Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-18 / 247. szám

A SZEPTEMBERI ÜLÉSSZAK MÁSODIK „FÉLIDEJE”

6/B. Országgyűlési határozattervezet népszavazás elrendeléséről a Magyar Köztársaság címeréről;

7. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat;

8/A. Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat;

8/B. A rendőrhatósági őrizetben fogva tartott, internált, valamint a kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozattervezet;

9. Roszik Gábor önálló képviselői indítványának tárgyalása 1956. október 23-a megünnepléséről; az Országgyűlés elnökének nyilatkozattervezete 1956. október 23-áról;

10. A földről szóló, többszörösen módosított 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat;

11. A munkásőrség megszüntetéséről szóló törvényjavaslat;

12. A honvédelemről szóló 1976. évi

I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat;

13. Az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervezetek kezelésében levő vagyonról szóló pénzügyminiszteri tájékoztató;

14. Személyi kérdések;

15. Egyéb kérdések.

NÉMETH MIKLÓS ÉS NYERS REZSŐ FELSZÓLALÁSA

A parlament történelmi felelőssége

Még a tárgysorozat egyes pontjainak megvitatása előtt az elnök Németh Miklós kormányfőnek adott szót.

— Hazánk jövőjét hosszú távra döntően befolyásoló törvények megalkotására gyűltünk most össze—hangoztatta a miniszterelnök. Én biztos vagyok abban, hogy a bölcsesség és a felelősségérzet kerül döntésüknél előtérbe. Önök a békés átmenet főszereplői. Csak a parlament lehet az a legfelsőbb állami szerv és egyben nemzeti intézmény, amely a szuverenitásából eredő összes jog gyakorlására jogosult.

Ez a parlament az elmúlt időszakban végzett munkájával már megszerezte, illetve visszaszerezte a törvényhozás méltóságát. A parlament nélkül nem tarthatnánk a reformokban ott, ahol most vagyunk.

Ez a parlament túlnőtt korábbi önmagán. Nemcsak felismerte a szükségszerűséget, hanem megragadta a társadalmilag lehetségest is. Ezért sem szabad megengedni, hogy a ma egyre inkább felgyorsuló folyamatok túllépjenek az Országgyűlésen. A társadalom erősödő és robbanással fenyegető feszültségei magát a parlamentet is elsodorhatják, és ez az erőszaknak és a zűrzavarnak teremtene feltételeket. Ezt elkerülni mindnyájunk történelmi felelőssége.

A kormány soha nem hagyott kétséget az iránt, hogy ezt a parlamentet legitimnek tekinti, és saját legitimitását a parlamenttől nyerte. Munkájában tehát erre a parlamentre támaszkodik. 1

A kormányt most is nemzeti és történelmi felelősség vezérli egyrészt az ország nemzetközi presztízsének erősítésében, az iránta megnyilvánuló bizalom megőrzésében, másrészt az ország működőképességének, a demokratikus átmenet békés jellegének és megfelelő lendületének biztosításában. Ebben a parlament és a kormány felelőssége közös, mint ahogy abban is, hogy a nemzeti sorskérdések intézését nem tehetjük függővé a pártpolitikai erőviszonyoktól.

Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni: sem az Országgyűlés, sem a kormány nem zárhatja el magát hermetikusan a politikai erőktől.

A kormány eddig is érvényesítette és a jövőben még inkább érvényesíti a szociális értékeket és az alapvető emberi és polgári szabadságjogokat. A nemzet kormányának tekintjük magunkat, amelynek politikai irányvonala európai értelemben véve baloldali és szocialista. Ezért üdvözöljük az új párt, a Magyar Szocialista Párt megalakulását, amelynek programja a kormány stratégiai irányvonalával harmonizál.

— A kormány akcióképes és cselekvésre kész. Olyan egységes erő, amely a parlamenttel együttműködve elszántan halad előre kormányzati stratégiájának érvényesítésében. A független nemzeti kormány nevében kérem ehhez a parlament, és Önökön keresztül a magyar nép támogatását — mondotta végezetül a miniszterelnök.

Ugyancsak a napirend tárgyalása előtt kért szót Nyers Rezső (Bács- Kiskun m., 1. vk.), a Magyar Szocialista Párt elnöke.

Politikus kormány kell9 nem csupán szakértői!

A miniszterelnök szavaiból kicsendült az, hogy az ország és a törvényhozás különleges helyzetben van. Új törvényekkel utat kell nyitnunk a demokratikus jogállamnak. Pénzügyileg szűk mozgástérben biztosítani kell a gazdasági-kulturális élet zavartalanságát. Fenn kell tartani eddigi nemzetközi kapcsolatainkat és jóhírünket, közben új megállapodásokkal bővíteni a nemzetköziségből nyerhető erőforrásokat.

Mindez valóban nemzetközi összefogást igényel, a nemzeti érdek által vezérelt törvényhozást és kormányzást. A Magyar Szocialista Párt politikájával és most kibontakozó politikai erejével támogatja .a kormány törekvéseit. Abban a felfogásban tesszük ezt, hogy most nem a szokásos értelemben vett stabilitásra van szükség, hanem a politikai átalakulással összefonódó stabilitásra, a reformok rendezettségére, a kormányzás határozott és demokratikus stílusára, a tömegek létbiztonságának védelmére, egyáltalán a társadalom köznapi értelemben vett rendjére.

Egyetértünk azzal, hogy mindehhez politikus kormányzásra van szüksége az országnak nem csupán szakértelemmel bíró ügyintézésre.

Különleges figyelmet igényel a szomszédos országokkal való viszonyunk rendezettsége, a felmerülő gondokkal a nyílt szembenézés, a kölcsönös jóakaratra építő politika. Olyan Kelet-Kö- zép-Európára törekedjünk, ahol az együttműködés jobbítása váljon törvénnyé.

A Magyar Szocialista Párt és a kormány kölcsönös bizalma, egymást támogatása valóban fontos stabilizáló tényező. Ennek garanciája az, hogy a kormány demokratikus szocialista elkötelezettségű, a párt politikájának pedig integráns része a nemzeti érdekek vállalása.

A magunk részéről vállaljuk és szorgalmazzuk a háromoldalú nemzeti tárgyalások során aláírt megállapodást, kívánjuk, hogy az Országgyűlés szuverén döntései azzal összhangban legyenek. Most, amikor nehézségek is mutatkoznak, tartsuk szem előtt a régi rómaiak mondását: „navigare necesse est!” — hajózni pedig kell!

Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának megkezdése előtt az elnöklő Jakab Róbertné elmondta: a törvényjavaslathoz módosító indítványt nyújtott be a terv- és költségvetési bizottság és számos képviselő. A módosító indítványok közel száz javaslatot tartalmaznak.

Mindezekre tekintettel általános és részletes vitát kell tartani az alkotmány módosítására benyújtott törvényjavaslatról. Az általános vita után a képviselőknek dönteniük kell arról, hogy a törvényjavaslatot alkalmasnak tartják-e részletes vitára bocsátásra.

KULCSÁR KÁLMÁN EXPOZÉJA

A rendszerváltás „átmeneti alkotmánya

99

Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter az alkotmány módosításával kapcsolatos expozéja bevezetőjében kiemelte: a kormány által most benyújtott törvényjavaslatok a régmúlt és az eljövendő idők politikai koalíciós vitáinak parlamenti légkörét idézik vissza, illetőleg támasztják fel. E törvényjavaslatok sajátos kormányzati előkészítését most azonban a politikai realitás, a speciális politikai szükséghelyzet eredményezte.

A miniszter leszögezte: az új parlament megválasztásáig ezek a törvény- javaslatok — és remélhetőleg majd törvények — biztosítják a közjogi döntési centrum (köztársasági elnök, kormány és parlament) elsődlegességét az állam kormányzásában.

Kulcsár Kálmán rámutatott: az alkotmány módosításáról szóló és most a Tisztelt Ház elé terjesztett törvényjavaslat -— elfogadása esetén ■— az ugyancsak most beterjesztett sarkalatos törvényekkel együtt létrehozta az alkotmányos jogállam legfontosabb intézményeit és elemeit.

Kulcsár Kálmán kifejtette: az új alkotmány koncepciójának meghatározó elveit, intézményi reform elgondolásait a politikai egyeztető tárgyalások során lényegében megerősítették. A politikai egyeztető tárgyalások során született megállapodás a kormányzat számára óriási jelentőségű. Ez a megállapodás ugyanis politikailag, ha bizonyos korrekciókkal, elvi fenntartásokkal is, de lényegét tekintve mégis hitelesítette a szabályozási koncepcióban felvázolt stratégiát. A politikai átmenet alkotmányos eszközének kidolgozását megalapozó politikai megállapodások történelmi jelentősége vitathatatlan, s ezért a kormány is méltán fejezi ki elismerését a tárgyalófelek munkájáért.

Kulcsár Kálmán szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy a kormány a társadalmi, politikai szervezetek által képviselt nézeteket figyelembe véve elfogadta az alkotmányozási folyamat megfordítását, vagyis azt, hogy az új Alkotmányt a törvényesen kialakult többpártrendszerre épülő új parlament alkossa meg; addig pedig a politikai rendszerváltás aktuális alkotmányjogi feladatait, az alkotmányos intézmények megújítását és a szükséges új in- tézmények“”kiépítését~‘kell elvégezni."” Ezek a közjogi feladatok: a politikailag' és alkotmányjogi Iag^szükséges mértékű alkotmánymódosítás, a párttörvény és a politikai átmenet alkotmányos kereteinek máris védelmet biztosító Alkotmánybíróság felállítása.

A most beterjesztett törvényjavaslatok kimondják, alkotmányos, illetve törvényi tételekben rögzített az új alkotmány szabályozási koncepciójában meghatározott azon alapelveket, amelyek nem csupán a békés politikai átmenethez elengedhetetlenek, hanem egyúttal legfontosabb alapjai a kiépülő alkotmányos jogállamnak.

Ezek: a népszuverenitás-elvű hatalomgyakorlás; a többpártrendszer alkotmányos alapjainak megteremtése; a hatalommegosztás elvének érvényesülése az államszervezetben; az emberi és állampolgári jogok, valamint garanciáik újszellemű felfogása; az alkotmány- védelem intézményes garanciáinak biztosítása.

Az igazságügy-miniszter kitért arra, hogy a kormány eredetileg — mint az a korábbi, visszavont törvényjavaslatból kitűnt — az alkotmánymódosítás kereteit 'csak a demokratikus politikai átmenet alkotmányos jelentőséggel bíró tételeinek minimumában kívánta meghatározni. Végül is azonban nagy- formátumú alkotmánymódosítás jött létre, amit talán helyesebb lenne a politikai rendszerváltás „átmeneti alkotmányának” tekinteni rjá- mutatott rá Kulcsár Kálmán.

A jelentősebb módosításokat ismertetve kiemelte: az alkotmány deklarálja Magyarország államformáját, és meghatározza kormányzati berendezkedését. Ennek megfelelően Magyarország parlamentális köztársaság. A törvényjavaslat alapján minőségileg alakul át a kormányzati berendezkedés, amelynek kiépítése a hatalommegosztás klasszikus államépítési elvein nyugszik. A kormányzati struktúra alkotmányos alapjait meghatározó jelentős változtatás az Elnöki Tanács megszüntetése és a köztársasági elnöki intézmény bevezetése. A köztársasági elnök alkotmányos jogai, a parlament és a kormány közötti ellensúlyozó szerepé, hatásköre lényegében az 1946. évi I. törvény tételeinek figyelembevételével épülnek fel. Az intézmény tehát történelmi gyökerű, és nem haladja meg azt a hatásköri erősséget, amely az úgynevezett közepesen erős köztársasági elnök funkcióját jellemzi.

A köztársasági elnök megválasztását illetően a javaslat átmeneti, illetve véglegesnek szánt szabályozást tartalmaz — hangsúlyozta a miniszter. A békés átmenet legitimációs zavarait ellensúlyozandó, indokolt az első köztársasági elnököt még ebben az évben népszavazás útján megválasztani. Egy megválasztott köztársasági elnök a társadalmi és a politikai rendszer átalakulása során feltétlenül szükséges politikai stabilitást és az egész kormányzati tevékenység politikai hatékonyságát is erősítené. Lényegében az elnökválasztással összefüggő rendelkezés, hogy a megszüntetendő Elnöki Tanács helyébe '-kr a köztársasági elnök megválasztásáig — az Országgyűlés elnöke lép átmeneti államfői pozícióba.

A parlament ellenőrző munkájának, s egyben az állampolgári jogok hatékonyabb védelmének biztosítására az alkotmányos intézmények rangjára emeli a benyújtott javaslat a Legfőbb Állami Számvevőszéket, és — ugyancsak új intézményként — az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosát. A javaslat önálló fejezetben rendelkezik a fegyveres erőkről és a rendőrségről.

A törvényjavaslat újrafogalmazza az emberi és állampolgári jogokra vonatkozó fejezetet, „Alapvető jogok és kötelességek” címen — folytatta Kulcsár Kálmán. A formálódó új politikai rendszer alapvető politikai, gazdasági és jogi alapelveinek meghatározásai közül Kulcsár Kálmán kiemelte a többpártelvűség alkotmányos deklarálását, alkotmányos intézménnyé tételét, s egyben a közhatalom és a párt elválasztásának kimondását.

A gazdaságot érintő alkotmányos elvek közül pedig utalt a gazdaság alkotmányos megközelítésének fontosságára, miszerint: „Magyarország gazdasága a tervezés előnyeit is felhasználó piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül”.

A törvényjavaslatokhoz érkezett módosításokról szólva Kulcsár Kálmán hangsúlyozta: a kormány elvi álláspontja, hogy a politikai tárgyalásokon született megállapodás tartalmi összefüggéséit érintő javaslatokat nem fogadja el.

Kulcsár Kálmán expozéja végén kérte az alkotmány módosítására beterjesztett törvényjavaslat megvitatását és elfogadását.

Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója leszögezte: az Alkotmány módosításának elveivel a bizottság maradéktalanul egyetértett. Támogatja államunk Magyar Köztársaságként való elnevezését, a köztársasági elnöki tisztség visszaállítását, a hatalmi ágak szétválasztását, és ennek folytán az új alkotmányos intézmények — Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék — létrehozását. A törvényszöveg vitája során azonban a testület végül is mintegy 100 módosító javaslat sorsáról alakított ki véleményt. Többségüket támogatásra érdemesnek találta, két téma esetében a vitában felszólalók közt lényeges, a kerékasztal- tárgyalásokon kialakított véleménnyel ..g'feMÉtes álláspont alakult ki. Az egyik a köztársasági elnök választásának Jcérdése, a másik a miniszterek és a politikai államtitkárok képviselői megbízatása. A vita eredményeként az első kérdésben a bizottság nagy szavazat- többséggel kialakított állásfoglalásában a kormány előteijesztését támogatta, és elfogadásra az Országgyűlésnek is ezt ajánlja.

A képviselői összeférhetetlenség tárgyában egyes képviselők azt javasolták: ne váljék lehetővé, hogy a Minisztertanács tagjai és a politikai államtitkárok a munkakörük betöltésével egy időben képviselői mandátummal is rendelkezzenek. Végül is a bizottság többségi szavazással úgy foglalt állást, hogy a két megbízatás egyidejű betöltése összeférhetetlen a hatalmi ágak szétválasztásával, és ennek megfelelő módosítással terjeszti a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé.

Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy a határozatképességre vonatkozó szabályt célszerű az egyéb törvényi rendelkezésekkel azonos módon megállapítani. Eszerint: az Országgyűlés akkor határozatképes, ha ülésén a képviselők több mint fele jelen van. A törvényhozó testület a határozatait a jelen lévő képviselők több mint felének szavazatával hozza.

Dr. Cselőtei László (Pest m., 2. vk.), a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára az általános vita első felszólalója arról szólt, hogy a tömegek ma nehezen igazodnak el a politikai történésekben. Különösen

feszítő az a bizonytalanság — emelte ki Cselőtei László —, amely egyes alapvető gazdasági problémák megítélésében és kezelésében mutatkozik meg.

Bánffy György színművész (Budapest, 4. vk.), az előző felszólalóhoz hasonlóan arra emlékeztette képviselő- társait, hogy az ország jelenleg történelmi napokat él át, most dől el, hogy békés fejlődés, vagy zűrzavar és káosz előtt állunk. Hangoztatta: a háromoldalú tárgyalások kompromisszumának most az országgyűlésben is meg kell jelennie a sarkalatos törvények megalkotásakor.

Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.), a szentgáloskéri Béke Mgtsz elnöke leszögezte: az új alkotmány és a kapcsolódó önkormányzati, államháztartási é tulajdontörvényeki 'megalkotása során tisztességes jogosítványokkal kelL felruházni:az önkormányzatokat is. Enélkül a települések, a falvak leépülését nem lehet megállítani. Szólt arról is: a piacgazdaság alkotmányos kinyilvánítása újabb lökést adhat gazdasági rendszerünk gyökeres átalakításához, erősítheti az irántunk megnyilvánuló nemzetközi bizalmat, segítheti a világ fejlett régióihoz való csatlakozást. Meg kell találni a jogos tulajdonosokat, mert ezzel teremthető meg az érdekeltség, s ez az emberi cselekvés legdöntőbb hajtóereje, amely nélkül nincs esély az érdemi kibontakozásra.

yarga Lajos (Pest m., 26. vk.), a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemének igazgatója figyelmeztetett arra, hogy a többpártrendszer nem zárja ki eleve a hatalommal való visszaélést.

Kifejtette azt is: jó dolog, hogy a megújuló Alkotmány elismeri a magántulajdont, a vállalkozást, a verseny szabadságát. Azonban attól, hogy az Alkotmányban megjelennek ezek az elvek, még nem lesz sem vállalkozás, sem piac, sem verseny. Alapvető változást sürgetett a kormány, különösen a pénzügyekért felelős tárca szemléletében. Addig ugyanis, amíg a vállalkozókat potenciális bűnözőnek tekinti az adóhatóság, amíg a gazdálkodás szabályait visszamenőleg alapvetően meg lehet változtatni, amíg nincsen objektív mércéje a vállalatok nyereségességének, addig sem piacról, sem versenyről nem lehet beszélni.

Südi Bertalan: Kell a kontroll

— A Nemzeti Kerekasztal résztvevői közül utóbb többen figyelmükbe ajánlották, hogy az ország jövőbeni sorsának jobbra fordulása érdekében csatlakozzunk a fejünk fölött, a mi teljes kirekesztésünkkel köttetett megállapodáshoz — mondotta felszólalásában Südi Bertalan, Bács-Kiskun megyei képviselő., — Mármint, utólag: tehát azt követően, miután nélkülünk döntöttek a hatáskörünkbe tartozó legfontosabb kérdésekről. Valószínűleg megszívleljük majd a felkérést és csatlakozni fogunk. Nyilván, mert tudjuk, az ügy érdemi része sokkal fontosabb annál, mint az, hogy képviselőkként bizonyos értelemben a korlátozottan cselekvőképesek jogállásába kerültünk.

Nem kétséges, ilyen helyzetbe sodródott a legitim módon megválasztott, sok-sok jogos bírálat, politikai elmarasztalás, lekezelő irónia hatására a saját nézőponttól eltérítő, fenyegetettségtől sem mentes légkörben végre a reformok útjára tért parlament, mely nézetem szerint talán mankózás nélkül is haladó történelmet csinált volna. Persze, ha hagyják. De esetenként korlátozták ebben; mégpedig annak ellenére, hogy az úgynevezett demokrácia csomagtervben foglaltakat — melynek kidolgozásában magam is aktívan közreműködtem 4? elfogadtatták vele.

Az alkotmány módosítását célzó vitában egy aggályomról szeretnék jelzést tenni; s emellett egyetlen tervezett módosítást helyteleníteni. Aggályom a leendő köztársasági elnök jogkörét érinti, helytelenítésem pedig a Legfelsőbb Bíróság elnöke interpellálhatósága megszüntetésének ellenzésére vonatkozik.

Annak ellenére, hogy koalíciós viszonyok közepette a parlament és a köztársasági elnök kapcsolata kevésbé lesz árnyalt, mint az Országgyűlés és az Elnöki Tanács viszonya volt, némi fenntartásom van a javasolt olyan alkotmányi rendelkezés miatt, mely az Országgyűlés feloszlatásának jogát — akár bizonyos feltételek fennforgása mellett £| a köztársasági elnökre testálja.

Nem tudom, miként értelmezzem az olyan tüsténkedést, mely az igazságügyi kormányzat részéről a Legfelsőbb Bíróság elnöke interpellálhatóságának eltörlését célzó igyekezetként nyilvánul meg. Kilenc hónapon belül immáron másodszor szándékozik rávenni az országgyűlési képviselőket: alkotmányban is mondják ki, hogy nem tartanak igényt ezentúl a bírói szervezet munkájának ellenőrzésére.

Változatlanul azt gondolom, semmi nem indokolja, hogy olyan alapintézmény vezetője, mint amilyen a Legfelsőbb Bíróság elnöke, kirekesztődjék az interpellálható tisztségviselők köréből. A jogállamiság megteremtése szemszögéből magam is szükségesnek tekintem és szorgalmazom a hatalmi ágak különválását, egymás feladatköri átfedésének megszüntetését. A hatalmi ágak szétválasztása azonban nem jelentheti egyúttal ellenőrizhetetlenségüket, mindennemű kontroll alóli kibúvásukat. Ezért javaslom, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének az interpellálhatok köréből való kivonására tett igazságügyi minisztériumi kezdeményezést — miként januárban már megtettük - ezúttal is utasítsuk el.

Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda korrektora felhívta képviselőtársai figyelmét, hogy mivel az új Alkotmány tervezetébe bekerült a folyamatosan ülésező parlament, illetve a főhivatású képviselő intézménye, ezért ehhez szükséges a megfelelő működési feltételrendszer mielőbbi megteremtése is.

Szóvá tette, hogy a szövegtervezet szerint, amennyiben az Országgyűlés választja a köztársasági elnököt, úgy ■ezt .kétharmados. .többs^ggeLi illptve közfelkiáltással teszi. Úgy vélte, a „közfelkiáltással” J<iff;t^j/#eg^éyöője- lezi a választás komolyságát.

Kovács László (Pest m., 20. vk.), a Dunai Kőolajipari Vállalat müszakve- zetője elsősorban a gazdasági és szociális jogok kérdéseit fejtegette felszólalásában, rámutatott: a tulajdonreform elhúzódása miatt továbbra sincs valódi tulajdon, nem sikerült jogilag kellően pontosítani a munkavállalók érdekeinek védelmét. Mindezek több módosítást igényelnek, amelyeknek lényege, hogy az alkotmány a szakszervezetek mellett széles körben biztosít szervezeti lehetőséget a gazdasági és társadalmi érdekek érvényesítésére. A lakossági fórumokon szerzett tapasztalatait felidézve hangsúlyozta: szükséges, hogy rövid időn belül új, korszerű, európai követelményeknek megfelelő környezetvédelmi, valamint humánusabb, a társadalom döntő többsége által is elfogadható nyugdíjtörvény szülessen, továbbá olyan bér- és adórendszer alakuljon ki, amely valóban elősegíti a családok szabadabb és méltó életét.

Mándity Marin (országos lista), a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára szükségesnek tartotta, hogy a nemzetiségi jogok és garanciák méltó helyet, tételes, pontos és részletes szabályozást kapjanak az alaptörvényben. Szerinte fel kell adni azt a téveszmét, hogy Magyarország nemzetiségi politikája példamutató. Az elvek és a gyakorlat közötti különbség már veszélyezteti tekintélyünket itthon és határainkon túl is. A készülő nemzetiségi törvénytől sok változás nem várható, ha a társadalom hozzáállása e kérdésben nem változik meg.

A magyarországi nemzetiségek véleményét összegezve hangsúlyozta, hogy a nemzetiségek jogait tartalmazó szövegtervezet nem nyújt elegendő teret a nemzetiségi jogoknak, nem követi a nemzetiségek hagyományait, társadalmi, politikai fejlődésüket. A nemzetiségek fontosnak tartják, hogy az alkotmány lg a népfelség elvét követve — cgyérteműen mondja ki: a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részei a társadalomnak, az ország népének, a hatalom birtokosának, következésképp államalkotó tényezők. Indokolt az állami védelem, a sajátos kollektív és egyéni jogok megállapítása, alkotmányos garantálása. Csak az alkotmány mérsékelheti a kisebbségi helyzetük miatt eleve hátrányos helyzetű nemzetiségek esélyegyenlőtlenségét.

Dr. Csontos Jánosné (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 11. vk.), az ormosbányai általános iskola igazgatóhelyettese hangsúlyozta: a mostani helyzetben elsősorban azt kell mérlegelni, hogy a köz érdeke mit kíván, s ez nem más, mint a békés átmenet lehetőségének