Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-26 / 227. szám

1989. szeptember 26. • PETŐFI NÉPE • 3 Innovációs parkok Magyarországon Megkezdték az Innováci- megfigyelhető az alapkuta­tás Parkok Magyar Szövet­ségének szervezését, a Buda­pesten működő Innotech Műegyetemi Innovációs Park pedig felvételét kérte az Innovációs Parkok Nem­zetközi Szövetségébe. Az In­notech képviselte Magyar- országot a nemzetközi szö­vetség múlt évben Francia- országban megrendezett IV. közgyűlésén, s beszámolót küldenek a hazai parkok helyzetét elemezve az idei, Ausztráliában megrende­zendő, V. közgyűlésre is. Pálmai Zoltánt, az Inno­tech igazgatóját arról kér­dezte az MTI munkatársa, milyen helyet foglalnak el az innovációs parkok a hazai kutatás-fejlesztési tevékeny­ségben. — Az Innovációs Parkok Magyar Szövetségét kilenc, különféle jogállású társaság­gal hozzuk létre — mondot­ta. E kilenc innovációs park között található gazdasági, betéti, korlátolt felelősségű és részvénytársaság is. Vala­mennyi szervezet a 80-as évek második felében jött létre. Ez mintegy folytatása volt annak, hogy a lényegében csak alapkutatással foglal­kozó akadémiai vagy önálló intézmények egyre több al­kalmazott kutatási, illetve fejlesztési munkát vállaltak el. Az ipari kutatóintézetek általában kutató-fejlesztő vállalatokká alakultak. Az egyetemi kutatóhelyek, tan­székek is egyre több gyakor­lati, vállalati jellegű fejlesztő munkát végeztek. Ezekből a bevételekből ellensúlyozzák az állami támogatás csökke- héísétE változásnak jó olda­la is van, hiszen közvetlenül eladható, hasznosítható fej­lesztések kötik le a kutatói kapacitás egy részét. De tás színvonalának visszaesé­se is. Az innovációs parkoknak ugyanakkor nem az egyik, hanem a fő feladatuk a tu­dományos eredmények mi­nél gyorsabb gyakorlati al­kalmazása, hasznosítása, a különféle ötletek kifejleszté­se. Elsőként az USA-ban, majd több évtizede már Nyugat-Európában is egyre nagyobb szerepet kapnak ezek a szervezetek. Mivel a kutatási eredmények gyors hasznosítása országos ér­dek, különféle, dotációkkal, adókedvezményekkel, ala­pítványokkal támogatják te­vékenységüket. Természete­sen azok a gazdálkodók is visszajuttatnak pénzt a par­koknak, akik az új, korszerű termékekkel, szolgáltatá­sokkal jelentős profitra tesz­nek szert. Az Innotech — mondotta Pálmai Zoltán — elsősor­ban a Budapesti Műszaki Egyetem kutatási eredmé­nyeinek hasznosítását tűzte ki célul. Telephelyünkön ugyanakkor műhelyt, gépi és műszeres hátteret adunk a különféle ötletekkel jelent­kező kisvállalkozásoknak is. A Debrecenben működő park többek között váku­um- és lézertechnikával, bio­lógiai eljárásokkal foglalko­zik, a miskolci számítógépek és számítógépes programok fejlesztésével, forgalmazásá­val, különféle találmányok képviseletével, a szegedi a biotechnológiával, környe­zetvédelmi berendezések fej­lesztésével, a veszprémi a vegyipari kutatásokkal, fej­lesztésekkel. Általában egyetemekhez, kutatóintéze­tekhez kapcsolódnak a par­kok, és ezek tudományos eredményeihez keresik meg a fejlesztőket, gyártókat. Milyenek a magyar borok a külföldiek szemével? A magyar borok külföldi meg­ítélése — a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület szerint — javuló. A gazdaságok évente átla­gosan 2-2,3 millió hektolitert ex­portálnak. Ezzel Magyarország az első helyet foglalja el a világrang­listán. Boraink minőségének meg­ítélése még mindig nem elég kedve­ző. Ebben szerepet játszik az, hogy Magyarországon a legutóbbi idő­kig uniformizált bortermelés folyt — mivel a kialakított árrendszer ennek kedvezett —, s csak az utób­bi egy-két évben tevődött át a hangsúly néhány vállalatnál a kife­jezetten minőségi borok előállítá­sára. A világon jelenleg, évente átla­gosan mintegy 320 millió hektoli­ter bor terem, ebből körülbelül 280 millió hektoliternyit értékesítenek, vagyis mintegy 40 millió hektoliter felesleg halmozódik fel évente a különféle borokból. A borkeres­kedelemben kínálati piac uralko­dik, így csak a minőségi borok ke­lendők. Magyarországon a minőségi kö­vetelmények még nem sok helyen érvényesülnek a bort előállító üze­meknél, vállalatoknál és gazdasá­goknál. Hiába a jó alapanyag és nyerik meg a magyar borok sorra az aranyérmeket a különböző bor­versenyeken. Ennek ellenére uni­formizált borok kerülnek piacra, amelyek nem jellegzetesen magya­rok, nem rendelkeznek a szárma­zási helyre, fajtára jellemző sajá­tosságokkal. A palackokon gyak­ran még az évjáratot sem tüntetik fel. Pedig a minőségi borok előállí­tásának feltételei adottak, hiszen két évvel ezelőtt a szőlő és a bor nemzetközi évében 16 magyar helység nyerte el a szőlő és a bor nemzetközi városa címet. Ezt azonban szinte egyik borvidékünk sem használja ki piaci marketing- munkájában. Főként ezekep a fel­sorolt hibákon kellene ahhoz vál­toztatni, hogy a magyar borokat még inkább elismerjék a nemzet­közi piacon és hírnevük megalapo­zott legyen, s így azok jó áron kel­jenek el. RADIO.JEGYZET A világ legkisebb újságja Békéscsabán, a Kner Nyomdában, a Tevan- évforduló alkalmából el­készítették a világ legki­sebb újságját, a Békés Megyei Népújság Tevan- centenáriumi különszá- mának kicsinyített válto­zatát. Az 55 x 80 milliptéter nagyságú, nyolcoldalas, piciny hírlaphoz hasonlót a londoni kiadású rekor­dok könyvének nyilván­tartása szerint csak az Amerikai Egyesült Álla­mokban állítottak elő, az azonban ennél nagyobb, 76 x 95 mm-es volt. A fényszedéssel és of­szetnyomással készült új­ságot stílszerűen apró ká­véházi újságtartóban he- Ive/ték el. (MTI-fotó) Szorítóban Hallgatóként és köznapi stílusban azt mondtam, hogy „jópofa” műsor ez a Szorító. Mert a címe ugyan valamifé­le ökölvívó-mérkőzésre utal, de valójá­ban inkább a rögbire hasonlít. Mert lám, a múlt héten is nem egy-egy szem­benálló ellenfél öklözött a szorítóban, hanem egész csapat birkózott, gyűrte, gyömöszölte egymást. Jópofa dolog ez a külső szemlélőnek, a hallgatóságnak, de nyilván keserves lehet a ringben le­vőknek. Habár a két játékvezető Havas Henrik és Tárnái Gizella - iga­zán sportszerűen és szükségszerűen pártosan, vagyis az oldalukon levőt védve és támogatva vezették a küzdel­met. Ezúttal a sajtóban már régóta harc­ban álló Kukorelli István, a Hazafias Népfront ügyvezető elnöke, alkot­mányjogász, a mozgalom védője és Csengey Dénes író, az MDF elnökségi tagja, mint támadó fél, és mindkét ol­dalon néhány kiválasztott személy „összeeresztése” nyújtotta a kívülálló számára az élvezetet. Aki ismeri a Hitel című folyóiratban Csengey által kezdett és a Magyar Nemzetben — mivel a Hitel nem volt hajlandó közölni Kukorelli állal folytatott vitát, annak nem sok újdon­sággal szolgált a rádiósítotl változat. Viszont így azok is fogalttal alkothat­tak róla, akik nem olvasták a cikkeket. Arról van szó, hogy maradjon-e és milyen legyen a megújuló népfront, amire nyilván az október közepén ösz- szeülő kongresszusa adja majd meg a feleletet. Annyi máris kiviláglott, hogy a „de­mokratikus tér”, amelyben napjaink politikai küzdelmei folynak, nem na­gyon viseli el a „kiszorítósdit”, és az „üsd, ahol éred” stílus sem illik ebbe a környezetbe. Sokkal inkább az egy­más nézetei iránti türelem (tolerancia) az, ami az állampolgárok által óhajtott jövendőt — remélhetőleg jellemzi majd. Hogy ez mikor jön el? Addig még jó néhány vitaműsor csatája nyújt az el­• 1 —I1JÍ, „ e.Au..„ Kié legyen? A rádió Tanakodó című műsorában ez a kérdés ezúttal így hangzott: Kié legyen az iskola? A bevezető külső riportokban meg­szólalók inkáibb arról beszéllek volna szívesen, hogy milyen legyen az a bizo­nyos iskola. Nem is a jövőbeli, hanem a mostani. Ahol nem kell „koldulni” a pénzt tanszerekre, javításra, ahol nem hajszolt a pedagógus és a gyermek — ugye, milyen szerény óhajok ezek? A „kié legyen?” pedig azt firtatta, hogy bevonulhatnak-e majd vagy máris — a politikai szerveződések, ifjú­sági mozgalmak az iskola falai közé, és ott milyen tevékenységet folytathat­nak. Milyen legyen az iskola és a szülő, a tantestület és a fenntartó önkor­mányzatok kapcsolata? stb. Mezei Károly szerkesztő-műsorveze­tő igyekezett a témánál tartani a meg­hívott szakembereket, ez azonban csak részben sikerült. A rádió megint csak — „feldobta” a kérdést, reméljük, hogy folytatásra készen. Valami mást is Aki unja már a politikát, a röghöz ta­padó súlyos nemzeti sorsproblémákat, ha ideje engedi és keresi, találhat felol­dó, pihentető műsort is elég bőségesen a rádióban. Háttérzenét is, kedvére valót. Remélem, sokan hallották a Vonó virtu­ózai című adást, vagy Lajtha László népdalfeldolgozásait, netán a klasszi­kus operettekből készült válogatást - mindegyik az esti órákban hangzott cl. Bizony, inkább csak a nyugdíjasok hallgathatták Gyárfás Endre Egy maffi­avezér folyamodványa című, szatirikus, zenés műsorát pénteken kora délelőtt. S vajon ki figyelhetett oda, vasárnap reggel nyolc és kilenc közt, a Búzasze- mecske című — Andersen-meséböl ké­szült — mesejátékra, amelynek Váradi Hédi volt a főszereplője. Most lett vol­na, szeptember 22-én, hatvanéves. A felnőtt szíveket is megdobogtatta a hangja- F. Tóth Pál A/ ELLENZÉKI KERÉKASZTAL HÍREI Bemutatkozik a Magyarországi Szociáldemokrata Párt A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 100 éves múltra tekint vissza. Abban az időben alakult, amikor 3 millió koldus országa volt Magyarország. Európában a XIX. század második felében a munkásmozgalmak meg­erősödtek, és hazánkban is mind több követőre találtak a szegénységben és nyomorban élő munkások között. Különböző munkásegyletek szerveződtek, amelyek 1890-ben egy magasabb színvonalú párttá alakultak. Ez a párt lett a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. Attól kezdve az SZDP eredményesebben tudta a munkástöme­gek harcát irányítani és szervezetté tenni a szocialista jogaikért. Alig egy év elteltével a párt létrehozta a Szakszervezeti Tanácsot (Szaktanácsot), amely a kezdeti nehézségek után a hazai munkásmozgalom bölcsőjévé váll. Sorra alakultak meg a szakmai szakszervezetek, amelyek nagy eredményeket értek el a munkásság munkaviszonyának megjavításában és politikai öntudatra nevelésében. En­nek a harcnak a motorja az SZDP volt. A XX. század első éveitől 1948-ig, az úgynevezett „fordulat évéig” tar­tott ez a harc, amikor néhány köpönyegforgató árulásá­val (Marosán) a szovjet fegyverek védelmét élvező mosz- koviták „önkéntes egyesülés” címén az SZDP-t beolvasz­tották a kommunista pártba. Gyakorlatilag ez az akció az SZDP erőszakos megszüntetése volt. Vezetőik egy részét menekülésre késztették, másik részéi a későbbiek­ben börtönbe zárták, különböző koholt vádak alapján. A kommunisták elvették az SZDP összes ingó és ingatlan vagyonát. Rákosiék rövid időn belül kiirtották a szociál­demokrata eszméket és elkezdték dicstelen uralkodásu­kat a megfélemlített lakosság felett. A munkásság, a bérből élő dolgozók életfeltételeinek javításáért tisztessé­gesen és becsületesen küzdő SZDP ellen minősíthetetlen rágalomhadjáratot folytattak a kommunisták negyven éven át. Pedig ez a párt keserves megpróbáltatásokon és üldöztetéseken ment keresztül. A legnehezebb időben is helytállt. Harcolt a munkások jogaiért a két világháború alatt és között, küzdött hazánk háborúba sodródása ellen, és oroszlánrészt vállalt az antifasiszta mozgalmak­ban és akciókban. Sajtóorgánumunk, a Népszava az ország egyik legolvasottabb lapja volt. 1944 őszén történt betiltásáig bátran kiállt az igazság, a demokrácia, az emberiesség mellett és kiállt a háború ellen. Bátran agi­tált a háború befejezése mellett és figyelmeztette a nemze­tet a bekövetkező tragédiára. Az SZDP-nek óriási tömegbázisa volt a becsületes dolgozók és munkások körében, mert az ő érdekeikért harcolt. Ezért az SZDP-nek az elmúlt 50 év alatt többször kellett visszavonulnia. Először 1944-ben, a német meg­szálláskor és a nyilas hatalomátvételkor, másodszor a sztálinizmus embertelen terroruralma miatt. Az emberte­len sztálini önkény és diktatúra, a kontroll nélküli egy- pártrendszer azután csődbe és katasztrófa szélére sodor­ta hazánkat. Ma újból a 3-4 millió koldus hazája va­gyunk! A gyűlöletet és gyalázkodást lihegő bolsevik pro­paganda állal méltatlanul feledésbe kényszerített múlt ellenére a szociáldemokrata párt újraéledt. A szinte leküzdhetetlen nehézségek ellenére(az MSZM P által soraink közé csempészett bomlasztó elemek) egyre in­kább magához tér a párt és sorra alakulnak a városokban a helyi csoportok és igyekeznek bekapcsolódni a politikai életbe. Június elején alakult az SZDP alapszerve Kecskemé­ten, majd sorra alakultak Baján, Jánoshalmán, Kalo­csán, Ballószögön, Kiskunhaláson alapszervezeteink. Kihangsúlyozzuk, hogy a szociáldemokrata párt nem marxista párt! Elvetünk minden diktatúrát, elvetjük a dogmává merevedett bolsevik világnézetet. Nyugat-Európához kívánunk felzárkózni, polgári szo­ciálisjólétet, biztonságot, demokráciát kínálunk minden állampolgárunknak. Nem egy bizonytalan kimenetelű harmadik utat kínálunk, mint következő célt, hanem a nyugat-európai szociáldemokrata pártok által bizonyí­tott, tehát már megvalósult jóléti államot kívánunk terem­teni. Többpártrendszerű parlamentet, az emberi jogok szabad érvényesülését akarjuk. A főmunkaidő becsületét kívánjuk helyreállítani! Nyolcórai munkával biztos megélhetést a dolgozóknak! Munkanélküliség helyett létbiztonságot, munkát, kenye­ret minden dolgozónak! Az iljúságnak lehetőséget a biztos otthonteremtésre! A nyugdíjasoknak nyugdíjuk értékállandósága megte­remtését. Senki ne nyomorogjon e hazában egy becsüle­tes élet munkája után. Erkölcsi és kulturális felemelke­dést, megújulást kívánunk elérni a társadalom és az élet minden területén. Harcot hirdetünk az országot tönkre­tevő állami bürokrácia, rossz káderpolitika, az összefo­nódások, a korrupció, a bűnös harácsolok ellen. Azt akarjuk, hogy minden szinten olyan tiszta vezetők irá­nyítsanak, akik szakmailag és vezetői képességekben is a legjobbak. Tehetséges fiatalok vezető posztra történő kinevezését minden lehetőségünkkel szorgalmazzuk. Sze­retettel várjuk, hívjuk sorainkba az érdeklődőket, szim­patizánsokat. Magyarországi Szociáldemokrata Párt városi szervezete Kecskemét, Rákóczi út. 3. Telefon: 20-625 megyei szervezete 6000 Kecskemét, Katona József tér 8. I. em. 18. Telefon: 22-322/21 mellék Gergely Ernő vb-titkár MSZDP Bács-Kiskun Megyei Szervezete Magyar Demokrata Fórum kontra Független Kisgazdapárt! A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Bács-Kiskun megyei szervezete számára ért­hetetlenek az MDF mint ellenzéki szervezet eny­hén szólva furcsa nyilatkozatai. Az FKgP Bács- Kiskun megyei szervezete korrekt módon — még egyet nem értés esetén is — járt el, soha nem támadott egyetlen ellenzéki szervezetet sem, így állandóan kereste a kapcsolatot és a tárgyalások lehetőségét az MDF szervezeteivel is. Nem az FKgP magatartásán múlott, hogy a kísérletei az MDF kecskeméti városi szervezete irányában nem jártak eredménnyel. Kialakult az MDF szerveze­tén belül egy önhitt, a többi ellenzéki szervezetet lekezelő magatartás. A nyilatkozatok alapján ki­derül, hogy az MDF szervezete önmagát vezető szereppel ruházza fel és magatartási formákat ír elő a többi ellenzéki szervezetnek. Nem a demok­rácia alapelvei szerint, az egyenjogúság alapján kíván együttműködni, hanem csatlósként, nem maga mellé, maga mögé kívánja felsorakoztatni a többi ellenzéki szervezetet. Ennek érdekében nem riad vissza a valós tények elferdítésétől sem, hogy saját magának vindikálja az állandó kezdeménye­ző szerepet. Példa erre Csurka István szeptember 25-én, a rádió Vasárnapi újság című műsorában elhangzott nyilatkozata, mely szerint, a plenáris ülésen aláírt megállapodás az MDF kezdeményezésére történt és a négy ellenzéki szervezet „csatlakozott”. Ez az állítás nemcsak sértő, de valótlan is. Az MDF egy tagja volt az EKA-nak, de semmiképpen nem töl­tötte be a vezér szerepét, mint ahogy azt Csurka István állítja. Az elért eredmény az EKA szerveze­tében részt vevő ellenzéki szervezetek közös ered­ménye még akkor is, ha Csurka másképpen kíván-. ja beállítani. A leghatározottabban tiltakozunk, hogy az MDF propagandacélból az elért közös eredményeket kisajátítsa. Az MDF kecskeméti szervezete szeptember 19- én, a Petőfi Népe napilap 8. oldalán közzétett egy felhívást október 23-ával kapcsolatban, mint kez­deményező. Szeretném felhívni szíves figyelmüket a megyei EKA alább idézett szövegű felhívására, mely június 23-án jelent meg ugyanezen lapban: „FELHÍVÁS A Bács-Kiskun Megyei Ellenzéki Kerekasztal méltó módon kíván megemlékezni 1989. október 23-án a megye területén a forradalomban elesett ál­dozatokról és a forradalmi helytállásuk miatt ki­végzettekről. Kérjük, hogy az elesettek és kivégzet­tek hozzátartozói és mindazok, akik hitelt érdemlő tényeket tudnak szolgáltatni az áldozatok személyi adatairól, haláluk okairól és körülményeiről, vala­mint eltemettetésük helyéről, szíveskedjenek ezeket írásban vagy személyesen közölni az Ellenzéki Ke­rékasztalt képviselő szóvivővel, dr. Szentkirályi Lászlóval (6000 Kecskemét, Bocskai u. 3.) Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Magyar Néppárt Magyarországi Szociáldemokrata Párt Szabad Demokraták Szövetsége” Tehát a kezdeményező az EKA volt, nem az MDF. Ezen esetben sem lehet ráfogni és úgy beál­lítani a tényeket, hogy az ellenzéki szervezetek kullognak az MDF után. A Bácskapocs 17. számá­nak 4. oldalán „Langyos Kis Ellenzékiség” címmel megjelent névtelen cikk túl MDF-centrikus. Való­ban nem kértük ki az MDF engedélyét a kerékasz­tal megalakításához, de több alkalommal felkér­tük részvételre. Élve jogával, úgy döntött, hogy nem vesz részt a munkában. Mi is élve jogunkkal, megalakítottuk az MDF részvétele nélkül a kerék­asztalt. Felmerült a kérdés: kit képviselünk? Visz- szakérdezek: az MDF kit képvisel?,Talán az egész magyar népet? Tisztelt Névtelen Úr, hogy ki kit képvisel, majd a választásokon történő megméret­tetésen fog eldőlni, addig az MDF-nek sincs semmi oka az optimizmusra. Ámi a taglétszámmal való dicsekvést illeti, nem osztjuk az MDF véleményét, a „nosztalgia” kisgazdapárt taglétszáma sem elha­nyagolható, bár mi nem dicsekszünk nap nap után vele. A tömegkommunikációs eszközök megkülön­böztetett, kivételes lehetőséget biztosítanak az MDF-nek, ez igaz. Nem tudtjuk — csak feltétele­zéseink vannak — ennek okát. Az MDF és a többi ellenzéki szervezet esélyegyenlősége nincs biztosít­va, az MDF kivételes bánásmódban részesül, ők tydják, miért. A Névtelen Úr szemünkre vetette, hogy elhelyezésünket megköszöntük az illetéke­seknek. Mi nem alázkodhatunk meg, elveinkből nem engedtünk, udvarias formában, de határozot­tan kitartottunk követelésünk mellett, viszont alapvető intelligenciához tartozónak tekintjük, hogy a segítőkész jóindulatot megköszönjük, még­ha az igen Tisztelt Névtelen Úr ezt rossz néven is veszi. Igaz, a Bácskapocs hasábjain kellett volna ezt kifejteni, de feltételezem, hogy Anonymus Úr más sajtóterméket is olvas, és célszerűségi szem­pontból ide tartozik, mivel az MDF-fel kapcsola­tos. Határozottan kijelentjük, hogy az MDF szerve­zeteivel tárgyalásokra és megállapodásokra törek­szünk, az egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet és előnyök alapján. Cikkünk megjelentetését a soro­zatos provokáció motiválta, az ügyet részünkről lezártnak tekintjük. Ismét nyilvánosan egyeztető tárgyalásokra hívjuk fel az MDF városi szerveze­tét, természetesen nem csatlósként. Egy szervezet vezető szerepének megszűnése után, egy másik szervezet vezető szerepének — legyen az bármelyik — kinyilvánítása jogosan ébreszt ellenérzéseket és aggályokat a demokráciát illetően. Elengedhetetlen továbbá egymás viszonylatá­ban az erkölcsi és etikai normák megtartása. Az FKgP Bács-Kiskun megyei szervezete a kö­zösen vívott harc eredményességének elengedhe­tetlen feltételeként tartja számon, hogy az ellenzéki szervezetek ne támadják egymást a sajtó hasábjain és mellőzzék egymás lejáratását, mert ez a közös cél elérését veszélyezteti. Az az ellenzéki szervezet, mely a játékszabályokat nem kívánja megtartani, annak valódi ellenzéki jellege és jóhiszeműsége megkérdőjelezhető. Dr. Ádám Pál ügyvezető alelnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents