Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-25 / 226. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. szeptember 25. DEMOKRATIKUS MAGYARORSZÁGÉRT MOZGALOM Átalakulás: igen, visszarendeződés: nem A napokban zászlót bontott a Demokratikus Magyarországért Mozgalom. A magyar politika szinte követhetetlenül változatos színterén eggyel több szervezet jelentette be megalakulását, vagy céljában és módszereiben is sajátosat hirdet? Kikre és mire számít? Egyebek között erről beszélgettünk Gazsó Ferenc egyetemi tanárral, a mozgalom főtitkárával. — A Demokratikus Magyarországért Mozgalom vasárnap elfogadott alapító nyilatkozatának tervezete szerint politikai tömegmozgalom kezdi meg működését, amely azonban nem kíván párttá alakulni. Hogyan fog működni? — Politikai tömegszervezetünk nem pártjellegű, ideológiai, világnézeti elkötelezettséget nem vállal. Ugyanakkor részt kíván venni a magyar társadalom demokratikus átalakításában. Abból indultunk ki, hogy az emberek nagy része hallatni akarja a hangját, de nem feltétlenül kíván pártokhoz tartozni. Mi a politikai cselekvésben is részt akarunk venni, például a választási küzdelemben, minden lényeges kérdésben állást foglalunk — országos és helyi ügyekben egyaránt — és együttműködést tervezünk mindenkivel, aki elfogadja a mozgalmunk lényeges célját. Ez pedig nem más, mint a negyven év óta fennálló társadalmi, gazdasági rendszer gyökeres megváltoztatása és egy új társadalmi rendszer fölépítése. — Ön a választási küzdelemben való részvételre utalt, Pozsgay Imre viszont kijelentette, hogy a mozgalom nem kíván ennek része lenni. Megmagyarázná ezt az ellentmondást? — A két dolog nem mond ellent egymásnak. A mozgalom, legalábbis a mostani elképzelés szerint önálló jelölteket nem indít, vagyis nem lép föl választási pártként. Ugyanakkor közömbösen szemléli a választásokat, mert úgy gondoljuk, hogy az a politikai mozgalom, amely nem foglal állást a demokratikus országgyűlési képviselőválasztások során, kizárja magát a politikai színteréről. — Mégis, milyen konkrét formában képzelik el a választásokban való részvételt? Nemzeti választási lista lehetősége — Két dolgot emelnék ki magyarázatként. Egyrészt: a mozgalom őrködni kíván a választások demokratizmusán. Ám ez nemcsak azt jelenti, hogy ne lehessen csalás, ennél többről van szó. Arról, hogy a pártok küzdelme ne a személyeskedő támadások, egymást becsmérlő megnyilatkozások keretei közt történjen, hanem a politikai kultúra érvényesülésével. Másrészt: nem zárjuk ki a lehetőséget, hogy mozgalmunk megnevezi azokat, akiket fölfogása szerint támogatni érdemes a választásokon, függetlenül attól, hogy milyen párthoz tartoznak, vagy éppen pártonkívüliként indultak. Gondolkozunk azon is, hogy érdemes lenne nemzeti választási listát javasolni és azt mondani, hogy ezek a jelöltek, a mozgalom értékítélete szerint, olyan emberek, akikben a nemzet megbízhat és erre hivatkozva kérnénk a választópolgárok támogatását. — A szeptember 17-ei alakuló ülés előtt ön azt nyilatkozta, hogy: „Mi csak a kezdeményező szerepét vállaltuk, a mozgalom majd megy a maga útján.” Nem gondolja, hogy a mostani helyzetben, amikor mind több szervezett politikai erő igyekszik befolyása alá vonni a választókat, egyáltalán mindenkit, aki megcélozható, nos, ilyen körülmények között ad ön esélyt egy látszólag parttalan mozgalomnak? Az országot behálózó tevékenységrendszer — Mivel nem vagyunk párt, úgy gondoljuk, I nincs szükségünk, olyan szervezeti fegyelemre és I centralizmusra, mint ami a pártok esetében sziik- I ségszerű. Helyi, területi csoportok, esetleg regionális választmányok alakulnak majd, ám ezek teljesen önállóan szervezik a tevékenységüket, amellyel nem is kell elszámolniuk valamiféle központban. Ám úgy érezzük, hogy országos koordinációra szükség lesz és ezt az országos választmány látja majd el. Ez, terveink szerint, úgy jön létre, hogy minden regionális választmány egy-két embert küld és az ily módon kialakuló országos választmány foglalkozna a koordinációt igénylő kérdésekkel. De ahhoz, hogy ez megvalósuljon, előbb létre kell jönnie a helyi csoportoknak. E hálózat bázisán, talán fél év múlva küldöttgyűlésen lehetne meghatározni a minimálisan szükséges országos íj képviseletet. Nem függetlenített apparátusra gondolunk, hanem legfeljebb adminisztrációs teendőI ket ellátó szerény irodára. — Kikre vonatkozik az a kijelentés, amely szerint volt, akit meghívtak az alakuló ülésre és volt, akit nem vállalnak? Egyáltalán, a mai magyar politikai életből melyek azok a szervezetek, erők, amelyekkel nem tud együttműködni a Demokratikus Magyarországért Mozgalom? Együttműködés, de nem minden áron — A kijelentés elvi jelentőségű volt és arra vonatkozott, hogy semmiképpen nem kivánunk együttműködni és közösséget vállalni olyan szervezetekkel, amelyek a magyar társadalom radikális átalakítását fékezik, akadályozzák vagy éppen ellene dolgoznak. Másodrendű kérdés, hogy milyen színben lépnek föl és minek nevezik magukat. Széles mozgalom a miénk, de nem fogad be mindenkit és nem is óhajt mindenkivel szövetségre lépni. Úgy véljük, hogy a magyar társadalom gyökeres átalakítása elengedhetetlen, ám az is tény, hogy ezt nem mindenki akarja. Az elhatárolódás nyilvánvaló és ezért is mondjuk meg világosan, hogy nem tartunk igényt azok közeledésére, akik alapvető céljainkkal nem értenek egyet. És nincs szükségünk olyan emberek beáramlására sem, — tapasztalható ilyen törekvés — akik vagy hitelvesztettek, vagy csak azért jönnek, mert mindenütt meg szoktak jelenni. — Az alakuló ülésen is elhangzott, korábban ön is hangsúlyozta, hogy nem adnak semmiféle esélyt a visszarendeződésnek. A DMM hivatalos szövegétől függetlenül, az ön véleménye szerint, a magyar- országi visszarendeződés eshetősége belpolitikai vagy külpolitikai feltételektől függ? Nem fantomveszély — Nemcsak én, az alakuló nagygyűlés résztvevői is úgy ítélték meg, hogy ma a visszarendeződésnek elsősorban a belső viszonyainkkal összefüggő feltételei és veszélyei vannak. Egyrészt nyilvánvaló, hogy a már megbukott, ám hatalmi pozíciókkal rendelkező diktatórikus államszocializmusban a haszonélvező rétegeknek nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy alapvetően ne változzanak meg a dolgok. Hogy meg lehessen őrizni a kiváltságokat és a hatalmat. Ha ez veszélyben van, akkor az ellenállással számolni kell. Szerintem van visz- szarendezési törekvés, az nyíltan meg is jelenik a magyar társadalomban. Szerencsére nem fegyveres, erőszakos formában, hanem a kijelentések szintjén. Vagyis nem fantomveszélyről van szó, hanem valós problémáról. Ugyanis nemcsak a fegyveres erőszakra támaszkodó visszarendezés indulhat el, hanem szociális demagógiával is lehet olyan kaotikus helyzetet teremteni, amiben aztán „muszáj” rendet csinálni. Ez azért lehetséges, mert nagy az elégedetlenség, a tömeg unja, hogy megy a reformszöveg, ám az életszínvonal csökken. Állandóan azt hallja, hogy a csőd felé megyünk, miközben mindenki a reformról beszél. És egyszer- csak betelhet a pohár, s ha valaki ekkor kihasználja a nép elégedetlenségét — sztrájkokkal, tiltakozásokkal könnyen lehet olyan helyzetet teremteni, hogy az ország kormányozhatatlanná válik — felléphet a rendcsinálás jelszavával. A rendcsinálás pedig magában rejti nemcsak a visszarendeződés veszélyét, hanem a tényleges lehetőségét is. Úgy ítéljük meg — és ez nemcsak az én véleményem —, hogy Magyarországon jelenleg a kormányoz- hatatlanság lehet a visszarendeződés kiindulópontja. Választásokat minél előbb — De mi lehetne a kivezető út? Nem gondolja, hogy ezt éppen azok nem látják, akiknek megnyeréséért, szavazatáért a pártok sokasága verseng; a hallgatag többség hovatovább követni sem tudja a felgyorsult szöveget?! — Én is úgy gondolom, hogy egyfajta politikai túlkínálat van Magyarországon, amelyben nehéz az egyszerű állampolgárnak eligazodnia. Fárasztja is az embereket, ez is tény. Ám a folyamat mégis pozitív irányú változást jelez, hiszen negyvenéves egypárti uralom után lépnek politikai porondra a különféle pártok és szervezetek. És addig meg is marad ez a túlkínálat, amíg az első megmérettetésre sor nem kerül. Azt hiszem, az első választás jelenti majd a cezúrát, akkor kiderül, hogy mely pártok tevékenységére tart igényt a nép és melyekre nem. Ma még mindegyikük a legitimitás vágyával szervezkedik, ám senki sem legitim, hiszen nem mértek meg egyet sem közülük. Ma még egyetlen pártról sem mondható el, hogy a népfenség elvén nyugszik. Ennek a helyzetnek csak azzal tudunk véget vetni, ha kialakul a társadalom nyugodt, demokratikus működési rendje, ha a választásokon eldől, milyen pártok jutnak parlamenti képviselethez. Nekik vállalni kell a kormányzati felelősséget. Akik nem kapnak támogatást, a perifériára szorulnak. Ezért a mi mozgalmunk támogatja, hogy minél előbb legyenek választások amiatt is, hogy a mostani, elég nehezen viselhető szakasz ne terhelje hosszasan a magyar társadalmat. A Demokratikus Magyarországért Mozgalom arra törekszik, hogy a választást követően konszenzus alakuljon ki a pártok között az ország gazdasági, társadalmi föl- emelkedéséhez leginkább célravezető megoldás keresésében. (MTI-Press) Király Ernő SAJTOPOSTA TISZAK.ÉCSKEIEK KÉRDEZIK: Mikor szűnik meg az autóparkolási rendellenesség? Immáron két esztendeje vívják — egyre reménytclenebbül — szélmalomharcukat Tiszakécskén azok a lakosok, akiknek otthona a Szolnoki útról nyíló Damjanich utcában van. A részleteket eképpen közölte velünk mások nevében is Balogh Gergely: — Szomszédságunkban van a Budapesti Likőripari Vállalat helyi üzeme. Mivel a termékeit autóval szállítják el a helyszínről, sejthető, errefelé mily nagy a forgalom a nap szinte minden órájában. Korábban nem kis gondot jelentett a kocsik számára, hogy a közeli benzinkúthoz kanyarodjanak, hiszen ehhez nem volt meg a kellő területe. Kisajátításuk után a kécskei tanács szélesítette az üzemenyagtöltö állomás előtti részt, amelynek igénybevételével már könnyen megfordulhatnak a gyáregységhez érkező autók. Csakhogy a soföreik hosszú ideje nem ilyen célból veszik igénybe a szabadon lévő négyzetmétereket, hanem ott parkolnak. Az én ablakomtól, illetve kapumtól alig pár méterre állnak a gépjármüvek, melyek koszossá teszik a helyszínt, nem szólva a járó motorok okozta zajról és a kipufogó gáz miatti rossz levegőről. E parkolás ellen már 1987 őszén felléptünk, született is ez ügyben számtalan intézkedés, de csak papíron, a valóságban minden maradt a régiben. Fel nem foghatom, hogy amikor több hatóság is egybehangzó döntést hoz a parkolás megszüntetésére, akkor miért nem hajtják azt végre az illetékesek. Beszereztük az ügy iratait, melyekből világosan megállapítható, hogy a hatóságok már a legelején felkarolták a panaszosokat, s az ügyük orvoslása érdekében határoztak. E témakörben született például 1987. október 13-ai keltezéssel a Kecskeméti Városi Rendőrkapitányság 53/130-87. számú levele, melyben Kiss Gábor alezredes az alábbiakról informálta az egyik érinteti lakost: „A likőripari vállalat részéről intézkedés történt, hogy a rakodásra váró gépkocsik ne a Szolnoki úton várakozzanak, hanem az arra kijelölt helyen .. Közbcvetőleg kell megemlíteni, hogy a tanács kialakított parkolóhelyet a Vízhányó utcában a likőripar fuvarozói részére, akik azonban továbbra sem voltak hajlandók ott megállni, hanem a Szolnoki út mentén állították meg járműveiket, közel a teherbejáró portához. A környékbe':^k újabb bejelentésére foglalkozott a parkolási gonddal a jgyei tanács vb közlekedési osztálya, majd a budapesti központú Közlekedési Felügyelet, mely a következő határozatot hozta 1988. október 7-én: „Kötelezem a Szegedi Közúti Igazgatóságot: a Szolnoki út és a Damjanich utca csomópontjánál lévő várakozási sávon a járműforgalom elől elzárt területet fesse fel oly módon, hogy a Damjanich utcából történő kihajtáskor a kilátás biztosítva legyen . ..” E határozat indoklása tartalmazza: a gyáregység intézkedik annak érdekében, hogy a szállítójárművek bejelentkezési helye ne a Damjanich, hanem a Vízhányó utcai portánál legyen. Ezáltal rá lesz kényszerítve a járművezető, hogy autójával a közelben parkoljon. Mondanunk sem kell, ez az ígéret is ígéret maradt, azután a népi ellenőrzéshez került a környékbeliek újbóli sérelme, mely legutóbb ismét a kecskeméti rendőrkapitányságon járt. Kiss Gábor alezredes most arról értesítette Balogh Gergelyt, hogy felkérte a Kunság Volán Vállalatot, e fuvarozást végző sofőréi felé tegye meg a szükséges intézkedést. A kécskeiek ez utóbbi eredményében sem hisznek már, hiszen a nemtö- ödömséget és a tehetetlenséget tapasztalják. Beszélgettünk e gondról a város nemrégen megválasztott új tanácstagjával, Kovács Miklóssal, aki közölte: az e hónap végi tanácsülésen a tárgykörben interpellációt terjeszt elő. És egyelőre ő is <~~ak reménykedik a tarthatatlan helyzet megszüntetésében ... (A kécskeiekkel ellentétben mi bízunk a Volán Vállalat vezetőinek erélyes intézkedésében. A szerk.) ÜZENJÜK „Baktcr vagyok” jeligére,. Kiskunfélegyházára: Atérezzük nehéz anyagi helyzetét, a szomorú tényt, hogy kevés béréből alig tudja eltartani hattagú családját, közöttük kiskorú gyermekeit. E körülményére bizonyára kedvezően hat az örvendetes intézkedés: a Vasutasok Szakszervezete és a hozzá tartozó Önkéntes Támogatási Alap összesen több mint 6 millió forint egyszeri segélyt utal ki a rászorulók — otthont alapító fiatalok és nagycsaládosok — támogatására. A területi és a szakmai középszervek —- adta hírül a szeptember 19-ei Népszava — az alapszervezetek között osztják ki a pénzt. Az akció résztvevői ügyelnek arra, hogy egyetlen segélyezett se kapjon ezer forintnál kevesebbet. További információért forduljon a munkahelyi szakszervezethez. Cziráki Jolánnak, Kiskunhalasra: A közúti baleseti statisztika a kerékpárosok közeledésbiztonságának romlására figyelmeztet. E tendencia jobbítását célozza az idén nyáron kezdődött kerékpároshetek rendezvénysorozata, mely országos jellegű. E programokra önkéntesen jelentkező szakemberek közlekedési tárgyú előadásain vehet részt, melyeket konzultációk és „kérdezz-felclek” típusú tesztvizsgák követnek. A szabályismereti oktatás végeztével egy bizottság előtt lehet számot adni a tudásról, s aki ott megfelel a követelményeknek, kerékpárvezetői igazolványt kap — ám ez nem kötelező. „Piros rózsa” jeligére: Ha a végrendeletet saját kezűleg írja az örökhagyó, egyetlen tanúnak sem kell aláírnia a papírt. Ez a magánokirat akkor érvényes, ha világosan kiderül belőle a végrendeleti minősége, valamint a keltének helye és ideje. Az iratot célszerű letétbe helyezni a közjegyzőnél, aki a tartalmi, vagy alaki hiányosság pótlására felkérheti a végrendelkezőt. „Pórul járt házaspár” jeligére, Kecskemétre: Önök arról tájékoztattak bennünket, hogy a megyeszékhely Izsáki út 39. számú házának falán még most is ki van függesztve egy kisiparosi szolgáltatást ajánló tábla, holott a vállalkozó már egy éve elhunyt. Ha ez utóbbi értesülésük megfelel a valóságnak, akkor e hirdetés kétségkívül megtévesztő, amelyre ezúton hívjuk fel a KIOSZ városi csoportjának, a helyi tanács ellátásfelügyeleti osztályának, végül, de nem utolsósorban pedig a hozzátartozóknak (rokonoknak) a figyelmét. Tóth Istvánnak, Soltvadkertre: Azt írja, hogy Jugoszláviából hazajövet nem kis kellemetlensége támadt az egyik hozott áru felcserélt számlája miatt, ami után borsos összegű vámot kellett fizetnie. A reklamációja nyomán azonban a tompái vámhivatal munkatársai gyorsan és készséggé! korrigálták a hibát, s ezért ezúton köszönetét fejezi ki. Wcibcl Jánosnak, Martára: A másfél havi személyi alapbérnek megfelelő jubileumi jutalom a huszonöt, negyven, illetve ötven évet munkaviszonyban töltött dolgozó részére jár. Nyugdíjazásakor azonban a 40 év után járó eme an elismerést akkor is meg kell kapnia, legalább 35 esztendőt igazoltan töltött munkában. Megjegyezzük: a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi irányelvei értelmében a jubileumi jutalom szempontjából nemcsak az előírt korhatár (nőknél az 55., férfiaknál a 60 év) betöltése számit nyugdíjazásnak, hanem az is, ha az illető személy rokkantság, vagy korkedvezmény alapján kerül ilyen állományba. Mivel Ön is ez utóbbi okból vált nyugdíjassá, s több mint 36 év szolgálati idővel rendelkezik, jogosult erre a jutalomra. Ha a kifizetését megtagadja a munkáltató, az jogsértést jelent, melynek orvoslása érdekében kérje a megyei tanács vb munkaügyi osztálya vizsgálatát és intézkedését. „Vegyem meg a hiányzó malacokat?” jeligére, Kiskunmajsára: Érdeklődésünkre elmondották az illetékesek, hogy a helyi általános fogyasztási és értéktesítő szövetkezet jelenleg is mintegy 150 családdal áll szerződéses kapcsolatban annak érdekében, hogy átvegye tőlük a meghatározott súlyú hízott sertéseket. Ezen ügyletnek Bencsik Mihály felvásárló a lebonyolítója, akit ön is keressen fel, hogy tisztázza: a vállalt 10 állat helyett, melyek után összesen 20 ezer forintot vett fel takarmányozási célra, miért csak 7-et tud átadni. Indokolt esetben utólag is módosíthatja az önnel kötött írásbeli megállapodást az áfész, vagyis szükségtelen az elhullott, kényszerből levágott stb. röfiket újakkal pótolnia. „Vérnyomásmérő” jeligére, Bócsára: Szakemberek megállapítása szerint Magyarországon már szinte népbetegségnek számít a hipertória, más néven a magas vérnyomás, a benne szenvedők a lakosság körülbelül 20 százalékát teszik ki. Ezért is határozta el tavaly az Országos Egészségvédelmi Tanács, hogy szűrési kampányt indít az ilyen betegek felkutatására, hatásos gondozására és szakszerű kezelésére. E vizsgálatok ma is folytatódnak országszerte. Az orvosok egyébként azt tanácsolják: mindegyik családban legyen vérnyomásmérő — ez manapság kapható —, hogy segítségével bárki megállapíthassa Vérnyomásának értékadatait. Ha ez utóbbi magas, lehet ellene védekezni, például az ételek sótartalmának csökkentésével, a dohányzás abbahagyásával, valamint gyógyszerek rendszeres fogyasztásával. Zámbócknak, Kalocsára: Idén tavasz- szal alakult meg a Nyugdíjas Klubok és Idősek Életet az Éveknek Országos Szövetsége, amely a nyugállományban lévő emberek érdekvédelmét hivatott ellátni. E közösségbe tagként beléphetnek nemcsak a munkahelyi, illetve szakszervezeti klubok, hanem egyénileg az idős emberek is. A pártoló tagok jelentkezését is váró szövetség hetenként kedden és pénteken délelőtt 10 és délután 3 óra körül kereshető fel személyesen e címen: Budapesti Művelődési ^Központ, Budapest, XI. kér. Szakasits Árpád u. 55., ahová az 1 -869-444/40-es számon telefonálhatnak is az érdeklődők. Miért hiánycikk a Polisweet? Cukorbeteg vagyok, ami annyit jelent, hogy folyamatosan diétáznom kell. Bár a kezelőorvos mindig előírja számomra, hogy cukor helyett édesítőszert egyem, utasításának sajnos nem tudok eleget tenni. Nemcsak szűkebb lakóhelyemen, hanem a környékbeli helységekben sem kapható már jó ideje a Politur Vegyipari Kisszövetkezet cukorbetegeknek szánt terméke, a Polisweet nevű folyékony édesítő. Érthetetlen, hogy a kereskedelem miért nem fordít nagyobb figyelmet az ilyen, a gyógyélelmezés- ben nélkülözhetetlen áruk állandó forgalmazására. Ha pedig a gyártásával van a baj, akkor gondoskodni kellene az igények szerinti édesítőszermennyiség külföldről való behozataláról. A beteg emberek joggal elvárják, hogy az illetékesek az eddigieknél felelősségteljesebben törődjenek velük! Id. Lövész László Kunszentmiklós Kegyeletsértő lopás Arról már sokszor hallottam, hogy a sírokból gyakran eltűnnek a friss virágok, ám a velem történtek még e bosz- szantó eseteket is felülmúlják. A részleteket annak reményében mondom el, hátha valahol valakik végre tesznek valamit a hasonló, kegyeletsértő lopások megelőzése érdekében. Minden azzal kezdődött, hogy augusztus 25-én 10 szál gerberából álló csokrot rendeltem a köztemető melletti virágüzletben, szalagfelirattal. Amikor ezért kifizettem a 400 forintot, a kereskedő határozottan ígérte, hogy a 29-ei temetésen az urna mellett lesz a csokor. Nos, lezajlott a szertartás, ám a várt virág nem érkezett a helyszínre. Még aznap reklamáltam emiatt, mire a boltos közölte, a temető dolgozói elvitték magukkal a csokrot. Holléte felől érdeklődve, az egyik ottani alkalmazott végül így zárta le a dolgot: előfordul ilyesmi. Nekem ezzel szemben az a véleményem, hogy efféle cselekménynek egyáltalán nem szabadna előfordulnia. Vajon a temető rendjéért felelősek hogyan látják mindezt? özv. Szalay Lajosnc Kecskemét CIKKÜNK NYOMÁN Megépült a zárt trágyatároló Augusztus 28-án megjelent Sajtóposta rovatunkban tettük közzé a Budapesten lakó Bíró Péter panaszát: a szabadszállási nagyapjánál, a Bercsényi utcában nem volt gondtalan az idei nyaralása, mert a sertéstartó szomszédéktól orrfacsaró bűz áradt. A napokban választ kaptunk az illető gazdától, Bognár Lászlótól, aki a többi között az alábbiakat írta levelében: A panaszos unokája szomszédunknak, Farkas Imrének, akivel igen rossz a kapcsolatunk. Nevezett többször és több okból tett már ellenünk feljelentést a bíróságon, de alaptalanul, amit bizonyít, hogy a pereket sorra elvesztette. Annyi igaz, hogy jó néhány disznót tartok a kisgazdaságomban, de a megengedhető technikai és higiéniai körülmények közepette. Kétségtelen, hogy a Köjál nemrégen ellenőrizte az állattartásomat, s kérte a zárt trágyatároló megépítését. Csatolom most a helyi nagyközségi tanács igazolását arról, hogy a létesítmény elkészült. □ □ □ A szabadszállási tanács soraink megjelenését követően tanúsította: felépült a trágyalároló. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-611
