Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-30 / 231. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. szeptember 30. Nyers Rezső r r ír r ■ es Grosz Karoly találkozója Kalevi Sorsával Katonai eskütétel Baján (Folytatás az I. oldalról) — Ez a társadalom nagy figyelemmel, büszkeséggel, várakozással tekint arra a hadseregre, amely honvédő szellemtől áthatva, a magyar nemzet történetének ismeretében, jövőjének ígéretében, de ma még lealacsonyító tapasztalatainak világában a haza védelmére vállalkozik — kezdte beszédét Pozsgay Imre. — Katona és civil egykent arról beszél, hogy remélhetőleg itt, Európában, a fejünk fölött csökkenni fog a feszültség, az egymásnak feszülő hatalmak enyhítik elszántságukat, keresik a kapcsolatokat, s a velejáró enyhülésben, a megbékélés felé vezető úton csökken majd a katonák szerepe is. — Ebben a percben még furcsának tűnik, hogy ezt a katonák ajkáról is lehet hallani egy ünnepi pillanatban. Mégis azt hiszem, ha közösen, s ha a közös haza eszmekörében gondoljuk meg tennivalóinkat, akkor nincs ellentmondás, a szavak, a dolgok, a tettek között. Ugyanakkor mi, egy civil társadalom képviselői is valljuk, hogy méltó dolog katonának lenni, ha méltó hazáért történik a szolgálat. Csak a lassan bontakozó, de mégis ígéretes jövendő, amely előttünk áll, úgy hiszem: minden eddiginél nemesebbé teheti vállalásukat, esküjüket, fogadalmukat, szolgálatukat. Mondhatnánk úgy is: katonára szükség Műsorváltozás a tv-ben Október 1-jén, vasárnap a tv 1-es műsorában 12 óra 10 perctől kétórás tudósítást sugároznak a Demokratikus Magyarországért Mozgalom szeptember 16-ai alakuló üléséről. Az összeállítás tartalmazza Pozsgay Imre államminiszter megnyitó előadásának legfontosabb részleteit, és áttekintést ad a hozzászólásokról. (MTI) van önbecsülésünkhöz, határaink védelméhez, de nincs szükség kalandokra. Szükség van katonára, hogy az erőszaknak szava ne lehessen ebben az országban, hogy egy szabad, demokratikus Magyarország megteremtése alkotmányos keretekben, méltó emberi kapcsolatok útján valósuljon meg. Egy szabad országban a határokat nem a magyar állampolgárok ellen, hanem a magyar állampolgárok javára védik. Egy szabad hazában a politikai fejlődést az alkotmányos rend biztosítja, s egy szabad független és a szövetségeseire is tisztelettel néző, de szuverenitására kényes nemzet büszke katonái lehetnek. Magyarország ez az emelkedő, bár sokszor meggyötört nemzet, most ilyen gondolatokkal figyel az új eskü szövegére, a katonai szolgálatra, a honvédség, a határőrség, a fegyveres erők vállalására — hangsúlyozta az államminiszter. Pozsgay Imre beszédét követően a Szózat hangjai töltötték be a bajai Béke teret, majd a fiatal katonák díszmenetben vonultak el az emelvény előtt. Pénteken este 6 órakor Baján, a fegyveres erők klubjában megalakult a Demokratikus Magyarországért Mozgalom bajai szervezete, amelyen részt vett és beszédet mondott Pozsgay Imre, az MSZMP elnökségének tagja. Gémes Gábor (Folytatás az 1. oldalról) Az elkövetkező hetek, hónapok sorsdöntőek Magyarország békés, demokratikus átalakulása szempontjából. Az országnak olyan politikai-gazdasági támogatásra van szüksége, amely gyarapítja nemzetközi partnereinek bizalmát, s erősíti a reformokat. Magyarországon tovább dolgozik az együttműködés fejlesztésével foglalkozó, a kormány mellett működő szakértői csoport, hogy a nyújtandó támogatás számára Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly főtitkár pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta a hárompárti tanácskozáson hazánban tartózkodó Kalevi Sorsát, a finn parlament elnökét. A szívélyes légkörű megbeszélésen a finn politikus — aki a szociáldemokrata párt felelős vezetőjeként egyik szellemi atyja volt az atomfegyverrel nem rendelkező országok kezdeményezésének — elsősorban Magyarország politikai-gazdasági helyzetének alakulásáról igyekezett tájékozódni. Nyers Rezső megerősítette, hogy a nyilvánosságra hozott programtervezet szerint az MSZMP közelgő kongresz- szusán egy új típusú baloldali, szocialista párt alapjait tervezik lerakni. Az MSZMP bővíteni kívánja nemzetközi kapcsolatait a hasonlójellegű pártokkal és a Szocialista In- ternacionáléval is. Erre jó lehetőséget látott Kalevi Sorsa is, aki a Szocialista Interna- cionálé egyik alelnöki tisztét is betölti. A megbeszélésen szó volt hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatainak alakulásáról, az EGK-hoz és az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz való viszonyunk fejlesztéséről. Utóbbiban Finnország fontos szerepet játszik. (MTI) olyan területeket is feltárjon, amelyekre eddig nem jutott elég figyelem. Matkó István szerint az oktatás, a továbbképzés, a kultúra, a környezetvédelem, az egészségügy és az infrastruktúra fejlesztése sem szorulhat háttérbe. A szakértői csoport javasolja azt is, hogy Magyarország a 24-ek támogatásával kapjon egy csatornát az európai Astra műholdon. Kedvező volna az is, ha Magyarország igénybe vehetné a 24-ek támogatását a nyelvoktatásban, a fiatal szakemberek európai ösztöndíjas képzésében is. A magyar kormány véleménye a 24 tőkés ország által javasolt támogatásról A SZEPTEMBER 25-EI NEWSWEEK ÍRJA Miért nyitotta meg Magyarország a kapukat? Erich Honecker rozsdás rezsimje sziszegett és fújtatott, de a magyar vezetők nem álltak el döntésüktől, hogy engedik a keletnémetek kimenekülését. Horn Gyula külügyminiszter kijelentette, hogy kormánya tiszteletben tartja nemzetközi emberi jogi kötelezettségeit még akkor is, ha ez Berlin és Budapest húszéves szerződésének felfüggesztését jelenti, amely szerződés értelmében a két ország megakadályozza egymás állampolgárait az engedély nélküli Nyugatra távozásban. „Az ilyen egyezményeket törölni vagy módosítani kellene” — mondta. Mi magyarázza a készséget a „szocialista testvériség" már amúgy is megrendült fogalmának a történelem szemétládájába söprésére? Amikor vezető magyar tisztségviselőkkel és politikai aktivistákkal beszéltem, három fő okot találtam erre: Magyarország önképe: A vezetés bizonyítani akarja állampolgárainak és Nyugatnak, hogy elkötelezett híve egy új Magyarország, egy bevallottan nyugati stílusú demokrácia létrejöttének. A kommunista párt elkeseredetten próbálja átformálni magát a közelgő szabad választások előtt, Dacára az ellenzék súlyos megosztottságának, a kommunisták állandóan veszítenek támogatásukból, és már csekély többség megszerzésében sem lehetnek biztosak. Magyarországnak szüksége van nyugati tökére is betegeskedő gazdaságának felélesztéséhez: a Kelet-Európábán legmagasabb egy főre jutó adósságteher nehezedik rá. A kormány stratégiája arra irányul, hogy bejusson az egykor Nyugat-Európának tekintett valamibe, ami új magatartási mércék szerinti életet jelent. „Úgy gondoltuk, ha eleget akarunk tenni az Európához csatlakozás követelményeinek, akkor ez a próbakő" — mondta Földesi István, Grósz Károly pártfőtitkár tanácsadója. Bár az időzítés valóban véletlenszerűnek tűnt, a nyugatnémet bankok a napokban 255 millió dollár hitelt adtak. Magyarország véleménye a Szovjetunióról: vezető magyar tisztségviselőknek meggyőződésük, hogy Gorbacsov nagy otthoni gondjai, a gazdaság és a mozgolódó nemzetiségek gyakorlatilag kizárnak egy szovjet lesújtást Kelet- Európában a belátható jövőben. A Kreml bizalmatlanul reagált a keletnémet exodusra, nem avatkozott be. Gorbacsovnak remélnie kell, hogy a magyar reformkísérlet sikerrel jár, ez ösztönzést adna az ő erőfeszítéseihez is. Az időnkénti ellenkező értelműfigyelmeztetések dacára sok magyar úgy véli, hogy még ha Gorbacsovot eltávolítják vagy politikáját megnyirbálják is, a Kreml nem lesz képes visszaforgatni az órákat Magyarországon. „Semmi sem állíthat meg bennünket" — mondja Roszik Gábor fiatal lutheránus pap, aki az első ellenzéki helyet szerezte meg a parlamentben a júliusi pótválasztáson. Magyarország véleménye szomszédairól: Egyes magyarok úgy érvelnek, hogy a menekültkérdés csak a legújabb azoknak a fejleményeknek a sorában, amelyek riasztják Kelet-Németországot, Csehszlovákiát és Romániát — és így önmagában nem sokat jelent. „Már amúgy is meg voltak győződve róla, hogy Magyarország kiárusítja magát és Nyugatfelé tart" — mondja Jeszenszky Géza történész, a Marx Károly egyetemről. A magyarok nyíltan remélik, hogy az ő példájuk és Lengyelországé hozzájárul a kemény vonalú rezsimekre ható nyomáshoz, hogy hajtsanak végre reformot, csökkentsék elszigeteltségüket. Miközben ösztönzi a reformot, Magyarország nem igyekszik még több menekültet befogadni. Már befogadott több mint 18 ezer, többnyire magyar nemzetiségű menekültet Romániából, de zavarja, hogy egyre több köztük a nem magyar. A legkevésbé azt akarja, hogy Csehszlovákiából vagy a Szovjetunióból érkező turisták utánozzák a keletnémeteket. Ez valószínűtlen is, mert egyiknek sincs olyan természetes úti célja, mint a keletnémeteknek. Ám az ENSZ menekültügyi főbiztosa a jövő hónapban irodát nyit Budapesten — a biztonság kedvéért. Andrew Nagorski (Ford.: Vas Zoltán) Végső búcsú dr. Gajdócsi Istvántól Sok százan jöttek el tegnap Bajára, hogy végső búcsút vegyenek a hétfőn elhunyt dr. Gajdócsi Istvántól, a Bács-Kiskun Megyei Tanács' nyugalmazott elnökétől, Baja országgyűlési képviselőjétől, az Elnöki Tanács tagjától. Családtagok, rokonok, ismerősök, barátok, kollégák, tisztelők rótták le kegyeletüket a ravatalnál, a Rókus temető meghitt csendjében, a kis dombon álló kápolna előtt. Búcsúzott a megye és a szülőváros is. A községek, városok tanácsain, Baja középületein fekete zászló lengett. A szürke felhőkből szomorú esőcseppek hullottak, amíg a város idős és fiatal lakói, és a messzebbről érkezettek elhelyezték koszorúikat, virágaikat, amíg főhajtással tisztelegtek hatottuk emlékének. A ravatalnál díszőrséget álltak a megyebeli települések tanácsainak elnökei, Baja város társadalmi és politikai életének korábbi és mai vezetői, a megyei tanácsi munkatársak, Bács-Kiskun párt-, állami és társadalmi szervezeteinek, intézményeinek képviselői, az ország politikai életének reprezentánsai, köztük dr. Horváth István belügyminiszter, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Megjelentek a végső búcsún korábbi, hosz- szabb-rövidebb ideig volt megyei vezetőtársai, köztük Romány Pál, valamint dr. Szabó Miklós, az MSZMP megyei első titkára. Itt voltak országgyűlési képviselőtársai, egyházi személyiségek, élükön dr. Dankó László kalocsai érsekekkel, a rtiodenai testvérmegye küldöttei, és a zombori testvérváros delegációja. Eljöttek régebbi munkahelyének küldöttei, vállalatok, szövetkezetek, intézmények képviselői, művészek és élsportolók. Tíz órakor megkondult a Rókus-kápolna harangja, majd a bajai Liszt Ferenc kórus énekelte el Wéber: Dal a sírnál című művét, ezután pedig Nagy A ttila színművész — a lelkek mélyéig hatolva adta elő Ladányi Mihály: Öregek című versét. A család, a munkatársak, Bács-Kiskun megye nevében Gaborják József, a megyei tanács elnöki tisztében az utódja, búcsúzott dr. Gajdócsi Istvántól. Elköszönt attól az embertől, „aki korszakos ideig, 18 esztendőn át töltötte be az elnöki tisztséget, kinek neve kitörölhetetlenül egybeforrt a Duna és a Tisza között élő nép sorsával és fejlődésével, aki hiteles képviselője volt az itt élők gondjának, bajának, tolmácsolója sikereiknek, kezdeményezője és gerjesztője az előrevivő gondolatoknak.” Mint mondotta: a ravatalnál „itt vagyunk mindannyian, azok, akik politikai örökséged, szellemi hagyatékod felett képesek kezet fogni, és tenni akarnak, tudnak e megyéért, szebb jövőnkért.” Horváth Lajos, a magyar országgyűlés alelnöke, az egykori Baranya megyei tanácselnök kolléga, az Országgyűlés, az Elnöki Tanács és a kormány nevében vett búcsút az elhunyttól. Attól a Gajdócsi Istvántól, aki bárhol is élt, mindig bajai maradt, és akinek súlyos szavára mindig odafigyeltek az Ország Házában is, bármiről szóljon, mert életével, munkájával, tudásával hitelesítette azt. A szülőváros Baja képviseletében, Barna György tanácselnök-helyettes mondott beszédet. Kiemelte: Gajdócsi István a város, a bajaiak számára több volt, mint tanácselnök, mint országgyűlési képviselő. Munkatárs volt, barát, segítő-, a szülőváros hű fia. Mindenki ismerte, s talán nem túlzás: ő is ismert itt mindent és mindenkit. Dr. Gajdócsi István azt tervezte, hogy majd végleg visszatér Bajára. Várta őt a város, a Szent- istvánon lévő szülőház. A pillanat eljött, de nem úgy, ahogy ő is és mások is remélték. Végakarata az volt, hogy utoljára hazajön, elköszön, majd hamvasztás után maroknyi porát a szélbe szórva végleg elvegyül a Duna hullámaiban. Az öreg folyó, a Vén-Duna, Veránka, az egyedüli hely, ahol igazán tudott pihenni, visszavárja megfáradt barátját. A végtisztesség, a kegyeletes főhajtás, a Szózat hangjával fejeződött be. V. T. Az MSZMP nem irta alá a dokumentumot Szeptember 26—28. között Várnában tanácskozást tartottak 12 szocialista ország kommunista és munkáspártjának nemzetközi kérdésekkel foglalkozó KB-titkárai. Az MSZMP-nek ez idő szerint nincs ilyen K B-titkára, a ma- yar pártot Kínai Géza, a K B nemzet- özi pártkapcsolatok osztályának vezetője képviselte. A tanácskozás rendhagyónak bizonyult annyiban, hogy az MSZMP küldöttsége nem vállalt közösséget az ott elfogadott közleménynyel, s csak ahhoz járult hozzá, hogy a dokumentum a magyar küldöttség részvételét és a delegációvezető felszólalását regisztrálja. A találkozóról Kótai Géza interjút adott az MTI szófiai tudósítójának, Nagy Károlynak. — Az ilyen tanácskozásokról megjelenő közlemények azt a fordulatot szokták használni, hogy a „résztvevők mélyreható vitát folytattak" a napirenden szereplő kérdésekről, ami nem mindig fedte a valóságot. Volt igazi vita ezen a találkozón? Nem mindenki csak „a magáét mondta" ? Nagyon komoly, esetenként éles vitákra kerül sor. Két napirendi pont szerepelt a találkozón. Az egyik a világ-, illetve az európai helyzet értékelése, az ezzel kapcsolatos tennivalók számba vétele. A másik: hogyan alakul a szocialista országok viszonya, az együttműködés; miben tudunkegyetértem mint közös törekvésben és mi az, amit sajátosan nemzeti feladatnak kell tekintenünk. A fent elmondottakból már következik, hogy delegációnk nem tudta azonosítani magát azzal, a sajtónak szánt közleménnyel, amelyet a tanácskozás menetében a szerkesztőbizottság kialakított. Több kérdésben alapvetőnek bizonyultak a különbségek. Szeretném hangsúlyozni: itt nem taktikai megfontolásokról, nem szavakról, kifejezésekről van szó, hanem ennek az anyagnak az egész tartalmáról, egész mondanivalójáról. — Kérhetek néhány konkrét példát? —- Az anyagban szó esik az úgynevezett szocialista tulajdon megszilárdításának feladatáról. A magyar küldöttség azonban nem fogadhatja el ennek abszolutizálását akkor, amikor az MSZMP célja a vegyes tulajdonforma és a valódi piacgazdaság. Egy másik példa: a tanácskozás dokumentuma „bizonyos országokban” erősödni látja a revansizmust, a neofasizmust, a neo- nácizmust. Megnevezése nélkül is világos, hogy itt az NSZK-ról van szó —■ illetve közismerten ellenünk is elhangzott már a nacionalizmus, a sovinizmus vádja —, amit mi nem tudunk elfogadni. Bizonyára léteznek az említett erők, s nyilván előfordulnak Nyugat-Német- országban is, de az NSZK kormányának politikájára nem a revansizmus, nem a neonacizmus a jellemző. A többiek teljes mértékig azonosulni tudtak a dokumentummal? A szovjet delegáció magatartása, a szovjet képviselők véleménynyilvánítása csaknem teljes összhangban állt a mi véleményünkkel. Szimpatikus volt, amit a bolgár résztvevők mondtak, s hasonlóképpen szólhatok a lengyelek által kifejtett nézetekről. Az, hogy az MSZMP végül is nem vállalta fel a várnai tanácskozás írásban lefektetett következtetéseit, előidézte-e a többi pártküldöttség ellenérzését? Számítani kell-e más pártok valamiféle eltávolodására az MSZMP-töl? A légkör végig korrekt, kulturált volt. Sokan fejeztek ki rokonszenvüket a magyar állásponttal, különösen a „folyosói beszélgetéseken”, de a plenáris ülésen is. Nem hiszem, hogy indokolt lenne dramatizálni azt, ami történt. Az EKA hat szervezetének levele a képviselőkhöz A nemzeti kerékasztal-tárgyalások megállapodásainak törvénybe iktatásával csatlakozzanak a jogállamhoz, a demokráciához vezető békés átmenetet biztosító nemzeti közmegegyezéshez — szólítja fel levelében az országgyűlési képviselőket az az Ellenzéki Kerékasztalhoz tartozó hát párt, illetve szervezet — a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, valamint a Magyarországi Szociáldemokrata Párt —, amelyik szeptember 18-án aláírta a politikai egyeztető tárgyalásokról szóló megállapodást. Pénteken az MTI-t informálták a levél tartalmáról. Hangsúlyozzák: az az izgalmas és éles polémia, amely az alá(Folytatás az 1. oldalról) Algéria, a, Zöldfoki Köztársaság és Chile külügyminiszterei „nagy érdeklődést tanúsítottak a magyarországi folyamatok iránt és tanulságos módon hangsúlyozták: a helyzet konkrét elemzése alapján meg kell szabadulni az ideológiai kötöttségektől a nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatokban, teljesen nyitottnak kell lennünk egymással szemben”. Algériai részről egyébként rámutattak, hogy az országban is a magyarhoz hasonló reformfolyamatok zajlanak, fontos tehát a tapasztalatok kölcsönös megismerése. írás körül kibontakozott, mutatja, hogy az aláíró szervezetek valamennyien nagy kockázatot vállaltak. De történelmi felelősségük tudatában nem tehették meg, hogy egy egyedülálló történelmi helyzetben pártjaik és szervezeteik részérdekein felülemelkedve, az egész nemzet érdekét tartva szem előtt a megkezdett tárgyalásokat ne megállapodással fejezzék be. Ezt kívánja az ország nehéz emberi, erkölcsi, politikai és gazdasági helyzete. Mint írják, cselekedetük helyességéről az ország lakossága hivatott dönteni, ha a megállapodás egye^ tételei törvényekben és szokásokban testesülnek meg. A megállapodással ugyanis éppen annak útját nyitották meg, hogy az ország lakossága a szabad választásokon mondjon véleményt munkájukról. Horn Gyulát fogadta Javier Pérez de Cuéllar, az ENSZ főtitkára, aki kijelentette, hogy nagy érdeklődéssel figyeli a magyarországi fejleményeket. Köszönetét mondott a magyar részvételért a namíbiai ENSZ-erőkben. A megbeszélésen egyetértés volt abban, hogy Magyarország nincs megfelelő módon képviselve az ENSZ tisztviselői karában. A főtitkár kész a helyzet orvoslására. A magyar külügyminiszter néhány további tanácskozás után pénteken hazaindult New Yorkból. Ezek a szervezetek a levélhez hiteles dokumentumokat, nyilatkozatokat csatoltak, amelyekkel az országgyűlési képviselők szabad döntését kívánják elősegíteni. Ilyen például az Ellenzéki Kerekasztal javaslata az államfői jogkörről, illetve az államformáról; a köz- társaságielnök-választás paragrafusához fűzött záradék, az EKA fenntartott különvéleményei egyéb munkahelyeken működő pártszervezetekről, a munkásőrség megszüntetéséről; a továbbra is nyitott kérdésekről a tárgyalások folytatását rögzítő dokumentum. Úttörőgárdisták avatása Pénteken délután katonazene, majd a Himnusz hangjai csendültek föl a kecskeméti Kossuth-szobor- nál, jelezve, hogy úttörőgárdistákat avatnak a fegyveres erők napja alkalmából. Jakucs Gábor tanárnak, úttörőgárda-parancsnoknak nyolcvan felső tagozatos általános iskolai tanuló tett fogadalmat. A fogadalomtétel után tisztelgés és a Rá- kóczi-induló zenéje mellett elvonultak a térről. A Kossuth-szobor környéke az ünnepi esemény után sem néptelenc- dett el. Szüleikkel ottrrfaradt az úttörők egy része, akiket a Ciróka báb- együttes szórakoztatott. A Ciróka egyébként ma, tíz órára a Kamara Színházban várja azokat a gyerekeket, akik szeretnék megnézni Tamási Áron: Szegény ördög címmel bábszínpadra írt mesejátékát. A magyar diplomácia zsúfolt hete
