Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-04 / 208. szám
1989. szeptember 4. • PETŐFI NÉPE • 3 GLÁTZ FERENC: HATVAN SZÁZALÉKKAL EMELKEDIK A PEDAGÓGUSOK FIZETÉSE Országos tanévnyitó A budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban tartották meg szombaton az idei tanév országos megnyitóját. A 37 év után újjászülető, nagy múltú egyházi gimnázium első tanévét is köszöntő istentisztelet után Nagy Gyula, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök elnöke, majd Glatz Ferenc művelődési miniszter üdvözölte a gimnázium, valamint az. ország valamennyi pedagógusát és diákját. A miniszter elöljáróban szólt arról az új lárcaprogramról, amelynek súlyponti része az egész oktatási rendszer felülvizsgálata és átalakítása, valamint az, hogy a kultúra anyagilag és erkölcsileg is kiemelt helyet kapjon az. egész, politikai gondolkodásban. Európai felzárkózásunknak, az európai szintű oktatás megvalósításának ma még meglevő akadályait, s azok felszámolásának eszközeit sorolva Glatz. Ferenc beszélt a nyugati nyelvek oktatásának nagyszabású programjáról. Ennek része a nyelv szakos tanárok képzési létszámának az egyetemeken két és félszeresére, a főiskolákon hatszorosára történő emelése, az orosznyclv-tanárok fokozatos átképzése, az idegen ajkú oktatók fogadása, foglalkoztatása. Hasonlóképpen fontosnak ítélte azokat a munkálatokat is, amelyek célja a magyar iskolarendszernek és a hazai diplomáknak az európai követelményekhez való illesztése. Az elmúlt negyven esztendő mondotta az iskolában elsősorban eszközt látott a társadalom ideológiai-politikai átnevelésére, s az egységes politikai gondolkodás kialakítására. Az iskola szerintünk hangsúlyozta nem a pártpolitika ideológiai céljainak lebontására hivatott intézmény, nem is egyszerűen a pedagógiai kísérletek tárgya, mint ahogy nem is a gyermekek számára berendezett ismeretterjesztő tanfolyamegyüttes. Az iskola a helyi társadalom, a helyi közösség, a település oktatási-nevelési és első számú művelődési intézménye, és egyben a helyi társadalom demokratizmusának, nyitottságának biztosítója. Az iskola a társadalmi mobilitás, a közösség legkiválóbbjainak kiválasztási eszköze kell legyen. Kiemelten foglalkozott a miniszter a jó iskola legfontosabb tényezőivel: a pedagógusokkal, s azokkal a tennivalókkal, amelyek célja a tanári hivatás tekintélyének visszaállítása. Elmondta, hogy felülvizsgálják a tanárképzés 1949-ben bevezetett rendszerét, s dolgoznak a tudományegyetemeken belüli tanárképző intézetek felállításán. Ez utóbbiak feladata lenne a pedagógiai jellegű tárgyak oktatásának ellátása, az ország adott területén a szakmai felügyelet gyakorlása, s ezek tartanák kézben az egységes rendszerré fejlesztendő tanári továbbképzést. A ma tanítók döntő többsége — mondotta egy, ma már meghaladott centralizált és ideológiai-politikai szempontok alapján feldolgozott szakmai anyagot sajátíthatott el az egyetemeken. Ki kell alakítani ezért számukra az intézményes önképzést, az új ismeretekhez, összefüggésekhez való hozzájutást, s nem utolsósorban gondoskodni kell azokról az anyagi feltételekről, amelyek megengedik, hogy szellemi újratermelésükre is áldozhassanak. Ezért is dolgozott ki a művelődési kormányzat bár a sztrájkokkal nem értett egyet egy hároméves tervet a pedagógusbéreknek az értelmiségi fizetésekhez képest tapasztalható 70-100 százalékos elmaradottságának behozására mondotta a miniszter. Majd bejelentette: a Minisztertanács legutóbbi ülésén elfogadott javaslat szerint a pedagógusok bére 1990. január 1-jétől a szokásos 4-6 százalékos automatizmus helyett az 1989. évi bértömeg 20 százalékával emelkedik. A pedagógusok ezenkívül rendkívüli, 4 milliárd forintnyi fizetésemelésben részesülnek, ez. három és félszer több mint a mostani szeptemberi béremelés. Ezen intézkedésekkel együtt tehát, a pedagógusok béremelése összesen mintegy 60 százalék körül lesz. Nyugatnémet vendég a Pintér Műveknél Az utóbbi években a kormányzat — elvi — támogatása mellett a hazai kisipar megtette az első lépeseket az exportban. Az eredmények, a tényleges termékeladások egyelőre szerények, ezért is van jelentősége azoknak a kapcsolatoknak, amelyeket a Kiosz épít ki más, főként nyugati országok hasonló szervezeteivel. Egyik partnere az Észak-Rajna-Vcstfáliai Kisipari Kamarák, amellyel három éve kötött együttműködési megállapodást. Ennek keretében az idén áprilisban, Aachenben, egy kiállításon mutatkozhattak be termékeikkel magyar kisiparosok. A nyár folyamán a nyugatnémetek két csoportot fogadtak menedzserképző tanfolyamon. A résztvevők között mindkét alkalommal ott volt a keceli Pintér József. Mint a legjelentősebb magyar ipari magánvállalkozás tulajdonosát, felkereste szombaton az Észak-Rajna-Vcst- fáliai Kisipari Kamarák parlamentjének fő ügyvezetője, Klaus Schloesser, aki a Kiosz meghívására tartózkodik Magyarországon. A Pintér Müvekben látottak, tapasztaltak, a tulajdonos tervei a vendég elismerését váltották ki. Klaus Schloesser az NSZK pénzügyminiszterének meghívását adta át a keceli gyárosnak, amit Pintér József köszönettel elfogadott. Mosonmagyaróvár, 1956 Az 1956-os mosonmagyaróvári eseményekről, az október 26-ai tragikus sortűzről és a felelősségre vontak peréről forgat dokumcntumiilmct a Mozgókép Innovációs Társulás, Zsigmond Dezső és Erdélyi János rendezésében. Az alkotók a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete és a BM segítségével felkutatták a szemtanúkat, az egykori akadémistákat, a sorkatonákat és a város polgárait, közreműködésükkel rekonstruálják a több mint három évtizede történteket. Képünkön: Készül a felvétel a szemtanúkkal és túlélőkkel. (MTI-fotó) A PÉNZÜGYMINISZTER TÁJÉKOZTATÓJA KECELEN A kormány következetesen megvalósítja gazdaságátalakító programját A múlt héten Békési László pénzügyminiszter Kccclrc látogatott, Csipkó Sándor országgyűlési képviselő meghívására. A Keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet elnöke bemutatta a gazdaságot, a szőlőültetvényeket, majd a tanácsháza nagytermében a miniszter a körzet tanácselnökeit, mezőgazdasági vezetőit tájékoztatta az idei esztendő gazdasági folyamatairól, a meghatározott célok és feladatok teljesüléséről, valamint azokról a tervekről, amelyek a következő hetekben, hónapokban kerülnek a kormányzat, illetve az Országgyűlés elé. Kedvező és kedvezőtlen folyamatok A kedvező folyamatok közölt említette, hogy értelmes, ésszerű takarékosság tapasztalható a gazdaságban. Az is üdvözlendő, hogy azoknál a vállalatoknál gyorsabban nőttek a jövedelmek, amelyek termékeire az elmúlt időszakban nagyobb volt a világpiaci kereslet. Egyre gyarapodtak a vállalkozások, kisvállalkozások, az ebben foglalkoztatottak száma 20 százalékkal több, mint az elmúlt esztendőben. Májusban még azt kellett megállapítani, hogy a belső pénzügyi egyensúly megbomlása miatt annak a veszélye fenyegetett, hogy az ország rövid távon csődbe jut. A szigorú intézkedések következtében a helyzet javult. Az ezzel összefüggő 48 milliárdos, egyensúlyi pozíciót javító intézkedési csomagterv végrehajtása folyamatos. Ebből csupán 5-6 milliárd teljesíthetősége kétséges. Jelenleg a költségvetés hiánya a májusi 80 milliárd forinttal szemben 35 milliárd s az év végéig a kormányzat 21 milliárd forint hiánnyal számol. Ez az egyensúlytalanság még elfogadható és kezelhető. Azt is a kedvező folyamatok közöli értékelte a miniszter, hogy jelentős a külkereskedelmi aktívum, az év végéig eléri a 600 millió dollárt. Nem rejtette véka alá Békési László a kedvezőtlen jelenségeket sem, ezek között is elsőként említette, hogy a szerkezeti átalakulással egyidejűleg összességében nem növekedett a reálteljesítmény sem az iparban, sem a mezőgazdaságban, sem a szolgáltatásban. Noha ez átlagot jelző megállapítás, mégis azt kellett megállapítania, hogy gazdasági stagnálás jellemző az országban. A külső fizetési mérleg romlását drámainak nevezte. E témakörben említette meg, hogy a szocialista exportunk sokkal nagyobb, mint az import, vagyis országunk nettó hitelező, s ha ez a tendencia továbbra is folytatódik, az év végére elérhetjük a 800-900 millió rubel aktívumot. Ez a magyar gazdaságból gyakorlatilag jövedelemkivonást jelent, amit meg kell gátolni. Emellett nagy gondot okoz számunkra, hogy csökkennek a beszállítások, kevesebb importhoz jutunk a szocialista országokból, mint amire szükségünk van, azt is egyre nehezebben tudjuk megszerezni. Tudvalevő, hogy amit cl tudnak adni tőkés piacokon, oda szállítják és így konvertibilis valutához jutnak. Sajnos, úgy tűnik folytatta a miniszter belépnek bizonyos politikai effektusok is, melyek számunkra esetleg kellemetlen hónapokat okozhatnak, bár nem akar senkit sem máris rémisztgetni, elég lesz akkor ezzel szembenézni, amikor „zárják a csapokat”. Az idegenforgalom bevétele nőtt, mégis katasztrofálisnak mondotta ennek egyenlegét, mivel gazdasági megalapozottság nélkül adták ki a világútleveleket, s a valutakeretek igénybevétele azt eredményezte, hogy az idén az idegenforgalmi mérlegben cgymilliárd dollárnál nagyobb hiány alakul ki. Véleménye szerint ez egy ostoba valutaköltekezés. Bérverseny, keresetek, fogyasztás Ugyancsak a bírálandó folyamatok között említette a magyar gazdaságban kialakult bérversenyt, aminek következtében ugrásszerűen növekedtek a jövedelmek. A jövedelem mögött pedig nincs ezzel egyenértékű teljesítmény. A vállalkozásoknál 40 százalékkal több a nyereség a tényleges teljesítményhez, a tavalyi eredményekhez képest. Az exportban javult a cserearány, ahol ennek következtében Jelt: több a nyereség, ezt helyénvalónak tartotta, de áízt kellett'megállápitariikl hógy' a többlet elsősorban a belföldi árak erőteljesebb emelkedésének következménye. A termelői árak 13 és fél százalékkal, a fogyasztói árak 16 százalékkal nőttek az elmúlt hét hónapban. Ehhez képest a lakosság bruttó pénzbevétele 17,5 százalékkal emelkedett, a bérből és fizetésből élőknél, alkalmazottaknál 19 százalékos, az iparban dolgozóknál 21, az építőiparban foglalkoztatottaknál 22, a vállalkozóknál 23-24 százalékos a jövedelemnövekmény. A mezőgazdaságban dolgozók vannak a legkedvezőtlenebb helyzetben, itt a jövedelemnövekedés csupán 8,7 százalékos. Az, összes fogyasztás az év elejétől 3 százalékkal emelkedett annak ellenére, hogy a tervben egyszázalékos fogyasztáscsökkenést irányoztak elő erre áz esztendőre. A többletjövedelem és a többletfogyasztás hozzávetőlegesen egymilliárd dollárjába kerül az országnak. Idei intézkedések A további egyensúlyromlás kölcsönökkel sem finanszírozható, ezért további kemény és határozott lépésekre van szükség. Ezek között említette Békési László a szocialistaexport drasztikus fékezését. A forint felértékelése 1,50 forinttal rontja rubelenként a magyar vállalatok exportját. Ugyanakkor az importot ez a felértékelés olcsóbbá teszi, ezért ösztönzi is. A felértékelésből származó szocialista exportbevétel-csökkenést a kormány nem kompenzálja, csak és kizárólag a mezőgazdasági termékek körében. Az ezzel kapcsolatos exporttámogatás keretösszege egyébként 200 millió forint. Adminisztratív beavatkozás az is, hogy az államközi megállapodásokban rögzített szocialista exportot az ennek ellentételezését képező import beérkezésekor indítják. Megemlítette, hogy várhatóan az idén kevesebb gépkocsira, elektromos áramra .stb. számíthatunk a szovjet partnertől. Az idegenforgalmi egyensúlytalanságot sem lehet a továbbiakban ölbe tett kézzel szemlélni, állapította meg a miniszter. Informális tájékozódások szerint a magyarok az országhatáron túl 1 milliárd dollárt költenek évente, de csak 300 milliót vesznek meg á Magyar Nemzeti Banktól. A többi „valahogy jön”, feltételezhető, hogy jelentős valuta van a lakosságnál, amelyet a már meghirdetett módon eredetvizsgálat nélkül, garanciákkal és kamattal betehetnek a valutatulajdonosok a hazai pénzintézetekbe. Ettől egyébként a kormányzat azt reméli, hogy mintegy 400-500 millió dollárral javul az ország pénzügyi mérlege. Egyebek mellett elmondta, hogy az idén el akarja kerülni a kormányzat a forint újabb leértékelését a konvertibilis valutához képest, központi áremelés nem lesz és a jövedelmek kiáramlásával kapcsolatban sem tesznek adminisztratív korlátozó lépéseket, valamint nem emelik az adókat. Változás várható a személyi jövedelem- adózásban A jövő esztendőtől viszont jelentős adócsökkentést tervez a kormányzat. A személyi jövedelemadót — amennyiben az országgyűlés is elfogadja — módosítják, amelynek lényege: adószintben sem csökkenés, sem növekedés nem történik, viszont áz adóterhet egyenletesebben kívánják megosztani a lakosság körében. A marginális adókulcsokat, a progressziót erőteljesen csökkenteni akarják, viszont ennek ellentételeként a jelenleg érvényes kedvezmények többségét is megszüntetni javasolják. A jelenlegi adószint, ami átlagosan 11 százalékos, a jövedelmek egyharmadát terheli, azonban a jövő esztendőben a most kétharmadában adómentes jövedelmek többsége is adózni fog. A mezőgazdasági kistermelésből származó adóbevételről meglepő adatot közölt a miniszter. Ugyanis szerinte azt senki sem várta, hogy az összes mezőgazdasági kistermelésből 1988-ra vonatkozóan mindössze 320 millió forint adót fizessenek be. Kijelentette, hogy a kistermelés kedvezményeit ezután sem változtatják meg, viszont a vállalkozói típusú farmergazdaságok jövedelmeit bevételeikhez képest kell megadóztatni. Ennek feltételei valószínűleg .«sak az 1990-es évek elején lesznek meg. A kistermelés adójának, (kedvezményeinek) változtatását nem javasolják a parlamentnek és remélik, hogy az Országgyűlés is így dönt. A miniszter szerint a borforgalmi adó funkció nélküli, amit az egységes, új földadó elfogadásával egy időben megszüntetésre javasolnak, legkésőbb 1991-től. Jelentős lesz a következő években a támogatások csökkentése, .illetve megszüntetése, ugyanis ez teszi lehetővé a vállalkozások adócsökkentését, mintegy 13-14 százalékkal. A mérséklést 1993-ig fokozatosan tervezik megvalósítani. Munkanélküliség és megoldási lehetőségek A jelenlévők kérdéseire válaszolva beszélt a munkanélküliségről is. Kijelentette, hogy a válságból való kilábalásnak ez velejárója, a világon sehol sem volt ez másként. Azoknak a köröknek a véleményét, amelyek azt követelik, hogy munkanélküliség ne legyen, szociális demagógiának minősítette a miniszter. Az országban jelenleg 5400 ember kap munkanélküli-segélyt, négyezren közmunkán dolgoznak, háromezren veszik igénybe az átképzési juttatást. Tulajdonképpen, a tényleges munkanélküli az országban 12 ezer fő. Ezzel szemben 70 ezer embert keresnek különböző vállalatok és még hiányzik 150 ezer munkavállaló a hatékonyan termelő egységek több műszakos üzemeltetéséhez, és még mintegy 30-40 ezer dolgozót foglalkoztatnának a szolgáltatásban is. Természetesen nagy gond, hogy a képzettség és a kereslet nincs összhangban, sőt még az is kedvezőtlen, hogy elsősorban nem azokban a körzetekben, területeken keresik a munkaerőt, ahol most munka- nélküliség van. Az országban a tervek szerint három éven belül a gazdaságtalan termelés felszámolásával még mintegy 150 ezer munkahely szűnik meg. E helyzet feloldását egyrészt munkahelyteremtő akciók megindításával kezdik el, néhány területen végkielégítést adnak (ajánlanak fel) azoknak a dolgozóknak, akik más szakmát valamilyen okból már elsajátítani nem tudnak — e körben a bányászokat is említette. A miniszter kifejtette, hogy a kormány tisztában van azzal, hogy a munkahellyel kapcsolatos legkisebb változtatás emberi gondokat vet fel, feszültségeket okoz, de ha komolyan meg akarjuk szüntetni a gazdaságtalan termelést és korszerű termelési szerkezetet akarunk kialakítani az országban, akkor ezek a lépések sem elkerülhetőek. A jelenlévők arról is érdeklődtek, hogy a gyorsuló infláció megállítható- e? A miniszter szerint igen, a kormányzati intézkedések arra irányulnak, hogy az elkövetkezendő 3-4 évben 20 százalék alatt maradjon az infláció és azután pedig fokozatosan csökkenjen. Arról is beszélt, hogy a kamatlábak ebben az évben érik el a csúcspontot és arra számít, hogy rövidesen mérséklődnek. Támogatás a mezőgazdaságban Megállapította, hogy az agrárágazat tőkehiányos, az agrárolló tovább nő, a legszerényebb számítások szerint is az átlag tavaly meghaladta a három százalékot. A jövő feladatának mondotta a mezőgazdaság felvásárlási árainak felszabadítását azért is, hogy valódi piac jöjjön létre. A kormányzat szükség esetén fogyasztói ártámogatást kíván megvalósítani már 1990-től. A mező- gazdaság tőkehiányának pótlására pedig egyedül ebben az ágazatban nem csökkentik a beruházások támogatását. Változást terveznek a kedvezőtlen mezőgazdasági üzemek támogatási rendszerében. Az alapelv az, hogy nem garantálnak nyereségszintet, nem az árakba építik be a támogatást, hanem nyereségadó-kedvezményt adnak, ami természetesen csak akkor érvényesül, ha az üzem képes is nyereségesen termelni. Megmarad a támogatás e körben az összes infrastrukturális jellegű beruházáshoz (melioráció, útépítés stb.), a többi beruházásokat a kedvezőtlen adottságúaknái még adókedvezménnyel segítik és az elképzelésekben' az is szerepel, hogy 1-2 évig fenntartják a szakember-támogatást. Azt a véleményt is megemlítette a miniszter, mely szerint jövőre még nem, csak 1991-től változzék a kedvezőtlen adottságúnk támogatási rendszere, amit viszont Békési László elképzelhetetlennek tart, mert máris szükség van a változtatásra. Az elmondott elképzeléseket egyébként szeptemberben kormányülésen vitatják meg s az itt kialakult döntés szerint terjesztik a parlament elé. Csabai István Az örökséget cipelni kell Békési László pénzügyminisztert, előadása után, néhány aktuális részlettémáról kérdeztük. — Elképzeléseket, gazdaságpolitikai tendenciákat vázolt előadásában. A megvalósításához szükségesnek tart-e társadalmi-politikai változásokat? Teljesen természetes, hogy politikai változás nélkül a gazdasági program nem valósítható meg. Ugyanakkor túlzott illúzió fűződik ahhoz, hogy egy felgyorsuló politikai változás kedvező körülményeket hozhat a magyar gazdaság gondjainak megoldásához. Ez szerintem naivitás. A véleményem az, hogy a gazdasági program végrehajtásához erős támogatást élvező kormányzatra és parlamentre van szükség. Ezért fontos, hogy megfelelő koalíciós kormány és parlament jöjjön létre. Viszont azt a napjainkban hallható vélekedést is naivitásnak tartom: ha kialakul a koalíciós kormány, a gazdaság bajainak megoldásához a külföldi erőforrások ugrásszerűen megnövekednek, bcáramlanak. Szerintem az országnak magának kell megoldania gondjait. A politikai múlttól cl lehet határolódni, de a gazdasági örökséget cipelni kell, és akárhogyan alakulnak a hatalmi, politikai viszonyok, ugyanezekkel, vagyis a jelenlegi problémákkal kell szembenézni s minél később történik ez, annál nehezebb lesz. — A mostani forintfclértékelés a rubelhez képest a szovjet exportra termelő vállalatok többségét veszteségbe sodorhatja. Számoltak ezzel és következményével? A könnyűiparban, gépiparban, élelmiszeriparban kétségtelen, hogy csökkent a jövedelmezőség és lesznek veszteséges vállalatok. Tudjuk ezt és tudatosan vállaljuk. Viszont az is ismert előttünk, hogy ezeknek jelentős része viszonylag rövid idő alatt képes tőkés exportra termelni. — Technikai, technológiai hiányosságok miatt, fejlesztési források, tartalékok nélkül ez aligha elképzelhető ... A nehézgepiparban ez valóban lehetetlen, de meg kell jegyeznem, hogy ezeknél a vállalatoknál is elkerülhetetlen a korszerűsítés, mert csak idő kérdése, de a szocialista piacon sem kellenek termékeik. A vállalatok többségében könnyűipar, vegyipar, élelmiszeripar vannak belső források és lehetőségük is adott, hogy tőkés piacokon értékesítsék termékeik döntő többségét. Például az USA-ban igény lenne konfekcióipari termékekre, és ha a hazai gyárak a minőséget javítanák, cl tudnák adni készítményeiket. — Reális esélyünk van arra, hogy a Szovjetunióval folytatott kereskedelmünkben áttérjünk a konvertibilis valutaclszámolásra? A Szovjetunióban jövőre fejeződik be az ötéves terv, és erre csak ezután van esély. Egyébként ez közös érdek is, a nálunk kialakuló vegyes vállalatok révén a Szovjetunió számára korszerű termékekből fő exportőrök lehetünk, és természetesen ezek a vállalatok rubelért nem adják majd el termékeiket. A teljesen szabad devizás kereskedelem kialakulása az elkövetkezendő évtizedben valósul majd meg. Cs. I.
