Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-07 / 211. szám

1989. szeptember 7. • PETŐFI NÉPE • 3 Kriszti túl van az első műtéten Nemrégiben kértük olvasóink segítéségét egy halasi kislány svájci érműtétjéhez. Bennünket is meghatott az a figyelem, ami a cikk nyomán megnyilvánult a kislány sorsa iránt. Telefonáltak például a kecskeméti Margaréta Otthon idős lakói, hogy segíteni szeretnének, de felkeres­te szerkesztőségünket egy éppen Kecskeméten tartózko­dó svájci állampolgár is, hogy felajánlja segítségét. A ta­lálkozó már nem jöhetett létre, ugyanis a napokban uta­zott Vidra Kriszti édesanyjával Zürichbe, az első műtét­re. Mindössze tíz napot töltöttek kint, s amikor visszaér­keztek, rögtön telefonáltak, hogy beszámoljanak a tör­téntekről. Meglátogattam a családot. A vékony, szem­üveges kislány lelkendezve beszélt a nagy eseményről, pedig hogy nagyon megviselték az élmények, azt édes­anyja tapasztalja nyugtalan éjszakai hánykolódásaiból, német szavakkal kevert álomközi kiabálásaiból.­Tudsz németül? — kérdeztem Krisztit. Á nem, csak tavaly, amikor elkezdtem a középisko­lát, tanultam egy keveset, aztán amikor kimaradtam a betegségem miatt, a németet is félbehagytam. Most, hogy a műtét közeledett, újrakezdtem. Vittem szótárt is ma­gammal, az segített. De volt a klinikán egy magyar nővér, ő segített néha fordítani, és az altató orvosnő is beszélt egy keveset magyarul, mert ő meg itt dolgozott Baranyá­ban három évig. Kicsi a világ. Mekkora műtét volt? — fordultam az édesanyjához. A professzor szerint tovább tartott, mint ahogy számította, majdnem négy órát. Éppen ezért nem java­solta, hogy a második műtétet mostanában elvégezzék. Túl nagy megterhelést jelentett volna. Ezért maradtak csak tíz napig? Sőt, a kórházban még kevesebb időt töltött Kriszti, kiadták, hogy ezzel is kevesebbe kerüljön. Szükség is volt a takarékosságra, mert nagyon kellemetlen meglepetés ért a műtét másnapján. Hívattak a klinika gazdasági osztályára, ahol megtudtam, hogy a letéti összeg nem tíz, hanem tizenötezer frank. Dekát ők adták az első tájékoztatást is, nem ? igen, én sem értem. Most egyértelműen közölték, hogy jövőre, a következő műtétre el se induljunk a tizen­ötezer frank kaució nélkül. — Tehát folytatódik a gyűjtés? — Igen. Lehet, hogy nem lesz szükség a teljes összegre, mint ahogy — remélem — most sem költöttünk tízezer frankot, a számla később érkezik majd meg. Amennyi­ben kevesebbe kerül, visszautalják a megmaradt össze­get. El kell mondanom, 'hogy ha lenne ilyen maradvány összeg a végén, azt a Vöröskereszt mindenképpen tartalé­kolná más beteg gyermek hasonló segélyezésére. — Tudja már, mennyi gyük össze? Érdeklődtem a megyei Vöröskeresztnél, ahol azt mondták, eddig több mint kétszázezer forint érkezeit a számlánkra. Szeretnék mindenkinek köszönetét monda­ni, s a hálámat a segítségért kifejezni. Két nevel minden­képpen megemlítek, a volt munkahelyemről, a Kiskőrösi Állami Gazdaságból dr. Lányi Borbála üzemorvos és Moravcsik Arpádné kolléganőm nevét. Nekik köszönhe­tem, hogy Svájcban szállásunk volt, s már a repülőtéren vártak bennünket,- Hogy érzed magad, Kriszti? — Jól vagyok, szinte egyáltalán nem remeg a kezem mutatja is - és jobb lett a látásom is. Nagyon várom az iskolát. Erről nem is tudtunk — mondta az édesanyja mármint hogy a látását is befolyásolta a betegsege. Ez csak most derült ki, ugyanis az erősebb szemüvegét nem tudja használni, csak a gyengébbet, amit már régen félre­raktunk. Akkor már csak jó tanulási kívánok és eredménye­sebb tanévet az új osztályban. Aki pedig ezután kívánna hozzájárulni a kislány végle­ges gyógyulásához, annak ismételten közöljük a címet: Magyar Vöröskereszt Bács-Kiskun Megyei Vezetősége, Kecskemét, 259-90171-8313, Vidra Krisztina gyógykeze­lésére. Hajós Teréz TAKARÉKSZÖVETKEZETI ÚJDONSÁG Gépkocsi-előtakarékossági betét Gépkocsi-előtakarékossági betétfor­mát vezetnek be szeptember 6-ától a takarékszövetkezetek és a Takarékszö­vetkezeti Bank Rt. Azoknak az ügy­feleknek, akik a takarékszövetkezeti kirendeltségeken vagy a bank fiókjai­ban rendelik meg a gépkocsit ... s fizetik be a 40 százalékos előleget —, a vételár többi tehát a 40 százalé­kon felüli részének gyűjtéséhez ajánlják a kedvező kamatozású betét­formát. A kamata az elhelyezéstől szá­mított egy éven belül 12 százalék, ha viszont a pénz egy éven túl „várako­zik” a takarékszövetkezetben, akkor évenként 16 százalék kamatot fizetnek érte, a 11/1989. számú betéti törvény alapján. A vételárelőleg után továbbra is — egy éven belüli gépkocsiátvétel esetén — 2 százalékos, ennél hosszabb idejű várakozás esetén pedig évi 6 százalékos kamat jár. A takarékszövetkezetek ezen felül — reklámköltségeik terhére — különböző juttatásokat adnak ügy­feleiknek. Van, ahol a gépkocsi alváz­védelmének költségét, másutt a Casco- biztosítás 2-6 havi díját fizetik ki szá­mukra. Több takarékszövetkezetben tombolán juthatnak nagyobb értékű nyereményhez az új gépkocsi-tulajdo­nosok. A Takarékszövetkezeti Banknál azt is elmondották, hogy az új takarékos- sági lehetőséggel nemcsak azok élhet­nek, akik ezután fizetnek be gépkocsi­ra, hanem a korábbi befizetők is. A ta­karékszövetkezetek és a nemrég alakult bank fiókjaiban a tavalyinál is több, jelenleg összesen 5 milliárd forint érté­kű gépkocsivételár-előleget kezelnek betétként. V r. thru Ijmovmxü’m s« ifi1 .iiyJd imA . S’kXÄ/jV't'ir/d öism) S'Ö>[ Add kvöt >lf A HÍRŐS HETEK TÖRTÉNETÉBŐL 2. Európai hírű gyümölcspiac, asszonyművészeti tárgyak, olcsó hét Szimath Kázmér Idegenvezető­jénél a Teljes és részletes program komolyabb kiadvány, aminek „Sé­ta a városban” című fejezete már egyfajta történelem a mai kecske­métieknek is: „a Rákóczi-út bal oldalán találjuk a mozit, a hatal­mas és stílusos igazságügyi (kir. törvényszék, kir. járásbíróság, kir. ügyészség) palotát (tervezte Wág- ner Gyula), a Kecskeméti Gazda­sági Egyesület és a Kecskeméti Ka­szinó egységes stílusban épült pa­lotáit, amelyeket Janszky és Szi- vessy Tibor terveztek. A sort az úgynevezett Cifrapalota, a város bérpalotája zárja (Márkus Géza műve). A Rákóczi-út másik olda­lán a főtérre néz a mór-stílű izr. templom, mely Obermeier tervei alapján I860—70-ig épült. Mellet­te a Leszámítoló-bank szép szék­háza áll.” Különösen sok sort szentelnek a nagytemplom leírásának, a tér­komplexumnak, ahol a „Széche- nyi-tér legfőbb nevezetessége, hogy a szezon idején itt bonyoló­dik le naponta Kecskemét európai hírű gyümölcspiaca.” A- terekről — Kossuth, Lestár, Katona József - a bugaci kisvasú­iig, a Barátoktól a Kálvin térig, onnan a Csongrádi utcán át a Mű­kertbe invitálják a látogatót, majd három jelentős részét ismertetik a városnak. „A Koháry-utcán át a Jókai-utcára jutunk. Ennek elején találjuk a piaristák templomát, rendházát és főgimnáziumát. A gyönyörű, barokk templomot a 18. században építtette Koháry István gróf országbíró, Kecskemét földesura. Vele szemben épült fel Hültl Dezső tervei szerint az új pia­rista gimnázium remek épülete. A főgimnázium közvetlen köze­lében van a városi kórház terjedel­mes épülete, az úgynevezett belső­kórház. Egyik legszebb része a városnak a villanegyed, ahová a Széchenyi ha k«d««t emlékei akar a Birös Bélről haza vinni, ha olcsón és jól akar vásárolni, keresse (el a KORDÁT könyv, papír, kegytárgy és Kézimunka kereskedés Széchenyl-tér l. UMl«iSta|»liku) otaó 4« bi táluiltt Fig-yelem 11 Cl ne mulassza megtekinteni Erzsén Nándor műbútor asztalos Kiállítási termét 4> gyülödjün meg hogy úgy árben ét klvllelezéaben ie vezet. Kecskemét, I., Kádár-utca 5. az. Kérem a címre ügyelni I > >• uiipftitev )■ - r- 'J.Í ■ ’ ‘ Ti, f HIRÓ5 Htt HÉ 4,. jy> ». .j. I KI ' «U«i II > ■ 5 téren és Kápolna-utcán átjutunk. Itt van a Faragó Béla Országos Árvaház is.” A hatóságok, hivatalok felsoro­lása között még olvashatjuk a dél- , Pest—Bácsbodrog-vármegyei Nemzeti Munkavédelmi Hivatalt, Purgly Emil mintagyümölcsöst. A Hírős Hét egész tartamára két tájékoztató iroda állt a közönség rendelkezésére. „A tájékoztató iro­dákban állandó szolgálatot teljesí­tenek és pedig: A lakásügyi bizott­ság, az étkezési bizottság kiküldöt­tei, nyelveket beszélő vezetők és egy-egy jegyző. A kedvezményes jegy váltására jogosító utazási iga­zolványok felülbélyegzése is itt tör­ténik. Ä futár és összekötő szolgá­latot a cserkész csapatok tagjai lát­ják el.” Az országos ipari kiállítást és vásárt a Pásthy Károly polgári leányiskola és a színházi díszlettár helyiségeiben, továbbá a polgári leányiskola előtti és a színház mel­letti téren; a „Duna—Tiszaközi gyümölcs-, bor-, szesz-, virág-, konzerv-, méhész kiállítást a gróf Tisza István ref. reálgimnázium helyiségeiben és a Szabadság­térnek a főgimnázium előtti része­in” rendezték. Az Ókollégium ud­varán és tornatermében országos baromfi-, galamb-, postagalamb- és házinyúl-kiállítás és -vásár volt, az amatőr-fényképészeti kiállítás a róm. kát. egyház dísztermében, a képzőművészeti az Iparos Otthon­ban. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége kecskeméti csoportjá­nak tagjai az Úri Kaszinóban te­hették közszemlére asztalterítési ötleteiket, asszonyművészeti tár­gyaikat. De helyet kaptak — a gróf Tisza István ref. reálgimnázium­ban — a belterületi népiskolák és 24 külterületi népiskola gyermeke­inek kézimunka-, népművészeti és háziipari anyagai is. Ugyanitt, a magasföldszinten Kecskemét th. város levéltárának kiállítását lát­hatták, míg az épület előtt a bugaci pásztoréletet mutatták be. „Az összes kiállítások többszöri megtekintésére jogosító (zöld) jegy ára 2 P. 50 fillér.” Az egyszeri meg­tekintésre rózsaszínű jegyet adtak ki, ára 1 P; „az egyes kiállítások 20 filléres belépőjeggyel tekinthetők meg. A Katona-, munkás- és tanu­lójegy ára 10 fillér.” A vendéglátók pedig azon igye­keztek, hogy akik felkeresik őket, „nemcsak bő és kielégítő ellátás­ban részesüljenek, hanem oly jó ételeket és italokat kapjanak, hogy a vendéglői asztaltól mindenki a legnagyobb megelégedéssel távoz­zék. A vendéglői árak mérsékeltek és megszabottak.” Emellett jó né­hány vendéglős egységes áron kí­nálta a reggeli, ebéd és vacsora me­nüket. Leves, sült, körettel és sava­nyúsággal, tészta, sajt vagy gyü­mölcs 1,60 P, 1 liter új kadarka vagy rizling bor 80 f. és 1,20 P volt. Természetesen a kereskedők is készültek az alkalomra: „Hírős hét Olcsó hét!” — hirdette Feldstein és Deutsch divatáruháza, a Hejjas Harisnyaház pedig szigorúan sza­bott olcsó árakkal csábította a kö­zönséget. A hölgyeknek selyemha­risnya strapára, tartós műselyem­ből 0,90 P, a férfiaknak bőrerős zokni mintás és sima. he\ ált minő­ség, 0,90 P volt. Pulai Sára ( Folytatjuk Megtartották a Bács-Kiskun megyei 1 f fi 1 f 1« i •! • háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások második fordulóját A Bács-Kiskun megyei három­oldalú politikai egyeztető tárgya­lás újabb fordulójára szeptember 5-én délután öt órakor került sor. Az esti órákba nyúló tárgyalások elején az augusztusi tanácskozás óta eltelt időben történteket tekin­tették át. Az Ellenzéki Kerekasztal pártjai — kivéve a Szabad Demok­raták Szövetségét, amely fenntar­totta különvéleményét — az el­múlt napokban megtekintették a megyei tanács elnöke által felaján­lott elhelyezkedési lehetőségeket. Úgy határoztak, hogy a Kecske­met, Katona József tér 8. szám alatti épület első emeletén kiürített négy hivatali helyiséget fogadják el megyei szerveik működési színte­réül. A Független Kisgazda, Föld­munkás és Polgári Párt, a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt és a Magyar Néppárt illetékesei a ta­nácskozás megkezdése előtt az épület kezelőivel részleteiben is megbeszélték a beköltözés feltéte­leit. A negyedik — egyelőre üresen maradó helyiséget - fenntartot­ták egy esetleges igénylő számára. A megbeszélések újabb forduló­ján az MSZMP küldöttségének ol­dalán ezúttal a Petőfi Népe főszer­kesztője is részt vett. A Harmadik Oldalon a szakszervezetek képvi­selője bejelentette, hogy — a peda­gógus szakszeA'ezeti csoport kivé­telével — a megye minden érdek- védelmi tömörülésétől felhatalma­zást kapott a teljesjogú tárgyalás­ra. Elnöki kezdeményezésre úgy határoztak a küldöttségek, hogy ezentúl a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások a sajtó kép­viselői és más szervezetek megfi­gyelői számára nyitottak lesznek. Ezután megújították az eredeti el­nöki meghatalmazást, majd meg­kezdődtek az érdemi tárgyalások. Az első napirendi pont az au­gusztusi ülésen elnapolt „sajtó­kérdés” volt. Az Ellenzéki Kerék­asztal szóvivője megismételte az al­ternatív szervezetek igényét és na­gyobb engedékenységre kérte fel !az‘ MSZMP ^képviselőit. Megemlí­tette, milyen nagy jelentőséget tu­lajdonítanak például Gaborják Jó­zsef megyei tanácselnök levelének, amelyben a helyi önkormányzatok vezetőit az alternatív pártok támo­gatására bátorította. A Harmadik Oldal teljes egyetér­tésével támogatta az Ellenzéki Ke­rékasztal igényét. Jóindulatú, de fá­radságos egyezkedések után — a Petőfi Népe főszerkesztőjének ha­tározott kompromisszumkészsége következtében minden fél szá­mára elfogadható megállapodás jött létre. Ennek lényege: a Petőfi Népe, mint az MSZMP megyei na­pilapja, vállalja, hogy a választáso­kig tartó átmeneti időben az eddigi­eknél is fokozottabb figyelmet for­dít az Ellenzéki Kerekasztal pártja­inak hírértékű eseményeire. Fontos közleményeik számára mindenkor teret biztosít a lapban. Nem állja útját még az MSZMP-t érő, józan bírálatnak sem. Mindezen túl keddi napokon, a lap harmadik oldalán állandó rovatot indít az Ellenzéki Kerekasztal közleményei számára. A kerekasztal pártjai sajtómegbí­zottakat választanak és írásaikat mindenkor ez a megbízott adja át a szerkesztőségnek. A közlemények elhelyezésére, valamint az esetleg szükséges javításokra vonatkozó­an is a megbízott egyezik meg a lap felelős munkatársaival. Legvégül az egyeztető tárgyalásokon — a Harmadik Oldal kezdeményezésé­re azt a véleményt is egyetértőén deklarálták, hogy az elkövetkezen­dő választások után a megyei ható­körű napilapoknak feltétlenül füg­getlen néplapokként kell működni­ük. Ennek szellemi előkészítésében addig is részt vállalnak. A következő kérdés előterjeszté­se során az elnök felhívta a figyel­met arra az országos szinten ki­bontakozott ellentmondásra, amely a munkahelyi és a fegyveres testületeknél lehetséges párttevé­kenység körül kialakult. Az ellen­zék kijelentette, hogy nélkülözhe­tetlennek tartja véleménye kinyil­vánítását, függetlenül az országos fórumon kialakult álláspontoktól. Az MSZMP képviselői elmond­ták, hogy a Központi Bizottság határozatai és a közelgő kongresz- szus megyei küldötteinek jelenleg folyó tanácskozásai miatt nem ér­zik felhatalmazva magukat epy konszenzus kidolgozására, de vál­lalják, hogy az itt elhangzottakról tájékoztatják illetékes szerveiket. Az elnök felkérte a nyilatkozókat, hogy álláspontjaikat juttassák el a sajtófórumokhoz. A Petőfi Népe főszerkesztője a deklarációk iránti fogadókészségéről biztosította a pártok képviselőit. Az egyeztető tárgyalásokon el­hangzott, hogy a Harmadik Oldal csak az érdekvédelmi szervezkedé­seket tartja elfogadhatónak a munkahelyeken és elvárja, hogy mielőbb törvények rendezzék ezt a kérdést. Az Ellenzéki Kerekasztal nem tudja elfogadni a különböző halogatásokat. A választási esély- egyenlőség érdekében nélkülözhe­tetlennek tartják, hogy legkésőbb a választási előkészületek megkez­déséig a munkahelyekről s a fegy­veres testületek keretei közül vo­nuljon ki az MSZMP. Ä keddi tárgyalás utolsó szaka­szában az Ellenzéki Kerekasztal pártjai bemutatkoztak tárgyaló partnereiknek. A bemutatkozáso­kat a Petőfi Népe egy sorozat kere­tében fogja közreadni. Megálla­podtak arról is, hogy a következő ülés október 17-én, 17 órakor kez­dődik, a jelenlegi helyszínen. En­nek első napirendi pontja az ön- kormányzati rendszer jövőbeli működésének elvei lesz. Megvitat­ják azt is, hogy milyen módon te­remthetnének kapcsolatot a már működő alternatív szervezetek a helyi és a megyei tanácsokkal, va­lamint ezek különféle döntéseivel az átmeneti időben. Ennek a napi­rendnek érdemi tárgyalása miatt felhatalmazták az ülés elnökét, hogy a következő tanácskozásra hívja meg a Bács-Kiskun megyei és a Kecskemét városi tanács illetéke­seit. A harmadik napirendi pont­ban pedig azt vitatják meg, hogy milyen módon állíthatnának a kö­vetkező választáson jelölteket a társadalmi szervezetek. Végezetül arról született döntés a mostani fórumon, hogy a későb­biekben szakértők bevonásával vi­tatják meg Bács-Kiskun megye szociálpolitikai gondjait, és az ön­védelmi lőfegyverek személyi hasz­nálatával kapcsolatban felmerült kérdéseket. Nagy Attila a Bács-Kiskun megyei háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások elnöke A Harmadik Oldal véleménye a pártok munkahelyi jelenlétéről, működéséről Ebben a kérdésben a Harmadik Oldal egységes álláspon­tot képvisel, amelyből az alábbi két általános teteit különö­sen fontosnak tartja: A pártok munkahelyi jelenlétét, működését alapvető kér­désnek tartjuk, mely mindenképpen törvényszintű szabályo­zást igényel. Ennek megfelelő formája vagy a párttörvény, vagy pedig az alkotmány lenne. A második körben a Harmadik Oldal álláspontja az, hogy ez a kérdés csak egységesen értelmezhető, valamennyi mun­kahelyre érvényesnek kell lennie (az igazságszolgáltatást és a közhatalom szerveit is ideértve), s kivételek semmilyen esetben nem alkalmazhatók. A pártok munkahelyi működésénél a Harmadik Oldal az alábbi két alaptételből indul ki: — A magyar politikának visszavonhatatlanul többpárt- rendszeri keretek között kell működni. Ha ezt el tudjuk fogadni, akkor az is egyértelmű, hogy a pártok, politikai nézetek küzdőtere a népképviselet (helyi tanácsok, parla­ment) lesz. Ezen logika mentén számunkra egyértelmű, hogy a politika csak lakóterületi, választókörzeti indíttatású lehet. Véleményünk szerint a magyar gazdaság egyetlen járható útja a piaci viszonyok teljes mértékű biztosítása. Ebben az esetben a termelést politikamentessé kell tenni, a helyi gazda­sági döntések nem születhetnek meg pártviták során. Mun­kahelyeken a munkaadó és, a munkavállaló viszonya kell, hogy meghatározó legyen. így az adott munkahelyen csak a pártoktól függetlenül működő szakszervezetnek, vagy szakszervezeteknek van helyük. Mindezek alapján a Harmadik Oldal egyetlen párt mun­kahelyi működését sem tartja elfogadhatónak. Végezetül a Harmadik Oldal egységesen képviseli azt az álláspontot is, hogy a pártok munkahelyi működésének megszűnése a par­lamenti választások előtt legalább hatvan nappal történjen meg. Molnár Mihály ^ a Harmadik Oldal szóvivője" Kutya egy ügy */ CJé/ C7«/ Történt pedig még 1988. május 21-én, hogy Bar- tucz Sándor, Bugac-Felsőmonostor 275. szám alat­ti lakos fóliasátrában letöredezve találta paprika­palántáinak egy kis részét. A tulajdonos házastárs — némi bizonytalankodás után a szomszéd, Iványi Jánosné Urbán Franciska szabadon tartott kutyáját nevezte meg „bűnösnek”. Bartuczék bíró­ság elé vitték az ügyet. A Kiskunfélegyházi Városi Bíróság 1989. febru­ár 24-én hozott ítéletében Iványinét 4516 forint kártérítésre, az összeg 1988. május 21-étől járó, évi 8 százalékos kamatának, továbbá a perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet, mint az indoklás­ban olvasható, a peres felek előadásai, mezőgazda- sági szakértői vélemény, valamint ifjú Bartucz Sándor, Iványi István, Iványi Istvánné és Tóth Gyula tanúk vallomásai alapján született. Iványiné fellebbezett, a felperes házaspár pedig ellenkérelmet nyújtott be a megyei bírósághoz, amely aztán tárgyalás mellőzésével bírálta el az ügyet: helyben hagyta az elsőfokú ítéletet... Mi­vel az alperes aki ügyében a Legfelsőbb Bíróság­hoz fordult — határidőre nem fizette meg a kárté­rítést, elrendelték a végrehajtást. A végrehajtó július 21-én — Iványiné elmondása szerint —- dr. Réczi László kiskunfélegyházi ügyvéddel, a felpe­resek jogi képviselőjével együtt érkezett külön gép­kocsival a lakásához, az ügyvéd tovább hajtott, a végrehajtó pedig tette a dolgát. Lefoglalta Iványi- ék Lada 1200-as személygépkocsiját, 100 ezer fo­rintra értékelve a járművet, az összesen kb. 6000 forint kártérítési követelés ellenében . .. Özvegy Iványi Jánosné (a férje időközben el­hunyt), mint említettük, jogi képviselője útján tör­vényességi óvás iránti kérelemmel fordult a Legfel­sőbb Bíróság elnökéhez, mivel megalapozatlan­nak, törvénysértőnek tartja az első- és másodfokú ítéletet. A kérvényben egyebek között ez olvasha­tó: „Senki sem látta, hogy az én kutyám hatolt volna be a felperes fóliasátrába, s hogy kárt oko­zott volna. Maguk a felperesek is korábban mások szomszéd kutyájára gyanakodtak, odamentek, megvádolva a szomszédot, hogy az ő kutyája okozta a kárt, majd amikor határozott elutasítás­ban volt részük, akkor jöttek énhozzám, hogy az én kutyám okozta a kárt. Nem állítják, hogy látták vagy nem látták a kutyát, a későbbiek során derült ki, hogy nem is látták ...” Az alperes özvegy Iványiné tegnap felkereste szerkesztőségünket a pereskedés összes dokumen­tumával, köztük a legújabbal, egy szállítási értesí­téssel, melyet a kecskeméti 6. számú végrehajtó, Palincsár Mihály írt alá. Ebben az áll, hogy 1989. szeptember 12-én tartózkodjon otthon, mert a 6000 forint ellenében viszik a 100 ezer forintra értékelt, alig használt Ladát — a piaci forgalmi értéke a duplája lehet ....az adós költségére. Olva­s ónk nem érti, miért nem várják meg a legfelsőbb bírósági döntést. Kutya egy kis ügy, de tanulságos, ezért úgy érezzük a végén vissza kell majd térni rá lapunk­ban. Rapt Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents