Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-06 / 210. szám

4 • PETŐFI NÉPE ® 1989. szeptember 6.

NEM MINDEN

KOMPROMISSZUMRA HAJLANDÓ

Még mindig nett a bajai Nett

Most térül meg a korábbi befektetés

• S/ániitógéppcI történik a nyártáselökés/ítés. Felvételünkön: Vajda Ilona blúztcr- vet készít.

• SchöH'er Mária „gépre viszi" az új inodellek terveit.

Mostanában, amikor egymás után kerülnek válságba a hazai ruházati cégek, szinte feltűnő, hogy a bajai Nett Konfekcióipari Vállalat rendületlenül tartja gazdasági pozícióját. Ha pedig ez igy van — gondoltam—, akkor ennél a vállalatnál bizonyára ismernek valamiféle egyedül üdvözítő módszert, amivel a gazdasági helyzetünkből adódó megpróbáltatásokat ki lehet védeni. Arra számítottam, Teleky Zoltán igazgatótól majd megtudhatom ezt, de már a beszélgetésünk elején kiderült: nincs ilyen módszer. Arról van szó inkább, hogy most térül meg a vállalat összes korábbi, anyagi és erkölcsi befektetése.

A Fékon Ruházati Vállalat egyik gyára voltak hosszú évekig, ám amíg a fővárosi cég más, hasonlóan önállósult vidéki egysége gondokkal küszködik, addig a bajai gyarapította vagyonát, fejlesztette termelését, bővítette megrendelőinek körét, megalapozta hírnevét. A hazai konfekcióiparban a legfejlettebbek közé tartozó technikával dolgoznak. Gépeik nemcsak hogy korszerűek, nagy teljesítményűek, hanem a termékváltásra is alkalmasak. Mindenkor nagy előny a termelőnek, ha ilyen technikával bír, de ebben a mai bizonytalan és válságos gazdasági helyzetben már-már egyenesen létfeltétel. (Legalábbis addig, amíg bármilyen ruhát egyáltalán el lehet adni.)

Az igazgató csakúgy, mint azok a munkatársai, akikkel a gyárban találkoztam, leplezetlenül büszkék arra, hogy a gyártáselőkészítést immár számítógépekkel végzik. Nem volt olcsó megoldás, de mint Teleky Zoltán mondta: a munka hatékonyságát annyira megnövelte, hogy a beruházás értéke 2-3 év alatt megtérül. Utána már a nyereséget szaporítja.

A magas műszaki színvonalú gépekkel szakmájukat értő munkások dolgoznak. Nem csinálnak belőle hiúsági kérdést, tehát nem tagadják, hogy tőkésexport vállalásuk révén tanultak meg jól, pontosan dolgozni. Alkalmazottaik száma eléri az 1300-at, a városban a legtöbb nőt foglalkoztató cég a Nett. Nagy gondot fordítanak a szakmunkás-utánpótlásra, jelenleg is sok: 270 tanulójuk van. Elsősorban a jövedelemnöveléssel akarják dolgozóikat megtartani. Az idén már végrehajtott 20 százalékos béremeléssel — remélik —, fedezik az inflációt, a Nettnél dolgozók reálbére tehát legalább nem csökken ebben az évben. Valamivel inkább növekszik—erre lehet számítani. De más módon is igyekeznek dolgozóikat maradásra bírni. Üdülőjük, saját óvodájuk van, ez utóbbi egyedül nekik a város üzemei közül.

Élve az önállóság lehetőségeivel, a piac úgymond három lábon álló rendszerét teremtették meg. Szocialista és tőkés exportra, belföldi megrendelésre egyaránt dolgoznak. Meg akarják tartani mindhárom területet, annak ellenére, hogy jelenleg többnyire csak a konvertibilis értékesítésük gazdaságos. A vállalati nyereség 80 százalékának ez a forrása. Am változhat a helyzet, a holnapi előnyért vállalják a jelenlegi kedvezőtlen következményeket. Tény viszont, hogy most mind között a szocialista piac a legbizonytalanabb. Ahogyan Teleky Zoltán mondta: a KGST-piacnak tulajdonképpen semmi köze a világpiachoz, ahol a gazdasági törvények érvényesülnek. A szocialista féllel a szerződéseket legalább egy évre előre kell megkötni, de hogy időközben hogyan alakul a rubel árfolyama, s hogyan az árkiegészítés ...? Ki adhatna erre választ, amikor az állam időről időre teljesen egyoldalúan megváltoztatgatja a megállapodásban foglaltakat?! így a termelő végső soron nem tudja, nem tudhatja, mire vállalkozik. (Beszélgetésünk után kaptam a hírt: szeptember 1 -jétől ismét változott a rubel árfolyama. Ez az adminisztratív intézkedés ötmillió forintjába került a vállalatnak! A. M.) Az igazgató meggyőződése egyébként az, hogy ha nem bóvli a portéka, itthon is el lehet adni. Mindenesetre a Nettnek ez tényleg sikerült eddig. A belföldi igény csökkenése nem befolyásolta üzemük termelését, hiszen még így is 13-14 cég dolgozik nekik. Ugyanis nem utasítják vissza, hanem tovább adják azt a megrendelést, amit a saját kapacitásukkal már nem győznek.

A vállalat árbevételarányos nyeresége 18-ról 10 százalékra csökkent az elmúlt esztendőben: elsősorban a bérbruttósítás, az alapanyag áremelkedések és a központi elvonások növekedése miatt. Miként mindenki másnak, a Nettnek is sokba kerül az élőmunka: egy forint kifizetett munkabér két forintba. A jelenlegi körülmények között a műszaki fejlesztésnek is csak egy igen költséges módját választhatják: a nyugatról importált gépekért bérleti díjat fizetnek, s ezzel együtt még bizonyos mennyiségű megrendelést is vállalniok kell. Áfát a vám után is fizetnek. Mégis inkább vállalják ezeket a terheket (de úgy is mondhatnánk: e méltánytalan feltételeket), mert különben le kellene mondaniok a fejlesztésről. Nos, ez az a kompromisszum, amit a Nett még nem hajlandó elfogadni. A jövőjüket tennék kockára, ha erre kényszerülnének. Hiszen éppen elég példa van arra már most is, hogy hová vezet az az út, ami a tartalékok felélésével kezdődik . ..

Almási Márta

• Kcs/kt a jovii Ovi kollekcióból. Varjú Gczáné fejlesztési főmérnök elégedett. (Straszer András felvételei.)

VÉGRE-VALAHÁRA: NÉGYÜTEMŰ TRABANT

Annyi kósza hír, meg nem erősített illetve cáfolt értesülés után végre hivatalos bejelentés hangzott el Berlinben az egyik legnépsze- :.:i uó jő-. .AVől: 1990 májusában beindul a négyüte- .. rabuntok sorozatgyártása a zwickaui gyárban. ' mintegy ezer darab négyütemű „Trabi” hagyta el, illetve hagyja el a Karl-Marx-Stadt megyében lévő gyárat, közölte a gépjárműgyártásért felelős IFA-kombinát vezérigazgatója.

Ezek a példányok — amint az MTI tudósítója is meggyőződhetett róla — külső megjelenésüket tekintve nem sokban különböznek a nálunk is jól ismert 601-es modelltől. A műanyag elemekből összeállított karosszéria alatt azonban számos újdonság lapul. A kísérleti darabok járatása újabb tapasztalatokkal segíti a gyárat a Trabant 1,1 névre keresztelt új típus esetleges gyermekbetegségeinek orvoslásában.

A lényeges újdonság a motortérben található. Az új Trabi erőforrása egy 1050 köbcentiméter lökettérfogatú négyütemű motor, amelyet egy Karl-Marx-Stadt-i üzem gyárt a nyugatnémet Volkswagen Művek licence alapján. Az NDK a motorral együtt az üzemanyag-ellátó berendezés és a kipufogórendszer gyártási engedélyét is megvette. A motor automata szívatóval rendelkezik és teljesen szinkronizált négyfokozatú nyomatékváltón keresztül hajtja a mellső tengelyen lévő kerekeket. Teljesítménye a korábbi 26 lóerőről 40-re nőtt. Ezáltal lényegesen javul a kocsi gyorsulása, míg a végsebesség 125 km/óra lesz. A tesztjárművek eddig mintegy 2,8 millió kilométert futottak összesen, átlagos fogyasztásuk száz kilométeren hat liter volt.

Az alighanem a Volkswagen Polo modelljéből származó négyütemű motor természetesen vízhűtéses és elektromos ventillátorral felszerelt. Fékrendszere kétkörös, a mellső tengelyen tárcsa-, a hátsó kerekeken dobfékekkel. A gyár új, csavarrúgós felfüggesztésű tengelyeket fejlesztett ki a Trabant 1,1 számára. A szocialista országokban gyártott autók közül utolsóként végre a Trabant is botváltót kap — vagyis a sebességváltó kar a kormányoszlopról lekerül az első két ülés közé. A jármű fődarabjainak élettartama a gyár szerint 150 ezer kilométerre emelkedik.

Mint a vezérigazgató elmondta, a Trabant 1,1 gyártásának beindítása jelentős népgazdasági ráfordításokat tett szükségessé. Az alvállalkozók mintegy 340 új alkatrészt szállítanak az új zwickaui modellhez, s ézek nem csekély hányada új, illetve részben importból származó berendezéseken készül. Alighanem részben ennek következtében nem tartható tovább a kétütemű modelleknél megszokott árfekvés sem. Míg a 601-es modell limuzinjának alapára most 11 315 márka, addig a négyütemű motorral felszerelt Trabant 1,1 alapmodelljének ára kis híján 20 ezer márka lesz (egészen pontosan 19 865). Kérdés, vajon a mintegy 80 százalékos áremelkedésért vigasz-e a helybeli vásárlónak az a körülmény, hogy ez az alapkivitel mar radiálgumikat, fűthető hátsó ablakot és fejtámlákat is magában foglal.. .

A vezérigazgató szót ejtett az „extrákkal” fölszerelt Trabant-válto- zatokról is — ezek egyebek között automata biztonsági övékkel, ködfényszórókkal és kitámasztható hátsó ablakokkal lesznek fölszerelve —, ám árukról nem nyilatkozott. Mindenesetre a mostani kétütemű Trabant 601 luxusváltozata árából (14 150 márka) következtetve a négyütemű extra modell aligha kerülhet 23 ezer márkánál kevesebbe — vagyis egy békebeli, kétütemű Wartburg alapárába.

Mivel a Trabant 1,1 gyártása fokozatosan növekszik, jó ideig kétféle modell lesz kapható az NDK-ban. így a vásárlók néhány éven át még választhatnak: megéri-e nekik, hogy a környezetbarát, ám jóval drágább új Trabit vegyék meg, vagy maradnak a kékes füstöt pöfögte- tő, ám mégiscsak 8500 márkával (nyolc havi fizetéssel) olcsóbb kétütemű típusnál.

Dorogman László (Berlin)

BÁCS-KISKUNBÓL KÜLFÖLDRE

Igazából

________

a termék szervezi a piacot________

N

yilatkozik a Kereskedelmi Minisztérium megyei megbízottja

A megyeháza XIII. emeletén van egy aprócska iroda. Az ajtaján ez áll: a Kereskedelmi Minisztérium megbízottja. Ügy hírlik, mostanában egyre többen kopogtatnak itt. Vállalatok, szövetkezetek képviselői és magánszemélyek. Tanácsokat, segítséget kérnek: hogyan tudnánk külföldön értékesíteni a termékeinket? .

Hogyan menedzselhet egy hivatal? Kik a partnerek? Egyáltalában: miként alakult megyénk külkereskedelme 1989-ben? — a többi között ezekre a kérdésekre kért választ munkatársunk dr. Bányainé Bajzik Magdolna minisztériumi megbízottól.

— A világpiac telítve; a legek versenyeznek; hódít a protekcionizmus; percenként változnak az árak a tőzsdéken. Mit tehet, hogyan segíthet egy egyszemélyes megyei kirendeltség?

— A megyei irodák 1983 óta működnek, konvertibilis exportot segítő szolgálatként. Azóta persze számtalan átszervezés volt a külkerterületen. Sokféle elképzelés volt a területi megbízottak hálózatával kapcsolatban is. Most úgy tűnik, végétért a bizonytalankodás: egy legutóbbi intézkedés a kirendeltségek megerősítését indítványozta.

— Mit végeznek konkrétan?

— Jónéhány, külkereskedelemmel kapcsolatos államigazgatási feladatunk van. Segítünk, hogy a gazdaságoknak, vállalatoknak ne kelljen minden aprócska ügyben Budapestre szaladgálniuk. Az új, a külkereskedelmi munkát ösztönző szabályozás életbeléptetését követően erősödik a menedzseri tevékenységünk. Partnereink segítséget kérnek az okmányok kitöltésénél, a marketingmunkánál, az engedélyezések és a vállalkozások dolgában. Szervezünk idegen nyelvi és szakemberképzést is. Vagyis egyre kisebb rész a hivatali munka.

— Az eredményesség feltehetően mérhető is. Hogyan alakult például 1989 első félévében a megye külkereskedelmi forgalma?

— Nem kívánjuk elvitatni senkitől sem az érdemeket. Igazából a kiváló termék, a minőség szervezi a piacot. Szerencsére Bács- Kiskunban jócskán teremtődik eladható áru. Szerintem jóval több is, mint ami ma külföldi partnerre talál. Az első félévben például

— az ipari termelés stagnálása mellett — az előző évihez viszonyítva 17,7 százalékkal nőtt a külkereskedelmi értékesítés.

— Ez imponáló arány! Az a kérdés: mit mutat a szám, ha reálértékben számolunk? Azt is nézzük: melyik piacokra jutott igazából a Bács-Kiskunban előállított termék?

—- Ha így számolunk, bizony csak 4-5 százalékos az emelkedés, de pangó gazdaságnál ezt sem kell szégyellnünk. Sajnos nagyobb arányban nőtt a rubelelszámolású kivitel, mint a tőkés. A megyénkben meghatározó élelmiszeripar exportja mindkét relációban dinamikusan emelkedett. Sajnos a gép- és a könnyűipari termékek konvertibilis exportja visszaszorult, illetve áttevődött a keleti piacokra. Az élelmiszer-ipari kivitelben a sertés és a marha nyershús, a hordós bor, a libamáj és a főzelékkonzervek konjunktúrája erősödött. Visszaesett viszont — több mint 20 százalékkal

— a baromfikivitelünk. Figyelmeztető és intézkedéseket sürget, hogy megyénkben — az érdekeltség hiánya miatt — félévkor, a sertés 6,4 százalékkal, a baromfiállomány pedig 21,6 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban.

— Az idén rekordtermés volt gyümölcsből. Mennyit értékesíthettünk külföldön?

— A gyümölcsexportunkról összesített adatokat még nem tudok mondani. Az biztos, hogy jóval kevesebb meggy és kajszi jutott túl a határon, mint juthatott volna. Úgy tűnik, a nagytermelők elkényelmesedtek az utóbbi évtizedekben. Nagyon kevés a nyelveket jól beszélő mérnök és a külkereskedelmi szakember. Örülhetünk viszont, hogy a kisebb szervezetek és a magánszemélyek egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a kereskedelmi vállalkozások iránt. 1989-ben eddig 12 gazdálkodó szervezet és 14 magán- személy lépett újonnan a külkereskedelmi tevékenységet folytatók sorába. Magánszemélyek augusztus 15-éig 6,8 millió forint értékben exportáltak Bács-Kiskunból. Ennek nagyobb része gyümölcs (kajszi, szilva) volt. Remélem, hogy jövőre még többen próbálkoznak majd. Nem ördöngös dolog ez, s mi szívesen segitünk.

— Alakultak-e újabb vegyes vállalatok?

A kedvező szabályozás nyomán érzékelhetően nagyobb lett a vállalkozói kedv. A működőtöké behozatala iránt a megyei vállalatok is nagy érdeklődést mutatnak. Jelenleg hét kisebb vegyes vállalat dolgozik Bács-Kiskunban, de számos újabb szervezésről is tudunk. Néhány alapításánál mi is segítkeztünk.

— írhatom tehát: a vállalkozók bízva kereshetik a jövőben is a minisztérium megyei megbízottját?

— Természetesen. A decentralizálás egyébként folytatódik. A Kereskedelemfejlesztési és Engedélyezési Hivatal vezetője szeptembertől további jogköröket enged át a megyei irodáknak. Mi végezzük el — szinte egyik napról a másikra — az „alanyi jogon történő külkereskedelmi jog” bejegyzését. Meghatározott értékhatárig a gazdaságélénkítő kezdeményezések pályázatainak elbírálása is itt történik majd — hallottuk a Külkereskedelmi Minisztérium megbízottjától.

Farkas P. József