Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-28 / 229. szám
Hazánkba érkezett a Portugál Köztársaság elnöke Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke meghívására szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Mário Soares, a Portugál Köztársaság elnöke. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Straub F. Brúnó, Kovács László külügyminisztériumi államtitkár, Árgyelán Sándor hazánk portugáliai nagykövete. Jelen volt Zózimo Justo Da Silva, a Portugál Köztársaság budapesti nagykövete.'(MTI) GENSCHER BESZÉDE AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS ÜLÉSSZAKÁN Európai szolidaritás NEW YORK „A közép-kelet-európai reformfolyamatok egész Európa, az egész világ érdekében állanak. Megérdemlik támogatásunkat, közös, összehangolt akcióra, európai szolidaritási tervre is szükség van.” Ezt mondotta az NSZK külügyminisztere szerdán, az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. Hans- Djetrich Genscher egyúttal rámutatott: „aki azt hiszi, hogy e reformok kudarcot vallanak, arra rácáfolnak majd a fejlemények. Senki ne becsülje le nyugaton az új lehetőségeket, hanem inkább hasznosítsuk azokat határozottan, egész Európa javára, hiszen a történelem nem ismétli meg az egyszer felkínált lehetőségeket. Felhívom Európa' országait: ne mulasszuk el ezt a történelmi alkalmat”. Genscher egyúttal igen békülékeny hangot ütött meg az NDK-val szemben, hangoztatva: senki nem kívánja, hogy az NDK fiataljai elvándoroljanak, a hazai reformpolitika új távlatokat nyitna számukra és a maradásra ösztönözne. Genscher a közgyűlés általános politikai vitájában elmondott beszédében hangoztatta: az Európai Közösségnek nyitottnak kell lennie a sokrétű, széles körű dgyüttmüködésre mindazokkal a közép-kelet-európai országokkal, amelyek ezt igénylik, s az együttműködés, a cserék új formáira van szükség. Példaként jelölte meg a nyugat-európai közös űrkutatási tervet; az EURÉKA programot, valamint az EK most szervezendő új össz-európai környezetvédelmi intézményét. . H ' ’ 1 V/ Feszültség a szlovén alkotmánymódosítás körül Belgrádban a szerdára virradó egész éjjel tanácskozott a JKSZ Központi Bizottságának kedd délután kezdődött rendkívüli ülése, „analyst a .szl.Qvéfi tagköztársaság , alkotmánymódosítására tett javaslat miatt hívtak össze. A,központi bizottsági plénumon több mint száz felszólalás hangzott el, és a vita a reggeli órákban is folytatódott. Főként a szlovén és a szerb KB-tagok között került sor éles polémiára arról, hogy a tervezett tagköztársasági alkotmánymódosítás összeegyeztethető-e a föderáció alapokmányával vagy sem, és hogy a javasolt változtatások a jugoszláv föderációt konföderációvá alakítják-e át, vagy sem. A jugoszláv államelnökség már a pártfórumot megelőzően kifejtette véleményét: a szlovén alkotmány megváltoztatására készült tervézet hat pontja ellenkezik a föderáció alkotmányával. Elsősorban a tagköztársaság önrendelkezésére és elszakadására vonatkozó változtatásokat kifogásolta, mivel azok lehetővé tennék Szlovénia elszakadását a jugoszláv föderációtól. Nézeteltérést váltottak ki a rendkívüli állapot kihirdetésére és a hadsereg békeidőben történő bevetésére vonatkozó függelékek is. A szlovénok ugyanis azt kívánják, hogy ezekben a kérdésekben ne a föderáció, hanem a tagköztársaság képviselőháza döntsön. A vitában Milan Kucsan, a Szlovén Kommunisták Szövetsége elnöke kijelentette, hogy a jugoszláv párt vezető testületé nyomást gyakorol a szlovén képviselőházra, márpedig a szlovén nép szuverén jogai,'hogy saját: alkotmúnyáról határozzon. A módosítási javaslatok nem szeparatista jellegűek, nem akadályozzák a föderáció funkcióinak ellátását, a szlovén nép a jugoszláv föderáció keretében kíván élni. Milan Pancsevszki, a JKSZ KB Elnökségének elnöke viszont azt a véleményét hangsúlyozta, hogy a szlovén alkotmány megváltoztatása az ország nemzeteinek és nemzetiségeinek egyenjogúságát és a jugoszláv néphadsereg szerepét érinti, ellentétben áll a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alapokmányával, szembeállítaná egymással a föderáció és Szlovénia állami szerveit. Közben a parlament szövetségi tanácsa szintén éjszakába nyúlóan tárgyalt a témáról, és határozatban szólította fel a szlovén képviselőházat, hogy napolja el szerdai ülését, amelynek napirendjén a módosított alkotmány kihirdetése szerepel. A határozat megszavazásakor a szlovén képviselőcsoport, tiltakozása jeléül, elhagyta a termet. NDK-MENEKÜLTEK A prágai kormány továbbra is elzárkózik a közreműködéstől A politikai érdekeket egyre inkább háttérbe szorító, sürgősen megoldandó humanitári: us kérdéssé vált a prágai nyugatnémet nagy- követségen tartózkodó NDK-állampolgárok ügye. A misszió területén már csaknem másfél ezren várnak arra, hogy áttelepülhessenek az NSZK-ba. Wolfgang Vogel berlini ügyvéd kedden és szerdán újabb kísérletet tett arra, hogy az NDK-állampolgárokat rábeszélje a hazatérésre, de csak kétszázan voltak hajlandók ezt a megoldást választani. Míg szeptember 12-ei hasonló küldetése alkivándorlási lehetőséget ígért, most személyes garanciát kínál t fel arra, hogy akik a hazatérést választják, hat hónapon belül áttelepülhetnek az NSZK-ba. Ez alkalommal csupán mintegy kétszáz ember hitt az ügyvédnek (kedden százötvenen, szerdán pedig ötvenen indultak haza), a többiek továbbra is maradni akarnak és át kívánnak települni az NSZK-ba. Ami a csehszlovák hatóságok magatartását illeti, a válságos helyzet ellenére a prágai kormány továbbra is elzárkózik attól, hogy közreműködjön a probléma megoldásában, s toHorn Gyula tárgyalásai New Yorkban A magyar amerikai és a magyar — francia viszonyról, az európai intézmé- nyekhezvalómagyark özeledésről, az AI - pok Adria térséggel való együttműködésről, Magyarország és Csehszlovákia kapcsolatairól tárgyalt kedden, az ENSZ székhelyén Horn Gyula külügyminiszter. A magyar sajtó munkatársainak elmondta, hogy mintegy negyvenöt perces megbeszélést tartott James Baker amerikai külügyminiszterrel, elsősorban a kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről. Amerikai részről újólag hangoztatták, hogy biztosítják azígért gazdasági-kereskedelmi könnyítéseket, a legnagyobb kedvezmény elvét, az általános vámkedvezményeket (GSP) és az amerikai kivitelt ösztönző OPIC-kormánygaranciákat. A régebbi keletű budapesti kéréssel kapcsolatban, hogy Magyarország vonatkozásában enyhítsék a korszerű technológia behozatalát gátló tilalmakat, a COCOM-listát, az amerikai fél újabb tájékoztatást kért: hogyan kívánja Magyar- ország megakadályozni a technológiák továbbjutását harmadik országokba? James Baker külügyminiszter elismerését fejezte ki azért, hogy Magyarország felvette a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreáyal és Izraellel, s azért is, ahogyan Magyarország az NDK- menekültek ügyét kezelte. Horn Gyula kifejtette kormánya véleményét, miszerint valamennyi, Magyarországgal rokonszenvező országnak, köztük az Egyesült Államoknak is érdeke, hogy a magyarországi radikális átalakulás továbbra is békésen, megrázkódtatások nélkül menjen végbe, hogy az ország megőrizze stabilitását. Roland Dumas francia külügyminiszterrel annak jelenlegi kettős minőségében tárgyalt Horn Gyula: Roland Dumas ebben a fél évben az Európai Közösségek (EK) miniszteri tanácsának soros elnöke is egyben. MIT AKAR AZ MDF? Horn Gyula előterjesztette azt a budapesti igényt, hogy a közösség az eredetileg ígért határidőnél korábban oldja fel a mennyiségi korlátozásokat a magyar árukkal szemben, és tegye lehetővé a magyar csatlakozást az Európai Beruházási Bankhoz, amely az infrastruktúra kiépítéséhez adhat támogatást. Javasolta, hogy nyisson az EK állandó képviseletet Budapesten. Norvégia sokat tesz Magyarország és a nyugat-európai szervezetek közötti kapcsolatok fejlesztéséért. Thorvald Stoltenberg norvég külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén Horn Gyula közölte, hogy Magyarország csatlakozni kíván az Európa Tanács kulturális egyezményéhez, ami lehetővé tenné, hogy Budapest teljesjogú tagként vehessen részt a szervezet össz-európai tevékenységében. Hivatalos kapcsolatot kíván Magyarország teremteni a nyugateurópai semleges országokat (és Norvégiát) tömörítő gazdasági társulással, az EFTA-val hangzott el a tanácskozáson. Első lépésként a tájékoztatási együttműködésben szeretne Budapest reszt venni, távolabbi célja pedig egy szabadkereskedelmi megállapodás megkötése, ami megkönnyítheti a közeledést az Európai Közösségekhez is. Horn Gyula kedden tanácskozott Jaromir Johanes csehszlovák külügyminiszterrel is. Ezután olasz, jugoszláv és osztrák kollégájával megállapotott abban, hogy november első felében Budapesten közösen tanácskoznak az Alpok—Adria térségben való együttműködés felgyorsításáról mondta a magyar külügyminiszter. A határ menti magyar megyek megfigyelőként már eddig is részt vettek az Alpok Adria munkaközösség tevékenységében: az együttműködés kiszélesítése, Olaszország közreműködésével, segítheti a megyék fejlődését. Viharos tanácsülés Tiszakécskén Minden másképp történt a Tisza- kécskei Városi Tanács tegnapi ülésén, mint ahogyan a meghívó szerint vártuk. A 15 órakor a művelődési központban megjelent 36 tanácstag felforgatta a jó előre, gondosan elkészített napirendet. Régi adósságát törlesztette volna eredetileg a testület azzal, hogy hét év után újra megtárgyalja: milyen helyet foglal el a magánkisipar a lakosság ellátásában, ezt a magánkereskedelemről, a távközlésről és a postai szolgáltatásokról szóló jelentést azonban, nyolcadikként és kilencedikként, a napirendi sor végére utasították a település képviselői. Fontosabbnak tartották ennél, hogy a tanács először saját magával legyen tisztában, mer) ami Tiszar kécskén a jelenlegi helyzetet jellemzi, az mindennek nevezhető, csak jónak nem. Két hónapja nincs tanácselnökük. A testület működésképtelenné válik, ha a tanács élén még sokáig nem áll valaki. Egyesek amiatt is aggódnak, hogy ilyen körülmény mellett nem késik-e Tiszakécskén a pedagógusok bérének megígért emelése. A napirendi javaslatok helycseréjét a bejelentések előrehozásával az is indokolta, hogy az 5. választókörzet tanácstagja, Mérő László- né lemondott, Gyapjas László társadalmi tanácselnök-helyettes pedig nem tudja tovább összeegyeztetni tisztségviselőiét pedagógusi hivatásával. Nem kevés vita és egyesek ellenérzésére a tanács úgy döntött 24:6 szavazati arányban —, hogy Gyapjas Lászlót csupán helyettesi megbízatása alól menti fel, a tanácstagok közül való visszavonulását viszont az új választásig nem fogadja el. Az ideiglenes társadalmi elnökhelyettesi tisztet a tanácstagok közül az ősz hajú korelnök, Fazekas János vette át. Már kezdett sötétedni, amikor — a magánkisipart és kereskedelmet, s a távközlést és a postát érintő kérdésektől még mindig nagyon távol — az MDF — népi kezdeményezésen alapuló — aláírásgyűjtésével és követeléseivel kezdtek foglalkozni. A Magyar Demokrata Fórum városi szervezete ugyanis szeptember 26-án Biczók Mihály megbízott vb-titkárnak aláírt íveket nyújtott át. A felsorolt követelések között szerepel — egyebek mellett — a közpénzek felhasználásának állampolgári ellenőrzése, a jogtalanul megvett vagy átruházott lelkek visszaadása, és a Solohov Tsz kezelésében lévő mozi terem közösségi helyiségként való hasznosítása. Lapzártakor a tanácsülés még nem fejeződött be. K—1 Végső búcsú Raffai Saroltától Hozzátartozók, barátok, ismerősök cs tisztelők népes tábora vett végső búcsút szerdán, a kalocsai temetőben Raifai Saroltától. Á hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 59. évében elhunyt alkotótárstól a Magyar írószövetség és a Hetek nevet viselő írócsoport nevében Bella István búcsúzott. Gyászbeszédében méltatta a vidéken élő értelmiség sorsát, konfliktusait feltáró írótárs munkásságát, a kudarcok, betegség által is megtörhetetlen küzdőképcsségét és sikerekben is gazdag írói pályafutását. A József Attila-díjas, az olvasók által különösen az Egy szál magam című regényével ismertté vált írónő tanítóként és országgyűlési képviselőként is népszerű volt szűkebb hazájában, az érseki városban. Kalocsa és környéke nevében Baradlai Sándor nyugdíjas magyar—történelem szakos tanár, a család jó ismerőse emlékezett Raffai Sarolta érdemeire. Az egyházi szertartás mellett eltemetett írónőtől Kovács Géza érseki helynök vett búcsút. Raffai Sarolta végső nyughelyén, a kalocsai családi sírbolton a rokonok, barátok, tisztelők mellett elhelyezték az emlékezés koszorúit az Országgyűlés, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Művelődési Minisztérium, a Magyar írószövetség, a Bács- Kiskun megyei, valamint a kalocsai városi tanács képviselői is. A népfront gazdaságpolitikájáról Dr. Bugár Nándor tájékoztatója Kiskunhalason Egyre gyakrabban fordul elő a népfrontbizottságok programjában, hogy országos vezetőiket hjvják meg egy-egy fórumra előadónak. így van ez a halasiakkal is. Legutóbb dr. Dobos László vállalt vitafórumot a kongresszusi előkészületek jegyében, a napokban dr. Bugár. Nándor, az országos tanács munkatársa volt a halasiak vendége, aki a népfront gazdaságpolitikájáról adott tájékoztatót. Nem csak az 'olvasóban, a jelenlévőkben is felmerült a gondolat: mi köze a népfrontnak a gazdasághoz? Ahogy az előadó fogalmazott, elvileg nem sok. De, mint lakóhelyi szervezeti nem mehet el a problémák mellett. Hiába keresünk politikai megoldásokat, azok tartóssága végső soron a gazdaság függvénye mondta. Igazából a gazdaság válsága, a további elnyomorodás csak népszerűtlen intézkedések sorozatával állítható meg, s ezt egyik párt sem vállalja szívesen. A népfront gazdaságpolitikája dühödt szópárbajra ingerelt sokakat. Melyek a jellemzői ennek a gazdaságpolitikának? Az infrastruktúra fejlesztésének feltételével egyenrangúsíta- ni a piacokat! Ezen, a belső piac felértégazdasági kapcsolatrendszert is értenünk kell. Mindennek természetesen a forint értékállósága is feltétele, a kormánynak fel kell hagynia az eddigi inflációgerjesztő intézkedésekkel. A költségvetés megreformálását a bevétel csökkentésével látják indokoltnak, amely az adóterhek mérséklésével s az önkormányzatok támogatásával járna együtt. Végre kell hajtani a tulajdon reformját is, amelyben, az állami és magántulajdon mellett, a valódi közösségi tulajdonnak is nagyobb szerepe lesz, ez ugyanis a későbbi önkormányzati rendszer alapjait képezheti. A népfront álláspontja szerint a szociális gondoskodás nem piacositható, mert a tőke kicsi, a hozadéka lassan térül meg. Ez mindig támogatott terület volt és maradás a modern európai államokban is. Dr. Bugár Nándor úgy vélte, ha a következő évtizedben a magyar gazdaság nem képes elérni a jelenlegi osztrák gazdaság színvonalát, örökre lemarad Európától, a világtól. Arra a kérdésre, hogy a népfront milyen eszközrendszerrel kívánja érvényesíteni elképzeléseit, az előadó a kerékasztal-tárgyalások folytatását, s a parlamenti részvételt jelölte meg. Bizonytalan helyzetben is a jövőbe kell néznünk (Folytatás az 1. oldalról) ra jelentős feladat hárul a térségi, illetve a települések közötti termelő infrastruktúra fejlesztésében hangsúlyozta a megyei tanács általános elnökhelyettese. Gondolok itt elsősorban az energiaellátó rendszerekre, a közlekedési hálózatokra, a hírközlési és műsorszóró rendszerekre és a kistérségi vízművekre. A környezetvédelmi feladatok, ezen belül a veszélyes hulladékok tárolása, feldolgozása, megsemmisítése is meghaladja egy-egy település lehetőségeit. A talajok termőképességének megóvása és javítása ugyancsak több települést magában foglaló térségeket érint. A szükséges főhatósági és szakmai egyeztetések, a döntések kezdeményezése, az érintettek anyagi erejének koordinálása és megyei céltámogatása tipikus területfejlesztési feladat lesz a jövőben is. S megalapozott céltámogatási rendszert — megítélésünk szerint — nem lehet működtetni a megyei önkormányzatok döntési joga nélkül. A megyei önkormányzat megmaradása esetén a következő helyi feladatok céltámogatását tartják szükségesnek a helyi tanácsok, a már említetteken túl: a szociálisan rászorulók lakáshoz jutásának segítése (különösen az első lakás esetében), a szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztése, a kommunális feladatok megoldása, iskolákhoz tornatermek építése, az indokolt kórházi rekonstrukciók folytatása, a szociális gondoskodás fejlesztése (főként a szociális otthoni elhelyezés bővítése). Ezek a felsorolt javasolt prioritások a társadalmi vitában módosulhatnak. Bővítésük azonban bármennyire indokolt lenne korlátokba ütközik, hiszen a céltámogatásra fordítható eszközök várhatóan szűkösek lesznek a jövőben is. A helyi tanácsok helyzetüktől, adottságaiktól függően ettől eltérő prioritásokat is kialakíthatnak a maguk számára. A megyei céltámogatás feladata azonban csak az lehet, hogy a megye településeinek nagyobb részét érintő, az indokoltnál gyengébben fejlett közösségi szolgáltatások felzárkóztatását segítse, normatív alapon és minden település által elérhető pályázati rendszerben. * A szóbeli kiegészítést követően a felszólalók többsége támogatta az előterjesztés társadalmi vitára bocsátását. Tudva azt, hogy bizonyos információk ma még természetesen nem ismertek, de számos korlát már most is látható. Azt pedig nem engedhetik meg maguknak a testület felelős tagjai, hogy mandátumuk lejártával felálljanak és azt mondják: köd előttem, köd utánam. A koncepció megvitatása, a közös gondolkodás, az igények, feladatok, teendők összegyűjtése, számba vétele éppen a későbbi terv megalapozását szolgálja. A testület az előterjesztést elfogadta, s ezután megtárgyalta a megyei tanács művelődési, ifjúsági és sportbizottságának beszámolóját, majd tudomásul vette a kétszintű államigazgatás bevezetésének tapasztalatairól szóló tájékoztatót. Az egyéb ügyek keretében további állami támogatásokról döntöttek, és megszavazták 1989. szeptember I -jétől a pedagógusok bérének 3 százalékos emelését pótlólagos megyei támogatásként, felkérve a helyi tanácsokat, hogy saját pénzeikből ezt egészítsék ki. A további napirendnek megfelelően módosították a megyei tanács szervezeti és működési szabályzatát, amelynek keretében sor került osztályok összevonására is. Az építési és vízügyi, valamint a közlekedési osztály a továbbiakban műszaki osztályként működik, új vezetője, a tanács döntése alapján, Borbély Lajos. Egy egységként tevékenykedik ezentúl a kereskedelmi és ipari osztály, amelynek vezetője dr. P. Kovács István lett. A végrehajtó bizottság létszámának kiegészítésére megtartott szavazás nem hozott eredményt, így a döntést a következő tanácsülésig elhalasztották. V. T. AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE Nyílt levél a Magyar Népköztársaság parlamentjének Mezőgazdaságunk erőszakos nagyüzemi átszervezése mérhetetlen erkölcsi és anyagi károkat okozott parasztságunknak. A nagyüzemek környezetünket romboló tevékenysége a termőtalaj nagyarányú pusztulásához kötődő mezőgazdasági lobby. Tevékenységük sok esetben már nemcsak a tsz-tagság érdekeit sérti súlyosan, hanem a közérdeket is. A parlament hiába módosította — kétszer is - - az idén a földtörvényt, ezen a helyzeten alapjaiban nem tudott változtatni. A rosszul, gazdaságtalanul dolgozó szövetkezetek vezetői, elsősorban önző, egyéni érdekeik szerint továbbra is folytatják az úgynevezett közös tulajdonú földek értékesítését. A polgárok egyébként jogos földigényét rendszeresen a faluközösségek megkárosításával elégítik ki. A vezetőiktől teljesen elszakadt tagság tehetetlenül szemléli a legértékesebb földek kiárusítását. A szétzilált faluközösségek elemi érdekeit sérti elsősorban, hogy ebben az átmeneti időszakban tovább folytatódott a zártkertesítés és a bürokrácia által nagyüzemi hasznosításra alkalmatlan földekké degradált ingatlanok értékesítése. A piaci mechanizmusok teljes hiánya csak felerősíti a társadalmi igazságtalanság újratermelését. Követeljük ezért a termelőszövetkezeti földek eladásának azonnali leállítását, a földtörvény módosítását. A tulajdonviszonyok átfogó rendezését, egy demokratikusan megválasztott parlamentnek kell megalkotnia a közeljövőben. Az MDF tiszaugi, tiszasasi, lakiteleki szervezete r EZ MINDENRE JÓ! \ Iliii l .ü...... . .. £ Spc L :$ 1 fi r mit Mgá — / / l \ \ \ | U 7/ / / v \ — fedett tárolószínek, — burkolt épületek, — hőszigetelt csarnokok ♦ TERVEZÉSÉT, ÉPÍTÉSÉT — FŐVÁLLALKOZÁSBAN IS — VÁLLALJUK RÖVID HATÁRIDŐVEL ♦ MÁS TÍPUSÚ könnyűszerkezetek szerelésével, utólagos hőszigetelésével, elektromos és épületgépész szakipari tevékenységével együtt. ♦ BÁBEL MŰVEK Vállalkozási Irodája Budapest XII., Hegyalja út 95. TELEFAX: 185-74-38 TELEX: 22-5038 Munkaidőn túl üzenetrögzítő veszi az érdeklődéseket. E3Ä3EL1ÁI Szerdán reggel a központi bizottság határozatában felszólította a szlovén képviselőházat, hogy halassza későbbre a köztársaság módosított alkotmányának szerdára bejelentett elfogadását. Rámutatott, hogy a jugoszláv föderációnak és tagköztársaságainak viszonyát nem lehet egyoldalú döntésekkel szabályozni. „A szlovén módosításoknak politikai következményei lehetnek a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alkotmányos helyzetére. Tovább bonyolíthatják az ország, amúgy is komplikált belpolitikai helyzetét, megnehezíthetik Szlovéniának és a föderáció egyes szerveinek viszonyát, működését. Olyan nagy horderejű kérdésekről van szó, amelyekről Jugoszlávia nemzeteinek és nemzetiségeinek közös elhatározással kell dönteniük. Állást kellene foglalnia a kérdésről a JKSZ 14. (rendkívüli) kongresszusának is” — húzta alá a határozat, amely kitért a szlovén kommunisták felelősségére is.
