Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-04 / 208. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. szeptember 4. Jogfolytonos, de radikálisan megújított pártra van szükség (Folytatás az 1. oldalról) Ülést tartott Kecskeméten a városi pártbizottság (Folytatás az I. oldalról) mólót kértek a KB pénteki üléséről a küldöttek. Az esti plenáris ülést megelőző vacsorán Németh Miklós, az MSZMP elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke mondott pohárköszöntőt. Elöljáróban utalt azokra a találgatásokra, hogy személy szerint ő maga a párt melyik frakciójához vagy szárnyához tartozik. Leszögezte: mindig az vezette és az vezeti majd a jövőben is, hogy azokkal haladjon együtt, akik felelősséget éreznek a nép, a nemzet, a társadalom iránt, s egyértelműen elkötelezettek a modellváltás programja mellett. Elosszasan fejtegette a párt megújulásának és választási győzelmeinek esélyeit, részletesen taglalva ebben a folyamatban a reformkori mozgalom szerepét. A pártban most tapasztalható élénkség nem kis mértékben az alulról jövő kezdeményezések nyomán kibontakozott és ma már egyre izmosodó refonnkörök munkájának eredménye — hangsúlyozta. Az MSZMP Központi Bizottságának, de a reformmozgalomnak is történelmi felelőssége van itthon és a világ előtt egyaránt. Nem kisebb a tét, mint a demokratikus, békés átmenet feltételeinek megteremtése, s ebben egy megújuló, reformelkötelezett MSZMP új hangjának megjelenése. Fontos, hogy a párt programjában, szervezetében, személyi, vezetési összetételében megújulva állhasson a nép elé. Ám ha ismét kudarcba fulladnának a reformkísérletek, annak beláthatatlan következményei lennének a térség — elsősorban a Szovjetunió, de más országok — modellváltása tekintetében is. Németh Miklós kijelentette: bízik a reformok megvalósulásában, s hogy azokban az MSZMP meghatározó tényezőként képes közreműködni. Jogfolytonos, de radikálisan megújult, konzervatív elemektől megtisztított és platformszövetség alapján működő pártra van szükség. Másfél napos vita után így foglaltak állást az MSZMP-reformkörök és reformalapszerveze- tek II. országos tanácskozásának küldöttei vasárnap. A pártprogramnak is megfelelő dokumentum azonban idő hiányában csak vitaanyagként készülhetett el. Ezt egészítik ki a szombati szekcióülések munkájának összegzései, valamint több nyilatkozat és állásfoglalás. Ezeket az anyagokat a tanácskozás résztvevői megvitatásra ajánlják a párttagságnak és eljuttatják az MSZMP KB Pozsgay Imre vezette bizottságához is. A tanácskozás résztvevői levelet intéztek a párttagsághoz és a kongresszusi küldöttekhez. A munkásőrség szervezetét fel kell számolni, teljesítette történelmi küldetését — szögezte le az a nyilatkozat, amelyet a tanácskozáson részt vevő munkásőrök fogalmaztak meg, s hoztak nyilvánosságra. Véleményük szerint önkéntes testület létrehozására csak a pártközi megállapodások után, parlamenti törvényhozással kerülhet sor, s a társadalom új fegyveres testületét csak a,parlament vagy a köztársasági elnök irányíthatja. Mentesíteni kell a testületet a politikai pártok harcától, s a felvétel sem történhet a párttagságtól függően. Az új testületnek javasolták a nemzeti gárda elnevezést. Tennivalóit elsődlegesen az elemi csapások felszámolásában, az élet és az anyagi javak mentésében, a közbiztonság és a közrend fenntartásában, határőrizeti és karhatalmi feladatok ellátásában jelölték meg. Kinyilvánították: fegyvereikről le kívánnak mondani, amíg az új, általuk kezdeményezett fegyveres testületről törvény nem rendelkezik. Kétféle állásfoglalás is született a munkahelyi pártszerveződésekkel kapcsolatban, ám a döntő többség támogatását egyik sem tudta elnyerni. Az egyik szerint nem tartják elfogadhatónak a politikai pártok, szerveződések munkahelyi működését. A párt érdekeivel is ellentétesnek és szűk látókörűnek minősítették a KB ezzel kapcsolatos döntését és annak felülvizsgálatát javasolták a kongresszusnak. A másik álláspont csupán a politikai pártok munkahelyi működését támogató nézetekkel nem értett egyet, mert a képviseleti demokrácia elvei alapján az állampolgári politikai akarat érvényesülésének elsődleges tere a lakóterületi pártszerveződés. A kollektívák természetesen rendelkezzenek a politikai szerveződés szabadságával, de nem vehetnek részt á gazdasági, intézményi döntéshozatalban. Nem működhetnek pártszervezetek az államigazgatásban, a jogszolgáltatásban és a fegyveres testületek szolgálati helyein, a meglévő szervezeteket a legközelebbi választásokig fel kell számolni fogalmazódott meg a másik variációban. A tanácskozás indulatoktól sem mentes vita után támogatta a kecskeméti reformkor korábbi és nyilvánosságra is hozott felhívását. Az új típusú párt meghatározásában nehezítette a konszenzus kialakulását, hogy néhá- nyan nem pontosan fogalmazták meg javaslatukat. Végül is két ellenpólus alakult ki: az egyik szerint már most vagy a kongresszuson új baloldali szocialista pártot kell szervezni, míg mások a jelenlegit radikálisan átalakítva kívántak új pártot építeni. Jó néhányan figyelmeztették a résztvevőket, hogy ne riogassák már most a kongresszust a pártszakadással, inkább a reformkörök győzelmére kell törekedni. A modellváltás-—rendszerváltás kérdésének eldöntéséhez sokan fontosnak tartották, hogy a reformkörök mondják ki nyíltan: kiktől, milyen áramlatoktól határolódnak el. Például, ha rendszerváltásról van szó, akkor élesen el kell határolniuk magukat a Ribánszki-féle áramlattól. A tanácskozás résztvevői végül is a rendszerváltás mellett tették le voksukat abban az értelemben: az elmúlt 40 év során létező rendszer nem tekinthető sem szocialista formációnak, sem afelé mutató közvetlen átmenetnek. NYERS REZSŐ: Az MSZMP-ből kell reformpártot alakítani Ezekről a kérdésekről is szólt Nyers Rezső, az MSZMP elnöke a tanácskozást záró nagygyűlésen. Elöljáróban megerősítette a tanácskozás döntését, hogy új szocialista pártra van szükség. Fűinek létrehozásán munkálkodik az MSZMP vezetősége, erről vitatkoznak a reformkörök és a párt más áramlatai is....a legjobb megoldásokat keresve — mondotta. A pártelnök véleménye szerint ez a párt örököse és folytatója a Magyarországon száz éve létező szocialista mozgalomnak. Örököse kell hogy legyen — és minden bizonnyal az lesz, tette hozzá — az MSZMP haladó törekvéseinek, alapvető kérdésekben megreformálója, új- ralakítója lesz a politikának. Utalva arra a tanácskozáson is lezajlott vitára, hogy gyökeresen új vagy megreformált pártra van-e szükség, ismételten kijelentette: az MSZMP-ből kell reformpártot kialakítani. Ugyancsak a refonnkörök vitáját felidézve leszögezte: a párt egészéhez képest nincsenek többségben azok, akik a reformok tudatos vallói, vállalói és harcosai. Ők meghatározó kisebbséget alkotnak, de ez nem jelenti azt, hogy a többség reformellenes. Az igazi kérdés az, hogy a még bizonytalan párttagokat sikerül-e a reformerőknek megnyerniük, vagy a kételkedés és a keserűség keríti hatalmába őket? Nyers Rezső a párt megújulásához szükséges feltételek közül elsősorban a vezetéssel foglalkozott. Megítélése szerint nagyon sok új vezetőre van szükség, s a vezető posztokat elsősorban a fiataloknak kell elfoglalniuk: Azoknak azonban nem szabad ilyen funkcióban maradniuk, akik tisztességes emberek, de a vezetésben csak szürkék tudnak lenni, tehetetlenek. A párt elnöke részletesen szólt az MSZMP törekvéseiről, a politikai egyeztető tárgyalásokon képviselt magatartásáról. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: a többpártrendszert elvi alapon kell elfogadni, mert társadalmi értéket fog hordozni a szocializmus, a magyar nép számára. De senki ne gondolja azt, hogy a nép érdeke száz százalékig bármikor azonos a pártok egyeztetett érdekével. A társadalmi szervezetek és a társadalom önszerveződései teljesíthetik csak ki a pártok útján szerveződő magyar demokráciát — hangoztatta. POZSGAY IMRE: A párt nem elitváltásban, hanem rendszerváltásban gondolkodik Pozsgay Imre, a párt elnökségének tagja is felszólalt a tanácskozáson. Bevezetőjében hangoztatta, hogy közeledve a kongresszushoz, küzdvén egy jó kiegyezésért a nép javára, a színvallások ideje is eljött. Megítéltetését elsősorban e körre bízza, mert kezdettől fogva részt vett a reformmozgalomban. Rámutatott arra, hogy a párt iránti bizalomhiány a válság logikus következménye és terméke. Ha ez nem így vetődik fel a kongresszuson, akkor a párt hiába küzd ilyen-olyan platformok alapján, a nép bizalmát-nem tudja meg- vagy visszaszerezni. Szerinte a párt sem a politikai egyeztető tárgyalásokon, sem a nép szemében nem erőtlen, mert bár veszteségei hitelben és tekintélyben is óriásiak, most nem hatalmi tényezőként, hanem politikai küzdőfélként kíván részt venni a tárgyalásokon. Pozsgay Imre fontosnak tartotta tisztázni, hol húzódik a párton belüli erők kompromisz- szumkészségének határa. Ez nem jelent ítélkezési jogot, de megbékélésre sem ad lehetőséget a reformerőkétől merőben eltérő koncepcióktól. Egy ilyesfajta magatartás a nemzet félrevezetését jelentené, a reformerők saját verségüket készítenék elő. Ezzel összefüggésben hangoztatta: kiegyezésre, egyezkedésre a homlokegyenest más nézetet vallók között nincs lehetőség. A nyílt elhatárolódással szerinte a párt reformerői tiszteletet, becsületet vívhatnak ki a még ingadozó párttagság körében, s e lépéssel tárgyalási alapot is teremthetnek a nemzet számára. Ugyanakkor figyelmeztetett az eltérő nézetek tiszteletben tartására, hiszen a politikai pluralizmus elvi vállalása ebben az irányban is szabadságot teremt. Az viszont megengedhetetlen, hogy a túlhaladott álláspontot e nemzet történelmében a jövőben bármikor „inkvizícióval” lehessen védeni. A kisebbség védelmében szólt arról, hogy minden fontos, kezdeményező gondolat e körből származik, ezért a párton belüli demokráciában épp úgy, mint a társadalomban, a legszigorúbb garanciákat kell megteremteni a kisebbség védelmére. Véleménye szerint a megújuló magyar szocialista párt nem számíthat tévedhetetlen, kizárólag tiszta lappal induló emberekre. Akiket viszont valóban súlyos felelősség terhel az elmúlt évtizedek hibás döntéseiért — s bennük nincs kellő önmérséklet, önismeret —, a párt kérje őket arra, hogy ne vállaljanak tisztséget, illetve tegyen róla, hogy ne vállalhassanak funkciót. Pozsgay Imre kifejezte meggyőződését, hogy a kongresszus vereségeken és sikereken edzett, tiszta gondolkodású vezetőket fog választani, ha a reformkörök és a reformmozgalom szándéka érvényesül. Ily módon nem egy „átmentési művelet" megy végbe, mint azt némelyek képzelik, s mint ahogy ezt a politikai ellenfelek feltételezik. A párt bizonyítani kívánja: nem egyszerűen elitváltásban, hanem rendszerváltásban gondolkodik, a modellváltás azon értelmében, ahogy azt a reformkörök megfogalmazták. * * 4= — A pártból havonta több mint tízezren lépnek ki, többségük munkás. Indítékaik különbözőek, az okok között minden bizonnyal a névváltoztatási szándék is szerepet játszik — közölte az MTI munkatársának kérdésére válaszolva Pozsgay Imre. Szerinte a kilépések alapvető oka, hogy az új társadalmi helyzetben a konglomerátumszerű politikai párt választási párttá alakul át, s a jövőben nem állampártként, hanem csupán a politikai küzdőtér egyik tényezőjeként vesz részt a politikai csatározásokban. A változásnak szükségképpen be kell következnie, mert az új szerepvállalás nem illik össze a párt megszokott képével. Ami a munkásjelző elmaradását illeti, a reformerők valóban új szocialista pártot szeretnének látni a kongresszus után. Jogállami, demokratikus alapokon, a demokratikus szocializmus értékeit vállalva, s egyáltalán nem a munkásoktól megszabadulva. Ellenkezőleg. Egyébként is a munkás jelző nem az MSZMP-re nézve, hanem a munkások szempontjából volt kínos akkor, amikor rájuk hivatkoztak olyan döntések meghozatalakor is, amelyek a mai helyzetbe vezették az országot. Pozsgay Imre nem a kilépésben, hanem az új párttal való azonosulásban látta a követendő magatartást. Szerinte a párttagok többsége ezt az utat választja a kongresszus után. (MTI) zenkét mandátumot kellett volna kapnia. A két küldöttet miután a megyei párttestület jóváhagyta a két mandátum betöltését — augusztus 31-én, a megyei pártbizottság zárt ülésen ami ellentmond a választások során kialakult gyakorlatnak — megválasztotta.” A következő napirenden kívüli felszólaló Suri József küldöttjelölt, a kongresszusi előkészületek helyi lebonyolításával megbízott intézőbizottság elnöke volt. Egy nyilatkozatot olvasott fel, amely kifogásolta, megkérdőjelezte a megyei pártbizottság eljárását, ugyanis a város kommunistáinak járó két mandátumot, testületi döntés nélkül visszatartotta. Bejelentette: az intézőbizottság szeptember 7-ére összehívja a városi küldöttek rendkívüli értekezletét, s ott visszaadják megbízatásukat. Alter Róbert, a városi pártbizottság társadalmi titkára arra kérte a pártbizottság tagjait, a napirendek megvitatása után térjenek vissza e kérdésre. Megalakult az erdélyi körök országos testületé Befejezte munkáját az erdélyi körök országos tanácskozása. A romániai menekültügyben érdekelt magyarországi körök, egyesületek, pártok, társadalmi szervezetek, állami és egyházi intézmények képviselői szombaton és vasárnap Szegeden, a József Attila Tudomány- egyetem épületében áttekintették a Romáiéból menekültek, áttelepültek helyzetét. Megvitatták azokat a tennivalókat, amelyekkel a szociális, gazdasági, politikai és beilleszkedési gondok orvosolhatók. Az erdélyi körök és egyesületek első országos tanácskozásán a lés/tvevők megalakították az Érdé lyi Körök Országos Tanácskozó Testületét. Hamarosan létrehoznak egy munkacsoportot, ez megbízást kap azoknak az elvi és gyakorlati lépéseknek kidolgozására, amelyekkel meghatározzák az országos testület működési kereteit. A testület nyitott, ez azt jelenti, hogy további körök, egyesületek — akár az erdélyieket pártoló szerveződések —- jelentkezését is várják. Hogy mely jelentkező nyerheti el a tagságot, arra a munkacsoport dolgoz ki szempontokat. Az elképzelések szerint ez a testület konzultatív és érdekképviseleti szerv szerepét töltené be. Ara Kovács Attila, az Erdélyi Magyar Hírügynökség vezetője, a New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítványa budapesti képviselője a tanácskozást követően az MTI munkatársának elmondta: örömmel tapasztalta, hogy nem találkozott a szegedi rendezvényen azokkal a pártpolitikai megszorításokkal, értékelcsúszásokkal, amelyek a mostani kiélezett helyzetben — amikor is bizonyos fokú hatalmi bizonytalanság tapasztalható ...jele ntkezhetnének egy ilyen értekezleten. Megítélése szerint Szűrös Mátyás jelenléte rangot adott a rendezvénynek. Itt került szóba például a kettős állampolgárságról szóló kétoldalú egyezmény felmondása Romániával vagy az Országgyűlés elnökének az a kijelentése, hogy a kétoldalú viszonyban új elemként merül fel a burkolt katonai fenyegetés. Fontos eredménynek ítélte meg azt, hogy az erdélyi körök állást foglaltak a magyar belpolitikát illetően. A Szegeden tanácskozó szervezetek képviselői elkötelezték magukat mindazok a gondolatok mellett, amelyeket Szűrös Mátyás képviselt — mondta Ara Kovács Attila. (MTI) Áremelés! Hétfőtől nemcsak a már korábban beharangozott húsáruk, húskészítmények drágulnak, hanem emelkedik több háztartási cikk ára is. A húsáruk közül a felvágottak átlagosan 10 forinttal kerülnek többe kilónként. Például a Vadász szalámi 136-ról 140 forintra változik, a Zalai és az ínyenc felvágott 140-ről 150 forintra. A szárazáruk és a tarja már 16 forinttal kerül többe kilónként. Emelkednek a fóliás csomagolt termékek árai is, átlagosan 14-16 forinttal. Emelkedik ezenkívül még néhány élelmiszer ára: a torma, az üveges gyöngyhagyma és a gomba ára 8-10 százalékkal. A vegyi áruk közül a Tomi mosóporokat érinti leginkább az áremelés, a Sztár ára 185- ről 203 forintra, a Mat 195-ről 214 forintra, a Koráll 216-ról 237 forintra nőtt. Az Ultra mosogatószer 3,10 forinttal drágult. Átlagosan 10 százalékkal nő a füszerkeverékek ára és drágul néhány borfajta is. E rövid epilógus után dr. Bodóczky László első titkár tájékoztatót tartott az országgyülésiképviselő-választás tapasztalatairól, majd javaslatot terjesztett elő a városi pártbizottság tisztújító k üldöttértekezletének előkészítéséről. Többórás szenvedélyes vitában mondták el a pártbizottság tagjai véleményüket s rámutattak azokra a metszéspontokra, amelyek jelentősen befolyásolták a két, majd az egy képviselőjelölt kudarcát. A felszólalók többségének véleménye szerint ezt a legutóbbi titkári értekezlet is megerősítette a városi pártbizottság a kongresszusig töltse be hivatását, végezze munkáját. A pártbizottság határozatban fogadta el az értékelést, s kifejezte köszönetét dr. Kiss Istvánnak, dr. Gráner Gyulának, a két országgyűlésiképviselőjelöltnek és mindazoknak, akik az időszaki képviselő-választás munkáját segítették. A városi pártbizottság megbízta a végrehajtó bizottságot, hogy már most hozzon létre egy választási szervezetet, a közelgő országgyűlési és egyrészt nagyobb intenzitással kell folytatni a kutatási tevékenységet az új készletek feltárására, másrészt viszont mindenekfelett be kell tartani a versenyképesség kritériumait. Semmiképpen nem kerülhető el azonban az importnövekedés. Az energiamérleg távlatait nézve ugyanis a földgáz- és olajigények növekedésével kell számolni mind a gázturbinás erőműprogram, mind a lakossági földgázprogram, vagy a közlekedés folyékonyüzem- anyag-igénye alapján. Az elmúlt húsz év lakossági ellátásának eredményeiről szólva elismerte az ipari miniszterhelyettes, hogy annak javítása érdekében a lakosság is jelentős áldozatokat tett, ezért kötelessége az ágazatnak színvonalas ellátást nyújtani. (Burkolt utalás volt ez a többéves eseményt. Elmondta, hogy ezekben a napokban, amikor a sajtó és a rádió rendszeresen ad hírt új óvodák és iskolák avatásáról, egy ország népe érezheti a gazdagodás, gyarapodás örömeit. Természetesen nagy öröm ez azoknak is, akik ezeknek az intézményeknek közvetlenül is hasznát látják. Ez az ünnepi érzés különösen indokolt akkor mondta —, amikor egy olyan iskoláról van szó, amelyet Géderlak népe a történelemmel perelve tartott meg magának, tiltakozva minden elszakítási, elorozási kísérlet ellen. A magyar tártanácsválasztások segítésére. A pártbizottság két tartózkodás mellett — úgy döntött, nem mond le. Három munkabizottságot választottak ezután a kongresszusi anyag feldolgozására. Érthető módon a legszenvedélyesebb vita a két kongresszusi küldött mandátuma körül alakult ki. Többen a megyei pártbizottság vezetőinek eljárását, a mandátumok visszatartását tették szóvá, míg mások azt vitatták bár személyükben a küldötteket alkalmasnak találják -, hogyan, miképpen képviselik majd Kecskemét város kommunistáinak elképzeléseit. Néhányan tudni vélték, hogy a két mandátumot két országos pártvezető részére tartották fenn, akiket közben máshol választottak meg kongresszusi küldöttnek. Végül is ebben a nagyon vitatott kérdésben nem hozott határozatot a városi pártbizottság. A két kongresszusi küldött mandátumának ügyét visszautalta a kongresszusi előkészületek lebonyolításával megbízott kecskeméti intézőbizottság hatáskörébe. Gémes Gábor AZ ORSZÁGOS SAJTOSZOLGALAT KÖZLEMÉNYE LEVÉL AZ MSZMP TAGSÁGÁHOZ ES A KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEKHEZ Elvtársak! A párt történelmi jelentőségű kongresszusra készül. Pártunk sorsa a tét! Teremtsünk együtt olyan szocialista pártot, amelynek gazdája a tagság. Válasszunk hiteles vezetőket, ellenőrizzük őket és hívjuk vissza őket megbízásukból, ha akaratunknak nem tesznek eleget. Alkossunk olyan pártot, amely szakít a bürokratikus központosítással. Olyan pártot, amely minden, együttműködni kész politikai és szellemi erővel képes megvalósítani az európai szintű modern Magyarországot. Az államszocializmus, az állampárt történelmi zsákutcába vezette az országot. Általános válság alatt szenvedünk. Törjünk ki ebből a válságból, véglegesen szakítsunk 4a kudarcra kárhoztató sztálini modellel. A kongresszusi küldöttektől olyan program, alapszabály megalkotását várjuk, amely biztosítékot teremt céljaink, érdekeink, értékeink érvényesítésére. Azt várjuk tőlük, hogy csak olyan személyiségeket válasszanak meg a párt vezető szerveibe, akik a környezetükben kifejtett tevékenységük alapján rászolgáltak a bizalomra. Az országosan ismert politikusok közül csak azok kerülhetnek a vezető testületekbe, akik személyi alkalmassága, reformelkötelezettsége, erkölcsi feddhetetlensége közismert, akik nem önnön becsvágyuk eszközeként kezelik a pártot, hanem ellenkezőleg: a pártmozgalom érdekeinek szolgálatába állítják képességeiket és személyi ambícióikat! Mi, az országos tanácskozás küldöttei, résztvevői eltökéltük, hogy a párt minden reformelkötelezett tagjával összefogva ilyen pártot teremtünk. Hosszú éveken át minden energiánkkal, legtisztább szándékainkkal, alkotó gondolatainkkal építettük ezt az országot, és személyes fájdalmunk a kudarc. Most itt a lehetőség új lapot kezdeni, új pártot teremteni, elősegíteni, hogy hazánk ismét elfoglalhassa helyét az emelkedő nemzetek sorában. Kongresszusi küldötteink e törekvések képviseletére önálló küldöttcsoportot alakítanak, támogassátok őket! A döntés a Ti kezetekben van. Budapest, 1989. szeptember 3. AZ MSZMP-REFORMKÖRÖK ÉS -REFORMALAPSZERVEZETEK II. ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁSA VAN, AKI HORDÁGYON AESZIK Csillebérci helyzetkép A Magyar Vöröskeresztnek nincs tudomása olyan megállapodásról, hogy a hazánkban tartózkodó, s az NSZK-ba kivándorolni szándékozó NDK-menekültek a Nemzetközi Vöröskereszt úti okmányával elhagyhatják az országot közölte az MTI érdeklődésére szombaton a csillebérci átmeneti tábor vezetője. Kovács András elmondta, hogy valamennyi újonnan érkezőt Zánkára irányítanak, mert Csillebércen már nincsen hely. Pénteken 285-en utaztak le busszal Zánkára, szombaton várhatóan újabb 500-an érkeztek a táborba. A Vöröskereszt illetékese azt is elmondta, hogy sok zavart okoznak a nyugati sajtóban megjelenő híresztelések. Ézek hatására naponta több százan rohanják meg a tábort, s lassan már a minimális feltételeket sem tudják garantálni az ellátáshoz. Csillebércen már van, aki hordágyon alszik, sok embernek pedig csak pádon jutott hely. Kovács András nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Csillebércen nem foglalkoznak sem utaztatással, sem útlevél-ügyintézéssel, egyetlen feladatuk az NDK-állampolgárok ellátásáról való gondoskodás. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A MÜNNICH FERENC TÁRSASÁG SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA A Miinnich Ferenc Társaság országos hatáskörű társadalmi tömegmozgalomként félreérthetetlenül a szocializmus építésének folytatása mellett kötelezte el magát. Ezt fejezték ki a Válság és kibontakozás című politikai platformjukban, amelyet a hét vegén tartott kétnapos küldöttértekezletükön fogadtak el tájékoztatta a sajtó képviselőit Magyar Miklós, a társaság szóvivője vasárnap, az Astoria Szállóban. Elmondta: az értekezlet résztvevői támogatásukról biztosították az MSZMP marxista egységplatformja által megfogalmazott célokat, törekvéseket. Ugyanakkor élesen bírálták az MSZMP jelenlegi vezetését, mindenekelőtt azért, mert tevékenységükkel nem segítik elő a párt egységének megteremtését, a válságból kivezető politika kibontakoztatását. Az újságírók kérdéseire válaszolva a szervezet elnökségének tagjai elmondták: a társaság nem kíván párttá alakulni, de ez nem jelenti azt, hogy nem alakul azzá, ha a történelmi események megkívánják. A munkáspárt tömegeivel kívánnak haladni. A többpártrendszer nem idegen a társaság tagjainak többségétől, más kérdés az, hogy mindannyian egyetértenek-e a többpártrendszerrel. A mozgalomban levő szélsőségeket elítélik, ezektől meg kívánnak szabadulni — hangoztatták. A szocialista kibontakozást támogatják szemben azokkal, akik a polgári demokráciát hirdetik -, de szükségesnek vélik a gazdasági struktúra megváltoztatását. A pártnak meg kell tisztulnia — hangoztatták az elnökség tagjai. A pártban kialakult két vonal, a kommunista, illetve a reformista vagy más elnevezésű vonal tartósan aligha maradhat fenn ugyanazon a párton belül. Mindkét vonalnak érdeke egységesen fellépni a jobboldallal szemben. Az MSZMP számára az lenne hasznos, ha az erővonalak tisztázódnának, ha nyilvánvaló lenne: milyen MSZMP tudja kivezetni az országot a válságból. Lehetséges, hogy októberben két kongresszus ülésezik majd, de az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem lesz kongresszus. Bányásznapi ünnepség Kiskunhalason (Folytatás az 1. oldalról) Új iskola Géderlakon (Folytatás az I. oldalról) gázellátási panaszokra a városban, s az elmúlt hetekben zajlott ezzel kapcsolatos tárgyalásokra.) A jövőről szólva reménytelinek ítélte Czipper Gyula a helyi vállalat kutatásait, amely szerint az olajtermelés növekedésével lehet számolni a területen, valamint a zsanai gáztározó tervezett megépítését, amelynek rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított. Az ünnepi nagygyűlés befejezéseképpen miniszteri kitüntetések, bányászszolgálati érdemérmek átadására került sor. Az egyéni oklevelek mellett a kiskunsági üzem kollektívája is elismerésben részesült. Trombitás István vezérigazgató a vállalat központja nevében átadta a másodszori Kiváló Üzem kitüntetést is az alföldi bányászoknak. H. T. sadalom és művelődéspolitika fontosnak tartja, hogy az iskolák megpróbáltatásokat, viszontagságokat jelentő utazások nélkül is elérhetőek legyenek minden gyerek számára. Mert nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az oktatásra, a művelődésre fordított befektetés az egyre eredményesebben munkálkodó generációkban térül meg a leggazdagabban. A program befejezéseként kiemelkedő társadalmi munkájukért többen vehették át a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által adományozott kitüntetéseket. „ ,
