Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-04 / 208. szám

1989. szeptember 4. • PETŐFI NÉPE • 3 GLÁTZ FERENC: HATVAN SZÁZALÉKKAL EMELKEDIK A PEDAGÓGUSOK FIZETÉSE Országos tanévnyitó A budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban tartották meg szomba­ton az idei tanév országos megnyitóját. A 37 év után újjászülető, nagy múltú egyházi gimnázium első tanévét is köszöntő istentisztelet után Nagy Gyula, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök elnöke, majd Glatz Ferenc művelődési miniszter üdvözölte a gimnázium, valamint az. ország valamennyi pedagógusát és diákját. A miniszter elöljáróban szólt arról az új lárcaprogramról, amelynek súlyponti része az egész oktatási rendszer felülvizsgálata és átalakítása, valamint az, hogy a kultúra anyagilag és erkölcsileg is kiemelt helyet kapjon az. egész, politikai gondolkodásban. Európai felzárkózásunknak, az európai szintű oktatás megvalósításának ma még meglevő akadályait, s azok felszámolásának eszközeit sorolva Glatz. Ferenc beszélt a nyugati nyelvek oktatásának nagyszabású programjáról. Ennek része a nyelv sza­kos tanárok képzési létszámának az egyetemeken két és félszeresére, a főiskolákon hatszorosára történő emelése, az orosznyclv-tanárok fokoza­tos átképzése, az idegen ajkú oktatók fogadása, foglalkoztatása. Hasonló­képpen fontosnak ítélte azokat a munkálatokat is, amelyek célja a magyar iskolarendszernek és a hazai diplomáknak az európai követelményekhez való illesztése. Az elmúlt negyven esztendő mondotta az iskolában elsősorban eszközt látott a társadalom ideológiai-politikai átnevelésére, s az egységes politikai gondolkodás kialakítására. Az iskola szerintünk hangsúlyozta nem a pártpolitika ideológiai céljainak lebontására hivatott intézmény, nem is egyszerűen a pedagógiai kísérletek tárgya, mint ahogy nem is a gyermekek számára berendezett ismeretterjesztő tanfolyamegyüttes. Az iskola a helyi társadalom, a helyi közösség, a település oktatási-nevelési és első számú művelődési intézménye, és egyben a helyi társadalom demokra­tizmusának, nyitottságának biztosítója. Az iskola a társadalmi mobilitás, a közösség legkiválóbbjainak kiválasz­tási eszköze kell legyen. Kiemelten foglalkozott a miniszter a jó iskola legfontosabb tényezőivel: a pedagógusokkal, s azokkal a tennivalókkal, amelyek célja a tanári hiva­tás tekintélyének visszaállítása. Elmondta, hogy felülvizsgálják a tanárkép­zés 1949-ben bevezetett rendszerét, s dolgoznak a tudományegyetemeken belüli tanárképző intézetek felállításán. Ez utóbbiak feladata lenne a peda­gógiai jellegű tárgyak oktatásának ellátása, az ország adott területén a szakmai felügyelet gyakorlása, s ezek tartanák kézben az egységes rend­szerré fejlesztendő tanári továbbképzést. A ma tanítók döntő többsége — mondotta egy, ma már meghaladott centralizált és ideológiai-politi­kai szempontok alapján feldolgozott szakmai anyagot sajátíthatott el az egyetemeken. Ki kell alakítani ezért számukra az intézményes önképzést, az új ismeretekhez, összefüggésekhez való hozzájutást, s nem utolsósorban gondoskodni kell azokról az anyagi feltételekről, amelyek megengedik, hogy szellemi újratermelésükre is áldozhassanak. Ezért is dolgozott ki a művelődési kormányzat bár a sztrájkokkal nem értett egyet egy hároméves tervet a pedagógusbéreknek az értelmiségi fizetésekhez képest tapasztalható 70-100 százalékos elmaradottságának behozására mondotta a miniszter. Majd bejelentette: a Minisztertanács legutóbbi ülésén elfogadott javaslat szerint a pedagógusok bére 1990. január 1-jétől a szokásos 4-6 százalékos automatizmus helyett az 1989. évi bértömeg 20 százalékával emelkedik. A pedagógusok ezenkívül rendkívüli, 4 milliárd forintnyi fizetésemelésben részesülnek, ez. három és félszer több mint a mostani szeptemberi béremelés. Ezen intézkedésekkel együtt tehát, a pedagógusok béremelése összesen mintegy 60 százalék körül lesz. Nyugatnémet vendég a Pintér Műveknél Az utóbbi évek­ben a kormányzat — elvi — támoga­tása mellett a ha­zai kisipar meg­tette az első lépe­seket az export­ban. Az eredmé­nyek, a tényleges termékeladások egyelőre szeré­nyek, ezért is van jelentősége azok­nak a kapcsola­toknak, amelye­ket a Kiosz épít ki más, főként nyu­gati országok ha­sonló szervezeteivel. Egyik partnere az Észak-Rajna-Vcstfáliai Kisipari Kama­rák, amellyel három éve kötött együtt­működési megállapodást. Ennek kereté­ben az idén áprilisban, Aachenben, egy kiállításon mutatkozhattak be termé­keikkel magyar kisiparosok. A nyár fo­lyamán a nyugatnémetek két csoportot fogadtak menedzserképző tanfolyamon. A résztvevők között mindkét alkalom­mal ott volt a keceli Pintér József. Mint a legjelentősebb magyar ipari magánvállalkozás tulajdonosát, felke­reste szombaton az Észak-Rajna-Vcst- fáliai Kisipari Kamarák parlamentjének fő ügyvezetője, Klaus Schloesser, aki a Kiosz meghívására tartózkodik Ma­gyarországon. A Pintér Müvekben lá­tottak, tapasztaltak, a tulajdonos tervei a vendég elismerését váltották ki. Klaus Schloesser az NSZK pénzügyminiszte­rének meghívását adta át a keceli gyá­rosnak, amit Pintér József köszönettel elfogadott. Mosonmagyaróvár, 1956 Az 1956-os mosonmagyaróvári eseményekről, az október 26-ai tragikus sortűzről és a felelősségre vontak peréről forgat dokumcntumiilmct a Mozgó­kép Innovációs Társulás, Zsigmond Dezső és Erdélyi János rendezésében. Az alkotók a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete és a BM segítségével felkutatták a szemtanúkat, az egykori akadémistákat, a sorkatonákat és a város polgárait, közreműködésükkel rekonstruálják a több mint három évti­zede történteket. Képünkön: Készül a felvétel a szemtanúkkal és túlélőkkel. (MTI-fotó) A PÉNZÜGYMINISZTER TÁJÉKOZTATÓJA KECELEN A kormány következetesen megvalósítja gazdaságátalakító programját A múlt héten Békési László pénzügyminiszter Kccclrc látogatott, Csipkó Sándor országgyűlési képviselő meghívására. A Keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet elnöke bemutatta a gazdaságot, a szőlőültetvényeket, majd a tanácsháza nagytermében a miniszter a körzet tanácselnökeit, mezőgazdasági vezetőit tájékoztatta az idei esz­tendő gazdasági folyamatairól, a meghatározott célok és feladatok teljesüléséről, valamint azokról a tervekről, amelyek a következő hetekben, hónapokban kerülnek a kormányzat, illetve az Országgyűlés elé. Kedvező és kedvezőtlen folyamatok A kedvező folyamatok közölt emlí­tette, hogy értelmes, ésszerű takarékos­ság tapasztalható a gazdaságban. Az is üdvözlendő, hogy azoknál a vállala­toknál gyorsabban nőttek a jövedel­mek, amelyek termékeire az elmúlt idő­szakban nagyobb volt a világpiaci ke­reslet. Egyre gyarapodtak a vállalkozá­sok, kisvállalkozások, az ebben foglal­koztatottak száma 20 százalékkal több, mint az elmúlt esztendőben. Má­jusban még azt kellett megállapítani, hogy a belső pénzügyi egyensúly meg­bomlása miatt annak a veszélye fenye­getett, hogy az ország rövid távon csődbe jut. A szigorú intézkedések kö­vetkeztében a helyzet javult. Az ezzel összefüggő 48 milliárdos, egyensúlyi pozíciót javító intézkedési csomagterv végrehajtása folyamatos. Ebből csupán 5-6 milliárd teljesíthetősége kétséges. Jelenleg a költségvetés hiánya a májusi 80 milliárd forinttal szemben 35 milli­árd s az év végéig a kormányzat 21 milliárd forint hiánnyal számol. Ez az egyensúlytalanság még elfogadható és kezelhető. Azt is a kedvező folyamatok közöli értékelte a miniszter, hogy jelentős a külkereskedelmi aktívum, az év végéig eléri a 600 millió dollárt. Nem rejtette véka alá Békési László a kedvezőtlen jelenségeket sem, ezek között is elsőként említette, hogy a szerkezeti átalakulással egyidejűleg összességében nem növekedett a reál­teljesítmény sem az iparban, sem a me­zőgazdaságban, sem a szolgáltatásban. Noha ez átlagot jelző megállapítás, mégis azt kellett megállapítania, hogy gazdasági stagnálás jellemző az ország­ban. A külső fizetési mérleg romlását drá­mainak nevezte. E témakörben említet­te meg, hogy a szocialista exportunk sokkal nagyobb, mint az import, vagy­is országunk nettó hitelező, s ha ez a tendencia továbbra is folytatódik, az év végére elérhetjük a 800-900 millió rubel aktívumot. Ez a magyar gazdaságból gyakorlatilag jövedelemkivonást je­lent, amit meg kell gátolni. Emellett nagy gondot okoz számunkra, hogy csökkennek a beszállítások, kevesebb importhoz jutunk a szocialista orszá­gokból, mint amire szükségünk van, azt is egyre nehezebben tudjuk megsze­rezni. Tudvalevő, hogy amit cl tudnak adni tőkés piacokon, oda szállítják és így konvertibilis valutához jutnak. Saj­nos, úgy tűnik folytatta a miniszter belépnek bizonyos politikai effektu­sok is, melyek számunkra esetleg kelle­metlen hónapokat okozhatnak, bár nem akar senkit sem máris rémisztget­ni, elég lesz akkor ezzel szembenézni, amikor „zárják a csapokat”. Az idegenforgalom bevétele nőtt, mégis katasztrofálisnak mondotta en­nek egyenlegét, mivel gazdasági meg­alapozottság nélkül adták ki a világút­leveleket, s a valutakeretek igénybevé­tele azt eredményezte, hogy az idén az idegenforgalmi mérlegben cgymilliárd dollárnál nagyobb hiány alakul ki. Vé­leménye szerint ez egy ostoba valuta­költekezés. Bérverseny, keresetek, fogyasztás Ugyancsak a bírálandó folyamatok között említette a magyar gazdaságban kialakult bérversenyt, aminek követ­keztében ugrásszerűen növekedtek a jövedelmek. A jövedelem mögött pedig nincs ezzel egyenértékű teljesítmény. A vállalkozásoknál 40 százalékkal több a nyereség a tényleges teljesít­ményhez, a tavalyi eredményekhez ké­pest. Az exportban javult a cserearány, ahol ennek következtében Jelt: több a nyereség, ezt helyénvalónak tartotta, de áízt kellett'megállápitariikl hógy' a többlet elsősorban a belföldi árak erő­teljesebb emelkedésének következmé­nye. A termelői árak 13 és fél százalék­kal, a fogyasztói árak 16 százalékkal nőttek az elmúlt hét hónapban. Ehhez képest a lakosság bruttó pénz­bevétele 17,5 százalékkal emelkedett, a bérből és fizetésből élőknél, alkalma­zottaknál 19 százalékos, az iparban dolgozóknál 21, az építőiparban fog­lalkoztatottaknál 22, a vállalkozóknál 23-24 százalékos a jövedelemnövek­mény. A mezőgazdaságban dolgozók vannak a legkedvezőtlenebb helyzet­ben, itt a jövedelemnövekedés csupán 8,7 százalékos. Az, összes fogyasztás az év elejétől 3 százalékkal emelkedett annak ellenére, hogy a tervben egyszázalékos fogyasz­táscsökkenést irányoztak elő erre áz esztendőre. A többletjövedelem és a többletfogyasztás hozzávetőlegesen egymilliárd dollárjába kerül az ország­nak. Idei intézkedések A további egyensúlyromlás kölcsö­nökkel sem finanszírozható, ezért to­vábbi kemény és határozott lépésekre van szükség. Ezek között említette Békési László a szocialistaexport drasztikus fékezé­sét. A forint felértékelése 1,50 forinttal rontja rubelenként a magyar vállalatok exportját. Ugyanakkor az importot ez a felértékelés olcsóbbá teszi, ezért ösz­tönzi is. A felértékelésből származó szocialista exportbevétel-csökkenést a kormány nem kompenzálja, csak és ki­zárólag a mezőgazdasági termékek kö­rében. Az ezzel kapcsolatos exporttá­mogatás keretösszege egyébként 200 millió forint. Adminisztratív beavatkozás az is, hogy az államközi megállapodásokban rögzített szocialista exportot az ennek ellentételezését képező import beérke­zésekor indítják. Megemlítette, hogy várhatóan az idén kevesebb gépkocsi­ra, elektromos áramra .stb. számítha­tunk a szovjet partnertől. Az idegenforgalmi egyensúlytalansá­got sem lehet a továbbiakban ölbe tett kézzel szemlélni, állapította meg a mi­niszter. Informális tájékozódások sze­rint a magyarok az országhatáron túl 1 milliárd dollárt költenek évente, de csak 300 milliót vesznek meg á Magyar Nemzeti Banktól. A többi „valahogy jön”, feltételezhető, hogy jelentős valu­ta van a lakosságnál, amelyet a már meghirdetett módon eredetvizsgálat nélkül, garanciákkal és kamattal bete­hetnek a valutatulajdonosok a hazai pénzintézetekbe. Ettől egyébként a kormányzat azt reméli, hogy mintegy 400-500 millió dollárral javul az ország pénzügyi mérlege. Egyebek mellett elmondta, hogy az idén el akarja kerülni a kormányzat a forint újabb leértékelését a konvertibi­lis valutához képest, központi áremelés nem lesz és a jövedelmek kiáramlásával kapcsolatban sem tesznek adminisztra­tív korlátozó lépéseket, valamint nem emelik az adókat. Változás várható a személyi jövedelem- adózásban A jövő esztendőtől viszont jelentős adócsökkentést tervez a kormányzat. A személyi jövedelemadót — amennyi­ben az országgyűlés is elfogadja — mó­dosítják, amelynek lényege: adószint­ben sem csökkenés, sem növekedés nem történik, viszont áz adóterhet egyenletesebben kívánják megosztani a lakosság körében. A marginális adó­kulcsokat, a progressziót erőteljesen csökkenteni akarják, viszont ennek el­lentételeként a jelenleg érvényes ked­vezmények többségét is megszüntetni javasolják. A jelenlegi adószint, ami átlagosan 11 százalékos, a jövedelmek egyharmadát terheli, azonban a jövő esztendőben a most kétharmadában adómentes jövedelmek többsége is adózni fog. A mezőgazdasági kistermelésből származó adóbevételről meglepő ada­tot közölt a miniszter. Ugyanis szerinte azt senki sem várta, hogy az összes mezőgazdasági kistermelésből 1988-ra vonatkozóan mindössze 320 millió fo­rint adót fizessenek be. Kijelentette, hogy a kistermelés ked­vezményeit ezután sem változtatják meg, viszont a vállalkozói típusú far­mergazdaságok jövedelmeit bevételeik­hez képest kell megadóztatni. Ennek feltételei valószínűleg .«sak az 1990-es évek elején lesznek meg. A kistermelés adójának, (kedvezményeinek) változ­tatását nem javasolják a parlamentnek és remélik, hogy az Országgyűlés is így dönt. A miniszter szerint a borforgalmi adó funkció nélküli, amit az egységes, új földadó elfogadásával egy időben megszüntetésre javasolnak, legkésőbb 1991-től. Jelentős lesz a következő években a támogatások csökkentése, .illetve megszüntetése, ugyanis ez teszi lehetővé a vállalkozások adócsökken­tését, mintegy 13-14 százalékkal. A mérséklést 1993-ig fokozatosan ter­vezik megvalósítani. Munkanélküliség és megoldási lehetőségek A jelenlévők kérdéseire válaszolva beszélt a munkanélküliségről is. Kije­lentette, hogy a válságból való kilába­lásnak ez velejárója, a világon sehol sem volt ez másként. Azoknak a kö­röknek a véleményét, amelyek azt kö­vetelik, hogy munkanélküliség ne le­gyen, szociális demagógiának minősí­tette a miniszter. Az országban jelenleg 5400 ember kap munkanélküli-segélyt, négyezren közmunkán dolgoznak, háromezren veszik igénybe az átképzé­si juttatást. Tulajdonképpen, a tényle­ges munkanélküli az országban 12 ezer fő. Ezzel szemben 70 ezer embert keres­nek különböző vállalatok és még hi­ányzik 150 ezer munkavállaló a haté­konyan termelő egységek több műsza­kos üzemeltetéséhez, és még mintegy 30-40 ezer dolgozót foglalkoztatnának a szolgáltatásban is. Természetesen nagy gond, hogy a képzettség és a ke­reslet nincs összhangban, sőt még az is kedvezőtlen, hogy elsősorban nem azokban a körzetekben, területeken ke­resik a munkaerőt, ahol most munka- nélküliség van. Az országban a tervek szerint három éven belül a gazda­ságtalan termelés felszámolásával még mintegy 150 ezer munkahely szű­nik meg. E helyzet feloldását egyrészt munkahelyteremtő akciók megindítá­sával kezdik el, néhány területen végki­elégítést adnak (ajánlanak fel) azoknak a dolgozóknak, akik más szakmát va­lamilyen okból már elsajátítani nem tudnak — e körben a bányászokat is említette. A miniszter kifejtette, hogy a kormány tisztában van azzal, hogy a munkahellyel kapcsolatos legkisebb változtatás emberi gondokat vet fel, feszültségeket okoz, de ha komolyan meg akarjuk szüntetni a gazdaságtalan termelést és korszerű termelési szerke­zetet akarunk kialakítani az ország­ban, akkor ezek a lépések sem elkerül­hetőek. A jelenlévők arról is érdeklődtek, hogy a gyorsuló infláció megállítható- e? A miniszter szerint igen, a kormány­zati intézkedések arra irányulnak, hogy az elkövetkezendő 3-4 évben 20 száza­lék alatt maradjon az infláció és azután pedig fokozatosan csökkenjen. Arról is beszélt, hogy a kamatlábak ebben az évben érik el a csúcspontot és arra szá­mít, hogy rövidesen mérséklődnek. Támogatás a mezőgazdaságban Megállapította, hogy az agrárágazat tőkehiányos, az agrárolló tovább nő, a legszerényebb számítások szerint is az átlag tavaly meghaladta a három szá­zalékot. A jövő feladatának mondotta a mezőgazdaság felvásárlási árainak felszabadítását azért is, hogy valódi pi­ac jöjjön létre. A kormányzat szükség esetén fogyasztói ártámogatást kíván megvalósítani már 1990-től. A mező- gazdaság tőkehiányának pótlására pe­dig egyedül ebben az ágazatban nem csökkentik a beruházások támogatá­sát. Változást terveznek a kedvezőtlen mezőgazdasági üzemek támogatási rendszerében. Az alapelv az, hogy nem garantálnak nyereségszintet, nem az árakba építik be a támogatást, hanem nyereségadó-kedvezményt adnak, ami természetesen csak akkor érvényesül, ha az üzem képes is nyereségesen ter­melni. Megmarad a támogatás e kör­ben az összes infrastrukturális jellegű beruházáshoz (melioráció, útépítés stb.), a többi beruházásokat a kedve­zőtlen adottságúaknái még adókedvez­ménnyel segítik és az elképzelésekben' az is szerepel, hogy 1-2 évig fenntartják a szakember-támogatást. Azt a véle­ményt is megemlítette a miniszter, mely szerint jövőre még nem, csak 1991-től változzék a kedvezőtlen adottságúnk támogatási rendszere, amit viszont Bé­kési László elképzelhetetlennek tart, mert máris szükség van a változtatásra. Az elmondott elképzeléseket egyébként szeptemberben kormányülésen vitatják meg s az itt kialakult döntés szerint terjesztik a parlament elé. Csabai István Az örökséget cipelni kell Békési László pénzügyminisztert, előadása után, néhány aktuális részlet­témáról kérdeztük. — Elképzeléseket, gazdaságpolitikai tendenciákat vázolt előadásában. A megvalósításához szükségesnek tart-e társadalmi-politikai változásokat? Teljesen természetes, hogy politikai változás nélkül a gazdasági prog­ram nem valósítható meg. Ugyanakkor túlzott illúzió fűződik ahhoz, hogy egy felgyorsuló politikai változás kedvező körülményeket hozhat a magyar gazdaság gondjainak megoldásához. Ez szerintem naivitás. A véleményem az, hogy a gazdasági program végrehajtásához erős támogatást élvező kormányzatra és parlamentre van szükség. Ezért fontos, hogy megfelelő koalíciós kormány és parlament jöjjön létre. Viszont azt a napjainkban hallható vélekedést is naivitásnak tartom: ha kialakul a koalíciós kormány, a gazdaság bajainak megoldásához a külföldi erőforrások ugrásszerűen megnövekednek, bcáramlanak. Szerintem az országnak magának kell meg­oldania gondjait. A politikai múlttól cl lehet határolódni, de a gazdasági örökséget cipelni kell, és akárhogyan alakulnak a hatalmi, politikai viszo­nyok, ugyanezekkel, vagyis a jelenlegi problémákkal kell szembenézni s minél később történik ez, annál nehezebb lesz. — A mostani forintfclértékelés a rubelhez képest a szovjet exportra terme­lő vállalatok többségét veszteségbe sodorhatja. Számoltak ezzel és következ­ményével? A könnyűiparban, gépiparban, élelmiszeriparban kétségtelen, hogy csökkent a jövedelmezőség és lesznek veszteséges vállalatok. Tudjuk ezt és tudatosan vállaljuk. Viszont az is ismert előttünk, hogy ezeknek jelentős része viszonylag rövid idő alatt képes tőkés exportra termelni. — Technikai, technológiai hiányosságok miatt, fejlesztési források, tarta­lékok nélkül ez aligha elképzelhető ... A nehézgepiparban ez valóban lehetetlen, de meg kell jegyeznem, hogy ezeknél a vállalatoknál is elkerülhetetlen a korszerűsítés, mert csak idő kérdése, de a szocialista piacon sem kellenek termékeik. A vállalatok többségében könnyűipar, vegyipar, élelmiszeripar vannak belső források és lehetőségük is adott, hogy tőkés piacokon értékesítsék terméke­ik döntő többségét. Például az USA-ban igény lenne konfekcióipari termé­kekre, és ha a hazai gyárak a minőséget javítanák, cl tudnák adni készítmé­nyeiket. — Reális esélyünk van arra, hogy a Szovjetunióval folytatott kereskedel­münkben áttérjünk a konvertibilis valutaclszámolásra? A Szovjetunióban jövőre fejeződik be az ötéves terv, és erre csak ezután van esély. Egyébként ez közös érdek is, a nálunk kialakuló vegyes vállalatok révén a Szovjetunió számára korszerű termékekből fő exportő­rök lehetünk, és természetesen ezek a vállalatok rubelért nem adják majd el termékeiket. A teljesen szabad devizás kereskedelem kialakulása az elkövetkezendő évtizedben valósul majd meg. Cs. I.

Next

/
Thumbnails
Contents