Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-06 / 210. szám

1989. szeptember 6. • PETŐFI NÉPE • 3 LEVÉL Kiskunmajsa, Csólyospálos, Kömpöc, Szánk, Jászszentlászló MSZMP-tagságához Tisztelt elvtársak! Az MSZMP 1989. október 6—9. között megtartandó XIV. kongresszusán a körzet kom­munistáit akarom tiszta lelkiis­merettel képviselni. Számomra nagyon fontos megismerni azoknak a véleményét, akara­tát is, akik nem vettek részt a jelölésben, szavazásban. Most Önökhöz fordulok, kérem se­gítsenek a felkészülésben, hogy reális többségi akaratot tudjak képviselni. Én felajánlom bal­oldali hitemet, meggyőződése­met, tudatos vállalást a műkö­dő demokratikus szocializmus megteremtésében. Programom lényege, hogy az MSZMP-nek meg kell újulnia, baloldali szo­cialista értékeket tartalmazó párttá kell alakulnia, új prog­rammal, új működési elvekkel, hiteles vezetőkkel. A múlt hi­báiból tanulni kell, azoktól el kell határolódni és konkrétan megfogalmazni, hogy milyen értékekre-alapozzunk, mert lé­nyegesnek tartom, hogy min­denki egyre gondoljon. Olyan gazdaságpolitikát kell kialakítani és gyakorolni, amely a dolgozó ember érdekét szolgálja, mely biztosítja, hogy a gazdaság saját törvényei alapján működjön. Amely fi­gyelembe veszi a realitásokat, konkrétan, világosan, egyértel­műen, közérthetően fogalmaz; mert tudnunk kell, hogy kit akarunk befolyásolni, meg­nyerni. Az embereknek tisztán kell látniuk, hogy mit miért kell tenni — és az áldozat nem hiá­bavaló. A versenyhelyzetben a pártnak az irányítás helyett mozgalomként működő politi­záló pártként kell működnie. Szolgálnia kell a tagságot és a népet. A hatalom részese csak annyiban lehet, amilyen mér­tékben a szabad választásokon bizalmat kapott. Elvtársak! Tisztelettel köszö­nöm azoknak, akiktől bizalmat kaptam. Kezdeményezem, ke­resem a lehetőséget, hogy meg­ismerjem a párttagság további véleményét a programról és a szervezeti szabályzatról. Várom véleményüket szó­ban, írásban egyaránt. Címem: Jászszentlászló, Rákóczi u. 20. Tel.: 31-043 vagy 31-305. Elvtársi üdvözlettel: Csűri Petemé az MSZMP jászszentlászlói bizottságának titkára, kongresszusi küldött i'baJsilnrxA .«.Jalals»1 arm ioja ROZSDA MARJA, NEM RAGYOG Miért zárták le tíz napra a tiszaugi hidat? Lapunkban hírül adtuk, hogy a Szolnoki Közúti Igazgatóság tíz napra lezárta a közúti cs a vasúti forgalom elől a tiszaugi hidat, amelyen jelenleg csak gyalogosok közlekedhetnek. Ez a hídzár igen jelentős üzemanyagtöbbletet, a szállítási határidők csúszását, s további közlekedési nehézségeket okoz az Alföld és a Tiszántúl között. Telefonon hívtuk fel Huttcr Zol­tán forgalomszabályozási osztályvezető főmérnököt, tőle érdeklődtünk a hídzár okai felől. :— Mi indokolja a tiszaugi híd tíznapos lezárását? — A tiszaugi híd 1929-ben épült,- de a második világháborúban, 1944-ben felrobbantották. Az újjá­építéshez szükséges eredeti anyagokat az akkori idők^ beszerzési gondjai miatt nem tudták biztosítani, ezért vegyes anyagokat használtak. Ami akkor rendelke­zésre állt, abból építették újjá a híd vasszerkezetét. Az elmúlt időszak alatt olyan rozsdásodás, korrózió lé­pett fel, hogy korlátozni kellett a híd teherbírását, amelyet 20 tonnában állapítottunk meg. — A műszeres vagy optikai vizsgálathoz miért szük­séges ez a hosszú, tíznapos időszak? Feltétlenül szükséges annak megállapítása, hogy valójában milyen stádiumban van a rozsdásodás a hídon. Ezt a felmérést, a műszaki állapot teljes feltá­rását csak úgy lehet elvégezni, ha a hidat teljes széles­ségében lezárjuk. Mivel vannak hozzáférhetetlen he­lyek a hídon, amelyeket ki kell bontani, a vasúti síneket is fel kell szedni, hogy meg lehesseb pontosan állapítani, felbecsülni a korrózió által okozott ke­resztmetszet-csökkenést. A tíz napra azért van szük­ség, mert fel kell bontani a teljes burkolatot, a vasúti alépítmény-szerkezetet, hogy hozzáférhessünk a bel­ső övlemezekhez a híd mind a négy nyílásában. — Nemrégiben javították a hidat, most milyen mun­kálatok várhatók a hídon, lesz-e nagyobb felújítás? — Csak a teljes vizsgálat után szerzett tapasztala­tok alapján lesz látható, megállapítható, hogy milyen súlyos károsodások történtek a hídszerkezetben. Amikor a feltárás megtörtént, annak alapján szület­het meg a döntés, hogy milyen javítások, felújítások szükségesek. Az is lehet, hogy a javítás éveket vesz majd igénybe. Annyi bizonyos, miután nem egyfajta anyagból van a híd, á rozsdásodás is különböző fokú lehet egy-egy szerkezeten. Ezért felelőtlenség lenne előre megjósolni, milyen tennivalóink lesznek a jövő­ben. A közlekedőket azonban döntésünkről időben tájékoztatjuk mondta befejezésül a főmérnök. Gémes Gábor HÍRŐS HETI TÖRTÉNELEM 1. Öles plakátok, reklámok - meg ahogyan Szimath Kázmér látta „ ... abban a nagy versenyfutásban, amely ma a magyar városok között fo­lyik, nem maradhat senki néma. A jól felfogott életérdek parancsolja, hogy ha­ladni kell előre az új utakon. A modern élet irama egyenesen megköveteli, hogy mindenki igénybe vegye az érvényesülés új módjait és eszközeit. Kecskemétet a csodálatos alkalmaz­kodókészség tette mindig erőssé, ellenál­lóképessé és győzelmessé a történelem sűrű viharaival szemben. Most is meg­érezte, átértette a nagy parancsot, amely életre hívta a Hírős Hetet...” Ezek a több mint félszáz évvel ezelőtt született gondolatók lényegében ma is igazak. Akkor a rendezvény jelentőségét és méreteit 10-féle kiállítás — amelyeken „megmutatkozik Kecskemét aranyho­mokjának ereje és a magyar ember tehet­ségének széles skálája” -, kulturális ese­mények, kongresszusok hosszú sora je­lezte. A rendezők egyetlen vágya pedig az volt, hogy a „Hírős Hétre mindenki szí­vesen emlékezzen és magával vigye egy kicsiny darabját....” Öles plakátokon hirdették az ese­ményt. A nagyívű lapok a város temp­lomtornyait ábrázolták. A Magyar Hir­dető Iroda Részvénytársaság kirendeltsé­ge, mint Kecskemét város hirdetési jogá­nak kezelője; a Nemzeti Színház vendég­játékára toboroztaa kultúra iránt érdek­lődőket. Akik pedig látni szerették volna Katona József öt felvonásban előadott Bánk bán-ját, őket arra kérték,; „hogy helyeiket 8 óra előtt elfoglalni szívesked­jenek”. Ám e szomorújátéknál. vidámabb hangvételű kiadványt jelentetett meg á Hírős Hétre a Kecskeméti Közlöny Nyomda és Lapkiadó Vállalat Szimath Kázmér Idegenvezetője. Már a bevezető­ben így ír a szerző: „Nincs fölsigesöbb olvasmány, mint amikor jaz fene jau pes­ti humorista köcskemétijesen írik ... He- jirös Hét lesz Kecskemőtön, györünk tö- hát a hirös városba, ott törem a barack, jaza fájintos gyhömölcs, akinek a zaftya oian, mintha csuhajlárom szeip csordás- nét csaukó.nik a zemberfiaborgya. . .” Ám ha a „pótolhatatlan nagy munka” humoros stílusban is íródott, de telis-teli sok helyütt még ma is időtálló igazsággal. Mint például a Megérkezés című fejezet­ben: „ ... közéig a Duna—Tisza közének fővárosa. Már messziről érezni a szagát. Ózondús hagymaillat ez, ködként lebeg, teijeng, dulong a levegőben. Elbújhat Makó emellett a páratlanul kellemes, erőteljes, egészséges szag mellett. Vélnéd, egy hagymaerdő rothad csendesen. A Platter-konzcrvgyár küldi üdvözletét. Élvezése díjtalan”. Vagy ha a felsorolt közlekedési eszközök — autótaxi, konf­lis, autóbusz, rakétakocsi (Molnár-féle) városi fogat, gyalog — közül valaki ez utóbbit választotta, akkor „feledhetetlen élvezet a táj szépsége, az utca tarka képe, az óriási forgalom. London és Kecske­mét specialitása köd. De míg Londoné egészségtelen, nedves, szóval tényleges köd, addig Kecskemété egészen más va­lami. Vitamindús, szürke, fellegszerű szá­raz csapadék, finom réteggel von be min­dent és patinás színezetet ad állatnak, embernek egyaránt. A köztisztaság külö­nös köde ez, mert hogy éppen söpri k az utcát. Kecskeméten általában rendsze­rint éppen söpörnek. Amit az utca egyik oldalán szépen felsöpörnek, az a másik oldalon letelepszik, mire nekifognak és visszatelepítik.” Szimath Kázmér persze nem hagyta ki az akkori hírlapírók pel- lengérezését sem. „A kecskeméti újságíró mindenkor hű krónikása az események­nek: Nem túloz. Nem túloz nagyon. Egy kicsit, egy egész kicsit, nem mondom szí­nezi az esetet, de ez csak olyan, mint a ■ fűszer az ételben .” A kötet befejező mondatai is olyan szel­lemesek, mint a több mint hatvanoldalas kiadvány egésze: „A Hírős Hét központi irodája az. Iparos Otthon székhazában van, Hornyik János utca. Olyan tömegek látogatják, hogy az épület előtti úttestet új-1 ra kellett rakni, mert az egy méter mélyen kikopott. Az irodát egyébként könnyű megtalálni, akármelyik járókelő szívesen ad útbaigazítást, csak azt kell kérdezni, hogy hol van a bolondokháza.” P.S. (Folytatjuk )■ tsaäii • Szimath Kázmér humoros hangvételű kiadványához a raj­zokat Kral Ervin készítette. RENGETEG TÁRSADALMI MUNKA • \l.ul.is doll ;i/ iskolii tij v|Mili In/.ii n\.t Harkakötönyben most legfontosabb az iskola Tíz-tizenkét kilométerre Halastól, valamivel többre Majsától, a két város között kisebb- nagyobb függőségben tőlük éli mindennapjait a falu, Harkakötöny. A függőség főként a munka- lehetőségek terén igaz, mert a közigazgatási kap­csolat mára majdnem jelentéktelenné lazult. Ami­ben még erős a városhoz való kötődés, az a szol­gáltatások köre, hiszen alig van mesterember a faluban. De Halasra jár piacozni is a harkakötö- nyi, meg a kórházat sem sikerül mindig elkerülni, bármennyire szeretné az ember. Nem csoda hál. ha a közlekedés érzékeny pontja a falu életének, s elsőként vetődik fel gondként a beszélgetés so­rán. Pedig a vasút mentén fekszik a község, ha az országúttól messzebb is esik mert a buszjáratok többsége azért kerüli cl , de csak néhány Halas felől érkező vonat áll meg Harkakötönyben. Persze egyre több a személygépkocsi, ez te­hát inkább csak az idősebb, szegényebb emberek góíidjá — mondja Szilágyiné dr. Bőrösök Mária, a tanács vb-titkára. Egyébként örül a látogatásnak, van mivel büsz­kélkednie a községnek. Egyszerre három építke­zésbe is belefogtak. A művelődési házban vizes­blokk épül, a postahivatal előtt buszvárót alapoz­tak, s a legnagyobb vállalkozás az iskolabővítés. Rengeteg társadalmi munkával - mondja, s szinte nem is tudom eldönteni, panaszkodik vagy dicsekszik a falu nevében —, mert ez más­képp a mai körülmények között nem lehetséges. A megszervezése is külön embert kívánna. A ta­nácselnökkel együtt rangsoroljuk, mikor, mi a fontosabb, mert egyszerre nem megy. Rögtön megegyezünk, hogy elsétálunk együtt az iskolához, közben útba ejtjük a falu másik büszkeségét, az új egészségházat. Egy éve adták át, tényleg takaros épület, s ami a legfontosabb, saját orvosa van a falunak, oda építkezett. Kérdezem, milyen a falu megtartóereje? — Ha lassan is, de emelkedik a népesség száma. Olcsó telkekkel próbáljuk megtartani a családo­kat, de a munkalehetőség szinte reménytelen. A továbbtanuló gyerekek nem tudnak elhelyez­kedni a szakmájukban. — Vannak vállalkozók a faluban ? — Próbálkoznak gazdálkodással, állattartás­sal, de inkább a téeszben, háztájiban. Az iskolához érve, Tobak Csaba tanácselnököt is ott találjuk az építkezés körüli sürgölődésben. Még nem utazott el, pedig Kecskemétre indult. — Jó lenne, ha mi is kapnánk egy hivatali gépkocsit, terepjárót, mert a külterületi szociális gondozónk eddig saját kocsijával hordta az ebé­det, s tovább nem akarja vállalni, mert nem tud­juk megfizetni - - mondja a vb-titkár, magyaráza­tul, miközben egyeztetik, hogy mit kell rrfég a megyénél elintézni. Most már együtt lépünk be az új épületszárny­ba, s Tobak Csaba mellé az iskola igazgatója, Szeri Béla is kalauzul szegődik. Szép világos, tá­V A lalu büszkesége: a/ új egés/seghaz. (Kispctcr Imre felvételei) gas tantermek, ebédlő, tanári szoba kap helyet az átadás előtt álló kétszintes épületrészben. Mindez kél hónap alatt készüli el idáig mondja a tanácselnök, s ezzel a kivitelező Kiskun- halasi Állami Gazdaság mellett a falu társadalmi munkáját is értékeli. — Mikor adják ál? - kérdezem. Az egésszel október közepére elkészülünk. Van, amit már előbb át tudnánk adni, ezt a föld­szinti tantermet például, de nem lenne szerencsés, hogyha itt tanítás folyna, a szomszédságában pe­dig kalapálnának a munkások. — Mondtam is — szól közbe az igazgató —, hogy ezt a néhány hetet még kibírjuk, ha évekig össze tudtunk húzódni. S hogy érzékeltesse is, mit jelentett az összehú­zódás, körbevezet az iskolában, hogy a hat tante­rem mellett a kis szertárhelyiséget is megmutassa, ami évekig tanteremként szolgált, hogy a délelőtti tanítást megoldhassák. Még az a szerencsénk, hogy a mi osztálylét­számaink többnyire húsz alatt vannak. — Hány tanulójuk van? — Százharminc, százötven közötti a létszám. — Eddig hol étkeztették a gyerekeket ? A falu vendéglőjében, ahol a kocsmai körül­mények nem voltak éppen szerencsések.- Nagy segítség ez most nekünk mondja a vb-titkár is —, mert ha sikerül az óvodai konyha teljesítményét növelni, nemcsak az iskolások ét­keztetését oldjuk meg, hanem az idős gondozot­tak ebédjét is innen szállítjuk, sőt az intézményi dolgozók is itt ebédelnének. — Van elég pedagógusuk ? — Az idén rosszabb a helyzetünk, mint tavaly válaszol az igazgató —, öten gyesen vannak, s nagyon nehéz pótolni őket. Ide a pályakezdők sem szívesen jönnek. — Jövőre sort kell kerítenünk a három pedagó­guslakás felújítására is — mondja a vb-titkár el­menőben, s ez mintegy biztosíték arra, hogy a falu törődik az iskolájával. Talán azért nem jutott a többi kisiskola sorsára itt, a városok közelségé­ben. A tanévnyitó ünnepségen ha nem is lesz teljes az öröm— körbejárják a kisdiákokkal az új épületszárnyat, megmutatni, amit a .nyári szünet­ben varázsoltak szorgos kezek a régi mellé. I lajós Terézia A TANDÍJ 10 EZER DOLLÁR Menedzserképzés indult Budapesten A budapesti Nemzetközi Me­nedzser Központban az előzetes terveknek megfelelően a hét ele­jén megkezdték a fiatal vezetők képzési programját. A tízhóna- •pos angol nyelvű tanfolyam résztvevői a piacorientált me­nedzsment és az üzleti munka általános ismereteit, tudnivalóit sajátítják el. A programot a kül­földi egyetemekkel közösen ala­kították ki, és a tanfolyamot nemzetközileg elismert magyar és külföldi professzorok veze­tik. Az első szemeszterben a hall­gatók a menedzsment több funkcionális területén (például a számviteli ügyintézés, a szer­vezetek makro- és mikroszintű tevékenysége, a számítógépek alkalmazása a marketing terén) kapnak alapismereteket. A má­sodik szemeszjerben a pénz­ügyekről, a termelésirányítás­ról, az emberi erőforrások me­nedzseléséről szereznek infor­mációkat, a harmadik szemesz­terben pedig az elsajátított is­meretek összefoglalására és al­kalmazására kerül sor. A prog­ram külföldi vállalatoknál hely­színi gyakorlatokkal zárul. A hallgatókat az Egyesült Álla­mokban, Franciaországban, Olaszországban, Finnország­ban, Ausztriában, . Dél-Koreá- han és Kanadában fogadják. A sikeres vizsga után a hallga­tók lehetőséget kapnak arra, hogy az Egyesült Államokban a pittsburghi egyetemen folytas­sák tanulmányaikat. Az első al­kalommal indított programra több mint hetvenen jelentkez­tek. A felvételi vizsga után 28 hallgató kezdte el tanulmányait. A tandíj 600 ezer forint (mint­egy 10 ezer dollár), ennek felét .a Magyar Hitelbank Rt.,vissza­téríti azoknak a szponzorválla­latoknak, amelyek1 a banknál vezetik számlájukat. A me­nedzserképzést ösztöndíjjal tá­mogatja a Magyar Gazdasági Kamara és az Ipari Minisztéri­um is. (MTI) • Öles pinkáink hirdetik ;i n:i”> eseményt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents