Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-09 / 213. szám

1989. szeptember 9. • PETŐFI NÉPE « 3

ORSZÁGGYŰLÉS

Költözés előtt a képviselők

Az országgyűlési képviselők egy évi szünet után a Volt felsőházi teremből várhatóan visszaköltöznek a korábbi ülésterembe, miután befejeződött a terem felújítása.

Soös Tibor, az Országgyűlés Hivatalának vezetője az MTI munkatársának elmondta: a leglényegesebb újdonság a szavazatszámláló gép, amely jelentősen meggyorsítja a szavazatok összeszámolását. Ezzel lehetőség van név szerinti szavazásra is. A FOK-GYEM Szövetkezet által készített berendezés teljesen Zárt, vezetékes rendszerű, így ki van zárva annak lehetősége, hogy bárki kívülről manipulálhassa a szavazást. A következő napokban a látogató csoportok is kipróbálhatják a szavazatszámláló gépet, s ha a technika tökéletesen működik, nem lesz akadálya annak, hogy a szeptember 26-án kezdődő ülésszakot már a megszokott ülésteremben tartsák meg.

A jövőben megszűnik a mikrofonok hordozása a képviselőkhöz, mivel valamennyi asztalhoz mikrofont szereltek. Egyszerre csak egy használható, s csak az tud szólni, akinek az elnök erre lehetőséget ad. Az Országgyűlés elnökének pulpitusán monitort helyeztek el, amelyen figyelemmel kísérhető az éppen felszólaló képviselő, valamint a következő négy jelentkező neve is. A BEAG által készített korszerű technika tizcdmásodpcrcnyi különbséget is érzékel, amikor besorolja a képviselőket aszerint, hogy ki nyomta meg korábban a felszólalási' igényt jelző gombot. Az elnök csak c sorrend alapján tudja megadni a szót a képviselőknek.

Soős Tibor azt is elmondta, hogy felújították a címereket, újraaranyozták a termet, s a karzaton kicserélték a székeket. A sajtónak azonban nem lett jobb az elhelyezése, mert a teremben szűk a hely, viszont hat telefonvonalat bérelnek az újságírók számára. Szólt arról is, hogy a bizottsági elnököknek állandó helyet alakítanak ki a parlamentben. Míg áprilisban a ház helyiségeinek 80 százalékát a kormány használta, az év végére ez az arány 50-50 százalék lesz a Minisztertanács és az Országgyűlés által igénybe vett helyiségek között. így egyre kényelmesebb körülmények között végezhetik munkájukat a képviselők.

AZ AGRÁRSZAKOKTATÁS ÚJ ÉVE

Élénkült a „kereslet” a speciális képzés iránt

Az elkövetkező napokban valamennyi hazai agrároktatási intézményben megkezdődik a tanítás. A felsőfokú tanintézetekben 6500, a szakközépiskolákban 5500, a szakmunkásképző intézetekben csaknem 7000 fiatal folytai tanulmányokat.

Az egyetemek és a főiskolák első évfolyamára összesen 1700 hallgatót vettek fel, közülük több mint százan külföldiek. A felsőfokú képzés iránt néhány esztendeje kisebb érdeklődés nyilvánul meg, mivel az üzentek a korábbinál kevesebb mérnököt tudnak fogadni. Ugyanakkor élénkült a „kereslet” a speciális képzés iránt, amilyet a szakmérnöki tagozatok nyújtanának. A második diplomát adó oktatási forma a Gödöllői Agrártudományi Egyetem társadalomtudományi karán külgazdasági ismereteket is tanítanak. A keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetemen újabb évfolyamot indítanak a dombvidéki meliorációs munkák tudnivalóinak elsajátítására. Az intézmény mosonmagyaróvári karán húsipari, valamint mezőgazda- sági innovációs és iparjogvédelmi szakembereket képeznek. A Debreceni Agrártudományi Egyetemen a korábbinál több számítás- technikai szakember tanulhat, míg a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen műszaki- fejlesztő, valamint táj- és környezetrendezési szakmérnökök oktatása kezdődik.

A felsőfokú oktatásban kisebb szervezeti átalakítást jelent, hogy a mezőgazdasági gépész, illetve repülőgép-vezető üzemmérnököket képző nyíregyházi főiskolát a gödöllői egyetemhez csatolják. A szarvasi főiskola a debreceni agráregyetem mezőgazdasági víz- és környezetgazdálkodási karaként működik tovább.

A demográfiai hullám erőteljesen érezteti hatását a középfokú mezőgazdasági oktatási intézményekben, ahol a tanulói létszám valamivel nagyobb a tavalyinál. Az új tanévben nagyobb létszámú osztályokat indítanak az erdőgazdasági, élelmiszer-ipari, földmérési és térképészeti szakiskolákban.

A mezőgazdasági középiskolák tankönyvei, néhány kivétellel, időben elkészültek, ám némely szakmai tárgyú könyvet — a nyomdák kapacitás- és papírhiánya miatt — a tanévkezdés után csak egy-két hét múlva kapják kézhez a diákok.

Az iskolákban folyó szakmai oktatás személyi és tárgyi feltételein a legtöbb tanintézet nem tudott javítani.

Több iskolában gondot okoz, hogy a szűkös anyagiak miatt a tanműhelyekbe, laboratóriumokba nem tudtak újabb műszereket vásárolni. Visszavetheti az iskolákban folyó gyakorlati oktatást, hogy a téeszektől, állami gazdaságoktól korábban kölcsön kapott gépeket traktorokat, szállító- és rakodógépeket stb. az üzemek újabban vállalkozóknak adják ki, így ezeket az eszközöket már nemigen engedik át az intézményeknek.

A mezőgazdasági szakoktatás ebben a tanévben az 1984-ben bevezetett tantervek szerint folyik. Az elmúlt évek alatt szerzett tápasztalatokat az illetékesek hamarosan összegzik, és a tanulságok levonásával e tanév végéig kialakítják az új képzési rendet. Az oktatást az alakuló új agrárpolitikához igazítják.

NEM TUDJA A JOBB KÉZ, MIT VESZ EL A BAL?

Nem csak egyéni kár, ha elrothad a gyümölcs!

Az érdek, a piac sokféle taktikát igazolhat. Amint azt konkrétan meg is ígérték egyes gazdaságok a nyár elején: földbe is lehet szántani a csak olcsón értékesíthető kajszit, szilvát, meggyel. Általában azonban minden szem megtermett gyümölcs pusztulása kárt okoz az országnak .. .

A szabályozások szerkesztői azonban időnként képtelenek fölmérni, milyen következménye lesz egy-egy okosnak hitt passzusnak. A sok szálon csomózott előírások miatt például sok szeszfőző kisiparos lehetetlenült el az idén. Mondhatnánk: az az ő bajuk! Csakhogy az idén áprilisban nem fagyott el a duzzadó rügy a szilvásokban, kajszisokban, almásokban. Az ipar és a kereskedelem nem bírt a rekordterméssel. A kisiparosok segíthettek volna. ..

Évtizeddel ezelőtt — mondja Jurászik László, a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokhelyettese a problémáról — sokat írtak az újságok erről a témáról. Ha sok gyümölcs termett, tonnaszám rohadt meg a fák alatt. Különösen a kistermelők panaszkodtak. Az elszomorító helyzetet látva, igyekezett segíteni a kormányzat. Létesülhettek magánszeszfőzdék, ahol szívesen bajlódtak akár 10-20 hektó cefrével is. Megyénkben például 14 magánszemély végezte el a szükséges iskolát; majd súlyos tízezreket áldozott az igen nehezen megszerezhető kellékek megvásárlására, a miniüzemek kialakítására. Testületünk tagjainak szigorú ellenőrzése mellett nagyobb zökkenők nélkül ment a munka. A hulladék gyümölcsből érték született. Az államkassza megkapta a szeszadót. Egy-egy kisfőző estében ez évente több lehetett egymillió forintnál is. Ahol létesült ilyen szeszfőzde, azon a környéken nem nagyon kísérleteztek a zugfőzők, s jóval kevesebb, mérgező anyagokat is tartalmazó „fekete pálinkát” foglaltunk le. Ha értelmes lehetőség adódott, nem kísérleteztek a kockázatossal. Az adózás azonban — deklarált elvek ellenére — megkeserítette a vállalkozókat. Sorra zártak, s zárnak be a létesítmények, a felhasználatlan gyümölcs pedig pusztul .. .

— Pedig a szeszfőzés sosem volt rossz üzlet.. .

Nem volt, de ma már előfordulhat, hogy nem éri meg vele bajlódni. Az összjövedelmet terheli a költség, az 54 százalék SZTK, a 40 százalékos vállalkozási adó. Fölháborító, hogy még az amortizáció is beszámít az adóalapba. Úgy tűnik, a jobb kéz nem tudja, mit vesz el a bal - mármint az államkasszából. Ráadásul itt a szokásos „nem kell azokat félteni” logika, sem érvényes, mert a pálinkafőző a szigorú ellenőrzés mellett nem tud csalni. Rövid időn belül kiváló mesterek — például Czifra József (Baja) és Kónya József (Hajós) búcsúztak el a szakmától. Hagyományos partnereiknek pedig nem éri meg, hogy száz kilométerekre fuvarozzák a cefrét. Az érték tehát pusztul. Kinek jó ez? F. P. J.

Büntethetők-e a füstölő járművel közlekedők?

A lakosság tehetetlen. 'Ajáróke- lők kénytelenek nyelni a gépjárművekből áradó szennyezőanyagokat, a különösen veszélyes policiklikus, aromás szénhidrogénekből például sokszorta több kerül a levegőbe, mint amennyi a határérték. A gépjárművezetők a lámpáknál várakozva vagy füstölő kocsik után haladva szintén ezt a levegőt szívják.

Kinek van joga felelősségre vonni azokat, akik maguk után füstfelhőt hagyva autóznak ? — kérdezte Babos Ferencet, a Közlekedési Fő- felügyelet igazgatóját az MTI munkatársa.

Megyénként egy-két dolgozó áll rendelkezésre ehhez a feladathoz, s a fővárosban is csak öten foglalkoznak ilyen ellenőrzésekkel. Évente mintegy 12 ezer ellenőrzési végeznek, ebből 6 ezer a fővárosra esik.

Ez nagyon kis létszám, s nagyon kevés ellenőrzés. A több mint egymillió gépkocsi-tulajdonos ritkán találkozhat egy-egy ilyen közúti ellenőrrel . . .

— 1987-ben a rendőrség is felkészült az ellenőrzésekre, de később1 átadták műszereiket a megyei, illetve a fővárosi felügyeleteknek. Jelenleg 170 KKM 500-as műszerrel rendelkezünk. Ezek viszonylag korszerű berendezések, a zajon kívül a szénmonoxid- és a koromkibocsátást mérik, s két példányban papírra nyomtalják az eredményi. Ez a bizonylat fontos, hiszen dokumentálni lehet, hogy a leállított és a határértékekéi túllépő gépkocsi nem tesz eleget a környezetvédelmi követelményeknek. A helyi felügyelet ezután elrendeli a gépkocsi javítását, beszabályozását, egy hónapos határidővel. Amennyiben egy

hónap múlva sirffis még'ibeszabá- lyozva a jármű, ismét egy hónapos haladékot kap a tulajdonos, s csak ezután kezdeményezhető ellene szabálysértési eljárás, amely szabálysértési bírságot is magával vonhat.

Nem lú! liberális bánásmód ez azokkal szemben, akik immár bizonyítottan - semmibe veszik a többség érdekeit?

Valamivel szigorúbb a fellépésünk a közületekkel szemben. A 200 járműnél többet üzemeltetők ellen határérték-túllépés esetén a közúton vagy telephelyen azonnal légszennyezési feljelentés tehető, majd ezután a szakigazgatási szerv légszennyezési bírságot szabhat ki. Az ennél kisebb gépjárműparkkal rendelkező vállalatok egyszeri 30 napos határidőt kapnak a beállításra.

— A jelenlegi műszerek mint említette a zajon kívül a szénmo- noxidot és a kormot mérik, a szénhidrogén-kibocsátást nem. Mikor lesz erre is ellenőrző berendezésük ?

Ez elsősorban pénzkérdés, az ilyen műszerek vásárlása sokba kerülne. A szénhidrogének egy része különben füstként, műszer nélkül is érzékelhető. Az ellenőröknek joguk van a füstölő gépkocsik leállítására, s arra, hogy ezeket a járműveket berendeljék műszaki vizsgára.

— Tervezünk egy olyan megoldást is mondotta Babos Ferenc --, hogy igazolást kapnak azok, akik félévenként rendszeresen beál- líttatják járművüket, s ezt a bizonylatot a közúti ellenőrzések során elfogadjuk. Kísérletképpen kél megyében már alkalmazzuk is ezt a módszert.

SZOMBATI LEVEL:

Milyen ország ez?

Ülök a televízió előtt és egyre lanyhuló figyelemmel nézem, hallgatom a híradót. Erőltetem pedig a figyelmet, hiszen hivatásom arra késztet, hogy a lehetőségek szerint tájékozott legyek, de mint állampolgár is tudni akarom, mi történik az országban. Hát amint itt a hiradót nézem, s ugyanakkor előveszem tapasztalataimat az „istenadta nép” életéről, vágyairól, reményeiről, olyan érzésem van, mintha nem egészen az történne, amit az emberek várnak, amit a munkás, a paraszt Móra szavaival élve: a nemzetfenntartó elem szeretne. Azt mondják, megettük az aranytojást tojó tyúkot, mielőtt egyet is tojt volna. Most aztán se tyúk, se tojás. ..

Tudom én, hogy egy ország kormányzása nem gyerekjáték, s most már bizonyára azok is tisztában vannak ezzel, akik eddig azt hitték. De hol vannak már azok az emberek? Maradi lehát a káosz, az adósság és mindezek nyomán az az elemi erejű igény, hogy azért élni, megélni ne jelentsen mindennapi fejgorcsig fokozódó gondot, a tisztességes munka legyen a mérce. Szavakban ezt az elvet már mindenki elfogadta, hogy divatos szóval éljek, ebben konszenzus jött létre. Csakhogy a „nemzetfenntartó elemet” elsősorban nem az elmélet, hanem a kézzel fogható valóság az ennivaló, a ruha, a tüzelő

érdekli. Még akkor is, ha tudja és elfogadja, hogy először az elveket kell tisztázni, meghatározandó, milyen legyen a gyakorlat.

De mintha túl sokáig tartana ez a tisztázás, mintha nem is az lenne a fő kérdés, hogy a hallgatag többség mire vágyik, hanem hogy kinek mekkora rész jusson a hatalomból. Ezt látják, ezt érzékelik az emberek, amikor nézik a televíziót, böngészik az újságokat, vagy a rádiót hallgatják. Erre lehetne azt mondani okoskodva és fölényesen, hogy ja kérem, a nép nem ért a magas politikához. Csakhogy aki ilyet állít, vagy csupán ilyet gondol, az ne adja ki magát népszak - .-értőnek«-ne beszéljen a nép nevében.

Az tanulja meg, hogy az a politika , (abatkát ^em $r,. áfffelyhez úgymond nem ért a nép.

A népben megvan az az egészséges önzés, hogy fenn akar maradni, jól

akar élni, értelmes, hasznos munkát kíván, szaporodni vágyik és szereti a hazáját jelen esetben a híres kis Magyarországot. Az a politika tehát, amely ezeket csupán tudomásul veszi, sőt kijelentéseiben tiszteli, de gyakorlati megnyilvánulásaiban mégha legjobb, szándéka ellenére is másként cselekszik, minimum gyanús az egyszerű, emberek előtt.

Fentebb azt írtam, hogy a hallgatag többség. Úgy érzem azonban s egyre több jel mutatja ez a hallgatás már nem az egész többségre érvényes. Bizonyára máshová is mennek levelek, üzenetek, telefonok. A napokban egy háromgyerekes asz- szonytól kaptam levelet. Kicsit hosz- szú, de szó szerint ide másolom:

„Tisztelj Szerkesztő úr! Olvastam a Petőfi Népiben augusztus 28-dikán megjelent az Aki tud segítsen című cikket. Nagyon fel vagyok háborodva, de nem azért, mert a fiatalasszony önökhöz fordult segítségért, mert ezt nagyon is reálisnak tartom, hanem azért, mert egyetlen állami szerv sent nyújt neki segítséget. Cigány, román, német mind kap, csak a magyar nem. Hát kérdezem, milyen ország ez a Magyarország? Magam is három gyerekes családanya vagyok. Férjem 10 600 forintot hoz haza családi pótlékkal együtt. Én január 1-jétől nem tudok dolgozni, mivel van egy 82 éves, beteg édesanyám, aki nálunk van. Az ő nyugdíja 3800 forint, persze csak két hónap óta ennyi. Én ezt nem veszem el tőle, mivel nagyon jól tudom, milyen nehéz neki azt elviselni, hogy nem leijei a saját otthonában. Hát ha méé a nyugdíjától is megfosztanám. Az a tudat bizonyára az összeroppanáshoz vezetne.

Holnap reggel kezdődik az iskola (a levelet szejk. 3-án írta a szerk.) és nem tudom, mi lesz, mivel se tornacipő, se köpeny nincs. Olcsó nincs, drágára meg nem telik, mivel mi nem kapunk sehonnan 10 fillér segélyt sem. Bezzeg a cigányok, ők ilyenből nem maradnak ki. Az utcánkban lakik egy család. Nekik is három gyerekük van. Bement a cigányasszony a tanácshoz, högy a 25 forint félnapos óvodai díjat nem tudja fizetni. Természetesen a tanács fizeti helyette. I Je ez az asszony úgy indul reggel bevásárolni, hogy előbb elmegy a kocsmabaj megissza a féldecit és úgy megy tovább. I Iát erre lelik, az óvodái díjra meg nem?

Aki becsületesen dolgozik, de az a kis alamizsna, amit fizetésnek csúfolnak, szinte még az ennivalóra sem elég, annak kél kézzel intenek be. A nagyobbik fiam nyolcadik, a kisebbik hetedik, a kislányom második osztályba megy. A nagyobbik jövőre menne tovább, de hogy felveszik-e valahova, és ha fel is veszik, el tudom-e indítani, lesz-c rávaló ilyen árak mellett, azt még nem tudom. Állandóan számolok: összeadok, osztok, szorzók, kivonok és mellé erősen őszülök, mert akár hogy számolok, akkor sem jut még a legszükségesebbekre sem. Itt a tél a nyakunkon és se tüzelő, se téli ruha-cipő a gyerekeknek, mert a tavalyit kinőtték. Higyje el, sokszor már úgy érzem, hogy beleőrülők.

Persze a miniszterek könnyen hozzák a rendeleteket az áremelésekről meg az adóról Ők nem tudják mi az: létminimum alatt élni. Ők zsebre vágják a jó fizetésüket és nyugodtan tárgyalnak. üléseznek. Közben nekünk egyre rosszabb, egyre jejjebb csúszunk. Persze ők ezzel nem sokat törődnek, meri ha, törődnének, á sok duma helyett tennének is valamit. Szívesen megkérdezném valamelyik miniszter feleségét, hogy annyi pénzből, amit mi kapunk, ő hogyan jönne ki?

Kérem, nézze el a helyesírási hibákat és a csúnya írásomat, de én már elszoktam az írástól és szinte megmerevedik a kezem a tollforgatáslól, mert a kapához van szokva és a nehéz munkához.”

Amint említettem, szó szerint írtam ide a levelet. Vannak benne kemény szavak, talán vádaskodásnak tűnő megállapítások is, de ha a feladó így érzi, így látja, nincs jogom szépíteni véleményét. Bevallom, szíven ütött a levél, különösen az a kérdése, hogy milyen ország ez? Valóban, milyen? Olyan, ahová három másik országból jönnek a menekültek, olyan, ahol nagyon szegények és nagyon gazdagok is vannak, olyan, áltól „forr a világ bús tengere” és nem tudjuk, mi lesz ennek a forrongásnak v vége. De a Szózat szavai ma is érvényesek: „itt élned, halnod kell." Lehetőleg jól élni és soká, nagyon öregen meghalni,..

.■.••inj» í

mm

Most On az ügyeletes

Az orvos, a kórház, a gyógyszertár érthetően ügyeletet tart, amikor mindenki más pihen, azaz ügyel arra, hogy munkaerejét karbantartsa, rendbe hozza. Ügyel a közszolgáltatás is: vízre, villanyra, gázra is szükség van, amikor az üzemek „pihennek”, nem is szólva a pihetjő emberekről, akiknek az időtöltése (pihenés közben) nyáron locsolással, s más egyéb energiafelhasználó foglalatossággal jár.

S évek óla ügyel az újságíró is. Hetente megjelenik a fényképe a hátsó oldalon, névvel, telefonszámmal. Ám hosszú ideje elmaradt a kísérőszöveg: híreket, információkat vár.

És csörög a telefon. Ajaj, hogy csörög! Amint a hőmérő mutatja a hőmérséklet változását, vagy a barométer „esőre áll”, úgy jelzi az ügyeletes újságíró telefonja a társadalmi „Irontátvo- nulást", a mélylélck sejtelmeinek föltá- rulását, azt a nagy fájó, viszkető közérzetet, ami immáron sok éve eltölt bennünket.

Megkérdezik az ügyeletestől, hogy ha már beállványozták a Parlament kupoláját, miért nem veszik le egyúttal a vörös csillagot is. Megkérdezik, hogy a közreadott tv-műsorban miért írjuk: társasjáték, holott akkor éppen a BUMM! megy? Megkérdezik, hogy az új Lada (sorozatgyártás az év végén) miért a régi Szamara?

Megkérdezik, hogy a temető kapujánál miért nem áll meg a busz, hogy a Csap—Szabadka nemzetközi vonatra hol lehet jegyet váltani, hogy miért nem tartja be az Erdőfeliigyelőség a 30 napos válaszadási határidőt a benyújtott kérelemre, hogy a kecskeméti aluljáróban miéri bicikliznek, motoroznak?

Miért van itl az a jelzőtábla, miért nincs ott a jelzőtábla, miért verik szél vasrúddal az1 autómosó parkírozott környezetét, miért kapcsolják ál a mü- holdadást másik csatornára, miért kell a műholdadás vételéhez szükséges átalakítási mindenkinek megfizetni, s miért van, miért nincs, miért lesz, miért nem lesz ez, amaz?

Panaszkodni jön a gyesen lévő pénztáros, hogy becsapta a nyugdíjkiegészítésre munkába álló pénztárosnő. Mást az utazási irodában vertek át 640 Schil- lingget. Az 1300 forintos cipőnek tíz lépés után leszakadt a sarka, most javíttatják, de ha már itt van, elmondja, hogy a páváskodó férje nem fizeti rendesen a gyerek tartást, hogy X községben semmibe veszik a padagógusl, bezzeg Y-ban! (Y község viszont messze fekszik, onnan holnap várható levél, hogy baj van.)

Magányos férfi ír levelet, asszony kéne a portára, gondjaival birkózó nő veti papírra, lenézik a gyerekét. Jönnek a „gilisztások”, akik az ügyeletesen kérik számon, hogy a másik újságban mit írtak a humuszgiliszta-ügyben. Megkérdezik, hogy ha vállalkoznak, az miért sül el balul, hogy az OTP mire ad, mire nem ad kölcsönt, s hogy 'ho! az uzsorakamat határa?

Ki szervezi a vállalkozók 'tanfolyamát? Hol kell kérni az internál laknak a rehabilitálást? Ki az MDF kecskeméti illetékese? A Kisgazdapárté? Az egyházra testált hagyaték gondozásával miért nem figyelmesebb a megtisztelt?

A hűtőgépjavítás miért kerül a nyugdíjas tanítónő félhavi illetményébe, amikor ő sohasem kért „-betüpénzt" a nebulóktól. Miért kér az orvos a nőgyógyászaton paraszolvenciát? Miért kell az egy évre kiváltott ideiglenes villanyórát egy év múlva visszaadni? Miért nem kel! az előfizetett újságot pontosan kézbesíteni? Miért lopják el a fél percre letámasztott biciklit a hírlapárusnőtől? Miért keresik a Pesten kedden megjelent újságot aznap a kecskeméti pavilonokban, s mért kerül ez meg az itt annyiba, amott ennyibe? Miért, hogyan, kinek, meddig... Mit Válaszoljak? Mit válaszolhat az ügyeletes újságíró? Tessék, hívjon, beszélgessen. Együttérzésem, figyelmem az Öné.

De elfelejtettem befizetni a gyerekem napközidíját, nem tudtam elmenni meglátogatni a kórházban fekvő barátnőmet, s harisnyámat kiszakította az íróasztal ajtaja, az ételbárban büdös volt a sült oldalas, összetévesztettem a szezont a. fazonnal, mert megírtam, mert meg nem írtam .. .

Kedves Olvasó, most Ön voll, az ügyeletes.

Nagy Mária

NASZKO MANDADZSIEV:

Új piaci mechanizmus

Szolgálatomba fogadtam egy vénséges vén öregasszonyt. Ő az én piaci mechanizmusom, mert hát mindenütt helyettem áll sorba.

Szó, mi szó, meglehetősen újszerű foglalkozás. Rengeteg időt megtakarítok általa. Londonban érzem magam, ahol hivatásos sorbanállók acsorognak-szunyókálnak kora délutántól másnap reggelig az ember helyett az Operaház előtt, ha teszem azt Pavarotti vendégszerepei. Nekem is állandó versenyfutás lenne az életem,

szerencsére itt van ez az anyóka, aki minden reggel becsönget hozzám, megkérdezi, mire van éppen szükségem, és jelenti, hogy mondjuk mesés káposzta érkezett a piacra, és negyven főből álló sor várakozik érte. Egy ember hat perc, az annyi mint négy óra. No, akkor szedd a lábad, néném- asszony, utasítom, cövekeld be magad a sorba, tizenkettőre odamegyek. Ha csak egy percet is késel, édes fiam, én bizony odébbállok, mondja megfellebbezhetetlen szakértelemmel.

Látják, mit tesz, ha valaki érti a dolgát?

Árjegyzék és óradíjas elszámolás szerint fizetek neki, amihez -— a megterhelés figyelembevételével, illetve hiánycikk esetén bizonyos százalékot is hozzácsapunk. Lássuk csak, hogyan fest egy ilyen árjegyzék:

sorbanállás házi kenyérért: 0,30 lova; gyári kenyérért: 0,20 leva;

élelmiszer-áruházban, hétköznapokon: 0,40 leva; szombaton: 1,20 leva; vásárcsarnokban: kétszeres

tarifa a szokásosnál több ácsorgásért;

morózus eladó esetén: 0,60 leva a kedvezőtlen feltételekért, botrány esetén percenként további 0,10 leva a szélsőséges körülményekért, verekedés során plusz 20 leva a gyógyszerért, a kezelésért és a cafatokra szaggatott ruháért;

hiánycikk esetén: a bolti ár 10 százaléka;

speciális furakodási technikáért (betegség és ájulás színlelése, babakocsi-használat): 1 leva minden egyes előzésért;

további 3 leva, ha a pórul járt sorbanálló lenyeli a dolgot, minden újabb előzésért ennek duplája.

Nos, hát így fest ez az. én mechanizmusom. Rendkívül hatékonyan működik. Olyanok vagyunk mi ketten ezzel az anyókával, mint valami olajozott gépezet.

A minap borért küldtem. A „hiánycikkek plusz átlagosnál több ácsorgás” tarifa alapján akartam fizetni neki. Hallani sem akart rút; mondta, hogy külön kikötése ve. >

Vagyis hogy literenként lizc. ki.

Hogy képzeled ezt? kér? tőle felháborodva. Ez az árué olyan ritka, mint a fehér holló gatotl , és az utcasarkon vai : vége! Az. emberek pedig liters/.: vásárolnak. Egy-két havi fogyás ra. Csak hébe-hóba bíznak meg c . sorban állással. így aztán ncs meg.

Fején találta a szöget. Az anyja k? csögit, érti a dolgát, annyi szent. Mm- keting-rendszerben dolgozik, és leg alább egy évszázaddal előttünk jár. ledernes volna ellesni tőle a módszeréi.

(Bolgárból fordította: Adamecz Kálmán?