Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-02 / 180. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. augusztus 2. TÖKMAG ÉS MOGYORÓ — MINDEN, AMI JÓ ... de még kellene valami plusz " Egy kiló tíz dollár • Termék-utóellenőrzés, szemmel cs kézzel. A pirítóberendezés. (Straszer András felvételei) Az étkezési célra használható (feldolgozható) napraforgót ne­vezhetjük különlegességnek. Leg­alább két fontos szempontnak kell ugyanis megfelelnie: nagy szemű legyen és olajtartalma ne haladja meg a 28 százalékot. Az étkezési hibridnapraforgó vetőmagját itthon még nem sike­rült előállítani — mondja Síbalin Antal. — Az USA-ból importál­juk, mondhatom, méregdrágán: egy kiló ára tíz dollár. Feltételez­hetően ott sem megy minden si­mán, amire az árából és a kínálat­ból lehet következtetni. A hibrid termésátlaga jó fél tonnával ala­csonyabb az olajipari napraforgó­énál. A termelés versenyképessége érdekében ezért tavalyi felvásárlás­kor átlagosan 12 400 forintot fize­tünk tonnánként. A termelés centruma a Bajai Mezőgazdasági Kombinát, de több gazdaság is vállalkozott az évi mintegy hatezer tonna mennyi­ség megtermelésére. A feldolgozás során egyébként kiderült, hogy száz kilogramm = harminc kiló. Hogy miért? — Az alapanyag fele a héj, a száz kilogrammból kinyerhető, ex­portminőségű bél csupán harminc kiló. Még mintegy tizenöt kilo­gramm alkalmas feldolgozásra, el­sősorban édesipari készítmények-, hez értékesítjük, és a maradék öt kiló törmelék kizárólag takarmá­nyozásra való — mondja az igaz­gató. • ;v;r a használhatatlan fele setn licutya, teszem szóvá a napra­forgó héjára gondolva, hiszen is­jat szállítani nem kellett, ilyen költség sem volt és mégis: száz kiló 270 forintnál olcsóbban nem jött ki a masinából. A maghéjbrikettel azonos érté­kű szenek száz kilóját 100 forint körül lehet megvásárolni. De ha hozzátesszük, hogy mintegy 400 forint állami támogatással . .. vagyis a brikettel azonos szén ter­melési költsége tonnánként 5000 forint körül van, mindjárt máskép­pen fest az összehasonlítás. És egy­ben magyarázat is adódik arra, hogy az utóbbi 5-6 évben nagy len­dülettel elkezdett biobrikettgyár- tás miért bukott meg, és miért megy veszendőbe az országban több tízezer tonna hulladék, ami­ből például fűtésre alkalmas „ru­dakat” lehetne gyártani. — Baromfialomnak adjuk el a héjat — folytatja az igazgató — a Jánoshalmi Petőfi Tsz az egészet megveszi; száz kilóját 65 forintért, ami, hogy úgy mondjam, „tiszta pénz” nekünk, noha tudom, érté­kesebb anyag annál, mint hogy ilyen célra használják. Mogyoró és szotyola Soha. komplikáltabb következ­tetést: a pirítóberendezést pirításra gyoró-pirítást. A kapcsolatok úgy szövődtek, hogy végül is üzlet lett a kezdeti stációból. Ma már a föl­dimogyorót héjtalanítják, pirítják, sózzák és csomagolják, s ez a hazai üzletekben is föllelhető. Mindez azonban még mindig kevés volt a hatvan főt foglalkoz­tató, korszerű üzem kapacitásá­hoz. Ötlet azonban ismét volt. — Az emberek szívesen fo­gyasztják a héjas, pirított napra­forgót és tökmagot mondja Si- balin Antal —, s mivel úgy láttuk: a kereslet nagyobb, mint a kínálat, ennek is megkezdtük a gyártását. A maszekok bánatára ... S hogy miért ez utóbbi félmon­dat? Az ára miatt. A tízdekás cso­magok fogyasztói árát 8—10 fo­rint között javasolják a kereskede­lemnek. Ebben benne van az előál­lítás haszna, a 20 százalékos keres­kedelmi árrés. Az igazgató azt ál­lítja: a pécsi boltokban ennyiért adják. Kíváncsiságból a kecskemé­ti üzletekben is megnéztem. Ahol kezembe került szotyola, sajnos, egyik sem volt közülük bajai már­kájúi áruk viszont 2-4 forinttal túl­futotta a tízest... Hát igen, a ke­reskedelem (is) az árrésből él. Egyébként a bajai csomagolású földimogyoróval sem különb az árhelyzet. Egy csomagnak az ára a húszast fölözi egy-két forinttal, noha a gyártó húszforintos fo­gyasztói árat javasolt. Köpködnivaló van, a bajaiak annyit gyártanak, amennyit tud­nak. Az idén kevesebbet, mint 1988-ban, mert nem elég az alap­anyag. Talán vegyes vállalatként? A gazdasági társaságnak nincs „kézzel fogható” nyeresége, állítja az igazgató. Nem veszteséges, de <agó a haszon a működés harma­dik évében is. — Tavaly egymillió-kétszázezer dollár értékű magbelet exportál­tunk — folytatja —; az importki­adásunk géplízingdíjjal együtt nem érte el a háromszázezer dollárt. A belföldi értékesítés 120 millió forint körül alakult. Sajnos, az idén nyolcszáz tonnát, a tavalyi mennyiségnek csupán kétharma­dát tudjuk exportálni az alap- anyaghiány miatt. Ha teljes kapa­citással dolgozhatnánk, ez az üzem évente kétmillió dollár árbevételre lenne képes. Mint megtudtam, viszonylag nincs nagy konkurencia a magbél- piacon. Az USA és Kanada üze­mei, termékei dominálnak; Euró­pában pedig több kis cég üzletel ezzel a termékkel. Egyébként a cse­kély közvetlen fogyasztás fellendü­lése aligha várható, ellenben sütő­ipari- felhasználása fokozatosan nő. Rost-, fehérje- és vitamintar­talma, jó emészthetősége miatt ke­nyérfélékbe dolgozzák be külön­böző NSZK-cégek. Az ilyet duplá­jáért árusítják, mint a fehér kenye­ret. A magbélből még,egyéb specifi­kumokat is lehet gyártani, például hidegeljárással olajat sajtolni, ami nemcsak élettanilag nagyon érté­kes, de ára is igen borsos — szóval: jó jövedelmet hoz a gyártónak. „A napraforgómag hántolásá- ból nem lehet megélni” kijelentés nemcsak hogy bizonyosság, ha­nem megtoldható azzal is: még amilyen nagy termékbővítést vég­zett a bajai üzem, az is kevés az üdvösséghez. Az átalakulási törvény értel­mében a mostnai egyszerű gazda­sági társaság helyett más szerveze­tet kell kialakítanunk. Legjobb megoldás az lenne, ha vegyes válla­latot tudnánk alakítani. Külföldi társra volna szükségünk ahhoz, hogy a jó európai piacot megfele­lően kiaknázhassuk és e földrészen (a gyártmánykörben) legkorsze­rűbb üzemet gazdaságosan mű­ködtethessük - véli az igazgató. — Eddig bizonyítottuk, hogy ké­pesek vagyunk pontosan, a világ valamennyi országában alkalma­zott szabvány szerinti minőségű terméket előállítani. Reklamáci­ónk egyetlen kiló gyártmányra sem volt. Még kellene valami plusz ahhoz, hogy szárnyaljunk, ne csak lépegessünk. Csabai István • A zsákokba ömlesztett napraforgómaghélböl hetente egy kamionnal szállítanak azNSZf >a. — A napraforgómag hántolásá- ból nem lehet megélni! Három evvel ezelőtti őszön fi­gyelmeztette először Síbalin Antal igazgató erre az egyszerű gazdasági társaságot létrehozó partnerek — Agrimpex, Ágker, Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát és a gesztor Bajai Mezőgazdasági Kom­binát — szakembereit, amikor is Baján üzembe helyezték az étkezé- sinapraforgó-üzemet. A közgazdász állításával senki sem vitakozott, mi­vel ezt nemcsak számítások igazol­ták, hanem az a tény is, hogy ebben a termékkörben Európa legnagyobb kapacitású feldolgozóját hozták lét­re, ami nyilvánvalóan csak akkor termelhet jövedelmezően, ha ki­használtsága egész évben — leg­alább napi egy műszakban — folya­matos. Ha ehhez még hozzátesszük: a gépek, berendezések többségét külföldről, lízingszerződéssel sze­rezték meg, még inkább fontos a nyereségtermelés, sőt a gazdaságos­ság is. Hogyan lehet ezt elérni, ami­kor (kezdetben) a magpirító beren­dezést csak néhanapján, a tasakos csomagológépet pedig egyáltalán nem használták ki. Ugyanis az alapkoncepciók szerint hántoltan, étkezésre (illetve édesipari felhasz­nálásra) napraforgóbelet exportál­nak elsősorban az NSZK-ba, vala­mint a többi EGK-országba és Ausztriába. Az előállítás költségeit nemcsak a berendezések üzemeltetése terheli, hanem az alapanyag-termeltetés és -felvásárlás, a -tárolás, valamint a csak importból beszerezhető szapo­rítóanyag. mereteim szerint igen jó tüzelő­anyag, brikettálnivaló mellékter­mék. Való igaz — erősít meg Siba- lin Antal —, magasabb a hőértéke, mint a közepes minőségű szénnek. Ezért is vettünk gépet és kezdtünk brikettgyártásba. De, sajnos, kide­rült: nem éri meg, sőt ráfizetéses. Csaknem hihetetlen, amit az igazgató állít: ez a tüzelő a tonnán­ként 1600 forint állami támogatás ellenére árban nem versenyképes a szénnel. Kiderült, hogy 2700 fo­rintból „hoztak ki” egy tonna nap- raforgóhéj-brikettet, aminek fo­gyasztói ára — az említett állami támogatással — 1900 forint. A gyártási költségeket már azzal is csökkentették, hogy éjszaka, vagy­is olcsóbb elektromos árammal üzemeltették a berendezést. A hé­lehet használni — de csakis er­re, mert másra nem is jó. A dolognak sokkal bonyo­lultabb része, hogy mit (lehet vagy kellene) pirítani és az megéri-e. Sőt úgy is fűzhető a kérdéssor: ha van mit, ho­gyan csinálják, hogy megérje? A pirítóbe­rendezéshez az első üzletet az Agrimpex hoz­ta: bérmunká­ban földimo­• Kedvelt csemege a sózott földimogyoró. KÉPERNYŐ Izlandi meglepetések Még bátrabb felfedező utakra buzdí­tom a magyar televíziót. Számos ki­sebb országról alig-alig tud valamit az úgynevezett átlagnéző. Tudom, az anyagi gondok ellenére szé­lesednek a Szabadság téri intézmény nemzetközi kapcsolatai. A műsorszer­kesztőség igyekezett kihasználni majd minden lehetőségét a látókör bővítésére. Világjáró vállalkozásokat kezdeményez­tek. Botorság volna azt kívánni, hogy leg­alább két-három évenként a föld vala­mennyi országa jelenjen meg valamilyen formában a hazai képernyőkön. A mi­enknél sokkal gazdagabb tévés társasá­gok sem vállalkozhatnak a teljességre, a kék bolygó minden földrészének állandó szemmel tartására. A távolságok csökke­nése, összetartozásunk, kölcsönös érde­keltségünk tudatosítása a cserekapcsola­tok bővítését kívánta. Mert jó, ha egy ma­gyar alkotócsoport bemutatja: milyen­nek látta ezt vagy azt az országot, várost, tájat, népet, de talán még többet mond, ha minél több ország mutatkozik be honi műsorainkban. Mintha a kettes műsor tudatosabban színesítené külhoni alkotásokkal műso­rát. Nézzük például a csütörtöki progra­mot. A gyerekek egy holland sorozatból láttak egy epizódot, majd egy lengyel mű következett. Késő este egy francia filmet sugároztak. Nyilván apénzszűkeisalakí- totta a műsort, az említett filmek ismét­lésként kerültek a programba. Leírtam már, hogy a „láttuk már” felismerés ko­rántsem bosszantja annyira az embere­ket, mint sokan tudni vélik. A közvéle­mény-kutatók talán igazolhatnák, hogy némely alkotást ismétlésekor kedvezőb­ben fogadnak, mint először. Nálunk is hasznosítható napi politi­kai tapasztalatokkal tért haza Izland- ból a tévéhíradó stábja. Érintőlegesen említették a különleges földrajzi adott­ságú szigetország idegenforgalmi szen­zációit. Körültekintően megtudakol­ták azonban például a hosszú alkohol- tilalom tapasztalatait. Tájékozódha­tunk a köznapok örömeiről és gondjai­ról. Számomra nem volt meglepetés, hogy ilyen jó külpolitikai riportot ké­szített a kis létszámú magyar forgató- csoport. Az Országok, emberek, életek soro­zatban új-zélandi film —- A császár — bizonyította, hogy mennyire hasonló­ak világszerte a fiatalság problémái. Társadalmi rendszerektől függetlenül azonos élethelyzetek alakulhatnak ki, hasonló ügyekben kell dönteni fiatal­nak, öregnek, esetünkben Rikinek, az intézetbe újonnan bekerült fiatalem­bernek. 4« * * A kimondva-kimondatlanul A hét­tel vetélkedő Panoráma rivalizálá­suknak csak örülhetünk — újabb szen­zációval szolgált az elmúlt héten. A Je- gor Ligacsovval készített interjút bizo­nyára világszerte elemezték a politikai közírók. A Panoráma dicséretéhez hasonlóan ismétlésnek tűnik a Ráday-műsor mél­tatása. A ’48-as emlékhelyekről készü­lő sorozat is lappangó energiákat moz­dít, közhasznú akciókat éleszt. Katona Tamás személyében kitűnő munkatárs­ra lelt Ráday Mihály, aki nemcsak a tegnapi Magyarországnak, hanem a mostaninak is kiváló ismerője, gondo­sa. Heltai Nándor ELEINK ÉLETÉBŐL... AUGUSTUS Kisasszony-hava — Nyárutóhó Földmívelcs A téli gabnák aratása bevé­geztetik. Ha a lencsepalánták alsó része barnás s esőre .kinézés nincs, levágatnak, vagy tövös- től kihúzatnak. Mustár s mák, ha felső részük érett, leszedet­nek; úgy szinte az idején vetett borsó, babó, bagolyborsó és bab is. A lekaszált rétek legelő­ül használtatnak. A kenderrel azt tesszük, a mit a múlt hónap­ban. A len is most növetik, nyá­ri repeze, karórépa, köles, ánizs idején vetett zab és árpát (tava­szi) most aratják. A repeze most, a karórépa pedig e hónap végével vettetik. Az őszi vetésre megkapált és felszántott földek beboronáltatnak. Szántás, bo- ronálás téligabnára is most tör­ténik. Már most gyakran csé­pelnek. Kert Téli kartifiát és csipkés kehit most ültetni. — Szemezni alvó szemre. Foghagyma kiszeden­dő. Ültetni téli használatra endi- viát,_ kehi, és kareláb palántát, j— Érett gyümölcsöt leszedni. — Megfogott, és kihajtott szemzéséket feloldani, és tiszto­gatni. Rózsákat szemezni. — Eper ágyak béültetendők vagy elvá­lasztott gyökök, vagy jó gyöke­res bajusz hajtásokkal. Meleg ágyak kitisztitandók. Uborkát legegészségesebbet téli használatra vigyázva szed­ni, úgy paradicsom ' almát. Snidling kiszedendő,„és elvá­lasztva elültetendő. Őszre ké­szülni. Nyári hagyma kiszedendő. Baromfi Pulykák ludak tarlón jár­nak de estére saláta és más zöldség vágva adatik. Tyúkok tojása télire gyüjte- tik: Legjobb a tojást zsírral bé kern'd; és úgy azütSríWáfhiíba raliul IM3 tap. Ludak tömését meg kezdeni lehet, tyúkok tojását szorgosan öszve szedni. Ludakat még egyszer meg le­het tépni de azután jól tartani, hogy tolla kinőjjön. Kácsákat fogyasztani kell. Különféle Foghagymát szárítani, ba­bot, borsót, lencsét tisztogatni, és jól megszárítani. Kutakat tisztogatni. Gyü­mölcsöt szárítani. Uborkát télire elrakni, para­dicsom almát bé főzni, és egyéb gyümölcsöket. Téli ablakokat és kályhákat átnézni. Tapasztalati jegyzetek Jó időt várhatunk 1-ör: ha a juhok estenként a mezőn vigan ugráczoznak; 2-or: ha tartós esőzés után a baglyok éjelen- kint nagyon kiabálnak; 3-or: ha a szél nappal folyvást és pedig reggel keletről, azután délkelet­ről fú; 4-er: ha a harmat a fák levelein sokáig megmarad. Rossz időre számíthatunk 1- ör: ha a daruk s vadludak szét­szórva szállonganak; 2-or: ha a halak a vízben magasan úszkál­nak s gyakran felbuknak és a levegő után kapkodnak; 3-or: ha a méhek a szokott idő előtt haza térnek s a nadályok a víz­ből kimásznak. Régi kalendáriumokból gyűjtötte: Bognár András Belgrád is külföldi tőkét vár „A külföld pénzügyi segítsége nagyon fontos számunkra” — jelentette ki Ante Markovics jugoszláv kormányfő az amerikai—jugoszláv gazdasági tanáes Dubrovnikban rendezett éves értekezletén. A miniszterelnök szerint a külföldi hitelek mellett az országnak arra van szüksége, hogy több működő­töké áramoljon be, nagyobb számban alakuljanak vegyes vállalatok a terme­lésben és a banki szférában egyaránt. Markovics annak a reményének adott hangot, hogy a 22 milliárd dolláros külföldi adósság és a több mint 500 százalékos infláció ellenére a külföldi befektetések növekedni fognak. Reményét arra alapozza, hogy kormánya az utóbbi hónapokban több olyan intézkedést is hozott, amely vonzó lehet a külföldi befektetők számára. Kiemelte az importvámok és a vámköltségek csökkentését és a vegyes válla­latok alapításának liberalizálását. Az új törvények értelmében ugyanis a külföldi partner többségi részesedést is szerezhet, sőt teljesen külföldi tökével is létrejöhet vállalat, a nyereség pedig szabadon kivihető az országból.

Next

/
Thumbnails
Contents