Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-12 / 215. szám

1989. szeptember 12. • PETŐFI NÉPE • 3 A szavatossági jog a használt cikkek vásárlóit is megilleti Bács-Kiskun Megyei Ellenzéki Kerekasztal Kecskeméten, 1989. május 29-én négy politikai szervezet — Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, Ma­gyar Néppárt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Sza­bad Demokraták Szövetsége - - megyei képviselői megalakí­tották a Bács-Kiskun Megyei Ellenzéki Kerekasztalt. A megalakulás életre hívója az a felismerés volt, hogy az ellenzéki erőknek egységesen kell a demokratikus átalakulás,'" a nemzet szolgálata érdekében fellépniük és szükséges kiala­kítani egy tárgyalócsoportot, amely a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon előkészíti a diktatúrából a demok­ráciába vezető békés utat megyénkben. Többszöri meghívás ellenére, a Magyar Demokrata Fórum nem vesz részt Bács- Kiskun megyében az Ellenzéki Kerekasztal munkájában. Az EKA üléseit kéthetenként tartja a Bács-Kiskun megyei népfront által felajánlott értekezleti termében, ugyanitt ha­vonta folytat tárgyalásokat az MSZMP és Harmadik Oldal küldöttei segítségével. Az EKA ülésein és a háromoldalú tanácskozásokon a megye politikai életének demokratikus arculatát kívánja kialakítani és az országos politikai kérdé­sekben állást foglal, véleményez, mint ahogy a legutóbbi állásfoglalásában követelte az MSZMP munkahelyi szerve­zeteinek kivonását. Az alakulástól eltelt három hónap alatt az EKA három tárgyalást folytatott az MSZMP és Harmadik Oldal küldött­ségeivel, melyen elsőként kialakították a felek az egymás egyenjogúságát biztosító ügyrendet. Elfogadásra talált az az alapelv, hogy többpártrendszerben működő demokráciát kívánunk építeni, ezért jogos az EKA igénye az irodai elhe­lyezésre és sajtónyilvánosságra. Az EKA hangsúlyozta, hogy az elhelyezési igények kielé­gítése során azt a rendező elvet tudja elfogadni, mely nem jár költségvetési kiadással és ezért olyan szerveknél kéri az elhe­lyezést, ahol létszámcsökkentések folytán irodák szabadul­tak fel. Az EKA megyei képviselete — SZDSZ kivételével, amely másként kívánja elhelyezését biztosítani — a Hazafias Népfront és pedagógiai intézet megyei, megüresedett négy irodáját kapta meg, ahol a kecskeméti városi pártok is mű­ködnek. Nagyra értékeljük dr. Gaborják József megyei tanácselnök úr körlevelét, melyben a megye településeinek tanácsi vezetőit felkérte, hogy az ellenzéki pártok elhelyezési igényét támogassák. Sikeres tárgyalásokat folytatott az EKA a Petőfi Népe napilappal kapcsolatos igénye elismertetése terén. Megálla­podás született az MSZMP-vel, és a Petőfi Népe főszerkesz­tőjével, dr. Gál Sándor úrral, hogy az EKA híreit rendszere­sen közlik, valamint minden kedden a lap harmadik oldalán „Ellenzéki Kerékasztal Hírei” címmel állandó rovatot bizto­sítanak, és ezen rovatban a politikai etika keretei között a pártok bemutatkozhatnak, programjaikat nyilvánosságra hozhatják, kritikai észrevételeket tehetnek a politikai esemé­nyekre, akár az MSZMP-t bírálóan is. A pártok elhelyezése és sajtónyilvánosságuk kérdésében kötött megállapodásokon túl nagyon reménykeltő a jövőt tekintve az, hogy az MSZMP és Harmadik Oldal tárgyaló küldöttsége a napirendek megtárgyalásakor a tényekből ki­indulva, jószándékú reálpolitikai megközelítéssel azon fára­doznak az EKA-val együtt, hogy minden felmerülő vitás politikai kérdésben a nagy közösség, a megye lakosainak érdeke érvényesüljön. Az EKA ennek szellemében folytatja további tárgyalásait és felkészülését a választásokra. Kecskemét, 1989. szeptember 11. Bács-Kiskun Megyei Ellenzéki Kerékasztal szóvivője: dr. Szentkirályi László AZ ELLENZÉKI KEREKASZTAL HÍREI Bemutatkozik a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Az utóbbi időben sajátos helyzet alakult ki a használt műszaki cik­kek forgalmában: a vásárlók a kül­földről behozott, másodkézből el­adott, ezért használtnak minősülő korszerű árukat keresik, s alig van már keletje a ténylegesen használt, sok esetben már új korában elavult műszaki színvonalú termékeknek. A Bizományi Áruház Vállalat és a Használtcikk Szövetkezet mellett számos más kereskedelmi cég is megnyitotta a használt cikkel fog­lalkozó boltjait, illetve részlegeit. Ugrásszerűen nőtt a külföldről be­szerzett műszaki áruk forgalmazá­sával foglalkozó magán-kiskeres­kedők száma is, így jelenleg az or­szágban mintegy 2100 műszaki bolt és használtcikk-kereskedés működik. A fővárosi és megyei kereske­delmi felügyelőségek a közelmúlt­ban 31 állami vállalatnál, 35 szö­vetkezetnél, 65 magánkereskedő­nél és 3 termelőnél vizsgálták, honnan szerzik be, miként értéke­sítik a használtnak minősített mű­szaki cikkeket. A vizsgálat megál­lapította, hogy az állami vállala­tok és a szövetkezetek az érvény­ben lévő rendelkezéseknek eleget — Miért éppen Önre esett a vá­lasztás, amikor felkérték a kft. ügy­vezetői igazgatói tisztségére? — A kérdés első részére ne tőlem várja a választ, azonban a feladat nagyságát, jelentőségét megismer­ve vállalkoztam a kft. vezetésére. — Személyesen ki kérte fel erre? — A kft.-t alapító képviselője, az MSZMP KB gazdálkodási osz­tályának vezetője. — Igaz-e az, hogy az MSZMP KB magántulajdonba akarja adni a közvagyont ? — Erről szó sincs, a pártingatla­nok állami tulajdonban marad­nak, az MSZMP KB továbbra is megtartja kezelői jogát, a kft.-nek pedig átadja ezen ingatlanok hasz­nálati jogosítványát. — A kft. által hasznosításra ke­rülő ingatlanok tehát tulajdonkép­pen telekkönyvileg továbbra is álla­mi tulajdonban maradnak, a kft.- nek pedig az a feladata, hogy meg­szüntesse ezek fenntartásának költ­ségvetési támogatását és rentábilis­sá tegye azok üzemeltetését. — Pontosan erről van szó, tehát nem igaz az, hogy a párt a kezelé­sében lévő ingatlanokat elidegení­ti, hanem az MSZMP egyre nehe­zebbé váló költségvetési és pénz­ügyi helyzetének megoldásán fára­dozunk. Az a tervünk, hogy gaz­dálkodásunk révén 1990. év végéig az üdültetés, vendéglátás terén szükséges költségvetési támogatást felszámoljuk, és az azt követő években pedig szerény nyereségre is szert tegyünk. — Ez azt jelen ti, hogy például az eddigi balatonaligai vagy földvári MSZMP-luxusüdülőkben minden­ki azonos feltételek mellett üdülhet? Tehát egy külföldi, egy párton kívü­li magyar állampolgár vagy egy központi bizottsági tag ugyanannyit fizet egy kéthetes nyaralásért? — - Gazdasági céljainkat csak ak­kor tudjuk megvalósítani, ha üzleti szellemben, a piaci szabályok sze­rint járunk el, biztosítjuk mindenki számára a pihenés lehetőségét, ter­mészetesen kellő anyagi ellenszol­gáltatás fejében. Tehát nem te­szünk különbséget párttag és pár- tonkívüli, hazai és külföldi turista között, számunkra fizetőképes vendég létezik. Mivel az MSZMP KB mint egy jogi személy alapítot­tesznek, ám a magánkereskede­lemben a jogszabályok ismereté­nek hiánya, gyakran a kereskedő nem megfelelő szakmai képzettsé­ge miatt a felvásárlási és értékesité- si tevékenység csak részben felel meg az előírásoknak. A legtöbb probléma abból adódik, hogy a külföldről behozott — többnyire meglehetősen drága — műszaki cikkekhez nem adnak magyar nyelvű használati kezelési útmuta­tókat, továbbá a vásárlókat nem tájékoztatják arról, hogy milyen jogaik vannak a szavatossággal kapcsolatban, annál is inkább, mert ezt maguk a kereskedők sem tudják. Áz áruválasztékra jelenleg az a jellemző, hogy a boltok elsősorban a közepes árú híradástechnikai cikkeket, szórakoztató elektroni­kai termékeket, alacsonyabb telje­sítményű személyi számítógépeket és ezek kiegészítőit, valamint ki­sebb mennyiségben órákat, fotó­optikái termékeket árusítanak. A használt háztartási gépek kíná­lata meglehetősen csekély, kevés üzlet foglalkozik ezek felvásárlásá­val. Mivel ma már számos használt műszaki cikkből túlkínálat tapasz-' ta ezt a kft.-t, ezért mi természete­sen legfontosabb ügyfelünknek te­kintjük, s az előbb említett feltéte­lek mellett üdültetési igényeit ki­elégítjük. — A cégbíróság elutasította 30 ingatlan plusz 16 tétel számítógépes rendszer nyilvántartásba vételét; tudomásom szerint ezek együttes értéke 1 milliárd 162 millió 370 ezer fórint. Mi lesz ezeknek a sorsa? Hasznosíthatja-e ezeket is a kft., vagy pedig lemond ezek gazdasági hasznáról? —- Napjainkban a vagyon érté­kének megállapítása körül viták folynak. Vannak, akik bruttó, vannak, akik nettó értékben szá­molnak. Mi nem akarunk félreér­tésekre okot adni, ezért az említett ingatlanok értékét szakemberekkel felértékeltetjük. Az Országgyűlés által július 1-jei hatállyal módosí­tott földtörvény szellemében ren­dezzük a használati jog kérdését. Ezt követően kezdheti el végül is érdemi tevékenységét a Next 2000 Kft.; létrehozza szervezetét és meg­szervezi a hatáskörébe tartozó egy­ségeinek vállalkozó szellemű tevé­kenységét. Ezzel is azt kívánjuk erősíteni, hogy nem a vagyon el­herdálásáról, sőt elidegenítéséről van szó, hanem a Next 2000 Kft. gazdálkodni akar a köz javára, a költségvetés kímélésére. — Eddig tett nyilatkozataik sze­rint a kft. működése révén keletke­ző esetleges nyereségből fele-fele arányban kíván a párt és az állam osztozni. Ezzel nem az adóhatóság kijátszása a céljuk ? Természetesen nem, hiszen a mi kft.-nk az érvényben lévő törvé­nyek szerint adózik, mint bármely más gazdálkodó szervezet. A je­lenleg hatályos szabály 50 százalé­kos adó befizetését írja elő. — Beszédtéma, hogy ezenkívül már az MSZMP-nek létezik más kft.-je is. Tud-e Ön erről? — Valóban, az országban mű­ködik az MSZMP által alapított néhány kft., vállalkozói jelleggel. Ilyen például az MSZMP Borsod Megyei Bizottsága által alapított Belvárosi Garázs Kft. is, amely a megye, Miskolc város lakossága számára bővíti a személygépkocsi­javítási szolgáltatások lehetőségét. (MTI) talható, s készletgazdálkodási okok miatt is előnyösebb a bizo­mányi felvásárlás, a használt cik­kek mintegy 70 százaléka ilyen módon kerül kereskedelmi forga­lomba. Tudni kell azonban, hogy ha nem sikerül az értékesítés, a koc­kázat a megbízót terheli, szemben a készpénzes felvásárlással. A vizsgálat tapasztalatai alapján az Országos Piaci és Kereskedelmi Főfelügyelőség úgy véli, hogy a Kisosszal közösen kell tájékoztat­ni a magánkereskedőket a hasz- náltcikk-kereskedelemre vonatko­zó előírásokról, a bizonylatok he­lyes alkalmazásáról, kitöltéséről. Szükség lenne arra is, hogy megha­tározzák azokat a minimális jel­lemzőket, amelyeket az egyes áru­csoportoknál a használt cikkekhez kötelezően csatolni kell minőség- tanúsítás, illetve használati, keze­lési útmutató formájában. A ke­reskedőket a szavatosság fogalmá­ról is tájékoztatni kell, elsősorban az erre vonatkozó rendeletről, va­lamint arról, hogy a szavatossági jog a használt cikkek vásárlóit is megilleti. NEM VÁLTOZOTT Csehszlovák álláspont a vízi erőmű kérdésében A csehszlovák kormány to­vábbra is tartja magát a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer építésével kapcsolatos korábbi álláspontjához - ez tűnik ki abból a nyilatkozatból, amelyet Medgyessy Péter és Pavel Hriv- nák szombati pozsonyi megbe­szélései után tett közzé a cseh­szlovák tárgyaló küldöttség, s amelyet hétfőn a csehszlovák la­pok többsége teljes terjedelmé­ben ismertetett. A pozsonyi Pravda külön kommentárt szentelt a kérdésnek, és azzal vádolta Magyarországot, hogy a vízlépcső építésének akadá­lyozásával valójában a csehszlo­vákiai ellenzéket akarja támo­gatni. A pozsonyi tárgyalások után kiadott hivatalos csehszlovák állásfoglalás újból azt javasolja, hogy a magyar fél folytassa a vízlépcsőrendszer építését, fő­ként a Duna medrének elrekesz- tését Dunakilitinél. A nyilatko­zatban az olvasható: ha a ma­gyar fél beruházási, műszaki vagy szervezési okok miatt nem képes erre, Csehszlovákia kész saját eszközeivel, a magyar fél számlájára megvalósítani a Du­na elterelését, s ezt a vízlépcső- rendszerről szóló megállapo­dáshoz csatolt függelékben rög­zítenék. A csehszlovák nyilatkozat szerint, ha a magyar fél nem fogadja el ezeket a javaslatokat és „továbbra is egyoldalúan megsérti az érvényes egyez­ményt”, Csehszlovákia arra kényszerül, hogy „ideiglenes műszaki pótmegoldáshoz folya­modjon kizárólag csehszlo­vák területen -, olyanhoz, amely lehetővé teszi a bősi víz­erőmű korlátozott üzemelteté­sének megkezdését”. A csehszlovák állásfoglalás azt hangoztatja, hogy ez a meg­oldás „mindkét ország érdeké­ben történik”, s azért van rá szükség, hogy a legnagyobb mértékben csökkentsék a ma­gyar lépés okozta károkat, s egyben Csehszlovákia számára lehetővé váljon a beruházott eszközök legalább részbeni hasznosítása. A csehszlovák do­kumentum szerint „a műszaki pótmegoldás” (azaz a Duna medrének a tervektől eltérően, csehszlovák területen való áttöl­tése) „Magyarország számára csökkenti a kártérítés összegét, amelyet köteles lesz Csehszlová­kiának kifizetni”. Az eltökélt csehszlovák állás­pontról tanúskodik egyébként az is, hogy a dokumentumban leszögezik: a csehszlovák nem­zetközi jogi szakemberek nem találtak olyan jogi okokat, ame­lyek megakadályozhatnák Csehszlovákiát „a műszaki pót­megoldás” megvalósításában. A kisgazda mozgalom Nagyatádi Szabó István 1924-ben bekövetkezett halála után vezér nélkül maradt és a Bethlen-kormánnyal folytatott har­cokban őrlődött. 1930. október 12-én alakult meg a békési népgyülésen a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt. Alakulására nézve örök­szép mondatokat találunk Gaál Gasz- ton 1932. március 27-én elhangzott nyi­latkozatában. „Mi nem felülről mondvacsinált párt vagyunk, mely egy budapesti kávéház, vagy iroda homályában összetákolt programpontok alapján szalad neki az országnak pártot csinálunk. A mi pártunk élt és volt, amikor annak jelen­legi képviselő tagjai még magányos elv­hirdetők, vagy elvvállók voltak. Min­ket, a képviselőket, egy kész, meglévő pártszervezet hívott meg bizalommal annak idején. Egy párt, amely a falu népének leikéből, szükségleteiből, s meglátásaiból alulról sarjadzott, s mely egy általunk is helyesnek talált és elfo­gadott öntudatos pártprogram alapján küldött be minket a parlamentbe. Nem azért, hogy mi érvényesüljünk, hanem azért, hogy a pártprogram mellett tör- hetetlcnül kitartsunk. Mi ezzel a prog­rammal állunk vagy bukunk. A nem­zet, ha úgy találja jónak, elejthet ben­nünket, de mi a vállalt kötelezettsége­ket semmiféle látszateredményekért so­ha fel nem adjuk . ..” Gaál Gaszton balatonboglári föld- birtokos pártunk tiszta jellemű harcosa, A falu Nem lehet azt mondani, hogy a Ma­gyar Rádió túlságosan elkényezteti ró­luk szóló műsorokkal a falun élőket. Azokat, akik egy pár év előtti statiszti­ka szerint is az ország népességének több mint negyven százalékát teszik ki. Igaz, ez a népesség eddig rohamosan csökkent, 1960-ban még elérte a hatvan százalékot. Nem számítva a várossá kinevezett falvak lakóit, ez a mínusz húsz százalék bizony hatalmas szám és nagyon rossz tendencia. Elnéptelene­dés, jellegtelenség, iskolamegszűnés, tanács és orvosi ellátás nélkül maradás, elöregedés, kihalás van mögötte. Ho­gyan lehetne megállítani, és kell-e fé­kezni egyáltalán ezt a - világjelenség­nek is tekinthető — számunkra min­denképpen kedvezőtlen folyamatot? Pozsgay Imre államminisztcrt Perjés Klára kereste meg mikrofonjával, s a félórányi beszélgetés szombaton, ebéd után hangzott el a Kossuth rádióban. Csak jelezni szeretném az éppen akkor talán mással elfoglalt olvasónak, hogy A magyar falu című adás a téma becsü­letes szándékú felvetése volt, de termé­szetesen már csak az idő rövidsége miatt is nem hatolhatott a falu gondjainak a mélyére. Erre hetenként több ilyen műsor sem lenne elegendő. A rádió nagy adósságának törlesztésé­re még, úgy látszik, nincs felkészülve, s a napi politikai kívánalmak nem is ebbe az irányba szorítják. Pedig a falu általunk mélyen tisztelt vezére, a „du­nántúli junker”, a nagy magyar 1932. október 27-én elhunyt. Pártunk ismét vezér nélkül maradt, Nagyatádi Szabó Istvánnal, a nagy földreformer paraszt­vezérrel együtt, egy évtizeden belül két vezéregyéniségünket veszítettük el. Sze­rencsére, olyan vezéregyéniségek vették át pártunk harcának irányítását, mint Eckhardt Tibor, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc. Pártunk súlyos harcot vívott a Bethlen-, majd Gömbös-kormánnyal a titkos választójogért, az adóterhek csökkentéséért az adóbehajtások kímé­letlensége ellen. Mindezt sokszor csend- őrszuronyok ellen. Vezéregyéniségünk Bajcsy-Zsilinsz- ky Endre, a.magyar nemzet és a kisgaz­dapárt nagy vértanúja ismert szilárdsá­gáról. Folyamatosan felemelte szavát háborúba lépésünk ellen, majd kilépé­sünk mellett. Látnokként megjósolta nemzeti katasztrófánkat. Pártunk ve­zetői a német megszállás alatt illegali­tásban harcoltak a megszállók ellen. Nem feledhetjük Bajcsy-Zsilinszky Endre örökérvényű, nemzetünkhöz in­tézett utolsó szavait: „Legyen a jövő­ben gerincesebb a magyar”. A koalíci­ós időkben a szalámitaktika eredmé­nyeként pártunkat elsorvasztották, ve­zetőink egy részét, Nagy Ferencet, Var­ga Bélát emigrációba kényszerítették, másokat kivégeztek, Kovács Bélát is börtönbe hurcolták. 1956-ban négy napig tudott működ­ni a kisgazdapárt, a közismert esemé­nyek miatt. ■ a magyar írók, szociológusok, társada­lomkutatók nagy ügye, vállalkozása volt a harmincas években, s később is akadt átmeneti fellendülés. Most is sok kiváló szakember várja, hogy megszó­lalhasson, kifejthesse véleményét, ja­vaslatát. Ha a Pozsgay Imrével folytatott be­szélgetés csak elindítója volt ennek, ak­kor talán lehet remény a javulásra. Egyébként az adósság továbbra is meg­marad. Miska bácsi A neve: Padisák Mihály, de már vagy negyven esztendeje csak Miska bácsi, amióta a rádió ifjúsági és gyer­mekműsorainak postáját, közönség- kapcsolatait intézi. Hiszen ki ne hallott volna, már csak véletlenül, gyermekei, unokái révén a Miska bácsi levelesládá­ja című műsorról, a benne elhangzó üzenetekről vagy azok visszhangjáról? Egész generációk nőttek fel ez idő alatt, ami bizony ritkaság a mai változó vi­lágban. Közben Miska bácsi felett is eljárt az idő, mint búcsúzó üzenetéből is kide­rült, már hatvanéves. Úgy gondolta, ideje, hogy csaknem félmillió levélen és válaszon túl átadja ezt a missziót a fiatalabbaknak. Elég, ha a levelek egy részét, a fényképeket, jókívánságokat megtartja magának. Kéthetenként azért még visszatér a Miska bácsi ne­1988. november 18-án, más helyiség hiányában pártunk a Pilvax kávéház­ban jelentette be működésének folyta­tását. A kisgazdapártot soha nem osz­latták fel, nem jelentette be megszűné­sét, így a kontinuitás alapján működik. Bács-Kiskun megyében 1989. június 18-án hét helyi szervezet megalakította az FKgP megyei szervezetét, jelenleg 22 helységben alakult meg és működik he­lyi szervezetünk, az alábbiak szerint: Ágasegyháza, Bocsa, Bugac, Csen­gőd, Fájsz, Hetényegyháza, Izsák, Ka­locsa, Kecel, Kecskemét, Kerekegyhá­za, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kun- szentmiklós-Kunpeszér, Lajosmizse- Felsőlajos, Madaras, Solt, Soltvadkert, Szabadszállás, Tabdi, Tass, Tázlár. Megyénkben taglétszámunk elérte az ezer főt, pártunk programjából ké­szen van: a mezőgazdasági, környezet­védelmi, ipari-gazdasági, ifjúságpoliti­kai, egyházpolitikai program. A teljes programunk napokon belül készen lesz, megkezdjük ismertetését. A kis­gazdapárt képviselőjelölteket kíván ál­lítani, a választási kampányban teljes erejével részt vesz. Számítunk megyénk lakosságának szavazataira! Megyei szervezetünk címe: Függet­len. Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Bács-Kiskun Megyei Szervezete* 6000 Kecskemét, Katona József tér 8. I. emelet 15. Szeretettel várjuk az érdeklődőket, Isten, Haza, Család nevében! Dr. Ádám Pál ügyvezető alclnök rainkon túl élő magyar gyerekeket se­gítse anyanyelvűk, magyarságuk meg­őrzésében. A Miska bácsi levelesládája helyett pedig máris megérkezett a Kataposta, a Kölyökrádió levelező műsora, melynek szerkesztő-műsorvezetője Dezsényi Katalin, gki szeretné elnyerni a korábbi Miska-levele’zők bizalmát. Ha kitart, lehet Kata néni is belőle. Kincstárnok A magyar irodalmi, szellemi élet egyik legsziporkázóbb, leggazdagabb egyénisége, igazi bőkezű kincstárnoka Hegedűs Géza. Májusban múlt 77 éves, de műveltségét, hatalmas intellektusát tekintve azt is elhinném, hogy túl van a százon. Hiszen műveinek a száma is ehhez közelít. Termékenysége, sokol­dalúsága felülmúlhatatlan. Aki ismeri Az olvasás gyönyörűsége című soroza­tát, biztosan egyetért ebben velem. Kedves raccsoló beszéde csöppet sem zavarja a hallgatót, sőt, még nagyobb figyelemre készteti. Vasárnap az Amikor én még... cí­mű sorozatban Szabó Éva mikrofonja előtt csevegett, s bűvölte el hallgatóit egy teljes órán keresztül. Reméljük, hogy más időpontban is megismétlik még ezt az adást. S kíváncsian várjuk az Amikor én még. .. sorozat újabb „médiumait”. F. Tóth Pál Mit akar a Next 2000 Kft. ? Interjú az ügyvezető igazgatóval Az utóbbi napokban a magyar sajtó kereszttüzébe került a Fővárosi Bíróság cégbírósága által augusztus 9-én bejegyzett Next 2000 Kft., amelyet az MSZMP Központi Bizottsága alapított. Több lap, szervezet támadta a kft. alapítását, létrejöttét és működési terveit. Ä kft.-t 2,9 millió forintos tőkével (ebből 1 millió forint készpénz és 1,9 millió forint úgynevezett apport, tehát bevitt tárgyi érték) alapították. Járai János, az MSZMP Borsod Megyei Bizottsága pártgazdasági szervezetének vezető­je, a Next 2000 Kft. ügyvezető igazgatója válaszolt Tréba Gyulának, a Magyar Távirati Iroda munkatársának a kérdéseire. RADIÓJEGYZET gyedórája című adásban, hogy a hatá­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents