Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-25 / 200. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. augusztus 25. Háromoldalú politikai tárgyalások A háromoldalú politikai tárgyalások keretében csütörtökön, a Parlamentben ülést tartott a politikai megállapodásokban illetékes középszintű mun-, kacsoport. Az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerékasztalét Boros Imre, a harmadik oldalét Kósáné Kovács Magda vezette. Az első napirendi pontot, amelyben az egyes albizottságok számoltak be arról, hogy az általuk tárgyalt témákban miben mutatkozik egyetértés és melyek a vitás pontok, a sajtó jelenlétében tárgyalták meg. Először az alkotmánymódosítással foglalkozó bizottság munkájáról adott áttekintést Drucker György (harmadik oldal). Kiemelte: egyetértés mutatkozik abban, hogy lényegesen szükséges módosítani az alkotmányt, s hatályon kívül kell helyezni a preambulumot. Ugyancsak azonosak a vélemények az államszocializmusra vonatkozó tételek eltávolításáról. A felek szerint az államszerkezetet lényegesen ki kell igazítani. így szükség van az Elnöki Tanács megszüntetésére, a parlamentnek alárendelt kormányra. Deklarálni kell, hogy az Országgyűlés a többpártrendszerű demokrácia alapintézménye. Mielőbb széles körben szükséges szabályozni az emberi és állampolgári jogokat is. A politikai pártok működésének szabályozásával foglalkozó bizottság tevékenységéről Horváth Balázs (EKA) elmondta: egyetértenek abban, hogy mely körökben kell korlátozni a pártokban való részvételt. Megegyezés van abban is, hogy alakuló párt bejegyzésének egyik feltétele legyen vagyoni helyzetének tisztázása. Vitáznak viszont arról, hogy a pártok milyen mértékben fogadhatnak el külföldi támogatást. A tájékoztatás és az információ kérdésével foglalkozó bizottság nevében Csikós József (MSZMP) egyebek között arról szólt: mindhárom fél fontosnak tartja az alkotmányban rögzíteni, hogy a véleménynyilvánítás és a sajtó(Folytatás az I. oldalról) ságának, függetlenségének követelése volt. A megmozdulások mellett Rigában kétnapos nemzetközi tanácskozást rendezett az évforduló alkalmából a lett nemzeti függetlenségi mozgalom, — erre a szovjet köztársaságok nem hivatalos mozgalmainak képviselőin kívül tekinszabadság mindenkit megillető, alapvető emberi jog. Megegyezés született arról, hogy a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda ellenőrzésére létre kell hozni a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságát. A kormány mellett működő öttagú testület tagjait konszenzussal választanák pártatlan, elismert szakemberekből. A nemzeti tömegtájékoztató eszközöknél alapelvnek kell tekinteni, hogy pártatlanul ismertessék a magyar politikai és gazdasági élet eseményeit, egyenrangúan kezeljék a pártokat. Az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciák megteremtésével foglalkozó bizottság képviselője, Murányi Zoltán (harmadik oldal) hangsúlyozta: egyetértenek az állampolgári jogok szószólója (ombundsman) intézményének felállításával. Vita van viszont a munkásőrség sorsáról. Az EKA a fegyveres testület megszüntetését követeli, az MSZMP és a harmadik oldal azonban ezzel nem ért egyet. A választójogi törvény kialakításával foglalkozó munkacsoport tevékenységéről Tóth András (MSZMP) elmondta, hogy a törvénytervezet előrehaladott állapotban van. Egyetértenek abban, hogy kétfordulós, vegyes rendszerű választást kell tartani. Vita van viszont abban, milyen legyen a listás és az egyéni választókerületi forma alkalmazásának aránya. A büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvények módosításával foglalkozó bizottság munkájáról Kut- rucz Katalin elmondta: a büntető, anyagi joggal kapcsolatos témákban lényegében befejeződött a munka. Megállapodás született az állam elleni bűncselekmények megítéléséről. Hozzátette: a Btk. módosításával az alkotmánynak is módosulnia kell, mert csak így tölti be feladatát jól a büntetőjog. Eredménynek könyvelte el, hogy az izgatás kikerül az állam elleni bűncselekmények köréből. Nincs megállapodás viszont a katonai büntetőeljárás alkalmazásáról. télyes amerikai, nyugatnémet, dán és brit politológusokat, jogi szakértőket is meghívtak. Az egyik amerikai jogász felszólalásában óvta a balti államokat a betelepült lakossággal szembeni meggondolatlan lépésektől, hangsúlyozva: a nyugati demokráciák soha sem lesznek partnerei azoknak, akik az idegen ajkú lakosság kitelepítését követelik. Nem volt szándékos a fegyverhasználat A határcscménycket kivizsgáló magyar—osztrák bizottság 1989. augusztus 23-án soron kívül ülést tartott Kőszegen annak a halálos kimenetelű határeseménynek a tisztázása céljából, amely augusztus 21- én, 22.40-kor Peresznye község térségében a magyar osztrák határon történt. A bizottság magyar tagozatát dr. Görög János, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, az osztrák tagozatot dr. Helmuth Zwettler, a szövetségi belügyminisztérium miniszteri tanácsosa vezette. A vizsgálóbizottság a határeseményben részes határőrök és a halálos lövési sérülést szenvedett Kurt Werner Schulz NDK-állampolgár már korábban szabadlábra helyezett élettársának meghallgatása, valamint a lefolytatott helyszíni szemle és a rendelkezésre álló más bizonyítékok alapján az alábbi tényeket állapította meg. Az említett időpontban Kurt Werner Schulz élettársával, valamint közös gyermekükkel megkísérelte, hogy a határon át Ausztriába jusson. Szándékukat a határőrök észlelték, és felszólítás, majd figyelmeztető lövések után megpróbálták őket téltartóztatni. Ennek során Schulz előbb megütötte az őt megállító határőrt, majd dulakodás kezdődött közöttük, és ezalatt mindketten osztrák területre sodródtak át. Schulz megkísérelte a határőrtől elragadni annak géppisztolyát, de eközben a riasztó lövések miatt már korábban kibíztosított fegyver véletlenül elsült, és lövedéke az NDK-állampolgár fejébe hatolt. A rekonstruálható körülmények arra mutatnak, hogy a határőr szándéka fegyverhasználatra nem irányult. Az eddigi vizsgálati adatok alapján a határőrség az eseményt szolgálat közben bekövetkezett fegyveres balesetnek tekinti. A magyar küldöttség mély sajnálkozását fejezte ki a tragikus végű esemény miatt, és annak a reményének adott hangot, hogy csupán egyedi esetről van szó, minthogy határőreink fegyvert kizárólag önvédelemből használhatnak. A vizsgálóbizottság mindkét tagozata egyetértett abban, hogy ez a különösen sajnálatos és egyedi eset a két ország jószomszédi kapcsolatait és a határőrizeti szervek között fennálló együttműködést kedvezőtlenül nem befolyásolhatja. LAPZÁRTA A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a lottó 34. heti nyerőszámai a következők: 8, 52, 55, 65, 76 A paktum ellen BALTIKUMI HISTÓRIA Nemzeti reneszánsz, ma (3) A baltikumi nemzeti mozgalmak gyökerei a XIX. századra nyúlnak visz- sza. A lettek, észtek nemzeti elkülönülése mindenekelőtt a balti németekkel szemben történt meg, míg a litvánok esetében ugyanez a lengyelekkel szemben alakult ki. Az 1918—19-es elszakadás egy természetes történelmi folyamat szerves következménye volt. Olyan nemzeti államok alakultak ki, amelyekben a nemzetet alkotó etnikum egyben a többség is volt. Az 1940-es bekebelezés után az utóbbi évtizedekben a nemzeti etnikumoknak a lakosságon belüli aránya főleg az orosz betelepítések miatt számottevően csökkent. Ennek féltése — jogosan — feszültséget, indulatokat kelt a balti őslakosságban. 1940-ben az észtek a lakosság 93 százalékát, ma csak 60 százalékát alkotják. A lettek — hovatovább — rövid idő múlva számottevő kisebbséget alkotnak hazájukban. 1940-ben másfél millió lett mellett 0,4 millió egyéb nemzetiségi lakos élt. Ma a lettek száma 1,3 millió, azaz a 2,7 millió lakosság felét alkotják, s az egykori 80 százalékról 50 százalékra csökkent arányuk. Litvániában jobb a helyzet, ott a 3,7 milliós lakosság 73 százaléka 2,7 millió fő őslakos. A térségben megfigyelhető elkülönülési folyamat, gazdasági, kulturális és politikai jellegű. Gazdasági téren az államok az önelszámolást szeretnék bevezetni. Attól tartanak, hogy Moszkva többet von el tőlük, mint amennyit visszakapnak. A helyiek úgy mondják: nem akarnak „másokat etetni”. Kulturális téren a balti népek több mint négy évtized után kiharcolták, hogy a nemzeti nyelv újból hivatalossá váljék. A lettek visszaszerezték a régi címert, énekelhetik himnuszukat, rehabilitálták az ősi Ligo-ünnepet, melyet június 24-én tartanak. Elhelyezhetik immár vörös-fehér-vörös nemzetíszínű zászlójukat, a rigai szabadságszobornál. Az észtek nemzeti mozgalmának 120 éves szimbóluma, az 1869-től évente megszervezésre kerülő tallinni dalosünnep, ahol a népi hagyományok, a népköltészet, s az ősi dalok ápolása, felelevenítése történik. Tavaly minden ötödik észt részt vett ezen a rendezvényen. Glasznoszty — viták, civakodással Politikai téren az elkülönülés fórumai a népfrontszervezetek. Lettországban 1988 novemberétől működik, s mára 250 ezer tagot számlál. A szervezet elérte a lett nyelv hivatalossá tételét, ma pedig az idegen ajkúak betelepítése ellen emeli fel szavát. A legutóbbi össz- szovjet választások során 40 helyi képviselőből 13 a népfront jelöltje volt. Mivel a lettek a leginkább veszélyeztetettek saját hazájukban, ezért a nemzeti mozgalmuk igen radikális. Ennek ellensúlyozására jött létre a betelepülteket — főleg oroszokat — képviselő Interfront, mely 1989 januárjában alakult, s vezetői állítása szerint 300 ezer főt képviselnek. A két szervezet között éles vita folyik, melynek immár nemzetiségi színezete van. I. Lopatyin, a csoportosulás egyik képviselője a következőket nyilatkozta a szovjet irodalmi újságnak: „Az Interfront létrejöttének egyik oka az oroszellenes, a nemzeti kizárólagosságot előtérbe helyező népfront tevékenysége. Már két éve élek Lettországban, és amivel időközben találkoztam, tapasztaltam, megrázott, sőt felháborított ... A függetlenség azon formája, amelyet a népfront javasol, lépés hátrafelé. A központi minisztériumok hatáskörét kívánja átadni a helyieknek. Jobb volna inkább a központi szerveket átszervezni. Egy Lettországnak nevezett földdarabkán kívánjuk megoldani a globális problémáinkat. Naivitás azt gondolni, hogy ez lehetséges ... A lett minisztertanács a nyelvi reformra 50 millió rubelt kíván kiadni, mely a mi számításaink szerint akár a félmil- liárdot is eléri majd. Hát nem volna jobb ezt lakásokra, egészségügyi létesítményekre költeni?” Az Interfront- hoz kapcsolódik az a helyi szövetség is, mely a szovjet — főleg orosz — háborús veteránok és fegyveres erők tagjait tömöríti. Ugyanakkor független a lett veteránok köztársasági tanácsától. A csoport szervezőbizottságának egyik tagja, R. Dudnyik igen sötétnek találja a népfront tevékenységét. „A lettországi helyzet napról napra romlik. Elemezve az utóbbi idők történéseit, a következő kérdést kell feltennem: Hogyan lehet az, hogy egy szövetségi köztársaságban, ahol az orosz lakosság többséget alkot, diszkriminációnak van kitéve .. . Hisz ez paradoxon, amelyet az emberiség történelme nem ismer. Az egész a múlt évben kezdődött, amikor az alkotó értelmiségiek fórumán az értelmiségiek nyíltan szembeállították a lett nemzet érdekeit a többiekével. Akkor hangzott el a lett etnikum kiemelt kulturális fejlesztésének a koncepciója. Újabb feszültségeket teremtett a népfront kongresszusa, ahol is nacionalista, fasiszta színezetű nézetek kaptak tág teret, sokkolva ezzel az orosz lakosságot.. . Nézzük csak, kik alkotják a népfrontot? Vajon népmozgalom? Egy szűk értelmiségi csoport kezdeményezésére jött létre, s nem a parasztok vagy a munkások hozták létre ... Én, bizony, az ehhez hasonló szervezeteket feloszlatnám.” Konzervatív az Interfront De vajon hogyan viszonyul a lett népfront az említett csoportokhoz? A. Cirulisz újságíró szerkesztő a népfront össz-szövétség képviselője Moszkvában, a következőket mondja: „Amikor normalizáljuk a kapcsolatainkat a többi nemzetiséggel, végig kell gondolnunk, milyen alapon is tesz- szük. A sztálinizmust és a brezsnyeviz- must ki kell iktatnunk a politizálásból, hisz a demokratizálást nehezítené. A magát Interfrontnak nevezett szervezetben nem látok demokratikus törekvéseket. Ellenkezőleg. A benne hangot kapó erők a múlt fennmaradásához ragaszkodnak. Negatívan viszonyulnak országunk függetlenségéhez, nyelvünkhöz, nemzeti jelképeinkhez ... A szervezet öthatoda az irányító apparátusból, illetve az egykori katonatisztekKormányszóvivői tájékoztató Még tartott a kormány ülése, amikor Bajnok Zsolt megbízott szóvivő és Horn Gyuia külügyminiszter tájékoztatta a hazai és a nemzetközi sajtó munkatársait a Miniszter- tanács napirendjén szereplő témákról. Elsőként Horn Gyula szólt a magyar külpolitikát érintő aktuális kérdésekről. Elmondta, hogy jelenleg 150-200 ezer NDK- beli állampolgár tartózkodik Magyarországon. Növekszik azoknak a személyeknek a száma, akik nem kívánnak visszatérni hazájukba. A kormány és szervei folyamatosan foglalkoznak e kérdéskörrel, az utóbbi napokban két rendkívüli kabinetülés is volt e témában. A külügyminiszter hangsúlyozta: nem áll érdekünkben, hogy nőjön azoknak a száma, akik itt kívánnak maradni. Ugyanakkor szólt arról is, hogy eddig egyetlen keletnémet állampolgár sem fordult a magyar hatóságokhoz, hogy menekültstátust kapjon. A magyar kormányzati szervek intézkedéseik során igyekeznek a lehető leghu- mánusabban kezelni a hozzájuk fordulók ügyét. Elmondta azt is, hogy a két német állammal folyamatos a kapcsolattartás, s a hazájukat elhagyni kívánókat a Nemzetközi Vöröskereszt is jelentékenyen segíti. Horn Gyula szerint a határőrizeti szervek a magyar—osztrák határszakaszon a maximális rugalmasságot tanúsítják. A kérdés rendezésére mielőbb szükséges megoldást találni, ez azonban alapvetően a két ország kormányának feladata. A Prágában őrizetbe vett magyar fiatalok ügyével kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy ha valaki külföldre utazik, köteles betartani az illető ország rendelkezéseit, még akkor is, ha a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog előírásai lényegesen eltérnek a miénktől. Szólt arról, hogy a Fidesz a kor- máwyhoz, illetve a Külügyminisztériumhoz fordult segítségért, ezt megelőzően azonban már intézkedtek a magyar hatóságok, felvéve a kapcsolatot a prágai magyar nagykövetséggel. A külképviselet szakszerű közbenjárása is hozzájárult hét fiatalember szabadon bocsátásához. A még két, őrizetben tartott, fiatalember ügyének rendezéséért is mindent megtesznek. Felhívta a figyelmet arra is: nemzeti érdekeinkből kiindulva nyomatékosan hangsúlyozzuk szomszédainknak, szövetségeseinknek, hogy ne avatkozzanak a magyar belügyekbe. Meggyőződésünk ugyanakkor az is, hogy nem jó, ha a magyarok próbálkoznak meg más szomszédos, szövetséges ország belügyeibe avatkozni. Mindenkinek felelősségteljes magatartást kell tanúsítania, abból kell kiindulnia, hogy éppen elég konfrontáció és feszültség van az egyes országok és Magyarország között. Nem szükséges, sőt káros e feszültségeket tovább növelni. Ezután Bajnok Zsolt ismertette az ülésen szereplő napirend témáit. Az észak-magyarországi regionális fejlesztési koncepció mintegy másfél-kétéves előkészítő munka nyomán született, lényegében Borsod-Abaúj- Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megye helyzetén kíván,javítani. A, kérdéskör jelentőségét érzékelteti, hogy a népesség 15 százaléka él e régióban, amely az ország területének egyhatodát adja. A kormány a koncepciót rendkívül értékesnek ítélte, modellértékűnek tartja, mert a társadalmi, gazdasági problémákat komplexen, mélyrehatóan elemezve vizsgálja. A legfontosabb elemei: a megye szellemi életének felzárkóztatása, légből kerül ki. Az érdekeiket legjobban ezen társadalmi mozgalommal tudják biztosítani. Azonban mi nem teszünk egyenlőségjelet az Interfront és az orosz nép közé. A demokráciát csak a konzervatívok veszélyeztetik, s nem a nép.” íme a lettországi viták egyik kis szelete. Az egészséges nemzetféltés azonban konzervativizmusba is átcsaphat. Az észtországi népfront nyomására a helyi parlament olyan választótörvényt hozott, mely diszkriminatív és konzervatív jellegű. Mindenekelőtt a betelepülők politikai jogait korlátozza, amennyiben többévi helyben lakást ír elő a szavazójog és a választhatóság megszerzése érdekében. Tallinn érte, Moszkva ellene van. A radikalizmus terén a litvánok sem maradnak el a lettektől és észtektől. Nem olyan rég a legfelsőbb tanács egyik ülésén egy orosz képviselő nacionalista vádjaira litván társa a következőket felelte: „... azoknak az oroszoknak, akik a nemzeti köztársaságokban élnek, ott van szülőföldjük, Oroszország. E köztársaságok népeinek, akik saját földjükön élnek, más földjük nincs.” — Nem lehet tudni, elhangzott-e a betelepülők repatriálásának megfogalmazása. A glasznoszty, a nyíltság politikája, a felszínre hozta a sztálinizmus hibáit, bűneit, melytől a megszabadulás igen nehézkesnek tűnik. A Baltikumban a kis nemzetek a nemzeti fejlődésnek arra a szintjére kívánnak visszalépni, amelyet egyszer már elértek. A sztálini bekebelezés és politika visszalökte őket egy sokkal elmaradottabb és kiszolgáltatottabb állapotba. A ma nagy kérdése az: vajon a nyíltság hangoztatását követik-e a tettek. Azaz: beindul-e a peresztrojka helyi változata, amely az általános szovjet problémákon kívül a baltikumi feszültségeket is feloldja, orvosolja. Nehéz megtalálni a mindenki számára egyformán elfogadott megoldást. Viszont annál könnyebb zsákutcába terelni a térség fejlődését, mivel nemzetiségi, nemzeti, regionális és birodalmi érdekek ütköznek. A történelem bizonyítja, hogy az utóbbi — a birodalmi érdekek - még igen kemény erővel rendelkeznek. Nekünk talán azért is érdemes a baltiakra figyelni, mert mi is kis nép vagyunk. Bár a vasfüggönyt most bontjuk le s árusítjuk ki, a Szovjetunióval akkor is határosak vagyunk, leszünk. Barta Zsolt alábbis az ország jelenlegi szintjére; a gazdasági szerkezet korszerűsítése; a mezőgazda- sági termelés szerkezetének átalakítása; illetve a három megye infrastruktúrájának gyors ütemű fejlesztése. Az intézkedési tervprogram része a területfejlesztési és a foglalkoztatási alap hatékony és emelt szintű felhasználása, a közhasznú munkaalkalmak bővítése, a korengedményes nyugdíjazások feltételeinek módosítása, könnyebbé tétele, a vállalkozás élénkítése. Szó van a nyereségadókedvezmények kiterjesztéséről, az újonnan foglalkoztatottak társadalombiztosítási járulékának mérsékléséről is. Az intézkedések sorába illeszkedik, többek között, egy regionális pénzintézet létrehozása, vagy egy világbanki hitelből finanszírozandó regionális átképzési központ működésének megkezdése is. Borsod megyében 1990 és 1992 között 12-13 ezer, 1993 és 1995 között pedig 8-9 ezer új munkahelyet kell teremteni, hogy a foglalkoztatási gondok enyhüljenek. A kormány három tárca előterjesztésében tárgyalt a hosszú távú lakáskoncepcióról. Rendkívül élénk, lényegében politikai vita folyt e kérdésről. A Minisztertanács az előterjesztést csupán alapnak tekinti, amelyet a parlamenti bizottságok is megvitatnak majd, s felvetődött az is, hogy véleményt, javaslatot kérnek a legkülönbözőbb alternatív szervezetektől, társadalmi mozgalmaktól, s egyáltalán minden fórumtól, testülettől, amelynek építő elgondolása van e kérdésről. Napirenden szerepelt az Állami Számvevőszékről szóló törvénytervezet is. Az elgondolás szerint a számvevőszék 1990. január l-jével kezdené meg működését, az Ország- gyűlés ellenőrző szerveként elsődleges feladata a költségvetés ellenőrzése lenne, felügyelné a Nemzeti Bankot, s a Társadalom- biztosítási Alapot is éppúgy, mint az állami támogatás felhasználását a társadalmi szervezeteknél és a pártoknál. A tanácsok ellenőrzése nem tartozna hatáskörébe, hiszen azok mint önkormányzati szervek, saját maguk teremtik meg szükségleteik és igényeik szerint az ellenőrzés megfelelő formáit. Bajnok Zsolt szólt arról is, hogy abban megoszlanak a vélemények, legyen-e a kormányzatnak is saját ellenőrző szerve. A többség amellett érvel, hogy „külön bejáratú” ellenőrző szervre nincs szükség, ha azonban elengedhetetlen az ellenőrzés, eseti megbízással, fölkéréssel, minden további nélkül gyakorolhatja ellenőrző funkcióját a számvevőszék. Ä kormány megvitatta az állami költség- vetés egyensúlyát javító csomagterv végrehajtásáról szóló előterjesztést is. Ezt a parlament ez év májusában, a költségvetési hiány csökkentésére fogadta el. A mintegy 47 milliárd forint kihatású programból eddig 41 milliárdos megtakarítás vagy bevételi többlet keletkezett. A honvédelem területén, illetve az egyéb fegyveres testületek támogatásának csökkentése révén, több mint 4 milliárd, az igazgatási kiadások csökkentésével 1,2 milliárd, a társadalmi szervezetek és a SZOT támogatásának csQkkentéséy?),4ö]bib,.mijj,t.,n.?-, gyedmilliárd, a személyi jövedelemadó többletének elvonásával 6,5 milliárd, a költségvetés felhalmozási kiadásainak csökkentésével pedig mintegy 2 milliárd forinttal javult a költségvetés pozíciója. A kormány ülésén a belügyminiszter terjesztette elő az egyes megyék történelmi nevének visszaállítására vonatkozó miniszter- tanácsi rendelettervezetet. Az elmúlt időszakban, helyi kezdeményezések nyomán, széles körű igény fogalmazódott meg a történelmi csengésű, a tájjelleget kifejező patinás megyék neveinek visszaadására. Szolnok megyéből például Jásznagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmárbói Szabolcs-Szatmár- Bereg, Komáromból pedig Komárom- Esztergom megye lenne a jövőben. A Minisztertanács a kérésekkel és javaslatokkal egyetért, a változás jogszabályi bevezetésének 1990. január 1-jétől nincs semmilyen akadálya. A Minisztertanács áttekintette a szabadáras húsipari termékek árának emelése kapcsán a SZOT és a kormány között kialakult véleménykülönbségeket. Megállapította, hogy indokolatlanok azok a kritikai észrevé(Folytatás az 1. oldalról) bontásánál vásárolta az elnök, még 1971 -ben. Szociális segélyt sem a megyei tanács (ennek nem is áll jogában), sem a városi nem utalt ki az elnöknek. A lakásvásárlást már a vételkor vizsgálták egy feljelentés alapján, de minden a legszabályosabban történt — állapították meg az illetékesek. Ezt követően Fekete-Kovács Győzőné művelődési osztályvezető felmentéséről határoztak. A III. Béla Gimnázium igazgatója kikérte az osztályvezetőt és kollégiumi nevelőtanárként kívánja alkalmazni. A felmentést megadva, a tanácsülés pályázat kiírását rendelte el a megüresedett állásra. (Folytatás az 1. oldalról) — Elsősorban a minőségben ígérhetünk javulást, bár a kenyerünkre eddig sem érkezett panasz, hozzám legalábbis nem jutott el. — A kifli annál rosszabb. ... Teljesen jogos a kritika, hiszen é ppen a péksüteményüzemünk a leg- elavultabb. Tehát kifogástalan minőséget ígérünk, de a választékot is bővíteni kívánjuk, igény szerint. Szeretnénk öltelek, amelyek szerint a kormány hosszabb ideje nem veszi figyelembe a szakszervezeteknek az életszínvonalra vonatkozó javaslatait. Emlékeztetett arra, hogy az idei népgazdasági terv előkészítése során eredetileg 6-8 százalékos bérnövekedéssel és 12-15 százalékos fogyasztóiárszínvonal-növekedéssel, mindezek következtében mintegy 6 százalékos reálbércsökkenéssel számoltak. Az 1988. novemberi SZOT—kormány találkozón, mivel a szakszervezetek a 6 százalék körüli reálbércsökkentést nem fogadták el, olyan kompromisszumos megállapodás született, hogy az eredetileg 2 milliárd forintos központi bérintézkedések keretösszegét 4,1 milliárd forintra emelik. Az Országos Érdekegyeztető Tanács 1988 decemberében — 6 százalékos átlagos bérnövekedést véve alpul - -, ajánlásokat fogalmazott meg a bérek minimálisan 3, maximálisan 10 százalékos növelésére. Ez év februárjában az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén arról született döntés: márciusra előrehozzák a jogszabályban rögzített minimális bér 3 ezer forintról 3700 forintra történő fölemelését, és ez év október 1 -jével 4 ezer forintra növelik a legkisebb kifizethető bért. A májusi SZOT—kormány találkozón a Minisztertanács — a SZOT kezdeményezésére — elhalasztotta a víz- és csatornadíjak tervezett emelését és a nyugdíjasokat, a gyermekes családokat érintő szociálpolitikai intézkedésekről állapodott meg. A SZOT és a kormány közötti megállapodások végrehajtása érdekében az Országos Érdekegyeztető Tanács június 2-ai ülésén 500 millió forintos nagyságrendű többlet központi bérintézkedésekről határoztak, amelyek a MÁV-'ot és a művészeti dolgozókat érintették. A SZOT és a Minisztertanács között egyetértés volt abban is, hogy a megállapodások végrehajtását a tényleges bér- és árfolyamatok alakulásának tükrében lehet hitelesen megítélni. A fogyasztói árak 16-17 százalék körüli ütemben nőnek. Beletartozik a reális képbe, hogy a munkások és alkalmazottak munka (tagsági) viszonyból származó bevétele ez év első 7 hónapjában 17 százalékkal nőtt. A társadalombiztosítási kifizetések ugyanez idő.alatt 17,7, a nyugdíjkifizetések 16,5 százalékkal emelkedtek. Azt is figyelembe kell venni, hogy például az iparban az első félévben a bruttó átlagbér 21,9 százalékkal emelkedett, igaz, ezen belül jelentős a szóródás. A kialakult helyzet nincs összhangban a gazdaság teljesítményével és reális lehetőségeivel. A kormány továbbra is kész az együttműködést előmozdító eszmecserére. Tekintettel arra, hogy a bérek kérdése nem rendezhető pusztán a munkavállalókat képviselő szak- szervezetek és a kormány közti megállapodásokkal ebben szerepet kell kapniuk a munkáltatói, a szövetkezeti és a vállalkozói érdekképviseleti szervezeteknek is —, kezdeményezi az Országos Érdekegyeztető Tanács sütésének, összehívását, ................ A kormány kifejezi reményét, hogy a piac- gazdaságba illeszkedő központi és helyi érdekegyeztető fórumok működése a jövőben eredményesebben szolgálja a szociális és foglalkoztatási konfliktusok megelőzését, vagy a valamennyi érdekelt fél által elfogadható feloldását. A szóvivő a lakásgazdálkodási koncepciót érintő kérdésre válaszolva kifejezte azt a meggyőződését, hogy nincs olyan alternatíva a javaslatban, amelyikkel jó szívvel egyetértene a társadalom minden rétege. Egyértelmű, hogy az ország jelenlegi gazdasági állapotában a költségvetés az évi mintegy 80 milliárdos, lakáscélú támogatást képtelen elviselni. Arra kell módot találni, hogy a költségvetési teher valamelyest csökkenjen, másrészt pedig a támogatásokban valóban a leginkább rászorulók részesedjenek. A kormány konkrét részkérdésekbe nem ment bele, de a szóvivő emlékezete szerint éppen a miniszterelnök szájából hangzott el az a megjegyzés, hogy elképzelhetetlennek tartja a lakáshitel-szerződések visszamenőleges megváltoztatását. Ez sem jogilag, sem politikailag, sem morálisan nem elfogadható. A testület odaítélt egy díszpolgári címet és egy Baja Városért kitüntetést (Lukin László zenetanárnak, illetve dr. Vass Zoltán szemész főorvosnak), melyeket az eddigi október 20-ai felszabadulási évforduló helyett december közepén, a várossá válás jubileumán adnak át. A napirenden szerepelt a város sportjáról szóló beszámoló, melyet a művelődési, ifjúsági és sportosztály nevében Schwarcz Iván osztályvezető-helyettes terjesztett elő. A nagy vitát kiváltó, terjedelmes előterjesztésre lapunk sportrovatában visszatérünk. Végezetül a tanácsülés úgy határozott, hogy a ferences rendházat egyházi kezelésbe adja vissza, mindennemű térítésről lemondva. Gál Zoltán csóbb kenyérfélét is kínálni, nem csak a 15 forintosat. Ezek a hírek elsősorban a vásárlóknak szolgálnak örömmel, de Nagy István azt is elmondta, hogy az új bérgazdálkodás adta lehetőségeket kihasználva olyan bérfejlesztést terveznek, hogy megérje szakmunkásaiknak a vállalatnál maradni s minőségi munkát végezni. H. T. Nyugdíjazását kérte a bajai tanácselnök Üj kenyérgyár épül Halason
