Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-09 / 186. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. augusztus 9. „A Pentagon kivonul a polgári űrrepülésből” Az amerikai sajtó értesülései szerint a Pentagon végleg eldöntötte: kivonul a polgári űrkutatási programokból. A Columbia tegnap kezdődött útja után még hat űrrepülőgépes programban vesz részt, de 1990-ben megszűnik a polgári űrrepülési hivatal — a NASA — és az amerikai védelmi minisztérium közötti együttműködés — jelentette több nagy amerikai televíziós társaság és a The New York Times. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a jövőben amerikai katonatisztek nem repülnek az űrrepülőgépeken. A programok összeállításában és végrehajtásuk biztosításában azonban a Pentagon nem vesz részt, és leszereli erre kiépített berendezéseit is. Két évtizeddel ezelőtt az amerikai védelmi minisztérium lelkesen kapcsolódott be a többször felhasználható űrrepülőgépek programjába. A Pentagon igényeinek nem kis részük volt abban, hogy a NASA megkapta a kongresz- szustól az e célra kért összegeket. A hetvenes évek elején hozzáláttak a Pentagon saját, ötmilliárd dollárba kerülő ürflgyelő hálózatának kiépítéséhez. Los Angeles közelében a Vandcnberg légitámaszponton 3,3 milliárd dollárért kiépítettek egy űrkikötőt, amelyet azonban még soha nem használtak, sőt, már a leszerelését is megkezdték. 1979-ben beindult a védelmi minisztérium saját űrhajóskiképző programja, amely évi négymillió dolláros költségvetéssel dolgozott. A múlt évben történt berekesztéséig harminckét katona-űrhajóst képeztek ki annak keretében. Az évszázad végéig száznál is több űrrepülőgépes programot előirányzó Pentagon terveiben a törést a Challenger 1986. januári katasztrófája okozta. A katonai tervezők úgy döntöttek, hogy az ember vezette űrrepülőgépek küldetése bizonytalan, s e helyett inkább nagy hordozórakétákkal kell felbocsátani a katonai célokat szolgáló műholdakat és a csillagháborús program más berendezéseit. A védelmi minisztérium már be is szerezte Titan—4 jelű rakétákból álló saját űrflottáját. A katonai szakértők egy része szerint ezzel komoly hibát követett el, hiszen „mindent egy lapra tett fel”. Aggódnak a polgári űrkutatás felelősei is. A Pentagon kivonulásával az űrprogramból megszűnik a tőle származó pénzek folyósítása is. Következésképpen egy-egy űrrepülőgép útja többe fog kerülni a békés célú űrkutatási feladatok elvégzését megrendelőknek, és kérdéses, hogy sikerül-c a jövőben teljes mértékben kihasználni az űrrepülőgépek kapacitását. • Képünkön még a kilövőállványon várakozik a Columbia, amelyet öttagú legénységével — a tervek szerint — augusztus 8-án indítottak útjára, hogy személyzete végrehajtsa a Pentagon által jóváhagyott katonai célokat szolgáló programot. (MTItelcfotó) A kontrák csalódtak Közép-amerikai megállapodás Megállapodásra jutottak hétfőn a hondurasi Tela üdülővárosban a középamerikai államfők a térségbeli béke helyreállításának módozatairól. Három napig tartó csúcsértekezletük befejeztével az öt közép-amerikaf ország Costa Rica, Salvador; Guatemala, Honduras és Nicaragua elnökei egyezményt írtak alá a sandinista kormány ellen fegyverrel harcoló nicara- guai csoportok leszereléséről és feloszlatásáról. Egyúttal párbeszédre szólították fel a salvadori kormányt és az ellene harcoló baloldali felkelőket. A washingtoni támogatást élvező kontrák „leszereléséről, feloszlatásáról és önkéntes letelepítéséről” szóló terv az aláírástól számított egy hónapon belül lép életbe. Megvalósítása kilencven napot vesz igénybe: eszerint a nicara- guai lázadók fegyverbeszolgáltatása, hazájukban vagy harmadik országokban való letelepítése december közepén fejeződik be. Az Egyesült Államok, a nicaraguai kontrák legfőbb támogatója, mindvégig amellett volt, hogy addig ne vegyék tervbe a kormányellenes csoportok lefegyverzését, amíg Nicaraguában meg nem tartják a februárra kitűzött választásokat. A közép-amerikai államfők felkérik az Amerikai Államok Szervezetének és az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárait, hogy hozzanak létre egy nemzetközi ellenőrző és támogató bizottságot. Ennek a testületnek a többi között az lesz a feladata, hogy előteremtse a kontrák újbóli letelepítéséhez szükséges anyagi eszközöket. Az öt elnök felszólította a salvadori kormányt és az ellene harcoló baloldali felkelőket, hogy tegyenek lépéseket a polgárháború befejezésére. Kezdjenek párbeszédet és tárgyalásokat, hogy mielőbb aláírhassák a megállapodást a tíz éve tartó fegyveres harc beszüntetéséről. A kontrák csalódással fogadták a telai megállapodást. Egyik vezetőjük, Bosco Matamoros hétfőn Washingtonban kijelentette: az Egyesült Államok magukra hagyta őket, és ezentúl kizárólag saját erejükből kell gondoskodniuk „a nicaraguai demokratizálási folyamat továbbviteléről”. Újabb ítéletek Új miniszterelnök Kínában Japánban Helyi sajtójelentések szerint újabb öt személyt ítéltek hosszabb börtönbüntetésre a délnyugat-kínai Szecsuán tartományban lévő Csengtuban, a június elején lezajlott véres események nyomán. Valamennyiüket a köztulajdon megrongálásával, felgyújtásával vádolták, s kettejükre tízévi börtönbüntetést róttak ki. Csengtuban június 4—5-én voltak véres összeütközések a katonaság és a 4- ére virradóra lezajlott pekingi vérfürdő miatt tiltakozó lakosság között. Becslések szerint az összecsapásoknak legalább 300 halálos áldozatuk volt, katonaijárműveket gyújtottak fel, s a tűzben megsemmisült a város kereskedelmi központja is. Pekingi források szerint a múlt héten a párt-, állami és katonai vezetők, a párttagság és a kormányhivatalnokok számára készített körlevélben húsz „bű- nösségi kategóriát” állapítottak meg azon személyek felkutatásához és megbüntetéséhez, akiknek bármi közük volt a júniusi megmozdulásokhoz. A felsorolt cselekmények között tíz olyan van, amelyért Súlyos büntetést kell kiszabni, kilenc kategória enyhébb elbírálásra számíthat, a legenyhébb esetek büntetése pedig az „átnevelés”. A körlevél ugyanakkor elrendeli, hogy minden munkahelyen vizsgálóbizottságot kell alakítani a dolgozóknak a tiltakozó megmozdulásokkal kapcsolatos magatartását tisztázandó. Nem kevés munkahelyen már működnek ezek a megfigyelők szerint a kulturális forradalom korát visszaidéző - bizottságok. „Gyufávalkereste a szivárgó ” Ukrajnai gázrobbanás — tizennyolc halott Tizennyolc ember vesztette életét abban a gázrobbanásban, amely Mogilev-Podolski ukrán város egyik ötemeletes épületében történt. A hírt a moszkvai Pravda közölte keddi számában. Az épület egyes részei a robbanás következtében összeomlottak . A romok alól hat lakót sikerült élve kimenteni, de állapotuk súlyos. A robbanás az épület raktárként használt alagsorában történt. A lakók gázszivárgást jelentettek és a központ két karbantartó munkást küldött ki a hiba elhárítására. Egyikük gyufa világánál akarta megkeresni a szivárgó gázvezetéket — a robbanás akkor keletkezett, amikor a gyufát meggyújtotta. A gyufát gyújtó munkás meghalt, a másik életben maradt. A Pravda nem közölte a szerencsétlenség időpontját. Alig 3 hónapon belül Japánban a harmadik kormányfőt választják. Takesita Noboru azért távozott, mert alaposan besározódott a Recruit-botfányban. Unó Szószuké gésákat tartott és neki „köszönhető”, hogy a japán kormányzó párt elveszítette többségét a felsőházban. Most az 58 éves Kaifu Toshi- ki lett a Liberális Demokrata Párt új elnöke, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy legkésőbb szerdán miniszterelnökké is választják. Minden jel arra mutat, hogy Tokióban ezúttal egy szürke személyiséget nem feltétlenül eminenciást - választottak meg vezetővé és nem biztos, hogy sokáig betölti ezt a hivatalt. Kaifu Toshiki 58 éves, s eddig két ízben volt oktatási miniszter, de nem lehet róla elmondani, hogy a Liberális Pártban saját hatalmi bázisa lenne. A kiszivárgott információk szerint jelölése annyira felbőszi- tette a Liberális Demokrata Párt néhány személyiségét, hogy két másik jelölést is előterjesztettek, közöttük egy regényírót és egy volt minisztert. Kaifu Toshiki volt a kompromisszum. Japánbal) az a gyakorlat, hogy az elnököt rendszerint a kulisszák mögött, konszenzus alapján jelölik, illetve választják. Manapság azonban egyre komolyabb bírálat éri ezt a bizonyos mértékig feudális gyakorlatot, s a párt ifjabb tagjai egyszerűen a szabad választást és a demokratizmust kérik számon a kormányzó párttól. Tokióban azt is kifogásolják, hogy a Liberális Demokrata Párt mindenkori elnöke automatikusan az ország kormányfője is. Akihito császár kedden nyitotta meg a parlament ülésszakát és felszólította a törvényhozókat arra, hogy hűségesen teljesítsék feladatukat, mozdítsák elő a világbékét, a nemzeti és a világméretű fellendülést. A japán császár azt nem tudja befolyásolni, hogy a miniszterelnök ki legyen. A világ egyik gazdasági nagyhatalma számára nem mellékes, hogy ki az irányító. A japán kormány kedden közzétett jelentése szerint az ország egyik leghosszabb gazdasági prosperitásának az évét zárja. Az adatok szerint immár 32 hónapja folytatódik a gazdasági növekedés. 1958-ban indult a világháború utáni nagy fellendülés 42 hónapos szakasza és 1965-ben a második 57 hónapos „virágkorszak”. A KGB titkai A szovjet Államvédelmi Bizottság (KGB) működését korábban övező titokzatosság, úgy tűnik, mindinkább a múlté: sorra nyilatkoznak a szovjet sajtónak a szervezet jelenlegi és egykori vezetői, Nem rejtik véka alá, hogy a sokáig bármiféle társadalmi ellenőrzés nélkül működő KGB tevékenységére is jócskán ráfér a korszerűsítés, s ideje felszámolni a KGB és elődje, a Cseka történetében egymást érő fehér vagy inkább fekete foltokat. A főnök beszél magyarul A VCSK, az ellenforradalom lebírá- sára 1917-ben létrehozott szérvezet első vezetőjéről, Dzerzsinszkijről elnevezett moszkvai téren magasodik a KGB két hatalmas épülete, amely állandóan zárt, vasrácsos ablakaival mindennél jobban jellemezte a sztálini és brezsnyevi időkben bezárkózott, mindennel, mindenkivel szemben bizalmatlan Szovjetuniót. Az épületék most is félelmetesen magasodnak a tér fölé, ám a vastag falak mögött, úgy tűnik, változóban van a légkör. Az átalakítás, a jogállamiság megteremtésére tett erőfeszítések nem hagyták változatlanul a KGB-t, amely valóságos állam volt az államban. Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke a Legfelsőbb Tanács kinevezését megelőző vitájában ígéretet tett a szervezet munkájának nyilvánossá tételére és sürgette az új állambiztonsági törvény megalkotását. A reformer hírében álló Krjucskov, aki korábban 14 évig irányította a szovjet hírszerzést, (mellesleg kitűnően beszél magyarul), legutóbb a Novoje Vremjának nyilatkozva fejtette ki elképzeléseit a szervezet, megújulásáról. Egyebek között elmondta, hogy megszüntetik az „ideológiai diverzióval", azaz a belső ellenzékkel foglalkozó ötös számú ügyosztályt. A Krjucskov-nyilat- kozattal szinte egy időben látott nyilvánosságot az ügyosztály egyik volt munkatársának leleplező cikke az Ogonyok- fan. A volt KGB-tiszt elmondta, hogy 1958-tól dolgozott az ügyosztályon. A sztálini időkből hírhedt büntetőtörvénykönyv 58-as paragrafusa alapján üldöztek mindenkit, aki elkeseredésében szóban vagy írásban bírálta a rendszert. Börtönbe csukták azt, aki szamizdat- ként kiadta a tragikus sorsú költőnő, Cvetajeva és fia, Gumiljov műveit. Üldözték, majd száműzték Szaharovot a „gondolatok” miatt. A KGB-tiszt leírja, hogyan késztették módszeres üldözéssel emigrálásra az ellenzéki írókat és művészeket. Akszjonovot, az egykori lágerlakó írónő, Jevgenyija Ginzburg fiát, az irodalmi Nobel-díjas Brodszkijt, vagy Ernszt Nyeizvesztnij festőművészt. A vezényszó: rakodást megkezdeni! A legtöbb törvénytelen eszközt a kivándorolni szándékozó zsidókkal szemben alkalmazták. A brezsnyevi időkben állandó megfigyelés alatt tartották lakásaikat, egy-egy híresebb évforduló előtt a leghangosabb ellenzékieket meg - előző jelleggel „begyűjtötték". A cikk szerzője beszámol az egyik emlékezetes akcióról, amikor a kiutazási kérelmük miatt az SZKP KB panaszirodájában tiltakozókat a kivezényelt belügyi csapatok a parancsnok „rakodást megkezdeni!" vezényszavára egyenként betuszkolták a helyszínre érkezett autóbuszokba és egy Moszkva környéki börtönbe szállították. A cikk szerzője elgondolkodtatónak tartja, hogy bár hozzá hasonlóan sokan voltak a KGB-ben, akik felismerték, hogy a „cég" egyáltalán nem azzal foglalkozik, ami a feladata lenne, mégis hallgattak és részt vettek a törvénytelenségekben. A KGB-tiszt szerint a szervezetben dolgozók csak az utóbbi időben, az országban kibontakozó nagyobb nyíltság és a demokratizálási folyamatok közepette kezdték felismerni, hogy valójában semmiféle veszélyt nem jelentettek az ellenzékiek. A szerző megállapítja, hogy egy demokratikus társadalomban megengedhetetlen az állambiztonsági szervek tevékenységének ideolo- gizálása, a KGB-nek meg kell szabadulnia a tőle idegen funkcióktól. Ennek a vezetés szintjén történő felismerésére utal az ötös számú ügyosztály felszámolása. Mint Krjucskov a Novoje Vremjának elmondta, az átalakítás azt célozza, hogy a KGB ténylegesen csak azzal foglalkozzon, ami a feladata, így hírszerzéssel és kémelhárítással. Ezek mellett a „cég" egyik legfőbb feladata a mind erőteljesebbé váló szervezett bűnözés elleni harc, s a KGB-nek objektív információival, elemzéseivel elő kell segítenie a külpolitikai döntések meghozatalát. Kétszázezer alkalmazott A most bejelentett változások azonban a gyakorlatban még nem mindig éreztetik hatásukat. A Legfelsőbb Tanácsban számos bírálat érte a KGB munkáját. Több képviselő kifogásolta, hogy még az utóbbi időben is sok esetben zaklatták alaptalanul a nem hivatalos szervezetek tagjait. Az Ogonyok-cikk szerzője rosszallóan állapítja meg, hogy a brezsnyevi időszakban képtelen méretűre duzzasztott szervezet — 200 ezer alkalmazottja van a KGB-nek - a vezetők megnyilatkozásai ellenére számos esetben fél múltjának feltárásától és ragaszkodik a régi rendhez. Köti Lóránt (MTI-Panoráma) NDK-MEN EK ÜLTEK „Budapest kényszerhelyzetben” A Magyarországon át Nyugatra menekülő keletnémetek ügyében Budapest kényszerhelyzetben van, és a magyar politikai vezetésen belül komoly nézeteltérések vannak a kérdés megítélését illetően - írta kedden a bécsi Der Standard egy magát megnevezni nem kívánó magyar belügyi forrásra hivatkozva. A lap budapesti tudósításában idézte a forrást, amely szerint a belügyi szervek nem adhatnak a magyar törvényeknek ellentmondó utasításokat a határőrizeti szerveknek, azaz nem hagyhatják szabadon átmenni a határon az NDK állampolgárait, de a határőrök senkire nem lőnek, nem alkalmaznak erőszakot, s olyan eligazítást kaptak, miszerint Magyarország engedély nélküli elhagyása nem olyan súlyos törvénysértés, mint az illegális belépés. „Ily módon egyes esetek oldódnak csak meg, az NDK-ból érkezett és az NSZK felé távozni akaró turisták ügyében Magyarország összességében szörnyű kényszerhelyzetben van. Nyugati barátaink és szomszédaink szerencsére tartózkodóak, pedig tulajdonképpen megszegjük a Helsinki Záróokmányt” jelentette ki a forrás. Hozzátette: A nemzetközi kérdésekkel foglalkozó szakembereink mondják is, hogy mielőbb meg kell oldani a problémát, nehogy valamelyik nemzetközi fórumon a vádlottak padjára ültessenek bennünket. Az osztrák sajtó többi lapja is részletes beszámolókat közöl arról, hogy az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt a magyar—osztrák határon át illegálisan Nyugatra távozó keletnémetek száma. Bár a nyugatnémet hatóságok kérésére a hétvége óta Bécsben nem közlik hivatalosan az NDK-ból jött menekültek számát, bécsi sajtóértesülések szerint az elmúlt néhány hétben több mint nyolcszáz NDK- állampolgár érkezett a határon át Ausztriába. Pozsgay Imre fogadta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetőit Pozsgay Imre államminiszter kedden a Parlamentben fogadta Fodó Sándort, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét és Kovács Miklóst, a szövetség vezetőségének tagját. A találkozón az államminisztert tájékoztatták a nemrég megalakult szövetség munkájáról, ismertették terveiket az anyaországgal való kapcsolat kiépítéséről. Szóba került a kárpátaljai magyarság és Magyarország együttműködése a nyilvánosság intézményeiben, a tömegtájékoztatás területén. A szövetség vezetői szóltak a magyarországi napilapokhoz jutás nehézségeiről, gondjairól is. Pozsgay Imre tájékoztatta vendégeit a Minisztertanács mellett létesített nemzetiségi kollégium feladatairól, tevékenységéről, és a kormány felelősségéről a határainkon kívül élő magyarságért. (MTI). „AZ NDK TEREMTSEN OLYAN FELTÉTELEKET, HOGY AZ EMBEREK NE HAGYJÁK EL AZ ORSZÁGOT” Szópárbaj az NSZK és az NDK között A bonni kormány hétfőn este visszautasította az NDK külügyminisztériumi szóvivőjének aznapi erélyes hangú nyilatkozatát, amely szerint az NSZK azzal, hogy külképviseletein jogellenesen menedéket nyújt NDK-állampolgároknak, nagynémet törekvéseket követ, megterheli a két német állam kapcsolatait és kockáztatja azok eddigi eredményeit. „A szövetségi kormány fenyegetésekkel sem hagyja magát eltéríteni attól, hogy a külképviseletein segítséget és tanácsot kérő NDK-beli németekről gondoskodjon" —jelentette ki hétfőn este a bonni kormány szóvivője, Herbert Schmülling. Az NDK jól tenné, ha végre eleget tenne a Helsinki-egyezményekben vállalt kötelezettségeinek, s ahelyett, hogy elszigeteli magát, inkább hajtson végre reformokat és teremtsen olyan feltételeket, hogy az emberek ne akarják elhagyni az országot — mondotta a szóvivő. Rudolf Seiters, a kancellári hivatal „Németország politikai kérdésekben illetékes” vezetője a tényeket illetően megalapozatlannak, formájában pedig alkalmatlannak minősítette az NDK nyilatkozatát a Neue Osnabrücker Zeitung lapnak adott nyilatkozatában. A kancellári hivatal vezetője hangsúlyozta, hogy az NSZK berlini állandó képviseletének átmeneti bezárása az ügyfélforgalom előtt nem jelenti az NDK-ból távozni szándékozó állampolgárok ügyére humanitárius megoldást kereső bonni politika módosulását. A lap keddi számában kifejtette, hogy az elkerülhetetlen intézkedés egyedüli oka az volt, hogy az állandó képviselet túlzsúfolt épületének befogadóképessége a végét járta. Az NSZK a továbbiakban kész az ésszerű és építő együttműködésre az NDK-val — hangsúlyozta Rudolf Seiters. A Magyarországon keresztül Ausztriába menekült NDK-állampolgárok mintegy százfős első csoportja kedden reggel Bécsből Frankfurtba érkezett az osztrák vasutak két különkocsiján. NEB-jelentés Kecskemét kenyérellátásáról (Folytatás az 1. oldalról) kicseréljék tapasztalataikat, véleményüket az olykor kétségkívül akadozó kenyérellátásról. A hiányosságok túlnyomó része a sütőiparra vezethető vissza, melynek egyelőre a jelenlegi technológiával és szakmai létszámmal kell megoldania feladatait. Bajzák Béla igazgató dicséretére legyen mondva, csupán a mennyiségi hiányosságot nem ismerte el, az egyéb kritikai észrevételekkel egyetértett, s elmondta, hogy több területen intézkednek a minőség- javítás érdekében. így például fejlesztik a kenyérgyári technológiát, bevezetik a konténeres kenyérszállítást, s jobban megszervezik a belső ellenőrzést, hogy selejt kenyerek és péksütemények lehetőleg ne kerüljenek ki az üzemből, mint eddig. Rapi Miklós
