Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-29 / 203. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. augusztus 29. KIÁLLÍTÁS a szepmuveszeti múzeumban Az etruszkok világa Páratlan nemzetközi összefogással, öt ország — Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — 18 városának 26 gyűjteményéből válogatva jött létre az a nagyszabású etruszk kiállítás, amely most a Szépművészeti Múzeumban látható. És éppen a mi Szép- művészeti Múzeumunk antik osztályát vezető tudós professzornak, Szilágyi János Györgynek a kezdeményezésére. Tavaly ősszel állították össze a tárlatot, s mutatták be elsőként Berlinben, majd februárban Prágában. Innen érkezett Budapestre a kiállítás, s tőlünk Varsóba, majd a Szovjetunióba, a moszkvai Puskin Múzeumba és Leningrádba, az Ermitázsba utazik. És szó van NSZK-beli (Hamburg), osztrák (Linz) és párizsi bemutatóról is. Azonosak a főművek, azonos a kiállítás magva, mégis minden városban más tárlatot láthat a közönség. Berlinben, ahonnan az anyag többsége származik, nagy tér állt a kiállítás rendelkezésére, így az építészeti Emlékek felvonultatásának is nagy szerepet juttattak. Nálunk ezer műtárgy- gyal (a Berlinben bemutatott anyag felével) teltek meg a Szépművészeti Múzeum földszinti termei. Hatszáz etruszk emlék érkezeti Berlinből, száz műtárgy a Szépművészeti' Múzeum tulajdona, a többi csehszlovák, lengyel és szovjet múzeumoké. De itt is vannak unikumok, amelyek csak a magyarországi bemutatón láthatók, és a műtárgyak védelme érdekében nem utaznak mindenhová. Például Csehszlovákiából egy bronz- kancsót és -tálat kölcsönöztek, kizárólag budapesti bemutatásra. A magyarországi etruszk kiállítás a sűrítés és a történeti felépítés jegyében jött létre. A rendezés a fontos és jellemző tárgyak sokaságára koncentrált. A használati, viseleti, és életmódra utaló tárgyakat a régi világot idézve helyezte el, de nem teremtett köréjük naturalisztikus építményeket. Amikor például egy több generációs család sírleleteit mutatják be, a sziklába vágott kerek sírt „kifordítva” építik fel, hogy szemléletes legyen az emlékanyag elhelyezkedése. Ar- chitektonikus terrakotta lapokból egy képzelt templom homlokzatát állították fel, a hitelesség kedvéért, de nem a régészeti azonosság igényével. A kezdetektől, az időszámítás előtti 8. századtól, az etruszk kultúra kialakulásának első. szakaszától, a klasszikus (i. e. 550 -400), majd a késői (i. e. 400—270) etruszk korig, és a római hódítások idejéig, az első század közepéig vezet a kiállítási Az etruszk kultúra történeti előzménye az első feltárt lelőhelyéről elnevezett Villanova-kultúra Etruriá- nál (Közép-Nyugat Itáliának a Tir- rén-tenger, a Tiberis és az Arno folyó által határolt területe) jóval nagyobb területen virágzott. A görögök itáliai megjelenése, nápolyi letelepedése játszott szerepet abban a folyamatban, melynek során a Villanóva-hagyo- mányok ötvöződtek a göröggel, létrehozván az etruszk kultúrát. Ezt a kultúrát nem kívülről hozta egy bevándorló nép ...ahogy az ókortól kezdve s okáig gondolták — hanem két kultúrának egy kedvező pillanatban való találkozásából helyben született meg. A Villanova-telepek a görög városállamokra hasonlító városokká alakultak át, a görögöktől vették át a korongolást, a vázafestést, vagy a korszak második felétől a nagy szobrok készítését, amelynek központja Vulci volt. Történelmünk során az i. e. 6. szá• Ifjú fej (i. e. 400). • Tengeri démon fekete alakos agyag- amfóráról (i. e. 530 körül). • Alvörös- alakos csésze (i. e. 4. század). zad első felében Etruria földközitengeri nagyhatalom volt. Erre az időszakra datálódik az etruszk kultúra első fénykora. Ekkor terjed el a gazdagon díszített bronzkandeláberek, -tükrök használata, — ezeket a díszítési módokat a görögök vették át az etruszkoktól. A tengerparton épült Caereből való festett épületdíszítő terrakották már az ókorban is etruszknak nevezett templomtípus díszítésének tartozékai. Az etruszk kultúra második virágkora az etruszkok Itálián belüli hatalmi helyzetének megingásával, majd a városok függetlenségének megszűnésével esik egybe. (i. e. 396- ban„ tízéves ostrom után, a rómaiak elfoglalták az egyik legnagyobb etruszk várost, Veiit.) Ebben a korban az etruszk kultúra továbbviszi, élteti a hagyományokat, s termékenyen befogadja a görög klasszikus művészetet. A kiállítás külön mutatja be az etruszk kultúra Etrurián kívüli hatásának néhány jellemzőjét. Többek között azt a tényt, hogy valamennyi itáliai nép tőlük tanulta az írást. Hogy mit tudunk az etruszkokról, arra így válaszol Szilágyi János György: „Az etruszkokról való tudásunk főképpen tárgyi emlékeiken alapul, amelyek eleinte véletlenül, majd a múlt század 20-as évei óta mind rendszeresebben és egyre gyakrabban tudományos módszerekkel végzett ásatások, feltárások során kerültek napfényre. Minthogy az etruszk nyelv mindmáig megfejtetlen, az etruszk irodalom, ha volt is, egyelőre megközelíthetetlen számunkra. Amit pedig az etruszkok történelméről és kultúrájának különböző területeiről, elsősorban vallásukról, ünnepi és hétköznapi szokásaikról, életmódjukról ókori írott forrásokból tudunk, az görög és latin nyelvű, túlnyomó részt az etruszk kultúra elvirágzása utáni szövegekben maradt fenn ... az írott hagyomány értéke kétségtelen, de értelmezésének szinte minden esetben az ásatásokon feltárt tárgyi emlék — anyag tanúsága adhat reális alapot...” Kádár Márta SZAKKÖNYVTÁR IrAnvjelző j. SZÁZFORINTOS IGAZOLVÁNY Pártoló tagság az Aerocaritasban Ez év áprilisában széles körű társadalmi támogatással megalakult az Aerocari- tas Országos Lépi Kutató-Mentő és Elsősegélynyújtó Egyesület Szeged „Forrás” Gyógyüdülő Szálló (Gyapjas Pál utca lfrL-24. 6753) székhellyel. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanacs együttműködési megállapodást kötött az Aerocari- tasszal, amelyben vállalta, hogy erkölcsi és pénzügyi támogatást nyújt az egyesületnek. Az együttműködő felek a közúti közlekedési szerencsétlenségek megelőzése és a bekövetkezett balesetek sérültjeinek gyors, szakszerű egészségügyi ellátása érdekében fejtik ki tevékenységüket. Az Aerocaritas áprilisban kezdte meg földi elsősegélynyújtó munkáját az Ml-es autópálya és autóút Budapest—Győr közötti szakaszán. A pártoló tagság áldozatvállalásával, a légi eszközök beszerzését követően, a későbbiek folyamán az E5-ÖS út Budapest—Szeged közötti szakaszán légi megfigyelést tervez az egyesület. A közel négy hónapos munka kedvező tapasztalatokkal, eredményekkel zá- ■ rult. Távlati célja az egyesületnek, hogy anyagi lehetőségeit bővítve, országos hálózattá fejlessze ki szolgáltatásait. Ebből az elgondolásból kiindulva pártoló tagságot hoznak létre, s a pártoló tagsági jegyeket — a megelőzési mozgalom társadalmi hátterének bevonásával — minél szélesebb körben és nagyobb mennyiségben terjesztik, értékesítik. Egy tagsági igazolvány ára 100 forint, amelyet Kecskeméten, Baján, Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön és Kalocsán a Hungária Biztosító városi fiókjainál, Kiskunhalason Szentirmai Péternél, (Réka Dohányáruda, Mátyás tér 5.), Kunszentmiklóson Siposné Sáfár Valériánál (a rendőrőrsön személyiigazolvány-ügyintéző), Tisza- kécskén Gálfi Sándornénál (termálfürdő, ajándék-játék áruda) lehet beszerezni. Helyi tömegközlekedés a megyében A Kunság Volán tömegközlekedési feladatait a jelentkező utazási igények és az adott lehetőségek figyelembevételével végzi a megye városaiban. A tevékenységével szembeni igényeket meghatározzák a megye földrajzi és települési adottságai, továbbá a lakosság tulajdonában levő közlekedési eszközök száma és terepviszonyokhoz alkalmazkodó összetétele egyaránt. Helyi tömegközlekedés városaink közül Kalocsa, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Kunszentmiklós városokban üzemel, azonban a települések jellemzői és a rájuk épült vonalhálózat és járatgyakoriság alapján városi tömegközlekedésnek csak a kecskeméti és a bajai rendszer tekinthető. Jelenleg Kecskeméten 28, Baján 10, Kiskunfélegyházán 7, Kiskunhalason 7, Kalocsán 6, Kunszentmiklóson 2 autóbuszvonalat üzemeltetünk, melyet 70 forda szerinti és 80 állományi és csúcsforgalomban mintegy 25 rásegítő, vidékről beérkező autóbusszal látunk el. Az 1988-as évben helyi tömegközlekedési eszközzel elszállítottunk 60,7 millió utast, és 4,6 millió kilométert teljesítettünk. A jelentkező csúcsforgalmi zsúfoltság csökkentésére növeltük a csuklós autóbuszok darabszámát, e típus Kecskeméten a gépjárművek 66,6 százalékát jelenti. A megyeszékhely közlekedési igényét folyamatosan kiemelten kezeltük, és ennek érdekében új járati vonalakat alakítottunk ki, elsősorban az új városrészek utasforgalmának kielégítésére, illetve sűrítettük a járatokat. Alkalmazkodtunk, lehetőségeink szerint, más városainkban is a megváltozott igényekhez, elsősorban járatmódosítással, új vonal beállításával. Kecskeméten helyi közlekedésbe soroltuk be 1985-ben Hetényegyházát, Miklóstelepet, Katonatelepet, 1986-ban Ménteleket. A csúcsforgalmi zsúfoltság csökkentése érdekében többször is kezdeményeztük Kecskeméten és Baján a lépcsőzetes munka- és tanításkezdés, valamint a rugalmas munkaidő bevezetését. Eredményt azonban nem lehetett elérni, sőt az ötnapos, majd a negyvenórás munkahét bevezetése az addig megvalósított változásokat is megszüntette. Az utazási kulturáltság javítása érdekében az új gépjármüvek beszerzésén és a csuklós autóbuszok részarányán túlmenően, emeltük az utastájékoztatás és az utaskiszolgálás színvonalát (megállóhelyi táblák, menetrendi tájékoztatások, vonalhálózati térkép stb.) A helyi autóbusz-pályaudvarok ma már képesek a forgalom lebonyolítására, azonban a csúcsidőben már gondjaink jelentkeztek, és fejlesztési hiány miatt középtávon ezen nem is tudtunk változtatni. A városok úthálózata ugyan valamelyest javult, elsősorban Kecskeméten, azonban egyes vonalszakaszokon az út minőségi és forgalomtechnikai szempontból való kialakítása nem felel meg az elvárásoknak. Egyértelműen ugyanez mondható el a megállóhelyek kiépítettsége és kivilágítása vonatkozásában is. Mindkét körülmény a forgalom lassításán, a gépjárművek rongálódásán kívül közlekedési baleseti forrást is jelent. A személyszállításban dolgozó autóbuszvezetők, forgalomirányítók kellő létszámának biztosítása egyre nagyobb gondot jelent. Fejlesztési forrásaink apadása miatt a beszerzési lehetőségeink csökkennek, ennek következményeként autóbuszállományunk elöregedési folyamata folytatódik. A gépjárművek állapota azonban forgalombiztonsági szempontból megfelelő. Ennek érdekében kiemelten kezeljük a tmk-tevékenységet, összefüggésben a zárttechnológiás vizsgáztatási rendszerrel. Anyagi lehetőségeink alapján fokozzuk a középjavítási tevékenységet és évente megközelítően az autóbusz-állomány 10 százalékát felújítjuk. Az ez év február 1-jén bevezetett díjszabás-változtatás hatására csökken az utazási igény. Ezt a körülményt figyelembe véve vizsgálnunk kell a járatok kihasználtságát. Ennek eredményeként 1989. május 28-tól Kecskemét városában a hét végi forgalomban járatkorlátozásokat vezettünk be. Ugyanakkor a munkanapokon az utazási szükségletnek megfelelően lehetőségeink szerint járatbővítéseket kívánunk bevezetni. Befejezésül: vállalatunk álláspontját figyelembe véve kijelenthetem, hogy a helyi tömegközlekedési utazási szükségletek kielégítését, a lakosság hangulati kérdéseként kezelve, elsődleges feladatunknak tekintjük és mindent megteszünk a kielégítés szintentartásáért, illetve annak minőségi fejlesztéséért. Kovács Ferenc A Műszaki Könyvkiadó újdonságai A veszélyes anyagok szállítása. A hétköznapi ADR című kötet Halász László, Kiss István, Martonyi János munkájaként, Keller Ervin szerkesztésében jelent meg. A veszélyes áruk közúti szállítása a népgazdaság szinte valamennyi ágának létérdeke. Ezek az anyagok önmagukban is veszélyforrások, szállítás közben pedig fokozott kockázatot jelentenek a forgalombiztonságra, a szállításban részt vevő dolgozókra és a környezetre; ezért több előírás (hazai és külföldi) betartásában, betartatásában szeretnének segíteni a szerzők. A 260 oldalas könyv alig pár szövegoldalt tartalmaz, ismertetve a veszélyes anyagok főbb tulajdonságait; a szerzők táblázatok, rajzok tömegével kívánják mindenki számára fcldolgozhatóvá tenni az információkat. Alaszka 'Zsigmond Vcntilátorbcren- dezések az iparban című kötete a lég- technikai berendezések kivitelezésének, működésének elméletét és gyakorlatát ismertetve elsősorban a ventilátorokat gyártók, szerelők, üzembe helyezők és a beruházók érdeklődésére számít. Bemutatja a szerző a ventilátorberendezések üzemeltetési, berendezéskezelői ismérveit, szempontjait, a kezelés és karbantartás gondjait, fontos tényezőit. Az új szakkönyv fontos segítséget jelent a tervezői munka könnyítésére, a gyártás gazdaságosságának javításában, de szolgálja az egészségvédelmet is. Ábrák, táblázatok, képletek, irodalomjegyzék irányítja a téma iránt érdeklődő szakembereket a tökéletesebb tájékozódásban. Kazánfűtcs, Szcn-, hulladék-, tluidtü- zelés; központi fűtés a címe Nádas László és Korányi János 3. kiadást megért könyvének. Az előző kiadásokhoz képest bővült a könyv a kazánbiztonsági szabályzat és az építési ágazati szabványok új kiadásaival, valamint az SÍ mértékrendszerre való áttérést követő számsorokkal. A kötet a kazánfűtéssel foglalkozó tanfolyamok tananyaga. Sok ábrával, egyértelmű magyarázó szövegével, jó mutatóival 465 oldalon segíti a központi fűtési téma feldolgozását, megértését. k. m. Én nem politizálok, kérem Én nem politizálok, kérem! Én szeretek nyugodtan, mélyen aludni, és allergiás vagyok arra, ha emlegetik a muttert. Olyankor kérem, az én zsebemben kinyílik a bicska, és akkor én odabökök, kérem. Mármint amikor illetlenül emlegetik az édesanyámat. Hát hiányzik ez nekem, kérem? Ugyan ... Hát ezért nem politizálok. Ott voltak például az ötvenes évek. Azt mondták, tapsolni kell, ha valaki azt mondja: Rákosi elvtárs. Tapsoltam. Azt mondták: termelj többet, jobban élsz! Na bumm, heléptem a sztahanovista mozgalomba. Úgy berúgtunk fizetéskor, hogy harmadnap talált meg az asszony az egyik haver feleségénél. Tehetek én róla, hogy összetévesztettem őket a sötétben ? De én akkor se politizáltam, kérem! Én mindig azt csinálom, amiért fizetnek. Azt mondták, lépjek be a pártba, és építsem föl a szocializmust. Beléptem. Csak az volt a baj, hogy ez is olyan volt, mint az a bizonyos Déva vára. Amit nappal építettünk, lebontották éjjel. A befalazásokról már nem is beszélve. Ebbe nemcsak a Kőműves Kelemennél falaztuk be, hanem a Kelement is kocsival, lóval együtt.. Merthogy a malterban nem volt elég a kohézió. Aztán amikor kitűztük a falra a májusfát, kiderült, hogy futóhomokra nem lehet várat építeni, de a főpallér azt mondta, hogy az nem homok, hanem kvarc. A múltkor az asszony nézte a tévét, amikor az Országgyűlést közvetítették. Azt mondja, jobb volt, mint az esti krimi. Az egyik képviselő azt mondta a Maróthy- nak, mondjon le a miniszterségről, mert félretájékoztatta az Ország- gyűlést a lépcsövei kapcsolatban. Drukkolt is nekik, hogy ha nem mondja meg, hol a lépcső, vajon hogy jönnek ki a Parlamentből, de aztán valaki megmutathatta nekik, mert este csak hazamentek. Szóval a Maróthy meg azt mondta a képviselőnek, hogy bolond lenne lemondani, mert nem is ő mondta azt, amit mondott, hanem a kormány mondta neki, mit mondjon. — Hát mondom az asszonynak igaza van, miért pont ő mondana le azért, mert véletlenül odafigyelt valaki arra, amit mondott ? Különben is, miért nem hagyták meg KISZ-titkárnak? Most jogosult lenne a munkanélkülisegélyre is. A gyárban is megy ám a pluralizmus! Most már én is ki tudom mondani. A szakszervezet harcol a létszámcsökkentésért, a párt kivonul a termelésből, az alternatívok meg fölvetik a felelősséget. Ja, a górék meg fölveszik a dohányt. Úgy dolgozik mindenki, mint a gü- zü. Most éppen azon melóznak, hogy kiteszik a melósok egy részét a gyárból, hogy beférjenek a kapitalisták. Nekem is magyarázták, hogy van ez, de még nem vagyok elég fejlett ahhoz, hogy megértsem. En már azt se értettem, amikor azt mondták, hogy a tiéd a gyár, magadnak melózol, azért olyan kevés a dohány. Most meg elküldenek a saját gyáramból? Igaz, ilyen már volt 49-ben, de azok most megvehetik dollárért. Mikor tesz nekem annyi megspórolt valutám, hogy visszavásároljam a gyáramat? No, mindegy, ez nem az én gondom, én soha se politizálok, kérem. Hanem a múltkor a Városligetben sétálgattam az egyik alternatív hölgyismerősömmel. Éppen azokat az alternatívákat latolgattuk, mit tudnánk egymással kezdeni a természet lágy ölén. Én már tapogatóztam is bizonyos megoldási tehetőségek irányába. Egyszer csak hallom ám, hogy jönnek. No mondom —, menjünk arrébb egy bokorral, Arankám, mert itt nem hagy bennünket kibontakozni a hatalom. — Ez nem a rendőrség, Lajos — mondta ö alulnézetből —, ez a Fidesz. Hát nem veszed észre, hogy egy tüntetés kellős közepébe csöppentünk ?! Hát én rögtön el is készültem, kérem! Mégis csak fölháborító, hogy én soha se politizálok, az meg még ide is utánam jön! És nem elég a cirkusz, még ezt a két kis cipót is irigyli tőlem . .. T. Ágoston László Jó tudni A kerékpáros gycrmekbalesctck arra vezethetők vissza, hogy egyrészt a gyerek nem ismeri saját képességeit, annak határait, másrészt esetükben a legfőbb motívum, hogy a legkisebb erőkifejtéssel a leggyorsabban haladjanak. Emiatt csak akkor fékeznek, amikor már közvetlen az ütközés veszélye, és csak akkor néznek körül, amikor ezt már feltétlenül szükségesnek vélik. Csábítja őket a mozgékony jármű arra, hogy az úttesten éppúgy viselkedjenek, mint a játszótéren, a parkolóban, a gyalogjárdán vagy a gyalogoszónákban. * Az éjszakai közlekedés során számos tényező rontja az egyébként is igen korlátozott látást. Ilyenek: a rossz fényszóró-beállítás, a színezett szélvédő üvegek, a káprázást csökkentő szemüvegek, a sárga fényszóróizzók, a lila színű szélvédő-megvilágítás, a bukósisak füstszínű szemvédője. * A motorkerékpárok csak a 20-40 kilomé- ter/óra sebességtartományban rendelkeznek teljes saját stabilitással. Ezen túl olyan lengések lépnek fel, amelyek a motorkerékpár és a kormányvilla—első kerék egység tehetetlenségi nyomatékétől, az egymáshoz képest való elmozdulásának csillapításától függnek. Ezért csak kipróbált szélvédőket, lábvédőket szabad felszerelni, s a súlyosabb csomagokat nem hátra, hanem a tanktáskába ajánlatos helyezni. A motorkerékpárok jellegzetes lengési formái: a kígyózás és a szitálás. * Az integrál-(„jet”) bukósisak nem csupán a versenyzőktől átvett divatos védőfelszerelés, hanem a nemzetközi tapasztalatok szerint is a fej optimális védelmét szolgáló sisaktípus. Előnye, hogy a koponyán, homlokon és a halántékon kívül az arccsontozatot és az állat is védi. Gyakran kombinálják szemellenzővel, ami a menetszél, cső és a bogarak ellen is hatásos védelmet nyújt. * A motorkerékpárosok biztonságuk érdekében feltétlenül vegyék figyelembe, hogy: be nem látható útkanyarok és bukkanok előtt csökkentsék sebességüket, csak jól belátható útszakaszokon előzzenek, nagy követési távolságot tartsanak, irány változtatási szándékukat idejében és feltűnően jelezzék. Állandóan figyeljék az útburkolat állapotát (olajfolyás, állattctcmek stb.), jó minőségű védőruhát viseljenek. Ennek és a bukósisaknak a színe legyen feltűnő, állandóan fejlesszék tovább járműuralási tudásukat. Ne feledjék cl nappal is a tompított fényt bekapcsolni! * A motorkerékpárosok fokozott mértékben veszélyben vannak, ha személy- vagy tehergépkocsival előzik őket. Mindkét említett járműkategória vezetői gyakran nem veszik tekintetbe azt, hogy a még szabályosan jobbra húzódó motorkerékpárosnak is szüksége van bizonyos mértékű oldalmozgásra. A gépkocsivezetők gyakran olyan mértékű jobbra húzódást várnak el tőlük, amely mellett a motorosok már az úttestről lefutást kellene kockáztassák. A tehergépkocsi-vezetők gyakran hibásan mérik fel a jármüvük szélességének megfelelő oldaltávolságot. * Általánosan elterjedt rossz szokás, hogy az autósok a követési távolság be nem tartásával valósággal tolják maguk előtt a motorosokat. Az ilyen vezetők úgy vélik, hogyha bármi történik, a kis terjedelmű jármüvet egyetlen kormánymozdulattal az utolsó pillanatban is kikerülhetik. Egyébként is mindent megtesznek, hogy „felsőbbrendűségüket” fitogtassák. Ajánlatos erről mielőbb leszokni, nemcsak azért, mert a KRESZ-módosítás óta a belső sávban gyakrabban találkozni motorosokkal, mint korábban, hanem azért is, mert ez a viselkedés rendkívül kockázatos.
