Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-23 / 225. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. szeptember 23. Ligacsov a „demokratikus játékot űzőket” ostorozta Felmentés a korrupció vádja alól MOSZKVA SZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ (Folytatás az 1. oldalról) Növelte kivitelét például a kohászat, az élelmiszer-gazdaság, a vegyipar, s különösen örvendetes, hogy növekedést mutat a gépipari export is. Az éves előrejelzés szerint 1-2 százalékkal nőtt az idén a lakosság fogyasztása. A keresetek növekedése — s ezt korántsem kedvező értelemben említette a szóvivő — mintegy kétszerese a terve­zettnek. A beruházások, amelyek tavaly meglehetősen nagymérték­ben visszaestek, az idén főként vállalati körben érzékelhetően növe­kedtek. Az ár- és pénzfolyamatok elemzése tükrözi a gazdálkodás számos akut problémáját. A fogyasztói ár 16-17 százalékkal nőtt, amiből már most látható, hogy nem sikerül a tavalyi szint alá szoríta­ni. Ami a költségvetés hiányát illeti, az csak a menet közben hozott intézkedéseknek köszönhetően fogja megközelíteni a tervezettet. A vállalati jövedelmek magasabbak a tervezettnél, gyors a nyereség- növekedés, magasabbak a bérek, — elsősorban az alapanyag-szek­torban. A pénzpolitika szigora révén sikerült elérni, hogy az importli­beralizálás nem rendítette meg a külgazdásági egyensúlyt. Alighanem ez az idei esztendő egyik legnagyobb eredménye — fűzte hozzá a szóvivő. Nem sikerült érzékelhető változást elérni a kedvezőtlen jöve­delmezőségű, rossz hatásfokkal működő vállalatok felszámolásában, holott ez a gazdasági szerkezet korszerűsítésének egyik feltétele. A támogatás új rendszerének elvei lényegegesen áttekinthetőbbek, ennélfogva ellenőrizhetőbbek is lesznek. A pártok támogatásának mikéntjét természetesen a párttörvény rögzíti majd, a kormány ülésén azonban megfogalmazódott, hogy az átmenet időszakában olyan megoldást kellene alkalmazni, amely szerint a pártok közötti megál­lapodás alapján a Parlament döntene a pártoknak jutó támogatás összegéről. Napirendre került az internáltak, kitelepitettek rehabilitációjáról szóló minisztertanácsi rendelet, amely már konkrétan rögzíti a tenni­valókat. A rendelet 55 ezer, 1945 és 1953 között internált embert, és mintegy 43 ezer kitelepítettet érint. A kormányt az a szándék vezérli, hogy elsősorban azokat a sérelmeket orvosolja, amelyeket politikai eljárások során szenvedték el az emberek, így a rendelet természete­sen nem vonatkozik a háborús, népellenes bűnök elkövetőire, a közrendet és a közbiztonságot veszélyeztetőkre. Ugyanakkor a ren­delet hatálya kiterjed azokra, akiket a II. világháború után a Szovje­tunióba szállítottak munkavégzésre, illetve azokra is, akiket szovjet katonai bíróságok ítéltek el akkoriban. A rendelet lényege, hogy az így eltöltött időt munkaviszonyként, szolgálati időnek kell tekinteni, és ennek megfelelően korrigálni kell a nyugdíjakat is. A rehabilitáció november 1-jei hatállyal kezdődhet meg. Mivel a hosszú idő elteltével bizonylatok, igazolások beszerzése szinte lehetetlenné vált, a kor­mány úgy döntött, hogy az érintettek számára differenciálás nélkül, egységesen havi 500 forint többletnyugdíjat állapít meg. Ezzel párhuzamosan természetesen minden érintett kérheti nyugdí­jának megállapítását az új szolgálati idő alapján. Ez tovább növelheti az 500 forintos többletet. A kormány emellett szorgalmazza az érin­tettek erkölcsi és politikai rehabilitációját is. Az előbbiekkel rokon témaként szerepelt a kormány előtt az 1956- os népfelkelés elítéltjeinek rehabilitálása is. Az előterjesztést megelő­ző széles körű vizsgálódás, adatgyűjtés nyomán megállapítható, hogy az 1956-os események miatt csaknem 22 ezer embert ítéllek el. A kor­mány az ő esetükben is a fix összegű kárpótlás mellett döntött. Azok az elítéltek, akik egy évnél kevesebb időt töltöttek szabadságvesztés­ben, havi 500 forint többletnyugdijat kapnak. Minden újabb megkez­dett év további 250 forint többletet, a hatodik évtől kezdődően pedig minden újabb megkezdett esztendő ismét további 200 forint többletet jelent a nyugdíjban. Ez érvényes azokra is, akik jelenleg nem nyugdí­jasok; a pótlék az ő részükre is jár, amikor nyugdíjba mennek. A rendelkezés szerint egyébként azok a hozzátartozók, akik elítélt után részesednek valamilyen juttatásban, az említett összegek felét kapják meg. Bár a rehabilitáció, illetve a kártalanítás a tervek szerint október 1-jével lép életbe, hatálya hat hónapra visszamenőleg érvé­nyes. Ugyancsak 1956-ot követően honosodott meg a rendőrség gyakor­latában az úgynevezett közbiztonsági őrizetbe vétel intézménye, amely a jelenlegi ismeretek szerint 12 900 embert érintett. Wz előter­jesztés a közbiztonsági őrizetbe vételt mint jogintézményt, alaptalan­nak minősíti, s az őrizetben töltött időt is munkaviszonyként, szolgá­lati időként számolja el. Bár a kormányszóvivő egyelőre még nem tudott részletekkel szol­gálni a hazai uránbányászat megszüntetéséről folyó kormányvitáról, annyit leszögezett: egyértelmű szándék a ráfizetéses ércbányászat, uránbányászat megszüntetése, így tehát ez az előterjesztés nem tartal­maz alternatívákat: Meglehetősen részletesen taglalja azonban a megszüntetéssel együttjáró környezeti, egzisztenciális, szociális és foglalkoztatási problémák enyhítésére, megszüntetésére vonatkozó elgondolásokat. Hasonlóképpen nem tudott még részleteket mondani Bajnok Zsolt a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer sorsáról folytatott polémiá­ról. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy a kormány áttekinti a beruhá­zással kapcsolatos eddigi vizsgálódásokat. Ugyancsak megvitatják a csehszlovák féllel folytatott tárgyalások tapasztalatait, azzal a szán­dékkal, hogy körvonalazzák a követendő magyar álláspontot az előtt a kormányfői találkozó előtt, amelyre várhatóan október elején kerül sor Prágában. Élesedő versenyben kell helytállni (Folytatás az 1. oldalról) • A kecskeméti Agroker kiállításán mutatták be a kistraktorra szerelhető permete­zőt. (Walter Péter felvételei) Éles szavakkal ostorozta a „kapita­lista fejlődés hívéit, a nacionalistákat és a demokratikus játékot űzőket” Jegor Ligacsov, mondván, hogy éppen az ő oldalukról fenyegeti a legnagyobb ve­szély az átalakítást, nem pedig azok irányából, akikre „konzervatív” jelző­ket aggatnak a szocializmusba és a szo­cialista internacionalizmusba vetett hi­tük miatt. Ideje volna már tisztán látni, nem pedig egy kalap alá venni ezeket az EURÓPA TANÁCS Egyre nagyobb nyomás nehezedik a prágai kormányra, hogy eddigi állás­pontján változtatva emberiességi meg­fontolásból saját maga tegyen lépése­ket a prágai nyugatnémet nagykövetsé­gen tartózkodó több mint 500 NDK- állampolgár ügyének megoldására. Szeptember közepén — nyilvánvaló­an az NDK legfelső vezetésének megbí­zásából — Wolfgang Vogel berlini ügy­véd több mint 300 NDK-állampolgárt rábeszélt arra, hogy a képviseletről visszautazzon hazájába. Vogel büntet­lenséget ígért nekik, s azt, hogy vissza­veszik őket munkahelyeikre és legáli­san kérhetik áttelepülésüket az NSZK- ba. Ezt követően rövid időre mintegy másfélszázra csökkent a nagykövetsé­gen tartózkodó NDK-állampolgárok száma, de azóta újabbak érkeztek és jelenleg már több mint 500-an vannak, köztük 170 gyerek. A közönség elől már hosszabb ideje lezárt épületegyüt­tesben válságossá vált a helyzet, a nagykövetség kertjében is sátrakat állí­tottak fel, újabb és újabb NDK-állam- polgárok jutnak be a misszió területé­re. Mint arról pénteken a CSKP lapja, a Rudé Právo is beszámolt, a csehszlo­erőket mondta. Az SZKP KB PB tagja, a KB titkára a héten megtartott KB-ülésen szólalt föl. Beszédét a pénte­ki Pravda hozta nyilvánosságra. Jegor Ligacsov akkor szólt hozzá a KB vitájához, amikor a főügyész be­számolt a testületnek Gdján és Ivanov nyomozók (párt- és állami vezetők, köztük a KB-titkár elleni) korrupciós vádjainak a kivizsgálásáról. A testület alaptalannak minősítette a nyomozók állítását. Jegor Ligacsov megelégedés­vák fővárosban tárgyaló nyugatnémet parlamenti küldöttség is felvetette a kérdést, és arra szólította fel a csehszlo­vák hatóságokat, keressenek humani­tárius megoldást az ügyben. A delegá­ció vezetője, Peter Glotz a csehszlovák kormány képviselőinek kifejtette, más megoldási lehetőségek és változatok is vannak, mint amit a magyar hatóságok választottak a hasonló helyzet megol­dására, és ezek közül mindegyik jobb helyzetet eredményezne, mint ami most van a prágai nyugatnémet nagykövet­ségen. A prágai kormány mindeddig elzár­kózott attól, hogy be nem avatkozási politikáját feladva tevékenyen részt ve­gyen az NDK-állampolgárok ügyének megoldásában. Az NDK-val kötött szerződésekre hivatkozik és arra, hogy a problémát a két német államnak egy­más között kell megoldania. Prága ugyanakkor nem akadályozta meg, hogy az NDK-állampolgárok bejut­hassanak a nyugatnémet nagykövet­ségre és azt sem, hogy Vogel berlini ügyvéd és a bonni kormány megbízot­tai szeptember közepén Prágába utaz­hassanak és megbeszéléseket folytat­hassanak a képviseleten. sei szólt a vizsgálat eredményéről, majd utalt rá, hogy a két nyomozó demagóg rágalomhadjárata nem csak egyes sze­mélyek, hanem a párt, PB és KB ellen irányult. A szovjet vezető ebben egy­részt politikai karrierre való törekvést látott, másrészt a párt megosztására irányuló kísérletet. Ezen túlmenően a már korábban is­mert politikai nézeteit hangoztatta a testület előtt, így a szovjet történelem tiszteletben tartására szólított fel, mél­tatta a nemzetek közeledését és a párt­egység iránti felelősségtudatot. NEMET MONDTAK AZ ÚJ FÓRUMNAK Kétélű döntés Berlinben Leginkább gyorsaságával okozott meglepetést Berlin­ben a csütörtök este bejelen­tett belügyminiszteri döntés, ipert arra csak igen kevesen számítottak, hogy az NDK hatóságai jóváhagyják az Új Fórum nevű ellenzéki cso­portosulás kedden benyújtott bejegyzési kérelmét. Esélyeik haloványságával maguk a szervezet alapító tagjai is tisz­tában voltak. Az NSZEP szemszögéből voltaképpen nem is volt más lehetőség. Hogyan is engedé­lyezhetné az allampárt egy olyan szervezet működését, amely megújulást, társadalmi és gazdasági reformokat, nyílt párbeszédet sürgető fel­hívással alig tíz nap alatt több mint 1500 követőre talált? Ráadásul a felhíváshoz csat­lakozott az NSZEPjó néhány tagja is. Ha hitelesek azok az érte­sülések, miszerint az ország vezető pártjának soraiban és magasabb köreiben rejtett, ám heves viták folynak a problémák — elsősorban a tömeges kivándorlás — or­voslását célzó eddigi gyógy­módok hatékonyságáról, ak­kor felmerül az is, hogy az Új Fórum legalizálása hosszú tá­von kikezdte volna az NSZEP bázisát (2,3 millió tag és tagjelölt). A szervezet bejegyzését elutasító belügyminiszteri döntésnek a megítélése távol­ról sem egyértelmű. A rövid közleményben olvasható ki­tételek, mint „alkotmányelle­nesség”, „államellenes plat­form”, illetve „jogellenes alá­írásgyűjtés”, arra engednek következtetni, hogy a kor­mányzat esetleg jogi lépések formájába burkolt megtor­lásra készül a harminc alapító taggal szemben. A borús kilátások dacára az Új Fórum kezdeményezői nem csüggednek. Pénteki nyi­latkozatában Bärbel Bohley festőnő leszögezte: az NDK-t tönkreteszi, ha az NSZEP nem vesz tudomást a változá­sokat sürgető emberekről. Bohley szerint igenis szükség van a párbeszédre az intézmé­nyes, így az egyházi kereteken kívül is, különben tovább folytatódik az állampolgárok külföldre menekülése. Rolf Henrich jogász, aki a tavasszal Nyugaton kiadott „A gyámkodó állam” című könyvében metsző bírálatot mondott az NDK-beli álla­potokról, hozzáértőként uta­sította vissza a belügyminisz­ter hivatkozási alapját. Mint mondotta, az Új Fórum al­kotmányellenességéről csakis bíróság hivatott dönteni. Ilyen ítélet kimondására a mi­nisztériumnak, illetve az NSZEP-nek nincs joga. Egyúttal kilátásba helyezte, hogy a szervezet bírósághoz fordul a belügyminiszteri döntés felülvizsgálata érdeké­ben, mert erre egy július 1-jén életbe lépett rendelkezés ér­telmében jogi lehetőség van. A frontok tehát változatla­nok, egyik fél sem tesz enged­ményt a másiknak. Kérdéses, vajon a csütörtöki döntés hosszú távon nem fordul-e visszájára —- azaz a kedélyek lecsillapítása helyett nem nö­veli-e inkább az ellenzéki cso­portok elszántságát és nép­szerűségét az NDK polgárai­nak körében... Dorogman László, Berlin ménynek, mert Brazíliából egyre na­gyobb mennyiséget szállítanak az NSZK piacára. A jelenleg is élvonal­ban álló hazai paprika minőségének megőrzésével, illetve javításával lehe­tünk továbbra is versenyképesek hangoztatta az előadó, s helytelenítet­te, hogy az őrlemény előállításához en­gedélyt kapjanak olyan, úgymond „vállalkozók”, akiknek felkészültsége, szakmai ismerete nincs. Bejeleritette, hogy a szövetkezetek országos szövet­sége keretében (amely majd később a TOT-ból alakul) a fűszerpaprika­termelők ágazati szövetségének meg­alakítását tervezik. Az érdekvédelmi szervezet életre hívásához kérte a jelen­lévők támogatását és segítségét. Szólt arról is, hogy jövőre tíz százalékkal növelik a termőterületet, és előre meg­hirdetett, garantált árat fizetnek a nyers fűszerpaprikáért. Szólt arról is, hogy hétfőtől 15 százalékkal emelik a fűszerpaprika termelői árát, s ennek következtében a fogyasztói ára is nő. (Az okokról tegnapi lapszámunkban részletesen írtunk.) A tanácskozáson az ország minden ré­széből érkezett szakemberek közül töb­ben szót kértek. Egyetértettek a szövet­ségalakítási tervvel, és szóvá tettek visz- szásságokat, például azt, hogy az NSZK- üzletekben a fűszerpaprikáról „eltűnt” a magyar megkülönböztető felirat. Oda- vissza vádaskodás is elhangzott: a neme­sítő szerint vannak jó, új fajták, a terme­lők szerint nincsenek, rákényszerülnek két régi fűszerpaprika-fajta termesztésé­re. Miskolczi János, a miskei tsz elnöke a biztonságos fűszerpaprika-termelés és az egyenletes piaci ellátás érdekében java­solta, hogy hozzon létre a kormányzat in­tervenciós pénzügyi alapot, amelyből túltermelés esetén a megsemmisítendő mennyiség finanszírozható. A paprika-napok rendezvényei sorá­ban tegnap agrokémiai tanácskozást is tartottak, amely után a KAGE kalo­csai agrokémiai telepén dr. Mormer Miklós, a Kecskeméti Agroker igazga­tója gépeszköz- és vegyszerkiállítást nyitott meg. A háztáji termelők az itt bemutatott valamennyi terméket, kö­zöttük például a kurrensnek számító rendsodrót, a T25-ös traktort és a TZ 4K traktorra szerelhető permetezőt ma estig meg is vásárolhatják. A bemutatón látni lehet egy 1300 köbcentis, 30 lóerős Diesel Ferrari traktort, de sajnos van egy apró hibája: nagyon drága. Kalocsa központjában élelmiszer- ipari bemutató tart nyitva, ma halász­léfőző verseny, holnap paprikaszüreti bál lesz. * A szakmai tanácskozások után Ko- háry Juditot, a Monimpex Külkereske­delmi Vállalat paprikaosztályának ve­zetőjét kértük, adjon rövid világpiaci helyzetértékelést a fűszernövényről. — Pontos felmérések csak 2-3 hét múlva állnak rendelkezésünkre. Annyit tudunk, hogy Jugoszláviában is a mi­énkhez hasonló a terméskiesés, Bulgá­riában jobbak a kilátások, a spanyol termésről ellentétes információk érkez­tek, a nyerspaprika-mennyiség állító­lag ott is kevesebb, mint tavaly. A bra­zil termésről nincs még hírünk. Általá­ban azt mondhatom, az idén kisebb lesz a világpiaci kínálat. — Mi az oka a brazilok piachódításá­nak? — Az NSZK-ban az ugrásszerű elő­retörés oka, hogy a nyugatnémet vál­lalkozóknak Brazíliában földjeik és egyéb érdekeltségeik vannak. Világ- színvonalú paprikatermelési technoló­giát honosítottak meg, és az úgyneve­zett félfeldolgozottságú terméket hoz­zák be az NSZK-ba, ahol a legkorsze­rűbb technológiával dolgozzák fel és csomagolják. — Ugyanakkor az elmúlt időszakban a magyar paprikából is több kelt az NSZK-piacon vagyis ránk nem veszé­lyes a brazil termelés? Növeltük eladásainkat az NSZK- piacon, s végső soron a spanyol papri­ka rovására nőtt a brazil részesedés, de nekünk is nagyon figyelnünk kell a pia­ci rezdülésekre, mert csakis kiváló mi­nőséggel maradhatunk versenyképe­sek. — Valóban eltűnt a „magyar papri­ka” felirat az NSZK üzleteiben forga­lomba kerülő paprikánkról? :— Ez így igaz, ami azzal függ össze, hogy a fogyasztók elsősorban ár szerint vásárolnak, valamint az is tény, hogy a magyar paprika jelentős részét az igé­nyes, világhírű .késztermékeket, leves­port gyártók veszik meg tőlünk. Ter­mészetesen hosszú távon a már említett helyzeten változtatni szeretnénk. A magyar paprika elismert a külpiaco­kon, garantáltan azonos jó minőség és a pontos szállítás teszi biztonságossá helyzetünket. Csabai István CSEHSZLOVÁKIAI HIÁNY: Ezerháromszáz magyar pedagógus Konkrét adatokra hivatkozva bírálta a szlovákiai magyar nemzetiségi oktatás helyzetét Sidó Zoltán, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultu­rális Szövetségének, a Csemadoknak az elnöke. A tanácsokkal és a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó szlovák parlamenti bizottság csütörtöki pozsonyi ülésén, amelyen egyebek között a nemzetisé­gi fiatalokkal kapcsolatos új politikai koncepcióról volt szó, a meghívott vendégként felszólaló Sidó Zoltán elmondotta, hogy az ezredfordulóig ezerháromszáz magyar pedagógusra lenne szükség a csehszlovákiai ma­gyar nemzetiségi iskolákban. A csehszlovákiai nemzetiségi pedagóguskép­zés jelenlegi állapota azonban ezt nem teszi lehetővé — hangsúlyozta. A Csemadok elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar elemi iskolások 24,6 százaléka, a magyar gimnazisták 24 százaléka, a szakközép- iskolák magyar tanulóinak 32,8 százaléka és a szakmunkásképzőkben tanuló magyar fiataloknak pedig 65,5 százaléka nem jár magyar tanítási nyelvű iskolába. Sidó Zoltán annak a reményének adott hangot, hogy a fiatal nemzedékről való gondoskodás új koncepciója hozzájárul majd a nemzetiségi oktatás problémáinak a megoldásához. MAGYAR FELSZÓLALÁS Bizalomerősítés Bécsben A helsinki folyamat harmincöt államának Bécsben folyó biza­lom- és biztonságerősítési tárgyalásain a magyar küldöttség veze­tője, Meiszter Dávid nagykövet üdvözölte a semleges és el nem kötelezett országok nemrég beterjesztett közös javaslatát. A tár­gyalások pénteki plenáris ülésén felszólalva a diplomata rámuta­tott: az ebben az okmányban foglalt intézkedések alkalmasak arra, hogy jelentősen kibővítsék az 1984—86. évi stockholmi konferencián elfogadott és jelenleg érvényben lévő bizalomerősí­tési megállapodást. Mivel a másik két államcsoport tagjai, a Varsó Szerződés és a NATO országai már előzőleg beterjesztették javaslataikat, a „harmincötök” tárgyalásain megkezdődhetnek az érdemi eszme­cserék a bizalomerősítő intézkedések széles körét felölelő meg­egyezésről. A megegyezés értékesen egészítheti ki azt az európai leszerelési megállapodást}- amelyet a másik bécsi fórumon, a huszonhárom VSZ- és NATO-tagállam tárgyalásain kívánnak kidolgozni — állapította meg a magvar küldöttség vezetőie. MENNYI IS A MAGYAR IGAZSÁG? Újra bíróság előtt az orgoványi eladó Tegnap beigazolódott, hogy a június 15-én Lezárult (?) a Jávorka-ügy című cikkünkben a kérdőjel nem volt újságírói túlzás. Sőt, az üggyel kapcsolatos Univer ÁFÉSZ kontra Petőfi Népe perről (amely a Legfelsőbb Bíróságon az újság­író igazával zárult) szóló tudósítás vége sem: „ ... bár az igen összekuszálódott ügy során lassan már ott tartunk, hogy nem tudjuk, hogy annak lopták-e el a kabátját, akiről szó van vagy ő a másét, de közben azért az is kiderült.. . szóval még mindig nem mondhatjuk nyugodt lelkiismerettel, hogy győzött volna az igazság? Ugyanis tegnap a Kecskeméti,Munkaügyi Bíróságon is­mét Jávorka Imre, az Univer ÁFÉSZ orgoványi 301-es ABC eladója volt a felperes, míg a másik oldalt dr. Gyifkó Árpád jogtanácsos képviselte. A per tárgya: munkaviszony meg­szüntetése. De nézzük csak az újabb ügyet elölről. Igaz, hogy a bíró­ság korábbi jogerős ítéletével hatálytalanította Jávorka Kecskemétre történő átirányítását, s ezzel lényegében koráb­bi munkakörébe visszahelyezte. Ezt a munkáltató figyelmen kívül hagyta, s június 30-áig szabadságra küldte Jávorkát, akivel egyidejűleg közölték, hogy üveg-visszaváltói beosztás­ban kívánják foglalkoztatni. Am ezt a felperes nem fogadta el, amit időben jelzett is az illetékeseknek. (Június 22-én kelt jegyzőkönyv.) Amikor felperes szabadsága lejárt, és nem lett üvegvisszaváltó, hamarosan megkapta a „ ... munkaviszo­nya 1989. június 30. napján, jogellenes kilépés miatt meg­szűnt ...” levelet. (Aláírta: Patakyné Peák Mária kér. igaz­gató.) A kálvária itt kezdődött (folytatódott?) elölről. A munkaügyi döntőbizottság Jávorkának nem adott iga­7tlt p7Árt ((Xfinun /•/»• WÁítii/ipi 1 /ÍotMm/) KírA tíinóoon alAff A Tör ős László, a felperes ügyvédje elmondta, a keresetet fenn­tartják, amellett, hogy összesen 15 ezer forint (plusz kamat) elmaradt munkabér kifizetésére is igényt tartanak, valamint arra, hogy ne kerüljön sor jogellenes munkaviszony­megszüntetésre. Kiderült a tárgyaláson az is, hogy korábban az orgoványi ABC-ben nem is volt önálló üveg-visszaváltói munkakör, sót úgy tűnik, most ezt Jávorkának „csinálták”, az egységen kívül, utcára nyílóan, rekeszekkel, üres palackokkal. Mi több, azt leltárilag együtt kellett volna átvennie. Dr. Gyifkó azzal érvelt, hogy üveg-visszaváltói munkakör lényegében nincs is, ez csak feladat, amit most Nagy László­mé háztartásibolt-vezető lát el, persze árusítással egybekötve. Igaz, a háztartás vegyiáru-kínálata egyszer itt is megszűnik, mert az átszervezésnek úgy tűnik — Orgoványon sosem lesz vége. „Számtalan volt”, meg különben is „most nem is kell húseladó” — meg „nem tudom, hol tart az átalakítás” — mondotta dr. Gyifkó és megerősítette: az üvegvisszaváltó ott marad, ahol — „ez a pillanatnyi elképzelés”. Amikor a bizonyítási indítványra sor került, dr. Törös László, Jávorka ügyvédje kérte, hogy a jelenleg üvegvissza­váltással foglalkozó boltvezetőt tanúként hallgassa ki a bíró­ság. Az Univer képviselője pedig megjegyezte: „hogy az intézkedés helyes-e, vagy sem, a vezetőnek kell eldönteni”. Értsd: a saját áthelyezéséhez Jávorkának semmi szava sem lehet?! Az ügy tehát ismét ügy és ismét a bíróságon (sőt október 11 -én tanúkihallgatással) folytatódik. Majdcsak kiderül, mennyi is a magyar igazság ... — és hogy miért akarják anninro oltóvcvlíiom Tóimrlzót Dmln! Cni*« Négy delegáció Keletről STRASBOURG A különleges meghívótti minőségben Strasbourgba érkezett négy kelet-euró­pai parlamenti küldöttség jelenléte áll az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén a figyelem középpontjában. Az őszi ülésszak vezérszónokai — Anders Björck, a közgyűlés elnöke, Thorvald Stoltenberg, a Miniszteri Bizottság elnöke és Cathernie Laumiere, az Európa Tanács főtitkára egyaránt a szervezet nagy eseményének, új lendületet adó bővülésének minősítette Magyarország, a Szovjetunió, Lengyelor­szág és Jugoszlávia parlamenti küldöttségeinek bekapcsolódását a 23 nyugati ország képviselői által alkotott testület munkájába. Pénteken Thorvald Stoltenberg norvég külügyminiszter, a Miniszteri Bizottság soros elnöke a képviselőknek szóló beszámolójában első helyen szólt az Európa Tanácsnak a kelet -nyugati kapcsolatban játszott szerepéről, kiemelve Mihail Gorbacsov júliusi strasbourgi látogatásának, a közös európai házról kifejtett elveinek jelentőségét. Üdvözölve a többi kelet-európai országban — köztük Ma­gyarországon — végbement biztató és gyors ütemű változásokat az emberi jogok biztosítása és a demokrácia kiteljesítése terén, Stoltenberg részletesen áttekintette a Tanács és a négy ország közötti kapcsolatok fejlődését. FESZÜLTSÉG A PRÁGAI NSZK-KÖVETSÉGEN Ötszáz keletnémet vendég

Next

/
Thumbnails
Contents