Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-03 / 181. szám

1989. augusztus 3. • PETŐFI NÉPE • 3 (Folytatás az 1. oldalról) sít fel senkit, hogy újabb 40 évig kísér­letezzen. Nincs rá idő. Ezért nem lehet csak a tagadásra építeni. Ütközzenek az ellentétes vélemények, amelyekből ki kell alakulnia egy követhető politi­kai, gazdasági gyakorlatnak. Nyers Rezső kifejtette, egyetért a szándékokkal és azzal, hogy gerincpró­báló időszak ez a politikusok, s nem­csak a vezetők, hanem a politizáló párttagok számára is. Véleménye ugyancsak az, hogy a képviselői megbí­zatás e rövid időre sem jelentéktelen, hiszen az Országgyűlés mandátumá­nak érvényességéig hátralévő időszak­választók is új pártra kell hogy szavaz­zanak. — A politikában változásra van szükség mondta Nyers Rezső —. Az 1988-as emlékezetes májusi pártérte­kezleten egész politikai fordulatunk el­indítója volt, mégpedig az MSZMP ál­tal elhatározott fordulat és demokrati­zálódási folyamat elindítója. Még ak­kor is, ha nem tudtuk megmondani milyen ütemű, mélységű lesz ez a for­dulat. De nincs ok arra, hogy egyetlen mozdulattal elvessük a múltat, és ezt nem is akarjuk csinálni. Nem tekintjük magunkat, pártunkat az igazság egyet­len birtokosának, de egyetlen más párt Nyers Rezső választási gyűlése Kecskeméten ban talán több fontos kérdés dől el, mint korábban egy ötéves ciklusban. Az MSZMP elnöke elmondta: nézete szerint a választók a programok alap­ján, a szélsőségek között lévők egymás­hoz nagyon hasonló programjai közül választhatnak majd. Kérdés, kié lesz hitelesebb. Az MSZMP-nek szembe kell néznie a múlttal. Vállalni tudjuk ezt, mert nem igaz, hogy ez a rendszer, a kádárinak nevezett rendszer sztálinis­ta, és ezért megreformálhatatlan. Az MSZMP — ahogyan elkezdte — nyil­vánosan végzi el a múltvizsgálatot, s a nemzeti megbékélés ügyének élére kí­ván állni. A beszélgetést követően a Magyar —Szovjet Barátság Tsz-ben dr. Tóth László elnökhelyettes fogadta az MSZMP elnökét, aki találkozott a gép­műhelyben a műszakjuk befejezése után összegyűlt dolgozókkal. Szólt a közelgő választásról, az MSZMP je­löltjéről, majd kérdésekre válaszolva kifejtette: Gorbacsov szimpatizál a ma­gyar reformokkal, ám neki a maga har­cát odahaza is meg kell vívnia. Külpoli­tikai sikerei éltetik. Ha ezek kitartanak az első gazdasági eredményekig, akkor győzött. A magyar külpolitikának fő eleme a függetlenség. Ebből követke­zik, hogy a magyar reformok magyar talajban gyökereznek. De kétségtelen. Gorbacsov nélkül nem tartanánk itt. Nyers Rezső szólt arról, hogy né­hány szocialista országban a magyar út megítélése kedvezőtlen, de nekünk ezt cl kell tudnunk viselni. Egyetértett a felvetéssel, hogy a gazdaság nem ma­radhat le a politika mögött. A jelenlegi helyzetet nem visszaesésként, hanem lassú szerkezetátalakításként értékelte. A privatizáció fontos - hangsúlyozta —, de nem egyetlen eleme a változás­nak. Ez nem az állami és szövetkezeti vagyon kiárusítását, hanem a vegyes tulajdonú gazdaság kialakítását céloz­za. Leszögezte, hogy a restriktiv pénz- politika ma kényszerűség, de csak át­meneti. A költségvetési hiány megszün­tetésére nem elegendő csak a kiadási oldal lefaragása, mert itt a lehetőségek korlátozottak. Az igazi megoldás a népgazdaság jövedelemtermelő képes­ségének növelése, amelynek révén a költségvetési bevételek is nőnek. Kö­zéptávon már ez lesz a megoldás. El­mondta: a régi mondást úgy kell módo­sítani, hogy ha a mezőgazdaságnak és a feldolgozóiparnak jól megy, akkor az országnak is jól megy. Ehhez az kell, hogy legyen megfelelő külső piacunk, mert részben ebből tudunk megélni. Ezt követően Nyers Rezső megtekin­tette a tsz orvosi rendelőjét, beszélt a kezelésre várakozó betegekkel. Szóba kerültek a magas gyógyszerárak, a ta­nyán élő nyugdíjasok nehéz helyzete, valamint az, hogy a kormány fontos feladata a kisnyugdíjak értékállóságá­nak biztosítása. Négy órakor a városházán megtar­tott választási gyűlésen tartott beszédet az MSZMP elnöke. A zsúfolásig meg­telt tanácsteremben dr. Adorján Mi­hály, Kecskemét megyei város tanács­elnöke köszöntötte a jelenlévőket. A kecskeméti polgárok között ott vol­tak MSZMP-tagok és más szervezetek képviselői, a város és a megye vezetői, köztük dr. Szabó Miklós és Gaborják József, a megyei tanács elnöke. Beszédének elején Nyers Rezső kije­lentette: nem a hagyományos értelem­ben felfogott korteskedés szándékával érkezett Kecskemétre. Azért jött, hogy közösen gondolkodjunk múltról, jelen­ről, jövőről, az országról, a lehetősége­inkről. Célja egy kicsit talán az is, hogy ködöt oszlasson, ami ma nemzeti ér­dek. Mint mondta, az időközi választás még nem az ország jövőjét meghatáro­zó választás, de már jelen vannak, ha nem is teljesen kiforrottak, azok a pár­tok, amelyek majd az általános válasz­tásokon is indulnak. Hogy mikor? Az a megegyezéstől is függ, de a végső dátum a jövő év nyara. Ebben a politikai helyzetben ami­kor új tényeket kell egymás mellé tenni — szükséges a vélemények, a politikai filozófia újragondolása az MSZMP és az új pártok részéről is. A választá­sokon az állampolgárok személyekre szavaznak, de így elvekre és szükség­szerűen pártokra is. Az új pártok mel­lett szervezetileg is megújuló, új politi­kát formáló, alapvető fordulatot végre­hajtó reformpártként jelenik meg a Magyar Szocialista Munkáspárt, és á sem l'cjczí ki egyedül a magyar nép tö­rekvését, érdekeit. Ezért is fogadjuk él a többpártrendszert, és támogatjuk az ilyenfajta demokratizálódást is. De nekünk is vannak igazságaink. Azt szeretnénk, ha a választópolgárok tárgyilagosan mérlegelhetnék az MSZMP erényeit és hibáit. Mi tanulni akarunk a tévedéseinkből. Természetesen azok a pártok, ame­lyek nem működhettek, azoknak téve­déseik sem lehettek. Túlcentralizált modernizációs folya­matot képzeltünk el és ez nem vált be. A társadalmi érdekeket túlságosan egyetlen osztályhoz kötöttük. A mun­kásság érdekeit továbbra is képviselni akarjuk, de a bázist ki kell szélesíteni, valamennyi dolgozó ember szövetségé­vel. A nép érdekeit úgy képviseljük, hogy a kisemberek ügye mellett a nem­zeti boldogulás ügyét is felvállaljuk. A múltról szólva az MSZMP elnöke kijelentette: nem igaz, hogy az elmúlt 40 év elveszett, hogy csupán kudarcból állott volna. Ezt tudományos elemzé­sek sem támasztják alá. Az igaz, hogy hibás elgondolásból indítottuk el a szo­cializmust, nem is valósult meg, csak egyes elemei. Ezért az 50-es éveket nem vállalja az új, megreformált MSZMP. 1956-ban a nép egy zsarnoki politikai rendszer és egy hibás gazdasági rend­szer ellen mozdult. Az MSZMP meg­alakítása elfordulást jelentett a sztálini rendszertől. A 60-as, 70-es, sőt, a 80-as években is olyan értékek keletkeztek, amelyeket meg kell .tartani. Érték az új típusú szövetkezet, amelyre ma is lehet építe­ni. A Mindszenty-ügy rendezése óla egyezményben rögzítettük kapcsola­tunkat a Vatikánnal. A vallás, a vallá­sos magatartás és a hívő emberek tisz­telete, az egyházakkal való jó viszony kiépítése is értéke az MSZM P-nek. Sőt, a KB a párttagsággal is összeegyeztet- hetőnek tartotta a vallásos hitet, a lel­kiismereti szabadságot. Ugyanakkor tiszteletben kell tartani a nem vallásos emberek nézeteit is. Kulturális terüle­ten az ablaknyitás a 60-as évek végén kapunyitássá vált a világ felé. A gazdaságpolitikában is jó irány érvényesült 1965 és 75 között, a refor­mok iránya. A magyar gazdaság euró­pai, sőt világméretekben is szépen fejlő-' dött. A felzárkózás időszaka volt ez, nem a leszakadásé, amit az 1975 utáni hibás periódus követett. Ám a korábbi időszak bizonyíték, hogy lehet fordula­tot csinálni. Most a gazdasági reform radikális megvalósítására van szükség. De a szo­eialista szektor nélkül nem képzelhető el a következő évékben az ország bol­dogulása. Mindehhez az szükséges, hogy megújult keretek között, önálló­an, piaci versenyhelyzetben működjön, s biztosítson a dolgozóknak a mainál nagyobb jólétet. Széles teret kell kap­nia a magánkezdeményezéseknek. Nem alapozhatunk csak a nemzeti tőke felhalmozására, ki kell bővíteni az erő­forrásokat, a külföldi tőke bevonásá­val. Ez a fejlődés felgyorsítását szolgál­ja, s a szilárd, értékálló, konvertibilis forint megteremtését is eredményezhe­ti. Célunk, hogy a mainál jobb helyet szerezzünk számunkra a világban. Magyarországnak Európa nyugati része felé kell fordulnia, nem elveszítve a lehetőségeinket Keletem Vállalni kell a híd szerepet, amely hídnak egyik pil­lére a Kreml lehet, a másik pedig Brüsszel. Szorgalmazzuk a katonai tömbök leépítéséi, de amíg ez megvaló­sul, addig is független külpolitikát kell folytatni, mint tettük ezt korábban is. A semlegesség egyébként szép célki­tűzés, s az MSZMP is elismeri általá­nos elvi helyességét — csak nemzetközi garanciával lehetséges. A személyiség és a párthoz tartozás gondolatát elemezve Nyers Rezső hangsúlyozta: Mai felfogásunkban a párt iránti elkötelezettség nem ka­szárnyaszerű alárendeltség. Meg kell hogy maradjon az egyén önállóan gon­dolkodó személyiségnek. Ezt érzékel­tem Kiss István felfogásában, amivel egyetértek. A három jelölt értékeit nem kívánom összehasonlítani. Amikor Kiss István mellett szólok, akkor egy elv mellett állok ki: a demokratikus szocializmus mellett. A magyar nép ele­mi érdeke, a jövőben is, hogy a demok­ratikus szocializmus politikáját valló emberek megfelelő számban ott legye­nek az országgyűlésben. Ezt követően dr. Kiss István képvi­selőjelölt fejtette ki újólag nézeteit az országgyűlési képviselői munkáról, megköszönte jelölttársainak a válasz­tási kampány során mutatott korrekt magatartását, s megköszönte mind­azok figyelmét, kik e választási gyűlés­re eljöttek. Ezt követően a résztvevők kérdése­ket tettek fel, amelyekre Nyers Rezső és Kiss István válaszolt, majd a tanács­kozás befejeztével sajtóértekezletre ke­rült sor. (A rövid konfenrenciára la­punk holnapi számában visszatérünk.) Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke ezt követően eluta­zott Kecskemétről. TÖBBEN yy'ffi rjjf rjp-jpi 9 A választókerületekről — újfent Szombaton választás. Mégpedig az időközi országgyűlési- képviselő-válaszlások második fordulója Kiskunfélegyhá­zán, valamint Kecskemét 3. választókerületében. Ezt az in­formációt miután jó néhányszor közöltük már lapukban sokan tudják. De ennek ellenére kapunk telefonhíváso­kat, amelyek során kérdezik tőlünk, hogy akkor most kinek is van joga választani. Akad, aki a megyeszékhely más részén lakik, s állampolgári jogai csorbításának érzi, hogy ő nem mehet cl szavazni azon egyik jelöltre, aki majd megválasz­tása esetén — Kecskemétet képviseli az Qrszággyűlésben. 0 talán nem kecskeméti lakos? teszi fel ekképpen a kérdést. Kiskunfélegyházán ilyen gond fel sem vetődik, miután a város egyetlen országgyűlési választókerület. A megyeszék­helyen azonban három is van. Éppen ezért, segítendő a tájékozódást, s elkerülendő a félreértéseket, közzétesszük a kecskeméti 3. számú választókerület vázlatos térképrajzát, s újra ismertetjük a választási plakátokon olvasható területle­írást. Ennek alapján: szavazhatnak mindazok a választásra jogosultak, akik Kecskemét belterületén az Izsáki út—Dózsa Gy. út Petőfi Sándor utca Rákóczi út Budapest Szeged vasútvonal Kecskemét Fülöpszállás vasútvonal—Külső­Szegedi út Mindszenti út által határolt részen laknak, vala­mint Kecskemét külterületén Törökfái, Városföld, Alsószék- tó, Ballószög, AIsócsalános, Homokbánya és Matkó lakói. Ez tehát felöleli az 51 72. számú tanácstagi választókerülete­ket. Az illetékesek kérésére közöljük, hogy mindazok, akikbe terület állandó, bejelentett lakói, s esetleg nem kaptak értesí­tést a pótválasztásról, természetesen élhetnek állampolgári jogukkal. A választás napján személyi igazolványukkal je­lentkezzenek a kijelölt szavazókörben, ahol pótlólag felve­szik őket a hivatalos névjegyzékbe, s ezt követően leadhatják voksukat. V. T. Tudósítónktól Kiskunfélegyházán láttuk Úgy tűnik, elmúlóban van a nagyberuházások, a monstre építkezések s a tőlük elválaszt­hatatlan, hivalkodó csillogásé ünnepélyes átadások korszaka. Egyre inkább a valós értékek képezik a létrehozott javak megítélésének alapját, a hasznosság és a használhatóság mércéjé­nek figyelembevételével. Rákényszerültünk együtt élni a NINCS-csel és a KEVES-sel, ma jobban örülünk a kis sikereknek, a gyarapodás apróbb jeleinek. Kiskunfélegyházán sincs ez másképpen. Lépésről lépésre vagy talán helyesebben: utcáról utcára „halad” a fejlődés az egyre nehezebb útján. Folyamatosan nyílik a lakosság reális igényei és a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek „ollója", ezért érthető Örömmel adunk hírt az elmúlt hetek, hónapok eredményeiről, a folyamatban lévő városépítési munkákról. • A Dutép Vállalat kivitelezésében elkészült Holló; László festőművész szülőházá­nak homlokzati felújítása. A belső munkák elvégzése után gyógyszertár, kiállítótc- rem és ifjúsági ház kap majd helyet az épületben. • Folyamatos építés mellett, lépcsőhá­zanként veszik birtokba a lakók a Ku­nép Vállalat által a Kossuth utcában épülő társasházat, melynek a földszint­jén bútoráruház lesz. • Ötmillió forint tanácsi segítséggel felújították s új épület­résszel is bővítették a félegyházi idősek otthonát. • A közkedvelt Hattyú cukrászda a napokban nyitotta meg kerthelyiségét. Kép és szöveg: Galambos Sándor. Nincs húshiány, de felesleges készlet sincs A csökkenő sertésállomány, a vi­szonylag magas felvásárlási ár és a jó exportlehetőségek nem kedveznek a belföldi húsellátásnak válaszolták a Kereskedelmi Minisztérium illeté­kesei az MTI munkatársának arra a kérdésére, mi okozta az utóbbi na­pokban néhány helyütt tapasztalható húshiányt. Elmondták, hogy a húsipari válla­latok érthetően kihasználják a világ­piaci konjunktúrát, külföldön értéke­sítik a tőkehúst. Erre több vállalatot még az is kényszerít, hogy világbanki hiteleket vettek fel, s a törlesztő­részletek dollárfedezetét mindenkép­pen ki kell termelniük. Húshiány egyébként lényegében csak Somogy megyében tapasztalha­tó, a Kaposvári Húskombinát ugyan­is nem tudja maradéktalanul kielégí­teni az igényeket. Az ország más me­gyéiben és a fővárosban zavartalan az ellátás, ám a ihúsipari vállalatok­nak sehol sincsenek feleslegei. Hogy a későbbiekben ne alakuljon ki orszá­gos húshiány, a Kereskedelmi Mi­nisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tárgya­lásokat kezdett a belföldi ellátás javí­tásának, illetve szinten tartásának le­hetőségeiről. A két tárca illetékesei egyetértenek abban, hogy a hazai igé­nyeket mindenféleképpen ki kell elé­gíteni, ha szükséges, akár az export rovására is. így várható, hogy a tőke­húskivitel bár az időarányos mu­tatók jók — éves szinten nem haladja meg a tavalyi, mintegy 320 millió dol­lár értéket. (MTI) V. T.

Next

/
Thumbnails
Contents