Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-12 / 215. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. szeptember 12. Boldog menekültek (Folytatás az 1. oldalról) A Die Welt című konzervatív napilap vezércikkében szintén rámutat: a magyar lépést nem lehet eléggé méltányolni. Itt nem egyszerű problémáról volt szó, hanem olyanról, amely megterhelte az ország politikai vezetését, ráadásul egy olyan pillanatban, amikor forradalmi reformpolitikájának védelme közben a varsói szerződésbeli ortodox erők bírálatait is el kell hárítania. A jövőben mindent meg kell tennünk azért, hogy Magyarország a demokrácia felé vezető útjáról le ne sodródjon gazdasági okokból. Ez az NSZK magától értetődő kötelessége is egyben. A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikkében az NDK-ból történő tömeges elvándorlás okait elemezve első helyen említi: az emberek önálló, felelősségteljes életet szeretnének élni, szeretnék valóban kipróbálni a bennük rejlő energiákat. Ez az, ami hiányzik. Az NSZK tévé- és rádióállomásai vasárnap a késő esti, illetve éjszakai órákban egybehangzóan jelentették: az utóbbi napokban lényegesen megromlott Erich Honecker NDK-beli párt- és állami vezető egészségi állapota. Nyugati diplomaták az NSZEP tisztségviselőitől azt az értesülést szerezték, hogy az idős politikust csak most tájékoztatták teljes mélységében a menekültáradatról. Ez is lehangoló hatást gyakorolt rá. Másfelől a politikai bizottságban erősödik a vele szembeni bírálat, mert állítólag helytelenül mérte fel a kivonulási mozgalom jelentőségét és mértékét. Sőt makacsságával csak fokozta a problémát — jelentette a ZDF televízió és az NDR északnémet rádió, * London: csaknem olyan csodaszerű, mint a Vörös-tenger kettéválása Vasárnap este óta valamennyi brit rádió- és televízióállomás hírei élén számol be a nagy kivonulásról, a késő éjjel áttördelt reggeli lapok első oldalas szalagcímek alatt tudósítottak az eseményről. „Csaknem oly csodaszerűen, mint a Vörös-tenger kettéválása, eltűnt a határ Magyarország és Ausztria között minden keletnémet útlevél tulajdonosa előtt. Amikor éjfélt ütött az óra, megadta a jelt olyan tömeges kivonulásra, amilyent nem láttak Kelet-Európábán a berlini fal felépítése óta” — kezdto jelentését a The Independent budapesti tudósítója. A brit lapok jellemző elsőoldalas főcímei: „Keletnémetek özönlenek Nyugatra — Magyarország megnyitja a határt a, legnagyobb legális exodus előtt” (The Guardian), „Konvoj a szabadság felé” (Daily Mail), „Hétezren úton a szabadságba” (The Daily Telegraph), „A magyarok megnyitják a határt a Nyugat felé” (The Times), „A nagy német exodus” (Daily Express)., A szigetország elektronikus és nyomtatott tömegtájékoztatása rendkívül melegen méltatja a magyar kormány döntését. Kiemelik, hogy az NSZK vezető politikusai „soha el nem felejthető humanitárius tettnek”, az NSZK hatóságai pedig „szerződésszegésnek” minősítették a magyar határok megnyitását az NDK-állampolgá- rok előtt. • BJÉCS Franz Vranitzky osztrák kancellár az NDK-menekültek kiutazásának engedélyezéséről hozott magyar döntést • Többükct már családtagjaik, barátaik fogadták. humánusnak, történelmileg fontosnak és előremutatónak nevezte. Hétfői skj- tónyilatkozatában az osztrák kormányfő rámutatott, hogy e döntés véget vetett az érintett emberek nyomasztó szükséghelyzetének, és érvényt szerzett létérdekeinek, egyúttal pedig megmutatta, hogy a nyitás folyamata nagy léptekkel halad előre. Ausztria mint hagyományosan menedéket és átutazási lehetőséget nyújtó ország, ezúttal is jó szolgálatokat tehet az emberi jogok érdekében — mondta Vranitzky, és méltatta az Osztrák Vöröskereszt és számos osztrák magánember ez ügyben kifejtett önzetlen tevékenységét. Végül hangoztatta: a Ke- let-Európából kivándorolni akarók száma talán még tovább növekszik, és őket Ausztriának ugyanolyan segítőkészen kell fogadnia, mint most az NDK- beli menekülteket. RÓMA Az NDK-menekültek tömeges kiáramlása kapcsán a Corriere della Sera a két német állam viszonyát, a német kérdést elemzi. „Ha a magyarok felszedik a vasfüggönyt, a lengyeleknél pedig katolikus kormányfőt iktatnak be, csakhamar a német egyesülésről sem lesz többé tabu beszélni” — figyelmeztet. Hozzátéve: az NDK elöregedett vezetése váltás előtt áll, s az események igen hamar kiszámíthatatlanokká válhatnak. A menekülők áradata elkeseredettséget és kilátástalanságot tükröz a keletnémet lakosság körében. A lap végkövetkeztetése: sietni kell a leszerelési megállapodásokkal, csak így hidalhatok át a várható kelet-európai robbanások (az NDK-ban és Csehszlovákiában), sőt, az a félelem és aggodalom is, amit az egyesült Németország távlata ma Keleten és Nyugaton egyaránt kelt még. WASHINGTON A vasárnapi beható televízió- és rádiótudósítások után hétfőn az amerikai sajtó is vezető helyen, nagy terjedelemben foglalkozott a magyar kormány döntésével az NDK-állampolgá- rok kiutazásának engedélyezéséről. A The New York Times első oldalas budapesti tudósításában megállapította: ez volt az első alkalom, amikor a VSZ egy tagállama szakított a szövetség tagjainak hagyományos együttműködésével polgáraik Nyugatra jutásának megakadályozásában. Ezzel drámaian megmutatta a kialakult szakadékot: az egyik oldalon a nyugati módszereket elfogadni kész országok, a másikon azok, amelyek ragaszkodnak a régi, ortodox gyakorlathoz. VARSÓ „Magyarországi rés a berlini falon”. „A magyarok megnyitják a határt az NDK-menekültek előtt” — ilyen címekkel számolnak be a hétfői lengyel napilapok a magyar kormánynak az NDK-menekültek ügyében hozott döntéséről. Valamennyi központi napilap a Magyar Távirati Irodára hivatkozva, kommentár nélkül, részletesen ismerteti a kormánynyilatkozatot és Horn Gyula külügyminiszter televíziós interjúját. A Zycie Warszawy bécsi hírében beszámol az NDK-áttelepülők ausztriai fogadásának előkészületeiről, míg a Sztandar Mlodych című ifjúsági napilap azt a bonni előrejelzést közli, mely szerint az ezrefordulóig 1,5 millió NDK-állampolgár NSZK-ba települését prognosztizálják és félmillió lengyelre, szovjetre és magyarra számítanak. PRÁGA A prágai sajtó egyelőre kommentár nélkül, véleményét csupán a kiemelésekkel érzékeltetve számolt be arról, hogy Magyarország lehetővé tette a területén tartózkodó NDK-állampolgá- roknak a továbbutazást nyugati országokba. A Rudé Právo budapesti tudósítója lapjában megjegyezte: körülbelül hatvanezer NDK-állampolgár tartózkodik jelenleg Magyarországon, s hozzátette: „érthetően arról van szó, hogy NDK-útlevéllel, a fogadó ország vízuma nélkül távozzanak Nyugatra”. A prágai újságok közlik, hogy a magyar kormány egyoldalúan úgy döntött, ideiglenesen felfüggeszti az 1969- es magyar—NDK kormányközi megállapodás vonatkozó pontjainak hatályát, lehetővé teszi — a lapok megfogalmazása szerint — „az illegálisan Magyarországon tartózkodó” NDK- állampolgároknak, hogy kiutazzanak abba az országba, amely hajlandó befogadni őket. A lapok többsége idézi az ADN közleményét, mondván, hogy a hírügynökség „az NDK belügyeibe való közvetlen beavatkozásnak nevezte” az egyoldalú magyar lépést. MOSZKVA A szovjet külügyi szóvivő hétfői sajtóértekezletén tartózkodott attól, hogy kommentálja azt a magyar döntést, amely lehetővé teszi az országban tartózkodó NDK-állampolgárok Nyugatra távozását, de ígéretet tett arra, hogy kedden ismerteti a kérdéssel kapcsolatos szovjet álláspontot. Gennagyij Ge- raszimov szerint még korai a hétfőn hajnalban érvénybe lépett magyar döntést értékelni. Elöljáróban csak annyit mondott: a fő gondot az NSZK-nak az az álláspontja okozza, hogy nem ismeri el az NDK-állampolgárságot, ami „olaj a tűzre”. ERDÉLY VESZÉLYEZTETETT ÖRÖKSÉGE Nemzetközi vándorkiállítás — Valamennyiünk öröksége mindaz az érték, amely ezekben az építményekben, tárgyakban, hagyományokban, az önmagában rétegződött történelemben megjelenik. Védelme nem csupán a magyarság, hanem az egész civilizált világ erkölcsi ügye — mondotta Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke hétfőn az Országos Műemlékfelügyelőségen, az Erdély veszélyeztetett öröksége című kiállítás megnyitásakor tartott beszédében. Hangsúlyozta: az egyes embert és a nemzeti kisebbséget anyagi és szellemi bölcsőjéből kiforgatni, kifosztani és megalázni jelentős erőfeszítéseket kíván. Mégis könnyebb, mint az évszázadok szerves folytonosságában, munkában és ünnepek során, örömben és bajban .létrehozni mindazt, aminek tanúbizonysága e kiállításon látható. A többnemzetiségű Erdély kulturális hagyományairól szólva Kós Károly szavait idézte: „Ezer esztendő nagy idő még népek és kultúrák életében is, de ezer esztendő alatt Erdély földjén egyik nép és egyik kultúra sem tudta és nem is akarta a másikat a maga képére átformálni. Külső erők néha megpróbálták ezt nagy áldozattal, de kicsi eredménnyel és végső siker nélkül. Ellenben a három együtt élő kultúra tudattalanul állandó és soha egészen meg nem szűnő törekvése volt, hogy (...) természetének megtartásával olyan közösségeket vegyen magára, amelyek külön valóságaik ellenére is típusosán erdélyivé tegyék ...” A tradíció és a népkultúra máig ihlető ereje olyan erős és hagyomány- őrző kulturális-társadalmi együttest hagyott hátra, amely valódi alternatívát kínál az erőszakolt, értelmetlenül pusztító és megengedhetetlen, úgynevezett „modernizáció” végletesen torz elképzelésével és tragikus gyakorlatával szemben — hangsúlyozta Szűrös Mátyás. Ez a kiállítás segélykérő, kiáltó szó és higgadt dokumentáció, mozgósítás és józan beszámoló, felhívja a figyelmet teendőinkre is. Beszéde befejező részében elmondta: ezt a kiállítást bemutatják számos országban, hogy ezzel is nyilvánvalóvá váljék, nemcsak Erdélynek van szüksége Európára, de Európának is Erdélyre. Ez a felismerés talán még megmentheti a templomokat, az udvarházakat, a kastélyokat, a falvakat és a városokat, az emberek millióit a civilizált jövőnek. Az emberiség egyetemes kulturális örökségéért érzett felelősség és aggodalom késztette a Képzőművészek Nemzetközi Szövetségét tavaly szeptemberben, Varsóban tartott közgyűlésén arra, hogy felkérje a Magyar Képzőművészek és iparművészek Szövetségét: nemzetközi vándor- kiállításon mutassa be az európai és tengerentúli országokban Erdély sajátos építészeti értékeit, kulturális örökségét, amelynek fennmaradását veszélyezteti a román kormányzat területrendezési politikája. A kiállított színes, fekete-fehér fotók Erdély településeinek sajátos vonásait, építészeti emlékeit, a magyarok, románok, szászok, svábok, zsidók, örmények együttélése során kialakult európai jellegű kultúrát ábrázolják. Szemléltetik a bukaresti területrendezést, amelynek 4 kilométer hosszú, 1 kilométer szélességű területén sok értékes műemlék esett áldozatul. Ez a sors vár az erdélyi örökségre is — hívja fel a nemzetközi közvélemény figyelmét a kiállítás, amelyet Budapesten október 9-éig tekinthetnek meg az érdeklődők. Október 15-étől egy hónapon át Párizsban, majd Svájcban látható. Ez ideig 19 európai és tengerentúli ország jelezte: várja az Erdély veszélyeztetett öröksége című kiállítást. (MTI) Politikai egyeztető tárgyalások Az alkotmánymódosítás még függőben lévő kérdéseit vitatták meg a középszintű politikai egyeztető tárgyalások hétfői megbeszélésén a Parlamentben. Az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerékasztalét Horn Gábor, a Harmadik Oldalét Nagy Imre vezeti. Somogyvári István (MSZMP) beszámolt arról: hétfőn délelőtt a szakértők megállapodtak, hogy az alkotmány ne rendelkezzék az új címerről, hanem alkotmányerejű törvényt alkossanak erről. Ha ez még a jelenlegi parlament működésének idejében történne meg, akkor népszavazás döntene a címerről. A hétfői ülésen szó volt a társadalmi szervezetek jelöltállítási jogáról, valamint a munkásőrség helyzetéről is. (MTI) A miniszterelnök a regionális biztonság erősítésére vonatkozó MSZMP-kezdeményezésről Nemeth Miklós miniszterelnök az alábbiakban válaszolt az MTI kérdéseire: :— Az MSZMP Központi Bizottsága által közzétett kezdeményezés tulajdonképpen a magyar kormány számára megfogalmazott javaslat. Hogy vélekedik Ön kormányfőként a kezdeményezés tartalmáról és előbb említett formai jegyeiről? — A tartalmával és szándékaival messzemenően egyetértek, bár van egy eleme, ami félreérthető, erre még visszatérek. Egyetértek úgy is, mint a kezdeményezést aláíró testület tagja s úgy is, mint a javaslatok címzettje, a kormány elnöke. Azért hangsúlyozom, hogy mint KB- tag is egyetértek, mert ez nincs igy minden testületi döntésnél, és szerintem fontos, hogy a közvélemény ezt tudja. — Szerintünk is fontos. Megmondaná tehát, hogy milyen döntésre gondol? — Mint legfrissebb ilyen példát, a pártszervezetek munkahelyi jelenlétének kérdését említeném. Én azzal a kisebbséggel szavaztam, amelyik szerint nem helyes a pártok munkahelyi szerveződését lehetővé tenni. — Térjünk vissza az MSZMP KB biztonságpolitikai kezdeményezésére. Igényel ez változást a kormány politikájában ? —- Egyáltalán nem, hiszen a javasolt lépés beilleszthető abba a nemzeti védelmi stratégiába, amelyet a kormány készít elő, és rövidesen megtárgyal. A biztonsági övezet létrehozásához szükséges operatív lépéseket már korábban megkezdtük, együttműködést kezdeményezve Jugoszlávia és Ausztria kormányaival. — Miben látja a magyar regionális biztonságpolitikai kezdeményezés lényegét ? — Az MSZMP KB azt javasolta a magyar kormánynak, hogy tegyen lépéseket a jószomszédi viszony kiteljesítésére. Kormányunk eddig is ezt tette, és egyetértünk azzal, hogy további lépésekre is sor kerüljön. Ezt magam is elsőrendű fontosságú nemzeti érdeknek tartom. A biztonsági övezet létesítése a magyar—osztrák és a magyar —jugoszláv jószomszédi kapcsolatokat tovább javíthatja, és minden bizonnyal tovább is javítja. Osztom azt a véleményt, hogy a biztonságpolitika nem csak katonapolitikai összetevőkből áll. Kétségtelen, hogy minden összehangolt, kölcsönösségen alapuló leszerelési lépés a biztonságot erősíti. . Ugyanakkor a magyar nemzet biztonságát más természetű politikai lépések is növelik. így: — az újszerű gazdaságikereskedelmi formák kezdeményezése, beleértve a szabadkereskedelmi övezetek létesítését is; — a környezetvédelmi lépések összehangolása, beleértve közös tájvédelmi körzetek kialakítását is; — a kulturális, turisztikai és kishatármenti forgalom iéjlesztése. Ebben az évben a kormány a fent felsorolt területeken számos kezdeményezést, konkrét lépést tett. Örvendetes, hogy a Szovjetunió kormánya ezekben a kérdésekben konstruktív és együttműködő partner. Csehszlovákiával vannak nehézségeink. Ezek áthidalhatók, és a magyar kormány erre állhatatosan is törekszik. Romániával, sajnos, még az érdemi tárgyalások kezdeményezése sem járt eredménnyel. — Mostanában bírálatok érik belülről a magyar kormány külpolitikáját. Eszerint lépéseivel kiváltja a környező szocialista országok támadásait. Mi erről a véleménye? — Szerintem a magyar kormány törekvései a külpolitikai önállóság növelésére — a nemzeti függetlenség érvényesítése alapján — a magyar közvélemény teljes egyetértésével találkoznak. Szélsőbalról és szélsőjobbról is jelentkeznek azonban olyan csoportok, amelyeknek más a véleményük. Szélsőjobbról keveslik azt, amit teszünk, és az ország geopolitikai helyzetével nem számolva, olyan lépéseket követelnek, amelyek elszigetelnének és szembeállítanának bennünket a környező népekkel. Ez az elszigeteltség nem lehet nemzeti érdekünk. Szélsőbalról pedig azonosulnak azokkal a bírálatokkal, amelyeket egyes szocialista országok vezetese intéz a magyar kormány címére, saját belső politikai feszültségeinek levezetésére. Azt hiszem, felesleges azt bizonygatnom, hogy a külső bírálatokkal való kritikátlan azonosulás nem szolgálja a magyar nép érdekeit. — Lehetségesnek tartja, hogy a kormány ebben az évben újból 5.5 milliárddal csökkentse a védelemre fordítandó összeg nagyságát? Ez ugyanis az MSZMP KB javaslata. — Pontosan ez az az eleme a javaslatnak, amiről az elején azt mondtam, hogy félreérthető. Ezt lehetetlennek tartom. Ez a javaslat csakis félreértésen alapulhat. A kormány ugyanis ebben az évben már csökkentette 5.5 milliárddal a költségvetés védelmi kiadásait, s erre utal az MSZMP KB kezdeményezése. — Hol tart a kormány a védelmi stratégia kidolgozásában ? — A kormányzati szervek belső egyeztetésének stádiumában vagyunk. Részletekről nem kívánok nyilatkozni. Alapvető cél, hogy a magyar biztonság- politikát az európai hagyományos erőegyensúlyban helyezzük el. Nukleáris háborúban ugyanis a magyar biztonság egyszerűen nem értelmezhető. Ezen az alapon lehetséges a hadsereg létszámának jelentős mérvű csökkentése, olyan, a mostaninál jobb minőségű védelmi erő kiépítése, amely a hivatásos állományra a mostaninál lényegesen erőteljesebben támaszkodik. Ebben a koncepcióban a jelenleg itt állomásozó szovjet szárazföldi haderőre — 3 hadosztály — nincs szükség. A szovjet csapatok teljes kivonása tehát nem lehet politikai nyomás tárgya. Ez belpolitikai- lag az új védelmi stratégiára történő áttérésnek, külpolitikailag az európai erőegyensúly alakulásának, a katonai tömbök megszüntetésének függvénye, vagyis biztos, hogy többéves folyamat. El kell helyezni a honvédelmet a kormányzaton és az államszervezeten belül is. Ez a nemzeti karakter előtérbe helyezését jelenti a hadseregben, és egyben alkotmányos* garanciát arra is, hogy a fegyveres erők magatartásukkal a demokratikus átmenet békés jellegét támogatják. A hadsereg eddigi reformintézkedéseivel — a közvetlen pártirányítás megszüntetése, az alternatív szolgálat bevezetése, a sorkatonai szolgálat egyes elemeinek fejlesztése, a nyilvánosság növelésének egyes lépései — már ezt az utat járja. (MTI) A Fogyasztók Országos Tanácsa tiltakozik a húsipari termékek áremelése ellen A Fogyasztók Országos Tanácsa törvénysértőnek tartja a húsipari termékek árának valamennyi termelő vállalat részéről egyidejűleg és azonos mértékben történt emelését. A FŐT tiltakozásának alapja a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló, 1984. évi IV. törvény, amely szerint tilos az olyan összehangolt magatartás, amely a gazdasági verseny korlátozását eredményezi. A FŐT tiltakozó véleményét tudomására hozta az Országos Árhivatal vezetőinek. Az árhivatal elnökhelyettese válaszlevelében közölte: egyetértenek a felvetéssel annyiban, hogy az önálló vállalati árpolitikára építő piacgazdaságban a különböző húsipari vállalatok tényleges költségei nyilvánvalóan eltérően alakulnak, és ennek a ténynek tükröződnie kell a. fogyasztói árakban is. A törvénysértés vádját azonban az árhivatal nem tartja megalapozottnak, mégpedig azért nem, mert a hivatkozott jogszabály az összehangolt magatartást csupán a szükséges mértéket meghaladó versenykorlátozás esetén tiltja. Márpedig az ár- hivatal álláspontja szerint a húsipari vállalatok sérelmezett árpolitikája ezt a mértéket nem haladta meg. A Fogyasztók Országos Tanácsa viszont továbbra is úgy véli: meg kell akadályozni a fogyasztókat károsító összehangolt magatartást. Tekintettel különösen arra, hogy a kormány legutóbbi állásfoglalása szerint január 1-jétől a hús és húskészítmények kiskereskedelmi árát szabad árformába sorolják. A FŐT rendkívül aggasztónak tartja azt is, hogy az összehangolt áralakítás a legmagasabb termelői árszint érvényesitésével történik, hiszen ez nagymértékben sújtja a fogyasztókat, a lakosságot. (MTI) Az idei TIT-es kínálat: 13 nyelv (Folytatás az I. oldalról) összesen 13 nyelv tanulását kínálják: angol, cseh, francia, kínai, lengyel, magyar, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelv között választhatnak a hallgatók. A csoportok egységes tematika szerint haladnak, s heti kétszer két órában folynak a foglalkozások. A kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola ad otthont ezentúl is a TIT hétvégi intenzív nyelv- tanfolyamainak, ahol az új tanévben kezdő, újrakezdő, középhaladó és haladó fokon tanítanak angol, francia, német, orosz és spanyol nyelvet. A tanévnyitó szeptember 29-én lesz. A tanulmányi idő — március végéig — összesen kétszáz óra. Az elmúlt tanévhez hasonlóan a hallgatók Kecskeméten tehetnek majd alap- vagy középfokú nyelvvizsgát a tanfolyam végén. Közismert: az iskolákban ezen az őszön már szabadon választható, hogy milyen idegen nyelvet tanulnak a diákok. Ez maga után vonja, hogy orosz szakos tanárokat mérsékeltebb számban foglalkoztatnak majd az oktatási intézmények. A TIT megyei szervezete — ahogy a szaktitkártól megtudtuk — rájuk is gondol: átképző tanfolyamokat szervezve, más idegen nyelvekből. Korszerű segédeszközök segítik és jól felkészült tanárok irányítják ezentúl is a különböző csoportok munkáját, akiknek az óradíját átlagosan ötven forinttal emelte meg az új tanévre a TIT. Mérsékelten emelkedtek a tanfolyamdíjak is: az intenzíven félévenként 3200 forint, a hagyományoson egy évre (120 órára) 2900 forint. K. E.
