az egyesülési törvény alapján akár a munkahelyen is szerveződjenek különféle szervezetek, de ezek nem le­hetnek politikai pártok. Rámutatott, hogy e törvényjavaslat egyéb vonatko­zásában nem szabályozza a párttagság tilalmát. Az alkotmány módosításáról elfoga­dott törvény az alkotmánybírókra és a bírákra vonatkozóan tartalmaz ilyen korlátozást. Hol lehet szervezkedni Szigethy Dezső, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója részlete­iben és egészében elfogadásra ajánlottá a pártok működéséről és gazdálkodá­sáról szóló törvényjavaslatot. Mint mondotta: a törvénytervezet lényege, hogy esélyegyenlőséget teremt a pártok között. A törvényjavaslathoz az ülésszak megkezdéséig az ifjúsági és sportbizott­ság nyújtott be módosító indítványt; javasolja, hogy pártszervezetek létre­hozását és működését a törvény tiltsa meg a nevelési és oktatási intézmények­ben is. A tervezetben szereplő alternatívák közül a jogi bizottság egyhangú szava­zással a munkahelyek depolitizálását támogatta. Úgy foglalt állást, hogy pártok csak a tulajdonukban álló, a párt rendeltetésszerű működéséhez szükséges ingatlanrészekét, helyisége­ket és ingóságokat hasznosítják, díj el­lenében. A jogi bizottság véleménye szerint a bíróságokon, az Országgyűlés hivatali szervezetében és az ügyészsége­ken a törvény hatálybalépésével egy­idejűleg, az államigazgatási szerveknél ez év végéig, a fegyveres erőknél és a rendőrségen a jövő év végéig, az egyéb munkahelyeken az országgyülésiképvi- selő-választásök előtt legalább 90 nap­pal kell megszüntetni a pártszervezete­ket. Bódi János (Baranya., 11. vk.), a Be- remendi Cement- és Mészművek műve­zetője választói véleményét tolmácsol­va szólt arról, hogy a lakosság szerint sokkal többet kellene foglalkozni a ter­melőmunkával, a gazdasággal. Az em­bereknek elegük van a politizálásból, úgy érzik, hogy a pártok az ő bőrükre egyezkednek. A képviselő nem helye­selte a pártok munkahelyi szerveződé­sét, s a pártok költségvetési támogatá­sát. A többpártrendszer létével szerinte nincs szükség más, „megfoghatatlan” általános társadalmi szervezetre. Ezek közé sorolta a Hazafias Népfrontot és ebben a formájában a szakszervezete­ket is. „Az érdekvédelem most is lát­szatvédelem csupán, tisztelet a kivétel­nek” — mondta. Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.) a kisvárdai kórház osztály- vezető főorvosa szerint meg kell terem­teni a pártok esélyegyenlőségét, előjo­got az MSZP sem élvezhet. A munka­helyi pártszervezetek eddig a hatalmi piramis alapjait jelentették, most ezek lebontása a cél, s nem az, hogy további 10-15 pártot beengedjünk a munkahe­lyekre. Bejelentette: a független képvi­selők csoportja egységesen a munkahe­lyi pártszerveződés ellen szavaz. Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.), a Fővárosi Szabó Érvin Könyvtár III. kerületi főkönyvtárának igazgatója a Független Szakszervezetek Demokrati­kus Ligájának véleményét is tolmácsol­va kijelentette: nem tartaná helyesnek, ha a pártok a munkahelyeken is mű­ködhetnének. A pártok munkahelyi je­lenléte sérti a gazdasági és a szakszerve­zeti érdekeket. Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) pártalkalmazott figyelmeztetett: amennyiben az Országgyűlés úgy dönt, hogy a pártok csak a tulajdonukban álló ingatlanrészeket hasznosíthatják, akkor a törvény azonnali hatálybalépé­se az eddigi kezelőt és a bérlőt is nehéz helyzetbe hozná. Az érvényes bérleti szerződések felmondására általában hat hónap türelmi időt szokás meg­szabni. Szűcs Gyula (Szabolcs-Szatmár m., 16. vk.) — a Népi Demokratikus Szö­vetség elnevezésű új párt véleményét is tolmácsolva — a jelenlegi helyzetben elfogadhatatlannak tartotta, hogy bár­mely párt vagy mozgalom az állami költségvetésből nyújtott támogatásból finanszírozza akárcsak részbeni műkö­dését is. Tévékenységük fedezete csu­pra,, tagdíjból, illetve a nyereségérde­keltségben működő gazdásági egysé­gek támogatásából eredhet. Külföldről sem fogadhatnak el hozzájárulást. Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) nyugalmazott vezérőrnagy megkérdez­te az igazságügy-minisztert: mi indo­kolja, hogy a fegyveres erőknél és a rendőrségnél a pártszervezeteket csak 1990. december 31-éig bezárólag kell megszüntetni? Dr. Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) gimnáziumi tanár — reagál­va Bódi János felszólalására — rámu­tatott: a pártok működése a demokra­tikus politizálásnak a legmagasabb szintű, megkerülhetetlen eszköze. Mint mondotta: nem lehet egyszerre demok­ráciát akarni és a pártokat nem szeret­ni. Ne csak a szabadság illúzióját! Alberth Béláné dr. (Hajdú-Bihar m., 8. vk.), a HNF nyugalmazott megyei titká­ra úgy vélekedett, hogy a pártok ott mű­KULCSÁR KÁLMÁN ELŐTERJESZTÉSE A többpártrendszer kerete két változatban A módosított alkotmány „Magyarország köztársaság” — rögzíti a népfelség elvéből kiindulva az alkotmány módosított szövege, amelyet nagy többséggel szerdán fogadott el ’ az Országgyűlés. Ugyancsak ezen elvet foglalja jogszabályba az a rendelkezés, amely szerint a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé. Az egypártrendszerből a többpártrendszerbe, a pártállamból a jogállamba való békés politikai átmenet a korábbi alaptörvény lényeges módosítását igényelte, ami sokak szerint jelentősebb változást eredményezett, mint hoz majd a leendő új alkotmány. Az új alaptörvény szabályozási elveit — mint ismeretes — a parlament márciusban fogadta el, s a mostani módosítás már ennek szellemében történt. A leglényegesebb változások az általános rendelkezéseket érintették. A most elfogadott módosítás kiiktatta az alkotmányból az államszocializ­musra, a marxista—leninista párt vezető szerepére utaló rendelkezéseket, s deklarálja: a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amely­ben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek. Az alkotmány értelmében meg kell teremteni a parlamentáris demokrácia követelményeinek megfelelő, folyamatosan működő Országgyűlés, valamint , az eddigi kollektív államfői testülettel szemben H az egyszemélyi államfő és a parlamentnek felelős kormány intézményi feltételeit., Biztosítani kell az igazságszolgáltatás pártatlan, minden politikai befolyástól menjes működését. Ezzel összhangban rendelkezik a demokráciát garantáló új intézmények,— az Alkotmánybíróság,-az állampolgári jogok országgyűlési biztosai és az Állami Számvevőszék felállításáról. Az immár sokadszor, ám ezúttal átfogóan módosított alaptörvény a demok­ratikus hatalomgyakorlással összeegyeztethetetlennek minősít minden erősza­kos, egyeduralmi törekvést: tiltja a hatalom erőszakos megszerzésére és kizáró­lagos birtoklására irányuló magatartást. Mivel a társadalompolitikai változások meghaladták azt a nézetet, hogy a munkásosztály marxista—leninista pártjának vezető szerepét alkotmányosan rögzíteni kell, így ezentúl a többpártrendszer jogi kereteit jelöli ki az alkot­mány. Ezzel összefüggésben indokolttá vált, hogy a pártok és az állam szétvá­lasztását az alaptörvény rögzítse: a pártok nem gyakorolhatnak közvetlenül közhatalmat, nem irányíthatnak semmiféle állami szervet. A szuverén Magyar Köztársaság tiszteletben tartja más államok független­ségét, elutasítja'a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának, eszközét. Ugyancsak az általános rendelkezések szabályozzák a jogalkotás rendjét. Ezek között szerepelnek a piacgazdasággal, a tulajdonformákkal, a család védelmével, az emberi lét természeti feltételeivel foglalkozó passzusok is. A gazdasági modellváltáshoz tartozóan egyenragúnak nyilvánítja a köztulaj­dont és a magántulajdont, rögzíti a versenysemlegesség elvét, s támogatja a vállalkozás jogát és a verseny szabadságát. Az’alkotmány értelmében tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetek­ben és módon, teljes és feltétlen, valamint azonnali kártalanítás mellett lehet. Politikai értelemben jelentős, hogy a fiatalok helyzetére külön is felhívja a figyelmet a jogszabály, rögzítve, hogy a Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. Az alkotmány újraszabályozta a Minisztertanács feladatait, kiegészítette an­nak hatáskörét. A nemzetközi egyezmények szellemében újszerűén fogalmazta meg az alapvető jogokat és kötelezettségeket: a szabad mozgás és tartózkodási hely megválasztásának jogát, a jó hirnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret, a vallás, a véleménynyílvánitás szabadságát, a szabad gyülekezés jogát, a nemek közötti egyenlőséget, az anyák külön védelmét, a gyermekek jogát, a kisebbségvédelmet, az állampolgárság jogát. Ez utóbbival kapcsolatban újdonságként vezette be, hogy a helyi tanácsok tagjainak választásakor a Ma­gyarországon tartósan letelepedett, de nem magyar állampolgárok is rendelkez­nek választójoggal. A jogok közé tartozik még a szakszervezetek alakításához, a pihenéshez való jog, az élet, a testi épség és az egészség védelme, a művelődés­hez való jog. Az alkotmány összességében szakít az emberi, állampolgári jogok és kötelezettségek eddigi merev szembeállításával. A módosítás visszaállította — az 1946. évi Ti törvényben szabályozott alkot­mányos alapintézményként — a köztársasági elnöki tisztséget. ködjenek, ahol szükség van rájuk; ezt döntse el az, aki a pártnak a tagja akar lenni. Kifejtette: minden párt, szövetség, mozgalom tartsa el magát, állami költ­ségvetési támogatásra semelyik ne tart­son igényt. Ki kellene térni arra, hogy akik az elmúlt időszakban tagdíjat fizet­tek, most hogyan részesedhetnek a párt- vagyonból. Kovács László (Pest m., 20. vk.), a Du­nai Kőolajipari Vállalat műszakvezetője is amellett volt, hogy a pártok munkahe­lyén ne működhessenek, illetve a fegyve­res erők és a rendőrség hivatásos állomá­nyú tagjai pártok országos és területi szerveiben tisztséget ne tölthessenek be. A képviselő szerint a fegyveres erőknél és a rendőrségen a pártok szérvezeteit nem a jövő év végéig, hanem már 1990. június 30-áig bezárólag meg kellene szüntetni. Márton János (országos lista), a Ma­gyar Néppárt ügyvezető elnöke a sarka­latosnak nevezett törvénytervezetről úgy vélekedett, hogy annak elfogadásával va­lóban demokratikus országgá válik ha­zánk. A többpártrendszer létrejöttét el­lenző megnyilvánulások egyik legdur­vább dokumentumaként említette a kép­viselő a magyar nyilaskereszt’es párt uszí­tó hangú felhívását, amelyet a mostani ülésen juttattak el a képviselőknek. Már­ton János kérte az Országgyűlést: ítélje el a nyilaskeresztes párt megnyilvánulását; hívja fel a belügyminisztert arra, hogy állapítsa meg, kit terhel a felelősség ezért — akkor is, ha a gyűlölködő iromány szerzői komolyan veszik gyilkos céljai­kat, s akkor is, ha provokációról van szó —, s járjon el az elkövetőkkel szemben. Kállai Ferenc (országos lista) színmű­vész egyetértve a többpártrendszerrel, képviselőtársait némi meditációra biztat­ta annak működését illetően. Úgy vélte: a mai politikai „ki mit tudban”, a pártok nem rendelkeznek olyan programmal, vagy legalábbis nem ismeretesek ilyenek, amelyek az emberek életét jobbá tennék. Most a többpártrendszernek meg kell oldania mindazt, amit e változástól vár a nép, tehát nemcsak a szabadság illúzióját kell biztosítania. Pártkoncepciókra, jól érthető, világos programokra van szük­sége társadalmunknak. Az általános vitában újabb képviselő már nem kért szót, ezért az Országgyűlés szavazással döntött, hogy részletes vitára bocsátja a törvénytervezetet. Ennek so­rán Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) a MÁV mozdonyvezetője megkérdezte az igazságügy-minisztertől, hogy munkahe­lyi kollektívák alapíthatnak-e pártot, pártokat. Mivel több felszólaló nem volt, Jakab Róbertné soros elnök lezárta a vitát. Fel­kérte a módosításokat benyújtó képvise­lőket, továbbá.ü páriáméntijogi, igazga­tási. .és jjj igazságügyi.. bizottságát és az igazságügy-minisztert, hogy a szünetben foglaljanak állást az indítványokkal, ja­vaslatokkal kapcsolatban. Jakab Ró­bertné jelezte, hpgy Márton János javas­latával az Országgyűlés valószínűleg tes­tületileg foglalkozik majd. Elpárolgott honatyák... Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter válaszolt a törvényjavaslat vitájában el­hangzottakra. Dauda Sándor kérdésére, hogy megtiltható-e munkahelyi pártszer­vezetek létrehozása, azt felelte: a törvény- javaslat a nemzetközi egyezmények szel­lemében bizonyos korlátokat állít e tö­rekvések elé. Hangoztatta, hogy a jelenle­gi helyzetben, amikor egy nagyon erős szervezettel rendelkező politikai párt már működik a munkahelyeken, akkor alig­ha beszélhetünk esélyegyenlőségről, és mások jogainak sértetlenségéről. Hang­súlyozta, hogy e kérdés szabályozását a tervezetben előteijesztett módon véli he­lyesnek. Sebők János kérdésére felelve — a hadseregbeli pártszervezetek meg­szüntetésének jövő év végi határidejét in­dokolva — kifejtette, hogy ezek a hadse­reg szervezetéhez igazodó, központi irá­nyítású párszervezetek. Lakóterületi munkájuk beindításához időre és a meg­felelő módszerek megtalálására van szükség. Rámutatott: nem szabad megfe­ledkezni a függetlenített beosztású tisztek áthelyezéséről sem. Bódi Jánosnak a pártok költségvetési támogatását megkérdőjelező véleményé­re reagálva azt hangoztatta a miniszter, hogy a politikai pártok — amint a módo­sított alkotmány is megfogalmazza:— a politikai akarat kialakításának résztve­vői, s ez nemcsak a párttagokra, hanem a politikai rendszer többi szereplőjére is hatással van. Hangsúlyozta, hogy a többpártrend­szer elismerése annak elismerését is jelenti egyúttal, hogy erre a mechanizmusra a politikai életnek és az államszervezet mű­ködésének szüksége van. Ez viszont azt jelenti — mutatott rá —, hogy megfelelő anyagi támogatásban kell részesíteni a pártokat, annál is inkább, mert a jog sokféle gazdasági tevékenységüket korlá­tozza, annak érdekében, hogy ne juthas­sanak meg nem engedhető jövedelmek­hez. Az anyagi lehetőségek világos körül­határolása, az állami források felhaszná­lása tiszta helyzetét teremthet, és biztosít­ja a pártoknak azon politikai feladataik megoldását, amelyekre az államszervezet épül — mondotta Kulcsár Kálmán, a javaslat elutasítását indítványozva. A továbbiakban utalt arra,- hogy a pénzügyminiszter még a parlament mos­tani ülésszakán ismerteti a kormánynak a pártvagyonnal kapcsolatos álláspont-, ját, és tájékoztatást ad intézkedési szán-' dékairól. Kovács László módosító javas­lata kapcsán — a képviselő a pártok munkahelyről történő kivonulásának a politikai megállapodástól eltérő ütemét és határidejét indítványozta — Kulcsár Kálmán arra figyelmeztette az Ország- gyűlést, hogy a megállapodásoktól való indokolatlan eltérés komoly politikai kö­vetkezményekkel járhat. Áz illetékes bi­zottság állásfoglalásával is egyetértve a miniszter ezért ellenezte a javaslatot. Szűcs Gyula a pártok külföldi támo­gatásának tilalmát szorgalmazta, ám a miniszter szerint a képviselő indítványa kivihetetlen, ugyanakkor a szükséges til­tást a külföldről származó állami támo­gatás esetén a törvény szövege tartalmaz­za. Kulcsár Kálmán befejezésül arról tájé­koztatta a parlamentet, hogy a bélügymi- niszterrel történt megbeszélés értelmében a Mjártpn János által ismertetett nyüas- párti megnyilatkozást kivizsgálják, & amennyiben ez még áz ülésszak ideje alatt eredményre vezet, arról tájékoztat­ják a képviselőket. Mindehhez mint poli­tikai jelenségekkel foglalkozó kutató hozzáfűzte még: ha a gyűlölködés a tár­sadalomban bármilyen irányban elindul, az megállíthatatlan, s ennek veszélyei megfontolandók. Az Országgyűlésnek minősített szava­zással kellett volna döntenie -a pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló tör­vényjavaslatról. Az alkotmáriyerejű tör­vényről azonban csak csütörtökön sza­vaznak, mivel a határozathozatal idején már sok képviselő hiányzott a teremből. Bár 279-en jelen-voltak, s ez elegendő is lett volna a kétharmados többséghez, mégis a jelenlévők nagyobb része egyet­értett Fodor István (Fest m., 15.: vk.) halasztási javaslatával. A parlament szerdai munkanapja — amelyen Fodor István és Jakab Róbertne felváltva elnökölt — ezzel véget ért. Ma tehát a határozathozatallal, majd az A1-, kotmánybíróságról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatódik az Országgyű­lés munkája. • Straub F. Brúnó — im­máron az El­nöki Tanács volt elnöke. # Ideiglene­sen Szűrös Mátyás látja el a köztársa­sági elnöki te­endőket. Az MSZP elnök­jelöltje, Pozs- gay Imre gra­tulál neki. ((Fotó: Walter Péter)

Next

/
Thumbnails
Contents