Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-02 / 180. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. augusztus 2. TÖKMAG ÉS MOGYORÓ — MINDEN, AMI JÓ ... de még kellene valami plusz " Egy kiló tíz dollár • Termék-utóellenőrzés, szemmel cs kézzel. A pirítóberendezés. (Straszer András felvételei) Az étkezési célra használható (feldolgozható) napraforgót nevezhetjük különlegességnek. Legalább két fontos szempontnak kell ugyanis megfelelnie: nagy szemű legyen és olajtartalma ne haladja meg a 28 százalékot. Az étkezési hibridnapraforgó vetőmagját itthon még nem sikerült előállítani — mondja Síbalin Antal. — Az USA-ból importáljuk, mondhatom, méregdrágán: egy kiló ára tíz dollár. Feltételezhetően ott sem megy minden simán, amire az árából és a kínálatból lehet következtetni. A hibrid termésátlaga jó fél tonnával alacsonyabb az olajipari napraforgóénál. A termelés versenyképessége érdekében ezért tavalyi felvásárláskor átlagosan 12 400 forintot fizetünk tonnánként. A termelés centruma a Bajai Mezőgazdasági Kombinát, de több gazdaság is vállalkozott az évi mintegy hatezer tonna mennyiség megtermelésére. A feldolgozás során egyébként kiderült, hogy száz kilogramm = harminc kiló. Hogy miért? — Az alapanyag fele a héj, a száz kilogrammból kinyerhető, exportminőségű bél csupán harminc kiló. Még mintegy tizenöt kilogramm alkalmas feldolgozásra, elsősorban édesipari készítmények-, hez értékesítjük, és a maradék öt kiló törmelék kizárólag takarmányozásra való — mondja az igazgató. • ;v;r a használhatatlan fele setn licutya, teszem szóvá a napraforgó héjára gondolva, hiszen isjat szállítani nem kellett, ilyen költség sem volt és mégis: száz kiló 270 forintnál olcsóbban nem jött ki a masinából. A maghéjbrikettel azonos értékű szenek száz kilóját 100 forint körül lehet megvásárolni. De ha hozzátesszük, hogy mintegy 400 forint állami támogatással . .. vagyis a brikettel azonos szén termelési költsége tonnánként 5000 forint körül van, mindjárt másképpen fest az összehasonlítás. És egyben magyarázat is adódik arra, hogy az utóbbi 5-6 évben nagy lendülettel elkezdett biobrikettgyár- tás miért bukott meg, és miért megy veszendőbe az országban több tízezer tonna hulladék, amiből például fűtésre alkalmas „rudakat” lehetne gyártani. — Baromfialomnak adjuk el a héjat — folytatja az igazgató — a Jánoshalmi Petőfi Tsz az egészet megveszi; száz kilóját 65 forintért, ami, hogy úgy mondjam, „tiszta pénz” nekünk, noha tudom, értékesebb anyag annál, mint hogy ilyen célra használják. Mogyoró és szotyola Soha. komplikáltabb következtetést: a pirítóberendezést pirításra gyoró-pirítást. A kapcsolatok úgy szövődtek, hogy végül is üzlet lett a kezdeti stációból. Ma már a földimogyorót héjtalanítják, pirítják, sózzák és csomagolják, s ez a hazai üzletekben is föllelhető. Mindez azonban még mindig kevés volt a hatvan főt foglalkoztató, korszerű üzem kapacitásához. Ötlet azonban ismét volt. — Az emberek szívesen fogyasztják a héjas, pirított napraforgót és tökmagot mondja Si- balin Antal —, s mivel úgy láttuk: a kereslet nagyobb, mint a kínálat, ennek is megkezdtük a gyártását. A maszekok bánatára ... S hogy miért ez utóbbi félmondat? Az ára miatt. A tízdekás csomagok fogyasztói árát 8—10 forint között javasolják a kereskedelemnek. Ebben benne van az előállítás haszna, a 20 százalékos kereskedelmi árrés. Az igazgató azt állítja: a pécsi boltokban ennyiért adják. Kíváncsiságból a kecskeméti üzletekben is megnéztem. Ahol kezembe került szotyola, sajnos, egyik sem volt közülük bajai márkájúi áruk viszont 2-4 forinttal túlfutotta a tízest... Hát igen, a kereskedelem (is) az árrésből él. Egyébként a bajai csomagolású földimogyoróval sem különb az árhelyzet. Egy csomagnak az ára a húszast fölözi egy-két forinttal, noha a gyártó húszforintos fogyasztói árat javasolt. Köpködnivaló van, a bajaiak annyit gyártanak, amennyit tudnak. Az idén kevesebbet, mint 1988-ban, mert nem elég az alapanyag. Talán vegyes vállalatként? A gazdasági társaságnak nincs „kézzel fogható” nyeresége, állítja az igazgató. Nem veszteséges, de <agó a haszon a működés harmadik évében is. — Tavaly egymillió-kétszázezer dollár értékű magbelet exportáltunk — folytatja —; az importkiadásunk géplízingdíjjal együtt nem érte el a háromszázezer dollárt. A belföldi értékesítés 120 millió forint körül alakult. Sajnos, az idén nyolcszáz tonnát, a tavalyi mennyiségnek csupán kétharmadát tudjuk exportálni az alap- anyaghiány miatt. Ha teljes kapacitással dolgozhatnánk, ez az üzem évente kétmillió dollár árbevételre lenne képes. Mint megtudtam, viszonylag nincs nagy konkurencia a magbél- piacon. Az USA és Kanada üzemei, termékei dominálnak; Európában pedig több kis cég üzletel ezzel a termékkel. Egyébként a csekély közvetlen fogyasztás fellendülése aligha várható, ellenben sütőipari- felhasználása fokozatosan nő. Rost-, fehérje- és vitamintartalma, jó emészthetősége miatt kenyérfélékbe dolgozzák be különböző NSZK-cégek. Az ilyet duplájáért árusítják, mint a fehér kenyeret. A magbélből még,egyéb specifikumokat is lehet gyártani, például hidegeljárással olajat sajtolni, ami nemcsak élettanilag nagyon értékes, de ára is igen borsos — szóval: jó jövedelmet hoz a gyártónak. „A napraforgómag hántolásá- ból nem lehet megélni” kijelentés nemcsak hogy bizonyosság, hanem megtoldható azzal is: még amilyen nagy termékbővítést végzett a bajai üzem, az is kevés az üdvösséghez. Az átalakulási törvény értelmében a mostnai egyszerű gazdasági társaság helyett más szervezetet kell kialakítanunk. Legjobb megoldás az lenne, ha vegyes vállalatot tudnánk alakítani. Külföldi társra volna szükségünk ahhoz, hogy a jó európai piacot megfelelően kiaknázhassuk és e földrészen (a gyártmánykörben) legkorszerűbb üzemet gazdaságosan működtethessük - véli az igazgató. — Eddig bizonyítottuk, hogy képesek vagyunk pontosan, a világ valamennyi országában alkalmazott szabvány szerinti minőségű terméket előállítani. Reklamációnk egyetlen kiló gyártmányra sem volt. Még kellene valami plusz ahhoz, hogy szárnyaljunk, ne csak lépegessünk. Csabai István • A zsákokba ömlesztett napraforgómaghélböl hetente egy kamionnal szállítanak azNSZf >a. — A napraforgómag hántolásá- ból nem lehet megélni! Három evvel ezelőtti őszön figyelmeztette először Síbalin Antal igazgató erre az egyszerű gazdasági társaságot létrehozó partnerek — Agrimpex, Ágker, Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát és a gesztor Bajai Mezőgazdasági Kombinát — szakembereit, amikor is Baján üzembe helyezték az étkezé- sinapraforgó-üzemet. A közgazdász állításával senki sem vitakozott, mivel ezt nemcsak számítások igazolták, hanem az a tény is, hogy ebben a termékkörben Európa legnagyobb kapacitású feldolgozóját hozták létre, ami nyilvánvalóan csak akkor termelhet jövedelmezően, ha kihasználtsága egész évben — legalább napi egy műszakban — folyamatos. Ha ehhez még hozzátesszük: a gépek, berendezések többségét külföldről, lízingszerződéssel szerezték meg, még inkább fontos a nyereségtermelés, sőt a gazdaságosság is. Hogyan lehet ezt elérni, amikor (kezdetben) a magpirító berendezést csak néhanapján, a tasakos csomagológépet pedig egyáltalán nem használták ki. Ugyanis az alapkoncepciók szerint hántoltan, étkezésre (illetve édesipari felhasználásra) napraforgóbelet exportálnak elsősorban az NSZK-ba, valamint a többi EGK-országba és Ausztriába. Az előállítás költségeit nemcsak a berendezések üzemeltetése terheli, hanem az alapanyag-termeltetés és -felvásárlás, a -tárolás, valamint a csak importból beszerezhető szaporítóanyag. mereteim szerint igen jó tüzelőanyag, brikettálnivaló melléktermék. Való igaz — erősít meg Siba- lin Antal —, magasabb a hőértéke, mint a közepes minőségű szénnek. Ezért is vettünk gépet és kezdtünk brikettgyártásba. De, sajnos, kiderült: nem éri meg, sőt ráfizetéses. Csaknem hihetetlen, amit az igazgató állít: ez a tüzelő a tonnánként 1600 forint állami támogatás ellenére árban nem versenyképes a szénnel. Kiderült, hogy 2700 forintból „hoztak ki” egy tonna nap- raforgóhéj-brikettet, aminek fogyasztói ára — az említett állami támogatással — 1900 forint. A gyártási költségeket már azzal is csökkentették, hogy éjszaka, vagyis olcsóbb elektromos árammal üzemeltették a berendezést. A hélehet használni — de csakis erre, mert másra nem is jó. A dolognak sokkal bonyolultabb része, hogy mit (lehet vagy kellene) pirítani és az megéri-e. Sőt úgy is fűzhető a kérdéssor: ha van mit, hogyan csinálják, hogy megérje? A pirítóberendezéshez az első üzletet az Agrimpex hozta: bérmunkában földimo• Kedvelt csemege a sózott földimogyoró. KÉPERNYŐ Izlandi meglepetések Még bátrabb felfedező utakra buzdítom a magyar televíziót. Számos kisebb országról alig-alig tud valamit az úgynevezett átlagnéző. Tudom, az anyagi gondok ellenére szélesednek a Szabadság téri intézmény nemzetközi kapcsolatai. A műsorszerkesztőség igyekezett kihasználni majd minden lehetőségét a látókör bővítésére. Világjáró vállalkozásokat kezdeményeztek. Botorság volna azt kívánni, hogy legalább két-három évenként a föld valamennyi országa jelenjen meg valamilyen formában a hazai képernyőkön. A mienknél sokkal gazdagabb tévés társaságok sem vállalkozhatnak a teljességre, a kék bolygó minden földrészének állandó szemmel tartására. A távolságok csökkenése, összetartozásunk, kölcsönös érdekeltségünk tudatosítása a cserekapcsolatok bővítését kívánta. Mert jó, ha egy magyar alkotócsoport bemutatja: milyennek látta ezt vagy azt az országot, várost, tájat, népet, de talán még többet mond, ha minél több ország mutatkozik be honi műsorainkban. Mintha a kettes műsor tudatosabban színesítené külhoni alkotásokkal műsorát. Nézzük például a csütörtöki programot. A gyerekek egy holland sorozatból láttak egy epizódot, majd egy lengyel mű következett. Késő este egy francia filmet sugároztak. Nyilván apénzszűkeisalakí- totta a műsort, az említett filmek ismétlésként kerültek a programba. Leírtam már, hogy a „láttuk már” felismerés korántsem bosszantja annyira az embereket, mint sokan tudni vélik. A közvélemény-kutatók talán igazolhatnák, hogy némely alkotást ismétlésekor kedvezőbben fogadnak, mint először. Nálunk is hasznosítható napi politikai tapasztalatokkal tért haza Izland- ból a tévéhíradó stábja. Érintőlegesen említették a különleges földrajzi adottságú szigetország idegenforgalmi szenzációit. Körültekintően megtudakolták azonban például a hosszú alkohol- tilalom tapasztalatait. Tájékozódhatunk a köznapok örömeiről és gondjairól. Számomra nem volt meglepetés, hogy ilyen jó külpolitikai riportot készített a kis létszámú magyar forgató- csoport. Az Országok, emberek, életek sorozatban új-zélandi film —- A császár — bizonyította, hogy mennyire hasonlóak világszerte a fiatalság problémái. Társadalmi rendszerektől függetlenül azonos élethelyzetek alakulhatnak ki, hasonló ügyekben kell dönteni fiatalnak, öregnek, esetünkben Rikinek, az intézetbe újonnan bekerült fiatalembernek. 4« * * A kimondva-kimondatlanul A héttel vetélkedő Panoráma rivalizálásuknak csak örülhetünk — újabb szenzációval szolgált az elmúlt héten. A Je- gor Ligacsovval készített interjút bizonyára világszerte elemezték a politikai közírók. A Panoráma dicséretéhez hasonlóan ismétlésnek tűnik a Ráday-műsor méltatása. A ’48-as emlékhelyekről készülő sorozat is lappangó energiákat mozdít, közhasznú akciókat éleszt. Katona Tamás személyében kitűnő munkatársra lelt Ráday Mihály, aki nemcsak a tegnapi Magyarországnak, hanem a mostaninak is kiváló ismerője, gondosa. Heltai Nándor ELEINK ÉLETÉBŐL... AUGUSTUS Kisasszony-hava — Nyárutóhó Földmívelcs A téli gabnák aratása bevégeztetik. Ha a lencsepalánták alsó része barnás s esőre .kinézés nincs, levágatnak, vagy tövös- től kihúzatnak. Mustár s mák, ha felső részük érett, leszedetnek; úgy szinte az idején vetett borsó, babó, bagolyborsó és bab is. A lekaszált rétek legelőül használtatnak. A kenderrel azt tesszük, a mit a múlt hónapban. A len is most növetik, nyári repeze, karórépa, köles, ánizs idején vetett zab és árpát (tavaszi) most aratják. A repeze most, a karórépa pedig e hónap végével vettetik. Az őszi vetésre megkapált és felszántott földek beboronáltatnak. Szántás, bo- ronálás téligabnára is most történik. Már most gyakran csépelnek. Kert Téli kartifiát és csipkés kehit most ültetni. — Szemezni alvó szemre. Foghagyma kiszedendő. Ültetni téli használatra endi- viát,_ kehi, és kareláb palántát, j— Érett gyümölcsöt leszedni. — Megfogott, és kihajtott szemzéséket feloldani, és tisztogatni. Rózsákat szemezni. — Eper ágyak béültetendők vagy elválasztott gyökök, vagy jó gyökeres bajusz hajtásokkal. Meleg ágyak kitisztitandók. Uborkát legegészségesebbet téli használatra vigyázva szedni, úgy paradicsom ' almát. Snidling kiszedendő,„és elválasztva elültetendő. Őszre készülni. Nyári hagyma kiszedendő. Baromfi Pulykák ludak tarlón járnak de estére saláta és más zöldség vágva adatik. Tyúkok tojása télire gyüjte- tik: Legjobb a tojást zsírral bé kern'd; és úgy azütSríWáfhiíba raliul IM3 tap. Ludak tömését meg kezdeni lehet, tyúkok tojását szorgosan öszve szedni. Ludakat még egyszer meg lehet tépni de azután jól tartani, hogy tolla kinőjjön. Kácsákat fogyasztani kell. Különféle Foghagymát szárítani, babot, borsót, lencsét tisztogatni, és jól megszárítani. Kutakat tisztogatni. Gyümölcsöt szárítani. Uborkát télire elrakni, paradicsom almát bé főzni, és egyéb gyümölcsöket. Téli ablakokat és kályhákat átnézni. Tapasztalati jegyzetek Jó időt várhatunk 1-ör: ha a juhok estenként a mezőn vigan ugráczoznak; 2-or: ha tartós esőzés után a baglyok éjelen- kint nagyon kiabálnak; 3-or: ha a szél nappal folyvást és pedig reggel keletről, azután délkeletről fú; 4-er: ha a harmat a fák levelein sokáig megmarad. Rossz időre számíthatunk 1- ör: ha a daruk s vadludak szétszórva szállonganak; 2-or: ha a halak a vízben magasan úszkálnak s gyakran felbuknak és a levegő után kapkodnak; 3-or: ha a méhek a szokott idő előtt haza térnek s a nadályok a vízből kimásznak. Régi kalendáriumokból gyűjtötte: Bognár András Belgrád is külföldi tőkét vár „A külföld pénzügyi segítsége nagyon fontos számunkra” — jelentette ki Ante Markovics jugoszláv kormányfő az amerikai—jugoszláv gazdasági tanáes Dubrovnikban rendezett éves értekezletén. A miniszterelnök szerint a külföldi hitelek mellett az országnak arra van szüksége, hogy több működőtöké áramoljon be, nagyobb számban alakuljanak vegyes vállalatok a termelésben és a banki szférában egyaránt. Markovics annak a reményének adott hangot, hogy a 22 milliárd dolláros külföldi adósság és a több mint 500 százalékos infláció ellenére a külföldi befektetések növekedni fognak. Reményét arra alapozza, hogy kormánya az utóbbi hónapokban több olyan intézkedést is hozott, amely vonzó lehet a külföldi befektetők számára. Kiemelte az importvámok és a vámköltségek csökkentését és a vegyes vállalatok alapításának liberalizálását. Az új törvények értelmében ugyanis a külföldi partner többségi részesedést is szerezhet, sőt teljesen külföldi tökével is létrejöhet vállalat, a nyereség pedig szabadon kivihető az országból.
