Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-28 / 229. szám
(Folytatás az 1. oldalról) Debreczeni József felszólalása Kifejtette, hogy az ellenzéki képviselők bekerülésével valószínűleg hevesebb viták lesznek a parlamentben. A továbbiakban vitába szállt azokkal a képviselőtársaival, akik a büntető- eljárási törvény módosításának hatályba lépését 1990. március l-jénél később tartják indokoltnak. Jövő márciusig ugyanis lezajlik á köztársasági elnök megválasztása, sőt, lehet, hogy megválasztják az új parlamentet is. Képtelen helyzetet teremtene — mondta —, ha a választásokkor olyan büntetőeljárási törvény lenne érvényben, amely akadályozza az emberek szabad döntését. Ezért a képviselő a büntetőeljárási tövény módosításának előbbi, december 1-jei hatályba lépését javasolta. A Btk.-ra még fokozottabban érvényes, hogy elengedhetetlen feltétele a demokratikus átmenetnek. Debreczeni József ezért indítványozta azt is, hogy az Országgyűlés vesse el a hatályba lépést módosító javaslatot, és a Btk. módosítása egészében, az eredeti tervezet szerint a kihirdetés napján lépjen hatályba. * Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) után, Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) kért szót. A Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztőriportere üdvözölte, hogy több ellenzéki képviselő is mandátumot kapott. Több megjegyzést fűzött a törvénymódosítások vitájához is, s néhány, általa már többször említett, példán keresztül igyekezett bizonyítani: a védőügyvéd jelenléte biztosíték arra, hogy a hatóságok nem követnek el törvénytelenségeket a fogva tartás vagy a kihallgatás idején. Célszerű volna tehát ezen indítványokat már a tervezett jövő év márciusi határidő előtt ez év december 1-jé- től életbe léptetni, sőt, a folyamatban lévő ügyeknél is alkalmazni kellene azokat — javasolta. Az általános vitában nem kértek többen szót, így az elnök javaslatára a törvényjavaslatok feletti részletes vitával folytatták a munkát. Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.), Zsidei Istvánná (Heves m., 5. vk.), dr. Tallóssy Frigyes után többen nem kértek szót, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésének elkészültéig megkezdték az interpellációk tárgyalását. Interpellációk Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.), Boros László (Budapest, 26. vk.) után Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), a Sarkadi Lenin Mgtsz főkönyvelőhelyettese a júniusi parlamenti ülésszakon a mezőgazdasági termények — elsősorban a gabona — termelői árának emelését, illetve a külkereskedelmi tevékenység rendjének — nevezetesen a kivételi listának — a vizsgálatát indítványozta. Mivel az Országos Árhivatal elnökének válaszát sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, az interpellációval a kereskedelmi, illetve a terv- és költségvetési bizottság foglalkozott. Jelentésük szerint a mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek termelői árára vonatkozó ármegállapítás, valamint a külkereskedelmi tevékenység folytatásának rendjéről szóló kereskedelmi miniszteri rendelet felülvizsgálata a kereskedelmi törvény és az ártörvény kimunkálása során megtörtént. Mivel a gabona árának emelése nem ragadható ki a szabályozás bonyolult rendszeréből, ezért valamennyi összefüggésre kiterjedő áttekintés szükséges. Vass Józsefné kifejtette: a gabonaár-emeléssel kapcsolatban alapvető fontosságúnak tartja az árkérdést, s kérte: a most kapott választ csak közbenső tájékoztatásként fogadja el az Országgyűlés, a kérdés konkrét tárgyalására az október 17-én kezdődő ülésszakon kerüljön sor. Az Országgyűlés egyetértett a képviselő javaslatával. Sebők József (Heves m., 8. vk.), a Karácsondi Kossuth Tsz elnöke a júniusi ülésszakon a Heves megyei pedagógusok bérfejlesztését, különösképpen a túlórák díjazását és a pedagógusbéremelés megyénkénti differenciálását kifogásolta. A válasz akkor nem volt elfogadható, így az interpellációt a kulturális bizottság vizsgálta felül. Jelentéséhez Glatz Ferenc művelődési miniszter fűzött most kiegészítést. Kifejtette: az ország különböző megyéiben kialakult pedagógusbér-emelési különbségek elsősorban abból származnak, hogy egyes törvényhatóságok önerőből emelik a béreket, máshol — így például Heves megyében — viszont nem törődnek vele. Ezeket a különbségeket PARLAMENTI JEGYZETEK FOLYTATTA MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (KI MIT KAP?) Tegnap délután, nagyjából Kulcsár Kálmán vita-összefoglalója után, körülbelül a szavazás kellős közepén az ülésterem egyik bejáratán nesztelen léptekkel beosont a küldönc. Kezében cetlit szorongatott, hóna alatt tekintélyes vastagságú borítékot. Kutatott egy darabig, aztán a csomagocskát átnyújtotta dr. Debreczeni Józsefnek, majd távozott. A következő pakkot Raffay Ernő kapta, utána Roszik Gábor. Dr. Debreczeni egy darabig maga előtt tartotta a vaskos csomagot, aztán csak felbontotta: a karzatról úgy látszott, könyvek vannak a borítékban. — Titok, hogy mit kapott? — kérdeztem tőle. — Nem, nem titok. A következő ülésszakra fölkészítő anyagokat kézbesítették. Nem sikerült kideríteni, vajon a most bekerült képviselők hamarabb, avagy éppen később kapták-e meg az anyagokat. A lényeg: megkapták. (BÜFÉVÁLTOZATOK). Amióta nem a Gundelék szervírozzák az ételt, szinte mindig változik a kiszolgálószemélyzet. Előbb a hadsereg segítette ki a Parlamentet, utóbb a Belügyminisztérium személyzete ugrott be. A mostani ülésszakon az Utasellátó a házigazda. Nos, egy közönséges szendvics 21 forint, két deci gyümölcslé 18, ha ehhez hozzászámítjuk még a szállodaszámlát is, bizony nem olcsó dolog képviselőnek lenni Magyarországon ... (TÉVÉ — FOLYT. KÖV.) A múltkori ülésszakon a szakmabéliek már rebesgették — a Petőfi Népe pedig meg is írta —, utóbb pedig személyesen a tv elnöke jelentette be: nincs több élő parlamenti közvetítés. Drága, kevesen nézik — állította az elnök, ám a közvélemény mást mondott. így most ott vannak a kamerák, és ott van a mikrofon mögött az a Medveczky László is, aki a múlt héten még a munkakönyvét is kikérte a cégtől: örökre búcsút mondott a tévének. — Ezt az ülésszakot még vállaltam, a többit már más csinálja — mondta a szünetben. Arra a kérdésre, mihez kezd a jövőben, sokat sejtető mosollyal annyit mondott: vannak tervei és e tervekhez vannak partnerei is .. . Majd meglátjuk . . . (BERECZ NYILATKOZIK). Volt egy időszak — nem is olyan nagyon régen —, amikor Berecz Jánost nemigen kérdezték a riporterek a parlamentben. Igen, igen, akkor történt ez, amikor kimaradt a Politikai Bizottságból, s csak „egyszerű” KB-tag lett az MSZMP-ben. Most, hogy gyakran szerepel az MSZMP megújításáért zászlót bontott platform ülésein — ő maga nemigen szereti, ha ennek vezetőjének nevezik —, ismét nagyobb iránta a figyelem. Tegnap délután például, amikor épp a büntetőeljárásról és a Btk.-ról vitatkoztak a képviselők, Berecz János egy, alighanem külföldi, tévétársaságnak adott interjút. A politikus lépcsőn állt, a háttér a beszélgetéshez a Parlament épülete volt... (Ballai) igyekszik a Pénzügyminisztérium és a Művelődési Minisztérium nivellálni, de tudomásul kell venni, hogy a helyi erőkön rendkívül sok múlik a következő években is. Az interpelláló képviselő és az Országgyűlés a választ egyhangúlag elfogadta. Kovács Lászlónét (Budapest, 7. vk.) és Krekács Lászlót (Pest m., 8. vk.) követően dr. Szabóné dr. Kakas Irén (Vas m., 8. vk.), a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vasvári üzemének állatorvosa a szociális és egészségügyi miniszterhez interpellált a 87/1987. (XII. 30.) MT. sz. rendelet hatályon kívül helyezését kérve. Javasolta egyúttal, hogy az ápolásra szorulók hozzátartozói az ápolás idejére táppénzt kaphassanak. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter válaszolt, egyetértve a képviselő javaslatával, Elmondta: hasonló elképzelésekkel, a következő évekre szóló szociálpolitikai csomagterv is számol, az ápolási díj bevezetéséről pedig az illetékes szakbizottság már októberben tárgyalni fog, s javaslatait a parlament elé viszi. A miniszter azt javasolta, hogy amíg nincs e kérdésben végleges döntés, addig a fenti jogszabályt ne helyezzék hatályon kívül. Ezt a választ az interpelláló képviselő és a parlament is elfogadta. Weiszböck Rezsöné (Győr-Sopron m., 15. vk.), Tollár József (Zala m., 6. vk.), Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.), Tollár József (Zala m., 6. vk.), Földy Ferenc (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 18. vk.), Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.), Tulok András (Veszprém m., 9. vk.). Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.), a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat vezérigazgatója a lakossági adó- igazgatási eljárás általános szabályainak módosítása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Két indítványt tett: legyen világos az adókötelezettségek befizetésének esedékességi ideje a jogszabályokban; továbbá a jogorvoslati időszak elbírálásáig ne kelljen adópótlékot fizetni. Békési László pénzügyminiszter tájékoztatta az Országgyűlést arról: az adóigazgatási eljárási szabályok világosan rögzítik, hogy adókötelezettség esetén, ha az egész évre szól, két részletben, március 15-éig és szeptember 15- éig lehet adópótlékmentesen befizetni a kötelezettségeket. Ha év közben keletkezik a kötelezettség — például illeték- fizetési kötelezettség —, akkor a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet adópótlékmentesen megfizetni a tartozást. A második esetben azonban módosításra van szükség. Már benyújtotta a Minisztertanácsnak a kormányhatározat módosítására vonatkozó javaslatot. Ennek lényege, hogy amennyiben az évközi fizetési kötelezettséggel szemben az állampolgár a 15 napos határidőn belül fizetési halasztási kérelmet nyújtott be, adópótlék fizetésére csak akkor kerüljön sor, ha a kérelmet az adóhatóság már elbírálta. A miniszteri választ a képviselő és az Országgyűlés elfogadta. Miután a képviselők megkapták és áttanulmányozhatták a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentését a vitában elhangzott módosító javaslatokról, az elnök — felfüggesztve az interpellációk tárgyalását — Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszternek adott szót. Parlamentünk a világsajtóban „A magyar országgyűlés döntő ülésszakán a képviselők átállítják a váltókat a többpártrendszerbe való átmenethez. A magyar parlament újabb lépéseket tesz a demokratizálás irányában és léfekteti az állami intézmények demokratizálásának törvényes alapjait” — így értékelik a hírügynökségek budapesti jelentéseikben az Országgyűlés kedden megnyílt őszi ülésszakát. Az AP amerikai hírügynökség rámutat, hogy a parlamentnek a többpártrendszer es ä szabad választások kereteinek megteremtésén túl összhangba kell hoznia az ország törvényeit Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival, így a helsinki egyezményekkel és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával. * A DPA hangsúlyozza, hogy az alkotmánymódosítás várhatóan kiiktatja az alaptörvényből a kommunista párt vezető szerepére vonatkozó cikkelyt, és Magyarország népköztársaság helyett köztársaság lesz, Az AP és a Reuter szerint a beterjesztett sarkalatos törvények az MSZMP, a hozzá közel álló társadalmi szervezetek és az ellenzék háromoldalú tárgyalásain született megegyezésén alapulnak. Valamennyi hírügynökség megemlíti, hogy az ülésszakon negyvenkét év óta először vesznek reszt ellenzéki képviselők, akik az utóbbi időben tartott pótválasztásokon az MSZMP jelöltjeivel szemben fölényes győzelmet arattak. A képviselők több mint hetven százaléka viszont MSZMP-tag, és az ellenzék a legutóbbi országos választások demokráciát sértő módja miatt megkérdőjelezte a parlament legitimitását. Az utóbbi hónapokban mindenesetre néhány független és reformkommunista képviselő elutasította a parlamentnek szánt szavazatgép szerepet, vitákat gerjesztettek és elérték néhány törvénytervezet módosítását. A Reuter megemlíti, hogy a képviselőknek csak hetvennégy százaléka igazolta Roszik Gábort, aki ezután sajtóértekezletén annak az előírásnak az eltörlését szorgalmazta, amely szerint a választási győzelem dacara a képviselőt parlamenti társainak is be kell választania (igazolnia) a törvény- hozásba. A ki- és bevándorlásról, a külföldre utazásról és az útlevélről elfogadott törvényről beszámolva a DPA hírügynökség megjegyzi, hogy az Egyesült Államok ettől tette függővé a legnagyobb kedvezmény korlátlan időre szóló megadását a kereskedelemben. A jelentések megemlítik a szavazatszámláló gépet is, amelynek eredményjelző táblája a Reuter szerint esztétikailag nem illik a neogótikus ülésterembe. Az igazságügy-miniszter válasza Kulcsár Kálmán hangsúlyozta: el kell fogadni, hogy bizonyos esetekben az eljáró hatóság tevékenységi körét korlátozzák, s ezzel egyidejűleg valamennyi állampolgár — így a bűncselekményt elkövető — számára is biztosítani kell az alapvető jogokat a büntetőeljárás során. Kulcsár Kálmán ezzel kapcsolatosan elmondta: a bírói szervezetnek 330 millió forintra, a Belügyminisztériumnak 300 millió forintra, az ügyészségnek 30 millió forintra van szüksége az átalakításokhoz. Kérte a parlamentet, hogy e kiadásokat biztosítsa a költségvetésből, ám, ha erre nincs lehetőség, mindenképpen tervezze be a jövő évi költségvetésbe. Ezt követően részletesen szólt a két törvénytervezethez érkezett képviselői módosító javaslatokról. Elmondta: elvi álláspont, hogy katonának csak a katonák és a határőrök tekinthetők, s a vita tárgyát éppen a rendőri állomány, a rendőrök által elkövetett bűncselekmények képezik. A miniszter átmenetileg elképzelhetőnek tartja, hogy a katonai jellegű bűncselekmények kapcsán a rendőrök esetében is katonai bíróság tárgyalja az ügyet. Elfogadhatónak tartotta azt is, hogy kisebb súlyú vétségért a katonát parancsnoka vonhassa fegyelmi úton felelősségre. Horváth Jenő képviselői indítványait Kulcsár Kálmán indokoltaknak és többségükben elfogadhatóaknak ítélte. A hatályba lépésre vonatkozó észrevételekre reagálva Kulcsár Kálmán úgy vélte: a Btk. módosításának —- a katonákra vonatkozó részek kivételével — a kihirdetéskor azonnal hatályba kell lépnie, míg a büntetőeljárási törvény esetében az eredeti javaslatban foglalt március 1 -je helyett — amennyiben a feltételek biztosíthatók/—január 1-je lehetne az életbe lépés időpontja. Befejezésül a miniszter kérte mindkét törvényjavaslat elfogadását a bizottsági és a képviselői módosításokkal együtt. Határozathozatal A határozathozatal után — lapzártakor —Békési László pénzügyminiszter terjesztette elő az1988. évi 10. tv. módosításáról szóló javaslatot. Ennek lényege, hogy azok a vállalkozók, akik tavaly beruházásaikat nem tudták befejezni, az idén elvégzett munkákat költségként elszámolhatják. A módosítójavaslatot az Országgyűlés elfogadta. A szeptemberi ülésszak ma folytatódik. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) közölte: a független képviselőcsoport úgy határozott, hogy teljes mértékben támogatja Horváth Jenő javaslatait, s kérte, hogy ezeket az Országgyűlés is fogadja el. Ezután a határozathozatal következett. Először a törvényjavaslatokra érkezett módosító indítványokról szavaztak a képviselők, meglehetősen elhúzódó procedúra keretében. A képviselők közül többen is úgy vélték: nem működik megfelelően a szavazógép, ezért szavazópróbával ellenőrizték a berendezést. A beterjesztett indítványok túlnyomó többségével az Országgyűlés egyetértett. Ezután Horváth Jenő módosító javaslatairól szavaztak. A képviselők nagy többsége valamennyi beterjesztett javaslatát elfogadta. Südi Bertalan módosító indítványát viszont az Országgyűlés végül elvetette. Ezután a képviselők a már elfogadott módosító indítványokkal együtt 305 egyetértő, egy ellenző szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadták a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvény a kihirdetés napján lép életbe, kivéve a katonai büntetőjog hatályával és a fegyelmi jogkörrel kapcsolatos rendelkezéseket, amelyek 1990. március 1-jétől érvényesek. A büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosító javaslatokkal együtt ... az Országgyűlés 301 helyeslő, h árom ellenző és 7 tartózkodó szavazat mellett fogadta el. A módosított büntető- eljárási törvény 1990. január 1-jén lép életbe, azzal a kiegészítéssel, hogy a katonákra vonatkozó rendelkezések 1990. március 1-jétől érvényesek. Kormányülés a parlamenti tanácskozás szünetében Az Országgyűlés szerdai ülésének délelőtti szünetében — miként az a legutóbbi ülésszakon is történt — a Minisztertanács tagjai rövid, mintegy félórás megbeszélésre ültek össze. A kormányszóvivői hivatal az MTI-vel közölte: a megbeszélés tárgya ezúttal a miniszterelnöknek és a kormány néhány más tagjának — részleteiben még pontosításra váró — nemzetközi programja volt. A miniszterelnök előreláthatólag még október első felében találkozik csehszlovák kollégájával, Ladislav Ada- meccel; eszmecseréjük pontos dátumát a következő napokban állapítják meg. Várhatóan október első hetében rövid munkamegbeszélésre hazánkba érkezik Lothar Späth baden-würt- tembergi, továbbá Max Streibl bajor miniszterelnök. Ugyanebben az időszakban számos más nemzetközi programban részt vesznek a különböző tárcák vezetői is. * * * Németh Miklós — az országgyűlési ülés szünetében — tervezett további idei programjairól, az MTI munkatársának kérdésére válaszolva, elmondta: várhatóan decemberben eleget tesz egy londoni meghívásnak, s napirenden szerepel még izraeli látogatása is. Érvényben van hollandiai meghívása is, aminek a miniszterelnök — a jelenlegi elképzelések szerint — a jövő év elején tesz eleget. (MTI) • Walter Péter felvételei. • A számítóközpont, ahová a képviselői padokból a jelzések befutnak. Hátul, a boltív alatti tábla a kijelző.
